Uj Szó, 1952. május (5. évfolyam, 103-128.szám)

1952-05-30 / 127. szám, péntek

4 öl %W 1952 május 30 Vitafelszólalások a Csemadok III. közgyűlésén A közgyűlés gazdag vitaanyagának további részleteit közöljük, ame­lyek visszatükrözik a csehszlovákiai magyar dolgozók építő törekvését és hűségét Pártunk és szeretett vezetői, valamint népi demokratikus kormányunk iránt. I>r. Brauner Iván államdíjas: Tolmácsolja a csehszlovák bakte­riológusok, virológusok tudományos munkásainak üdvözletét, azokét, akik tudásukat nem arra használják, hogy vele ártatlan embereket és népeicet pusztítsanak, hanem arra, hogy a bé­keszerető népeknek egészségesebb életet biztosítsanak, a fertőző állat­betegségeket leküzdjék és ezzel a gyermekeknek több vajat és tejet, a dolgozó nép asztalára pedig több húst biztosítsanak. A februári kormány­határozat, amely az állatállomány nevelését és ezzel a hús- és zsírellá­tás emelését elrendelte, nagy felada­tok elé állít' mind minket, oltóanyag­termelőket, mind pedig azokat a dol­gozókat, akik közvetlenül vannak hivatva e feladatokat teljesíteni. Itt elsősorban a magyar dolgozókról van ezó- Mert a magyarság úgy van elhe­lyezkedve, hogy dolgozjik a legtermé­kenyebb vidékeken laknak. Hús- és rslrellátásMnk tehát elsősorban az ő munkájuktól függ. A világháború nagy károkat okozott állatállomá­nyunkban és e®en kívül mindenféle fertőző betegséggel árasztotta el, köztük olyanokkal is, amelyek eddig még nem fordultak efő, úgyhogy ké­születlenül álltunk velük szemben, mert nem' állt rendelkezésünkre ha­tásos gyógyszer vagy oltóanyag, hogy eredményesen fel tudjuk venni ellenük a harcot. Ehhez járult az is, hogy az elsó köztársaság idejében nem törődtek eléggé oltóanyagterme­lő intézetek létesítésével. Gyógysze­reink ém oltóanyagaink nagyrészét külföldről hoztuk be és ez a behoza­Fábry István: A kritika és önkritika fontos se­gítő eszköz. Próbáljunk meg segít­séghez folyamodni. Az egyesül e tesdi betegségből sajnos, még máig sem sikerült kilábolnunk. Példa erre töb­bek közt a rozsnyói Csemadok-oso­port, ahol egyes elvtársakon még olyan befolyás is tud érvényesülni, hogy ki a legény a gáton. Sőt, még a komáromi helyiosoport sem mentes ettől a betegségtől teljesen, pedig ez a csoportunk egyike a legjobbaknak. Ma nálumk az uralmon levő osztály, hála a Szovjetunió felszabadításának, a munkásosztály. A Csemadok pedig a dolgozók kultúregyesülete. Ebből a tényből tagjaira felelősségteljes fela­dat következik. Ez a feladat elsősorban az, hogy a magyar dolgozók soraiból jó szocia­lista hazafiakat neveljen tömegével. De mit jelent a szocialista hazafias­ság? Azt, hogy hazánkat annyira szeressük, hogyha kell, a legnagyobb áldozatra is képesek legyünk érte. A Csemadoknak aktív nevelő mun­kával kell hozzájárulnia a legszéle­sebb dolgozó tömegek mozgósitásá­Solti János Béla: Kedves Kul túrtársak! Engedjé­tek meg, hogy üdvözöljem a Cse­madok IH. konferenciáját a IV. tí­pusú szövetkezetek nevében. Elv­társak! Szeretnék most néhány szó­val beszámolni a Csemadok helyi csoportjlának arról a munkájáról, hogy miképpen teljesítette a szo­cialista kultúra terjesztését, vala­mint az E F S z - beszolgáltatási köte­lezettségét és az ötéves tervet. A Csemadok és az EFSz egységesen, minden téren egyetértve a néppel és annak hangulatával, együtt dol­goznak. Építettünk szép kultúrhá­zat színpaddal, mozit vászonnal és minci ?n héten kétszer tartunk a moziban előadást. A szövetkezetben nagyon szép eredményeket sikerült a múltban elérni é3 ugyancsak a Csemadok