Uj Szó, 1952. május (5. évfolyam, 103-128.szám)

1952-05-21 / 119. szám, szerda

Kikérés élenjár a beszolgáltatás teljesítésében 1952 május 21 _ _ ||J ^JQ A bátorkeszi szövetkezetben jól megszervezték a növényápolási munkákat, — nem is maradnak el a kapálással és az egyeléssel A bátorkeszi szövetkezetben is teljes ütemben folynak a növényápolási munkák. Minden egyes szövetkezeti tag tisztában van azzal, hogy az idejében végzett kapálás vagy gyomlálás milyen nagymértékben hozzájárul a terméshozam emeléséhez. Hogy a növényápolási munkákban semmi fennakadás ne legyen, a kapásnövényeket a szövetkezet tagjai felosztották egymás közt s a neki kijelölt parcelláért, a munkák elvégzéséért és a termésért minden szövetkezeti tag személy szerint felelős, így tettek a cukorrépával is. A cukorrépa egyelését egymás között felosztották és mindenki felelős azért a darab földért, melynek a megművelését vágyig gondozását vállalta. A cukorrépa terület csoportonként történő felosztása után a szövetkezet tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy május 17-re elvégzik a cukorrépa egyik legfontosabb munkáját, az egyelést. Ezekután már a csoportvezetők dolga volt, hogy kiki a maga csoportjában hogyan szervezi meg a munkát, csak az a fontos, hogy a tervezett időre a cukorrépa ki legyen egyelve és a gyomtól meg legyen szabadítva. Zatykó István csoportja a következőképpen oldotta meg a cukorrépa egyelését: a rájuk eső cukorrépával bevetett területet a csoport tagjai egymás között felosztották. Minden egyes tagnak félhektár cukorrépa megmunkálása jutott. Egyedül csak Gyegyik Mihály és Turócki Márton vállalták, hogy nem fél, hanem egy hektár cukorrépát müveinek meg. Gyegyik Mihály és Turócki Márton már a kora reggeli órákban feleségeikkel együtt kint dolgoznak a répaföldeken. Iparkodniok kell, hogy az ő hektárjuk is ki legyen egyelve a megszabott határidőre. A csoport tagjai a munkák minőségére is nagy súlyt fektettek, mert minden egyes tag tudja, hogy a cukorrépa további munkáit is ő fogja végezni azon a területen egészen a betakarításig. Még azok a szövetkezeti tagok is iparkodnak minél jobban elvégezni a munkát, akik a mult évben kevésbbé törődtek a munka minőségével, csak arra törekedtek, hogy minél nagyobb területen végezhessék el a munkát és minél több munkaegység után vehessék fel a jutalmat. Nem törődtek azzal sem, hogy ha az első munkafolyamatot nem végzik el becsületesen, a másodiknál duplán rádolgoznak. Nem törődték . azért, mert azt tartották, hogy ki tudja, hogy még ki kerül a második munkafolyamatnál arra a részre, ahol az első munkákat roszszul végezték. v A munkacsoportok keretén belül történő munkabeosztással az egyéni felelősségérzetet megszilárdították a csoport tagjai között. Minden ember érzi, hogy felelős .azért a munkáért, amit a csoporton beliil elvállalt. A csoportvezető pedig állandóan 'igyelemmel kísérheti minden egyes tagnak a munkáját és figyelmeztetheti az esetleges hiányosságokra, mert a csoportvezető ugyancsak felelősséggel tartozik a csoport munkájáért a szövetkezet vezetőségén keresztül a szövetkezet egész tagságának. A munkák helyes megszervezése és a szövetkezeti tagok egyéni felelősségérzete lehetővé tette azt is, hogy Szlama Ferenc csoportja már befejezte a napraforgó első kapálását és egyelését is. Ezután Szlama Ferenc csoportja teljes ütemben hozzáfogott a kukorica kapálásához. A kukorica ápolása is aszerint történik, ahogy a Zatvkó-csoportban a cukorrépa egyelés és a további