Uj Szó, 1952. május (5. évfolyam, 103-128.szám)
1952-05-28 / 125. szám, szerda
1952 május 28 * U J SZO 7 lépéssel vihessük előre a fejlődés útján. * Kedves Kultúrtársak! A múlt közgyűlésünk óta eltelt 11 hónap a Csemadok-nak munkában és tapasztalatokban gazdag 11 hónapja volt. Az időközben felmerült kérdéseknek és az ebből adódó tapasztalatoknak so kaságára közgyűlésünk vitája fog rámutatni. Titkári beszámolónkban a leglényegesebbekre igyekeztünk rámutatni, amelyekből a következő feladatokat tűzhetjük magunk elé: Fokozottabb erővel és lelkesedéssel fojuk a Csemadok tömegalapjait továbbfejleszteni. Szoros együttműködésben a Tudományos és Politikai Ismereteket Terjesztő Társulattal, széles alapokra fektetjük a tudományok népszerűsítését, hogy a haladó tudományokat hozzáférhetővé tegyük a legszélesebb tömeg eknek. Ennek érdekében a már eddig megszervezett járási és központi előadó testületeinket aktivizáljuk és továbbfejlesztjük, továbbá olvasóköröket és a tudományok különféle ágaival foglalkozó tanulmányi köröket szervezünk nagy számban. A tudományos és politikai ismereteket, valamint a szocialista kultúra értékeit az írott szó útján is beviszszük a legszélesebb tömegekbe, ezért állandóan foglalkozni fogunk a sajtó különféle fajtáinak, úgymint a pártsajtónak, az Űj Szónak, a Tartós Békéért, Népi Demokráciáért hetilapnak, a Fáklyának, továbbá a Magyar Könyvbarátok Köre és a Pravda szépirodalmi és politikai könyveinek terjesztésével. Helyicsoportjaink műkedvelő ténykedését továbbfejlesztjük egyrészt azáltal, hogy gazdagabb haladószellemű műsorválasztékot bocsátunk rendelkezésükre, másrészt, hogy fokozottabban felkaroljuk népi ének- és tánccsoportjaink munkáját. Hogy eleget tudjunk tenni helyicsoportjaink fokozottabb követelményeinek, mindenekelőtt kiépítjük a központi titkárság és a kerületi titkárságok egyes osztályait a különféle munkaterületek szükségletei szerint. Hogy mindezen feladatokat elvégezhessük tovább folytatjuk a hivatásos és önkéntes munkatársaink általános iskolázását, központi és kerületi méretben. Műkedvelő színjátszó csoportjaink, népművészeti, tánc. és énekegyütteseink, valamint olvasó- és tanulmányi köreink munkájának ideológiai és szakmai feljavítására rövid tartamú tanfolyamokat szervezünk ezen egységek vezetőinek kiképzésére. Ezek volnának azok az elsőrendű szervezeti feladataink, amelyeknek teljesítése szilárd alapokra fekteti a Csemadok-ot, mint tömegszervezetet és lehetővé teszi, hogy a Csemadok fejlődésében további magasabb fokra jusson és így teljesítse feladatait a szocializmus építésében és a béke megvédésében. Kedves Kul túrtársak! A dolgozó nép állama akkor erős, ha minden polgára öntudatos, ha tudatosan fog hozzá, minden feladat megoldásához. Soha nem volt olyan fontos, mint ma, hogy minden becsületes dolgozó kiismerje magát elsősorban a háború és béke kérdésében, ma, amikor a nyugati imperialisták fokozott háborús uszításainak vagyunk tanúi. Népi demokratikus államrendünk lényege abban van, hogy a hatalmat a demokratikus népi szervek által a széles dolgozó tömegek kezébe adja és a munkásosztály élcsapata, dicső Kommunista Pártunk irányítása mellett megtanítja a dolgozókat arr a is, hogy helyesen éljenek a kezükbe adott hatalommal, éljenek vele úgy, hogy hatalmuk gyakorlása állandóan növekvő életszinvonalunkban mutatkozzék meg. A dolgozók érdekeit szem előtt tartó politikában van a magyarázata annak a megrendíthetetlsn és folyton növekvő bizalomnak, amellyel hazánk dolgozói, Pártunk és kormányunk iránt viseltetnek. Ennek a bizalomnak erős pillérén nyugszik