Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-08 / 84. szám, kedd

\ 6 01 SZ

O 1952 április 38 Szövetkezetünk a szocialista verseny elmélyítésével és kötelezettségvállalásokkal harcol a feladatok túlteljesítéséért A búcsi szövetkezeti tagok az évi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzése érdekében, valamint az állattenyésztés fokozása és az erről szóló párt- és kormányhatározat túl teljesítésé érdekében értékes munkakötelezettségeket vállaltak. Egyidejűleg versenyre hívták ki a bátorkeszi szövetkezet tagjait. A növényi termelésben vállalják a következőket: 1. A kilences vetésforgó követelményeinek megfelelően a földeket az egyes csoportok között hosszabb idöre szétosztják. A csoportok megkapják a szükséges felszerelést. A vetésforgó tábláit megjelölik az illető csoport számával és a tervezett hektárhozam mennyiségével. 2. A csoportokon belül a munkát úgy szervezik meg, hogy a munka minősége előtérbe kerüljön. Ezért a felelősséget átviszik a csoport tagjaira, akik osztagokban lesznek beosztva, sőt egyes személyeket is megbíznak bizonyos munkák elvégzésével. 3. Az összes gabonaféléknél 10 százalékkal emelik a terméshozamot, mégpedig búzából 23 mázsáról 24-re, rozsnál 19-ről 21-re, árpánál 19-ró'l 21-re, zabnál pedig 18 mázsáról 20 mázsára. 4. A cukorrépa hektárhozamát az eredetileg tervezett 252 mázsáról 300 mázsára emelik. 5. A tavaszi munkák idejét a munka jó megszervezésével 4 nappal megrövidítik. 6. A 21 hektár doliánytöblán a tavaszi munkáu idejét 6 nappal megrövidítik. Ezenkívül a tervezett 16.20 mázsa helyett hektáronként 17.20 mázsát termelnek. 7. A tavaszi munkánál teljes mértékben felhasználják a szovjet agrotechnika vívmányait, mégpedig a keresztsoros vetési módszert, az agregáíokat stb. 8. A rétek és a legelök megjavítását március 22-ig befejezik. 9 A munkák folyamatát állandóan feltüntetik az EFSz irodájában lévő táblán, hogy ott minden egyes tag láthassa milyen feladatokat végzett el és milyen munkákat kell még elvégeznie. 10. A takarmányféléket idejében betakarítják, hogy így az állatállomány részére jóminőségű takarmányt biztosíthassanak. A fenti munkákat a következő területen végzik el: Gabonanemüek 850.73 hektár, kapások 452.87 hektár, takarmányok 381.87 hektár, kertészet 100 hektár, rét 190 hektár. Összesen tehát megművelnek 1975.47 hektár földet. Az állattenyésztésben pedig a következő felajánlásokat tették: Szarvasmarháknál: 1. Minden 100 tehéntől felnevelnek 85 borjút, amelyek tízhetes korukban elérik a 110 kg-os átlagos élősúlyt. 2. A tehenek napi tejhozamát 7.5 literről 8,1 literre emelik. 3. A szarvasmarháknál 1952. Vli. l-ig 380 kg átlagos élősúlyt érnek el. Sertéseknél: 1. Minden malacozásból átlag 7 malacot nyernek. Egy anyától az év folyamán felnevelnek 12 malacot. 2. Fokozott gondozással a malacok elhullásának számát 5 százalékra csökkentik. Lovaknál: 1. Kiszélesítik a csikó nevelését. 2. Az összes kancákat mesterséges megtermékenyítés útján megtermékenyítik. A hasas lovakról való példás gondoskodással minden 48 darab lótól elválasztanak 35 csikót. A bátorkeszi szövetkezettel való versenyen kívül a búcsi EFSz keretén belül is versenyt folytatnak az egyes munkacsoportok. A 4. növénytermelési munkacsoport például az első csoportot hívta ki versenyre. Ezzel kapcsolatban a 4-es csoport tagjai vállalják, hogy 47 hektár árpa összes munkáit a tervezett 27 nap helyett 20 nap alatt elvégzik és hektáronként 21 mázsás termést érnek el. A kukorica megmunkálása 63 hektáron 30 nap helyett 20 nap alatt elvégzik és az eredetileg tervezett 27 mázsa hektárhozamot 37 mázsára emelik. A cukorrépa munkákat 7.5 hektáron 22 nap alatt elvégzik és 252 mázsa helyett 300 mázsa hektárhozamot érnek el. Hasonlóképpen felemelik a zab, a krumpli, borsó, napraforgó és mustár hektárhozamát is, ami mellett a munkák időtartamát megrövidítik. Versenybe lépett továbbá a zöldségtermelési csoport is. Vállalta, hogy az egyes zöldségfélék hozamát 10 százalékkal emeli és az egyes munkák időtartamát 5 nappal