Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)
1952-04-13 / 89. szám, vasárnap
2 ( I JSZÜ1952 április 16 JÓZSEF ATTILA 1905 április 13.-én született Buda. pest egyik proletárnegyedében József Attila, a nagy proletárköltö. Apja napszámos volt. Mikor Attila 3 éves lett, kivándorolt Amerikába, sohase tudta meg az árva család, mi történt ott vele. Anyjára maradt a 3 gyermek felnevelésének gondja. Mosással és takarítással kereste a minúônnapi kenyeret. Attila hétéves koráig falun nevelkedett úgynevezett ,,nevelő szülőknél", akik a kisgyereket természetesen megdolgoztatták. Anyja egyszer meglátogatta és megsajnálva a kis disznópásztort, magával vitte Pestre, a falusi nyomorból a fővárosiba. Jellegzetes proletársors volt ez. Halála előtt irt verseiben minden gyermekkori emlék felsajog a költőben és az érett ember bölcs szomorúságával tűnődik el rajtuk. Figyel, jük csak meg a „Kirakják a fát" című versét. A pályaudvar hídja még remeg, De már a kényes őszi szél dorombol, és kiszáradt hasábfák döngenek, amint dobálják őket a vagonból. Ha fordul is egy, a lehullt halom néma ... Mi bánt? Ügy érzem, mintha félnék, menekülnék, hasáb a vállamon. A kisgyerek, ki voltam, mégis él még. A kis kölyök, kí voltam, ma is él, S a felnőttet a bánat fojtogatja, De nem könnyezik, egy dalt zöngicsél, s ügyel, hogy el ne szálljon a kalapja. Tőletek féltem, kemény emberek, ti t'adobálók, akiket csodáltam? Most, mint lopott fát viszlek titeket, az otthontalan, csupa-csősz világban. Csodálatos kép! A fadobáftkat most, felnőtt korában a proletárköltö úgy cipeli a hátán a csupá-csösz ka. pitalista, világban, lopva, mint gyerekkorában a lopott fáti Íme; így válik a gyermekkori emlék hatalmas jelképpé. A proletár szolidaritás és később a földalatti kommunista párt tagsága volt az a két hatalmas erő, mely ebben a törékeny testbe és érzékeny kutató elmébe a nélkülözések ellen a fi. zikai szívósságot és 'a végső kétségek ellen az elmélet bizonyosságát elültette. 1924 koranyarán egy vidéki egyetem magyar nyelvészeti professzora magához rendelte József Attilát, a fiatal elsőéves egyetemi hallgatót és két tanú jelenlétében kijelentette, hogy amíg hatalmában lesz, József Attilából nem lehet középiskolai ta nár. Ezt mondotta: „Olyan emberre, aki ilyen verseket ír, — és ezzel elétárta a vidéki újságot, — nem bízhatjuk a jövő generáció nevelését". Hogy a költőnek mennyire fájt az egyetemről való kiutasítása tanusitja utolsó, 32. születésnapjára írt verse, amelyben megemlékezik, a tanairól. Az ironikus vers végén megjegyzi a költő, hogy ha öröme van az egyetemi tanárnak abból, hogy ő nem tanulhatja a nyelvtanát, —- ezentúl ő már „egész népét fogja és nem középiskolás fokon tanítani". És a költőnek igaza lett! Való igaz, hogy a szocializmus e nagy köl tője most már egész népét tanítja. Tanította már életében is, amikor az elnyomottak, a kizsákmányoltak költője és a földalatti kommunista párt tagja volt és tanítja, különösen halála óta, miután a versekben annyira áhított szabadságot a felszabadító Vörös Hadsereg meghozta népének. Azóta eldőlt a harc a professzor úrék burzsoá osztálya és a parasztsággal I szövetkezett munkásosztály között és j József Attila népszeretetében Petőfi Sándor mellé került. így emelkedett József Attila a proletariátus költője vé és lelkiismeretévé. Nem csoda, hiszen ez az ö világa volt, benne nőtt fel, miatta szenvedett meg oly nagyon abban a korban, amelyet valamikor az „elembertelenedés" kotának i|>gnak nevezni. József Attila