Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-22 / 95. szám, kedd

1952 április 22 uís i o Lenin zászlaja alatt a proletár-nemzetköziség szellemében ünnepeljük Sztálin elvtársat és nagy munkatársait Amióta a világ történelmet ír, Le­nin mellett Sztálin az, aki u legtöb­bet tette az emberiség felszabadítá­sáért. „Mint Lenin" — mondotta ró­la Mikojan elvtárs — „ő testesíti meg a legmélyebben az emberi szeretetet és az önzetlen harcot az ember teljes felszabadításáért és boldogságáért." Ezért fordul feléje a hűség és hála érzésével a béke minden hive és har­cosa; a haladást, a biztonságot, a szabadságot, a szebb és boldogabb jövőt ünnepli nevével. Világszerte Sztálin a haladó em­ber eszményi példaképe, kimagasló, nagy tettei, meghátrálást nem isme­rő bátorsága és napjainkban olyan határozottan megnyilvánuló béke­akarata és építő törekvései fáklya­ként világítanak előttünk és a világ száz- és százmillióival együtt veze­tőnknek és útmutatónknak tekint­jük. ' Három évtized óta Gottwald elv­társ ernyedetlen harcosa a Pártnak é s tántoríthatatlan hirdetője a marx­lenlni eszméknek, amelyek megvaló­sításáért hazánkban a sztálini bölcs útmutatások alapján kemény és el­szánt akarattal küzdött és küzd ma is forradalmi éberséggel és a nagy államvezető bölcseségével. Pártunk megalakítása óta Gottwald elvtárs ernyedetlenül küzdött az első köztár­saság idején a dolgozók igazáért, ke­ményen harcolt a müncheni árulás ellen, majd a moszkvai emigráció­ban szervező munkával készült a kormányvezetés és országépítés nagy feladataira. És amióta a nagy Szov­jetunió felszabadító Vörös Hadsere­gelvei átlépte hazánk határát, ott áll kormányunk és Pártunk élén és ve­zeti biztos kézzel országunk hajóját. A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statiszti­kai Hivatal a Szovjetunió nemzet­gazdasági felvirágoztatása állami tervének az 1952. év első negyed­évében való teljesítéséről a kővetke­ző jelentést adta ki: Az ipar és a mezőgazdaság fejlő­dését és az áruforgalom emelkedését az 1952-es év első negyedévében a következő adatok jellemzik: I. A terv teljesítése az ipari termelésben: Az össztermelés negyedévi tervét az iparban 100.4 százalékra teljesítet­ték. Az egyes minisztériumok az ipari termelés össztervét a követke­zőképpen teljesítették (a számok a negyedévi terv teljesítésének száza­lékát jelentik az 1952-es év első ne­gyedévében): A feketefémkohászat minisztériu­ma 102, a színesfémkohászat minisz­tériuma 102, a szénipari minisztérium 103, a kőolajipari minisztérium 99.2, a villanyerőmüvek minisztériuma 102 a vegyiipari minisztérium 102, az elektrotechnikai minisztérium 101, a telekommunikációs minisztérium 101, a nehéz gépipari minisztérium 98, az automobil és traktoripari miniszté­rium 101, a szerszámkészítő gépek minisztériuma 101, a gépipari és mü­szergyártási minsztérium 104, az építkezési és útépítési gépek minisz­tériuma 103, a közlekedési gépek minisztériuma 100, a mezőgazdasági gépipar minisztériuma 99, az építke­zési anyagok minisztériuma 102, a faipari minisztérium 86, a papír- és fafeldolgozó ipar minisztériuma 101, a könnyűipar minisztériuma 100.7, a halipar minisztériuma 97, a hús- és tejipar minsztériuma 102, az élelmi­szeripar minisztériuma 101, a Szov­jetunió gyapottermelö minisztériu­mának ipari vállalatai 105, a közle­kedésügyi minisztérium ipari válla­latai 97, a Szovjetunió egészségügyi minisztériumának ipari vállalatai 102, a Szovjetunió kinematográfiai ipari vállalatai 106, a szövetségi köz­társaságok helyi iparügyi miniszté­riumai és helyi tüzelőipari miniszté­riumai 101, a termelő szövetkezetek 102 százalékra teljesítették az első negyedévi tervet. A Szovjetunió egész iparának össz­termelése az 1952-es év első negyed­évében az 1951. év első negyedévé­vel szemben 16 százalékkal emelke­dett. Az ipari munkások munkatermelé­kenysége