Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-16 / 90. szám, szerda

2 (IJSZÜ­Klemen! Gottwald elvtárs koré tömörülve, hűen az „Egység, munka, győzelem" jelszóhoz felépítjük a szocializmust! 1952 április 16 Vasárnap, április 13-án 40.000 dol­gozó jelenlétében ünnepelték meg a bányászmozgalom egyik kiemelkedő eseményének, a dicső moszti bányász­sztrájknak 20 éves évfordulóját. Az ünnepélyen megjelentek a ČKP Köz­ponti Bizottságának, és a kormány­nak képviselői, Florián Schenk, a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóinak képviselője és politikai közéletünk számos kiválósága. Az ünnepi beszédet ANTONÍN ZAPOTOCKY, KOR­MANYELNÖK MONDOTTA, aki beszédét így kezdte meg: „Elvtársnők és elvtársak, Klement Gottwald köztársasági elnök és a cse­hek és szlovákok egységes Nemzeti Arcvonala kormányának nevében kö­szöntelek benneteket. Éppen ma, 20 éve annak, hogy ugyanilyen oszlopokban özönlöttek Mosztba az egész kerület dolgozói. 1932, áprilig 13-án e kerület dolgozó népe tüntelőleg egynapos általános sztrájkjával kinyilvánította szolidari­tását Északcsehország sztrájkoló bá­nyászaival. Miért sztrájkoltak akkor a bányá­szok ? Milyen volt akkor a burzsoá­demokratikus Csehszlovák Köztársa­ságban a bányász élete. Elegendő csupán néhány számot idézni: 1921. ben a kőazénbányékban 75.895 bá­nyász dolgozott, 1931-ben már csak 53.856. A barnaszén bányákban 1921. beri 41.440 1931-ben pedig csak 33.893 bányász dolgozott. A bányá­szok száma tehát az első köztársa­ságban 10 év alatt 39.586-al, azaz 31 százalékkal csökkent. Ismeritek a kapitalista rendszer iróniáját. A tárnákban azért szüntet­ték be a munkálatokat, mivel nem volt szénkereslet. A munkanélküli bányásznak, ha a tél folyamán melegedni akart, nejé­vel és gyermekeivel együtt ki kellett mennie a széntelepre és kannával a szénmaradványokat összeszedegetni. Ezeket az apró „szénbárókat", ahogy őket akkor Moszton nevezték, a csendőrök jogtalan „szénbányászat" címén üldözték. Ily körülmények kö­zött északon harc tört ki a bányá­szok és a szénbárók között. Milyen volt akkor a harcoló tábor összetétele? Az északcsehországi bá­nyák nagyobbrészt a német kapitalis­ták tulajdonában voltak. A bányá. szok nagy többségben osehek voltak. A német kapitalisták ellen val 5 harc­ban a cseh kapitalisták és a cselh banktőke egy érdekét képviselt a né­met kapitalistával. A cseh bányászok­kal együtt a német bányászok is szembefordultak a német kizsákmá­nyolókkal és szolidárisán harcba lép­tek. Már akkor nyíltan bebizonyult az, hogy német és német között kü­lönbség van. Az osztályérdekek két egymással ellentétes tábort alakítót­tak ki. Az egyik oldalon a német és az őket segítő cseh kapitalisták, a másik oldalon a küzdő cseh bányá. szok állottak német elvtársaik szoli­daritásától támogatva. A munkások tábora, tekintet nélkül politikai meggyőződésére és nemzeti­ségi hovatartozására A CSEHSZLOVÁK KOMMUNISTA PART ÉS ANNAK ELNÖKE GOTT. WALD ELVTÁRS ALTAL MEG­ADOTT JELSZÓ ALATT TÖMÖ. RÜLT: „EGYSÉG, SZTRÁJK, GYŐZELEM!" Ma meg kell vizsgálnunk, mit tett akkor e harcban, amikor egyik olda­lon a kapitalista kizsákmányolók, a másili oldalon a kizsákmányolt