költészete következetesen politikai költészet. Annyira az, hogy benne az egész látható természet is átalakul. Figyeljük meg egyik versében, mivé válik a& ő logikus képzeletében a kozmosz, másoknál annyira román, tikus világképe! Háló. Hull a hajam, nincs kenyerem, tollam vásik, halász bátyám így veszett el. Él így más is. Idegeim elmerítem mint a hálót húst fogni s a nehéz vízen könnyű álmot. Szakadt lehet, — gondolkozom —az én hálóm. Kiaggatom, megfoltozom s íme látom — Kiterített fagyos hálón az ég ragyog — Jeges bogai szikrázón a csillagok. Élete utolsó éveiben szerkesztő lett. A leghaladóbb folyóiratot, a Szép Szót szerkesztette. De ekkor Attila már súlyos beteg volt. Egész, ségét a sok ifjúkori nélkülözés anynyira aláásta, hogy bár fizikuma igen szívósan ellenállt mindenfajta betegségnek, a szükséges pihenést csak későn kapta meg, amikor barátai szanatóriumba szállíttatták. Noha versei a kor nyomása alatt az egyéni pesszimizmus sötétségében fogantak, s utolsó napjáig a reménytelenség nehéz szárnyai csattognak bennük, mégis politikai vonatkozásban a marxizmus-leninizmus tanítását, mint a jövő bizonyosságát zengik. Az öngyilkosság árnyéka már egész fiatal korától kiséri. 1935. de. cember 3-án, télvíz idején nővérének fűtetlen, nyomorúságos kis házából kiszalad az állomásra, hogy okos, szép fejét a vonat kerekei alá hajtsa. Este volt, amikor a kegyetlen ítéletét ígrehajtotta magán. Ma munkás- és parasztmilliók áll. ják körül az elmúlt szennyes :dök iodrából kiemelkedő diadalmas alakját. íSmberségtöl, gyöngéd lírai, ságtói és az igazmondás tényétől áthatott költészete ott ragyog a legnagyobbak között. Füsi József. Hogyan készítjük elő a Szokol járási konferenciát Vitaest az „ARAI Ab'" cíniu Sztálin-díjas szovjet regényről JELENTÉS AZ EDDIGI MŰKÖDÉSRŐL. A járási konferencia tárgysorozatának legfontosabb pontjai közé tartozik a titkárnak vagy a járási Szokolbizottság elnökségi tagjának jelentése az eddigi működésről és a járási bizottság további feladatairól. A járási Szokolbizottság mindegyik funkcionáriusa írásbeli méltatást készít a saját szakaszán lefolyt munkáról. Ehhez a jelentéshez, amely a legutóbbi konferencia óta lefolyt munkának minden eredményét méltatja, csatolja az áttekintési táblázatokat és grafikonokat (például a Tyrs-jel vény birtokosok számának növekedéséről, a tagsági igazolvány kicserélésének menetéről, a 1 „Munkára és Védelemre Készen" versenyről stb.). A jelentést a járási Szokolbizottság elnökségi i'unkiconáriusaiból összeállított háromtagú bizottság dolgozza fel a titkár vezetése mellett. A járási Szokolbizottság titkárának jelentése az írásbeli működési jelentésből indult ki és méltatja a legfontosabb feladatokat, kimutatja az egyesületek, körök és a járási Szokolbizottság j j vagy hibág munkáját, felfedi a hibák okait, és rámutat arra, hogy hogyan Ifehet ezeket megszüntetni. A beszámolóban legyen kritika és ön kritika és ne legyen csak összefoglalás a küldötteknek tanulmányozás végett kiadott működési .jelentésről. A titkár beszámolója, valamint az írásbeli működési jelentés legyen konkrét, tárgyilagos és kritikus. Mutassa ki minden cifrázás nélkül a járási Szokolbizottság tényleges munkáját. A beszámoló foglalja magába a járásban folyó munkára vonat, kozó többi pontokat is aképpen. hogy a konferencia résztvevői már a vita keretében nyilatkozhassanak az egyes pontokról, kritikailag értékelhessék azokat és esetleg egyéb megoldást javasolhassanak. MUNKATERV. Rendkívül nagy fontossággal