az 1952-es év első negyed­évében az 1951-es év első negyedévé­vel szemben 10 százalékkal emelke­dett. A szovjet nép további sikerei a komisiBSiiizmusiioz vezető úton Jelentés a Szovjetunió nemzetgazdasági felvirágoztatása állami tervének az 1952 es év első negyedévében való teljesítéséről n. Mezőgazdaság A kolhozok, traktorállomások és szovhozok az 1952-es év tavaszi me­zei munkáit jobb felkészültséggel és gépekkel jobban ellátva kezdik meg, mint a mult években. A gépesítési iskolákban és tanfo­lyamokon, amelyeket a traktorállo­mások és szovhozok mellett rendez­tek, a mult tél folyamán több, mint 500 ezer traktorost és traktorcso­portvezetőt készítettek elő és oktat­tak ki, valamint nagyszámú más dolgozót is. akik a mezőgazdaság gé­pesítésén és villamosításában dolgoz­nak. Az 1951—1952. iskolaévben a hároméves agrotechnikai és zootech­nikai, tanfolyamokon mintegy 3 mil­lió kolhozista és szovhozdolgozó ta­nult. Az ország délibb kerületeiben sikerrel folynak a tavaszi mezei munkák — a tavaszi vetés, trágyá­zás és ax őszi vetés és az évelő nö­vények tavaszi boronálása., A gya­pot vetése Közép-Ázsia körzeteiben gyorsabban folyik, mint a mult év­ben. A kolhozokban és a szovhozokban fi resifevi bányászok 160Jll tonna szenet termeteä terven felül J. V. Sztálinhoz írott levelükben kötelezték magukat a terv emelésére Szombaton, április 19-én a moszk­vai lapok a rosztovi kerület bányá­szainak és a bányák építőinek levelét közölték, amelyet J. V. Sztálinnak, a Szovjetunió minisztertanácsa elnö­kének küldtek. Levelükben a rosztovi bányászok azt írják, hogy a Szov­jetunió szénipara a szocialista ipar­raa együtt évről évre nő és rendsze­resen ellátja tüzelővel a nemzetgaz­daság összes ágait. A szovjet bányászok — írják a le­vélben /— mindig a szocialista ver­seny millió résztvevőjének első so­raiban lesznek a nemzetgazdasági tervek túllépéséért, a magas termelé­si mutatók eléréséért. A levélben írnak a nemzetgazdasá­gi tervek és magas termelési muta­tók túllépéseiről, amelyeket elértek. írnak azokról a jelentős sikerek­ről, amelyeket a ,,Rosztovugol"-kom. binát bányászai értek el 1951 ben szocialista versenyben a molotovi ke­rület Dányászaival szemben A rosz­tovi bányászok elhatározták, hogy a munlóversenyt meghoss/^ibbítják, a megállapított tervet ebben az évben idő előtt teljesítik és kitermelnem 100.000 tonna szenet terven fejjil. A bányászok kötelezik magukat, hogy ez év végéig 60 százalékra .nalik azoknak az elővájatoknak számát, amelyek a grafikon szerint 24 Cxa. alat' egy ciklust teljesítenek, » hogy egyidejűleg a szénrakodás gépesítését 10 százalékkal emelik az elmúlt év­hez viszonyítva. A rosztoviak arra is kötelezik ma­gukat, hogy az önköltséget csökken­ik. A levelet megtárgyalta és jóvá­hagyta „Rosztovugoľ'-konibmát bá­nyászainak, müszakiainak és alkal­mazottainak gyülekezete. A nemzetközi gyermekvédelmi íriekezSei felfiivása a mim Véget ért a nemzetközi ,gyermek­védelmi értekezlet. Az értekezlet egyhangúlag felhívást fogadott el a világ férfiaihoz és asszonyaihoz. Tíz- és tízmillió gyermek, az em­beriség legdrágább kincse — hang­zik a felhívás — ma az éhség, tu­datlanság, félelem és halál áldozata. Japánban és Szíriában a szülők ez­rei nagy nyomoruk miatt kénytele­nek gyermekeiket eladni. Egész Afrikában, Latin-Amerikában és Ázsia jelentős részében — olyan or­szágokban, amelyek gazdag termé­szeti kincsekkel rendelkeznek — millió és millió gyermek nem kap kenyeret és nem részesül gondozás­ban, több mint felük még két-há­roméves kora előtt meghal. Hivatalos statisztikai adatok sze­rint az USA-ban minden negyedik család egészségtelen lakásban, Olaszországban négymillió gyermek barlangokban és odúkban él. Gö­rögország és Spanyolország börtö­neiből és koncentrációs táboraiból sokezer ártatlan gyermek panaszos jajszava száll felénk. A Koreában, Vietnamban és