Uj Szó, 1952. május (5. évfolyam, 103-128.szám)

1952-05-27 / 124. szám, kedd

2 Klement Gottwald elvtárs iránt, forró szeretetet. A hazánk és Cseh­szlovákia Kommunista Pártja iránti forró szereteten keresztül elvezetni a magyar polgárokat a • proletár­internacionalizmus mély* érzéséhez, ápolni a rendíthetetlen odaadást és forró szeretetet a Szovjetunió és a nagy Sztálin iránt! Ezen a téren még sok feladat vár ránk. melyeket további- következetes szocialista nevelömunkával fogunk teljesíteni. Ezt úgy érjük el, ha még bátrabban és harciasabban látunk hozzá a burzsoa-ideológia és erkölcs csökevényeinek kiküszöböléséhez. Si­kereket e téren úgy érünk el, ha a proletár-internacionalizmus, az új csehszlovák hazafiság alapelveit és a marxizmus-leninizmus tanítását még harciasabban fejlesztjük és át­visszük az életbe. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületé­nek, a Csemiadok-nak tág tere nyí­lik szoros együttmunkálkodásra, harci ténykedést kifejteni a közel múltban alapított politikai és tudo­mányos ismereteket terjesztő társa­sággal, hogy igy szétverjük a sötét­séget, kisöprüzzük a maradiságot és a hazugságot, hogy megvilágo­sítsunk minden egészségesen gon­dolkozó fejet, hogy továbbra is di­csőségesen győzedelmeskedjék igaz­ságunk, a szocializmus igazsága, a kommunizmus igazsága. A dolgozók szilárd és törhetetlen egységéért nem szününk meg dolgozni, mert tudjuk, hogy erre éppen ma van szükségünk, hogy a szocializmushoz vezető útunkat sikeresen megtehes­sük. A csehszlovák fs a magyar nép szilárdan áll a béke híveinek nagy táborában, a béke ügyét szilárdan tartja kezében és felkészül, hogy azt mindvégig védelmezze. Teszi pe­dig ezt abban a szilárd meggyőző­désben, hc-y a béke ügyének győ zedelmeskec; nie kel', mert a béke táborának élén a Szovjetunió és Sztálin elvtárs áll. A történelem ar­ra tanít bennünket, hogy ott, ahol a nagy Sztálin, van, ott a győzelem. A Csemadok-nak harcához az új szocialista emberért és az öntudatos szocialista hazafiért, aki szereti né­pi demokratikus Csehszlovák Köz­társaságunkat és gyűlölj, a megvert osztályok maradványait és imperia­lista kenyéradóit, a Csemadok-nak ehhez a jelentőségteljes és fontos munkájához a Szlovákiai Kommu­nista Párt Központi Bizottsága ne­vében teljes sikert kívánok. Szilárduljon és hatalmasodjon a hazánk minden dolgozója közötti megbonthatatlan szövetség. A szocialista hazafiság és prole­tár-internacionalizmus alapelve ver­jen minél mélyebb gyökereket pol­gáraink tudatában. A Szlovákiai Kommunista Párt és annaik elnöke, Viliam Siroky elvtárs vezetésével a szocialista Csehszlová­kiában felépítjük a boldog Szlová­kiát. Klement Gottwald elvtárs köztár­sasági elnök vezetésével tántorítha­tatlanul haladunk előre a békéért és a szocializmusért! Védőpajzsunkhoz és szövetsége­ősünkhöz, a Szovjetunióhoz hűek ma­radunk. Éljen nagy tanítónk és vezérünk, Sztálin elvtárs! František Kubacs, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökének beszéde František Kubacs elvtárs, a Szlo vák Nemzeti Tanács elnöke és a Nemzeti arcvonal főtitkára a Cse­madok III. országos közgyűlésén mondott beszédét elöször magyar nyelven kezdte meg, amelynek során a következőket mondotta: Tisztelt elvtársnők és elvtársak! A csehszlovákiai magyar dolgozók kultúregyesületének III. országos közgyűlését a Szlovák Nemzeti Ta­nács, továbbá a Nemzeti Arcvonal és valamennyi szlovák és cseh dol­gozóink nevében üdvözlöm. Bízom abban és ahogy a mai kongresszuson már lefolyt viták is bizonyítják, ha­zánkban soraitok között e vita alap­ján oly munka fog elindulni, amely­nek célja az. hogy hazánkban minél előbb felépíthessük a szocializmust. Most kérlek benneteket, engedjétek