Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-08 / 84. szám, kedd

1952 április 8 UJ SZ0 I. Pártunk a legutóbbi Időben felvetette a kozmopolitizmus elleni harc kérdését. Sokan a dolgozók tömegei közül, még a legjobb szándékúak, hazájuk iránt odaadó és be csllletes és lelkiismeretes dolgozók is úgy gondolják, hogy a kozmopolitizmus elleni harc csak pártonbelüli harc, csak ideológiai harc, amely nem érinti a dolgozók széles tömegeit, nincs közvetlen kapcsolatban politikai, gazdasági és kulturális életünk minden ágazatával, hogy nincs közvetlen kapcsolatban minden egyes dolgozó mindennapi munkájával. így nézni a dolgokat na gyon helytelen, tekintve, hogy a kozmopolitizmus elleni harc, nemcsak pártunkon belül vált egyik legfontosabb kérdéssé, hanem a kozmopolitizmus mindennemű megnyilvánulása elleni harc a dolgozók széles tömegeinek ügyévé vált, azzá kell, hogy váljék, mivel e imperialista burzsoá ideológia politikai gazdasági és kulturális életünk sok szakaszába beférközte magát. Hogy a kozmopolitizmus ellen harc a dolgozók tömegeinek ügyéve váljék, mindenki számára érthető módon tisztázni kell, hogy mi a kozmopolitizmus, hogyan jött létre e burzsoá ideológia és hogy nap jainkban mi az, ami különös jelen tőséget ad a kozmopolitizmus elleni kím'letlen harcnak. A Nrgy Októberi Szocialista Forradalom győzelme gyökeres változást idézett elő nemcsak a Szovjetunió népei életében, hanem az egész világon Is. A szocializmus győzelme a világ egyhatodán hatalmas rést ütött a kapitalizmus láncolatán, meggyöngítette a burzsoázia hatal mát és megszámlálta napjait. » világon két ellentétes társadalmi és gazdasági rend alakult ki, a szo cialista és a kapitalista rend került egymással szembe. Ezeket az ellentéteket jelentős mértékben fokozta és a szocialista rend javára hatalmas erőeltolódást idéztek elő a második világháború befejezése után lécrejött népi demokratikus államok óriás

: vereséget, nagy meggyengü lést ieler'tett az imperializmus számára a 450 milliós Kina felszabadu lása, valamint a Német Demokratikus Köztársaság létrejötte. A szocializmus erőinek ilyen hatalmas arányú megnövekedése, majd a második világháborút követő időkben a gyarmati és félgyarmati népek mine nagyobb méreteket öltő nem zeti felszabadító és szabadságmozgalma, erősen veszélyeztette az ím perializmus, a tőke hatalmát, sok fontos hadállását veszítette el az imperializmus és erősen megrendült a töke hatalma. A szocializmus javára tört 'nt ilyen hatalmas arányú erőeltolódások arra kényszerítették a tőkés országok burzsoáziáját, hogy a másodil. világháború befejezése utto, — amelynek befejezésé* nem a Szovjetunió győzelmével és a szoci lizmus erőinek hatalmas arányú megnövekedésével, hanem ép pen ellenkezőleg, a Szovjetunió vereségével és a szocializmus erőinek meggyengülésével képzelték el, — új mezben lépjenek a világ két el lentétes oröinek küzdőterére. Az elnyomott népek szabadságmozgalma arra kényszerítette az imperialista országokat, elsősorban is az Egyesült Államokat és Angliát, hogy -zakítsanak eddigi elavult ideológiájukkal, a „nacionalizmussal" és hírhedt „fajelméletükkel" s megfor dítva az -met a másik oldalára „v'.lágro'gárságról", „világkormányról", „világkultúráról", „Egyesült Európáról" és más ehhez hasonló világköziségről kezdtek beszélni és eszeveszett propagandát indítottak e „világuralom" megteremtéséért Ez az új mt fellépő burzsoá ideológia elavultnak nyilvánította a nemzeti függetlenséget és szabad ságot, idejét mult ósdiságnak a hazafiasságot