Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-16 / 90. szám, szerda

3 1952 április 16 UJS70 Esküszünk, megakadályozzuk a háborút Ázsiában A Sztálin-díjjal kitöltetett lkuo Ojama japán professzor nyílt ievele Sztálin elvtárshoz A Kaldzó című folyóirat közölte lkuo Ojama professzor nyílt levelét Sztálin elvtárshoz. lkuo Ojama ja pán professzor 1951-ben megkapta ,,A népek közötti béke megszilárdi t ágáért" elnevezésű nemzetközi Sztálin-dijat. lkuo Ojama nyílt levelében a következőket Írja: „Tisztelt és szeretett Joszif Sztá linnak, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének. Kérem, engedje meg, hogy szívélyes üdvözletet küldjek önnek. Nagy meglepetés és mérhetetlen öröm volt számomra, hogy engem is kitüntettek az egész világon jólismert nemzetközi Sztálin-békedijjal. E dijat Japán haladó tömegeinek adták, amelyek hosszú idő óta harcolnak a világ tartós békéjének megteremtéséért. Japánban a háborúellenes mozgalom nem a háború utáni időszakban kezdődött. A nemzetközi Szrtálin-dlj odaítélése azt jelenti, hogy a japán antiimperialista tömegek kitartó, harminc éves harca nemzetközi elismerést kapott. Az a tény, hogy a díj annak az embernek a nevét viseli, aki sok év óta a két rendszer békés egymás mellett élése lehetőségének híve. különösen nagyjelentőségű és különösen erős benyomást kelt nálunk." lkuo Ojama a továbbiakban Sztálin elvtárs újévi üzenetével foglal kőzik, amely széles visszhangra talált a japán néptömegekben. „Ez az üzenet — hangzik a levél — valóban nagy szerepet játszott a japán nép öntudatra ébresztésében. Világosan kifejezte a Szovjetunió népeinek lelkes barátságát és együttérzését a japán nép iránt és lelkesítette a japán népet a nemzeti függetlenségéért vívott harcában. Az üzenet tartalma eljut Japán kü lönböző osztályainak és rétegeinek minden tagjához. Más szavakkal: s.7 üzenet világosan utat mutat nem esak a munkásoknak, akik bátran harcolnak a munkanélküliség, az alacsony munkabérek, az áremelkedések és az életszínvonal siülysdése ellen, nem csak a földért és a súlyos adók ellen küzdő parasztoknak, de az egész népnek, beleértve az értelmiséget, amely küzd a bék'jrt és a demo kráeláért, a nemzeti függetlenségért és a nemzeti kultúra, a tu domány és a művészet fejlesztéséért. A múltban külföldön sohasem Intéztek olyan üzenetet a ja pán níphez, amely kifejezte a teljes megértést a japán nép alap vető társadalmi, gazdasági és politikai problémái Iránt. Ez az üzenet világosan mutatja, hogy a Szovjetunió egyáltalában nem akar a japán népre valamilyen ideológiát kényszeríteni. Az üzenet a béke hangján szólt, teljesen ellentétes minden háborús provokációval és azt kívánja a japán népnek, hogy még nagyobb erőfeszítéseket tegyen a békeharcban. Az volt a benyomásunk, hogy az üzenetben érződik a szocializmust építő nép békére törekvő őszintesé ge. Ez a nép elő kívánja segíteni az egész emberiség jólétét. Az üzenet hatását jellemzi: voltak esetek, amikor több ismerten reakciós lap annyira pozitívan kommentálta, hogy ez váratlan volt számunkra " Ojama a továbbiakban arról Ír. hogy a japán nép jelentős többsége nagy reményeket fűz a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlethez, majd rámutat: napról napra több jaoán kezdi megérteni, hogy legalábbis a gazdasági függetlenség szempontjából feltétlenül fontosak a kereskedelmi kapcsolatok az egész ázsiai szárazföld országaival. „A nemzetközi Sztálin-díj és az ön üzenetének egyik legközvetlenebb eredménye az. — hangzik a levél —, ho<"V beoltotta a japán