megrövidíti. Erre a kötelezettségvállalásra a második zöldségtermelési csoport ugy válaszolt, hogy kötelezte magát, hogy a zöldségfélék hozamát 12 százalékkal fokozza, a tervezett munkaidőt pedig 8 nappal megrövidíti. Említést érdemel még a dohánytermelő csoport keretén belül folyó verseny is. Az állattenyésztő csoportok vállalásai közül meg kell említenünk Dőbiás István csoportjának vállalását, amely kötelezete magát, hogy a napi átlagos 7 liter tejhozamot 9 literre emeli és hogy min den 100 tehén után felnevel 80 borjút, melyeknek élősúlya 10 hetes korukban meghaladja a 110 kg-ot. Értékes íhunkafelajánlást tettek a búcsi EFSz építészei is, akik azonkívül, hogy az építési munkákat a tervezett határidőnél előbb elvégzik, megtakarítanak 130.000 korona^ értékű építési anyagot a tehénistállóknál, a sertésistállóknál pedig 250.000 korona értékű építőanyagot. A földmunkák sikeres elvégzésébe bekapcsolódnak a szövetkezet hivatali dolgozói is, akik vállalják, hogy egy hektár cukorrépát saját maguk munkaidejükön kívül megművelnek és hogy ezen a hekáron 600 mázsás termést érnek el. Soóky Lajos, a búcsi EFSz elnöke. Egy traktorral egy nan aíatf 60 bejáron végezték el a talafeJőkészítési munkákat A füleki traktorállomáshoz tartozó brigádokon az új normák ismertetése után a traktorosok szocialista kötelezettséget vállaltak, hogv tervüket 175 százalékra teljesítik, nagy súlyt helyeznek a minőségi munka elvégzésére és 5—10 százalékos iizemanyagniegtakarftást érnek el. Azonkívül a szerelőműhely munkásai is kötelezettséget vállaltak, hogy mindenben segítenek a traktorosoknak, hogy fizok zavartalanul végezhessék a tavaszi munkákat. Kiváló teljesítményeket értek el a traktorosok a tavaszi munkákban is. A galsai HÍ. tipusű egységes föld műves szövetkezetben például az egyik traktoros Hoffer hernyótalpas traktor agregáttal 60 hektáron végezte el a talajelőkészítési munkákat. „A nagyteljesítményű hernyótalpas traktorok munkaerejét gazdaságosabban tudnánk kihasználni akkor, ha a járásban több hasonló szövetkezet volna, mint a galsai, — mondotta az egyik traktoros, — ezért mi traktorosok is igyekezni fogunk és nagy súlyt fektetünk arra, hogy a járásunkban minél több kisés középparasztot megnyerjünk a közös gazdálkodásnak". A munkák mielőbbi elvégzésében versenyeznek az osrfyání szövetkezet munkacsoportjai A rimaszombati járásban lévő osgyáni szövetkezet tagjai egyhangú határozatot hoztak, hegy évi munkaversenyre hívják ki a vrbovcei III. tipusű szövetkezetet, mégpedig a tavaszi munkák idejében való elvégzésében és az agrotechnikai intézkedések minél nagyobb mértékben való kihasználásában. Minél nagyobb földterületen keresztsorú v. i módszert alkalmaznak, előtérbe helyezik az állatállomány növelését. a hús- és hústermékek beszolgáltatásának biztosítását, elmélyítik a szocialista munkaversenyt a szövetkezet egyes munkacsoportjai között s azokon belül kifejlesztik az egyéni mynkaversenyt. A versenykihívás után az osgyáni szöve^Jtezet első mezőgazdasági munkacsoportja ugyancsak versenyre hívta ki a második csoportot az sére. A második munkacsoport elfogadta a versenykihívást s ugyanakkor tiltakozásukat fejezték ki az amerikai imperialisták baktériumfegyverei ellen s kötelezték magukat, hogy jó munkával hektáronként két mázsával több árpát és zabot fognak kitermelni, mint ahogyan azt a évi tervben tervezték. Kasár Sámuel, Rimaszombat. A nagymegyeri állami birtokok igazgatóságához tartozó birtokrészek dolgozói munkaversennyel köszöntik május elsejét Az újmajori gazdaság dolgdzói kötelezettségvállalással ünneplik meg a munkásság harcos ünnepét. Ezért vállalták, hogy a fejési átlagot napi 8 literről 9 literre emelik május elsejéig. A CsíSz helyi szervezete május elseje tiszteletére 200 munkaóra ledolgozását vállalta a tavaszi munkákban, továbbá vállalták, hogy a napi munkaidő után állandóan segíteni jognak az állami birtok munkásainak a kapásnövények ápolásában s azonkívül egy szép kultúrműsort adnak -a nagymegyeri állami birtok dolgozóinak. A füzesi gazdaság