munkák. így az év végén minden egyes szövetkezeti tag pontosan értékelheti évi munkáját. Mindenki a szerint részesül majd a jutalomban, amilyen mértékben hozzájárult a közös vagyon gyarapításához. Érdemes megemlékezni Dubányi János kertészeti csoportjáról. Míg a mezőgazdaságban dolgozó csoportok arra törekednek, hogy minél jobb termést érjenek el és minél magasabb jövedelemmel zárják le az évet. Dubány János a legkisebb jelét sem mutatja annak, hogy ő is hozzá akarna járulni a közös vagyon gyarapításához. A szövetkezet háromnegyed millió korona jövedelmet tervezett a kertészetből, de ha továbbra is elnézik Dubány János nemtörődömségét, nem hasznuk, hanem ráfizetésük lesz a kertészetre. Hogy engedhette meg Dubány János, hogy a saláta kimagozzon,a földeken? Mért nem gondoskodott arról, högy a salátát idejében elszállítsák ? A sok saláta . már hasznavehetetlen, kecskének való. Arról azonban gondoskodott, hogy az egyéni gazdaságában lévő kertészetéből idejében elszállítson minden elszállithatót. Mikoi akarja Dubány János kiültetni a paprika és paradicsompalántákat ? A palánták ott rothadnak a melegágyakban, mert Dubány nem ér rá a szövetkezet p üántáit kiültetni azér>, mert saját kertészetében dolgozik. Ennek az állapotnak meg kell szűnni a bátorkeszi szövetkezetben. A szövetkezet tagjainak meg kell tenni a kellő lépéseket, hogy a kertészetben is rendes kerékvágásban menjen a munka. Nem nézhetik karbatett kezekkel a szövetkezet vezetői sem, hogy egyik oldalról Jpi.il és gyarapodik a szövetkezet vagyona, a másik oldalon pedig a nemtörődömség miatt súlyos károk keletkeznek. Szarka István. _A kisgéresi helyi nemzeti bizottság és a pártszervezet az egységes földműves seövetkez2'ttel együttműködve harcolnak a falu szocialista kiépítéséért, ami abban is megnyilvánul, hogy a szövetkezet tagtoborzási kampányának eredménye a mult évihez viszonyítva kétszeresére emelkedett. A szövetkezet ugyan még csak második típusú, de már összpontosított szarvasmarha, juh és sertésállománya van és a tervek szerint ez év augusztusában áttérnek a magasabb típusra. A szövetkezet tagjainak kitartó és szívós munkája megnyilvánult a májusi kötelezettségvállalásokban is, mert 16 nap alatt egy 35 méter hosszú 2000 baromfi tartására alkalmas tyúkfarmot építettek. Az építészeti csoportban meg kell említenünk az élenjáró dolgozókat, mégpedig Dajka Istvánt, Eszenyi Andrást, Eszenyi Veront, akik már a mult évben is kitűntek munkájukkal. A helyi nemzeti bizpttság\ nagy segítségére volt az egygég:s földA fehér lepke leginkább a határi utak árkaiban burjánzó bokrokra, vagy alacsony fákra rakja petéit. Községünk határában is kezdte felütni fejét e veszedelmes rovar és harcot indítottunk ellene. A szövetkezet tagjai nagy számban kapcsolódtak be a rovarírtási munkába és pedig úgy, hogy a határban lévő bokrokon milliónyi hernyót pusztítottak el. Mégpedig a következőképpen: szalmával megrakott szekerek indultak az utakra és ahol észlelhető volt a fehér lepke hernyója, ott szalmát dobáltunk a bokrokra és azt meggyújtottuk. így megakadályoztuk, hogy községünk gyümüves szövetkezetnek abban is, hogy vállalták az elkésett tavaszi mezőgazdasági munkák április 26-ra való elvégzését, amit sikeresen végre is hajtottak. A beszolgáltatás terén a község százszázaléksa áll mind a terményekből, mind a húsfélékből. A beszolgáltatásban élenjáró kisgazdák, köztük Móric Andlás, aki negyedévi beszolgáltatásának 150 százalékra tett eleget és még több kisgazda példásan