tömegekbe a nemzetközidé? tudatát. A békéért küzdő japán nép tud in, hogy nincs egyedül, hoiry szoros kancsolatban áll a világ kü'önbö országai bék^z»rető erv.Wr-1 nek srármľ'lólval és része a kö z»s r*ira törekvő h*k».viKirV*nak. Ebben a mérhetetlen lelkesedés forrására lelt. Ez korszakalkotó tény a japán nép felszabadulási harcának történetében. Ma a japán tömegek ellensége nemzetközi . méretekben megszervezett monopolisztikus töke formáját öltötte. De nemzetközi méretekben együttműködő erővé Váltak a felszabadulásukért harcoló tömegek is és ez az erő napról napra növekszik. A japán nép világosabban megérti ezt az üdvözlő táviratokból és üzenetekből, amelyeket a világ munkásszervezetei és különböző más demokratikus szervezetek küldenek a nemzetközi Sztálindíjjal és az ön újévi üzenetével kapcsolatban. Ez a tény lehetőséget ad a japán tömet,-knek, hogy úgy véljék, győzelmük napja közeledik. Dymódon harcukat boldog érzéssel folytathat ják. Ma, amikor a militarizmus és a fasizmus egyre inkább az újjáéledés jeleit mutatja, ,.a békeszerződés" rendelkezéseiből folyó különböző nehéz problémáktól sújtott haladó japán tömegek kezdenek különösen határozottan harcolni. Minden akció ebben az Irányban egyre Inkább az újrafelfegyverzés elleni harcra összpontosul. Az újrafelfegyverzésre hatalmas összegeket fordítanak. Bár ez az egy is elkerülhetetlenül szörnyű nyomorba dönti a népet, a nehéz helyzetet még fokozza az a körülmény, hogy a társadalmi rend fenn tartására irányuló törvényes intézkedések ürügyén különböző vad megtorló törvényeket fognak a parlament elé terjeszteni, hogy elnyomják a társadalmi nyugtalanságot, ami ilyen körülmények kőzött elkerülhetetlenül élesedik. Ilymódon az újrafelfegyverzés elleni harc a tár sadalom minden osztálya és rétege számára az egyik legfontosabb kérdéssé válik. A haladó tömegek, amelyek tevékenyen és bátran vesznek részt eb ben a harcban, elvetik az uralkodó osztályok hazúg állításait „a béke védelméért történő újra felfegyverzésről". Mindenütt leleplezik az új rafelfegyverzést, mint háborús kéA batterseai (DéMjondon) városházán megnyílt az Angol Kommunista Párt XXII. kongresszusa. A kongresszust Palme Dutt elvtárs, az Angol Kommunista Párt végrehajtó bizottságának elnökhelyettese nyitotta meg. Beszédében utalt arra, hogy az angol nép körében növekszik a kommunista párt befolyása. Ezután Harry Pollitt elvtárs, a párt főtitkára tartotta meg politikai beszámolóját. Anglia számára az egyetlen reális kivezető út az a politika — mondotta Pollitt elvtárs —, amelyet a kommunista párt követ. Első döntő lépésként meg kell teremteni a békét és csökkenteni a fegyverkezési kiadásokat. A második elengedhetetlenül fontos lépés: erélyes harc a jelenlegi költségvetés visszavonásáért, minden munkás bérének emeléséért és a vállalkozók óriási nyereségeinek határozott csökkentése. Harmadik lépésként Angliának teljesen szakítania kell az USA mostani politikájával és a lehető leggyorsabban ki kell fejleszteni a Kelet és Nyugat közötti kereskedelmet. Ugyanakkor függetlenséget kell adni a brit birodalom népeinek és kölcsönösen előn-ös kereskedelmi kapcsolatokat kell teremteni velük. Pollitt elvtárs a továbbiakban a Szovjetuniónak a békéért folytatott harcban vitt döntő szerepéről beszélt. Ezzel kapcsolatban különösen ki emelte a Szovjetunió történelmi javaslatait a német békeszerződés megkötésére. Ezután a háborús gyujtogatók táborában támadt ellentétek kiéleződésével foglalkozott. Rámutatott, hogy ezek az el entétek ,.elérték a válság