bír a járás munkatervének kihirdetése, amely a kerületi Szokolbizottság munkaterve alapján készül. Talán nem kell külön hangsúlyozni, hogy mily fontossággal bír a terv helyes kidolgozása a járás testnevelési munkájára nézve, Az eddigi tapasztalat mutatja, hogy világos és konkrét terv nélkül és annak alapos ellenőrzése nélkül a dolgok nem mehetnek előre. Miben áll a terv konkrét volta? AbA Csehszlovákiai írószövetség és a Csemadok kultúregyesület bratisla. vai helyicsoportja vitaestet rendezett a Rádió koncerttermében Galina Nyikolájevna Sztálin.díjas szovjet írónő „Aratás" című regényéről. Lelkes izgalommal gyűltek össze a dolgozók, látszott az arcukon, liogy ez a regény közel áll hozzájuk. Gali na Nyikolájevna regénye, aránylag rövid idő alatt széles tömegek kedvenc olvasmányává vált. Lányi Sarolta fordította a könyvet, aki remek fordításban vissza tudta adni az eredeti írás minden szépségét gyönyörű költői részleteivel. Akik az „Aratás" című regényt olvasták, olyan élménybeň részesültek, amelyet nem egyhamar felednek el, fel-felmerülnek emlékezetükben a regény részletei és bizony nehezen tudnák eldönteni, melyik a legszebb rész, melyik a regény legjobban megrajzolt alakja. Ez az írás a szovjet emberek életéről és munkájáról, a -munkához való viszonyáról, az írásmüvészet legtökéletesebb eszközeivel íródott, ami abból is látható, hogy aki a könyvet elolvassa, végig is éli és az író elérte azt, hogy a Május elseje kolhoz problémáit, az esövárást, a búzabetakarítást, az újításokat, a tervet, stb. az olvasó olyan feszült figyelemmel kíséri, mint a saját legsorsdöntőbb kérdését. A vitaestet nívós kultúrműsor ve. zette be. A SLUK énekegyüttes magyar és szlovák népdalokkal tomboló lelkesedést keltett a hallgatóságban, majd Ferjenčiková énekesnő és Csík János, a komáromi hajógyár többszö rös^új'.tója és sztahanovistája, Novanová elvtársnő harmonikakíséretével haladó dalokat adtak elő. A vita vezetője Egri Viktor író volt, aki tömören és mély írói átérzéssel ismertette a könyv tartalmát, politikai jelntöségét és alakjait: A vitában tízen vettek részt. Az elhangzott felszólalásokból kikristályosodott az, hogy dolgozóink megértették a könyvet, magukévá tették és felismerték jelentőségét a mi szocialista' fejlődésünitkel kapcsolatban. Bartal Gyula munkásszerkesztő, felszólalásában legnagyobb élményé, nek az első pártgyűlést jelölte meg. Kurtogori falu Május elseje kolhozá ban egyelőre csak három párttag van, Vaszilij Kuzmics, a leszerelt szovjet tiszt, aki nemrég tért vissza a háborúból, Bujánov, az ugyancsak háborút viselt katonatiszt, aki a kolhozban mint villanyszerelő dolgozik és Valentina, a kerületi párttitkár felesége. Mindhármuknak az a feladata, hogy a háború alatt széjjelesett és elhanyagolt kolhozt ismét a kerület első kolhozává fejlesszék. Mindhárman külön-külön nagy megilletődés, sel és komoly feladatuk tudatában készülődnek az első pártgyülésre, ünnepi ruhába öltöznek, kirakják kitüntetéseiket, hogy ezzel is hangsúlyozzák a gyűlés jelentőségét. A bolseviki párttagokhoz illő kritikával és önkritikával el is indítják a kolhozt a helyes úton. Havran Ferencné Csecsénypatoiiyból érdekesen, figyelemreméltóan szól hozzá a témához. „A szovjet irodalom és a szovjet emberek munkája azért oly rendkívüli, vonzó és könynyen érthető nekünk, a falu dolgozói nak, mert a mi harcunkat és a mi életünket is visszatükrözi. A párt- és a szépirodalom megismerése ma nemcsak szórakoztatja a dolgozókat, hanem kötelességük is ezek