Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-30 / 102. szám, szerda

2 IlJSIf 1952 április 30 A koreai szakszervezeti dolgozók üdvözlete május l-nek csehszlovákiai ünnepségei alkalmából A Központi Szakszervezeti Tanács május l-nek ünnepségei alkalmából a következő üdvözlő táviratot kapta az Összkoreai Munkásszövetségtől: Az egész koreai dolgozó nép nevében és a magam nevében is május elsejének, a világ dolgozói nemzetközi szolidaritásának napja alkalmából a legforróbb üdvözletem küldöm Önöknek és kívánom, hogy országuk újabb sikereket érjen el a béketábor további megszilárdításáért és a gazdasági terv teljesítéséért folytatott harcában. HUN-HEN az Összkoreai Munkásszövetség Központi Bizottságának elnöke. A Csehszlovákiai Szovjetbarátok Szövetségének dunaszerdahelyi járási konferenciájáról * A Csehszlovákiai Szovjet Bará- | tok Szövetségének dunaszerdahelyi ! járási szervezete április 20-án tar- j totta meg IV. konferenciáját. A gyűlésre a járás minden falujából örömmel jöttek a helyi csoportok képviselői, hogy beszámoljanak eddig végzett munkájukról. Pollák Margit Felsöpatonyból elmondja, hogy a faluját meglátogató szovjet vendégeknek a mezőgazdaságra és az állattenyésztésre vonatkozó szaktanácsai teljesen új fejlődési lendületet ad- i tak az egységes földműves szövetkezetnek, mert mind az őszi, mind a tavaszi vetésnél nagyszerűen felhasználhatták azokat. Ennek köszönhető, hogy a felsőpatonyi EFSz egész Szlovákiában a második helyre került. A dunaszerdahelyi lengyár kiküldöttei az üzemekben folyó májusi munkaversenyröl számoltak be, amelynek során a munkások eddigi teljesítményűiket 150 százalékról 188 százalékra emelték. Havran Ferencné. Két évre ítélték a galántai spekulánst Április 24-én állt a galántai bíró ság előtt Babusek spekuláns rézműves, aki valamikor négy munkását szákmányolta ki lelketlenül, most pedig népgazdaságunk elől elrejtett negyven mázsa rezet és bronzot, továbbá nagymennyiségű aranyat. Ezt a nagymennyiségű árút annak ellenére, hogy tagja volt a galántai közüzemeknek, a pincékben tartotta befalazva, részben pedig autogarázsának padlója alatt rejtegette. A bírósági tárgyalás folyamán álszenteskedő magatartásával megmu tatta, hogy népi demokratikus rend szerünk ellensége, aki visszakívánja a régi „aranyidőket", amikor szabadon kizsákmányolhatta embertársait, A bizonyítási eljárás befejezése után a bíróság 2 évi börtönbüntetésre ítélte Babuseket. A galántai munkások enyhének tartották ezt az ítéletet, úgy érezték, hogy sokkal szigorúbban kellett volna őt megbün. tetni. Vadovics, munkáslevelező Bíróság előtt szocialista építkezésűnk veszedelmes kártevője Szigorú, de igazságos ítélet Hétfőn, április 28-án a pozsonyi járásbíróság dr. Artúr Simko elnökletével ülésező öttagú szenátusa előtt felelt bűneiért Iván Izidor Frostig, volt pozsonyi arany- és ezüstműves. A bírósági tárgyalást pozsonyi üzemeink számos dolgozója érdeklődéssel követte. A tárgyalás megnyitása után František Anti járási ügyész felolvasta a vádiratot. Ivan Izidor Frostig, aki egész életében kizsákmányolta a munkásokat és e kizsákmányolásra alapította munkanélküli, kényelmes életét nem tudott megbékélni azzal, hogy dolgozó népünk országunknak a dicső szovjet hadsereg által történt felszabadulása után szilárdan kezébe vette a hatalmat és