Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-10 / 86. szám, csütörtök

6 01 SZO A FAKLYA irodalmi pályázatának eredményei és tanulságai 1952 április 10 A „Fáklya" szerkesztőségének pá lyai.iuoiráló bizottsága márciusi szá­mában kihirdette a folyóirat elindu­lásakoi kiírt irodalmi pályázat ered­ményeit. A bizottság úgy döntött, hogy a• elbeszélésre kitűzött pálya­díjad első díját nem adja ki. A 3000 koronás második díjban Vadovies Jó/.selet részesítette „Egy darab osont'- című novellájáért. A III. dí­jat, 1000 koronát, Nagy Sándornak ítélte oda „Levél" című elbeszélé­séért. További hat díjjal, egyenként 1000 koronával Nagy Irén: Főpróba Pszota Irén: Keserű kenyér Plekner István: Találkozás Lebeda József: Üj öntés című elbeszéléseit és a „Vihar" és „Kézcsók" című müveket jutalmaz­ta. (Az utóbbi két elbeszélés szerzője a jeligés levélben elfelejtette nevét közölni.) a verspályázatról a bíráló bi zoitság közli, hogy figyelemremé.tó új jelentkezőket nem h°zott, holott tou D mint ötvenen küldtek be ver­seket A díjazott költök nevei mai ismertek dlogozóink előtt Egyöntetű vélemény alapján a pá­lyázat 1. diját. Gyurcsó István kapta „Számve­tés" című elbeszélő költeményéért. A 2000 koronás II. díjat Dénes Györgynek, az 1000 koronás III. dí­jat pedig Szűcs Bélának ítélte oda a bíráló bizottság. Dicséretet kaptak a „Munkások", „A 72 éves Sztálin „Jelen és jövő", „Könyvet láttam", „Jókedvű aratás", „Valóravált álom", „Tarlóhántás" és „Szabad­ságvárás" című versek szerzői. A csasztuska-pályázatra kevés pályamű érkezett s a bizottságnak nem állott módjában a díjakat ki­osztani. Buzdításul azonban egyen­ként 1000—1000 koronával jutalmaz­ta Dénes György „Almos Jancsi" és Süttő Imre „Szabotál a kulák" cí­mű csasztuskáit. • A pályázat nagy és értéke® tanul­ságokkal zárult számunkra. Megmu­tatta. hogy népidemokráciánk nem­csak a munka területén nevel élen­járó dolgozókat, hanem tollat ad a fiatalok és öregek kezébe, hogy épülő új rendünkről, a szocialista ha­za szeretetéről, gazdagon kitáruló életünk lehetőségeiről, építő törekvé­seinkről és békeharcunkról versben és prózában egyaránt valljanak fia­talop hittel és lendülettel. Úgyszól­ván valamennyi pályadíjnyertes szer­ző tisztában van azzal a lenini ta­nítással. amely azt mondja, hogy a „haladó irodalomnak fontos szere­pet kell betöltenie a társadalom eleiében. Mindig kapcsolatban kell állnia azzal a harccal, amely a nép javáért, szabadságának fenkölt eszméiért folyik". A pályadíjas müvek szerzői tud­ják hogv Lenin és Sztálin tanítá­sai adják azt az alauot, amelyen nő íp virágzik az irodalom s amely­nek nagy eredményei tisztán áll­nak az egész haladó emberiség előtt Ezeknek a tanításoknak meg­értése adja meg nekik azt a lehető­séget hogy magukévá tehessék az irodalom pártszel'emének nagy le­nin' elvét s a szocialista realizmus m<Mc?erén"k birtokba jutásával ar­ra törekedhessenek, hogy mint az emberi lélek mérnökei vegyenek részt a békeénítés munkájában. A fiatalok jól látják a földműves szövetkezetek, a szocialista építke­zések jelentőségét és sok versük fog­la'kozik békeharcunk kérdésével. Látják a Párt vezető szerepét, az ötévé? tprv fontosságát és komoly politikai, társadalmi problémákat fe­szegetnek. helvesen értelmezve azt a lem'tr tanítást, hogy az irodalomnak a dolroz^k mill'óinak és tízmilliói­nak i io rvét kpll szolgá'nia. Az idősebb jelentkezők inkább a sötét keserves múltra tekintenek vi«szn. a szegénység és megalázta­tás. " k'zsákmányo'á.s emlékeit idé­zik Tio-vsjnlván valamennyi vissza­em'.