teljesítették az állammal szemben való kötelezettségeiket. Ezzel szemben a kulákok, olyanok mint Bácskái István, nem tettek eleget beszolgáltatási kötelezettségeinek. De mindezekre lefújtunk és leleplezzük a közellátás szabotálóit és ezzel erősítjük szövetkezetünket is, mert a kis- és középgazdák látják, hogy nem türjük soraink között a nép ellenségeit és napról nanra jelentkeznek az egy®ég?s földműves szövetkezetb?, ho°y munkájukkal harcoljanak a szccialista falu kiépítéséért. Gross Emil, Kisgéres. mölcsfáit is ellephessék ezek a kártevő rovarok. Nagy gondot kell forditani erre és idejében elejét kell venni annak, hogy értékes fáinkat ezek a hernyók elpusztítsák, de legkivált az amerikai bog-arakra kell ügyelnünk legjobban, mert azok éppen olyan erőszakosak, mint kibocsájtó gazdáik. Már tapasztalatból tudjuk, hogy ahol nem irtották ezeket a veszedelmes férgeket, először ellepték a határi bokrokat. tönkretették, azután megtámadták a gyümölcsfákat is. És ha már ott is potrohosra híztak, megtámadták még a gabonát és más növényeket is. Samu Vince, Nagykeszi. A nagykeszi szövetkezet tagjai eredményesen harcolnak a íehérlepke pusztítása ellen (JzitiiZ Jtláviíi egy hektáron 720 mázsa cukollépát termel M L indössze csak két év telt el azóta, hogy- a tanyi aratóünnepélyen elhangzottak azt)

k a szavak, hogy „szövetkezetünket a szovjet kolhozok mintájára akarjuk kifejleszteni", Ma már jogosan mondhatjuk, hogy a szövetkezet tagjai megtartották adott szavukat, mert ma már tettekkel is bebizonyították, hogy hűek maradtak ígéretükhöz. Bizonyítja mindezt a szövetkezet dolgozóinak szilárd akaratereje és a szocializmus győzelmébe vetett hite. Még nagyobb bizonyíték az az alkotóerő, amely a közös nagyüzemi gazdálkodásban kialakult munkához való új viszonyban megváltoztatta az embereket. Ahogy fejlődik a szövetkezet, úgy fejlödnek az emberek is és ma már a munkát nem kényszernek^ hanem dicsőségnek tartják. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a kapásnövények gondozásához előkészített gyűlésen, ahol megbeszélték hogyan osztják be a munkát és hogy melyik tag mekkora területet vállal megmunkálásra a kapálástól egészen a betakarításig, a szövetkezet tagjai úgyszólván harcoltak azért, hogy minden egyes tagnak jusson a cukorrépából is és a kukoricából is megművelésre. A tagság alkotókészsége nemcsak a mezőgazdasági csoportoknál, hanem az állattenyésztő csoportnál is mutatja a közös vagyonhoz való ragaszkodást és bizony ennek az eredménye az is, hogy ma a szövetkezetnek gyönyörű állatállománya, tyúkfarmja van a tagok szorgalmas munkájával felépített közös istá'.' jkban, ólakban elhelyezve. Nem is kell azon törni a fejüket, hogyan fognak eleget tenni az állam iránti kötelezettségüknek, mert a jó gondozásban lévő állatokból bőségesen juttatnak a nép államának, a dolgozó népnek. Első negyedévi beadásuknak mind a húsfélékből, mind a tojásból és a tejtermékekből eleget tettek. De a szövetkezetnek nincs egyetlen egy olyan tagja se, aki ne ölt volna egy szép hízót, vagy akinek ne volna biztosítva a jövő húsellátása. Ha esetleg volt is olyan tagja a szövetkezetnek, hogy valamilyen elemi csapás következtében hizója elhullott, vagypedig nem állt módjában előzőleg a disznótartás, a tagok egyöntetűen segítségére siettek és a szövetkezet sertésállományából megfelelő ellenértékért hizlalndvalót kaptak, természetesen alapos ellenőrzés mellett, nehogy túlkapások történjenek és ez a szövetkezeti közös vagyon rovására menjen. A