megkezdte kizsákmányolók nélküli népi demokratikus hazája építését. A vádlott Frostig évekig rejtegette kizsákmányoló tevékenységével összegyűjtött vagyonát és körülbelül 750 millió korona értékű arany -és ezüstáruval rövidítette meg dolgozó népünket. , Ivan Izidor Frostig kizsákmányoló pályafutását 1907-ben kezdte meg, amikor órásmühelyt nyitott Pozsonyban. A dolgozók verejtékéből 1927-ig olyan nagy tökét gyüjött össze, hogy fivéreivel — hasonlóvágású emberekkel — arany- és ezüstárugyárat alapított Pozsonyban. A gazdasági válság csúcspontján is jól ment Frostig dolga, úgyhogy 1931-ben még egy üzlethelyiséget nyitott Prágában. Abban az időben, amikor a München előtti köztársaságban egy millió munkás volt munka nélkül és koldusalamizsnákból élt, Frostig háromemeletes házat építtetett, amibe az akkori időkben 1 millió 500 ezer koronát fektetett be. Mindjárt a felszabadulás iftárti első napokban egéüz működésié!) arra irányította, hogy újra kizsákmányolhassa a dolgozókat. Befurakodott volt vállalata nemzeti gondnokságába és a reakciós elemek segítségével sikerült 1947-ben restitúció útján újra viszszakapni tulajdonába az üzemet. 1949-ben a gyárat államosították, Frostig azonban továbbra is megmaradt mint művezető. A népi demokratikus rendszer iránt érzett gyűlöletből és gazdaságunk megkárosítása iránt való igyekezetében Frostig 1947-től különféle rejtekhelyeken tartogatta összelopott vagyonát. Ily módon dolgozó népünket körülbelül 750 millió korona értékű arany- és ezüstárukkal, órákkal, ékszerekkel, drágakövekkel és más árukkal rövidítette meg. A kihallgatás során Frostig igyekezett kibújni az elkövetett gaztettekért való felelősség alól, azonban döntő bizonyítékokkal rábizonyították büntevékenységének egész terjedelmét. Vallomása végén a bizonyítékok terhe alatt beismerte, hogy összelopott vagyonát nem jelentette be a vagyonadó, a vagyongyarapodás' adó- és a milliómos-adó kivetése céljából, hogy megkárosítsa gazdaságunkat. Frostig aki reményét az új világháború kitörésébe helyezte, ezeket az összegyűjtött és eltitkolt értékeket elsikkasztotta az államosítás elöl azzal a szándékkal hogy szabotálja gazdaságunk építését. Mint gonosztevő tőkés arra számított, hogy visszajönnek a kapitalista első köztársaság alatti „aranyidők" és hogy újra büntetlenül szi polyozhatja dolgozóinkat és munka nélkül élhet mások rovására. Frostig vallomása megmutatta, a kizsákmányoló piszkos és könyörtelen jellemét. Rejtekhelyein a különféle más összelopkodott tárgyak között püspökkereszteket, ezüst koronát is találtak. A kapitalista nyúzó Frostig gyalázatos arculatát kiemeli másfél kiló arany foglelet, amelyeket az SS emberek a koncentrációs és fogolytáborokban áldozataik szájából raboltak el és amelyeket Frostig vagyona gyarapítására használt fel. Frostig utálatos mohósága abban is megnyilvánul, hogy rendszeresen pörösködött alkalmazottaival és még saját édestestvéreit is megrabolta. A vádlott Frostig vallomása után a bíróság Cirill Smidt és Jozef Richtárek tanúkat hallgatta ki, akik vállalatának alkalmazottai voltak. Mindkét tanú arról vallott, mily nyersen bánt Frostig alkalmazottaival, akiket súlyosan gyalázott és fenyegetett. A bíróság ezután tanuként kihallgatta a vádlott feleségét, Frostig Margitot a vádlott gonosztevő tevékenységéről, aki többek között