meg. hogy III. közgyülésteken el­mondandó felszólalásomat szlovák nyelven folytathassam. Elvtársak, elvtársnők, tisztelt kul­túrmunkások! Szeretettel köszöntöm a Szlovák Nemzeti Tanács, a Nem­zeti arcvonal, hazánk valamennyi cseh és szlovák dolgozója nevében kongresszusotokat. ^ Köszöntöm kongresszusotokat az egész szlovák nép nevében. Lörincz elvtárs beszédében világosan kijelöl­te a Csehszlovákiai Magyar Dolgo­zók Kultúregyesületének feladatát, beszámolt eddigi működéséről és megjelölte azokat a feladatokat, amelyeknek megoldása előttetek áll. A vita során számos olyan fölszóla­lás hangzott el, amelyek a Csemadok egészséges munkáját bizonyítják. Bizonyára mutatkoznak még elég­telenségek is, hisz még nem hala­dunk járt úton, az út előre nem könnyű. Ennek oka abban rejlik, hogy olyanok, mint Husák és Cle­mentis és hozzájuk hasonlók dolgo­zó népünk egységes útját szerették volna lehetetlenné tenni. Vissza kell pillantanunk azonban a múltba, hogy milyen is volt akkor az életünk és hogy ma mit akarunk, mit értünk el és a jövőben mit akarunk elérni. Kedves elvtársak, sokan közületek és a dolgozó nők közül az elmúlt Csehszlovák köztársaságban nehéz életet éltek. Nagyon jól kell tehát visszaemlékeznetek arra, hogy mi­lyen volt a dolgozó embernek, lett légyen szlovák vagy magyar az élete a régi csehszlovák köztársaságban. A csendőr, a kapitalista csendőr egy­aránt nekiment az egyiknek, vagy a másiknak. Ügy vélem, hogy főleg a délszlovákiai' vidékek dolgozói na­gyon jól emlékeznek még arra is, hogy e csendőrvilág kapitalista csendőrjeinek gumibotja egyaránt lesújtott a szlovák és a magyar mun­kás fejére. Közös feladatunk volt, hogy közös harcot folytassunk a magyar és szlovák földbirtokosok el­len a darab kenyérért, a munkáért és az örömtelibb életért. A fegy­házak abban a világban magyar, szlovák és cseh dolgozókkal és ha­ladó polgárokkal teltek meg és mind­ez azért történt, mert kapitalista rendszerben éltünk, kapitalista tár­sadalomban, amely a maga kezébe kaparintotta a hatalmat és a mi és gyermekeink életéről dönthetett. És vájjon milyen volt asszonyainknak és gyermekeinknek élete, a munkás­nép hozzátartozóinak sorsa? Éhség, nyomor hiány, munkanélküliség és nyugodtan állíthatom, hogy ezt leg­főképpen ebben az országrészben, Szlovákiában érezhettük, mert itt a cseh és szlovák kapitalisták kormá­nyozták az ország sorsát, mert itt a nemzetközi kapitalisták uralkod­tak, akik egyaránt zsálonányolták ki dolgozóinkat, népünket. Cseh­szlovákia Kommunista Pártja által vezetett harcunknak világos célja volt. Kemény harc volt az, de ebben a harcban csakis a munkásosztály győzedelmeskedhetett. És minden­nek ellenére ebben a nehéz harcban a cseh, illetőleg a szlovák, valamint a magyar burzsoáziának a legnehe­zebb időkben, a legnehezebb pillana­tokban sikerült e munkásosztály egységét megbontaniok. 1938-ban si­került ez nekik, amikor könnyes szemmel kellett a magyar vagy a szlovák munkásnak elbúcsúznia tár­sától, akivel évtizedeken keresztül folytatta harcát a köztársaság bol­dog életéért. A kapitalista társada­lom végét jelentette Szlovákiában a dolgozók által a szlovákiai nemzeti felkelés során indított harc. És hogy a tőkés társadalmi rendszer sorsa ekkor megpecsételődött, azt csakis a Szovjetuniónak, a szovjet emberek­nek és a nagy Vörös Hadseregnek köszönhetjük. És mindenekelőtt a nagy. Sztálinnak, a népek szabadsá­gáért küzdő nagy harcosnak. 