megtagadta a haza gondolatát, háttérbe szorította a nemzeti érdeket s előtérbe helyezte, mint egyedüli megváltó eszmét, az „egyetemes jólét" megteremtőjét: & „világuralom" megteremtését. Ha mindezekből levonjuk a követ kez--léseket, ha felismerjük a „ha za" és a „világegyetemesség" közötti óriási ellentéteket, akkor meg A proletár nemzetköziség zászlaja alatt a népek szabadságáért és testvériségéért, — harcba a kozmopolitizmus ellen határozhatjuk a kozmopolitizmus fogalmát. Mi tehát a kozmopolitizmus? A kozmopolitizmus a világ leigázására törekvő amerikai imperializmus burzsoá ideológiája, amely megtagadja a nemzetek szabadságát, a hazafiasság gondolatát, „világpol>íárságot" hirdet, megtagadja a haza és a saját nép érdekeit s minden nemzet és nép érdekeit aláveti a „világuralom" (értsd az ame rikai imperializmu^) az „egyetemes emberiség" érdekeinek, tagadja a hazafias és állampolgári kötelességeket, amely kötelességek teljesítése a nemzetek és népek anyagi és kulturális felvirágzását van hivatva szolgálni, megvet mindent, ami nemzeti és népi, főképpen megvet min dent, ami a dolgozó nép alkotása, megveti a dolgozó nép hagyományait, művészetét és kultúráját s e helyett „egyetemes művészetről" ..világkultúráról" Reszel. A kozmo politizmus fölinyes, nagyúri megvetés, a nemzet és a nép megvetése, megvetése mindannak, ami nemzeti s népi. A koarnopolita nem ismer „hazát", „nemzetet" és „népet", a kozmopolita csa

1- egyet ismer, a tőkét és a tőke érdekeit. Már pedig mint Lenin bebizonyította, a tökének nincs hazája és a kozmopolitiz mus A Világ imperialistáinak szövetsége... a tőke védelmének érdekében létrejött... szövetség, melynek nincs hazája, a világtörténelem számos igen nagy és fontos eseménye során bebizonyította, hogy a töke a „haza" s hogy ezt „a nép érdekei fölé és egyáltalán mindenek fölé helyezi." A kozmopolitizmus tehát a tökének, a világ kapitalistáinal a burzsoa-ideológiája, a ka pitalizmusnak a szövetsége a töke érdekében, a haza, a nemzet és saját hazájuk és a világ valamennyi dolgozója ellen. Ez a kozmopolitiz muť lénvege, a kozmopolita pedig hazátlan csavargó, aki senkit és semmi mást nem ismer, csak a töke érdekeit és a töke védelmét. A kozmopolitizmus a világuralomra törekvő amerikai imperializmus burzsoa-ideológiája A kozmopolitizmus számos megnyilvánulásának voltunk és vagyunk tanúi a világpolitikában. Egyik legszembetűnőbb és legszemléltetőbb példája ennek az 1938 ban lejátszódott müncheni események, amikor is a töke szolgálatában álló csatlóspolitikusok és maguk a tőkés politi kusok is a legszemérmetlenebb piaci kofa módjára alkudoztak, csereberéltek, adtak, vettek egyes országokat, meg sem kérdezve ez orszá gok népeit hogy aka-ják-e ezt. vagy sem, figyelembe sem véve, hogy ez országok érdekeinek meg felel-e ez a 'dárúsítás vagy sem. Mindez nem volt fontos, — fontos egyedül csak az volt, hogy mit kíván a nemzetközi töke érdeke, amelyet akkor germán faj „felsőbb ségét" hirdető és világuralomra törekvő német fasizmus képviselt. A müncheni események világosan mu tatják a kozmopolitizmus lényegét, azt, hogy a kozmopolitizmus a világuralomra törekvő imperializmus burzsoá ideológiája, amely imperializmus más népek és országok leigázását, egyes nemzetek „felsőbb rendüségét" hirdeti más nemzetek felett. A második világháború alatt a fasiszta Németország és az Amerikai Egyesült Államok és Anglia egymással szembenálló hadviselő felek voltak. Ez országok népeit egymás ellen uszították, ami viszont egyáltalán nem