dolgozói ugyancsak kötelezettségvállalással készülnek május elseje méltó megünneplésére. Versenyre hívták ki az újmajori gazdaságot és a mostani tejhozamot átlagosan 9 literre emelik. A petényi gazdaság tehenészei május elsejére a jelenlegi 8.5 literes fejési átlagot 9.5 literre emelik. Ezzel fejezik ht hűségüket a szocialista hazához és ragaszkodásukat a békéhez. Az aszódi gazdaság öntudatos dolgozói is munkafelajánlásokat tettek május elseje tiszteletére. A szocializmus mielőbbi megvalósítása érdekében 12 napon keresztül a rendes munkaidőn kívül egy órával járulnak hozzá a béke megszilárdításához. Pál Kálmán. Nagymegyer Rövidesen végeznek a tavasziak vetésével a jénei dolgozó parasztok A jénei kis- és középparasztok megértették annak fontosságát, hogy csak akkor várhatnak jó termést, ha a magot idejében a földbe teszik. Nem mondták azt, amit a rimaszombati •'árás egyes községeiben, hogy majd akkor fogunk vetni, ha a föld már teljesen rnegszik. kad, hanem a magasabb fekvésű egész évi munkák sikeres elvégzé- 1 földeken, amint csak lehetett, hozzáfogtak a vetéshez. Annak ellenére, hogy a legutóbbi esős időjárás hátráltatta munkájukat, közös munkával, megértéssel eddig 30 százalékra végeztek a tavasziak vetésével. Most, hogy az időjárás is kedvező, rövidesen végeznek az árpa, zab és a borsó vetésével. Kozlok László, Rimaszécs Az állattenyésztési feladatok teljesítésében Jászó jár az élen a moldavai járásban A moldavai járási Nemzeti Bízott-1 ság elsőrangú feladatának tekinti, hogy mindent megtegyen a Párt és a kormány húsellátás megjavításáról szóló határozatának teljesítésére. Éppen ezért értekezletet hívott össze, amelyen megjelentek a helyi nemzeti bizottságok elnökei és titkárai, a traktorállomások és az EFSz-nek kiküldöttei stb. Az előadók ismertették a tervet és annak minden egyes pontját vita tárgyává tették. Pontosan megnevezték az egyes községekre váró feladatokat. Hogy a községek és az EFSz-nek biztosítani tudják a kitűzött feladatok teljesítését, a járási Nemzeti Bizottság népnevelőket nevezett ki, akiknek feladata, hogy a helyi nemzeti bizottságokat segítsék munkájukban. Itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy a népnevelőknek csak a kisebb fe. Ie értelmezi helyesen hivatását, mert sokan közfilök, hivatkozva az idő rövidségére, nem tudták előkészíteni a községekben a közgyűléseket kellőképpen. így aztán ezek a gyűlések csupán adminisztratív, statisztikai jellegűek voltak. A feladatok teljesítésében kitűnik Jászó község, ahol II. típusú EFSz működik. A község lakosságának túlnyomó része belépett a szövetkezetbe. Az állattenyésztés feladatainak megbeszélése céljából rendezett gyűlésen a szövetkezeti tagok nagyon helyesen foglaltak állást az egyes kérdésekben. Több értékes kötelezettségvállalás hangzott el. Mindez arról tanúskodik, hogy a népi igazgatás szervei Jászén megtették a kellő lépéseket a Párt és a kormányhatározat áltai kitűzött feladatok teljesítésére. Ugyancsak szép eredményeket ért el Cesztice község is, ahol I. típusú EFSz működik. A gyűlést itt is nagyon jól megszervezték. A lakosság részvételét úgy biztosították, hogy iskolásgyerekek agitkettösöket alakítva jártak häzról-házra. A főbeszámolót az értekezleten a helyi Nemzeti Bizottság elnöke és titkára tartották meg. A vitába szép számmal bekapcsolódtak a dolgozó földművesek. Kötelezettségvállalásokban főleg az ifjúság tűnt ki. A jó példák mellett, mint rossz példát kell felhozni Resice és Hostyovče községeket, aliol az előkészületek is nagyon gyengék voltak. A gyűlésen kevesen jelentek meg és a vita is nagyon alacsony színvonalon állott. Ezért természetesen mindenekelőtt a helyi Nemzeti Bizottság elnöke és titkára a felelősek. Több figyelmet az állategészségügyi intézkedésekre a kékkői járásban Mint népnevelő járom a kékkői já- l rás falvait s így alkalmam van több dolog megfigyelésére. Mindenekelőtt egy veszélyes tünetre szeretnék rámutatni. A járásban több helyen felütötte fejét a sertésvész, ami bizony nagyon sokszor keresztülhúzza