Uj Szó, 1952. május (5. évfolyam, 103-128.szám)

1952-05-28 / 125. szám, szerda

1952 május 28 * U J SZ

O 7 Fellegi István, a Csemadok országos titkárának beszámolója a Csemadok elmúlt évi működéséről Tisztélt Közgyűlés, Kedves Kvltúrtársak! Lörincz kuiltúrtárs beszámolójában kimerítően boncolgatta és megvilágította azokat a politikai kérdéseket, amelyek népi demokráciánk jelenlegi fejlettségi fokán az előtérben állnak s amelyeket — ha tovább akarunk fejlődni és ezt a fejlődést siettetni akarjuk — meg kell oldanunk, együtt haladva a szocialista építés, Szlovákia iparosításának útján hazánk minden becsületes dolgozójával, munkással, dolgozó paraszttal és dolgozó értelmiségivel a proletár internacionalizmus szellemében, átfütve a szocialista hazafiság alkotó lendületétől. Ügy, ahogy népgazdaságunk a milliós tömegek szervezett tervszerű munkáján nyugszik, ugyanúgy a Csemadok népnevelő munkásságának is szervezeteink tagjainak és a köréjük csoportosuló nem tagoknak szervezett tervszerű munkáján kell nyugodnia. Lőrinc kultúrtársnak általánosan érvényes célkitűzéseit csakis terv. szerű szervezeti munkával hajthatjuk végire és ezért engedjétek meg, hogy Lőrinc kultúrtárs beszámolója nyomán beszámoljak arról, hogyan végezte a legutóbbi II. köz. gyűlésünk óta a szervezeti munká végrehajtásával megbízott központi apparátus a mailt közgyűlés határozatában eléje tűzött feladatokat, mennyiben voltunk eredményesek, miben vaihnak eredménytelenségeink okai ós mit kell tennünk, hogy hibáinkat kiküszöböljük. Sorba veszem tavalyi II. évi közgyűlésünk határozatának egyes pontjait: A határozat első szakasza azt a feladatot tűzte elénk, hogy szervezetünket egy olyan hatalmas tömegszervezetté építsük ki, amely arányban van a Csehszlovákiában élő magyar dolgozók létszámával, s amely a munkásság, dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség rétegeire támaszkodik. Mennyiben teljesítettük ezt a feladatot ? Mult közgyűlésünk időpontjában vagyis június végén, a kiadott tagsági igazolványokat véve alapul, tagságunk kevés híján elérte a 17 ezer főt. Ezzel szemben tagságunk létszáma a mai napon 34.985 tagot tesz ki. Ennek a tagságnak összetétele a következő: 52.6% munkás 22.3% kis- és középparaszt 2.2% kisiparos 10.6% értelmiségi 12.3% egyébb foglalkozású, főként háztartásban dolgozó nők, diákok. Nemek szerint tagságunk így oszlik meg: 73% férfi, 27% nő. A korhatár szerinti megoszlás: 56% 18—30 évig, 44% 30 éven felüli. A tavalyi közgyűlés időpontjáig beszervezett 17.000 Csemadok tag 288 helyicsoportra oszlott meg és az egy helyicsoportra eső átlagos taglétszám 60 tag volt. A jelenlegi 34.985-ös taglétszám 380 helyicsoportra oszlik meg és az egy helyicsoportra eső átlagos taglétszám 91. A taglétszámot tehát 11 hónap alatt több mint kétszeresére emeltük és helyicsoportjaink száma is lényegesen megnövekedett, számszerint 92-vel. Az első pillanatra úgy tűnik, hogy meg lehetünk elégedve ezzel az eredménnyel, de ha így tennénk, hibát követnénk el, mert föl kell ismernünk ennek az eredménynek gyöngéit is. Ha összevetjük a felsorolt adatokat, feltűnő mindjárt az, hogy a nök számbelileg gyöngén vannak képviselve a Csemadok tagjai között. Mi ennek az oka? Ennek oka az, hogy szervezeteink aktív tagjainak és vezetőségeinek nem sikerült még leküzdeniök azt a maradi nézetet, amely még sokhelyütt, főként falun tartja magát és abban nyilvánul meg, hogy a nök jelentős része még mindig viszszavonul a nyilvános társadalmi, vagyis szervezeti munkától. Ezt a helytelen