Uj Szó, 1952. május (5. évfolyam, 103-128.szám)

1952-05-30 / 127. szám, péntek

1952 május 30 UISZ0 5 Mi is kötelezettséget vállalunk Kovács Márton, a Béke-üzem ön­tője, amikor végigment a folyosón és az élmunkásnök arcképein végig­nézett és tekintete végigsuhant a saját képén is, akkor arra gondolt, hogy talán nem is lesz olyan nehéz dolog ezen az üzemi ülésen a mun­kásokat meggyőzni a Siroky elvtárs születése napjára vállalandó kötele­zettségvállalások fontosságáról. Pollák elvtárs megnyitotta a gyűlést és többek között s ezeket mondotta: Elvtársak, arról van szó, hogy Siroky elvtárs közeledő születése napjára a mi munkásaink is kötele­zettséget vállaljanak a nagy nap tiszteletére. Tudjátok nagyon jól, mit köszönhetünk Siroky elvtársnak és a Pártnak, hisz a Párt őrködik éberen afelett, hogy a munkásosz­tály megtarthassa és továbbfej­leszthesse azokat az eredményeket,­amelyeket eddig elértünk, a Párt és rajta keresztül Siroky elvtárs az, aki már oly régen hangsúlyozta Szlovákia iparosításának fontossá­gát, ami most a megvalósulás felé közeledik. Mindnyájan tudjátok, hogy mennyi új gyár, új üzem épül; Szlovákia már nem az az elmaradt ország, amely a múltban volt. És mindezt Csehszlovákia Kommunista Pártjának, s rajta keresztül Siroky elvtársnak köszönhetjük, illő tehát, hogy születése napjára mi is fel­ajánljuk azt, amit tudunk: jó mun­kánkat, többtermelésünket. Pollák elvtárs szavait nagy taps fogadta; látszott az embereken, hogy azon gondolkoznak, milyen kö­telezettségeket vállalhatnak, mit is ejánlhatnak fel e nagy nap tisztele­tére. Krupa elvtárs emelkedett elsőnek szólásra és ünneipélyes csendben be­jelentette, hogy ő Siroky elvtárs születése napjának tiszteletére tíz­százalékkal fokozni fogja teljesít­ményét az esztergapadon. Takaré­koskodik az anyaggal, selejtjét a minimumra csökkenti, a lehetőleg legpontosabban jár be a munkába. Az ő kötelezettségvállalása után megtörött a jég és a munkások egymásután írták alá a kötelezett­ségeket Krupa, amikor a tollat letette, Ilyen szavakkal fordult munkástár­saihoz: Tudjátok, miért írom én alá? — mondotta — Nem akarom, hogy megismétlődjön, ami 1925-ben volt, hogy az apám kénytelen volt ki­vándorolni Amerikába és az anyám itt maradt három gyermekkel min­den támasz nélkül és takarításból tartotta fenn családját. Amikor, anyánk hazajött a munkából, mi gyerekek megrohantuk és széjjel­kapkodtuk a kis ételmaradékos bas tartalmát, amit az úriházákból hozott haza. Jelinek elvtárs is aláírta, hogy 15 százalékkal fokozza teljesítményét az asztalosmühelyben. Ö így okolta meg elhatározását: — „Nem akarom, hogy azok az idők megismétlődjenek, amikor a munkások százai munkanélküli se­gélyre szorultak, a gyárak előtt hosszú sorokban álltak a kopott, rongyos sorok és a gyárak kapuján megjelent a tábla — nincs felvétel! A kirakatok tele voltak; hatalmas sonkák, húsok, vajhegyek, déligyü­mölcsök, fehérkenyerek integettek, dé a munkanélküliek számára mind­ez távol volt, elérhetetlenül távol. Nem akarom, hogy ez mégegyszer megismétlődjön és ezért vállalok kötelezettségeket." Balassa János, amikor aláírta szintén jelentős kötelezettségvállalá­sát, ezt mondotta: — Azért fogok most többet termelni Siroky elvtárs születése napjára, mert nem- aka­rom, hogy újra háború legyen, nem akarom, hogy újra bilincsekbe ver­jék a munkásosztályt. Tudom, hogy minden darab, amely kikerül mű­helyünkből, fokozza erőnket, fokozza a