^ks-é*-97 s célja, hogv »zt * Vo—or át"k-rerte multat szem­h ?in--tsa napjaink derűjével, épü­lő úi életünk örömeivel és bőségé­ve' F'eknek az idősebbeknek, de s fis>taM<n"k írásai is arról tanúskod­nak, hogy szerzőik mélyen átérzik: a proletáriátussal nyíltan együtt haladó irodalomnak van csak létjo­gosultsága, olyan irodalomnak amely nem az unatkozó és elhájasodásban szenvedő felső tízezreknek szól, „hanem a dolgozók millióinak és tízmillióinak szolgálatában áll, mert ezek alkotják az ország vi­rágát, erejét fa Jövfljét". (Lenin) A kéziratok még egy örvendetes tényről tanúskodnak: a jelentkezők java munkás vagy paraszt, ezzel is bizonyítva, hogy a dolgozó nép ki­meríthetetlen kincsesbánya, olyan elevenen buzgó forrás, amely bőven fogja táplálni induló irodalmi éle tünket és erős támasza lesz fejlődő szocialista kultúránknak. Űj, eddig előttünk ismeretlen nevek bukkan­tak fel, akiknek további kísérleteit a jövőben figyelemmel fogjuk kísér­ni és akiknek törekvéseivel komo­lyan törődnünk kell. Az ilyen örvendetes pozitívumok mellett azonban nem szabad napi­rendre térnünk a hibák felett sem. hanem ugyancsak a nálvázat tanul ságaként behatóan foglalkozni kell velük. Nyomatékkal hangsúlyozzuk azonban, hogy nem állítunk kez­dőink, fiatal Íróink elé túlságosan magas követelményeket, mert ezek nem segítik, hanem gátolják fejlő­désüket. Amikor munkáikat bírál­iuk. hasznos tanácsokkal akarunk segítségükre lenni, egyénileg aka­runk foglalkozni velük, hogy tehet séges kezdőink mielőbb és minél örvendetesebb számban jussanak a megjelenéshez és ezzel megnyissuk további fejlődésük legbiztosabb út­ját. Az elbírált pályaművek szerzői — éj ez vonatkozik a dijnvertes müvek némelyikére és a dicséretet kapottak legtöbbjére, — ha látják is az eszmei célokat, nem ismerik a gyakorlat útját. Csak EZ a szerző juthat előre, aki az írást komoly feladatnak, hivatásnak tartja. Nem lehet csupán kedvtelésből írni, nem lehet é» nem szabad az esték unal­mát verseléssel elűzni, ahogy nem egy jelentkező levelében vallja. Oj jelentkezőinknek teljesen magukévá kell tenniők a fent idézett lenini ta­nításokat és csak ha komolyan fog­lalkoznak az írással, állhatunk se gítséfükre a mesterség eszközeinek elsajátításában. Elbeszélőink témáikkal az eleven lüktető életbe nyúlnak, az eredmé­nyek azonban korántsem tükrözik a mi százrétú életünk valóságait. Nem mélyednek el kellően a problé mákba, hevenyészett rajzokat ad nak, nem állítanak elénk élő, tipi kus alakokat. Sokan a sematizmus nak abba az általános hibájába nek, hogy alakjaikat csak egy-két odavetett vonással jellemzik, amely ről feltételezik, hogy ezzel élőkké az írás eszmei tartalmának eleven hordozóivá ették őket. Gondoljanak csak arra, milyen árnyalatosan, mi lyen sokszínűen és találóan jellemez Vares Péter, Illés Béla, vagy Déry Tibor és hogyan Írnak, jellemeznek nagy példaképeink, a szovjet re gényírók és elbeszélők. Prózaíróinknak és költőinknek meg kell tanulniok a sematizmus veszélyé* elkerülni, Olvasniok kell Maxim Gorkij, Zsdánov, Jermilov, Lukács György elméleti tanulmá nyait, mert elméleti tudás nélkül nincs fejlődés. A verslrók legtöbbje jelszavas szólamokkal Jelzi a tar­talmat, nem gondolva arra, hogy serr íiféle szólam, munkafolyamat traktorleírás nem ad még szocia­lista verset, hanem a szocializmust építő imber élménye, az életet hí­ven visszatükröző érzések és gondo latok. Induló költőinknek meg kell tanulniok nem „újságírónyelven' versslni, elbeszélőinknek