Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-30 / 102. szám, szerda

6 1952 április 30 Május elsején a proletár nemzetköziség zászlaja alatt Engels Frigyes forradalmi csoportjainak viharos életében és kidolgozták a forradalmi proletár szocializmus vagy kommunizmus (Marxizmus) elméletét és taktikáját. Miután mint veszedelmes forradalmárt Párizsból kiutasították, Marx Belgiumba költözött. Amikor 1848-ban kitört a februári forradalom, Marxot kiutasították Belgiumból ls, ahonnan ismét Párizsba ment. A márciusi forradalom után visszatért Németországba, Kölnbe, ahol egy éven keresztül az „l'j Rajnai Újság" főszerkesztője volt. Az új elméletet rendkívüj megerősítették az 1848— 1849-es forradalmi események, valamint az összes proletár és demokratikus mozgalmak a világ minden országában. A győzelmes ellenforradalom Marxot bíróság elé állította, majd ismét kiutasította Németországból. Marx először Párizsba, majd miután Innen ls kiutasították, Londonba ment és Itt is halt meg. Az emigráns életviszonyok nagyon nehezek voltak, úgyhogy Marx Engels áldozatos támogatása nélkül nem Is tudott volna hozzálátni a „Tőke" című müve megírásához. Marx a történelmi mun. kák egész sorában dolgozta ki materialista elméletét és emellett elsősorban a politikai közgazdaságtant tanulmányozta. Ezt a tudományt Marx forradalmosította: Marx Károly Marx Károly 1818 május 5-én született a rajnavidéki Trier városban. A gimnázium befejezése után egyetemen folytatta tanulmányalt, először Bonnban, majd Berlinben, ahol jogtudományt hallgatott, de mé? leginkább történelmet és filozófiát. Berlinben csatlakozott a „baloldali hegeliánusok" köréhez, akik atheista és forradalmi következtetéseket Igyekeztek levonni Hegel filozófiájából. A baloldali hegellánusok nézetei ebben az Időben nagyon gyorsan terjedt -k Németországban. Marx később a „Rajnai Újság" főszerkesztője lett. Az újságírói munka megmutatta Marxnak, hogy nem eléggé tájékozott a politikai közgazdaságtanban és ezért ezt kezdte szenvedélyesen tanulmányozni. 1843 őszén Marx Párizsba ment, ahol Arnold Rouge.al együtt radi kálls folyóiratot adott ki, amelynek azonban csak két évfolyama jelent meg. Ebben a folyóiratban megjelent cikkeiben Marx már mint forradalmár lép fel és a tömegekre és a proletáriátusra hivatkozik. 1844 szeptemberében néhány napra Párizsba érkezett Friedrich Engels, aki ettől az időtől fogva Marx leghűbb barátja lett. Mindketten szenvedélyesen vettek részt Párizs Engels 1820 november 28-án született Barmen németországi kisvárosban, mint gazdag gyáros fia. A fiatal Engelst a szociális és politikai kérdések már diákéveiben érdekelték. Mint diák, munkatársa volt az „Ifjú Németország" című radikális szocialista lap szerkesztőségének. Katonai szolgálata alatt Berlinben szoros kapcsolatokat vett fel az Ifjú hegeliánusok csoportjával. Ekkor Ismerkedett meg Marx Károllyal is. Elválhatatlan barátokká váltak és a szocializmus nagy műve építéseinek munkatársaivá. Elhatározták, hogy az emberiséget felszabadítják a rabszolgaság és a kizsákmányoló osztályok elnyomása alól és a társadalomnak új, emberi arculatot adnak. Engels 20 éves korában Angliába ment. Angliai tartózkodása nagy hatással volt világnézeti kialakulására. „A munkásosztály helyzete Angliában" című első nagyjelentőségű művében már teljesen a materializmus talaján áll és arra a nézetre jut, hogy a munkásosztály csak forradalmi úton szabadulhat fel a társadalom gazdasági viszonyainak átalakításával. Ez a müve a tudományos r^ociallzmus egyik alapkövévé vált. Az 1844—1345-ös években Engels beutazta Európát, hogy megismerkedjék a szocialista mozgalom kezdeteivel és a politikai pártok jellegével. Marxszal együtt kiadta híres művét, a „német-francia évkönyvet" és később a „Német ideológia" című művét, amelyben bejelenti a hegelizmusről való áttérését a dialektikus materializmusra. 