békeharcot. , Kovács Márton is azok között az öntők között volt, akik kötelezték magukat, hogy műszakukban keve­sebb emberrel fognak dolgozni, mint eddig és egy embert átadnak más munkára. Kötelezeték magukat, hogy két műszakot ledolgoznak. Miért tették ezt? „Én — mondotta, — ;nlnt a mun­kásosztály régi harcosa, azt aka­rom, hogy sohasem ismétlődhessen meg, hogy elvtársakat bebörtönöz­zenek meggyőződésük miatt. Azt akarom, hogy szabadságban élhes­sünk, olyan szabadságban, amilyen most van, hogy nevelhessük a fia­tal dolgozókat, hogy a munkásosz­tályból származó mérnökök, tech­nikusok, katonatisztek vezethessék gyárainkat, üzemeinket, hadsere­günket. Mindez pedig csak akkor lehetséges, ha mindenki teljesítmé­nye maximumát nyújtja. Mi ezért váJlaljuk kötelezettségünket" Vidor István. Unoepí est Viliam Siroky elvtárs 50. éves születésnapjának tiszteletére Szlovákia dolgozói Viliam Siroky elvtárs kormányelnökhelyettes, kül­ügyminiszternek, az SzKP elnöké­nek, Szlovákia szocialista iparosítá­sa kezdeményezőjének és Klement Gottwald köztársasági elnök legjobb szlovák harcosának 50. születése napja ünnepségeinek örömteljes megünneplésére készülnek. Viliam Siroky elvtárs 50. szüle­tése napjának ünnepségei Szlová­kiában, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága által május 31-én este 19 órakor a po­zsonyi Nemzeti Színházban rende­zendő ünnepi estén érik el csúcs­pontjukat. Az ünnepi beszédet, a Nemzetbiztonságügyi miniszter, a CsKP Központi Bizottságának tag­ja mondja. Viliam Siroky elvtárs 50. szüle­tése napja ünnepségeinek alkalmá­ból a pozsonyi Nemzeti Színház, pénteken, május 30-án bemutatja Konstantin A. Trenov „Ljubov Já­róvá" című darabját, Jozef Bucky állan^iíjas rendezésében. A szlovák filharmónia a Csehszlovák Zene­szerzők Szövetsége szlovák tagoza­tának közreműködésével, csütörtö­kön, május 29-én a Redoute nagy­termében Ladislav Szlovák vezény­letével ünnepi hangversenyt rendez. Folynak a Nemzetközi Gyermekvédelmi Nap előkészületei A Köztársaság minden részében folynak az Idei Nemzetközi Gyer­mekvédelmi Nap előkészületei, ame­lyet az alábbi jelszó alatt tartanak meg: „Az egész világ gyermekeinek örömteljes és boldog élete érdeké­ben harcolunk a békéért." Brünnben megkezdődtek a Nem­zetközi Gyermekvédelmi Nap ün­nepségei, amelyeket a körzeti taná­csok keretén belül rendeznek meg. Hétfőn, május 26-án a Julianovoi munkásházban a polgárság közgyű­lést tartott. Pénteken a polgárok, szülök, iskolabarátok és a többi kör­zeti tanácsok hasonló manífesztá­ciós gyűléseket tartottak. A Typoz­ban ugyanaznap este Dr. J. Ványa egyetemi tanár, a bécsi Nemzetközi Gyermekvédelmi Konferencia cseh­szlovák küldöttségének vezetője, a Csehszlovák Gyermekvédelmi Bi­zottság elnöke tartott beszédet Vasárnap, június I-én körülbelül 40 ezer brünni gyermek vesz részt az örömteli gyermekdélutánon, ame­lyet a bel- és elővárosokban rendez­nek meg. A tarka kultúr- és szóra­kaztató műsor keretében, amelyben az ifjúság- is résztvesz, úttörő és CsJSz-együtteseivel, népi zenekarok és katonai együttesek fognak ját­szani a gyermekek számára. A ka­tonák katonai konyhájukon vendé­gül látják a gyermekeket, lovaglást é3 céllövészetet rendeznek számuk­ra. A tűzoltótestület tagjai megis­mertetik az ifjúságot a tüzoltófel­szereléssel. A gyermekdélután be­fejező részében megjutalmazzák a legjobb kultúregyütteseket és a gyermekjátékok győzteseit. A must év hibáiból sokat tanultak a