helyi csoportjának műkö­désében is szép eredményeket értünk el, mind a sajtó terjesztése, s új tagok toborzása, mind a szocialista kultúra terjesztése terén. Rátérek az EFSz működésére. Mult évben a mi IV. típusú szövetkezetünk száz­azázalékon felül teljesítette minden kötelezettségét és eleget tett a kisza­tal a háború után megszűnt. Ezenkí­vül termelőink egy része és tudomá­nyos kádereink egyrtsze is eltávozott és így tétlenül keilett néznünk a fer­tőző betegségek terjedését. Nekünk, Szlovákiában is dolgoz­nunk kellett, hogy a súlyos hibákon valahogy javítsunk. Kis csoportokban dolgoztunk és egészen egyszerű mó­don iparkodtunk elérni, hogy az oltó­anyagból legalább annyit termeljünk, hogy a legsúlyosabb betegségeket korlátozni tudjuk. Igy sikerült sok betegséget leküzdeni. Többek közt teljesen felszámoltuk a takonykór és részben a baromfivészt is. Hogy ez nem sikerült telje 3 100%-ban, annak az az oka, hogy sokan nem akarnak a korral haladni. A kormány olyan akciót iinditott e téren, hogy teljesen díjtalanul, brigádmunkával végeztette a baromfioltást. Az akció mindamel­lett csupán 90%-ban érte el célját de most elmondhatjuk, hogy osak ott van baromfi vész, ahol az oltág nem volt pontos. Ez a hiba azon­ban, az oltatlanul maradt állatok, fenntartja a baromfivész betegség újabb kitörésének lehetőségét. Ezért kérem a magyar dolgozókat,-hogy a jövőben a tervezett fertőző betegsé­gek elleni állategészségügyi akciókat fogadják bizalommal ég támogassák minden erejükből, segítsenek meg­győzni a maradi és hitetlen rétegeket, hogy ilyen közős, kollektív, test­véri együttműködéssel a februári kormányrendeletnek becsületesen ele­get tudjunk tenni. Ehhez a munká­jukhoz sok sikert kívánunk. hoz, mert ötéves gazdasági tervünk megvalósításához feltételenül szük­séges, hogy a legszélesebb dolgozó tömegek, munkások, parasztok, ér­telmiségiek áldozatkészen, öntudato­san, fegyelmezetten dolgozzanak a terv megvalósításán, hogy a munka­verseny valóságos népmozgalommá váljék. Az utóbbi hónapok eseményei, pél­dául a májust köszöntő kötelezett­ségvállalások, valamint a Siroky elvi társunk 50-ik születésnapja tisztele­téra vállalt kötelezettségek mind azt igazolják, hogy a mi dolgozó töme­geink a felszabadulás óta, tehát rö­vid hét év alatt politikai öntudatban óriásit fejlődtek és telje f l egészük­ben megváltóztak. Naponta vagyunk tanúi annak, hogyan alakul ki nálunk az új munkásosztály, az új, megvál­tózott dolgozó parasztság és az új értelmiség. Naponta látjuk, hogyan változik át Szlovákia fejletlein ország­részből fejlett ipari országrésszé, a boldog Csehszlovák Népköztársaság­ban. bott beszolgáltatási kötelezettségé­nek. Kedves kultúrtársak és elv­társak! Nem akarok sokat beszéltni erről, mert azt mondanák, hogy di­csekszem • vele. Siroky elvtárs 50. születésnapjára kötelezettséget vállaltunk, mégpedig a következő formában: 1. Az állattenyésztés terén beve­zettük Malinyinová szovjet fejönő módszerét és ezáltal a napi tej ho­zamot 9.89 literről 11 literre sike­rült emelnünk. 2. A tavaszi munkáknál a répa második kapálását befejeztük. 