Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-16 / 90. szám, szerda

* 1952 április 72 uísi

o Nyilatkozat a Nemzetközi Gazdasági Konferencia üléséről A moszkvai.Nemzetközi Gazdasági Konferenciának teljes ülése 1952 április 12-én a következő nyilatkozatot adta ki. Április 3-a és 12-e között Moszkvában az iparosok, kereskedők, nem. zetgazdászok, szakszervezeti dolgozók és szövetkezeti tagok Nemzetközi Gazdasági Konferenciát tartottak, amely megtárgyalta „az emberi életszínvonal megjavításának lehetőségeit a különféle országok és különféle rendszerek békés együttműködése, a gazdasági kapcsolatok kifejlesztése utján". A konferencián 471 személy vett részt 49 államból, mégpedig: Albániából, Argentínából, Ausztráliából, Belgiumból, Braziliából, Bulgáriából, Burmából, Ceylonból, Ciprusról, Csehszlovákiából, a Kínai Népköztár. saságból, Dániából, Egyiptomból, Finnországból, Franciaországból, Hollandiából, Chiliéből, Indiából, Indonéziából, Iránból, Izlandról, Olaszországból, Izráelből, Japánból, Kanadából, a Koreai Népidemokratikus Köztársaságból, Kubából, Libanonból, Luxemburgból, Magyarországból, Mexikóból, a Mongol Népköztársaságból, a Német Demokratikus Köztársaság, ból, Norvégiából, Pakisztánból, Paraguayból, Lengyelországból, Ausztriából, Romániából, Görögországbff; az USA-ból, a Szovjetunióból, Svédor. szágból, Svájcból, Uruguayból, NagyBritanniából, Venezuelából, Vietnamból és Nyugat-NémetországbólA konferencia minden téren meg. tárgyalta a. világkereskedelem mosta, ni helyzetét és megállapította, hogy a nemzetközi kapcsolatok megroszszabbodása, amely különösen az utóbbi években fokozódott, mesterséges akadályokat emelt az országok közötti kereskedelem útjába. Megsértették az országok közötti hagyományos kereskedelmi kapcsolatokat, korlátozva vannak a kereskedelem földrajzi szférái s meg van bénítva a nyugat és kelet közötti kereskedelem ls. A világkereskedelem szétbomlása komoly kárt okoz az államok egész sorában a nemzetgazdaság fejlődésének, megzavarja a kereskedelmi és fizetési mérlegek egyensúlyát és kedvezőtlenül befolyásolja az emberek életszínvonalát, mert rosszabbá teszi az élelmiszerellátást, áremelkedéseket okoz, a munkanélküliség emelkedését eredményezi és megnehezíti a szociális intézkedések végrehajtását, főleg a lakásépítést akadályozza. A konferencia széleskörű és szabad véleménycsere után egyhangúlag megállapította, hogy a nemzetközi kereskedelem terjedelmét jelentősen ki lehet bővíteni és hogy az államok közötti kereskedelmi kapcsolatok kibővítése az iparosoknak, kereskedőknek és földművelőknek jelentős előnyöket jelentene, a kereskedelmi kapcsolatok kibővítése az összes országok gazdasági forrásainak jobb kihasználásához vezetne és hozzájárulna a munkanélküliség csökkentéséhez, valamint a lakosság széleg tömegei életszínvonalának emeléséhez. A konferencia résztvevőinek nyilatkozatai, akik különféle országokból jöttek, arra engednek következtetni, hogy a nemzetgazdasági és szociális rendszerek különbözősége nem akadályozza az egyenlőség alapján és a kölcsönös előnyökön alapú, ló nemzetközi gazdasági kapcsolatok kifejlődését. A konferencián Európa, az USA, Kanada, Latin-Amerika, Ázsia és Afrika, a Szovjetunió, Kína, valamint a kelet- és középeurópai or. szágok közötti kölcsönös kereskedelem kifejlesztésének konkrét lehetőségei nyíltak meg. A konferencia munkája megmutatta, hogy a gazdasági haladásnak a kevéssé fejlett országokban, ezen országok gépekkel és ipari berendezésekkel való ellátásának, valamint a mindkét fél számára előnyös viszonynak a nyersanyagok árai között, amelyeket ezek az országok kiszállítanak