népi demokráciánk. Mi sem természetesebb, minthogy éppen ezt a pillért szeretné a nyugati imperialista uszítók háborús nyereségre éhes üvöltő falkája aláásni azáltal, hogy a leggaládabb harugságok özönét szórja szocialista hazánkra. Hazudnak, mert nem engedhetik meg maguknak Építő munkafelajánlások a Csemadok III. közgyűlésének vitájában A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének IH. közgyűlésén több mint 60 felszólalás hangzott el. A felszólalásokból látható a csehszlovákiai magyar dolgozók részvétele a szocialista építőmunkában és bizonyítékát adták annak, hogy a jövőben még nagyobb lendülettel és még bátrabban akarnak részt vállalni az építő feladatokban. A vi tafelszólalásokban Egységes Földműves Szövetkezeteink, az állami birtokok, a traktorállomások, az üzemek és a haladó értelmiségiek számoltak be munkájukról és vállaltak kötelezettséget további még fokozottabb munkára. Ebből látható, hogy a Csemadok helyi szervezetei már kinőnek a szült egyesületi keretekből és az építőmunka minden szakába aktívan bekapcsolódnak. Az alábbi felszólalások kis töredékei a hatalmas anyagnak, amiből azonban még következő számunkban is hozni fogunk. A felszólalások mai befejezéséül közöljük a köegyűlés határozatát. Lengyel Gyuláné dohánygyári munkásnő, Komárom Kedves kultúrtársak, kultúrtársnök, tisztelt Konferencia! Ha minden kultúrtárs a szívén viselné ezt a munkát, akkor nem csak ennyien jelentek volna meg ezen a gyűlésen. Nálunk azt lehet mondani, minden kultúrtársnak a felesége is bent van a Csemadokban. Kedves kultúrtársak! Körülöttem sokat hallom az évszámokat, h^gy én már 30 évesnél idősebb vagyok, én nem megyek a Csemadokba, mert nem tudok már sem dalolni, és már játszani sincs kedvem. Nem úgy van ez. Én 56 éves vagyok, 32 évig dolgoztam egy gyárban, családos anya vagyok. Bent vagyok a Zivenában. Brigádot alakítottunk Siroky elvtárs születése napjára. Én soha nem mondom, hogy idős vagyok, olyan buzgalommal megyek én oda, mint amikor még fiatal voltam. De akkor nem engedte meg a helyzetem, nem úgy, mint most. Csak mindig a baj volt, a fájdalom, meg a „nincs" volt. Tehát nem adódott az a helyzet, hogy elmehessek én olyan helyre, ahol szórakozhatok és egyben tanulhatok is. Most megyek szívesen, nem érzem, hogy idős vagyok, pedig már közel járok a 60. esztendömhöz. De kultúrtársak, nem öregedni kell, hanem fiatalodni. Űj hazát építünk, új világot és ezt kell, hogy fiatalos erővel építsük. De most, kedves Kultúrtársak, egy kicsit panaszkodni is akarok. Én voltam az a szerencsés, akit kiküldöttek a komáromi járásból a felszabadulás ünnepére. Azt mondták nekem hogy erről az ünnepségről írjak az újságba. Én írtam is a Pravdába, a Prácába, az Uj Szóba, de egyik újságban sem j elent meg. Nem hozták le. Ez nekem Réssel János, Komárom: Az Ifjúsági Szövetség, a Csemadok és a csehszlovákiai magyar iskolaügy kérdéseihez szeretnék néhány szót fűzni. A tegnapi kultúrbemutatón az Űj Színházban láthatták az elvtársak az egész csehszlovákiai magyar ifjúságnak lelkes bekapcsolódását a Csemadok munkájába. Ennek így is kell lennie. Az ifjúság lendületet ad a munkának és előre viszi. Ezért ezt mint örvendetes eseményt jegyezhetjük fel. De kényes kérdések is merülnek fel. Ideje, hogy ezekben tiszta helyzetet teremtsünk. Tudjuk, hogy a CsISz részéről nem egy hiba merül fel. Előfordul például, hogy egyes helyeken a CsISz vezetője nem tud magyarul és ott a csehszlovákiai magyar ifjúság szívesebben vesz részt a Csemadok-szervezetben. Az ilyen jelenség ellen állandóan küzdünk és mindent elkövetünk, hogy a CsISz