bá­nyászok álltak szemben egymással, a harmadik tényező — a Csehszlovák Köztársaság kormánya. Ki alakította meg ekkor ezt a kor­mányt ? Azok a cseh polgári politikai pár­tok, amelyeknek élén az agrárok áll­tak. A polgári pártokkal együtt ter­peszkedtek a kormányon belül a szo­ciáldemokraták és a nemzeti szocia­listák is. A cseh polgárok és az őket kiszolgáló reformista szocialista koa­líciós kormány, a német szénbárók oldalára állottak, a bányászok ellen. Ezért 1932. április 13-án, itt Mosz­ton a bányászokra lőttek. A chomu­tovi utcát halottak és sebesültek bo­rították. Miért említjük meg ma ezeket a tényeket? Mi megtörtük a kapitalis. táfc hatalmát, és kiküszöböltük a tő­kés kizsákmányolást. A bányászok sorsáról és létezéséről ma nem Petschekek, Löckerek, Preiszok vagy hasonló kapitalisták döntenek. Ezért célpontja ma népidemokratikus köz­társaságunk a kapitalista, reakciós világ támadásainak, ezért tárgya a kapitalista emigráció azon képviselői és segítőtársai támadásainak, akik az első köztársaságban uralkodtak és döntöttek. Zápotocký kormányetaök beszéde további során a bányászok mai hely­zetéről beszélt, az állam hozzájuk való viszonyáról és arról a tisztes helyről, amelyet ma az épülő szocia­lista társadalomban a bányászok be­töltenek. „Ma, a szocializmus építésének idején nem kell félnünk a termelés és a munkatermelékenység emelésé­től. Éppen ellenkezőleg, ma minél jobban kiterjed, meggyorsul és minő­ségileg javul a termelésünk, minél jobban emelkedik a munkatermelé­kenység, annál biztosabban bekövet­kezik a jólét, annál inkább ki tudjuk elégíteni dolgozóink összes igényeit és szükségleteit. A legjobban ezt éppen a szénkiter­meléssel tudjuk jellemezni. 1931-ben Csehszlovákiában 13,243.000 tonna kőszenet és 17,960.000 tonna barna­szenet termeltek ki, és erre a meny. nyiségre nem volt kereslet. Ma a terv szerint 21,408.000 tonna kőszén és 31,121.000 tonna barna­szén kitermelésére van szükségünk. Ez azt jelenti, hogy 70 százalékkal többre, mint amennyit 1931-ben ter­meltek ki. Emellett nincsen fölösle­günk, sőt, minél többet tudnánk ki. termelni, annál jobban fejleszthetjük a szocialista termelést és annál több új értéket tudunk gyártani és ezzel még hatásosabban /emelni az általá­nos jólétet. Bennünket nem fenyeget sem vál. ság, sem munkanélküliség. Mi nem zárjuk be a bányákat, nem korlátoz­zuk a tárnákat és nem bocsátjuk el a bányászokat, ellenkezőleg, új mun­kaerőket hívunk a bányákba, iskO' lázzuk az ifjúságot, a bányászok di­csőségét propagáljuk és évről-évre emeljük a bányászbéreket. Ez a mi határozott feleletünk a külföldi kapi talista rádió összes uszításaira és az emigráns reakció összes fecsegéseire. Miért nem sztrájkolnak a mi bányá­szaink? Azért nem sztrájkolnak, mert senki sem dobja ki őket mun­kájukbjl, senkisem csökkenti bérüket és ítéli éhhalálra őket." Zápotocký elvtárs a következő sza­vakkal fejezte be beszédét: „Csehszlovákiai Kommunista Pár­tunk felbecsülhetetlen érdemeit fel­idézve, amelynek vezetésével Cseh. Szlovákia munkásosztálya győzelmes harcba egyesül a kapitalizmus meg­semmisítéséért, még szorosabban tö­mörülünk a csehek és szlovákok egységes