arról is vallott, hogy a vádlott órájának egy fürdőhelyen való elvesztése miatt hogyan üldözte a ruhatárosnőt annak ellenére, hogy semilyen bizonyítéka ellene nem volt és amikor a ruhatárosnőt a bíróságok felmentették, kijelentette, hogy egészen a legfelsőbb helyekig fogja őt üldözni, mivelhogy „a koldust be kell csukni". A további tanú, Erna Uhrová, a vádlott nővére, a Frostig által öszszelopkodiott aranytárgyak elrejtéséről vallott. A vádlott nővérének, sógorának és testvérének vallomásaiból bebizonyítást nyert, hogy Frostig ezeket a tárgyakat azzal a szándékkal rejtegette, hogy meglopja dolgozó népünket. A bírósági szakértő vallomása után, aki véleményében többek között megerősítette, hogy a Frostig által összefeketézett és elrejtett tárgyak összértéke, körülbelül 750 millió koronát tesz ki, František Anti járási ügyész előadta záróbeszédét. Beszédében részletezte a vádlott Frostig gonosztevő tevékenységét. Rámutatott Frostig gaztetteinek terjedelmére is, mivel azokból az értékekből, amelyeket Frostig dolgozó népünktől vont el, 2000 kétszobás lakásegységet lehetne fölépíteni, a legmodernebb kényelmes berendezéssel ellátva, vagyis egy 8000 lakosú legmodernebb várost lehetne belőlük felépíteni. Az ügyész továbbá rámutatott arra, hogy Frostig ezeket a bűntetteket mint a bukott tőkésosztály tagja követte el, amely a népi demokratikus rendszer és a dolgozó nép iránti gyűlöletből a leggyalázatosabb eszközökhöz folyamodik. Rámutatott, hogy a vádlott a népi demokratikus rendszer megsemmisülésére és új világháborúra számított, amelynek lehetővé kellet volna tennie számára az újabb korlátlan kizsákmányolást. Beszéde befejező részében hangsúlyozta, hogy Frostig és a hozzá hasonlók a Koreában baktériumfegyvereket használó barbár imperializmus szövetségesei. Ezután fölszólalt a vádlott védője, aki rámutatott az enyhítő körülményekre, majd a vádlott élt az utolsó szó jogával. Tanácskozás után a bíróság meghozta az ítéletet, amely a vádlottat bűnösnek ismeri el a vádiratban felsorolt bűntettekben és halálbüntetésre, egész vagyona, valamint állampolgársága elvesztésére és 2 millió korona pénzbüntetésre ítéli. A bíróság által meghozott igazságos Ítélet annak a bizonyítéka, hogy dolgozó népünk szigorúan leszámol az összes kártevőkkel és fölforgatókkal. Az eperjesi dolgozók május elsejére készülnek As eperjesi kerület dolgozói az idei május elseje ünnepségei utolsó előkészületeinek jegyében élnek. Az utolsó agitációs vasárnapon 5714 agitkettős kereste fel az eperjesi kerület háztartásait. A vranovi kerületben az agitkettősök 12 munkaerőt nyertek meg a nehézipar számára és 254 előfizetőt szereztek a Pravdának. A sztropkói járásban 167 és stará-l'ubovnyai járásban 212 előfizetőt, szereztek a pártsajtónak. A május elseje előtti utolsó napokon a dolgozókat munkahelyeiken kötelezettségeik sikeres teljesítésére mozgósítják. Az eperjesi mészkőüzem dolgozói kötelezettségeik teljesítésének keretében 10 nappal a i megszabott határidő előtt befejezték j a körkemence javítását. Az eperjesi „Üj otthon" dolgozói felajánlást tettek, hogy áprilisban 22 hálószobaberendezéssel többett készítenek el. Ezt a kötelezettségüket az önköltségcsökkentésre lirányuló többi felajánlásokkal együtt az egyes osztályokon már szombaton, e hó 25-én 4—6 százalékkal