és az árúk között, amelyeket beszállítanak, életfontosságú jelentősége van a nemzetközi kereskedelem kifejlesztésére és -«• békés gazdasági együttműködésre. A konferencia meg van győződve arról, hogy a kevéssé fejlett országok gyors iparosítása, valamint ezen iparosításnál nyújtandó nemzetközi segítség feltétlenül szükséges és hogy ezeknek az országoknak minden téren segítséget kell nyújtani. A konferencia résztvevői javaslatokat tettek.a külkereskedelem terjedelmének kibővítésére és felsorolták azokat az árukat, amelyeket mindkét fél számára előnyös feltételek mellett tudnának eladni és vásárolni. A konkrét javaslatok egész sorát nyúj. tották be, amelyek a nemzetközi ke. reskedelem feltételeinek megkönnyítésére és főleg a nemzeti valutában való üzletkötések megkötésére irányulnak. A konferencia folyamán a különféle országok vállalkozó körei képviselőinek lehetőségük nyílott, hogy személyes kereskedelmi kapcsolatokat vegyenek fel, megtárgyalják széles alapon az alapvető kérdéseket, és kereskedelmi tárgyalásokat folytassanak. Ezen tárgyalások következtében számos üzletet kötöttek a különféle országok cégei. A kereskedelmi tárgyalások, amelyek a konferencián kezdődtek, tovább folynak, ami arról tanúskodik, hogy a kereskedelmi körökben min. den lehetőséget ki akarnak használni a külkereskedelem kifejlesztésére. Ilyen körülmények között szükséges, hogy a kormányok és hasonlóképpen az ENSz is megtegyék a szükséges lépéseket. Ezért a konferencia résztvevői elhatározták, hogy az ENSz közgyűlése elé javaslatot terjesztenek egy kormányok közötti konferencia gyors összehívására, amely a nemzetközi kereskedelem kérdéseivel foglalkozna és amelyen résztvennének a vállalkozó körök, szakszervezetek és más közszervezetek képviselői. A konferencián megmutatkozott, hogy a konferencia valamennyi résztvevője egyértelműleg folytatni igyekszik a megkezdett művet, a nemzetközi kereskedelem kifejlesztését. Ugyancsak megállapítást nyert, hogy kívánatos volna még egy nemzetközi gazdasági konferenciát összehívni, az összes országok közötti gazdasági együttműködés ugyanezen alapelve szerint, tekintet nélkül az országok nemzetgazdasági és szociális rendszerére, tehát olyan elvek szerint, amelyek szerint a moszkvai nemzetközi konferencia igazodott. Ugyancsak elhatározták, a különböző országok kiviteli és beho. zatali lehetőségeiről szóló tájékoztatások kicserélésének folytatását. E javaslatok megvalósítására a konferencia a> nemzetközi kereskedelem kifejlődésének segítségére bizottságot választott meg. A bizottság a következő személyekből áll: A. Allard (Belgium), P. Bastid (Franciaország), O. Vickery (USA), V. M. Gutierres (Guatemala), J. Dobrecberger (Ausztria), R. Chamberion (Franciaország), L. Hiracsand (India), Nan-Han.csen (Kínai Népköztársaság), H. Dárius (Irán), I. Degen (Magyarország), Florencio Freire (Argentína), E. von Henke (USA), Iftiharudin (Pakisztán), H. Jourdain (Szakszervezeti Világszövetség), I. Sz. Hohlov (Szovjetunió), G. Kuckhoff (NDK), O. Lange (Lengyelország), P. Lebrun (Franciaország), Liu-Nin-Ji (Szakszervezeti Világszövetség), D. R. Mukerie (India), N. V. Nyeszterov (Szovjetunió), J. Perry (Nagybritannia), A. Pesenti (Olaszország), O. Pohl (Csehszlová. kia), J. Violet Robinson (Nagybritannia), O. da Rocha Silva (Brazília), S. Steve (Olaszország), S. Tedjasukmana (Indonézia), Csi Csao-tin (Kínai Népköztársaság), és Carl Wilhelm de Vries (Hollandia). A konferencia résztvevői az összes országok vállalkozóihoz, tudományos és műszaki dolgozóihoz, a szakszervezeti szövetségekhez és szövetkezetekhez fordulnak tekintet nélkül politikai