Uj Szó, 1952. május (5. évfolyam, 103-128.szám)

1952-05-23 / 121. szám, péntek

A VILÁG LEGNAGYOBB EBÉDJE li J SZ0 1952 május 23 Verseny a gépi berendezés legteljesebb kihasználásáért 7—11 százalékkal növekedett a gyár­tás mennyisége Akatov. marós pél­dául az eddigi öt munkadarabból ál­ló sorozat esetén 60 percet fordított egy-egy munkadarab megmunkálá­sára. Miután 20 százalékkal növel­ték a sorozat darabszámát, Akatov minden egye3 munkadarab megmun­kálásánál négy percet takarított meg. Az üzemrészekben sztahanovista iskolákat szerveztek, ahol a kiváló szakképzettségű sztahanovisták a legtermelékenyebb munkamódsze­rekre oktatják az új munkásokat. Gyakorlatban mutatják be, miként kell hatékonyabban kihasználni a szerszámgépeket. Nagy segítséget nyújtanak a gépi berendezés jobb kihasználása terén az észszerüsítők. Rogacsov marós például kisebb változtatást hajtott végre szerszámgépén s ennek ered­ményeképpen 20 százalékkal növelte a gép terme'ékenységét. Zotov marósnak speciális készülék segítségével 50 százalékkal sikerült a gépen a megmunkált alkatrészek mennyiségét növelni. A. Potapovnak és szakszervezeti csoportjának hazafias kezdeménye­zését a Kompresszor-gyár valameny­nyi üzemében lelkesen felkarolták. — Ugyanekkor a módszert bevezet­ték a gépipar és a műszeripar más vállalatainál is. A Szovjetunió nép­gazdasága más ágainak gyáraiban és ipartelepein is lelkes versengés indult a gépi berendezés jobb ki­használásáért. A nagyszerű verse­nyek eredményei mindenütt a gyár­tás mennyiségének jelentós növelé­sében mutatkoztak. A Znamja truda-gyár műhelyei­ben pneumatikus berendezések, ke­mény ötvözetekből készült szerszá­mok segítségével, a kézi műveletek csökkentésével és a berendezés egy részének korszerűsítésével a válto­zatlan szerszámgéppark mellett máris 42 százalékkal több terméket állítottak elö. A technika teljes kihasználására hasonló határozatot hoztak a Tyiz­pribor, az Elektroinsztrument, a Krasznij Oktjabr-gyárak brigádjai, a nyomdaipari gépgyár, valamint a gépipar és a műszeripar hatásköré­be tartozó sok más vállalat dolgo­zói Ezekben a gyárakban szintéri je­lentős mértékben növekedett a gyárt­mányok mennyisége. A munkások, mérnökök, techniku­sok, alkotó aktivitása napról-napra növekszik Moszkva, Leningrád. Szverdlovszk, Orjol, Uglics számos gyárának üzemeiben tartanak elő­adásokat a szovjet ipar műszaki előrehaladásáról, az újabb szerszám­géptípusokról. Rendszersesen kicse­rélik a berendezés jobb kihasználá­sáért folyó versenyben részvevő vál­lalatok közötti tapasztalatokat; la­pokat, plakátokat, brosúrákat ad­nak ki a legkiválóbb kollektívák eredményeinek ismertetése céljából. A Szovjetunió hatalmas ipara egyre több új technikai eszközt bo­csát a népgazdaság valamennyi ágá­hoz tartozó vállalatok rendelkezésé­re. A szovjet ipar csupán a mult évben 400-nái több újabb nagytelje­sítöképességü géptípust gyártott. A Szovjetunió már régen túlszárnyal­ta a kapitalista országok termelési technikáját. A szovjet dolgozók vi­lágosa.i látják a gépek jobb kihasz­nálásáért folyó munkaversenyek ha­talmas jelentőségét. HÍREK 4 HÍREK a népi demokráciákbó. Május 22. és 28. között német filmhetet rendeznek Magyarorszá­gom A német filmhét alkalmából számos filmszínház műsorán a de­m-jKratikus -német filmgyártás hat új játékfilmje, két egész estét be­töltő dokumentumfilm, és több kis­film