túlteljesítették. Kötelezettségük teljesítésével 142.000 kóronát takarítottak meg. Snina járás Parihuzovce községében a kis- és középparasztok kötelezettséget vállaltak, hogy a gabonanemüek tavaszi vetését május l-ig elvégzik. Kötelezettségüket már április 25-én teljesítették. Nyolc munkaerőt helyettesítünk Szlovákia összesített tervének sikeres elvégzésére az ország öszszes munkásai összefogtak, hogy jobb munkával s a munkaidő teljes kihasználásával teljesíthessék a terv feladatait. Üzemünkben a reggeli szünetben összejövünk és együttesen megbeszéljük munkatársaimmal a napi tervet s azt, hogyan tudnánk még jobban fokozni munkateljesítményünket és csökkenteni a selejtet. Ml présházi dolgozók is kötelezettséget vállaltunk május elseje tiszteletére, hogy nyolc munkaerőt fölszabadítunk a nehéziparnak ezek munkáját is elvégezzük, hogy így is hozzájáruljunk a terv mielőbbi teljesítésére. Tudatában vagyunk annak, hogy nagy feladatok várnak még ránk a szocializmus építésében. Munkánk eredményes teljesítése a munka pontos műszaki megszervezésében és a munkafegyelem megszilárdításában rejlik. Tudjuk, hogy termelésünk emelésével, a terv idöelőtti teljesítésével saját és egész népünk életszínvonalának emeléséhez járulunk hozzá. Szegecs István mumkáslevelezö Sid Lenin tanítása serkent minket nagyobb teljesítményekre A HUKO dolgozói április 23-án este megünnepelték V. I. Lenin születésének évfordulóját. Az erre a célra feldíszített kultúrteremben összegyűltek a dolgozók, hogy jelenlétükkel is igazolják szeretetüket és hálájukat a diosö bolsevik párt megteremtője iránt. Az ünnepélyen megjelentek az eperjesi ipari főiskola hallgatói is, akik szép kultúrműsorral szórakoztatták a HUKO dolgozóit. Danis elvtárs, a CsISz kiküldöttje ünnepi beszédében többek között ezeket mondotta: „Leniin meghalt, de a leninizmus él, azokban a hatalmas építkezésekben, melyek ma a Szovjetunióban folynak, él a HUKO építkezésében és szocialista hazánk felépítésében". Helmeci elvtárs beszédében rámutatott az új nemzetiségi politika jelentőségére, hangožtatta, hogy ma a csehek, szlovákok, magyarok együttes erővel építik hazánkban a szocializmust és védik a békét. Mozgósító hatású beszédét a következő mondattal zárta be: ,,Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog", Balog Kálmán, HUKO Az állatorvosi segéderők iskolájából írják A malinovoi magyarnyelvű állatorvosi segéderők iskolája kötelezettségvállalást tett május elsejére. Meglepő volt az a lelkesedés, amit az elvtársak tanúsítottak a kötelezettségvállalásnál. Örömmel vállaltuk, hogy elültetünk 10.000 facsemetét az iskolához tartozó állami birtokon, amit már sikeresen el is végeztünk. Mi, akik az állategészségügyi szolgálatba állottunk, munkánkkal kell, hogy bebizonyítsuk, hogy öntudatos, politikailag érett tagjai vagyunk annak az osztálynak, mely belénk helyezte bizalmát. Hogy erre a bizalomra méltók legyünk, szorgalmas tanulással sajátítjuk el azt a tudást, mellyel egész népünk érdekeit védjük. Tudjuk azt, hogy minden beteg állat meggyógyítása, megmentése egy-egy lépést jelent életszínvonalunk emelésében és a szocializmus felépítésében. De ugyanakkor csapást mérünk a reakcióra is, mely aljas munkájával akadályozza békés építésünket. Köszönetet mondunk pártunknak s vezérének, Gottwald elvtársnak, hogy anyanyelvünkön