meggyőződésükre és felhívják őket, hogy támogassák az országok közötti kereskedelmi kapcsolatolt kifejlesztését és e kapcsolatok útjában álló akadályok kiküszöbölését. A konferencia meg van győződve arról, hogy a világkereskedelem fejlődése az összes országok számára kedvező feltételek mellett az egyenlő; ség alapján és kellő tekintettel a ke. j véssé fejlett országok iparosításának szükségleteire, hozzájárul a nemzetek : közötti gazdasági együttműködés megszilárdításához és az emberek I életkörülményeinek megjavításához. u i sjo BEFEJEZNI A TAVASZIAK VETÉSÉT A csákányi állatni birtokon befejezték a tavasziak vetését A csákányi állami gazdaság dolgozói vállalták, hogy a tavaszi vetést április 7-ig elvégzik. E kötelezettségvállalást túlteljesítették, mert a tervezett időnél egy nappal előbb elvetettek. Ezt az eredményt annak köszönhetik, hogy Lelovics Jenő trak toros, Vizent László, Feketevizi Sándor és Razgyel István megbeszélték Bugár József kováccsal az agregát tervét, amelyet össze is állítottak és amely lényegesen megkönnyítette a vetést. Az agregát eegíteiägével napi munkateljesítményüket 40 százalékkal emelték. Egy nap alatt elvetettek 32 hektárt. Sőt, bebizonyosodott, az is, hogy az agregáttal való vetés hektáronként 65 koronával olcsóbb és így a dolgozók keresete 20 százalékkal magasabb lett. Ilyen módon az elvtársak amellett. hogy keresetük fokozódott, betartották a gazdaság pénzügyi- és munkatervét. (Levelezőnktől.) A dióspatonyiak kötelezettségvállalása május i-re A dióspatonyi szövetkezeti tagok május elseje tiszteletére szép számban bekapcsolódtak a szocialista munkaversenybe. A tehéngondozók például abban versenyeznek, hogy melyikük tud elérni magasabb tejhezamot. Az építészeti csoport pedig a munkában lévő tehén- és disznóistálló építését fejezi be május elseje tiszteletére. Hogy a fejők közötti verseny milyen nagy jelentőséggel bír, arról tanúskodik az, hogy a 32 tehén naponta 19 liter tejjel több tejet ad, mint azelőtt. Ez havonta 560—600 liter tejet is kitesz. A növénytermelési munkacsoport m4jus elsejét úgy köszönti, hogy az aprómagvak vetését a tervezett időnél egy héttel előbb elvégzi. Kalmár János, Dióspatony j A tailósi szövetkezetben már a kukoricát és a krumplit vetik A tailósi egységes földműves szövetkezet dolgozói a kukorica és krumpli kivételével április 5-én befejezték a tavasziak vetését. Elvetettek 216 hektár árpát, 52 hektár cukorrépát, 16 hektár takarmányrépát. 8 hektár napraforgót, 9 hektár zabot, 5 hektár tavaszi búzát, 15 hektár bükkönyt, 5 hektár cukorborsót és 5 hektár füvet. Ezek elvetése után nyomban hozzáfogtak a kukorica és a krumpliföld talajelökészitö munkáihoz és rövidesen végeznek ezek vetésével is. Kovács István. Taílós A nagymegyeri szövetkezetben már behozták a késést A nagymegyeri szövetkezetben a tavaszi munkák a rossz időjárás miatt kissé nehezen indultak meg. A szövetkezeti tagok és a traktorosok azonban szorgalmukkal behozták a késést. Eddig elvetettek 216 hektár árpát, 30 hektár zabot és jelenleg a takarmány vetését végzik. A vetésben szép eredményeket értek a lovasfogatok is. A velük dolgozó szövetkezeti tagok elvetettek 11 hektár borsót, 45 hektár cukorrépát. A fogatos csoport vezetője, Zakál Sándor olyan jól megszervezte a munkát és ö maga is olyan pél daadóan dolgozott hogy a csoport egyes tagjai, mint például Nagy Gábor és Varga Ferenc, 16 soros vetőgéppel 4.5 hektárt vetettek cl. A talajelökészitö munkáknál különösen Monduk Ferenc és Szabó Károly tűntek ki, akik napi normájukat. ami fogasolásnál 4 hektár lett volna, 200 százalékra teljesítették. Meg kell még említenünk, hogy a