szerepel s ugyanekkor felújí­tanak több nagysikerű német íil­- met. SZTÁLINVÁROS építőinek javas­latára az idei május elsején elne­vezték a város összes útjait és ut­cáit. Most van egy éve, hogy Sztá­linváros .első utcáját Május l.utcá­nak nevezték el. Időközben az új há­zak egész sorát építették fel, új ut­cákkal nőtt a város. A város szélén húzódó régi ország­út — amelyen az első építők mentek a szocialista várost építeni — Épi­tök útja elnevezést kapta. A város főútját Sztálin-útnak nevezték el. A régi Penteléről az új város felé ve­zető út a Néphadsereg átja elneve­zést kapta. A tíztantermes iskola mellett van az Uttörő-utca és az Is­kola-tér. A pártház előtti tér, a vá­ros főtere a Szabadság-tér elneve­zést kapta. Petőfiről, József Attilá­ról, Ady Endréről, Kilián Györgyről is neveztek el ueákat. A városnak a gyárfelé eső keresztútja Kohász-utca. Május 1-én a város több mint 30 ut­cája kapott elnevezést. • SZTÁLINVÄROSBAN április 30-án átadták rendeltetésén, k a háromemeletes új, korszerű rende­lőintézetet, amely napi 1200 beteg kezelését teszi lehetővé s biztositja Sztálin-város dolgozóinak szakorvosi ellátását. • 5600 nöi tanácstag dolgozik Bulgá­ria népi tanácsaiban. Közülük 1041 a népi tanácsok végrehajtó bizottságai­ban végzi munkáját a bolgár nép boldog jövőjéért. • 3 millió 192 ezer embert tett írás­tudatlanná Romáiniában a mult rend­szer ,.kultúrpolitikája" Ebből 1951­ig 2 millió 175 ezren sajátították el a betűvetés tudományát. + Háromszázötvenezer kötet könyv és több mint háromszázezer különböző kiadvány sorakozik Bulgária legna­gyobb könyvtárában, a Vaszil Kolá­rov könyvtárban, 257 ezer levéltári okmányt is őriznek itt, amelyek a __ bolgár forradalmi megmozdulásod di­cső emlékeit örökítik meg. Történe­lemtudományi szempontból nagyon értékes az a 160 ezer török okmány, amely a török elnyomás alatti idő­ket tárja elénk. • A TROPOI KERÜLETBEN ÜJ ÉLET SZÜLETETT. Albánia északi részén Prokletie területén fekszik Tropo-i kerület Olyan hely volt ez, amelyről azt mondották, hogy ott még a madár sem jár.. Az utak hiányossága miatt az egesz kerület el volt vágva a földtől és az egész világtól. Lakos­sága nagy nyomorban és tudatlan­ságban élt, a kerületben egy iskola és egy kórház sem volt. Most a felszabadulás után a Tro­po-i kerületben örömteljes élet kez­dődött. A népi kormány felszaba­dította a parasztokat a nagybirto­kosok elnyomása alól és földet adott nekik. A járásban húsz hétéves alapiskolát létesítettek, kórházat, aip.bii la tóriumokat, gyógyközponto­kat és szülőotthonokat építettek. A kerület további fejlődésének meg­gyorsítására a népi kormány felépí­tette a szemri-kolgecai útvonalat, amely összeköti a Tropo-i kerületet más albán területekkel. A jelennél még gyönyörűbb azon­ban a Tropo-i kerület jövője. Fafel­dolgozó üzemeket létesítenek itt és ércbányákat nyitnak meg. Már az idén megkezdődik az üzemek nagy­méretű építkezése. A kormány az idén csupán a vil­lanytelepek, klubok, mozik és mun­kágla.kások építésére 20 millió lev összeget fordított. A moszkvai Kompresszor-gyár gépszerelő üzemében dolgozó Ana­tolij Potapov szakszervezeti csoport­biza mi kezdeményezésére verseny indult a gépi berendezés jobb ki­haszná'ásáért. Potapov marós kiszá­mította, hogy a legtökéletesebb szer­számgépekkel dolgozó csoport a gépállások és más okok miatt elfecsérli a munkaidő 