3. A szőlő karózását és kötözését már 9 hektáron befejeztük, e mun­káknál a CsISz és a Csemadok helyi csoportjának tagjai együtt dolgoz­tak. 4. Az Idei első negyedévre a mar. hahúskomtingenset 105 százalékra, a disznóhúst 100 százalékra, a to­jást 109 százalékra s teljesítettük, míg a tejet csupán 98 százalékban, azonban a következő negyedévre Malinyinová módszerével a tejet is 120 százalékra fogjuk teljesíteni. Major Ágoston, CsISz: Tolmácsolja a CsISz aziovákiai Központi Bizottságának baráti üd­vözletét. Azt hiszem, nem lehet szebb és értékesebb üdvözlet részemről, mint az, hogy új szocialista munkatelje­sítményekkel üdvözöljük a közgyűlést és azokkal a szocialista! kötelezettség­vállalásokkal, amelyeket ifjúságunk e napokban Siroky elvtárs 50-ik szü­letésnapja tiszteletére tett. Az if júsá gi szövetség központi bizottsága nagy örömmel értékeli, hogy a CsISz keretén belül a magyar nemzetiségű ifjúság aktív munkát végez. Erről ta­núskodnak azok az új munkaeredmé­nyek, amelyeket a magyar ifjúság el­ért. Felvethetné valaki azt a kérdést, vájjon a magyar ifjúságnak hol a he­lye, a CsISz-ben, vagy a Csemadok­ban? Mint ifjak elsősorban a CsTSz­ben, de mint magyaroknak mind a kettőben. Az ifjúság az egységes Csehszlovákiában minden munkasza­kaszon segít a Pártnak, a munkás­osztálynak, hogy feladatainkat telje­síteni tudjuk. Az Ifjúsági Szervezet­nek, amely a Párt utánpótlása, fő­feladata, hogy a marxi-lenini szellem­ben nevelkedjék Csehszlovákiában, hogy az ifjúságot szocialista haza­szeretetre, a proletár internacionaliz­mus szellemében a Párt és a Szovjet­unió szeretetére nevelje. Hogy mind­ezt megvalósíthassuk és elérjük, el­sősorban a mindennapi munkából kell tanulnunk. De ha a magyar ifjúsá­got ebben a szellemben akarjuk ne­velni, akkor elsősorban szükséges, hogy befoglaljuk a mi Ifjúsági Szer­vezetünkbe. örülünk annak, hogy a magyar Ifjúság eredményes építő­munkával vesz részt a Csemadok munkájában és ott kultúrelőadások­kal szórakoztatja és neveli a mun­kásokat. Reméljük, hogy a Csema­dokban a magyar Ifjúság még erő­sebb hazaszeretetre és tesvériségre nevelődik és hogy a Csemadokon be­lül a CsISz-tagtársakat még jobban fogjátok segíteni eredményes, építő munkájukban. Cibulka József, Komárom: Röviden be akarok számolni cso­portunk mult évi munkájáról. Elér­tük, sőt túlléptük az ezres taglét­számot. Tagságunk túlnyomó része a Skoda-hajógyár élmunkásai, újí­tói, kiváló dolgozói közül kerül ki, akik a Saov jetunió kommunista épít­kezéséhez készülő hajókon érnek el kiváló munkaeredményeket, mint Pálfi István hegesztő, Csik János, ifj. Csiba Zoltán, Urovecky Sándor, akit most tüntetett ki köztársasá­gunk elnöke a Munka érdemrendjé­vel, továbbá Wieder, id. Csiba, Tóth László, Pintér stb. Még sok ilyen ki­váló élmunkást sorolhatnánk fel, akik a szlovák és cseh dolgozókkal karöltve dolgoznak az ország építé­sén, szocialista társadalmi rendünk mielőbbi kiépítésén. Nagy vonalakban az elmúlt évben a következő kultúrtevékenységet fej­tettük lei: 1. Előadtuk négy ízben a Mélyszántás című szocialista szín­müvet helyben. 2. Hangversenyt ren­deztünk négy ízben. 3. Kultúrcsopor­tunk nyolc ízben vett részt a járási akcióbizottságtól rendezett ünnepi akadémiákon. 4. Müsorcserét hajtot­tunk végre a dunaszerdahelyi Cse­madok-csoporttal, amelynek során előadták nálunk az Amerika hangja című jelenetet és március 5-én Egri elvtárs tartott nálunk Gogol-emlék­estet. 5. Tizenegy ízben szerveztünk agitkettősöket a járási akcióbizott­sággal karöltve szocialista feladatok elvégzésére. 