1847-ben Marxszal együtt megírta „A kommunista kláltvány"-t, amelyben röviden öszszefoglalta a tudományos szocializmus egész a lápját és amely a munkások nélkülözhetetlen tankönyvévé vált a kapitalizmus ellen vívott harcban. 1870-ben a munkások nemzetközi egyesülése főtanácsának titkára lett, ahol Marxszal együtt azért harcolt, hogy a forradalmi munkásmozgalom — tehát ez a szervezet is — a tudományos szocializmus forradalmi elméletének magaslatán álljon. Engels Marxszal együtt egész életét és munkáját a munkásosztály felszabadításáért folytatott harcnak szentelte. Lángeszű előrelátással megjövendölték a munkásosztály győzelmét és forradalmi elméletet dolgoztak ki a gyűlölt kapitalizmus feletti győzelem elérése érdekében. A Daiy Worter az algíri nép békeharcáról A Daily Worker című lap nemrégiben Tuniszból Irt levelet közölt az algíri nép békeharcáról. A levél szerzője különféle szervezetek képviselőivel beszélt, és ezek mind hangsúlyozták Észak-Afrika dolgozóinak béke. vágyát é

s követelését, hogy vessenek véget a koreai és a vietnami gonosztevő háborúnak. A tengerészek algíri szakszervezeti szövetségének egyik vezetője a levél szerzőjének következőket mondotta: „Szakszervezeti szövetségünk oráni tagozatának tanácsa, amely 40.000 munkást képvisel, megerősiti a munkások elszántságát, hogy sohasem fognak harcolni az imperializmus érdekeiért a koreai nép, vagy bármilyen más nemzet ellen. Az oráni ki. kikötőmunkások nem rakodnak be a fegyverszállító hajókra, amelyek Franciaország piszkos vietnami háborúja számára szállítanak lőszereket. Nem fogunk berakodni angol hajókra sem, amelyek Egyiptomba szállítanak fegyvereket, sem pedig francia hajókra, amelyek Tuniszba szál. lítanak fegyvert. A mi főhozzájárulásunk a békemozgalomhoz, amelybe bekapcsolódott az egész világ, a mi függetlenségünkért és felszabadulásunkért folytatott harc." A levél szerzője továbbá elmondja, hogy az algíri parasztok, akik az orSikeres rajtaütés Az Union Francaise d'Information jelenti: A szombatról vasárnapra vir. radó éjjel a vietnami partizánok Bien Hoaban — Saigontól 25 kilométernyi, re északnyugatra — felrobbantották a francia expedíciós hadsereg egyik hatalmas tartályát, amelyben 500.000 liter benzint tároltak. szág egész lakosságának 80 százalékát teszik ki, hogyan harcolnak a békéért. Ain Temouchent körzetben a Béke Világtanács felhívását 10.000 paraszt, a Sidi.Bel-Abbes körzetben 2000 paraszt írta alá. A békeharcban nagy aktivitást fejtenek ki az algíri nők is. Külföldi küldöttségek a moszkvai május elsejei ünnepségeken A Szovjetunió villamosipari dolgozói szakszervezetének meghívására április 27-én Moszkvába érkezett a. francia villamosipari dolgozók küldöttsége, hogy résztvegyen a moszkvai május elsejei ünnepségeken. A SZovjet Ifjúság Antifasiszta Bizottságának meghívására április 27én belga ifjúsági küldöttség érkezett Moszkvába. A Szovjet Nők Antifasiszta ^izottságának meghívására Kínábjl, Ko. reából, Vietnamból, a Mongol Népköztársaságból, az USA.ból, Ausztráliából és más országokból nőküldöttségek érkeztek a Szovjetunióba. SZAVAK ÉS TETTEK Szavak: James Van Fleet, a