megismerése, mert nagy segítséget nyújtanak ahhoz, hogy az osztályharc kiéleződött stádiumában idejében felismerjük és leleplezzük az ellenség aknamunkáját. Az irodalmon keresztül érzékeljük azokat a törekvéseket és nehézségeket, amelyekkel a szovjet nép már megbirkózott és amelyekkel mi is vívódunk. Galina Nyikolájevna „Aratás" című munkájával bemutatja a Május I elseje nevű kolhozt a maga valósáI sában. bajaival, örömeivel- Amelvik szövetkezetben ezt a könyvet csoportosan elolvassák, ott biztos, hogy sok botlást elkerülnek, a könyvnek különösen az a része szép, ahol Avdotja megtalálja önmagát és az iskolában a tanár nemcsak, hogy felismeri Avdotja adottságát, hanem maga ls ta. nul tőle. Avdotja falujába hazatérve, hathatósan hozzájárul a kolhoz fejlődéséhez. „Én Csécsénypatonyból válj vagyok és falumban IV. típusú egységes szövetkezet van. A kezdet nehézségein túlvagyunk, most körülbelül ott tartunk, ahol a Május elseje kolhoz tartott, amikor Bortnyikov lett az elnök. A mi előző elnökünk nem volt iszákos, de az volt a gyengéje, hogy igyekezett jó embernek látszani. Ez a látszólag kicsi hiba. komoly bajokat okozott. Űj elnökünk viszont olyan, hogy nem bánja, ha senki sem mosolyog rá, de mindenkitől szigorúan megköveteli a jó munkát és maga is jó példával jár elől. Bízunk abban, hogy a szovjet módszerek mélyebb megismerésével ebben az esztendőben túlestünk a nehézségeken az állattenyésztő, a mezőgazdasági és a traktoros dolgozók jó munkájával." A komszomol-vezető Alojza alakját és a komszomol szerepét a kolhoz fejlődésében Szűcs Béla értékelte. Alojza az életét áldozza azért, hogy a kísérleti búzatábla, amely a kom. szomol büszkesége, a vihar beállta előtt be legyen takarítva. Alojza mozgósít. szervez a kolhoznak minden ügye a komszomol ügy és mindenütt ott vannak a fiatal kommunisták, ahol munka van. Alojza alakjából és tragikus halálából láthatjuk, -hogy a munkaközösség' mennyire megbecsüli az ilyen öntudatos és becsületes kommunista munkáját. Halála után emléke a kolhoz legmélyebb és legfájóbb szívügye marad. Szabó Károly, falusi dolgozó így szólott hozzá a vitához. — Én. nem akarom boncolgatni a regényt, én mint falusi dolsmú el akarom monban, hogy a járási bizottság például a Tyrs képességi jelvény új birtoko• sai számának megtervezésénél kiírja az irányszámokat pontosan az egyes egyletekre, és nem nyugszik meg valamely általános határozatban, hogy a járásban az 1952. évben mondjuk 150 i új jelvénybirtokos lesz. j A járási Szokolbizottság munkaterve elvben tartalmazza az új tagtoborzás számadatait új egyletalapítások számát, a Tyrs-jelvény verseny irányszámait, a versenyek és rende! zések határnapjait, nevelési propa. | gandamunkát a testnevelési és sport| működés szervezési és gazdasági biz1 tosltásának adatait és eképpen magában foglalja a járási szokolszervezet egész tevékenységét. VITA. A konferencia sikerének és kedvező eredménynek alapfeltétele a helyesen vezetett vita, kritika és önkritika. A vitát az előadott beszámolókról és munkatervről kell folytatni, ezenkívül arra is szolgáljon, hogy ki. emelje az egyletek és körök munkájában szerzett tapasztalatokat, hogy kritikailag értékelje a járási Szokolbizottságnak a lefolyt működési időszakban végzett munkáját, és hogy ezzel fontos segítséget nyújtson a járási szervezet további munkájához. Nem volna helyes, hogyha a vitában túlnyomjlag a járási Szokolbizottság funkcionáriusai vennének részt, és ha a többi küldöttre nem jutna idő. Éppen ellenkezőleg kell, hogy