stádiumát". Az Anglia és az Egyesült Allaszülödést és rámutatnak, hogy a békét nem háborús készülődéssel, hanem a béke fenntartására irányuló erőfeszítésekkel lehet elérni. Megértik, hogy a világ békéjének megőrzése érdekében nem Japán újrafelfegyverzése szükséges, hanem általános leszerelés az egész világon. Megértik továbbá azt az igazságot, hogy az egyszerű emberek minden országban békére törekednek. Tudják, hogy a különböző társadalmi rendszerek békésen egymás mellett létezhetnek és meg vannak győződve arról, hogy a nemzetek közötti konfliktusokat az illető országok közötti őszinte tárgyalásokkal kell és lehet megoldani. Ebből kiindulva, lelkesen támogatják a Béke-Világtanácsnak az öt nagyhatalom békeegyezményére vonatkozó javaslatát. Ugy vélik, hogy a háborús provokátorok megbüntetése, az atombomba és más tömegpusztító fegyverek eltiltása a világméretű leszerelés és fegyverzetkorlátozás, stb., kérdésének megoldását ennek megfelelően kell elérni. Mégis, nemcsak ezekre az alap vető elvekre vonatkozó meggondolások indítják a japán haladó tö megeket határozott harcra az újrafelfegyverzés ellen. Nem, azok az okok, amelyek harcra kényszerítik őket az újrafelfegyverzés ellen, a folyamatban lévő újrafelfegyverzés konkrétabb és nyilvánvalóbb tényé ben rejlenek. Ez annak megértéséből következik, hogy Japán újrafelfegyverzésének jelenlegi terve az ázsiai országok és népek ellen irányul. A fegyveres erők és mindaz a katonai berendezés, amelyet a jelen legi újrafelfegyverzési folyamat során létrehoznak, csupán arra szol. gálnak, hogy az ázsiai országok és népeik ellen használják fel. Ma rendkívül nyugtalanít minket a koreai háború, amely rombadöntötte Koreát és hallatlan nyomorú ságot zúdított az egész koreai népre. őszintén reméljük a fegyver szüneti tárgyalások gyors sikerét és készek vagyunk mindent megtenni, ami közelebb hozhatja ezt a célt. mok közötti ellentét a legnagyobb ellentét az Északatlanti Szövetségen belül A szovjetellenes politika folytatása végzetes következményekkel jár Anglia számára. Ez a katasztrófáiig politika már Anglia politikai, katonai és gazdasági függetlenségének elvesztéséhez vezetett. Ennek a politikának folytatása a pusztulásba sodorja Angliát. Ha Anglia — mondta Pollitt elvtárs — az egyetemes béke fenntartására irányuló független külpolitikát folytatna, akkor a Szovjetunióval, a népi demokratikus országokkal és a népi Kínával együtt olyan erőt képviselne, hogy az amerikai háborús tervek végrehajtása lehetetlenné válna". j,Az angol népnek a békéért és a nemzeti függetlenségért folytatott harca — mondotta a továbbiakban — elválaszthatatlan attól, a harctól, amelyet a brit birodalom gyarmati és függő népei vívnak nemzeti felszabadulásukért. A birodalom népeinek az amerikai és brit imperializmus becstelen szövetsége elleni összefogása a nemzeti függetlenségért és a békéért vívott harc általános győzelmének biztos záloga". ,,Rendkívül fontos — folytatta Pollitt elvtárs —, hogy a munkásmozgalom lehető legszélesebb rétegét. de különösen az Angol Munkáspárt és a szakszervezetek egyszerű tagjait haladéktalanul egységes tömegmozgalomba egyesítsék, amely főként a gyárakra és bányákra, a kikötőkre, a köz'ekedésre és a munkásmozgalom helyi szervezeteire támaszkodnék". Poritt elvtárs követslte. hogy Angliában olyan politikát folytassanak. amely a következő intézkedéseken alapszik: Tegyük fel azonban, hogy a háború őszinte kívánságunk ellenére sem ér véget és harmadik világháborúvá fejlődik. Ml lesz akkor velünk t Az egyik