Koreában működő 8. amerikai hadsereg parancsnoka a Stars and Stripes című lap tudósítójának kijelentette: „Mi szigorúan betartjuk a genfi konvenció cikkelyeit." (A genfi konvenció a ha« difoglyokkal való emberséges bánásmódról intézkedik.) Tettek: Az amerikai hadifogolytáborokban 1951-ben csaknem 17.000 koreai és kínai hadifoglyot gyilkoltak meg. 1952.ben csupán a Kocsedo szigetén végrehajtott két mészárlás során 252 koreai és kínai hadifoglyot öltek meg. Az 1091. számú amerikai partrászáll5 hajón kínai és koreai hadifoglyokat bakteriológiai kísérletekre használtak fel. Az Associated Press nevű amerikai hírügynökség is beismerte, hogy a kísérletek eredményeképpen az északkoreai hadifoglyok közül 1400 súlyosan megbetegedett. Életbelépett a Japánra erőszakolt „békeszerződés" Mint a Reuter és az AFP jelenti, hétfőn érvénybe lépett az USA által Japánra erőszakolt, úgynevezett békeszerződés. A „békeszerződés" élet belépésével egyidejűleg életbelépett a Washington és Tokió közti agreszsziós célzatú „kölcsönös biztonsági szerződés", melynek értelmében Japán továbbra is amerikai megszállás alatt marad, területét és gazdaságát teljesen ki kell szolgáltatnia az ame. rikai imperialistáknak. A kínai ifjúság támogatja a japín munkásság harcát az ország fas zálása ellen Az ftsszklnal demokratikus Ifjúsági Szövetség a japán munkássághoz üzenetet intézett, amelyben üdvözli a japán munkásság bátor harcát Josida kormányának fasiszta törvényei ellen. A nyilatkozat rámutat arra, hogy a fasiszta törvények célja a japán nép nemzeti függetlenségre való jogának korlátozása és a

1 japán nemzetnek új világháborúba való sodrása. Mostani harcotok nagyon jelentős — mondja a nyilatkozat, — a japán munkásosztály mindig kifejezés, re juttatta szilárd elszántságát az Éhínség pusztít Indiában A Times of India közli, hogy a Kalkuttától 40 mérföldnyire fekvő 90.000 lakósú Runderban körzetben éh.nség dühöng. Sokan mindössze fűvel táplálkoznak. A Press Trust of India hírügynökség tudósítója jelenti, hogy Dzshabua körzet százezer lakója éhezik. A lakósok többsége füvet és fagyökeret eszik. Szovjet küldöttség érkezik Berlinbe május l-re A Neues Deutschland közlése szerint Berlin demokratikus övezetében rendezendő nagyszabású május else. jei ünnepségeken a szovjet szakszervezetek is képviseltetik magukat. A szovjet küldöttség vezetője Lidia Korabelnyikova, a róla elnevezett anyagtakarékossági mozgalom világ, hirfl kezdeményezője. újrafelfegyverzés ellen és az amerikai megszállás ellen folytatott harcban. Meg vagyunk győződve arról, bogy egységtek még jobban megerősödik abban a harcban, amelyben őszintén támogat benneteket az egész japáni és ázsiai nép, az egész világ népe. Az összkínai Demokratikus Ifjúsigi Szövetség tiltakozó nyilatkozatot intézett Josidához, a japán kormány elnökéhez is. Ebben a nyilatkozatban főleg azt hangsú'yozza, hogy a japán kormány fasiszta törvényei éles el. lentétben állnak a potsdami egyezménnyel. Az amerikaiak megtámr Ijált Ausztria Kommunista Pártjának népnevelőit i Bécs amerikai megszállási övezetében az utóbbi napokban néhány iz. ben megtámadták Ausztria Kommunista Pártja agitációs csoportjait, amelyek májusi plakátokat ragasztottak. Az amerikai tisztek e támadások során számos osztrák ifjúmunkást megkínoztak, ezenkívül számos további amerikai erőszakoskodást jelentenek Ausztria amerikai megszállási övezetéből. Főleg Zell am See ben és Wellsben követtek el az amerikai katonák számos erőszakosságot a lakosság ellen.