galsai szövetkezet tagjai A galsai szövetkezet a mult év­ben szerzett tapasztalatok segítsé­gével fogott az idén a munkához. Céljuk az, hogy az idén már példát tudjanak mutatni az egyénileg gaz­dálkodóknak, sikereikkel bebizonyít­sák a szövetkezeti gazdálkodás elő­nyeit. Az sem titok, hogy a mult évben a galsai szövetkezet volt a füleki járásban az a szövetkezet melyre rá tudtak mutatni a szo­cializmus esküdt ellenséged, a kulá­kok és elrettentő például állítot­ták oda a kis- és középföldmüvesek elé. Tagadhatatlan, hogy a mult évben a galsai szövetkezetben sok hiba volt. A legnagyobb hiba abból szárma­zott, hogy a galsai kommunisták nem szenteltek kellő figyelmet a kezdő szövetkezet fejlődésének; nem tudták a munkákat kellően megszer­vezni; nem tudtak megfelelő mun­kaerőt biztosítani a föld megműve­lésére. A szövetkezetnek a múltév­ben több, mint 300 hektár földje volt, de még a növényápolási mun kákhoz is alig tudtak 8—10 munka­erőt beállítani. Az idén már a saját hibájukon okulva jóval a tavaszi munkák meg­kezdése előtt gondoskodtak arról, hogy az egész éven keresztül meg­felelő számú munkerö álljon a szö­vetkezet rendelkezésére. Eltávolítot­ták a szövetkezetből az olyan egyé­neket akik a szövetkezetben nem akartak dolgozni, mert' munkájuk­kal esetleg hátráltatták volna a szövetkezet fejlődését A munkake­rülők eltávolítása után a falu kis­és középföldmüvegei közül is so­kan beléptek a szövetkezetbe. Most már csak arra volt szükség, hogy a munkákat kellően meg tudják szer­vezni. A tél folyamán a járási párt bizottság állandóan irányította a galsai kommunistákat. A helyi nem­zeti bizottság titkáráinák pedig Ma­kovinyi Béla elvtársat nevezték ki, akiről mindenki tudja, hogy fárad­hatatlan építője a szocializmusnak. Az idén a pártszervezet már gon­doskodott arról is, hogy megfelelő könyvelöt kapjon a szövetkezet. Hu lini Pált bízták meg a könyveléssel. Vele Makovinyi újabb segítséget ka­pott. Mind. a ketten teljes erejükkel arra törekednek, hogy az idén meg­felelő számú munkaerőt tudjanak biztosítani a munkák elvégzésére. Megmagyarázták a szövetkezeti ta­goknak, hogy a szövetkezeti gazdál­kodás is csak akkor biztosít a ta goknak szép jövedelmet, ha minden munkát rendes időben elvégeznek és minél magasabb hektárhozamot tudnak elérni. Ehhez azonban szük­séges az is, hogy a szövetkezeti ta­gok feleségei és családtagjai is be­kapcsolódjanak a munkába, mert csak így tudnák megfelelő munka­erőt biztosítani. , A Jó felvilágosító munkának meg is volt az eredménye. A tavaszi munkák megkezdésekor a azövetke zeti tagok száma már 75-re emelke­dett A 75 tag között 40 nő is van, akik kötelezték magukat hogy ál­landóan a szövetkezetben dolgoz­nak. A mult évben hiányoztak a jól megszervezett munkacsoportok is. A 8—10 tagot a legjobb akaratuk mel­lett sem tudták csoportokra oszta­ni. Az idién azonban jól megszerve­zett munkacsoportokkal kezdték meg az évet. A jól megszervezett m/unkacsoportok ki is tettek ma­gukért. A kedvezőtlen esős időjárás mellett is 11 nap alatt elvégezték a tavasziak vetését. A galsai szö­vetkezet a mult évben minden mim­ka elvégzésében utolsó volt a járás­ban. Ma azonban már a tavaszi munkánál a járási verseny élére ke­rültek. A vándorzászló még mindig ott van a szövetkezet irodájában Nincs is a füleki járásban olyan szövetkezet, amely fel tudná venni a versenyt a galsai szövetkezettel, különösen a szövetkezet nőtagjaival. A galsai szövetkezeti