10—15 százalékát. Ez természetesen kihat a havonként gyártott kompresszorok mennyisé­gére is. A részlegben 24 munkás dolgozik. A csoport tagjai rendszeresen túl­teljesítették feladataikat, a munka mégsem volt egyenletes. Egyesek, kü önösen az újoncok még nem ta­nulták meg. hogyan kell a gépeket tökéletesen kihasználni. Anatolij Potapov, Borisz Kobza­rov művezetővel összehívta a szak­szervezeti csoportot. Az esztergályo­sok, marósok, fúrósok megvitatták, mit kell tenniiök, hogy a szerszám­gépek megállás nélkül dolgozhassa­nak, hogy maradék nélkül kihasz­nálhassák a gépek te.jesítöképessé­gét. A csoportértekezleten számos határozatot hoztak. Értekezlet után gondosan átvizs­gáltak minden egyes szerszámgépet, kicserélték a kopott alkatrészeket, kiküszöbölték a hibákat, s technoló­gus segítségével felülvizsgálták a megmunkálási folyamatokat, a terv­iroda pedig a gyártási rendet vizs­gálta meg. Az eddigi kis sorozatok gyártása a szerszámgépek gyakori átállítását tette szükségessé. Egy­egy műszak alatt 40—60 parcet for­dítottak a gépek átállítására. Miu­tán a sorozatok darabszámát növel­ték, jelentősen csökkent a gépeknek az átállításai kapcsolatos állása, így Mórioz Zsigmond, a nagy kritikai realista nemcsak regényében és novelláiban, hanem riportjaiban is kí­méletlenül leleplezte az úri Magyarország embertelen viszonyait és feltárta a nép mérhetetlen nyomorát. Vá­logatott riportjainak gyűj­teménye most jelent meg a budapesti Szépirodalmi Könyvkiadónál „Gyalogolni jó" címmel. Ebből a kötet­ből való az alábbi riport is, amely élénk fényt vet a dolgozók helyzetére a Hor­thy-rendszer nyomorúságos szomorú esztendői alatt. Az a fantasztikus gondolat jutott eszembe, hogy Budapest is Magyar­országon van. Ezért mielőtt a vidék állapotának vizsgálatával tovább ha­ladnék, meg akarom nézni, mi van itt, a fővárosban. Budapest szinte egy másik Magyarország. Egymillió a hétmillióval szemben. Ha irányadó Budapest élete az ország minden kér­désében, akkor irányadó a nép sor­sának mai ütemében is. Elmentem a legelső ingyenebéd­főzőhelyre. Kilencvenhat főzőhely van, ahol öt­venezer ember ebédel minden nap, déii tizenkét órától kettőig. ... Gigantikus szám. A nemzeti elszegényedésnek kolosszusa ez a végtelen emhertömeg, amely észre­vétlenül lopódzik ezek felé a kony­hák felé. Szemérmesen, hallgatva, le­sütött fővel jelennek meg a kapuban, hogy elfogadják az utalványon ki­adott ebédeket. Az a hely, ahol voltam, a Nemzeti Színháztól alig néhány lépésre van és ha az ember nem tudja, itt mi történik, egyáltalán észre sem veszi. A kapun semmi felirat nincs, nem villognak a reklámtáblák, nem ég­nek a téli ködben a transzparensek, de a kuncsaftok mind megtalálják az utat az iskola szerény és szűk lép­csőjén a pincehelyiségoe s halk né­maságban sorakoznak a folyosókon, hogy a rendőr intésére hatvanával kiléphessenek az étkezőhelyiségbe. Ahogy a szomorú félhomályban el­súrlódtam az embersor mellett a fal­nál, a bejárati ajtóig, egy-két felszó­lalás: — Tessék sorba állni! A rendőr előtt igazoltam magamat s beléptem a fehérre meszelt pince­helyiségbe. Móricz Zsigmond • * • Gondosan súrolt asztalok mellett ültek az emberek. Minden hely el volt foglalva. Hatvanketten ülhetnek ie egyszerre. Valamennyien szótlanul sietve, gondosan fogyasztották az ebédet. Aki elkészült, azonnal felál­lott, elment ugyanazon az úton, ahol