zárta ki azt, hogy a szemben álló hadviselő országok nagytőkései a legzsírosabb üzletekei bonyolítsák le egymás között. Harriman, az Amerikai Egyesült Államok hírhedt emberkereske dője és dögkeselyűje, az USA legnagyobb tőkése a második világhá ború alatt külön Európába utazott azért, hogy megegyezzék a német Farbenindustrie" monopolista társasággal a kölcsönös elszámolásokban. A nem kevésbbé hírhedt dögkeselyű, John Foster Dulles eltitkolta, hogy az Amerikai Egyesült Államok . egyik államában, Massachusetts államban lévő springfieldi gyár a hitlerista Németország tőké seinek a tulajdonát képezi. így fest az imperialista urak „hazafiassága". amely csak egy „hazát" ismer; a tőkét! A második világháború befejezése után, hogy a Szovjet Hadsereg szétzúzta a hitlerista hordákat és pozdorjává törte a „felsőbbrendű germán faj" világuralmi törekvéseit, a világimperializmus, a nemzetközi töke az Egyesült Államokba tette át székhelyét, amely állam méltó utódjának bizonyult a „világuralmi" törekvések megvalósításában. Az amerikai Imperializmus elvetette Hitlerék „nemzeti szocialista" és más nacionalista fügefalevelét és kendőzés nélkül lépett a porondra a „világuralom" megteremtéséért. A burzsoá értelemben vett „haza" jelszavát is mint elavult lomot sutba dobták és helyette az „egyete mes emberiség", a „világkormány", az „Egyesült Európa" és más hasonló jelszavakat állítottak előtérbe. Az amerikai imperializmus a „világkormány" létrehozásának szükségességé'. hangoztatja, mert hiszen tudják azt, hogy ebben a „világkormányban" úgysem a zulu kaffereké, de még .csak nem is India népéé volna a szó, hanem az amerikai nagytőkéé. A második világháború befejezése után az amerikai imperializmus az zal kezdte meg világuralmi törekvéseinek „áldásos" működését, hogy egy egész sor ország nyakába akasztotta a Marshall-terv összes „jótéteményeit", ami mint nagyon jól tudjuk, azi. jelentette, hogy például Naszvadon, ahol nagyszerű lehető s égek vannak a kertészkedésre, a parasztok hagyják abba a paradicsom termesztését és vásárolják meg drága pénzen az amerikaiak felgyülemlett paradicsom konzervjeit, de. még. inkább azt, hogy a Marshall-terv „áldásaiban" részesült országok ipari és mezőgazda sági termelése ne országuk népe szükségleteinek megfelelő termelést folytasson, hanem azt termelje, — ha már egyáltalán gyárthat és termelhet valamit, — amit e terv, tehát az amerikai tőkések diktálnak. Ezért nem kellett sem nekünk, sem a többi népi demokratikus orszá goknak a Marshall-terv, ezért dühöng a nyomor és nélkülözés azokban a tőkés országokban, amelyeknek nyakába akasztották a Mar shall-terv jármát. A Marshall-terv az imperializmus burzsoá ideológiája, a kozmopolitizmus kártékony voltának a legpéldamutatóbb bizonyítéka. Ez a terv nem az egyes államok és népeik nemzeti érdekeit tartja szem előtt, hanem egyedül és kizárólag csak a nemzetközi nagytöke érdekeit, amelynek nincs hazája. A „világuralom" és az „egyete mes jólét" megteremtésére irányuló második ilyen lépés volt a sok kö zül az Észak Atlanti egyezmény létrehozása, az Északatlanti Tömb megalakítás". E tömbbe bekényszerített országok népe a szó szoros értelmében a gyomrán érzi meg, hogy mit jelentenek, hogy mit takarnak a „világuralom", az „Egyesült Európa", az „egyetemes jólét" puffogó frázisai. Ezekben az orszá gokban félredobták ez országok ál lami. nemzeti és saját népi érdekeit, leállították a' közszükségleti cikkek gyártását, a „védelem" jelszava alatt a legeszeveszettebb hadianyag gyártásra tértek