a becsületes kis- és középföldmüvesek azon törekvését, hogy eleget tegyenek húsbeszolgáltatási kötelezettségüknek. Mindezt nem nézhetjük ölhetett kézzel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy kellő és alapos orvosi intézkedé. sekkel elejét lehqt venni a pusztításnak. Nem szabad előfordulni olyan dolgoknak, amilyenek gyakoriak a kékkői járásban. A felsőbb szervek elrendelték, hogy minden egyes beteg és elhullott sertést be kell vinni a járási székhelyre és ott be. mutatni, hogy az állat tényleg elpusztult-e. Az utakon napról-napra több szekérrel lehet találkozni, amelyeken ilyen fertőzött, vagy éppen megdöglött állatot szíllítanak Kékkőre. Véleményem szerint ez az eljárás nagyon helytelen, mert .így a földművesek maguk terjesztik a sertésvész bacilusait. A másik nagy hiba a vágóhídon történik. A beteg állatokat levágják é

s azok vére belefolyik a vágóhíd mellett lévő patakba. Így azután a víz viszi szét a bacilusoka*; a járásban. Ha ezekre az egészségügyi alapkérdésekre több figyelmet fordítanánk a kékkői járásban, nem tizedciné meg a veszélyes betegség sertésállományunk jelentős részét. Gogh László, Gyurkovca. Beszámolok eredményeimről és nehézségeimről Egy sertésetető levele Csehországból Szeretnék beszámolni legújabb eredményeimről, valamint azokról a nehézségekről, amelyekkel munkám közben meg kell küzdenem. Sertéseim szépen fejlődnek, nagy gondot fordítok etetésükre és tisztántartásukra. Március hónapban naponta feletettem 125 kg krumplit, 120 kg árpadarát korpával keverve, 30 kg szárított krumplit, 20 kg különféle tápporokat, körülbelül 130 kg takarmányrépát, 40 kg herét és 40 liter fölözött tejet. Márciusban 6 anyától elválasztottam 56 malacot, amelyeknek átlagos élősúlya 13.82 kg volt. Jelenleg 11 anyánál 84 malac van. Az anyák közül öt előhasú. Üjévtöl összesen 178 malacot választottam el 22 anyadisznótól. Sajnos, előfordult az is, hogy a malacok közül jónéhány megdöglött. Ennek az volt az oka, hogy az anyadisznók istálló hiányában meghűltek. A hibát próbáltam kiküszöbölni, mégpedig úgy, hogy egészséges anyákat neveltem ki átmeneti ólakban. Az anyák nagyon fürgék és bizony jól megszaporították a munkámat azzal, hogy gyakran kell padlót és falat javítanom, amit az élénk állatok kapargálással megrongáltak. Ezt a munkát asztalosnak kellene végezni, de mivel iparosokban hiány van, sajátmagam elvégzem ezt is. Természetesen ezért külön jutalomban részesülök, mégpedig óránként 13.50 koronában. Vannak azonban gazdaságunkon olyan hibák, amelyeket nehezebb kiküszöbölni. Az ólakon például szellöztetörés van, amelyet télen sem lehet elzárni így aztán a hó beszivárgott a padlásra és a réseken keresztül néha becsepegett az ólba a malacok közé. A kismalacokat ekkor száraz helyre vittem, de az etetőben továbbra is nagyon nedves és egészségtelen maradt a levegő'. Hiba volt az is, hogy a nyári bódék tetejét kátránypapírral fedték be anélkül, hogy azokat lécekkel a fedélzethez erősítették volna így aztán a szél leszagatta a kátránypapírt és az eső meg a szél megint szabad útat nyert az ólakba. Igen nagy nehézségeket jelent számunkra az is, hogy kevés a férőhely. Sokszor egy ketrecbe két anyát kell tennünk malacaival együtt, ami bizony egyáltalán nincs jó hatással az állatok fejlődésére. Januárban például a következő eset történt. Elválasztottam 84 malacot, amelyek három kerítésbe voltak elhelyezve. A hizlalda tele volt. Mivel a járásban száj- és körömfájás ütötte fel a fejét, a malacokat nem tudtuk más helyre vinni, így aztán a lóistállót ürítettük ki és ott csináltunk helyet számukra, a lovakat pedig elvittük az egyik szomszédos állami gazdaságba. Többször volt arról sző, hogy ha az építészeti vállalat új gazdasági épületeket épít a tervrajzok kidolgozásánál meghallgatja a gazdasági dolgozók, az én esetemben a sertésetetö véleményét is. Ez azonban idáig nem valósult 'meg, ami véleményem szerint nem kis mértékben okozza azt, hogy az űj épületek nem felelnek meg százszázalékosan hivatásuknak. Csóka Ferenc, Krovice