arcvonalába, elnökünk Gott­wald elvtárs körül, és hűen az „Egy. ség — munka — győzelem" jelszó­hoz, felépítjük a szocializmust." Somorjai munkások példás kötelezettségvállalásai május elseje tiszteletére A somorjai járás ^üzemeinek dol­gozói a május előtti kötelezettség­vállalások teljesítésével kívánják megünnepelni május elsejét, az egész világ dolgozóinak legnagyobb ünnepét. A Sztavokombinát munkásai kötelezettséget vállaltak, hogy a vaj kai EFSz részére épülő dohány­szárítót, amelynek felépítésére ere­detileg 120 napot terveztek, 58 nap alatt elkészítik s ezenkívül önkén­tes brigádmunkával felépitenek egy fényképezőhelyiséget. Szabó Pál be­tonos csoportja, amely az első ne­gyedévi tervet csak 19%-ra teljesí­tette, — aminek főoka a rossz idő­járás volt, — most kötelezettséget vállalt csoportjának tagjaival egye­temben, hogy május elsejéig telje sen behozzák elmaradásukat és azonkívül tíz darab kútgyürüt ké­szítenek el terven felül. A szabószövetkezet munkásai május elsejének tiszteletére csopor­tok közötti versenyt szerveznek meg, továbbá ledolgoznak 300 mun­kaórát önkéntes brigád keretében az állami birtokok kertészetében. A Prefa építőüzem munkásai áprilisi tervüknek két nappal előbbi befejezését vállalták és megfogad­ták, hogy két százalékkal csökken­tik a munkából való kimaradást. Továbbá, hogy a betondeszkák ké­szítésénél elszóródott betont újra fel fogják használni, amivel kétszá­zalékos anyagmegtakarítást nyer­nek s e megtakarított anyagból na­ponta 10 négyzetméter betondesz­kát készítenek el. Német elvtára a betondeszka készítő munkacsoport vezetője, aki normáját állandóan 250—300%-ra teljesiti, május else­jének tiszteletére megfogadta, hogy naponta egy betondeszkával többet fog termelni az előző napi teljesít­ményénél. Az erdőgazdasági munkások, a tavaszi facsemeték kiültetésének 50%-os emelésével készülnek május elseje megünneplésére, valamint az erdőtisztítás 80%-os túlteljesítésé­vel. Az előírt csemetekert nagysá­gát 200%-kai növelik és kitermel­nek benne 200 ezer darab facseme­tét, amelyeket a járás és az EFSz­ek erdősítésére fognak felhasználni. Az uszori vasútállomás munkásai is példás kötelezettséget vállaltak, amelyet április 26-ig tel­jesíteni fognak. Brigádmunkában 623 munkaóra ledolgozását vállal­ták. A vasutasok kötelezettségválla­lástik előtt kijelentették, hogy ezzel kívánnak hozzájárulni a világbéke megerősítéséhez. A járási közszükségleti szövetkezet munkásai 500 óra ledől gozását vállalták a somorjai egysé­ges földműves szövetkezetben s eze­ket május elsejéig ledolgozzák. Az éjjeliőrök kötelezettséget vállaltak, hogy az udvart rendben tartják és 5000 darab téglát beraktároznak. Az Ingstav munkásai májusi kötelezettségvállalásukban fogadalmat tettek, hogy a rossz időjárás miatt elmaradt első ne gyedévj tervteljesítést május else­jéig behozzák. Az egyes munkacso­portok is értékes felajánlásokat tet­tek. Katona István, az alapbetono­zásnál dolgozó csoport vezetője vállalta, hogy 120%-ra fogja teljesí­teni normáját. Az anyagrostálásnál Nagy Vendel csoportja 130%-ra, Töltéssi és Kepenos Mihály csoport ja 126%-ra fogja teljesíteni az évi tervet. A