6. Helyi csoportunk szín­játszói előadták Gergely Sándor Vi­tézek és hősök című szocialista drá­máját Komáromban hatszor, Duna­sZerdahelyen kétszer, Gútán egyszer. Bratislavában a Nemzeti Színház új színpadán egyszer, a csehországi Karlovy Vary kerületben Nejdekben egyszer. Szokolovban kétszer, Kar­lovy Varyban egyszer és Nadamban egyszer, összesen 15 alkalommal. Az új szocialista ember kinevelése terén is szép eredményeket értünk el, amit bizonyít az is. hogy mind több és több Csemadok-tagot emel ki- Pár­tunk pártmunkára üzemeinkből, va­lamint a közigazgatásnak sok más pontjára, ahol elvtársaink helyüket mes is állják. Furinda Rezső, Tőre: Üdvözú a tőrei EFSz nevében és a Csemadok-csoport nevében a köz­gyűlést. A kultúrszervezetek a legtöbb eset­ben nem helyes beállítással indultak munkának. Egész működésük tisztán kulturális térre szorítkozik. Tőrén máskép fogtuk fel a dolgokat. Az, hogy a februári munkásmozgalom szabaddá tette a dolgozókat, nekünk mást jelentett, mint a legtöbb falu­nak. Mi már szeptemberben szövet kezetet alakítottunk. Sok akadályba ütköztünk, de a Párt segítségével si­került őket legyőznünk. Miért volt ez fontos? Tavaly a mi járásunk és a nyitrai kerület nagyrésze panasz­kodott a jseadások miatt. És ugyan­ekkor a tőrei szövetkezet a gabonát 170, a sertéshúst szintén 170 száza­lékra szolgáltatta be. Gondoljuk el, hogy a falu legtöbb gazdája csak 90 százalékban tudta volna teljesíteni a beadást. Akkor is panaszkodná­nak a gazdák ? Valahogy nem akar­ták látni a gazdák, hogy rossz úton járnak, nem akarták megérteni a szövetkezet előnyeit, a gép segítsé­gét, szóval a helyes gazdálkodást. Kérem a magyarságot és a Cse­madokot, hogy a következő napok­ban és hónapokban mozgosítsák a magyarságot, a kis- és középgazdá­kat a szövetkezet felé. Ezen az úton a magyarság sokat köszönhet a Kommunista Pártnak, amely meg­adta a lehetőséget, hogy egyenjogú állampolgárok lehessünk. A magyar­ságnak kötelessége van ezzel az ál­lammal szemben. Amint az első re­pub.ikában a délvidéken a magyar­ság elég magas eredményeket ért el, úgy a szocialista építésből is ilyen arányban kell kivennie a részét. Ná­lunk a Csemadok-szervezet elvállal­ta, hogy munka után a heretáblákon egy félhektár herét boglyába rak. És ezt el is végezték a mult héten. Csemadok-szervezetünk nem nagy, a kultúrgárda gyenge, de az utóbbi időben a répát kitisztították és re­mélem, hogy a héten tizenhat 130 kids sertést szolgáltathatunk be a raktárszövetkezetnek. Igy harcolunk ebben a kis faluban a békéért. En­nek a munkának eredménye az, hogy tagjainknak 2,200.000 koronát fizet­tünk ki osztalékul. Egy-egy tagra 90.000 korona készpénz, 53 mázsa búza és 32 mázsa árpa esett. Melyik kisgazdának van ilyen lehetősége? Fontolják meg az elvtársak és lás­sák be, hogy családjuk boldogságá­ért és a szocialista építésért tömö­rülniök" kell. Ozsgyáni József, a füleki Kovosmalt élmunkása: Tisztelt elvtársak, tisztelt kultúr­társak! Abban a kitüntetésben részesültem ma, hogy munkám érdemeiért jelen lehetek itt köztetek a Csemadok III. országos konferenciáján és veletek együtt ünnepelhetem hazánk szocia­lista sikereit és győzelmeit. Hazánk sikerei és győzelmei az én sikerei­met is jelentik. Hát bizony eleinte újító javas­lataimmal nem voltak nagy sikere­im. Voltak egyesek az üzemben, akik még mindig a régi kapitalista rend­szer szerint dolgoztak és még nem értették az új szocialista munkamód­szereket. Ezek próbáltak engem le­beszélni arról, hogy benyújtsam újí­tó javaslataimat és amikor látták, hogy nem használ, gúnyolódtak fe­lettem. De én nem hagytam magam lebeszélni, mert én tudásommal szol­gálni akartam hazámat, szolgálni akartam a békét. Engem nem hagyott nyugodni az a gondolat, hogy nekünk, munká­soknak a múltban mindig idegen ér­dekekért kellett szenvedni a háború­ban és szenvedni kellett a békeidő­ben is a kapitalista kizsákmányolók­tól. Ezért munka közben és mun­kám