szövetkezet rohamos fejlődése, a gépekkel végzett munka könynyebbsége, a tagok közösségi érzete és odaadó szorgalma és a munkák munkaegység szerinti jutalmazása folytán a szövetkezetben szilárd alapokon áll a munkafegyelem is. Minden tag érzi, hogy a vállalt munkáért felelősséggel tartozik a közösségnek és mindenki igyekszik munkájával túlszárnyalni a másikat. A szövetkezet tagjainak jó példáját látva, az egyéni gazdálkodók is hajlanak a szövetkezetbe való belépésre. Nincs is olyan nap, hogy egy vagy két egyénileg gazdálkodó; (sokan olyanok is, akik előzőleg ide. genkedtek a szövetkezeti gazdálkodástól)', fel ne keresné a szövetkezet irodáját azzal a szándékkal, hogy ö is a szövetkezet tagja szeretne lenni. A tavaszi munkák ideje alatt négy kis- és középparaszt lépett a tagok sorába. — A szívem megszakadt volna — mondotta az egyik, amikor aláirta a belépési ívet, — ha nem vesztek fel a szövetkezetbe. Miért ne legyen nekem is olyan gyönyörű búzám és olyan tiszta, jól gondozott cukorrépám, vagy kukoricám, mint a tietek ? Ha az ember elmegy a nagytábla gabonák között, a szeme majd kiesik a csodálkozástól és csak jót gondolhat a szövetkezetről. Erősödik és gyarapszik a szövetkezet, lassan bizony már csak a kulákok maradnak lehorgasztott fejjel a szövetkezeten kívül, mert a község kis- és középparasztjai megtalálták a helyes útat a jólét és a boldogság felé. ©köszöntött a tavasz. A tanyi szövetkezetben is eljött a tavaszi vetés ideje. A határban ugyan még itt-ott a zsíros fekete földön az elolvadt hólé tócsái voltak, de a szövetkezet tagjai mindennap azt lesték, hogy mikor lehet megkezdeni a vetést. A magtárakban ilyenkor nagy volt a sürgés-forgás. A vetőmagot osztályozták, pácolták és zsákokba mérték, hogy amint a napsugár melege felszárítja a föld felszínét, mindenben felkészülve indulhassanak a vetéshez. Közben a traktorokat és a vetőgépeket is megjavították, megolajozták, hogy azokkal se legyen fennakadás a nagy munkák idején. Az első napon ünnepélyesen vonultak ki a határba. A munkacsoportok egymással versenyezve kezdték meg a vetést és olyan szépen haladtak, hogy alig egy pár nap leforgása alatt a kora tavasziakat elvetették. Néha ugyan hátráltatta őket az eső, de az sem jelentette azt, ho^y talán lemaradtak, mert amikor az idő engedte an nál jobban kihasználták a napot és ha kellett korántól későig is a földeken dolgoztak. „Akkor lesz csak jó termésünk, ha idejében földbe tesszük a magot" — mondogatták vetés közben egymásnak. — A határ hangos volt a vetögépeken ülő lányok v'dám csasztuskájától: i „Hej élet, élet, ez aztán az élet..." Az embert örömmel tölti el az a leírhatatlan öröm és lelkesedés, amely a szövetkezet tagjait munkára serkenti. De ha a faluból kimenet szembetűnik a határ képe. nyomban rájön arra, hogy miben is rejlik az az öntudat és az a kezde! lényezöképesség, ami most a szövetkezetben határtalan ... Hatalmas tábla kukorica mellett visz el az útunk. A kukorica megsarabolva. megkapálva olyan tiszta, hogy nincs abban egy száll gyom sem. A kukoricaföld mellett egy hatalma^ tábla zöldelö borsó, amely ha közelebbről nézzük fehér zöldé színekben vibrál. Virágzik. . Pár nap múlva olyan lesz — jegyzi meg kísérőm, — mintha fehér fátyolba öltöztettük volna. Továbbmenve a cukorrépa táblához érünk. — Most már harmadszor kapáljuk. "llősaör megsaraboltuk, utána, nyomban kiegyeltük úgy, hogy az egyeléssel már április 28-ra végeztünk. Azután újra lókapával saraboltuk a sorközöket, a sorokat pedig kézikapával megkapáltuk ... Későn jöttetek elvtárs, — folytatja a beszélgetést és közben sajnálkozik is. — Legalább azt láttad volna, amikor megkezdtük az egyelést. Csaknem a fél falu a határban volt ÍS úgy nézett ki a határ, mint a zsongó méhkas. Kezdtem gondolkozni azon, hogy mjt jelentsen az hogy .