bejött. Semmi izgalom, semmi zúgj­lódás, semmi békétlenség. A gazdasági felügyelőnö némán dirigál. A főzőnők gépiesen és vas­szorgalommal meregetik a háromde­ois kanalakat. Mindenki két tál ételt kap. Három deci borsóleves volt ma az ebéd, három deci paradicsomos ká­poszta, debreceni kolbásszal. Hozzá tizenöt deka kenyér. Aki akarja, elviheti. Másik ajtón, másik üstnél osztják azoknak, akik elviszik. S azoknak, akik kiviszik a családnak, bővebben mernek egy-egy kanállal. Negyedóráig ne m bírtam szóhoz jutni. Ezt az étvágyat, ezt a megelé­gedést a kapott falattal, ezt a szinte hivatali szorgalmat csak rémülettel lehet nézni. Nem tölti senki az időt, mert tudja mik és kik várnak oda­kint. Néztem az arcokat, A legcso­dálatosabb társaság. Müveit, intelli­gens arcok és eldurvult szakállak. Krisztus-fejek és krisztustalan szen­vedésektől barázdált arcok. Jó téli­kabátok és fclsőkabát nélküli rémül­tek. A szemérmes szegénység csökö­nyös elszántsága, a mindenen áteset­tek elszánt hidegvére. Egy bokorban egy asztalnál. Itt-ott gyermekek az apa mellett. Milyen tragédiák, milyen szörnyű tragédiák statisztériája, s mindenik főhö s a maga végzetében. Csak tisztelet és áhítat lehet itt jelen, annak a részéről, aki még nin­csen itt. Ha a gazdasági válság to­vább tart, ki ment meg oennünket ettől az asztaltól? De ha mind ide­kerülünk, ki tartja fent a lakomának ezt a szörnyűséges, ezt a mesék fan­táziáját felülmúló végtelenséget? ... A felügyelőnö felismer s hoz­zám jön. Köszöntöm s megköszönöm neki azt a jóságát és azt a gyöngédséget, amit tapasztalok az egész társaság­nál. Bálint és halkan mondja hogy egyre nehezebb a dolguk, mert az emberek mindinkább idegesek és fá­radtak é s ingerlékenyek. Valóban nagyon elnyűtt lehet már az idegze tűk, ha azt is észreveszik, ha a tá­nyért gyorsabban kapják el a vendé­gek, mert én egyáltalában semmi in­gerültséget nem veszek észre. A füzönök tovább kanalazzák a le­veseket és a főzelékeket. A menet végtelen vonata egyre tovább siklik, suhan, zakatol. Megnézem a konyhát. Ragyogó tisztaság. Tökéletes anyagok. Min­dent a fővárosi élelmiszerüzem szál­lít Valami félelmes gyors munka, itt nincs amerikázás, itt mindenkinek minden mozdulatán uralkodik a fel­vonuló tömegek egyenletes kiszolgá­lásának parancsa. — Megkóstolom az ételt. Merítenek nekem is. Ugyanazt a kék zománcedényt kapom, ugyanab­ból a fazékból merítenek. Az étel kitűnő. Nemcsak megkóstolom, ha­nem megeszem, hogy együtt éljek a tömeggel. Jólesett. Mikor vége volt a Jegyutalványo­sok ezres sorának, a maradékokra megjelentek azok, akiknek még je­gyük sincs. Száznál többen voltak. Ezek kapják, amit lehet. Aki levert kapott, elmegy, a többi Kap főzelé­ket. Mikor ez is elfogy, a hátramara­dottak egy-egy darab kenyeret kap­nak. Mikor az sincs, bezárják a ka­put. Megrendítő látni a kinyújtott kezeket, akik reszketve nyúlnak az utolsó darab kenyér után. Megállítom azt, aki jegy nélkül kapja az.utolsó csajka ételt. — Miért nincs jegye? — Novemberben elmentem a laká­somból, azóta nem tudja a posta, ho­vá küldeni a jegyet. — Ki maga? — Faluról jötte m fel munkát ke­resni. Kereskedősegéd vagyok. — Miért nem megy haza? — Otthon éhen halok. Itt legalább egy-egy tányér ételt kapok. — Hol alszik? — Sehol. Három hét óta nem aludtam. Vannak olyan kofakávéhá­zak. A pincért megkérem s néhány órát ott tölthetek. Üres