át és ren geteg üzerr és gyár kapuit zárták be, a munkások ezreit és százezreit dobták az utcára. Ez országok ipa ri és mindennemű termelését nem saját államuk és népük szolgálatába állítják, hanem a világuralomra törekvő, a háborút kirobbantani akaró amerikai imperializmus, a nemzetközi nagytőke szolgálatába. Hogy ezeknek az országoknak a népe mennyire nem kívánja az Atlanti Tömb jármát, azt mi sem jellemzi jobban, mint a franciaországi ese mények, ahol éppen az Atlanti Egyezményből eredő kötelezettségek teljesítésének keresztülvitele miatt úgy váltják a kormányokat, mint más ember az ingét. A legutóbb megtartott lisszaboni tanácskozáson olyan kötelezettségeket róttak ez államok képviselőire, amely a fran cia Faure-kormány azonnali bukását jelentette, mert e kötelezettségek teljesítése a francia nép meg nagyobb elnyomorodáaához, élet. színvonalának további zuhanásához vezetne. Ez országok burzsoáziája a legszemérletlenebbül elárulja megtagadja nemzetük ős népük ér. dekeit. Hiába bújnak ezek a „honatyák" hazafias Jelszavak mögé, mert a hazafias köntös alól kilátszik a lóláb, az, hogy ők árulói hazájuk érdekeinek és a hazátlan töke szolgálatában állanak. Nem a francia nép lépett be az Északatlanti Tömbbe, hanem a francia burzsoázia, a francia nagytőke képviselői, akiknek annyi közük van a francia nemzethez, hogy legfeljebb anyakönyvi kivonatukban francia nemzetiségűeknek vannak feltüntetve. Ez országok tőkései szövetségre léptek a nemzetközi tökével saját hazájuk, nemzetük és népük ellen. Hogy mit takar a sokaktól még nem világosan értett kozmopolitizmus szó, hogy miben nyilvánul meg az amerikai Imperializmus világuralmi törekvése, leplezetlenül mutatja meg a még napjainkban i# folyó, egyre nagyobb borzalmakat előidéző koreai háború. Az amerikai tőkések azt hangoztatják, hogy „védekező" háborút folytatnak Koreában. Ez ugyan a legkézzelfoghatóbb ostobaság, de tegyük fel azt a képtelenséget, hogy a koreaiak Koreában megtámadták az Amerikai Egyesült Államokat, tehát azért harcol amerikai hadsereg Korea eln. De mit keres akkor ott még sok más náció, mit keresnek Koreában a török, angol, francia, olasz, spanyol és még több más országok katonái. Nem akad ember, aki bevegye azt a maszlagot, hogy a koreaiak megtámadták Törökországot, Angliát, Franciaországot és még egy sor államot, úgyszólván az egész Európát. Ki hinné el — ezt a magyarul mondva — marhaságot? Ezeknek az államoknak a hadseregei nem országaik érdekeiért, nem, országuk függetlenségének védelmééit, hayem a nemzetközi tőke érdekeiért véreznek Koreában. így níz ki az amerikai imperializmus világuralmi törekvése, így néz ki az „egyetemes jólét" megteremtése, mint ahogy azt a koreai példa is mutatja és ez a kozmopolitizmus lényege és célkitűzése a világpolitikában. Bátky László. (Folytatjuk.) Gazdagon gyümölcsöztetik a szovjet kolhozparasztok tanácsait a nádszeai szövetkezet tagjai A nádszegi szövetkezetet a mult év- I szövetkezeti tagokat Mindenki tudta, ben meglátogatták a szovjet kolhozparasztok és értékes tapasztalatokat adtak át a szövetkezet tagjainak Ezeknek a tapasztalatoknak az átvétele adta a bátorságot a szövetkezeti tagoknak ahhoz, hogy az átlagos hektárhozamot a mult évihez viszonyítva a növénytermelésben 10 mázsával emeljék. \ Megtanulták a vendégektol, milyen fontos a magasabb hektárhozam elérésének céljából a munkák idejében való elvégzése. A munkacsoportokat, a szovjet vendégek útmutatásai szerint állították össze. A szövetkezet földterületét felosztották