1938­tól, ahogy a magyar dolgozók Hort­hy fasiszta bandájának elnyomása alatt szenvedtek, ugyanúgy a szlo­vák dolgozó nép a Tiso-féle gárdista rendszert nyögte, és a cseh nép a kegyetlen hitleri rendszert szenved­te át. Közös volt sorsunk, egy és ugyanazon a hajón voltunk, a dolgo­zók hajóján, amelynek célja az volt, hogy a viharos tengerről kiérjen a nyugalom és béke partjára, hogy hozzáláthasson hazánkban a szocia­lizmus építéséhez. A Magyar Nép­köztársaság munkásosztálya s a Népidemokratikus Csehszlovák Köz­társaság munkásosztálya ezt a kö­zös célját el is érte. Ám e győzelem a magyar, szlovák és oseh szabad­ságharcosok vérével pecsételődött meg, ez pedig kötelezzen arra, hogy a közös cél elérése érdekében mind­anyian ebben az országban közös erővel és lelkesedéssel vegyük ki ré­szünket abból a nagyszerű munká­ból, amely hazánknak a boldog és örömteli életet megteremti. Ez volt a mult és ma a jelent járjuk. A ka­pitalista patkányok, miután meg­szöktek és egy felforgatott gazdasá­got, rombadölt gyárakat, hidakat, megsemmisített vasútvonalakat hagy­tak, ám mi mindezt helyrehoztuk, a magyar dolgozókkal együtt, és pedig rövid idő alatt, attól a céltól fellelke­sítve, hogy minél gyorsabban bizto­síthassuk a dolgozó nép ellátását. 1945-ben kerültünk arra az útra, ami­kor hajónkat már magunk kormá­nyoztuk, de erre a hajóra még olya­nok is kerültek, akik a népnek győ­zelmét meg akarták dönteni, ugyan­úgy, ahogy 1920-ban, hogy visszatér­hessen a kapitalista rendszernek az a módja, ahogy az a volt köztársa­ságban történt. Ám itt volt a munkásosztály, amely a nagy Októberi Forradalom tanulságaiból merített és harcokban megedzett párt volt, megakadályoz­ta,hogy az 1920-as év megismétlőd­hessék és nem is Tusar jött, de 1948­ban Gottwald elvtárs, aki a Csehszlo­vákiai Kommunista Párt élén évti­zedeken keresztül arra tanított ben­nünket, miként kell a dolgozó nép szabadságáért és boldogságáért har­colni. Elsöpörtük az útból mindazo­kat, akik a dolgozó nép győzelmét meg akarták semmisíteni. Megala­kult a csehek és szlovákok s velük együtt minden dolgozó nemzeti front­ja, amely a társadalmi, politikai és gazdasági életből kiseprűzte mind­azokat, akik hazánk és köztársasá­gunk szocialista felépítésének meg­gátlására szövetkeztek. Vizsgálat tárgyává kell tenni azt, hogy 1948 óta Csehszlovákia Kom­munista Pártjának vezetése alatt mit tettünk napjainkig. E rövid idö leforgása alatt Pártunk és Gottwald elvtárs vezetése alatt a kormány és a Nemzeti Arcvonal irányitása mel­lett mit értünk el. Lörincz elvtárs itt mondott beszédében szólott kor­mányunk költségvetéséről, megemlé­kezett arról is, hogy hazánk dolgozó népének mit nyújtott a kormány. A múltban a dolgozók nem is álmod­hattak arról, hogy egyszer egy kor­mány így fog gondoskodni a népről. Široký elvtárs a Nemzeti Arcvonal ülésén világosan meghatározta ter­vünket, Szlovákia összesített tervét és az elmúlt napokban Besztercebá­nyán a kerületi konferencián világo­san rámutattak arra, hogy Szlovákia felépítése érdekében Široký elvtárs által 15 évvel ezelőtt javasolt terv ma valósággá válik. Szlovákia ma örömteli, boldog ország és nem az, amely a múltban volt, a sanyargatott Szlovákia. Ma nagy építöfeladatok előtt állunk és aki keresztül utazik Szlovákián, kelettől nyugatig, észak­tól délig, az láthatja azokat a nagy­szerű építkezéseket, a szocializmus építkezéseit, amelyek szlovákiaszerte folynak. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a szorgalmas munka­központokat, ahol dolgozóink együt­tesen, magyarok szlovákok és cse­hek hazánk örömteli életét építik. És itt ki kell hangsúlyozni, vájjon a gottwaldi ötéves terv és Szlovákia összesített tervéből következő min­den feladatunkat teljesitjük-e. Én úgy vélem, hogy meg kell monda­nunk, ezen a téren még nagy hiá­nyosságok mutatkoznak. A nagy hiá­nyosságok pedig abban vannak, hogy nem győzzük oly hatalmas léptekkel és tempóval, ahogy azt az élet meg kívánja tőlünk. És ezért lesz szüksé­ges, hogy a közgyűlés résztvevői, az elvtársak, a kultúrmunkások itt ar­ról is beszéljenek, hogy hazánk fel­építésének érdekében mit tettek és mit akarnak tenni, miképpen segitik egységes földműves szövetkezeteink felépítését, hogyan harcolnak a ter­vek teljesítéséért, hogy dolgozóink számára nagyobb darab kenyeret biztosithassunk, hogy dolgozóinknak az életszükségleti cikkeket a megkö­vetelt mennyiségben biztosíthassuk, hogy nagyobb darab kenyér és na­gyobb darab vaj juthasson gyerme­keink asztalára. Ám ezt elérni csak úgy tudjuk, ha a konstruktív mun­kába, hazánk szocialista építkezésébe mindannyian közös erővel bekapcso­lódunk. És megtehetjük ezt? Igen, megtehetjük. Megvan az összes elö­föltétel, éspedig azért, mert megvan a tanítónk és példaadónk, a nagy Szovjetunió, a szovjet sztahanovisták és újítók, a szovjet technika, amely hazánk szocialista építkezésében ál­landóan hathatósan támogat és segít.' Van tehát, akitől tanulni lehet, csak hozzá kell látni a tanuláshoz és a szovjet emberek hatalmas műszaki színvonalának támogató erejét tovább kell adni hazánk dolgozói legszéle­sebb rétegeinek, Lenin és Sztálin ta­nításából meríteni! Csak így biztosít­ható, hogy útunkat még gyorsabb ütemben megtehetjük, csak így biz­tosíthatjuk hazánkban a békét. Hogy hazánkból a béke erős bástyáját te­remthessük meg, arra van szüksé­günk, hogy megteremtsük és felépít­sük nehéziparunkat, hogy ennek se­gítségével mielőbb az örömteli élet szilárd alapjait kiépítsük, hogy így hazánkat gránitalapokra helyezzük, amelyeken az ellenségnek — amely ragadozó kezével a csehek és szlo­vákok és köztársaságunk valameny­nyi dolgozójának hazáját bántalmaz­ni kívánná — minden támadása meg­törik. Vannak még falvak, ahol polgá­raink még ámítani hagyják magukat. Lörincz elvtárs beszédében az éberség­ről is szólott. Rámutatott arra, hogy a reakció mennyire igyekszik azon, hogy dolgozóink közé is befurakod­jék, hogy így megakadályozza szocia­lizmust építő munkánk gyorsabb ütemét. És itt meg kell mondanunk, hogy az éberséget nem lehet csak az államvédelem feladatául tenni, nem lehet csak népi hadseregünktől meg­kívánni, mert mindannyiunknak ébe­reknek kell lennünk, mindekinek sa­ját munkahelyén, mert mindenütt akad gazember, aki az egyén vagy a kollektív munkáját akarja gátolni, az Egységes Földműves Szövetkeze­tek munkáját megkárosítani. A vita során az egyik kiküldött rámutatott arra, hogy vannak még egységes földműves szövetkezetek, ahol a veze­tést a kulákok, a falusi gazdagok bi­torolják. Gottwald elvtárs világosan megmondotta, hogy szilárd, egységes földműves szövetkezeteket csak úgy tudunk kiépíteni, hogy a kapitalista mező gazdálkodási módszert csak úgy tudjuk szocialista mezőgazdasági módszerré átállítani, ha félreállítjuk a kulákokat és a falusi gazda­gokat, ha félreállítjuk a rendszer minden ellenségét és ha az egységed földműves szövetkezetek tagjai sorá­ban valóban kis- és középparasztok lesznek és azok fogják képezni alap­jait szocialista falvaink egységes földműves szövetkezeteinek. És itt arra kell figyelemmel lennünk, hogy mindannyian és egyenként, ahova bennünket állítottak, hathatósan ele­get tegyünk a Párt és a kormány ha tározatának. Mert ha azt kívánjuk, hogy a boldog életet mielőbb kiépít­hessük, ahhoz arra van szükség, hogy még gyorsabban és bátrabban lép­jünk előre. Saját magunknak kell a magunk boldogságát kiépítenünk. És éppen ezért szükséges, hogy a dolgozók egységes frontban kapcsolódjanak be a gottwaldi ötéves terv feladatainak teljesítésébe, hogy igy biztosítsák to­vábbi generációink boldog jövőjét. A szocializmus építésével a béke védel­mét és hazánk védelmét is szolgál­juk. Elvtársak