homokkitermelésnél Cved­ler József brigádja 125%-ra, az ár­kolásnál pedig Göcse Dezső brigádja 132%-ra fogja teljesíteni évi tervét. További kötelezettségvállalást tet tek a járási takarékpénztár alkal­mazottai közül többen arra, hegy az EFSz-ekben ledolgoznak 80 mun­kaórát és segítenek az EFSz-ek könyvelésénél. Csóka Ferenc, Somorja. A CsKP Központi Bizottságának távirata Kim Ir Sen-hez, a Koreai Munkapárt elnökéhez A Csehszlovákiai Kommunista P árt Központi Bizottsága Kim Ír Sen­nek, a Koreai Népidemokratikus Köztársaság minisztertanácsa elnökének és a Koreai Munkapárt elnökének 40. születésnapja alkalmából a követ­kező üdvözlő táviratot küldte: „Drága elvtárs, kérjük, fogadja 40. születésnapja alkalmából a Csehszlovákiai Kom­munista Párt Központi Bizottságának szívélyes jókívánságait. A csehszlovák kommunisták Önnek, a koreai nép kiváló vezérének, aki a hős koreai néphadseregnek az amerikai imperialistákra hulló csa­pásait irányítja, forradalmi harcos üdvözletüket küldik. A csehszlovák nép haraggal és felháborodással telve az amerikai im­perialisták hallattan állatiassága miatt, amellyel Koreában bevezették a baktériumháborút, szélesméretü mozgalmat indított & harcoló koreai nép. pel való együttérzésünk kifejezésére. Meg vagyunk győződve arról, hogy az Ön vezetésével a testvér koreai nép eléri a végső győzelmet igazságos honvédő háborújában és hogy a hős kínai népi önkéntesek segítségére és a világ összes becsületes embe. rei szolidaritására támaszkodva, kiűzi országából az amerika) megszálló­kat és meghiusítja azok rabló, támadó keletázsiai terveit. Drága elvtárs, erőt, egészséget és még számos évet kívánunk Önnek felelősségteljes munkájában. A CsISz üdvözlete a spanyol antifasiszta ifjúsághoz A CsISz Központi Bizottsága Spanyolország Egyesült Szocialista Ifjúsági Szövetségéhez levelet intézett, amelyben többek között ez áll: ,,A csehszlovák ifjúság április 14-nek, a Spanyolország antifasisz­ta Ifjúságával és diákjaival való szolidaritás nemzetközi napjának al­kalmából — forró, elvtársi üdvözletét küldi. Köszöntjük a spanyol ifjúság hősét, — a dicső barcelonai sztrájk rettenthetetlen vezérét, Gregorio Lopez Raimundot. Határozottan tilta­kozunk az ellen, hogy Lopez. Raimundot Francóék fasiszta börtönében tartsák és követeljük, hogy őt és társait szabadon bocsássák. Biztosak vagyunk abban, hogy a spanyol nép és ifjúság harca szabadságáért, az új háború előkészületei ellen és Spanyolország boldog jövőjéért rövide­sen dicső győzelemmel végződik". A csehszlovák kormányküldöttség megérkezett Pekingbe A csehszlovák kormányküldött­ség szombaton, április 12-én a Kí­nai Népköztársaság fővárosába, Pekingbe érkezett, hogy megkösse és aláírja a kulturális együttmü ködésröl, a tudományos, technikai együttműködésről, a posta, vala mint a Csehszlovák Köztársaság és a Kínai Népköztársaság közötti táv. összeköttetési egyezményről szóló szerződéseket. A küldöttséget Václav Kopecky tájékoztatásügyi miniszter vezeti. A küldpttség tagjai, Dr. Alojz Neu­mann, postaügyi miniszter, Július Mavrel, az Általános gépipari mi­niszter helyettese és Dr. Ladislav Simovícs, a külügyminisztérium osztályfőnöke. A