maradi nézetet egyébként eléggé bizonyítja a mai közgyűlésünkön résztvevő női kiküldöttek csekély száma. A női tagság csekély létszámából azt a következtetést kell levonnunk, hogy tagtoborzás! kampányunk még távolról sem merített ki minden lehetőséget és a Csemadok tömegailapjának kiépítésében eredményeink sokkal nagyobbak lehetnének, ha fokozottab figyelmet szen teltünk volna a nök megnyerésének. A nőknek a Csemadok munkájába való bekapcsolása körül mutatko. zó hiányokalt sürgősen pótolnunJ; kell annál is inkább, mivel épp jelenleg van folyamatban a Csehszlo. vák Nöszövetségnek, a Živenának átszervezése . Népi demokráciánk gyakorlatilag valósítja meg a nök teljes gazdasági és politikai egyenjogúságát. A nőknek mindenütt ott van a he. lyük a férfiak oldalán. A termelő munka minden ágában, valamint a közéleti ténykedésben a nők méltó versenytársai a férfiaknak, aminek értékes bizonyítéka, hogy az idei államidíjaik és munkarendjelek kitüntetettjei között számos nő nyerte el ezeket a magas érdemrende ket. A nök előtt a szervezeti életben is nyitva áll minden tömegszervezet. A tömegszervezetek legjobb aktivistái közül emeli ki Pártunk a szo cdalista építő munka és a békeharc élharcosait. A nők egyenjogúságának valósága késztette a Csehszlovák Nöszövetségnek, a Živenának vezetőségét arra, hogy régi szervezeti formáit, amely a nőket szervezetileg elkülönítette, megszüntesse, feloszlassa tagságát és népi demokráciánk fejlődésének megfelelően a Živena helyi szervezetei helyett minden Nemzeti Bizottság mellett Nőbizottságokat alakítson. Ezek a Nőbizottságok, amelyek a Nemzeti Bizottságoknak, mint az államhatalom hordozóinak kiegészítő részét képezik, a népi szervekre támaszkodva a jövőben sokkal kiterjedtebb és szélesebbkörü működést fognak kifejteni, mint eddig a nők aktivizálása terén, anélkül, hogy a nőket egy külön nöi szervezet tagságába vonnák be. A többi töm egsze rveze tekre hárul tehát az a feladat, hogy fokozottabb mértékben vonják be a nőket a szervezeti életbe. A Csemadoknak természetesen az a feladata, hogy a magyar nők között fejtse ki ezt a munkát kulturális vonalon és fokozott mértékben vonja be a magyar dolgozó nőket a Csemadok népnevelő munkájába. Külön kell megemlítenünk azt, hogy 380 helyicsoportunk közül 5 helyicsoportot a Csehországban élő és dolgozó magyarok alakítottak meg Karlovy Vary környékén és ugyanott még három áll szervezés alatt. Csehországban eddig a Csemadok 335 tagot számlál. A múlt év őszén ugyanis a prágai Tájékoztatási és iM'épnevelésügyi Minisztérium megbízásából kiterjesztette a Csemadok szervezeti és népnevelő munkáját a cseh országrészekre is. Nem kevés azoknak a magyar dolgozóknak a száma, akik önként Csehországban telepedtek meg és jól érzik ott magukat, mivel ugyanolyan' megbecsült országépítök, mint cseh dolgozó társaik. A Csemadok munkájának kiterjesztése a csehszlovákiai magyar dolgozók ezen részére egy további lépés kell, hogy legyen népnevelő munkánk kiszélesítésében. A fenti számadatoknál szemünkbe ötlik továbbá az is, hogy a 30 éven felüli tagok létszáma kevesebb, mint a 30 évnél fiatalabbaké. Szükséges, hogy ez az adat is gondolkodóba ejtsen bennünket, mivel arra figyelmeztet, hogy még mindig nem láboltunk ki az úgynevezett „műkedvelő egyesület" szűk kereteiből. A 30 évnél idősebbek között még sokan vannak, akik úgy vélik, hogy mit is keresnének ők a Csemaűok-ban, hiszen ők már színházat úgy s

