Uj Szó, 1952. május (5. évfolyam, 103-128.szám)

1952-05-23 / 121. szám, péntek

1S52 május 23 III S?® Győz a hős koreai nép Nincs kellő mérték és nincsenek megfelelő szavak ahhoz, hogy teljes szélességében és egész terjedelmében rámutassunk az amerikai agresszorok állatiasságára Koreában. A koreai nép vandál kiirtásának szörnyű mérlege az utóbbi napokban további rettenetes fejezettel bővült. A délkoreai Kocsedo szigeten lévő gyüjtőtáborokba internált hadifoglyok ellen elkövetett véres öldöklésről szóló hírek a világ összes békeszerető nemzeteinek mérhetetlen haragját és felháborodását váltották ki. Az imperialista söpredék agreszsziója, amely a koreai népet az Egyesült Nemzetek Szervezetének megóecstelenített zászlaja alatt gyilkolja, immár kát éve tart. Az amerikai hódítók a kiirtás minden eszközével térdre akarják kényszeríteni Kim-Ir-Szen hősi országát. A washingtoni vezérkar azt hitte, hogy a koreai népet megfélemlíti a lavinaszerű bombázás poklával, a védtelen nők, gyermekek és öregek tömeges agyonlövésével, szadista legyílkolásával. A koreai nép azonban hallatlan elszántságáról, szívósságáról és mérhetetlen hazaszeretetről tett tanúságot. Az ország szabadságáért és függetlenségéért folytatott harc a nemzet összes rétegeit egyesitette. A hódítók elleni gyűlölet s a forró hazaszeretet hősi tettekre késztették a katonákat a fronton és fáradhatatlan munkára mozgósították a városok és falvak dolgozóit a hátországban. A koreai néphadsereg vállvetve a kínai önkéntesekkel, visszaveri az imperialista zsoldosok minden támadását. Az amerikai agresszorok Koreában vereséget vereség után szenvednek. Ezért az emberek tömeges legyllkolásának legborzasztóbb eszközeit, a baktériológiai és kémiai fegyvereket kezdték alkalmazni. Az intervenciósok a koreai népre, amelyet nem voltak képesek bombákkil és tankokkal legyőzni, tífusz, kolera és más bacillusokat dobnak é-, az emberiség középkori gyilkofiainak egyéb módszereit alkalmazzék. A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének bizottsága a világ közvéleménye elé számtalan bizonyítékot terjesztett az amerikai imperialisták ezen elfajzott gaztetteiről. A bizottság megcáfolhatatlanul bebizonyította, hogy az amerikai szoldateszka szándékosan és tervszerűen terjeszti Koreában a halálthuZó baktériumokkal megfertőzött rovarokat, hogy kémiai bombákat, napalmot és más kémiai hadianyagokat alkalmaz. „Nehéz elképzelnünk emberi alakban az amerikaiakat, akik Koreában fertőző bogarakat dobnak le" mondotta nemrégiben Ilja Ehrenburg író Moszkvában. A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége bizottságának jelentése az amerikaiak Koreában elkövetett gaztetteiről kell, hogy megrázza az egész emberiség lelkiismeretét, ímely sohasem felejti el a gázbombák 1379 áldozatát Shamhvahupo, Joncson, Csudon és Jonszu körzetekben, — ami csupán 0.3 négyzetkilométernyi terület. Az emberiség történelmének lapjain örökké fennmarad azon 35.383 polgár emléke, akiket az amerikai megszállók 1950. év végén nem egész két hónap alatt meggyilkoltak. Legutálatosabb gaztettükre — a baktériológiai háborúra — az amerikai imperialisták már évek hosszú sora óta készültek. Ezért nem voltak az Egyesült Államok hajlandók ra"