csészét tesz­nek elém, hogy a detektív azt higy­gye, fogyasztó vagyok. Aztáh kime­gyek az utcára s ha nagyon átfázom, újra belopódzom. . . Ezerszámra járultak az úr asz­talához erős, munkabíró férfiak, akiknek egyetlen vágyuk, hogy mun­kát kapjanak. De hogy megkapják a napi 1200 kalóriát, hallgatnak. Az ötvenezrek ebédje gazdagon ki­fizeti magát. Rend van és nyugalom Budapest utcáin. Sztálin műveit poiiugál nyelven adja ki a brazíliai „Vitorla limita­da" nevű könyvkiadó. • 75 kat. holdnyi területet vetett be gyapottal egy nap alatt Alekszandr Misenko traktoros, a novo-pokroszki kerületben. A kiváló traktoros két vetögépet kapcsolt traktora után és így a norma két és félszeresét telje­sítette. * Uj húskombinátot építenek Gor­kij városában, amely 5 tonna húsos­dereiyét és többszázezer darab más húsipari készítményt állít elő na­ponta. 8 ezer tonna földimogyoró, dió, mandula, alma, körte, gesztenye és más gyümölcsfajta terem vadon évente Dél-Kazahsztánban. A bosz­tandiszki kísérleti telep tudományos munkatársai most dolgozzák ki a vadontermő hatalmas gyümölcs­mennyiség szervezett összegyűjtésé­nek és táplálkozási célokra való fel­használásának módját. • A moszkvai Metro építői közül május 1-én 1500 munkásművész lé­pett fel a nem hivatásos művészek hangversenyein. 1217 literes fejési átlagot ért el tehenenként 3 hónap alatt Valentyi­na Bjelova komszomolka a litvániai Troskunaj szovhoz fejőnője. * TTj város jelent meg a szmolenszki kerület térképén május elsejére. Tía ipari üzem és kényelmes rminkásla­kások sorakoznak az új Szafonovo széles, virágágyakkal szegélyezett utcáin. • , 1 millió 360 ezer hold kaszálót és legelőt öntöztek meg hegyipatakok vizével Kazahsztánban ez év tava­szán. Univerzális gépet készítettek a rjazanszki kerület vízierőműinek dolgozói. Az új típusú gép árkokat ás a föld egyengetésénél egyik hely­ről a másik helyre helyezik át a talajt, földbe veri a cölöpöket, fel­rakja és más helyre szállítja az épí­tőanyagukat. Egy ilyen gép 45 em­ber munkáját végzi el naponta. • ÜJ SZOVJET VÁROS A VOLGA MENTÉN A Kraszna Zvjezda beszámol ar­ról, hogy az OSzSzSzK Legfelső Ta­nácsa elnökségének rendelete a 1 ap­ján Kujbisev terület Molotov kör­zetének Novo-Kujbisevszk munkás lakótelepét Novokujbisevszk város­nak nevezték el. Üjabb város került a Szovjetunió térképére. Három évvel ezelőtt még sztyep­pe terült el Novokujbisevszk helyén. A szovjet emberek azóta rendezett szocialista várost építettek a sztyep­pén. * Az elmúlt évben a Szovjetunió kolhozainak dolgozói 400.000 lakóhá­zat, sok kulturális és gazdasági épü­letet, valamint istállót építettek. Egyedül az OSzFSzK • kolhozaiban 35.000-nél több új gazdasági épüle­tet és 30.000-nél több istállót építet­tek. Az állam tervezőintézeteket lé­tesített, hogy műszaki segítséget nyújtson a falvak építőinek. Ezek a tervezőintézetek nemcsak az épülő kolhozvárosok lakóházainak terveit készítik el, hanem a különböző gaz­dasági épületek tervezésével is tá­mogatják az építőmqnkákat a kol­hozokban. Az elmúlt évben mint­egy 60 istálló-típustervet dolgoztak ki. E tervek figyelembeveszik a kol­hozok által támasztott fokozott kö­vetelményeket is. Az Istállókban gé­pesítik a -takarmányelőkészítést, a trágyakihordást, önitatókat, villa­mos fejőgépeket alkalmaznak, a korszerű technika minden vívmányát igénybe veszik,

Next

/
Thumbnails
Contents