tagok fele­ségei betartották ígéretüket. A 40 asszony közül, akik a tavaszon ígé­retet tettek arra, hogy egész évben állandóan a szövetkezetben dolgoz­nak — egy sem maradt ki a mun­kából. Szorgalmukkai és példamu­tatásukkal még azokat az asszonyo­kat is rávették a közös gazdálko­dásra, akik nem tagjai a szövetke­zetnek. Sok olyan asszony van már ma Galsán ,akik nem tagjai a szö­vetkezetnek, de hetenként 3—4 napi munkával ők is hozzájárulnak a munkák idejében való elvégzéséhez. A szövetkezet nöi dolgozói között egyetlen egy olyan asszony sincs, aki feladatát ne teljesítené. Különösen kimagasló eredményeket ért el Brinza Anna. Ez az asszony nem fél semiiyen munkától. Megállta a helyét a do­hány kiiiltetésénél, a kertészetben Is és megállja a helyét a növény­ápolási munkák további szakaszán is. Nem volt még olyan nap a ta, vászon, hogy Brinza Anna 200 szá­zalékon alul teljesítette voilna fel­adatát. Olyan nap azonban már több volt, amikor közel járt a 300 százalékhoz. Brinza Anna férje bányász. A pótori bányák mélyén harcol azért, hogy minél több szenet tudjon ki­termelni, felesége pedig azért ipar­kodik, minél több kerti és mezőgaz­dasági terméket termelni, hogy mi­nél több jusson a pótori bányászok­nál! és a többi dolgozóknak. Az ilyen asszonyok munkája, mint Brinza Annáé, tette lehetővé a galsai szövetkezetben azt is, hogy az idén a takarmányukat rendes időben le tudják kaszálni és bizto­sítani tudják az állataik részére az egész évi bőséges takarmányalapot A szövetkezet férfitagjai ma nyu­godtan mehetnek lucernát és herét kaszálni, mert az asszonyok helyt­állnak a növényápolási munkákban. Nem kell attól félniök,' hogy míg ők a kaszálással vannak elfoglalva, a gyom erőt vesz a kapásnövényeken, mert ott vannak a szorgalmas asz­azonykezek, akik lépten-nyomon irt­ják a kártékony növényeket Az állattenyésztésben is lényeges javulás állt be á mult évvel szemben. Az állatok hasznossága ez év április 30-tól lé­nyegesen emelkedett. Április 30. előtt Széles András gondozta a szö­vetkezet teheneit. Tizennégy tehén­től naponta alig tudott kifejni 94—95 liter tejet. A szövetkezet ve­zetősége hiába tanácsolta Széles Andrásnak, vezesse be a napi há romszori fejést és igy próbálja emelni a tejhozamot. Széles András hallani sem akart róla. Azt han­goztatta, hogy annak bizony sem­mi értelme. Rosszak a tehenek, ezek több tejet, még ha ötször fe­jik is őket akkor sem adnak. Széles Andrást mivel nem aikajrt semmiféle olyan módszjert bevezet­ni, amely a tehenek hasznosságát emelte volna, eltávolították az is­tállóból. A helyére Majkút Ferencet tették. Majkút Ferenc világéletében állattenyésztésben dolgozott és ta­pasztalatokkal bőségesen fél van sze­relve. Amikor az istállóba került, első dolga volt hogy bevezette a pontos etetést. Azután bevezette a napi háromszori fejést. A három­szori fejésnek és a pontos etetésnek rövidesen megmutatkozott az ered­ménye. Hiába hangoztatta Széles András, hogy a tehenek rosszak, és nem lehet a tejhozamot emelni, Majkút Ferenc bebizonyította, hogy igenis, jók a tehenek, csak tudni kell velük bánni. A napi háromszori fejés és pontos etetés betartása óta a napi átlagos tejhozam 94 literről 162 literre emelkedett. Majkút Fe­renc azonban nem elégszik meg az elé.'t eredményekkel, hanem elha­tározta, hogy bevezeti még a tőgy­masszázst is. , A szövetkezet sertésállománya is lényegesen megnövekedett a mult évivel szemben. A mult évben