r'kálni genfi egyezményt, amely eltiltja a baktériológiai fegyverek alkalmazását és gaztetteik előkészítésére nem haboztak náci gyilkosokat sem felhasználni, mint pl. Schreibert, aki a hitleri gyűjtőtáborokban a foglyok tömeges bakteriológiai legyilkolását szervezte. Ismeretes, hogy már az 1950-es év v^gén az Észak-Koreából menekülő amerikai hord" h

:mlőjárványt kezdtek terjeszteni. Az Associated Press hírügyi ökség jelentése szerint 1951 tavaszán Kocsedo szigetére különleges amerikai „p stises" vízijármü érkezett, abból a célból, hogy vadállatias kísérleteket végezzenek a koreai néphadsereg foglyul ejtett katonáin. Az amerikai emberevök arcátlanul dicsérik i baktériológiai fegyverek „előnyét", mivel a bakté! g-rdők a közönséges ejtőernyős j bombák. — amint art nemrégiben Sikes Kongresszus-tag kijelentette, ' — és nehéz bebizonyítani, hogy ' nl..C3-e más eredetű járványról szó. A Kocsedo-szigetén az utóbbi na j pókban lejátszódott eseményekről j szóló megrázó hírek új, álható fényt , vetettek az amerikai vadállatolt elkép-élhetetlenül kegyetlen módszereire A borzasztó vérengzések száma összehasonlíthatatlanul megnövekedett — főleg a hadifoglyok lázadása óta, miután túszként elfogták Dodd j amerikai tábornokot, a . tábor pa! rancsnokát. A gyilkolás nem szűnt | meg e véreskezű zsoldos szabadon| bocsájtása után sem. amikor heI lyett^se, Colson tábornok, az Asso| ciated Press ügynökség szerint ma! ga elismerte, hogy voltak „vérontá| sok, amelyek sorén számos hadij foglyot megöltek és megsebesítet: tek" és teljesen megerősítette a hai difoglyok által emelt vádat a táí borban uralkodó elviselhetetlen rendszer ellen — és javulást ígért. Az a tény, hogy Colson beismerte az amerikai intervenciósok valamennyi 'gaztettét, amelyeket a Kocsedo-szigetén lévő gyű j tő táborban elkövet, tek, nagyon fellázította washingtoni uralt. Ridgway utóda Koreában, Clark tábornok azonnal visszahívta a kényelmetlen' „tanút" a szigetről. A Dél-Korea területén harcoló partizánoknak sikerült kiszabadítaniok a koreai néphadsereg és a ki nai önkéntesek elfogott katonáinak nagyszámú .csoportját, amelyet Kocsedo-szigetéről szállítottak el. Ezek a harcosok, a partizán rádióleadőállomáson keresztül olyan üzenetet intéztek a koreai és kínai néphez, amelyet a vi'lág összes békeszerető nemzeteinek hallaniok kell. Az üzeI net ígry szól: „Fivéreink és nővéreink Koreában és Kínában! Az amerikai söp| red'ék Kocsedo-szigetén hallatlan áli lati gaztetteket követ el a hadifoglyok ellen. A trumani Amerika hó; hérai és gyilkosai a Kocsedo-szigetén lévő hadifogolytáborokat kínzó táborokká változtatták, amelyekben kémiai, baktériológiai és atomfegyvereket próbálnak ki a hadifoglyokon. Ezek a halál táborai lettek. Az intervenciósok fivéreink százait lődözték le, akasztják fel és mérgezik meg és ily módon cinikusan lábbal tiporják a nemzetközi jogot. A gyilkosoknak és hóhéroknak azonban nem sikerül megtörniök a koreai és kínai nemzetek akaratát. Az intervenciósoknak eemmüyen fenyegetés és kínzás segítségével nem sikerül arra kényszeríteni a hadifoglyokat, hogy elárulják hazájukat". Az amerikai barbároknak minden erőfeszítésük ellenére sem sikerül elleplezniök vadállati gaztetteiket a nemzetek előtt. Az egész emberiség előtt Ismertek a Kocsedo-szigetén lejátszódott vérengzések, amelyek azt mutatják, hogy az agresszorok tovább akarják folytatni a hadifoglyok tömeggyilkolását és kínizásáf. Nem kevésbbé világosan bizonyítják azt is, hogy az amerikai agreszszorok