Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-30 / 102. szám, szerda

2 IlJSIf 1952 április 30 A koreai szakszervezeti dolgozók üdvözlete május l-nek csehszlovákiai ünnepségei alkalmából A Központi Szakszervezeti Tanács május l-nek ünnepségei alkal­mából a következő üdvözlő táviratot kapta az Összkoreai Munkás­szövetségtől: Az egész koreai dolgozó nép nevében és a magam nevében is május elsejének, a világ dolgozói nemzetközi szolidaritásának napja alkalmából a legforróbb üdvözletem küldöm Önöknek és kívánom, hogy országuk újabb sikereket érjen el a béketábor további megszilárdí­tásáért és a gazdasági terv teljesítéséért folytatott harcában. HUN-HEN az Összkoreai Munkásszövetség Központi Bizottságának elnöke. A Csehszlovákiai Szovjetbarátok Szövetségének dunaszerdahelyi járási konferenciájáról * A Csehszlovákiai Szovjet Bará- | tok Szövetségének dunaszerdahelyi ! járási szervezete április 20-án tar- j totta meg IV. konferenciáját. A gyű­lésre a járás minden falujából öröm­mel jöttek a helyi csoportok képvi­selői, hogy beszámoljanak eddig vég­zett munkájukról. Pollák Margit Felsöpatonyból elmondja, hogy a fa­luját meglátogató szovjet vendégek­nek a mezőgazdaságra és az állat­tenyésztésre vonatkozó szaktanácsai teljesen új fejlődési lendületet ad- i tak az egységes földműves szövet­kezetnek, mert mind az őszi, mind a tavaszi vetésnél nagyszerűen fel­használhatták azokat. Ennek kö­szönhető, hogy a felsőpatonyi EFSz egész Szlovákiában a második hely­re került. A dunaszerdahelyi lengyár kiküldöttei az üzemekben folyó má­jusi munkaversenyröl számoltak be, amelynek során a munkások eddi­gi teljesítményűiket 150 százalék­ról 188 százalékra emelték. Havran Ferencné. Két évre ítélték a galántai spekulánst Április 24-én állt a galántai bíró ság előtt Babusek spekuláns rézmű­ves, aki valamikor négy munkását szákmányolta ki lelketlenül, most pedig népgazdaságunk elől elrejtett negyven mázsa rezet és bronzot, to­vábbá nagymennyiségű aranyat. Ezt a nagymennyiségű árút annak ellenére, hogy tagja volt a galántai közüzemeknek, a pincékben tartotta befalazva, részben pedig autogará­zsának padlója alatt rejtegette. A bírósági tárgyalás folyamán ál­szenteskedő magatartásával megmu tatta, hogy népi demokratikus rend szerünk ellensége, aki visszakívánja a régi „aranyidőket", amikor szaba­don kizsákmányolhatta embertársait, A bizonyítási eljárás befejezése után a bíróság 2 évi börtönbüntetés­re ítélte Babuseket. A galántai mun­kások enyhének tartották ezt az íté­letet, úgy érezték, hogy sokkal szi­gorúbban kellett volna őt megbün. tetni. Vadovics, munkáslevelező Bíróság előtt szocialista építkezésűnk veszedelmes kártevője Szigorú, de igazságos ítélet Hétfőn, április 28-án a pozsonyi járásbíróság dr. Artúr Simko elnök­letével ülésező öttagú szenátusa előtt felelt bűneiért Iván Izidor Frostig, volt pozsonyi arany- és ezüstműves. A bírósági tárgyalást pozsonyi üzemeink számos dolgozója érdeklődéssel követte. A tárgyalás megnyitása után František Anti já­rási ügyész felolvasta a vádiratot. Ivan Izidor Frostig, aki egész éle­tében kizsákmányolta a munkáso­kat és e kizsákmányolásra alapítot­ta munkanélküli, kényelmes életét nem tudott megbékélni azzal, hogy dolgozó népünk országunknak a di­cső szovjet hadsereg által történt felszabadulása után szilárdan kezé­be vette a hatalmat és megkezdte kizsákmányolók nélküli népi demo­kratikus hazája építését. A vádlott Frostig évekig rejtegette kizsákmá­nyoló tevékenységével összegyűj­tött vagyonát és körülbelül 750 mil­lió korona értékű arany -és ezüst­áruval rövidítette meg dolgozó né­pünket. , Ivan Izidor Frostig kizsákmányo­ló pályafutását 1907-ben kezdte meg, amikor órásmühelyt nyitott Pozsonyban. A dolgozók verejtéké­ből 1927-ig olyan nagy tökét gyüj­ött össze, hogy fivéreivel — hason­lóvágású emberekkel — arany- és ezüstárugyárat alapított Pozsony­ban. A gazdasági válság csúcspont­ján is jól ment Frostig dolga, úgy­hogy 1931-ben még egy üzlethelyi­séget nyitott Prágában. Abban az időben, amikor a München előtti köztársaságban egy millió munkás volt munka nélkül és koldusalamizs­nákból élt, Frostig háromemeletes házat építtetett, amibe az akkori időkben 1 millió 500 ezer koronát fektetett be. Mindjárt a felszaba­dulás iftárti első napokban egéüz működésié!) arra irányította, hogy újra kizsákmányolhassa a dolgozó­kat. Befurakodott volt vállalata nemzeti gondnokságába és a reak­ciós elemek segítségével sikerült 1947-ben restitúció útján újra visz­szakapni tulajdonába az üzemet. 