pedig ke­rülni az élet valóságának, a roesz. naturalisztikus lemásolását. Fiatal költőinket arra buzdítjuk hogy tanuljanak meg sok verset kívülről, mert ezzel csiszolják leg­jobban nyelvüket, gazdagítják ki­fejezési eyközeiket; az ösweh&son lítás sok mindent megértet relUk a mesterség problémáiból. Soha Ilyen nagyszerű feladatok előtt nem állottak Íróink és köl­tőink, mint amilyeneket a mi éle­tünk gazdagon állít eléjük. A tehet­ség ma nem magányügy, hanem közkincs, a közösség vagyona, ame­lyet elherdálni bűn. A tehetség arra kötelez, hogy alkotni kell az egész dolgozó nép számára, hogy segíteni kell kialakítani a szocialista hazán kat építő és a békét védő új em­bert. A „FÄKLYA" pályázatának ered­ményei reményt keltőek. Erősen hisszük és reméljük, hogy pályadí jak és dicséretek újabb és elmélyül­tebb munkára, érettebb és igénye­sebb alkotásokra serkentik tehet, ségeinket. A „Nagy Üoncer ť bemutatójának síkere Szlovákia fővárosának filmszín­házaiban nemrégen mutatták be a ,Nagy Koncert" című új színes szov­jet filmet. A film valóban a leg­újabb szovjet filmgyártás remek­müve. A film nagy sikere Sztrojevova és Maximenko rendezők érdeme. Meséje a moszkvai operaházban játszódik le. A szovjet művészek és operaénekesek alkotásának egy kis részletét látjuk az Igor herceg, Eu­gen Onyegin, Hattyúk tava, Rómeó és Júlia című müvekből. A film nem­csak a színpadra irányítja figyel­münket, hanem még inkább a néző­közönségre, amelynek soraiban egy kiváló kolhoz dolgozói gyönyörköd­nek a szovjet művészek kiváló tel­jesítményeiben. Ez annak a fényes bizonyítéka hogy a szocialista tár­sadalomban a művészek a népet szolgálják, és hogy az olyan komoly értékek is, mint az opera, a nép kincseivé váltak és mindenki szá­mára hozzáférhetők és érthetők. A nézőközönség, r- a kolhoztagok között tehetséges egyének vannak, akiknek művészi képességei a kol­hoz ku'.túrotthonát még nem jutot­tak túl. Igor herceg alakítója, Piro­gov, a neves művész nagy hatást tesz a kolhozcsoport tagjaira akik virágcsokorral jutalmazzák a mü­vészkollektíva igyekezetét, amit azok értékes előadással viszonoz­tak. A kolhoz tagjai almaszüretre hívják meg a művészeket. A művé­szek odaígérkeznek. Eljön az almaszüret ideje. A mű vészek beváltják ígéretüket. És ek­kor, amikor észrevétlenül megjelein nek a kolhoz gyümölcsösében, a lá­nyok víg karénekéből kiválik egy csengő lányhang. Ulanova, kiváló művésznő felfigyel erre a hangra. Ezt a lányt meg kell nyerni a mű­vészi pályának! És valóban a vendé­gek részére rendezett kis kultúrmű­sor után a kis „csalogány" bete­meti hogy a szíve váfya, hogy a konzervatóriumban tanulhasson. A szovjet művészek önzetlenül támo­gatjáik öt és társait igyekezetükben. A vizsgálóbizottság előtt segítenek nekik leküzdeniük félelmüket ós továbbra is mindent elkövetnek, hogy az ifjú leendő művészek a leg­messzebbmenően kifejleszthessék te­hetségüket. Gyönyörű képe ez a mű­vész megváltozott viszonyának utó­daihoz, a mü vésznövendékekhez, akiktől nem félti saját babérjait. Nincs önző versengés, csak egy cél vezérli őket: minél szebb értékeket nyújtani a szovjet népnek. Az évek telnek. A régi káderek segítségével kinevelődnek az újak, akik tudatában vannak annak, hogy az iskola padjainak és a konzerva­tórium termeinek elhagyásával nem ért véget fejlődésük és mikor első felléptükkel egy termelésben élen­járó üzemet tisztelnek meg, szívük eltelik az öntudat, a hála érzetével, hogy mindazt, amit kaptak, a dol­gozóknak köszönhetik, annak a nagy