Észak-Koreába akarnak jutni. Az imperialisták így újból a koreai fegyverszüneti tárgyalások elsőrendű meghiusítóiként leplezik le magukat. A világ összes országaiban, az öszszes világrészekben állandóan hatalmasabban hangzik fel a milliós tömegek haragos és harci tiltakozása az amerikai szoldateszka utálatos gaztettei ellen. A békeszerető nemzetek még elszántabban emelik fel hangjukat a hős koreai nép védelmére. A népi Korea harcosai s a kínai önkéntesek készek az amerikai barbárokra még keményebb csapásokat, még súlyosabb vereségeket mérni. Azoknak soraiban, akik határozott tiltakozást emeltek az amerikai agresszorok ellen, szilárdan és egységesen állanak hazá.nk dolgozói. A százmilliók hangjával hangzik az egész nép haragja és felháborodása a Kocsedo-szigeti véres gyilkosok ellen. Munkásaink parasztjaink, értelmiségi dolgozóink jól tudják, hogy a szabadságszerető Koreai nemzet az első vonalakban védelmezi a tartós béke szent ügyét. Háromszorosára növekedett a Ja pán-Szovjet Baráti Társaság taglétszáma a legutóbbi két év alatt, lapjainak példányszáma pedig meg. tízszereződött — jelenti a „TASzSz". Zendülések törnek ki a Koreában lövő görög monarchofasiszta csapatok köréin. A görög katonák nem hajlandók a Wall Street érdekeiért harcolni — jelenti a „BTA". Huszonhárom rabszolgakereskedőt fogott el a mult héten a tokiói rendőrség, akik 101 fiatalkorú lányt adtak el a bordélyházak számára — közli a „Nippon Keidzai" cimü lap. Megnyílt a Posta Világszövetség XIII. kongresszusa Brüsszelben. A kongresszuson 92 ország képviselői vesznek részt, köztük a Szovjetunió, az Ukrán SZSZK, a Bjelorussz SZSZK és a népi demokratikus országok küldöttségei. 20.000 papot és apácát rendel Rómába a Vatikán a vasárnapi községi választásokra. Éhségsztrájkot kezdett Ammanban, Transzjordánia fővárosában huszonöt politikai fogoly, tiltakozásul az ellen, hogy bírósági döntés nélkül tartják fogságban őket. Uj neofasiszta napilap jelent meg Rómában „Secolo" címmel. A lap főszerkesztője Spampanato, aki 1943ban, mint a hírhedt „Messaggero" főszerkesztője, helyeselte a hitleristák római vérengzését. Harci bizottság alakult Chilében a chilei kormány és az Egyesült Ál lamok között létrejött katonai egyezmény ellen — jelenti a „TASZSZ". A szervezethez csatlakozott: „a nők felszabadításáért küzdő mozgalom", a chilei dolgozók szövetsége és a népfront országos vezetősége is. Koreai hadifelentés A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága jelenti május 21-én, hogy a koreai néphadsereg egységei, szoros együttműködésben a kínai önkéntesekkel a front néhány szakaszán visszaverték az angol-amerikai beavatkozókat igen nagy veszteséget okozva nekik emberben és hadianyagban. A légelhárító tüzérség egységei és a repülök május 21-én két ellensé ges repülőgépet lelőttek, amelyek békés városok és falvak lakosságát bombázták és gépfegyvertilzzel árasztották el. Paul Robeson hangversenye a Kahada-USA határon A kanadai fémbányászok és öntömunkások szakszervezete meghívta Paul Robesont, hogy adjon hangversenyt Vancouverban az országos szakszervezeti Kongresszus küldötteinek. Az amerikai hatósá. gok azonban megtiltották Paul Rob esőn nak, hogy Kanadába utazzék. Mint közlik a szakszervezet május 18-án gyűlést szervezett a ka nada-USA határomé A gyűlésen mintegy 4500 ember vett részt. Paul Robeson a határ amerikai