e igen játszanak. És, hogy ez a téves vélekedés még tartja magát, abban bizonyára hibás mind a Központ, mind magúik a helyicsoportok vezetőségei is. De erről később még külön szólok. A ll hónap alatt elért, kereken 18.000-es taglétszámemelkedés egy részét a múlt közgyűlés óta megalakult 92 helyicsoport tagsága teszi ki, másrészt pedig az, hogy a tavalyi helyiosoportonkénti átlagos taglétszám 50 százalékkal, átlagosan 91 taglétszámra emelkedett. Ahogyan ez már lenni szokott, az átlagos eredmények színvonalát mindig a hátul kullogok csökkentik le. Itt is ez az 50%-os átlagos emelkedés azon helyicsoportok érdeme, amelyek taglétszámukat nem 50%-kal, hanem 100 %-kal és még többel, emelték a múlt közgyűlés óta, mint pl. Szilťice a rozsnyói járásban 900%, Kassa 3S0%, Negyed 330%, Szepsi 170%, Pered 140%, Tornaija 130%, Naszvad 120 %, Kálna 120%, Rozsnyó 110% és Komárom 110%-kal. Losonc viszont teljesen lemaradt a tagtoborzásban is. Szolgáljanak ezek a kiemelkedő eredmenyek buzdításul a hátul kullogóKnak és bizonyságául annak, hogy még távolrjl sem merítettük ki azokat a lehetőségeket, amelyeket, ha szívós, meggyőző munkával kihasználunk, akkor a Csemadok valóban olyan tömegszervezetté fejlődik, amely képes lesz a 'magyar dolgozókat kivétel nélkül mozgósítani a kitűzött feladatok mindég tökéletesebb megoldására. A tavalyi közgyűlés határozatának következő szakasza feledatul tűzte elénk, hogy figyelmünket a tudományok népszerűsítése felé fordítsuk, ami előfeltétele annak, hogy a SZŰK egyesületi kereteken necsak a tömegesség terén, hanem a szervezetek népnevelő munkájában is túlnőjünk. Mit végeztünk ezen a téren, kedves kultúrtársak ? E feladat tulajdonképpeni végrehajtásihoz a múlt év decemberében fogtunk hozzá. Kiadtuk a központból járási szervezeteinknek a Csemadok első ismeretterjesztő előadását, hogy azt ez év januárjában minden helyi csoportban megvitassál; egy előadás keretében. Amint tudjátok, az első előadás a föld keletkezésének tudományos magyarázatát adta. Az utána következő második ismeretterjesztő előadás a talaj életéről szólt. Ezt a két előadást a beérkezett nem teljes jelntések szerint kb. 210 helyicsoportban ismertették, mintegy 28.00 főnyi hallgatóság előtt. Ezek az előadások össze voltak kapcsolva a tavaszi mezőgazdasági munkák korai elvégzése fontosságának megvitatásával. Hogyan állunk az olvasókörök és tanulmányi körök létesítésével, rendszeres munkájuk megszervezésével? A befutott jelentések szerint 45 olvasó és tanulmányi körünk működik. A zselízi járásban ezek közül 7 működik. Szépen működik a viski olvasókör, ahol az „Aratás" című szovjet regényt tanulmányozzák és ahol a felolvasásokon száznál jóval többen vesznek részt. E kezdeti eredmények ellenére megállapíthatjuk, hogy ezen a téren keveset végeztünk és a hiba ezért elsősorban a Csemadok apparátusát terheli. Nem mentség az sem, ha tekintetbe vesszük, hogy a központi apparátust a múlt közgyűlés után a békearatás kampánya foglalta el, utána a Fáklya első száma kiadásának előkészítése, majd szeptember októberben a helyicsoportok rendkívüli közgyűlései amelyek nyomán októberben megalakultak járási vezetőségeink, novemberben pedig a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapja zajlott le, melybe a Csemadok hatékonyan bekapcsolódott, s amelynek munkaprogrammjában bennefoglaltatott a sorozatos tudományos ismeretterjesztő előadások magatartása is. A központi apparátus tehát nem tudott eléggé helytállni ezen igen fontos feladat teljesítésében és mai közgyűlésünk vitájának lesz a fela. data, hogy az e téren mutatkozó hiányokat teljes egészében