változásnak, ami 1917 ben a bolse­vik párt vezette Nagy Októberi Szocialista Forradalom által követ kezett be Oroszország népeinek életében. Sikereik közepette sem fe­ledkeznek el arról, hogy egész te­hetségükkel azokat STo'^áViák. akik­nek soraiból kiemelte őket a szov­jet állam gondoskodása: a Szovjet unió egyszerű, becsületes dolgozóit. Lőrincz László A KB hatodik fordulójának párosítása A jobb gólaránnyal vezető Teplice a második helyen álló Sparta ellen játszik A Köztársasági Bajnokságban va­sárnap már a hatodik tavaszi fordu­lóra kerül a sor. A vasárnapi küz­delmek legérdekesebbje az Ingstav Teplice— Sparta ÖKD Sokolovo talál­kozó lesz. Mind a két csapat egyenlő pontaránnyal a tabella élén áll, a Teplice csak jobb gólaránya révén vezet. Vasárnap az NV Bra'jslavát győzte le a Teplice, a Sparta viszont az osztravaiaktól szerezte meg a két bajnoki pontot. A mérkőzés eredmé­nyét illetőleg nehéz jóslásokba bo­csátkozni. A Spartában összeállítási nehézségek vannak, a Teplice viszont — mint azt a vasárnapi mérkőzésen láthattuk, — nincs még igazi formá­jában. Valószínűre vehetjük, hogy a honi környezet, a megszokott pálya dönti majd el a két fontos bajnoki pont sorsát. A tavalyi bajnokcsapat, az NV Bratislava, amely vasárnapi veresé­ge után a tabella hetedik helyére csúszott le, vasárnap a harmadik he­lyen álló ATK-t látja vendégül. A katonacsapat vasárnap bravúros győzelmet aratott Vítkovice ellen, míg a Bratislava vereséget szenve­dett. A tavalyi bajnokcsapatban szintén észlelhető még az idény­előtti forma. A csapat nem készült fel elég lelkiismeretesen a tavaszi pontküzdelmekre és az összeállítás körül is bajok vannak. Tavaly «z NV Bratislava otthon l:0-ra győzte le az ATK-t, Prágában viszont 2:1 arány­ban vereséget szenvedett. A tabella hatodik helyén álló Ko­vosmalt Trnava együttese vasárnap Kladnón a 10. helyen áll* SONP együttese ellen veszi fel a küzdel­met. A két ujonc-oaapat találkozója érdekes kiizaelm*. ígér. A kladnoiak az utolsó két fordulón javuló formát mutattak, de a trnavai csapat hatá­rozottan jobb eredmények elérésére képes. A kassai Dynamo a Plzenl Lenin-művek labdarúgócsapatát fo­gadja. A kassaiak vasárnap az eper­jesi Duklától szenvedtek vereséget, a plzeni Lenin-müvek pedig Kladnónak adták le a két bajnoki pontot. A MEZ Zidenice az eperjesi Dukla, az OKD Ostrava pedig a íilinai Slovena ellen veszi fel a bajnoki küzdelmet. A lévai járási Szokol-bizottság labdarúgó osztályának példás munkája A lévai járási Szokol-bizotteág labdarúgóosztálya már a téli szünet alatt nagy buzgalommal készült az idei tavaszi idény megkezdésére. Különösen arra törekedett, hogy biztosítsa az egész évre a bajnold mérkőzések sima és zavartalan lefolyását. Sikerült csaknem teljea mértékben érvényre juttatni az egységes testnevelés gondolatát és an­nak helyes felfogását, különösen a falusi szakosztályokban és sikerült a járási labdarúgó bajnokságokat tömegalapra helyezni. Nagy gondot fordít az Ifjúsági Sportjátékok labdarúgó részére. A járási labdarúgó­verseny kél csoportjában összesen 15 szakosztály fog küzdeni. Ezek legnagyobb részének Ifjúsági csapata is van. Vannak olyan esetek, hogy egyen Szkol-egylet nem tudott felnőttekből csapatot összeállítani, és ezért a járási labdarúgó versenybe csak fiatal labdarúgókkal jelent­kezett. A lévai járásban összesen 25 ifjúsági csapat versenyez, amelyek tagjai legnagyobb rését a falusi ifjúságból kerülnek Id. A lévai járási Szokol-bizottság labdarúgó osztálya azért, hogy a mérkőzések