e téren javítsa meg szervező munkáját. Ezt is világosan meg kell mondani, hogy ifjúságunk úgy látja, hogy a CsISz politikai szövetség, viszont a Csemadok kulturális, sőt ez valósággal így is van. De viszont nem lehet kultúrát fáj. írtam is az újságnak egy levelet. De bizony még a mai napig sem jött rá válasz. Azóta is nézem az újságot, de sajnos, eddig sem jelent meg. Elvtársak! Nem tudom, hogy vannak-e itt olyan idősek, mint én, lehet, hogy nincsenek, de nem azt kell nézni, hogy én már idős vagyok, és nem kell megelégednünk azzal, hogy jaj, én már öreg vagyok és nem tudok már úgy iparkodni. Én is iparkodom, habár vannak nagy felnőtt gyerme keim, akik már úgyis nemsokára kimennek a házból és családosak lesznek. Mert csak úgy tudunk harcolni a békéért, ha iparkodunk a munka minden terén. Hiába mondják a férfiak, hogy mit akarnak az asszonyok, az asszonyok nem lehetnek okosabbak a férfiaknál. De nincs igazuk, mert mi nök, ha öszszefogunk, többet tudunk elérni, mint a férfiak. Mert mi tudunk háztartást vezetni, gyereket nevelni, dolgozni, traktort vezetni. Állítom, hogy volt olyan idő, amikor 3 napig egyhuzamban dolgoztam a dohánygyárban és nem mentem haza. De mindenkinek meg kell fognia a munkát, aki ebben az államban él. Nem kell szégyenkeznie, ha akár hivatalnok is, akkor is meg kell fognia a munkát. Kedves kul túrtársaim! Fogjunk össze, hogy minél több tag legyen a Csema dókban, mert már nem vagyunk elnyomva és mindnyájunknak ki kell vennie részét a munkából. Dolgoznunk kell a még szebb és boldogabb jövőért. Éljen a Szovjetunió, a mi hatalmas barátunk és példaképünk, élén Sztálin elvtárssal, éljen a md szeretett köztársasági elnökünk, Gottwald elvtárs, és szeretett Siroky elvtársunk. politika nélkül elképzelni és ezért tudatosítani kell, hogy a Csemadok is politikai egyesület, mert új szocialista kultúrát terjeszt és erre neveli a magyarságot. Épp ezért, mivel fiatalságunk inkább kapcsolódik be a Csemadok munkájába, figyelmeztetni kell a Csemadok tagjait, hogy vegyenek részt a CsISz munkájában is, mert nekik elsősorban feladatuk, hogy ott nevelkedjenek politikai téren, hogy Ifjúsági Szövetségünket a Komszomol mintájára építhessük ki. Felszólalásom második részében a a Csemadok ós a magyar iskolaügy viszonyával szeretnék foglalkozni. Az elvtársak itt megemlítették, szeretnének Érsekújvárott magyar gimnáziumot. Ez helyes és szükséges, de a gimnáziumba diák és tanár kell. Honnan vegyük a tanárokat? Erre egyetlen mód van. A magyar pedagógiai főiskola. Ennek van körülbelül 30- 40 hallgatója ebben az évben. De honnét vesszük jövőre a főiskola első évfolyamára a hallgatókat? A mult tanévben az első évfolyamba feljöttek azok, akik elakadtak tanulmányaikban és most folytatják. De üyen több nincs. A pedagógiai gimnáziumban van az idén 46 érettségiző. De mivel a tanítóságban nagy a hiány, nem engedhetjük végzett tanítóinkat főiskolára menni és újra itt a kérdés, honnan vesszük a pedagógiai főiskola hallgatóit. Ezért azt a javaslatot teszem, és kérem, támogassák ezt a gondolatot, hogy egy rövid szakérettségis tanfolyamot szervezzenek, amely pár hónap alatt kinevelne 50—60 fiatalembert, akikből összetevődnek a jövő tanév hallga tósága a pedagógiai fakultáson. És ez némileg hozzájárulna a tanárhiány megoldásához. Már az előttem szólók említették, hogy nemcsak tanítókra, hanem szocialista tanítókra van szükség. Nehéz eltávolítani a nemszocialista tanítókat, mert kit teszünk helyükbe, mikor még olyan ember sincs a járásban, aki négy polgárit végzett. Ezért itt megint ilyen kisegítő iskoláztatásra van