oldalán felállított emelvényen adott hangversenyt az összegyülteknek. A hangversenyt hangszóróval közvetí tették. Tüntetés Toulouseban Több mint e2er békeharcos tűnte tett a toulousi fegyvergyár előtt, amerikai hadianyag kirakása ellen, — jelenti az „Union Francaise ď Information'' tudósítója. — A rnegyefönök rohamrendőrséget küldött a fegyvergyár környékére, de a tün tetés ennek ellenére teljes egységben foy. Tények es számok a Tito-fasizmusról Az amerikai imperialisták délkeleteurópai támaszpontjáról, Tito Jugoszláviájából állandóan érkeznek hírek a nép nyomoráról, az^letsz'.nvonal rohamos süllyedéséről, a tomboló terorról és a háborús előkészületekről. Most a tények és számok adataival világítjuk meg. hogy mi történik Jugoszláviában, milyen a jugoszláv nép élete a jasiszta uralom alatt. A Tito-politika ... Tito Jugoszláviájában az állami költségvetésnek majdnem 70 százalékát háborús elökészü etekre fordítják. Jelenleg közel 1 millió ember van fegyverben és a belgrádi vezetők parancsa 2 millió embert kényszerített munkára az országban mindenfelé folyó katonai építkezéseknél. A fegyveres alakulatok tagjait besúgók veszik körül, akiknek jelentése alapján 130.000 „megbízhatatlan" katonát büntető a aku1 átokhoz helyeztek át, 20.000 forradalmi gondolkodású katona és tiszt pedig börtönökben és koncentrációs táborokban sínylődik. A besúgók, az UDBA-kémek mindenütt jelen vannak és szorgalmasan működnek, amit bizonyít, hogy Rankovics börtöneiben, amelyek száma egyre szaporodik, 250.000 munkást, parasztot ós érte'miségit tartanak fogva, olyanokat. akik felemelték szavukat a fasiszta terror ellen és akik ..megbízhatatlanok" voltak a Tito-uralom szemében. Ezzel szemben 20.000 háborús bűnöst, akik együttműködtek a hitleristákkal, szabadon bocsátottak és ezeket Rankovics, mint „megbízható" elemeket az államgépezethez és a hadsereghez osztotta be. Harmincnyolc hivatásos tisztiIskola, 18 tartalékos tisztiiskola és 29 kémiskola működik Jugoszláviában — amerikai tisztek vezetése alatt. A határszéli provokációk egymást követik: csak 1950-ben a magyar határon 795, Bulgária határán 123, az albán határon pedig 80 provokációt követtek el a titóisták. Az ország értékeit a nép elől elvonják és az imperialistáknak juttatják: a színesfém kivitele az Egyesült Államokba 1939-hez viszonyítva ötszörösére emelkedett, ugyanakkor, amikor a jugoszláv nép éhínséggel küzd, a titóisták évenként 1 millió tonna búzát és kukoricát szállítanak Nyugat-Németországba, az amerikai imperialisták nyugateurópai támaszpontjára. így dolgozik a Tito-politika. Mindent az amerikai imperialisták érdekében és parancsa szerint. ... és hatása a népre A katonai kiadások, a háborús előkészületek hatalmas tételei általános dráguláshoz, az életszínvonal zuhanásszerű sül yedéséhez, nyomorhoz vezettek. A titóista Jugoszlávia ipari üzemeiben 12—14—16 óra a munkanap. A jugoszláv munkás havi 2000—3000 dinárt keres, amikor egy kiló olaj 700, egy férfiing 3000 dinárba, kerül. 