feltárja. Tudatában vagyunk annak, hogy milyen nagy az érdeklődés a magyar dolgozók között a haladó tudomány megismerése iránt és ezért becsüljük olyan nagyra, hogy Pártunk kez deményezéséből nemrégen megala kult a Tudományos és Politikai Is mereteket Terjesztő Társaság. Ezzel a társasággal szoros együttmüködésI ben és hathatós segítségével pótolni fogjuk mindazt, amit eddig ežen a téren elmulasztottunk. Mi a hivatása és munkaterve Tudományos és Politikai Ismereteket terjesztő TársaMgnak? Hivatása az, hogy a tudományosan képzett haladó értelmiséget oevonja a népnevelő munkába, lehetővé tegye nekik, hogy tervszerű, szervezett és népszerű formában átadhassák tudásukat a dolgozók legszélesebb tömegeinek. Munkatervének tartalma az, hogy a marxizmus-leninizmus alapján megvilágítsa a kül- és belpolitika, valamint a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus kérdéseit, hogy ezáltal a Szovjetunió szeretetére neveljen. Továbbá feladata, megértetni minden dolgozóval a tudomány és technika jelentőségét a szocialista gazdasági életben, megismertetni a dolgozókat a szovjet agrobiológia eredményeivel és ezzel hatékonyan segíteni őket az új munka módszerek bevezetésében, melyek egyedül biztosíthatják Szlovákia ösz• szesített terve idei építő feladatainak teljesítését és túlteljesítését. Kiemelkedő feladata lesz a Társaságnak, hogy tudományosan megmagyarázza a világ, az ember és az élet keletkezésének kérdéseit, ami által a tévhitek és babonák felszámolását készíti elő. Tavalyi közgyűlésünk határozatának további szakasza feladatunkká tette a haladószellemű sajtó terjesztését, továbbá azt, hogy még az 1951es év őszén egy kultúrpolitikai havi folyóiratot indítsunk olyan tartalommal, amely alkalmas lesz a legszélesebb tömegek kultúrális igényeinek kielégítésére. Hogyan teljesítettük ezt a feladatot? A múlt év őszén Siroky elvtársunk kezdeményezésére Pártunk egész Szlovákiára kiterjedő sajtóterjesztési kampányt indított az összeg tömegszervezetek részvételével, a pártsajtónak 300.000-es példányszámra való emelésére. A kitűzött feladatot teljesítettük.' Ebbe az akcióba a Csemadok minden helyicsoportja bekapcsolódott, ami abban mutatkozik meg, hogy Pártunk magyarnyelvű központi lapja az Üj Szó is elérte, sőt túlhaladta az előirányzott példányszámot. Megjelentettük a Csemadok kultúrpolitikai havi folyóiratának első számát is múlt év szeptember elején. Még a pártsajtó terjesztésének kampánya előtt, augusztus első felében elöfizetőtoborzást szerveztünk a Fáklyára, amelynek eredmény

e az volt, hogy a Fáklya első száma már több mint 6000 állandó előfizető részére jelenhetett meg. Az olvasók bírálata hozzásegített minket ahhoz, hogy hamarosan felismertük, tiogy a Fáklya első számai nem nyerték meg az olvasók tetszését olyan mértékben, hogy a Fáklya kezdeti formájában és tartalmával a legszélesebb dolgozó tömegek között elterjedhessen. Ezért az első alkalmat kihasználva áttértünk egy új fbrmára és minden erőnkkel azon voltunk, | hogy változatosabb tartalommal töltsük meg a Fáklya megszaporodott oldalait, gondosan ügyelve arra, hogy a formai és tartalmi változás mellett a Fáklyát azon a magas kultúrális és ideológiai színvonalon fejlesszük tovább, amelyre a magyar dolgozók kultúréhes tömegei Joggal igényt tarthatnak. A Fáklya olvasói növekvő táborának bírálatától várjuk a segítséget ahhoz, hogy ez az igyekezetünk sikeres legyen. A Fáklya első számában irodalmi pályázatot hirdettünk. Az irodalmi pályázat szép sikere azt bizonyítja, hogy a magyar