sajátíthatjuk el azt a tudást, amelyre azelőtt a kapitalisták elvei szerint csak a kiváltságos osztály gyermekei voltak alkalmasak. ígéretet teszünk, hogy bátor és tántoríthatatlan harcosai leszünk a marxi és lenini eszméknek és igyekszünk minél többet átvenni a szovjet tapasztalatokból. Az állatorvosi segéderők szakképző iskolájának hallgatói, Malinovo A Micsurin-kör versenyfelhívása A horváti Micsurin-kör versenyre hívta ki a szepsi járás Micsurin-köreit. A verseny feltételeit a következő pontokban jelölték meg: 1. Konyhakerti növények termelése, 2. kerti virágok ápolása, 3. méhészet, 4. szőlészet, 5. faiskola létesítése. 6. a gyümölosfák oltása. 7. új tagok szervezése, 8. új káderek nevelése, 9. munkanapló vezetése, 10. munkáslevelezés az Üj Szó és a Pionírok lapjával, 11. az eredményekről és a hibákról jegyzetek, beszámolók készítése és ezek alapjául brosúrák nyilvánosságra hozatala. örülnénk ha versenyfelhívásunkat minél több Micsurin-kör elfogadná és magáévá tenné a nemes cél érdekében, hogy ezzel is harcoljunk a békéért. Csurilla József tanító, Horváty Megvédjük a békét és hazánkat Mi munkások mélyen elitéi j ük az amerikaiak barbár baktériumháborúját, melyet a védtelen koreai lakosság, az ártatlan nők és gyermekek ellen folytatnak. Mivel nem tudják a győzelmet kiharcolni, ilyen aljas tettekhez folyamodtak, amiért a legszigorúbb büntetést érdemlik. Mi munkások a béke érdekében mindent elkövetünk, igyekszünk minél többet termelni, hogy mielőbb felépíthessük hazánkban a boldog jövőt, a szocializmust. Kitartóan dolgozunk, hogy mindenkinek biztosítva legyen a mindennapi kenyere, a biztos megélhetése. Mi békét akarunk, a magunk és gyermekeink számára. Ha kell, megvédjük a békét nemcsak fokozott munkateljesítményeinkkel, hanem fegyverrel a kézben is szembeszállunk a szabadságunkat eltiporni akaró ellenség1. Rózsa János, Pöténypuszta H

M a, k£é&»? 1952 április 14-én a 17.15 perckor induló személyvonattal Diószegről Bratislava felé utaztam. Már félórával előbb ott álltam a sorban a jegykiadó előtt több társammal együtt. A vonat közben befutott, de csak tizennégy ember kapott jegyet. Körülbelül húszan jegy nélkül szálltunk föl a vonatra és így mindegyikünknek húsz korona büntetést kellett fizetni. Mikor az utasok felszólították a jegykiadót, hogy gyorsabban adja a jegyeket, az szemtelenül nekik támadt és az irodában társával együtt kinevették a sorban álló utasokat. A jegykiadó nagyon jól tudta, hogy elfogytak a menetjegyei és az utasoknak újat kell kiállítania, mégsem volt hajlandó megkezdeni a jegykiadást hamarább, mint 10 perccel a voniat indulása előtt. Ez már nem az első eset, hogy a diószegi állomáson nem kaptam menetjegyet. Az illetékes vasútügyi hivatal intézkedjék, hogy ilyen esetek többé ne forduljanak elő és az oda beosztott alkalmazott tisztességesen bánjon a munkásokkal. Szigeti József mumkáslevelezö Magyarbél A breznói IX. Kongresszusüzemben határidő előtt teljesítették a május elsejei kötelezettségvállalásokat A breznói hídépítő üzem 205-ös számú munkaközpontjának dolgozói kötelezettségvállalásukban megfogadták, hogy április 30-ig terven fe. lül 1 millió korona értékű árút termelnek. A munkások lelkes munkája meghozta gyümölcsét, adott szavukat április 25-én a délelőtti órákban valóra váltották. Drenko Erzsébet, Fülek.