„későn jöttetek". És amint így tovább ballagunk, kis táblácska tűnik szemembe, ezzel a felírással: Fitus Mária egy hektáron 720 mázsa cukorrépát termel. Ki íséröm mosolyogva mondja: ez a táblácska mindent megmagyaráz. Hét ilyen táblácskát találunk még. amelyen hasonló felíratok vannak. És ez az, ami azt jelenti, hogy későn jöttetek, mert mi már pár nap múlva végzünk a növényápolási munkákkal. A fia^l CsISz lányok és asszonyok kezdeményezésére olyan versenybe lendültek a szövetkezet tagjai, hogy így a verseny segítségével rövid idő alatt elvégeztük az egyelést is, a második kapálást is, most pedig végefelé járunk a cukorrépa harmadik kapálásának is. A versenytáblákon a magasabb hektárhozamokért versenyző tagok nevei vannak, amelyek a munka dicsőségét és a szövetkezet ifjú tagjainak kezdeményezését hirdetik. Csémi Anna egy hektáron 650 mázsát, Fltus Mária 720 mázsát, Huszka Paulina 720 mázsát, Szendi Mária 715 mázsát, Botkó Mária 700 mázsát, Duracskáné pedig 700 mázsa cukorrépát akar kitermelni. Egy szőkehajú, bátor tekintetű. villogó szemű fiatal lány érkezik kapával a vállán. Fitus Mária. Büszkér tekint a táblára, amelyen az ő 720 mázsás hozamot ígérő felirata látható, azután ügyes mozdulatokká' megindul és kapálni kezdi a répát. — Amilyen szép a répám — mondja — és ha az időjárás is kedvező lesz, nem 720 mázsát fogok kitermelni, hanem 800 mázsát, de jól lehet, hogy még attól is többet. Érdemes jól dolgozni és többet -termelni, n. rt ha elérem az egy hektáron a 720 mázsát, a rendes jutalmazáson kívül 16.000 korona prémiumot és 40 kg cukrot kapok munkám jutalmazásáért. Dolgozik is ám ügyesen Mária. Gyakorlott mozdulatokkal halad a répasoron és ha kell még le is hajol a répa tövén lévő gyomokért, melyeket kapával nem tudna onnan kivágni. A megművelésre szánt területen szépen fejlődik a répa, h'sz április 28-ra már kiegyelte, utána megsarabolták, most már a harmadik kapálást végzi. Örömmel meséli, hogy sokkal jobb ez így, hogy mindenki a megjelölt földterületén dolgoz'k. Büszkén berzél arról, hogy amikor kötelezettséget vállalt a magasabb hektárhozam elérésére, egyre több kővetője akadt. — Először 650 mázsánál kezdte'm ... De csak nem hagyom magam — mondja keményebb hangon, — hogy amikor a többi lányok 700 és 720 mázsát vállaltak, én 650 mázsával a legutolsó helyen maradjak. Hisz többször hallottam már arról és olvastam is róla, hogy a Szovjetunióban milyen szép eredményeket érnek el a cukorrépa termelésben akkor, ha a földet jól gondozzák és a gyomtól megtakarítják. Én pedig értek a répa termeléséhez, örömmel végzem a szükséges munkákat, tehát semmi akadálya sem lesz annak, hogy vállalt kötelezettségemnek eleget tehesek. A hét fiatal CsISz lány kezdeményezésére határtalan lelkesedéssel dolgozn.il. a szövetkezet idősebb tagjai is, úgy hogy a növényápolási munkákban minden a legnagyobb rendben megy, ami meglátszik a kapásnövények mostani állapotán is, mert minden olyan tiszta akár a kertészében. És azzal a tudattal dolgoznak a tanyi szövetkezet tagjai, hogy csakis* jó munkájukkal tudják kiépíteni a szövetkezetüket a szovjet kolhozok mintájára s valósíthatják meg falun a szocializmust. Mérj- Ferenfi, \