szükség. Rendezni kell egy hathónapos tanítói kurzust, amely kinevel pár száz tanítót a hiány betöltésére. Inkább dolgozzunk a munkásosztály tagjaiból jött hathónapos kurzust végzettekkel, mint a kulákosztály okleveles tanítóival, akik nem szocialista szellemben tanítanak. Benesík Lajos, Naszvad: Arra kérlek benneteket, hogy most abba az akcióba „több ócskavasat kohóinknak" kapcsolódjatok be ti is, úgy, mint a naszvadi helyicsoport. Mi kötelezettséget vállaltunk 2000 kiló összegyűjtésére, Végül még egy kérdés. Itt a gimnáziumban tapasztalható, hogy az első osztályból 25-en nem akarnak visszajönni jövőre továbbtanulni. Ez nem véletlenül történik. Oka az, hogy a tanítványok hazamennek és olyan szót, kifejezést mondanak a szülök előtt, amelyet nálunk tanultak és a szülők a klerikális reakció befolyására emiatt ki akarják venni gyermekeiket az iskolából. Ne engedjétek, hogy a klerikális reakció elvegye a szülök kedvét a további taníttatástól. Eddig az a helyzet, hogy akinek az eredménye 2.2, az még kap ösztöndíjat. Ezen is változtatni kell. Nemcsak a tanulmányi előmenetel szempontjából. Sok tekintetben éppen a proletárszármazású családapa fia ér el gyöngébb eredményt, és akkor az apa nem tudja iskoláztatni fiát. Meg kell tehát adni ezeknek is az ösztöndíjat és teljes ellátást biztosítani az intemátusokban. Hatalmas feladatok állnak még előttünk a CsISz és a magyar iskola tevékenysége vonalán. Ehhez a munkához kérjük a ti segítségteket, mert nekünk, újtípusú tanároknak, az a feladatunk, hogy olyan ifjúságot neveljünk, amely minijenben hasonlítani fog a Komszomol ifjúságához s elszántan küzd a békéért. ehelyett összegyűjtöttünk 20.000 kilót. Ebből értékes öntvények lesznek, csak szállítóeszköz kell hozzá és az anyagból újabb gépek készülnek mezőgazdaságunk számára. A Csemadok III. évi közgyűlésének határozati javaslata A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók III. évi közgyűlésének kiküldöttei leszűrve kétnapos tanácskozásuk tapasztalatait, az elhangzott beszámolók és számos vitafelszólalás alapján, a következő határozatot szavaztuk meg: Tudatosítva azt, hogy a rothadó kapitalizmus imperialista erői mindig támadóbban fenyegetik hazánk és a világ béketábor nyugalmát, amelynek a Szovjetunió vezetése alatt szorosan összefogott célkitűzései nem a háborút, hanem a dolgozók mindig dúsabb és kultúráltább életét szolgálják, s hogy ebből a tényből a Csemadok népnevelőire és kujltúrmunkásaira fokozottabb feladatok hárulnak Csehszlovák hazánk szocialista építő munkájában, vállaljuk, hogy: fokozottabb erővel és lelkesedéssel fogjuk a Csemadok tömegalapjait tovább fejleszteni, különös tekintettel a nök tömeges bevonására a népnevelő és kultúrmunkába. Szoros együttműködésben a tudományos és politikai ismereteket terjesztő társasággal széles alapokra fektetjük a tudományok népszerű, sitését, hogy a haladó tudományokat hozzáférhetővé tegyük a legszélesebb tömegeknek és az élő szó útján. A tudományos és politikai ismereteket, valamint a szocialista kultúra értékeit az írott szó útján is bevisszük a dolgozók legszélesebb tömegeibe és ezért a sajtó külön, féle fajtáinak elterjedettségét, állandóan fokozni fogjuk. Felismerve, hogy a népi alkotás különféle műfajai kiválóan alkalmasak a dolgozók építő munkában kifejtett alkotóképességének fokozására, fokozottabb mértékben fogjuk ápolni népi együtteseink munkáját és teljesítményük művészi színvonalát, magas fokra emeljük. Szervezetünk tömegességét továbbfejlesztve az agitáció és meggyőző munka új módszereinek felkutatásával és meghonosításával, következetes