Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-10 / 86. szám, csütörtök

1952 április 10 A traktorállomások munkájának megjavításáért Dolgozó parasztságunk úgy fo­kozhatja életszínvonalát, ha elsajá­títja a gazdálkodás új formáit, amelyek egyúttal a mezőgazdasági termelés fokozásának is biztosítékai. Ha földműveseink a traktorok, ön­kötözök és kombájnok, vagyis a gépek használatának előfeltételeit megteremtik, akkor rátértek arra az útra, amelyen a jobb életet biz­tosíthatják maguknak. EFSz-eink­ben a termelés fokozása tisztán azoktól az emberektől függ, akik a földeken dolgoznak. Mindenekelőtt a traktorosok játszanak nagy szere­pet Ha traktorosaink meg tudják teremteni a géphez való helyes vi­szonyukat, vagyis, ha gépeiket tel­jes mértékben kihasználják anél kül, hogy közben bármiféle rongá lódásnak tennék ki, akkor hozzá­járulnak a szövetkezetek megszilár­dításához mind politikai, mind gaz­dasági téren. Ez pedig elkerülhetet­lenül fontos a példamutatás szem­pontjából az egyénileg gazdálkodó kis- és középföldmüvesek számára ls. A traktorállomásokról szóló párt­és kormányhatározat világosan rá­mutat a traktorállomások hatalmas jelentőségére, mert azok viszik a főszerepet a falvaknak a város színvonalára való emelésében. Ezt a feladatot csak akkor teljesíthetik traktorállomásaink, ha azokat a gé­peket, amelyeket a munkásosztály adott a kis- és középföldmüvesek jnegsegítségére, teljes mértékben kihasználják és ha kitűzött felada­taikat lelkiismeretesen teljesítik. Ma, a szövetkezeti tagok, vala­mint & kis- és középföldmüvesek túlnyomórésze tudja azt, hogy mit jelent a gép a mezőgazdaságban, tudják azt hogy mindenekelőtt a gép teszi lehetővé, a hektárhozamok fokozását A traktorosok azonban sajnos, több esetben megingatták a kis- és középföldmüvesek beléjük vetett hitét. Mult évben az érsek­újvári traktorállomáson a gépek 60 százalékát kl kellett vonni a mim­kából csak azért, mert a traktoro­sok és a mechanikusok nem tudták magukban kialakítani a géphez va ló helyes viszonyt, mert nem akar ták tudomásul venni azt, hogy ma már nem az iparosoknak és a kulá­koknak dolgoznak, hanem a kis- és középföldmüveseknek. Ennek kö­vetkeztében a mult évben az érsek­újvári traktorállomás nemcsak, hogy nem segítette a szövetkezete ket gazdasági téren, hanem még az egyénileg gazdálkodó földműveseket ls elkedvetlenítette a szövetkezetbe való belépéstől. •Ezzel szemben azokon a trak­torállomásokon, ahol r. traktorosok viszonya a géphez helyes volt, mint például Dunaszerdahelyen és Galán­tán, ott a szövetkezet hektárhoza­mai egyre fokozódtak s így az EFSz-ek megszilárdultak mind po­litikai, mind gazdasági téren. Ha ezt a többi traktoirállomások is el akarják érni, akkor elkerülhetetle­nül szükséges, hogy állandóan ta­nuljanak a szovjet traktorállomások tapasztalataiból. Csakis a szovjet tapasztalatok felhasználásával vál­toztathatjuk a régi fr'.ut, — amely a kulák kizsákmányolása alatt állt, — új, szocialista faluvá, amely a dolgozó parasztoknak szebb életet nyújt. Hogy a traktorosokban kl tudjuk fejleszteni a géphez való új vi­szonyt, ki kell szélesíteni a szocia­lista munkaversenyt a traktorállo­másokon. Amint arról az elmúlt évben is meggyőződhettünk, a csalló­közcsütörtöki és a dunaszerdahelyi traktorállomások, amelyek verse­nyeztek egymással, idő előtt telje­sítették a tervet. Meggyőződhettünk erről a vágsellyei traktorállomáson ls, melynek javítói teljes mértékben bekapcsolódtak a szocialista mun­kaversenybe, amely hajtómotorként ösztönözte őket