alig volt a szövetkezetnek 7—8 sertése. Ma a malacokkal együtt 76 darabot gondoz Takács Matild. Takács Ma­tild, azt lehet mondáiii, éjjel-nappal az állatok között van. Ügy vigyáz a rózsaszín bőrű kismalacokra, mint a szemeiényére. Az ö engedélye nél­kül bizony nem lépheti át senki a disznóistállő küszöbét. Arra is na­gyon ügyel, hogy az istálló ajtajá­hoz készített fertőtlenítőbe még a szövetkezet elnöke ls beletaposson. Takács Matild, ha megkérdezzük, hogy egyedül bírja-e gondozni a 76 sertést, a következőket feleli: „Vé­geztem én. már ettől nehezebb mun­kát is." Már 14 éves korában 60 pár arató között aratta a gróf úr búzáját. Egészen a fölszabadulásig mindig mások földjét dolgozta. Mindig a földesurak és kulákok él­vezték verejtékes munkájának gyü­mö'csét. Hogyisne dolgozna most örömmel, amikor munkájának gyü­mölcsét nem a grófok és kulák ok zsebelik be, hanem saját családjá­nak boldogabb megélhetését bizto­sítja vele. I Meg is van elégedve munkájával. Naponta négy szer-ötször sorba néze­geti az ólakat, hogy meggyőződjön arról, hogy vájjon nincs-e valami baja valamelyik disznajának. Takács Matild kapott volna már segítsé­get, mivel a disznókon kívül még 275 baimmfit gondoz, de ó semmi­képpen sem hajl'indó az állatok ete­tését másra bízni. Az a legfontosabb -y- mondja Takács Matild — hogy a disznók pontosan megkapják a takarmányt mert csak így lehet magas súlygyarapodást elérni. Ar­ról is sajátmaga gondoskodik, hogy az állatok zöldtakarmányt is kapja­nak. Ha nincs a közelben kocsi, vagy valamilyen jármű, amivel lehetne zöldtakarmányt hozni, a maga há­tán hordja be a szükséges zöldtakar­mányt Takács Matild 42 éves asszony, két gyermeke van, de ha az álla­tok között van, szinte gyerekesen viselkedik. Simogatja, becézgeti őket. Ezért a szeretetért a disznók is hálásak, úgy mennek utána, mint a kutyák. Még a négymázsás apa­állat ls hagyja, hogy simogassa, a fülét cibálja és még azt is megen­gedi, hogy a szájába nyúljon. A jó gondozásnak aizonban nemcsak ab­ban mutatkozik meg az eredménye, hogy a disznók kezesbárányként követik gondozójukat hanem az anyadisznók 12—13 malaccal jutal­mazzák a jó gondozásért a szövet­kezetet I Szarka István. Kulákok, akik ez évben még egy liter tejet sem adtak be A sellyei járásban a tejbeszolgál­tatás tervét csak 79.8 százalékra teljesítették. A kis- és középföld­müvesek, legfőképpen a szövetke­zeti tagok csaknem 90 százalékra eleget tesznek beszolgáltatási köte­lezettségüknek, azonban a kulákok szabotálják a beadás teljesítését. Ilyen például Paus János 17 hek­táros kulák is, aki saját részére csak egy tehenet tart és akinek beszolgáltatási kötelezettsége 3000 liter tej. Ez a kulák a mai napig még egyetlen egy liter tejet sem szolgáltatott be közélelmezési cé­lokra. Ilyenek a továbbiakban Lencés Dezső 15 hektáros kulák, aki szin­tén csak egy tehenet tart és 1500 liter tejbeszolgáltatása vam előírva és ezldeig egy litert sem adott be. Ilyenek Szklenár János 15 hektáros és Rábek Gábriel 13 hektáros kulá­kok is, akiknek egy egy tehenük van és akik beszolgáltatási kötelezettsé­güknek (fejenként 2000 liter tej)' ezideig nem tettek eleget. Négy ilyen spekuláns dolgozóink­nak 8500 liter tejjel tartozik. Hol vannak a helyi és járási nemzeti bizottságok vezetői, hogy ezideig még nem gondoskodtak arról, hogy ezek az „urak" is teljesítsék beszol­gáltatási kötelezettségüket? Jedinák Mihály, Nyitra.

Next

/
Thumbnails
Contents