rendes vezetését minősített vezetőkkel biztosítsa, kétnapos vezetői iskolázást rendezett. Ebben az iskolázásban 25-en vettek részt és eredménye na­gyon sikeres volt. Csehszlovák kosárlabdázók edző mérkőzése Budapesten Tegnap Budapesten a csehszlovák férfi és női válogatott kosárlabda­játékosok edző mérkőzéseket tartót tak magyar csapatokkal. A férfiak mérkőzése eldöntetlenül 78:78 arányban végződött, míg a csehszlo­vák nők egész csekély különbséggel 66:67 arányban vesztettek a magyar válogatott nőkkel szemben. Játéko­saink közül legjobbak voltak Blahu­tová és Havliková, a férfiak közül pedig Skerik, aki lövésben volt ki­váló. Mindkét mérkőzésen, amelyek nagyon jó technikai színvonalon álltak, pótjátékosoknak is volt al­kalmuk szereplésre. , A magyar válogatott női csapat edzője, Gimesl János, /dicsérettel nyilatkozott a csehszlovák t csapat­ról és azt a meggyőződését fejezte ki, hogy jobb rutinnal ez a csapat kitűnő kollektíva lesz. A magyar férfi csapat edzője, Pador János, azt mondta, hogy a csehszlovák csapat technika tekintetben nagyon jó, azonban összjátéka nem tökéletes és nem elég gyors. Azt hiszi, hogy az egyéni védelem előnyösebb volna a csapat részére, mint a zónavéde­lem rendszere, amelyet a csehszlo­vák csapat követett. A csehszlovák tornászok kedden délután Budapesten megtekintették a textil-gyárat, ahol alkalmuk volt dolgozókkal a csehszlovák és ma­gyar baráti kapcsolatról beszélget­ni. Este a csehszlovák kosárlabdá­zók és tornászok kultúr-rendezése­ket níztek végig. Ma a csehszlovák válogatottak hazautaznak. Sporthíradó • Tornóc—Mocsonok-Királyi komb. 3:0 (1:0) A mérkőzés a honi csapat lendületes támadásaival kezdődött Mindjárt a 15. percben szerezték meg a vezetést majd fordulás után újabb két gólt lőttek. A győztes csapatban főleg a csatársor jó játé­kát kell kiemelni. Góllövök: Keszely, Krommel és Zemanyi. A mérkőzést Putyera jól vezette. • Kéménd—Ekei 5:5 (4:3). Erős iramú, helyenként kemény küzdel­met vívott a két csapat. A döntet­len eredmény igazságos. A mérkő­zést Löwinger kitűnően vezette. Komáromi Stavobyt—Aranyos 2:1 (1:0). A döntetlen eredmény igaz­ságosabb lett volna. Messinger gyen­gén bíráskodott. (Cs L.) • Csúz—Kürt 0:3 (0:0). A járási bajnoki mérkőzés a kürtiek megér­demelt győzelmével végződött. A gólokat Piszkali, Kanicska és Sza bó lőtték. A mérkőzést Horsky jó', vezette. Előmérkőzésen a kürti ifjú­sági csapat 5:0-ra győzte le a osúzi ifjúsági csapatot. • Vágfarkasd—Deáki 3:2 (1:1). A bajnoki mérkőzést több mint 800 néző előtt játszották. A két bajnoki pontot a honiak nagy küzdelem ré­vén nyerték meg. A gólokat Fehér (2), Seres illetve Nagy (2) lőtték. (L. A.) • Szelice—Pered 5:0 (1:0). A szeli­cei csapat annak ellenére, hogy n«gy gólarányban győzött még mindig nem játszott megszokott jó formá­jában. A csapat legjobb játékosa Trieb kapus volt. • Hoszúfalu—Selice 1:8. A női if­júsági bajnoki kézilabda mérkőzést megérdemelten nyerték meg a hosz­szúfalusiak. UJ SZO. a Csehszlovákia mag.vai ilolgo­zók napilapja — Szerkesztőség Bral isia­ra. Jeser.ského 8—1U Telefon -147-16 és 352—10 Főszerkesztő Wrincz Gyula — Kiadóhivatal: Pravda. lapkladóválla­lata, Jesenského 12. Telefón: üzemi elő­fizetes é? lai "injsitäs 274 — 74. es-vénl elő­fizetés 262- 77 Az ÜJ SZO megrendelhető -i n-'ftnl kézbesítőknél ca^v a pnstahlva­'alokon Is. - Előfizetés! df.1 Vt évre 120 Kis. feladó és Irányító postahivatal Bratisla­va II. — Nyomja a Pravdu n. v. nyomdá­ja, Bratislava.

Next

/
Thumbnails
Contents