1951 októberében az amúgy is magas vasúti tarifát a háromszorosára emelték, a városi közlekedési viteldíjak ugyanekkor 7—10-szeresükre emelkedtek. Az áramtarifa és a vízdíj 800 százalékkal. emelkedett, a tél elején a fa árát 73, a szén árát pedig 250 százalékkal drágították. Tíz-tizenötszörösére emelkedett a gyógyszerek ára is. Nyomorúságosak a lakásviszonyok. Semmi sem történik a lakásépítés terén, de még a liáború romos házait sem tatarozzák. A szerbiai városokban a lakóházak 50, a lakásoknak pedig 60 százalélta Még ma is romos állapotban van. Az egészségügy megdöbbentően elhanyagolt. Jugoszláviában évenként 100.000 ember hal meg tüdővészben és az ipari munkások 80 százaléka tüdőbajos. A mezőgazdaságban a kulákok uralkodnak, a szegényparasztság nyomorog. Hetvenezer kulákgazdaság van Jugoszláviában, amely két és félszer több földdel rendelkezik, mint a 629.000 dolgozó paraszt gazdasága. A kulákok évenként a szegényparasztok gazdaságának tíz százalékát tönkreteszik. A szegényparaszt ipari cikkekhez csak feketepiacon juthat, egy liter petróleumért például öt liter tejet és tíz tojást kénytelen adni. A mezőgazdaság termelése /939-hez viszonyítva 50 százalék, kai csökkent. A Jugoszlávia é'éstárának" nevezett Bácska éš Szlavónia szántóföldjelnek 65 százaléka 1951-ben bevetetlen maradt. Ilyen a helyzet az állattenyésztés területén is, a szarvasmarhaá'lomány például 1949-hez viszonyítva 600.000-rel csökkent. Rabság és nyomor: ez a következménye a Tito-politikának. (A Szlavjanye nyomán) Amerikai kémeket és fegyveres terroristákat tartóztattak le a Német Demokratikus Köztársaságkan A Német Demokratikus Köztársaság államvédelmi szervei ez év áprilisában letartóztatták az amerikai zsoldban álló „Nemzeti Munkaszövetség" nevü kém- és kártevő szervezet négy tagját: H. Friedrichet, W. Knappot, H. Knappot és VV. Schmuckert. A terroristák fel voltak fegyverezve. A fegyvereket az amerikai kémszolgálattól kapták, azzal a megbízatással, hogy merényleteket kövessenek el a Német Demokratikus Köztársaság helyi hatóságainak vezetői, politikai pártok és tömegszervezetek funkcionáriusai és az élmunkások ellen. Megbízást kaptak szovjet katonai és polgári személyek meggyilkolásáTömegtüntetések Nyugat-Németországban Nyugat-Németország ipari központjaiban fokozódik a dolgozók tiltakozó akciója a nyugati imperialisták és Adenauer háborús keretszerződése ellen. Majna-Frankfurtban kedden 14.000 dolgozó tiltakozó sztrájkot kezdett. A szrájkolók zárt sorokban a Börnetérre vonultak és erélyesen követelték a keretszerződés elvetését és a szovjet javaslatoknak megfelelően békeszerződés megkötését egész Németországban. A sztrájkoló munkások naggyülésén Walter Schenk egy frankfurti nagyvállalat üzemi bizottságának tagja, kijelentette: ,,Ha Adenauer végrehajtja szándékát ós az amerikai imperialisták parancsára aláírja a keretszerződést, Nyugat-Németország dolgozói nem adják fel, ha. nem még megacélozott erővel folytatják tovább harcukat a bűnös háborús paktum ellen". A nagygyűlés ideje alatt Frankfurtban szünetelt a villamosközlekedés. Hannaubó, Höchstböl, Offenbachból, Kissenböl, Wetzlarból munkásküldöttek érkeztek a tiltakozó gyűlésre. Wilhelnfchavenben a keretszerződés ellen tüntető tömeg megakadályozta az esseni vérengzés megismétlődését. A Lehr-féle rendörosztagok a tiltakozó jelszavakkal felvonu'ó hazafiakra vetették magukat és ki akarták ragadni kezükből a vöröstranszparenseket. A tömeg azonban harcias fellépésével megfutamodásra kényszerítette a rendőröket. Bielefeldben kedden 55.000,*

1 Bochumban több mint 10.000, Reit'ingenben mintegy 8.000 dolgozó figyelmeztető sztrájkkal tiltakozott az amerikai imperialisták szolgálatában álló Adenauer-kormány üzelmei ellen. £