előrelátható és elkerülhetet len következmény az lenne, hogy az újrafelfegyverzett Japán népe ismét harcolni kezdhet a szomszédos népekkel — Korea, Kina és valószínűleg a Szovjetunió népeivel. Ez elkerülhetetlen természetes következmé nye lesz a biztonsági egyezménynek, amely jellegére nézve amerikaijapán katonai szövetség. Csupán a gondolata annak, hogy az események ilyen fordulatot vehetnek, elviselhetetlen szenvedést okoz nekünk. Mi, japánok, ma a legkisebb ellenszenvét sem érezzük a szomszéd népei- iránt. Nem is szólva arról a megbánásról, amelyet ezen népek ellen a múltban elkövetett bűneink miatt érzünk, határtalan mély barátságot táplálunk irántuk. Ebben az esetben legillőbb válasz, amelyet a japán népnek adnia kellene az uralkodó osztályok által jogtalanul rákényszeritett újrafelfegyverzésre, annak határozott kijelentése, hogy sohasem fogunk újból az ázsiai népek legyilkolásának esztelen útjára lépni. Ez az eszme ma már egyre mélyebben behatol a japán néptömegek közé, Esküszünk — megakadályozzuk a háborút Ázsiában. A katonai szolgálatot megtagadó mozgalom, amely ösztönösen támadt a diákok körében, visszhangra talál az egész országban a munkások és az összes dolgozók körében és figyelmet érdemel, mint az említett eszme kifejezése. A jövőben ez a mozgalom valószínűleg magával ragadja a japán nőket is, akiket természetesen ez a kérdés mélyen érint: a mozgalom terjedni fog az ssszonyok között, akiknek férjét behívták katonai szolgálatra, az anyák között, akiknek fiúk van és a fiatal lányok között, akiknek jegyesük van. Ennek a mozgalomnak az egyik leg gyakorlatibb és leghatalmasabb eszközzé kell válnia, hogy meghiúsítra azokat a terveket, amelyeket az ural1. A szociális szolgáltatások és az élelmiszersegélyek csökkentésének megszüntetésére; a bérek emelése a megélhetési költségek drágulásának ellensúlyozására, a munkanélküli segélyek és az öregségi, valamint ' a hadirokkant-nyugdíjak emelése. 2. A Kelet és Nyugat közötti kereskedelem fejlesztése. 3. A fegyverkezés csökkentése. 4 Az öt nagyhatalom közötti békeegyezmény aláírása. 5. Az angol csapatok kivonása Koreából, Malájföldről és Egyiptomból. 6. Anglia megszabadítása az amerikai uralomtól. Pollitt elvtárs beszámolóját a következő szavakkal fejezte be: „A békéért és Anglia függetlenségéért! Minden angol dolgozó egységéért! Hatalmas kommunista pártért, a szocializmusért!" Harry Pollitt beszámolója után különböző országok kommunista pártjainak üdvözletét olvasták fel. Elhangzott a Szovjetunió, India és több más ország kommunista pártja központi bizottságának üdvözlete. Az SZK(b)P Központi Bizottságának üdvözlete így hangzik: ,,Az Angol Kommunista Párt XXII, kongresszusának. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága testvéri üdvözletét küldi és sikeres munkát kíván az Angol Kommunista Párt XXII. kongresszusának. Sikereket kívánunk az angol kommunistáknak a dolgozók érdekeinek védelmében, a béke megóvásáért és_ megszilárdításáért, a szooializmus ügyéért vívott harcban. Éljen a Szovjetunió és Anglia népeinele barátsága! A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága!" Az üdvözlés elhangzása után valamennyi kü'dött felállva, hangosan éljenzett. kodó osztályok az újrafelfegyverzéssel akarnak megvalósítani. Tisztelt és szeretett Sztálin m niszterelnök! Nem is szükséges beszélni arról, hogy az ázsiai háború megakadályozása eszméjének megvalósítását a japánok — akik 'megesküdtek, hogy nem harcolnak többé semilyen ázsiai nemzet ellen — egyedül nem tudják