harcot fogunk folytatni a szűk egyesületi megnyilvánulások minden jelensége ellen, hogy ezáltal a szlovákiai Nemaieti Front szervezetei között méltó helyet foglaljunk el. Minden erőnkkel odaha. tünk, hogy az államhatalom hordozóinak, a népi szerveknek tekintélyét növeljük azáltal, hogy fontos államépítő munkájúk Végrehajtására mozgósítjuk a magyar dolgozók tömegeit, kifejlesztve bennük az egészséges építő bírálat és önbírálat szükségességének tudatát. Mindezen feladatok elvégzésében a Szovjetunióhoz, mint a világbéketábor vezető erejéhez és annak nagy vezéréhez J. V. Sztálinhoz a szabadságszerető nemzetek legnagyobb barátjához és a Csehszlovákiai Kommunista Párthoz való törhetetlen hüségrünk és szeretetünk fog vezetni. Munkánkban éberen fogunk ügyelni soraink tisztaságára, és a megalkuvást nem ismerő osztályharc következetes végrehajtásában kiűzzük szervezeteinkből az osztályellenséget. A proJetár internacionalizmus és a szocialista hazafiság forradalmi zászlója ailatt fáradságot és csüggedést nem ismerve, minden munkánkat munkahelyünkön és szervezetünkben a szocializmusnak hazánkban való kiépítésére és a nyugati imperialisták által veszélyeztetett békénk megvédésére szentéljük. A Csemadok III. évi közgyűlése. azt a fényűzést, hogy igazat mondjanak saját tömegeiknek a Szovjetunióról és a népi demokráciákról, mert hiszen mi maradna akkor belőlük ? Az ö múló erejük a hazugságban, a mi növekvő erőnk azonban abban van, hogy igazat mondunk a népnek. Ezelőtt 10 nappal a nemzeti arcvonal központi akcióbizottságának ülésén Zápotocky kormányelnök így szólt: „Mindenkit igaz nevén nevezünk és mindig nyíltan éš idejében figyelmeztetünk minden veszélyre, merüljön az fel bármilyen oldalr 0l is. Ezért felhívjuk a figyelmet a háborús veszélyre is, amelyet a kapitalista társadalmi rend ég a más államok felett uralomra törekvő nagy kapitalista államok harcos imperializmusa hoz magával." A Szovjetunió köré tömörült népi demokráciák, a világ minden békeszerető nemzete és a kapitalista országokban sínylődő dolgozók a harcos béketábor erejét állítják szembe az impierilsták háborús táborával. A csehszlovákiai magyar dolgozók is a gazdasági és kultúráli s építés harcos lendületével válaszolnak a hábo rús veszélyre, mert tudják, hogy a háború nem elkerülhetetlen. Tudják, hogy „a béke fennmarad és tartós lesz, ha a nép kezébe veszi a béke megőrzésének ügyét és mindvégig kitart mellette", mert hisznek a béketábor vezérében, a nagy Sztálinban, akj szerint a háború ma sincs közelebb mint ezelőtt 2 vagy 3 évvel. Ezért a magyar dolgozók a világ összeg békeszerető dolgozóival együtt nem csüggedéssel válaszolnak a háborús veszélyre, hanem harcos kiállással és a béke védelmének harcában mindaddig kitartanak, míg a béke erői véglegesen győznek a háború erői felett. Mindennapi apró é<? nagy munkánk összességét ennek az egy célnak szolgálatába állítjuk, mert tudjuk, hogy a Szovjetunió győzelmével, amely minket is felszabadított, a világ nagyhatalmainak erőviszonyaiban olyan mélyreható változás következett be, hogy ma megvan minden lehetősége annak, hogy a béketábor rohamosan növekvő erői győzedelmeskedjenek a kapitalista tábor folyton csökkenő háborús erői felett, hogy megdőljön a kapitalizmus az egész világon, még mielőtt nyílt támadásra vetemedne a Szovjetunió és a népi demokráciák tábora ellen. Mi, magyar dolgozók, dicső Pártunk és köztársasági elnökünk, Klement Gottwald elvtárs vezetése mellett mindig a békeharc első soraiban fogunk állni és miénk a győzelem, mert mindnyájunkat a Szovjetunió és a nagy Sztálin vezet.