dolgozók között komoly tehetsegek rejtőznek és a Fáklyának egyik tőfeladata a jövőben az lesz, hogy ezeket a tehetségeket felszínre hozza és így harcos alkatrészeivé tegye annak a kultúrforradalomnak, amely nélkül a szocialista építő munkában megmutatkozó gazdasági forradalom nem lehet teljes. Tavalyi közgyűlésünk további határozati pontja azt tűzte elénk, hogy minden eszközzel segítsük falvainkat a szocialista termelésre való áttérésben és-az így felszabaduló munkaerőket beszervezzük az ipari termelésbe. Tavalyi közgyűlésünk, — amely a osehszlovákiai magyar dolgozók építő lelkesedésének bizonysága volt — közvetlen hatásának kell 'betudnunk, hogy helyicsoportjaink tagsága számottévő módon hozzájárult a tavalyi békearatás sikeréhez. Jelentői továbbá azoknak a brigádóráknak a száma, amelyeket helyicsoportjaink vállaltak Egységes Földműves Szövetkezeteink megsegítésére, a Nagy Októberi Forradalom és Sztálin elvtárs születésnapjának évfordulója alkalmával, valamint a májust köszöntő munkaversenyben és szeretett Siroky elvtársunk 50-ik születésnapjának tiszteletére és a mai közgyűlésünket köszöntő előkészítő kampányban. Itt azonban meg kell mondanunk, hogy a brigádmunka is olyan érem, amelynek két oldala van. Vájjon nem tettünk volna-e többet az Egységes Földműves Szövetkezetek megszilárdítására, ha több felvilágosító munkával rávettük volna mind a szövetkezeti dolgozókat, mind az egyénileg gazdálkodó kis- és középgazdákat, hogy minél nagyobb mértékben alkalmazzák a földművelésben a szovjet tapasztalatokat, a magas terméshozam szovjet mestereinek tudományos módszereit. Ha ezen a téren többet tettünk volna és ezáltal növeltük volna a szövetkezeti gazdák munkájának termelékenységét, akkor az EFSz-eknek sem lett volna szükségük annyi kisegítő brigádmunkafelajánlásra és a felajánlott brigádmunkaóráknak értéke és jelentősen nagyobb lett volna. Itt is megmutatkozik az az alapvető igazság, hogy a népnevelő- és kultúrmunka eredményeit csakis a gazdasági eredményekkel mérhetjük fel. Nálunk munkanélküliség nincs. Nálunk munkáshiány van. A fejlettebb termelési- és munkamódszerek meghonosításának a mezőgazdaságban — és ez a népnevelés főfeladata — abban kell gazdaságilag megmutatkoznia, hogy a mezőgazdasági termelésben sok munkáskéz szabaduljon fel, amire Szlovákia iparosításának nagyszabású feladatai teljesítéséhez annyira szükségünk van. Végeztünk-e valamit a munkaerők toborzásában az ipari termelés számára? Végeztünk, de korántsem eleget. Az állandó munkaerők száma, amelyeket közvetlenül a Csemadok helyicsoportjai toboroztak az ipari termelésbe 642 főre tehető. Ebben a meggyőz5 munkában a rozsnyói jáá

s halad az élen több mint 100 munkaerővel. A munkaerötoborzáe érdekében múlt ősszel összehívtuk a kassai kerület helyicsoportjainak aktíváját Kassán, ahol Szlovákia legnagyobb kohóműve épül. Az aktíva elhatározta, hogy a kassai kerület helyicsőportjai a múlt év végéig 750 munkaerőt toboroznak a HTJKO építkezésére. A járásonként vállalt kötelezettségeket egyedül a rozsnyói járás teljesítette. A többi járás lemaradt a teljesítésben. A kassai járás vállalása 400 munkerő volt, ebből Kassa város helyicsoportjára 250 esett. Mennyit teljesített a kassai helyi csoport ? Mindössze 4 munkaerőt toborzott. E

s vájjon mi az oka ennek a lemaradásnak? Az az oka, hogy a kassai helyicsoport vezetőségében otthonra talált a romboló nyárspolgári szellem, amely a Csemadok hivatását abban látta, hogy jövedelmező táncmulatságokat rendeztek, amit aztán egyesek saját ér-