nagymegyeri szövetkezeti tagok elszórtak 300 hektár műtrágyát és 600 hektáron elvégezték a talajaimitozást. A kukoricaföldek elkészítve várják a vetést. Jelenleg a tavaszi búza hengerezése van folyamatban, 70 hektár földön a búza már gyönyörűen kikelt és messziről zöldéi. Beluc Imre, Nagymegyer Varga István traktoros 400 százalékos teljesítményt ért el a tavaszi munkákban A vágkirályfai szövetkezetben hiba nélkül folynak a tavaszi munkák. Ez főként az ott dolgozó traktoros brigádnak köszönhető. Kiváló eredményeket ért el például Varga István traktoros, aki Zetorjával 24 óra alatt 16 hektár talajsimítást, 16 hektár fogasolást és 6 hektáron a műtrágyaszórást végezte el. Napi normáját 400 százalékra teljesítette. Varga elvtárs az üzemanyag megtakarításban is példát mutat. Öszszesen 350 liter üzemanyagot takarított meg a tavaszi munkákba.n. Ezt úgy érte el, hogy a traktor üres járását a minimumra csökkentette és gépe megterhelését alaposan átgondolt terv szerint irányította. Varga István munkáscsaládból származik és fiatal kora ellenére nagyon sokat próbált az elmúlt rendszerben. Jelenlegi munkáján meglátszik, hogy tudatában van annak, hogy ma sajátmagának dolgozik és nem a kizsákmányoló kulákokra vagy más ellenségre. Polgár Sarolta, Farkasd Nagyszerű eredményeket érnek el a jánokí szövetkezet sertésetetőí A jánoki EFSz sertésgondozói szorgalmas munkájukkal szép eredményeket értek el. A szövetkezet megalakulásakor nem volt még annyi istálló' helyiség sem, ahol egy disznó malacaival együtt eljért volna. A mult évben aztán a szövetkezeti tagok hozzáfogtak a közös sertésistálló felépíséhez. Az építkezéshez szükséges téglára azonban a kezdő szövetkezetnek Konhali Elek és Béres János ki is tettek magukért• A friss deszkákból készült istállóban olyan helyet csináltak a disznóknak, hogy a friss szalmából még a fülük is alig látszik ki. A közös istállóban az állatok eddig saha nem tapasztalt súlygyarapodást értek el. A gondos etetésnek, az állatok tisztántartásának rövid idő alatt megmutatkozott az eredménye. Konnem volt pénze. Ha nincs tégla, építünk deszkából, — mondogatták a szövetkezeti tagok s egy emberként fogtak hozzá a sertésistálló felépíséhez. Nem húzták ki magukat az építő munkából a szövetkezeti tagok feleségei sem. Azt lehet mondani, hogy a 100 darab sert'és részére az istállót 5 asszony építette fel néhány férfi segítségével. Nagy szerepe van benne Varga Józsefnénak is, hogy a szövetkezetnek ma sertésistállója van. A sertésistálló felépítése után a legnagyobb feladat a sertésgondozókra hárult. Ok lettek a felelősek azért, hogy az állatok mindig tisztán legyenek tartva és az ottlévő disznók súlyban is gyarapodjanak. hali és Béres sertéskezelők örömmel állapították meg, hogy a beszolgáltatásra szánt apaállat 5 hónap alatt 130 kg-ról 300-ra emelkedett. A napi átlagos gyarapodás 1.30 kg-ot. tesz ki. Ez a magas súlygyarapodás a pontos etetésnek köszönhető. Az állatok szaporodására is nagy súlyt fektetnek a sertésgondozók. Tudják jól, hogy az állatok szaporodása val a szövetkezet vagyona is szaporodik. A szövetkezeti vagyon gyarapodása pedig lehetővé teszi, hogy a jövőben minden adósság nélkül, saját erejükbőt tudjanak majd modern sertésistállót építeni. Az anyadisznók pontos pároztatásával és a bepároztatott disznók gondos etetésével lehetőség nyílt arra is, hogy egy disznótól 10-11 malacot tudnak majd egyszeri ellés után elválasztani. Ezekkel az eredményekkel azonban nem elégednek meg a szövetkezet sertésgondozói, hanem tudásukat szakkönyvek segítségével gyarapítják, hogy a jövőben még szebb eredményeket tudjanak felmutatni• SZARKA ISTVÁN í