küldöttség további tagja František Komzala, a pekingi csehszlovák nagykövet. A csehszlovák kormányküldött­séget Csu Hsu Pan, a Kínai Nép­köztársaság póstaügyi minisztere, Wu Hsiu Csuan, a külügyminiszter helyettese, Sun Sao Wen, a pénz­és gazdaságügyi tervhivatal igazga­tója, Sa Ko Fu, a kultusz miniszté­rium főhivatalának igazgatója, Hun Sen, a kulturális ügyek külföl­di összekötő irodájának igazgatója és Kína politikai, gazdasági és kul­turális életének más kiváló szemé, lyiségei, valamint Rizcsin, a pekingi szovjet nagykövet és a népi demo­kratikus és baráti országok diplo­máciai képviselői fogadták. Belojannisz elvtárs és hős szabadságharcos társainak legyilkolása még fokozottabb tevékenységre serkent bennünket a béke megvédésében A becsületes érzésű és szabadság­szerető emberek méltó felháborodá­sát ós tiltakozását vonta maga után az amerikai tőkések görögországi legújabb merénylete az emberi jo­gok és az államok szuverenitása el­len. A tiltakozó táviratok és határoza­tok kampányába bekapcsolódott ta­nuló ifjúságunk is. A nagysallói nemzeti és középiskola tanulói a következőket irják: „Az új szocialista nemzedék nevé­ben tiltakozunk az emberi jogoknak ézen újabb megsértése ellen és kö­veteljük a gyilkosok megbüntetését. Az imperialistáknak és kiszolgáló­iknak — a görög monarehőfasiszta kormánynak gyalázatos gaztettére még elszántabb felsorakozásunkkal felelünk a béke és a szocializmus ügyének győzelemre juttatásáért". Hasonló tartalmú táviratot intéz­tek a prágai görög követséghez a kollárovói magyar nemzeti iskola tanulói is. A csilizradványi dolgozók tiltako­zásukat így fejezik be: „Üdvözöl­jük a hős görög nép szabadsághar­cát, amely a világbéke oltalmazói­nak„ győzelmével fog végződni". A komáromi kerületi vízgazdálko­dási szolgálat dolgozói a következő­kép adnak reményüknek kifejezést: „Hisszük, hogy eljön az a nap. ami­kor a görög szabadságharcosok gyil­kosai lakóim fognak gaztettükért. Ma ez a jelszavunk: Világszabadság és Világbéke!" Versenyben a pótori bányászok A pótori szénbányában dolgozó Lukács Viktor vájár brigádja, ver­senyre hívta ki Veszelka József vá­jár brigádját a májusi munkaver­seny során. Ezt megelőzőleg Ve­szelkáék már versenyben állottak Pákozdi Antal brigádjával is. Ve­szelka elvtárs nern ijedt meg a két versenyzőtől. Elfogadta a kihívást és megtoldotta még ansal is, hogy a handlovai szénbányában dolgozó Merenc János brigádját is felhívta a versenyre. A többi szakaszokon dolgozó bri­gádok is megértették, hogy a mun­kateljesítményük emelésével ünne­pelhetik legméltóbban a munkásság legnagj robb ünnepét, május elsejét. Ebben a tudatban a háji-tárnában dolgozó Pákozdi Antal csoportja kötelezettségvállalást tett, hogy 25 százalékkal fokozza teljesítményét, Veszelka János brigádja pedig 20 százalékkal. Rajtuk kívül ebben a tárnában még két munkacsoport vállalt 20%-os és 8 munkacsoport 10%-os teljesitményemelést. A bukoveei tárnában Bozó István csoportja ugyancsak 20%-kai, Ko­vács István, Sándor Béla és még két munkacsoport 15%-kal, Zsiak József csoportja pedig 10%-kal emeli teljesítményét a májusi mun­kaverseny folyamán.

Next

/
Thumbnails
Contents