arra, hogy a gépe­ket s lőben és kifogástalanul meg­javítsák. A szocialista munkaver senyben azonban fontos, hogy az eredményeket minden egyes dolgozó állandóan figyelemmel tudja kísér­ni. A dunaszerdahelyi traktorállo­Doáaon a mult ősszel erre a célra táblákat használtak az egyes bri­gádközpontokban. A táblákon fel­tüntették a verseny eredményeit. Hiba volt azonban az, hogy ezekről az eredményekről a brigádokban aránylag keveset beszéltek. Jó lett volna, ha a traktorosok egymás közt megvitatták volna, hogy ml a különbség egy olyan traktoros kere­sete közt, aki normáját túlhaladta és egy olyan traktoros jutalma közt, aki normáját nem volt képes telje síteni. Hogy ezt a hibát a jövőben traktorállomásaink kiküszöbölhes­sék, jobban meg kell szervezni és ki kell szélesíteni az úgynevezett „tízperces" megbeszéléseket, ame­lyeken a brigádvezető köteles beszá­molni az eredményekről és a trak­torosokat vitára buzdítani. Csakis ilyen módon érhetjük el a traktoro­soknál azt, hogy többet foglalkozza nak teljesítményük fokozásának kérdésével. Hogy a traktorosokban kl tudjuk fejleszteni a géphez való új viszonyt, ahhoz szükséges, hogy mennél előbb kiépítsük az egyes traktorállomásokon a brigádtaná­csokat, amelyek feladata az lenne, hogy minden héten egyszer össze­ülnének ér a szövetkezet elnöke és csoportvezetői, valamint a helyi Nemzeti Bizottság elnöke jelenlété­ben megbeszéljék a terv teljesítésé­ben elért eredményeket. Az érsek­újvári járásba, tanulva az elmúlt évi hiányosságokból, a járási Nem zeti Bizottság mezőgazdasági osz tályának segítségével instruktorokat küldenek ki az egyes traktorosbri­gádokba, akik szemináriumok kere­tében szak- és politikai előadások­kal fokozzák a traktorosok tudását és politikai fejlettségét. Ezenkívül a brigádokat rendszeresen meglátó gatják a műhely mechanikusai, hogy a hiányosságok eltávolításá­ban szaktanácsokkal szolgálhassa­nak a traktorosoknak. A trak tor állomások politikai ve­zetőinek gondoskodnlok kell arról, hogy a brigádiközpontokon állandóan legyen elegendő agitációs anyag a szocialista munkaverseny kiszélesí­tésére és a traktorosok politikai ne­velésére. Csakis iskolázás útján le het megszilárdítani a brigádközpon tokát. Amikor a galántai és a csal­lóközcsütörtöki traktorállomások az elmúlt év őszén teljesítették tervü­ket, több olyan hang hangzott el (például Érsekújváron és Komárom­ban), hogy könnyű nekik, mert ő> jobb munkafeltételek mellett dol­goznak. Vájjon tényleg olyan nagy szerepet játszanak az úgynevezett jobb munkakörülmények? Vélemé nyünk szerint a galántai, a csütör tökl és a többi élenjáró traktocrállo­mást az segítette hozzá a terv tel­jesítéséhez, hogy alapos politikai munkát végeztek, a traktorosok szemináriumon vettek részt, politi­kai védnökséget vállaltak a brigád­központok felett, a kommunistákat arányosan szétosztották az egyes brigádokba, jó agitátorokat nevel tek. rendszeresen készítették a vil Iám-újságokat, stb. Ezzel szemben az érsekújvári traktorállomáson csak „parancsokat" kaptak az igaz­gatótól. Véleményünk szerint, itt eb­ben rejlik a dolog lényege. Hog" traktorállomásaink mun­káját meg tudjuk javítani, ahhoz mindenekelőtt szükséges, hogy a kommunisták példát mutassanak a magas munkateljesítmények eléré sében és a veszteségek csökkenté sében. A ROH- és a CsISz-szerveze­teken keresztül mozgósítaná kell a traktorosokat és a traktorállomás minden dolgozóját Szlovákia össze­sített tervének teljesítésére, amely szerint a mezőgazdasági termelést az idén 26 százalékkal kell fokoz