után otthon is állandóan azzal foglalkoztam, hogy miképp lehetne Zsudel László, Somodi: Itt osak egy dologról szeretnék be­szélni, a tanító viszonyáról a falu­hoz. Milyen viszonyban legyen az új tanító a faluval? Az a véleményem, hogy ma meg kell szűnni a múltnak a faluban. Mindnyájan tudjuk, hogy falun volt egy három-négy tagú uralkodó osztály, a pap, a tanító és jegyző, s ehhez tartozott még két­három kulák, akik zsarolták a dol­gozókat, azokat, akik ma munka­hősök. Nekünk nem szabad a régi úton járni, legyen közvetlen kapcso­latunk a néppel. He el akarjuk érni, hogy a nép bízzék bennünk és nevel­hessük, új embertípust neveljünk ki, akkor a falun a tanító legyen a lé­lek mérnöke és az ö feladata legyen az új embertípus kinevelése. Ezzel a közvetlen kapcsolattal saját ma­meggyorsítanl a gyártást, miként lehetne többet termelni, hogy ha­zánk erösebb és gazdagabb legyen. Ezért szólaltam fel állandóan a gyű­léseken és ezért kértem az elvtársak támogatását, akik meg is hallgattak engem és mindent elkövettek, hogy javaslataimat megtárgyalják. Eddig elvtársak 14 újító javaslatomat fo­gadta el as üzem. E javaslataimmal én is szép pénzt kerestem, de nem­csak én, hanem az üzem is javasla­taim révén 300.000 koronát takarí­tott meg. Ezek a sikerek elvtársak, engem arra ösztönöznek, hogy még nagyobb lendülettel segítsem elő a jobb és .jobb termelést hazánkban. Mindezt azért tartom fontosnak közölni veletek, elvtársak, hogy rá­mutassak arra, hogy újító minden dolgozó, minden becsületes munkás lehet, aki szereti hazáját, aki szeretr a békét és aki szívén viseli hazája és gyermekei sorsát. Elvtársak, meg kell mondanom nektek, én büszke vagyok újításaimra, de legbüszkébb mégis azért vagyok, hogy párttag lettem. Tagja vagyok ma a Kom­munista Pártnak, annak a pártnak, amely a múltban a ml érdekeinkért harcolt, ma pedig minden erőfeszíté­sével irányítja hazánk szocialista felépítését. gunkat ls képezzük. Hogy milyen munkát tud végezni a falusi tanító, erre a tanító elvtársak tudnának legjobban megfelelni. A tanító fel­adata falun, hogy minden megmoz­dulást vezessen, szervezzen ,a falut irányítsa és ahol ezt nem teszik, ott elhanyagolják szocialista építé­sünket. Fellegi elvtárs tegnapi sza­vait idézem: Ahol mi nem magya­rázunk, ott magyaráz a reakció, azok, akik még mindig meg akarják dönteni rendszerünket. ígéretet teszek itt, hogy a Csema­dok szervezete mindig ott fogja látni a maga soraiban a munkástanítókat, akik szeretettel küzdenek a jövő­ért és a Párt irányvonalán halad­nak. Pálfi István, a komáromi hajógyár élmunkása: Tisztelt elvtársak, tisztelt kultúr­társak! Rövid leszek. Rövid három évtizede dolgozom a komáromi hajégyárban. Ott hosszú évek során megtanultam dolgozni, de beszélni nem. Hangom csak most jött meg, Široký elvtárs 50. születése napján. Ezért az ő tiszteletére vállalom a Csemadok III. kongresszusán, hogy a komáromi hathónapos he­gesztöiskolát, amit most vettem át e hó 20-án, hat hétre rövidítem le. E h»t hét alatt Csehszlovákia leg­jobb fiatal hegesztőit akarom felne­velni a szocializmusért és a békéért harcoló csehszlovák hazánknak. Innen hívom fel ezért a Skoda­üzem vezetőségét és kötelezettség­vállalásom legszigorúbb ellenőrzését kérem. Amikor ezt a kötelezettséget vállaľom, a szovjet sztahanovisták példáját követem, akik tudásukat fáradhatatlan kitartással adják to­vább dolgozóink millióinak. Široký elvtárs 50. születése nap­ján előre tehát, Gottwald ifjúsága, a szocializmusért és a békéért. f l

Next

/
Thumbnails
Contents