és elvtársnők, mi tud­juk azt, hogy vannak diverzánsok, ellenségeink, akik gátolni kívánnák az építkezést, de vannak még kis­hitű emberek is, akiket az úgyne­vezett Amerika hangja hamis útra vezethet. A háborúval számolnak. Elvtársak, háború nem lesz. Víisin­szkij elvtárs az Egyesült Nemzetek Szervezetében megmondotta az im­perialisták felé: Az önök katonája a mi katonánkkal szemben helyét nem tudja megállni. Az önök tank­ja a mi tankunkkal szemben helyét nem tudja megállni. Az önök ágyúja a mi ágyúnkkal szemben nem tudja a harcot felvenni. Az önök katonája egy éjszaka alatt a mi katonánk le­het. És úgy gondolom, hogy e sza­vakkal mindent megmagyaráztam. Az amerikai imperialisták, az angol monopolisták és a tengeren túlra menekült patkányaink hiába ordí­toznak, mert Truman és Churchill saját fészkükben fognak elpusztul­ni, mert velük szemben a milliós tábor áll, a haladó emberek nagy tábora, akik a béke ügye mellett szállnak síkra. Helyesen hangsúlyoz­ta Lörincz elvtárs: Legyünk boldo­gok, hogy e béketábor soraiban me­netelhetünk, közösen, gyermekeink boldog életének biztosítása érdeké­ben a világ minden gyermekének szép jövője elibe. Ám ebben a harc­ban a feladatokat nemcsak az elv­társaknak kell végezniök, de asz. szonyainknak és ifjúságunknak, is. Fiatalságunknak tudnia kell, hogy egyetlen út biztosíthatja csak az örömteli életet éspedig a konstruk­tív építőmunka. Ez biztosítja szá­munkra a nyugalmat. És azt hiszem, miunkra a nyugalmat és azt hiszem, asszonyainkban még élénken emlé­kezetes a mult, hogyan éltek gyer­mekeikkel akkor, és miként ma. A gyermekek életét kell biztosítani és azt hiszem, az anya, aki gyermekét legjobban szereti, éjppen ezért a bé­két biztosító és a szebb életet te­remtő munka élharcosa lesz. Néz­zük csak Koreát, ahol a nemzetközi imperializmus, az amerikai impe­rializmus az ország lakóinak meg­semmisítésére tör. Minden fajta esz­közt megragad, mérges gázokat, fertőzött legyeket, patkányokat, használ fel, hogy ezeknek segítsé­gével törjön emberi életekre, hogy így az egész világra kiterjeszthesse hatalmát. De ugyanakkor látjujk a koreai népet is, amely bátran véd'i hazáját, a koreai népet, amely kö­zösen folytatja harcát a kínai ön­kéntesekkel, akiket még az atom­bomba, a baktériumháború seim tud­meggátolni győzelmükben. Ők fognak győzedelmeskedni Churchill és Tru­man fölött. Nincs miért tartanunk az amerikai imperialistáktól, mert velük szemben a hatalmas béketá­bor áll, amelynek hívei és katonái ott vannak magukban a kapitalista országokban is. Elvtársak és elv­társnők, ha csak rápillantunk a tér­képre, világos képét kapjuk annak, hogy a béke és a háború tábora hogyan oszlik, meg: a béketábor erői sokkal nagyobbak és döntőbbek, győzni fog, meig fogja akadályozni a háborút, győzedelmeskedni fog a béke ügye, hogy minden dolgozó számára boldog 01 etet. teremtsen. Hogy a béketábor győzedelmesked­hessen az imperialisták fölött, an­nak biztosítéka építő törekvéseink. Körülöttünk. mindenütt, a Nagy Szovjetunió, a Kinai Népi Demokra­tikus Köztársaság, a népi demo­kráciák, amelyek mind a béke ügyé. nek biztosításán fáradoznak,az em­beriséget a boldog szocializmus út­jára vezetik. Elvtársak és elvtárs­nők, szolgáljon ez a konferencia buzditásul számotokra, hogy még erőteljesebben bekapcsolódiatok a gottwaldi ötéves terv feladatainak teljesítésébe, hogy így a szocializ­mus felépítését minél gyorsabb üteimben megvalósíthassunk. Csafk munkával, alkotó munkával biztosít­hatjuk gyermekeink boldog életét. Előre tehát gyermekeink boldog éle­tének megteremtéséért, Csehszlová­kia Kommunista Pártja, Gottwald és Siroky elvtársak és a nagy Sztá­lin vezetésével.

Next

/
Thumbnails
Contents