nunk. Ebben pedig igen nagy szere­pet játszanak traktorállomásaink. Fontos tehát, hogy komolyan fog­lalkozzanak a géphez való új vi­szony megteremtésével és hogy tel­jes számban bekapcsolódjanak a szocialista munkavereenybe. Ha traktorállomásaink ezt megteszik, vagyis ha követik a szovjet trak­torállomások példáját, akkor eleget tesznek feladataiknak és falvaink ban valóban a szövetkezeti mozga lom zászlóvivőivé válnak. u J srn A bajcsi állami birtokon fokozott munkával készülnek május 1. megünneplésére Állami birtokaink megértették a Pártnak és a kormánynak az állatte­nyésztés fokozásáról és a hektárho­zamok emeléséről szóló határozatát. Ez abból is kitűnik, hogy egyre több állami gazdaság tesz felajánlásokat és kapcsolódik be a szociális munka versenybe. A bajcsi állami birtok dolgozói egészen részletesen foglal­koztak a nagyjelentőségű határozat­tal. Különösen az üzemi pártszerve­zet fogadta meg Zápotocky elvtárs szavait, hogy „az új időkben régi módszerekkel nem lehet gazdálkod­ni". Ezért vezetőségi gyűlésükön részletesen foglalkoztak azokkal az okokkal, amelyek az elmúlt évben előfordult hiányosságokat okozták. Másnap taggyűlést tartottak, ame­lyen az elvtársak azzal a kezdemé­nyezéssel álltak elő, hogy szocialista munkaversenyt indítanak a munka jobb megszervezése érdekében. Vál­lalták, hogy a munkában példát mutatnak a pártonkívülieknek és hogy Így magukkal ragadják a dolgozók tömegeit. A taggyűlésen továbbá elhatározták, hogy a ROH és a CsISz üzemi szervezetén keresz­tül megszervezik a kötelezettségvál­lalási akciót május l-e tiszteletére. Ezt az elhatározásukat beváltották, mert ma már két birtokrész teljes egészében bekapcsolódott a szocialis­ta munkaversenybe és értékes köte­lezettségvállalásokat tett Március 22-én összüzemi gyűlést hívtak össze a birtokon, amelyen az elvtársak el. határozták, hogy versenyre hívják kl a csallóköz­aranyosi állami birtokok dolgozóit a<l állatok hasznossága és a hektár­hozamok fokozásában. E célból a bajcsi állami birtok dolgozói köte­lezték magukat, hogy május l-e tiszteletére az egyes terményfélék hektárhozamát a következe mér­tékben emelik: Az őszi búza eredetileg tervezett 24.4 máJSa hektárhozamát 25.25 má­zsára emelik. A tavaszi búza hoza­mát 20 mázsáról 21-re. a rozsét 22­ről 22.5-re, az őszi árpáét 26-ról 26.5­re, a tavaszi árpáét 24.10-ről 24.75­re, a zabét 20-ról 21.25-re, a szemes kukoricáét 32-rčl 33.30-ra, a korai burgonyáét 90-ről 95-re, a cukorrépa eredetileg tervezett 240 mázsa hek­tárhozamát pedig 246 mázsára eme­lik. A zöldségfélék hozamát általában 10 százalékkal fokozzák. Ezeket a hektárhozamokat úgy akarják elérni, hogy a jövőben még többet tanulnak a szovjet agróbiológiából és még na­gyobb méretekben alkalmazzák a szovjet tapasztalatokat. Bevezetik a szemcsés trágya használatát és a ke­resztsoros vetési módszert is népsze­rűsítik, valamint ellenőrzik az agro­technikai időpontok betartását. A gé­pesítési eszközöket célszerűbben ki­használják. Türelmes politikai mun­kával meggyőzik azokat, akik eddig nem kapcsolódtak be a munkaver­senybe és odahatnak, hogy az összes birtokrészek előbbre vigyék a ver­seny ügyét. A bajcsi állami birtokon a verseny alulról ered. Egyének, osztagok és csoportok versenyeznek egymással A munkahelyeken az egyes ver­senyzők táblákat használnak, ame­lyen állandóan vezetik a verseny eredményét. Az eredmények értéke­lését hetente egyszer valósítják meg. Hasonlóképpen az egyes számú traktorosközpont is tett felajánlást május l-e tiszteletére. -Kötelezte ma­gát, hogy