Malájföldön folyó háború kegyetlenül púsztítja a gyer­mekeket. Ha az egész emberiség nem fog össze és nem akadályozza meg, hogy korunk történelmét gyermekeink vé­rével írják, a koreai gyermekek szörnyű sorsa holnap a mi gyerme­keink sorsa lehet, azoknak a férfiak­nak és asszonyoknak a gyermekeié, akikhez most fordulunk. Vannak olyan országok, amelyekben annak ellenére, hogy a második világhábo­rú folyamán sokat szenvedtek, a gyermekek gondtalanul élnek és biz­tosak jövőjükben. Követeljük, hogy mindenütt hoz­zanak törvényt a gyermekek védel­méről és valósítsák meg a már meg­lévő gyermekvédelmi törvényeket. Leleplezzük és nyilvánosan elítéljük a háborús uszítást, eröszakot és faji megkülönböztetést hirdető propa­gandát. Szüntessék meg a háborút, amely halálba sodorja a koreai, viet­nami és maláji gyermekeket. Köve­teljék az ENSZ leszerelési bizottsá­gától, hogy csökkentsék az arányta­lanul megnövelt hadikiadásokat és ezeket az összegeket a gyermekek szükségleteire fordítsák. Elítéljük a gyermekek tömeges irtásának ször­nyű bűntettét és követeljük az atom-, vegyi-, baktérium- és más, tömeges emberirtásra alkalmas fegyverek eltiltását. Világ népei, erősítsük testvéri együttműködésünket gyermekeink megmentéséért! fejeződik be a felhívás. — Minden országban léte­sítsünk országos gyermekvédelmi bizottságokat és növeljük a helyi gyermekvédelmi bizottságok számát. Június 1, a nemzetközi gyermekvé­delmi nap minden városban, gyár­ban és faluban legyen hatalmas tün­tetés a népek közötti béke és barát­ság mellett. továbbra is emelkedik az állatte­nyésztés. A gazdasági állatállomány a kolhozokban az 1952-es év első ne­gyedévének végén az 1951-es év el­ső negyedévének végével szemben a következőképpen emelkedett: A szarvasmarhaállomány 11 szá­zalékkal (ebből a tehénállomány 14 százalékkal), a sertésállomány 23 százalékkal, a juh- és kecskeállo­mány 14 százalékkal, a lóállomány 8 százalékkal. A baromfiállomány a kolhozokban 34 százalékkal emelke­dett. A gazdasági állatállomány a Szovjetunió szovhozainak miniszté­riumához tartozó szovhozokban ugyanezen idő alatt a következőkép­pen emelkedett: 'A szarvasmarhaál­lomány 14 százalékkal (ebből a tehe­nek 14 százalékkal), a sertésállo­mány 20 százalékkal, a juh- és kecs­keállomány 16 százalékkal, a lóállo­mány 15 százalékkal. A baromfiállo­mány a szovhozokban 38 százalékkal emelkedett. III. Az áruforgalom emelkedése Az 1952-es év első negyedévében a szovjet kereskedelem tovább fejlő­dött. Az áruforgalom tervét a kis­kereskedelemben az első negyedév­ben túlhaladták. A lakosságnak az állami és szövetkezeti kersekedelem közvetítésével az összehasonlítható árakban 11 százalékkal több árut adtak el, mint az 1951-es év első ne­gyedévében. Emellett az egyes ter­mékek eladása a következőképpen emelkedett: a haltermékek 24 száza­lékkal. a tojás 28 százalékkal, a vaj és más zsiradékok 10 százalékkal, a tej és tejtermékek 43 százalékkal, a sajt 32 százalékkal, a cukor 20 szá­mlákkal, a cukrászkészítmények 13 százalékkal, a selyemszövetek 28 szá­zalékkal. a szövöttáru 17 százalékkal, i bőrcipő 9 százalékkal, a kerékpárok több mint 100 százalékkal, a varró­gépek 36 százalékkal, a rádiókészü­lékek 32 százalékkal, fényképezőgé­pek 29 százalékkal, az órák 18 szá­zalékkal, a gramofónok 25 százalék­kal. Az 1952-es első negyedévében az • 1951-es év első negyedévével szem­j ben emelkedett a mezőgazdasági ter­mékek eladása a kolhozpiacokon is, főleg a liszt, baromfi, tojás, gyü­mölcs, zöldség és méz eladása. Az 1951-es évben az ipari és me­zőgazdasági termelés terén elért si­kerek, a munkatermelékenység emel­kedése és a termelési önköltségek csökkenése megteremtették az állami kiskereskedelmi élelmiszer és tömeg­szükségleti cikkek árainak újabb immár ötödik leszállítását, amelyet 1952 április 1-én léptettek életbe.

Next

/
Thumbnails
Contents