az egyletek és körök küldötteiből minél többen résztvegyenek a vitában, és hogy szervezeteik nevében indítványokat és kritikai észrevételeket tehessenek. A vitát úgy kell folytatni, hogy a Szlovákia; Szokolkongresszus előkészítésének szellemében folyjék. A járási Szokolkoní'erenciáknak kell, hogy valamennyi egyletnek mozgósítását jelentsék a IX. Szokclkongresszuson vázolt kilátások megvalósítására. Csak akkor lesznek sikere, sek, hogyha műsoruk keretébe belevonják a Szokol valamennyi tagját és a nagy nyilvánosságot, a testnevelés, és sport hatásosabb kiépítésére. Jpl előkészített járási konferenciák kétségtelenül kedvező kiindulást fognák jelenteni a kerületi konferenciákhoz és ezek útján a szlovákiai Szokolkongresszushoz is. Ezért rögtön az egyletek évi közgyűlése Után egyesült erővel szerveztük meg a járási konferenciákat! Ez az egységes testnevelés ezidőszerinti jelszava. VASÁRNAPI SPORTMŰSOR Köztársasági Bajnokság: NV Bratislava —ATK, Dynamo Košice —Plzeň, Lenin müvek, Technomat Teplice —Sparta ČKD Sokolove, SONP Kladno—Kovo Trnava, MEZ Židenice —Dukla Prešov. Armatúrka Ústí —Vítkovieké žeiezárny, OKD Ostrava —Slovena Žilina. Bratislava! kerület: Vörös Csillag—KP ' Gälanta, Merina Trenčín —Kablo Bratislava. Nafta Malacky —Chem. záv. Senica. RSD Senec —KP Piešťany. Slov. arni. Myjava—Odeva Trenčín, LZ Holíč —JRD Modra. Nyitrai kerület: Šurany—Partizánske, ČSAD Nové Zámky —Stredomlyny Levice, Zlaté Moravce—2el. Palárikovo, OZ Hlohove^ —KP Nitra, Chem. záv. Nováky—Kablo Topoľčany, Elektrosvit Nové Zámky —Baník Handlová. Zsolnai kerület: Drevina Krásno—Drevina Turany, Cement. Liet. Lúčka —Žel. Vrútky, ČSSZ Závodie—PM Bytča. SBZ Ružomberok —Manet P. Bystrica, Makyta Púchov —PHZ Čadca, Kriváň Martin —Vorošilov Dubnica. Besztercebányai kerület: Že!. Zvolen —Sverm. železiarne Podbrezová-, Poľana Opatová —Tehelne Poltár, Magnezitka Lovinobaňa—NV Banská Bystrica, Kovosmalt Fiľakovo —Baník Kremnica, Čedič Krupina—ČSSZ Rimavská Sobota, Papiereň Harmanec—ČSSZ Lučenec. dani, hogy ránk milyen hatást gyakorolt ez a könyv. Amikor elolvastam, hogy a kolhoz tagjai a kolhoz munkája helyett háncsköteleket fonnak és Frosztja nem kapálja meg a burgonyát, ráismertünk szövetkezetünk olyan tagjaira, akik inkább kis szölőföldecskéjüket ápolják, de a közös munkában nem vesznek részt és nem törődnek azzal, hogy a munkát idejé. ben elvégezzék. A könyv mély hazaszeretetre tanít bennünket, a munka szeretetére, és Kuzmics és Avdotja alakján keresztül rámutat arra, hogy a szovjet ember lelki fájdalmát is a munkában vezeti le. A vita folyamán felszólalt Štítnický Ctibor, neves szlovák író, üdvözölte az egybegyűlteket és kifejezte afölött érzett örömét, hogy megtisztelték őt is a vitaestre valj meghívássai. Fejtegette a saocialista *«a: lista regény tulajdonságait és rámutatott jelentőségükre a szocialista építés, szempontjából. A vitafelszólalók nem domborították ki az ,,Aratás" című regény egyik fő erősségét, azt az őszintesé. get, amellyel leplezetlenül feltárja a Május elseje kolhoz nehézségeit a Honvv.dö Háború után és nem hangsúlyozták ki kejlően a Párt vezető szerepét a kolhoz újjászületésében. Három párttagja .volt a Május elseje kolhoznak, akik vállalták a' falu szocialista építésének három legnagyobb problémáját, a villamosítást, az agronómia és a gépállomás munkáját, és a szocialista verseny kifejlesztését. A három bolseviki elegendő volt ahhoz, hogy a Május elseje kolhozt a kerület utolsó helyéről az első helyre emeljék. Túri Mária.