normáját 115 százalékra teljesíti és hogy az üzemanyagszükségletet 4 százalékkal csökkenti. Egyidejű­leg versenyre hívja ki a 2- sz. traktorosközpontot, amely a kihívást el is fogadta. De nemcsak az egyes traktorosközpon­tok, hanem az egyes traktorosok is versenyt folytatnak egymással. Az állattenyésztési munkacsopor­tok is kötelezettségvállalásokkal kö­szöntik május 1-ét és Široký elvtárs 50. születésnapját. Az állattenyész­tők vállalták, hogy w , a tehenek napi tejhozamát 7 liter­ről 8.5 literre emelik. Ezenkívül minden 100 tehén után felnevetnek 80 borjút. Ezt úgy érik el, hogy kiszélesítik a borjúk rideg nevelését. A teheneket naponta háromszor etetik, mégpedig mindegyiket külön-külön a tejhozam­hoz mérten, alkalmazzák a tögy­masszázst és a naponkénti háromszo­ri fejést Malinyinova munkamódszere szerint. A sertéstenyésztők vállalták, hogy minden anyadisznótól az ere­detileg tervezett 10 malac helyett 11 malacot választanak el átlagosan. Gondoskodnak arról, hogy minden anyadisznó évente legalább kétszer pároztatva legyen. Rendes ápolással és etetéssel a ser­téseknél napi 0-60 kg-os súlygya­rapodást érnek el az eredetileg tervezett 0.55 kg-os súlygyarapo­dás helyett. A bajcsi állami birtok vezetősége kötelezi magát, hogy a munka he­lyes megszerves^sével és a munka­erők helyes szétosztásával megjavít­ja a dolgozók kollektív munkáját és hogy mindig idejében helyre szállítja a vetőmagot, a takarmányt, a szük­séges alkatrészeket, hogy az e téren előfordulj hiányosságokat a jövőben már ne akadályozzák a szocialista munkaverseny folyamatát. A vezető­ség továbbá a népnevelőkön keresztül irányítja úgy politikai, mint szerve­zési téren az egyének, osztagok és csoportok munkáját és egyidejűleg kiértékeli a szocialista munkaverseny állását. A bajcsi állami birtok versenykihívását a csallóközaranyosi állami birtok dolgozói megtárgyalták és a verseny feltételeit elfogadták. Egyes pontok­ban azonban még a bajcsi dolgozók vállalásalt is túlhaladták. A birtok dolgozóinak asszonyai például köte­lezték magukat, hogy a sürgős mim. kákban ledolgoznak 2000 órát. A do­hánytermelö_ csoport vállalta, hogy hektáronként 20 mázsa termést ér el. A csallóközaranyosi állami birtok ki­küldöttének beszédét Bajcson élénk vita követte. Tóth elvtárs, a haraszti sertéshizlalda dolgozója elmondotta, hogy az elmúlt évben sok nehézség­gel kellett megküzdenie, mert mun­kája nem volt gépesítve. A dolgozók nem ismerték a normákat és ez volt az oka annak, hogy nem tudták tel­jesíteni a napi súlygyarapodás tervét. Tóth elvtárs a csoport nevében kötelezte magát, hogy a verseny keretében a tervezett napi súly­gyarapodást 0.65 kg-ra emeli. Ezt úgy érik el, hogy felhasználják a szovjet tapasztalatokat, a dolgozók egymás közt vitázni fognak éa meg­keresik azokat a lehetőségeket, ame­lyek biztosítják a kötelezettségválla­lás túlteljesítését. Zálezsák Ferenc a következőket mondotta: — Már 6 éve dolgozom, mint ker­tész a bajcsi állami birtokon. Cso­portunk négy évig a régi módszer­rel dolgozott így aztán természete­sen nem tudtuk elérni a tervezett hektárhozamot Dinnyéből hektáron­ként 160 mázsa, uborkából 150, pa­radicsomból pedig csak 160 mázsa termett. Ebbe sehogysem tudtam be­lenyugodni. Hallottam a micsurini mozgalomról és addig jártam utá­na, amíg nem szereztem magamnak egy brosúrát a Micsurin-mozgalom­ról. A segédkönyvecskét alaposan áttanulmányoztam és ismereteimet al­kalmaztam a gyakorlatban. Azelőtt a munka megszervezése is rossz volt. Mojt ezt a hibát is kiküszöböltük úgy, hogy