elérni. Feltétlenül szükséges, hogy az ázsiai népek megesküdjenek, hogy nem gyilkolják többé egymást. Szilárdan hisszük annak a lehetőségét, hogy végül is minden ázsiai nép tesz ilyen esküt, mert tanúi vagyunk napjaink egyik legszembetűnőbb tényének — az ázsiai népek öntudatos szolidaritása erősödésének. Ezért annak az eskünek, hogy az ázsiai népek nem fogják gyilkolni egvmást a harcmezőn, azt a legigazabb utat kell jelentenie, amelyen elérjük az összes ázsiai népek régi kívánságának teljesülését: az imperialista uralom, a gyarmati kizsákmányolás és elnvomás alóli véglsges felszabadulást. Minden ázsiai népet elkeserít az is, hogy ezeknek a népeknek igazi érdekel ellenére sok országban megmaradtak a reakciós kormányok, amelyek fegyverrel és kívülről kanott pénzzel, és mindenfél ° mesterkedne! tartják fenn természetellenes létüket. Az öeszes ázsiai népek szorrs együttműködése, amely megfelel természetes szolidaritás-érzésüknek, abszo^ szükséges annak érdekében, hogv teljesen felszámolják ezt. a világbéke érdekei szemoontiából nem kívánatos helyzetet. Ha a külföldi imnerial'sták továbbra is felelőtlenül kijelentik, hogy „az Azsiaikat arra kel! felhasználni, hogy legyilkol

1* az ázsiaiakat" és hogy „a fehérek vére túlságosan drága ahhoz, hogy kiontsák az ázsiaiak legyilkolása érdekében", akkor minden ázsiai nénnek ki kell jelentenie: „Az ázsiaiak többre becsülik életüket annál, semminthogy legyilkolják egymást". Természetesen az az Ígéret, hosrv az áz«iaiak nem fo<»1ák legyilkolni egvmást, nem azt jelenti. ho?v az *rsia'ak ciak azért e<"vesülnek ho<»v a világ többi része el'en harcoUenpk. Nem, éopen ellenkezőleg. Ez azt jelenti, hogy: a7, ii«s*os ázsiai népek sznrooan eevütt fo«-n«k működni a vU«g minden békeszerető népével és Ilymódon elérik a tartós békét az egész világon. Végtelenül büszkék és boldogok vagyunk azért, mert a nemzetközi békefront egyik szárnyát foglaljuk 'el, de ugyanakkor úgy véljük, hogv addig igazán nem is beszélhetünk a világ békéjének megvalósításáról, amíg nem létesítettünk baráti kapcsolatokat n szomszédos nemzetekkel. Ebben az értelemben ügy véljük. hogy az ázsiai háború megakadálvozfisa legközelebbi halasz'hat-tl-n faladatunk és minden lehetőt megteszünk árért, hogy az úli~felfegyverzés elleni harcunkat ebbe az Irányba tereljük. A japán haladó tömegek je'enleg bátran harcolnak a cél felé haladva: a világ békéjének megvalósításához vezető úton. A japán haladó tömegek készek hatásos erőfeszítéseket tenni, hogy igazolják azokat a nagy szerű harcos hagyományokat, ameIveket a mult felszabadító harcának áldozataitól örököltek és válaszolianak arra a mélységes nemzetközi barátságra, amelyet a békeszerető emberek százmil'iói tanúsítónak, akik baráti kezet nvuitanak nekünk. ho<*v egvüttmüködjünk a világ békéje érdekében. Én is igérem, hogy vállvetve haladok a tömegekkel és életem hátralévő napjait a béke ügyének szentelem. Nviltan beszéltem ezekben a sorokban erről az elhatározásomról és lehet, nem eléggé feleztem ki határtalan hálámat azért, hogy megkaptam a nemzetközi Sztálin-békedíjat." E'senhowert fe'menfették az atlanti erők fdparancsnoki fsztétől Mint az AFP és a londoni rádió közli, a Fehér Ház bejelentette, hogy Eisenhower tábornokot június 1-töl kezdődően f e mentették az úgynevezett atlanti erők főparancsnok! tisztétől. Eisenhower — aki, mint ismeretes, az USA elnökségére pályázik — levélben kérte Trumantól felmentését. Részletek Harry Pollitt elvtársnak az angol Kommunista Párt XXII. kongresszusán elhangzott beszédéből