a csoportok között. A csoportok keretén belül minden egyes tagnak a csoportvezető kijelöli a ráeső részt és azon kell dolgoznia. Ez a módszer már az őszi munkáknál is nagyon bevált Az ilyen munkamegosztást a szovjet kolhozparasztok tanácsolták a szövetkezetek tagjainak a tavaszi munkáknál, amikor látták, hogy a csoportok a munkákkal el vannak maradvaA nádszegi dolgozók meg is fogadIák a szovjet kolhoztagok tanácsát Már az őszi munkáknál bevezették a csoportokon belüli munkamegosztási A kukorica betakarításánál is be-bált ez a módszer. A szövetkezetnek 85 hektár kukoricája volt Mindenki azt mondta, hogy még januárban sem lesz a kukorica betakarítva. A szovjet tapasztalatok alkalmazásával azonban elérték, hogy a 85 hektár kukoricát két hét alatt betakarították A csoportokon belüli mu^

hamegosziás fokozottabb munkára sercentette a hogy a ráeső részt el kell végeznie Nagyon sok szövetkezeti tag volt, aki már a kora hajnali órákban egész családjával kint volt a földeken. Iparkodtak minél hamarább elvégezni a rájuk váró munkát. Azok a szövetkezeti tagok, akiknek nem volt családjuk ketten-hárman összeálltak éš kjjzös erővel végezték el a rájuk eső munkákat. A cukorrépa szedésnél is bevált ez a munkamódszer• Nagy Sándor egy hét alatt három és félhektár cukorrépát szedett ki. Ezért a munkáért 25 munkaegységet kapott. A szovjet tapasztalatok átvételével cukorrépa termésük hektárhozamát is emelik A mult évben a szövetkezetnek hektáronként 180 mázsa cukorrépa volt tervezve. Ebben az évben az átlagos hektárhozamot hektáronként 100 mázsával emelik. A hektárhozam emelésénél ugyancsak igénybe veszik a szovjet kolhozparasztoktól szerzett tapasztalatokat. A szövetkezet ebben az évben 32 hektáron termel cukorrépát. A trágyázást a szovjet kolhozparasztok tanítása szerint végzik el A cukorrépa földre hektáronként 7 mázsa műtrágyát szórnak és 17 hektárra a műtrágyán felül még istállótrágyát is hordtak. Ezenfelül az egyelés előtt és után 60—60 kg műtrágyát szórnak el hektáronként Az ápolási munkákat pedig a szovjet kolhozparasztok tanácsa szerint összeállított munkacsoportok fogják idejében elvégezni. SZARKA ISTVÁN Surányban befejeződött a kombájn vezetői taniolyam A tanfolyamon — amely magyar nyelvű volt — 61 traktoros vett részt s valamennyien kiváló eredménnyel végezték el az iskolát. A tanfolyam hallgatói elégedetten beszélnek az elmúlt 10 hét alatt elsajátított gazdag tapasztalatokról és az iskolában egymás között kifejlődött kollektív viszonyról. Büszkék arra, hogy megtanulták a szovjet kombájnok kezelését. Az új kombajnisták nagy csodálattal és megelégedéssel bűzéinek a szovjet dolgozók gigantikus alkotásairól, a kombájnokról. A békeszerető Szovjetunió dolgozói az emberi munka megkönnyítésére a haladó technika összes vívmányait felhasználják s így segítenek bennünket is a szocializmus építésének győzelmes harcában. VALASEK LÁSZLÓ Szalka A párkányi zoofechnikus taniolyam hallgató nak kötelezettségvállalása Negyvenen vettünk részt a párkányi magyarnyelvű zootechmkus tanfolyamon. A tanfolyam jól végződött és valamennyien elsajátítottuk az állattenyésztés szakismereteit. Emellett politikai tudásunkat is gazdagítottuk. A legnagyobb öröm számunkra az, hogy nagyon sokat tanultunk az élenjáró szovjet szovhozok és kolhozok állal tenyésztőinek munkamódszereiből. Az így szerzett tudással felfegyverkezve indulunk majd az állami birtokokra, a szövetkezetekbe, hogy eleget tegyünk Pártunk és kormányunk február 4-iki határozatának. NAGY FERENC iskolavezető S