mindenki felelős a saját földrészéért és a hektárhozamok fokozása min­denkinek érdekévé vált a kiegészí­tő jutalmazás bevezetésével. Az el­múlt évben különféle fajták keresz­tezésével és rendes trágyázással si­került á dinnye, uborka és a para­dicsom hektárhozamát 250 mázsára fokozni. De ez csak a kezdet, Ml még többet akarunk tanulni a szovjet emberektől. Csoportom ne- , vében kötelezem magam, hogy május l-e tiszteletére íf zöldség­félék hektárhozamát 10 százalék­kal emeljük. JJtána Cservenák elvtárs szólalt feD «— Szeretett Široký elvtársunk 60. (születésnapjának tiszteletére csopo/tom nevében kötelezettséget vállalok, bogy a tehenek napi tej­hozamát "t üterröl 9 literre eme­lem. Minden 100 tehéntől felnevelünk 80 borjút az eredetileg tervezett 75 borjú helyett. Kötelezettségvállalá­sunknak úgy teszünk eleget, hogy még következetesebben . alkalmaz­zuk Malinyinová módszerét A dohánytermelő csoport nevében Holai elvtársnö beszélt. Kötelezett­séget vállalt Široký elvtárs 50. születésnapja tiszteletére, hogy a tervezett 17 mázsás hektárhozamot 18 mázsá­ra emelik. Vállalásukat úgy akarják teljesíte­ni, hogy szovjet minta szerint vég­zik az ültetést és hogy kiszélesítik a szocialista munkaversenyt az egyes osztagok és egyének között. Galló elvtárs, a balázsfai birtok­rész dolgozója szintén felszólalt: — Mi is meghallottuk a kötele­zettségvállalási akció híreit Gazda­ságunk 700 hektár szántóföldből áll és bizony eléggé hátramaradott vl­szoayok vannak nálunk. Ennek az az oka, hogy gazdaságaink Vodák birtokodtól származik, aki földjeit éveken keresztül elhanyagolta. Ma­ga a talaj sem a legkiválóbb, mert túlságosan homokos. Ha a szél erő­sebben fúj, mindjárt bajok kelet­keztek. Csakneöj minden évben két­szer kellett vetnünk és a hektárho­zam még Így sem haladta túl a 12 —13 mázsát. Most felhasználjuk a Szovjetunió tapasztalatait és hektáronként már 14—15 mázsa*, termést ls elérünk. Cukorrépa az­előtt csak 120 mázsa termett hektá­ronként. Tavaly a szovjet tapaszta­latok felhasználása következtében a cukorrépa hektárhozama már 180 mázsára emelkedett Május l-e tiszteletére gazdaságunk nevében vállalom, hogy a gabona­félék hozamát hektáronként 17 mázsára, a cukorrépáét pedig 250 mázsára emeljük. Galló elvtárs ezenkívül vállalta, hogy a tehenek tejhozamát 9.9 liter­re fokozzák és hogy a sertéseknél 0.60 kg-os napi átlagos súlygyarapo­dást érnek el. Az utolsó felszólaló Malikovec elvtárs volt a marcelházai kerté­szetből. Malikovec elvtárs a követ­kezőket mondotta: — Ez a kertészet, amikor idejöt­tem, nagyon elhanyagolt állapotban volt. Mindannyiunknak latba kel­lett vetni tudásunkat, hogy legalább valamilyen eredményeket tudjunk el­érni. Tanulmányoztuk Micsurint és Li­szt nkót és átadtuk tapasztalatain­kat. Az eredmény az lett, hogy kertészetünk óriási fejlődésnek in­dult. Melegágyakat építettünk. Mun­kánkat a legnagyobb szeretettel és odaadással végeztük. Öröm tölt el, ha arra gonodolok, hogy bányászaink már kora tavasszal ehetnek abból a zöldségből, amit mi termeltünk ki. Široký elvtárs 50. születésnapja és május l-e tiszteletére mi kerté­szek köteleztük magunkat, hogy a különböző zöldségfélékben 60 százalékkal fokozzuk a termésho­zamot a szovjet tapasztalatok fel­használásával. A korai zöldség hektárhozamát pedig százszázalékkal fokozzuk, ugyancsak Široký elevtárs születés­napjának tiszteletére. Ezzel a válla­lásunkkal munkásosztályunk és Ši­roký elvtárs iránti odaadásunkról akarunk tanúságot tenni. , Dusek Jaroszláv \

Next

/
Thumbnails
Contents