1949-ben a gyárat államosították, Frostig azonban továbbra is meg­maradt mint művezető. A népi de­mokratikus rendszer iránt érzett gyűlöletből és gazdaságunk megká­rosítása iránt való igyekezetében Frostig 1947-től különféle rejtekhe­lyeken tartogatta összelopott va­gyonát. Ily módon dolgozó népünket körülbelül 750 millió korona értékű arany- és ezüstárukkal, órákkal, ék­szerekkel, drágakövekkel és más árukkal rövidítette meg. A kihallgatás során Frostig igye­kezett kibújni az elkövetett gaztet­tekért való felelősség alól, azonban döntő bizonyítékokkal rábizonyítot­ták büntevékenységének egész ter­jedelmét. Vallomása végén a bizo­nyítékok terhe alatt beismerte, hogy összelopott vagyonát nem jelentette be a vagyonadó, a vagyongyarapo­dás' adó- és a milliómos-adó kiveté­se céljából, hogy megkárosítsa gaz­daságunkat. Frostig aki reményét az új világháború kitörésébe helyez­te, ezeket az összegyűjtött és eltit­kolt értékeket elsikkasztotta az ál­lamosítás elöl azzal a szándékkal hogy szabotálja gazdaságunk építé­sét. Mint gonosztevő tőkés arra szá­mított, hogy visszajönnek a kapita­lista első köztársaság alatti „arany­idők" és hogy újra büntetlenül szi polyozhatja dolgozóinkat és munka nélkül élhet mások rovására. Fros­tig vallomása megmutatta, a kizsák­mányoló piszkos és könyörtelen jel­lemét. Rejtekhelyein a különféle más összelopkodott tárgyak között püs­pökkereszteket, ezüst koronát is ta­láltak. A kapitalista nyúzó Frostig gyalázatos arculatát kiemeli másfél kiló arany foglelet, amelyeket az SS emberek a koncentrációs és fogoly­táborokban áldozataik szájából raboltak el és amelyeket Frostig vagyona gyarapítására használt fel. Frostig utálatos mohósága abban is megnyilvánul, hogy rendszeresen pörösködött alkalmazottaival és még saját édestestvéreit is megra­bolta. A vádlott Frostig vallomása után a bíróság Cirill Smidt és Jozef Rich­tárek tanúkat hallgatta ki, akik vál­lalatának alkalmazottai voltak. Mindkét tanú arról vallott, mily nyersen bánt Frostig alkalmazot­taival, akiket súlyosan gyalázott és fenyegetett. A bíróság ezután tanuként kihall­gatta a vádlott feleségét, Frostig Margitot a vádlott gonosztevő te­vékenységéről, aki többek között ar­ról is vallott, hogy a vádlott órájá­nak egy fürdőhelyen való elvesztése miatt hogyan üldözte a ruhatárosnőt annak ellenére, hogy semilyen bizo­nyítéka ellene nem volt és amikor a ruhatárosnőt a bíróságok felmen­tették, kijelentette, hogy egészen a legfelsőbb helyekig fogja őt üldöz­ni, mivelhogy „a koldust be kell csukni". A további tanú, Erna Uhrová, a vádlott nővére, a Frostig által ösz­szelopkodiott aranytárgyak elrejté­séről vallott. A vádlott nővérének, sógorának és testvérének vallomá­saiból bebizonyítást nyert, hogy Frostig ezeket a tárgyakat azzal a szándékkal rejtegette, hogy meglop­ja dolgozó népünket. A bírósági szakértő vallomása után, aki véle­ményében többek között megerősí­tette, hogy a Frostig által összefe­ketézett és elrejtett tárgyak összér­téke, körülbelül 750 millió koronát tesz ki, František Anti járási ügyész előadta záróbeszédét. Beszédében részletezte a vádlott Frostig gonosz­tevő tevékenységét. Rámutatott Frostig gaztetteinek terjedelmére is, mivel azokból az értékekből, ame­lyeket Frostig dolgozó népünktől vont el, 2000 kétszobás lakásegysé­get lehetne fölépíteni, a legmoder­nebb kényelmes berendezéssel el­látva, vagyis egy 8000 lakosú leg­modernebb várost lehetne belőlük felépíteni. Az ügyész továbbá rámu­tatott arra, hogy Frostig ezeket a bűntetteket mint a bukott tőkés­osztály tagja követte el, amely a népi demokratikus rendszer és a dolgozó nép iránti gyűlöletből a leggyalázatosabb eszközökhöz fo­lyamodik. Rámutatott, hogy a vád­lott a népi demokratikus rendszer megsemmisülésére és új világhábo­rúra számított, amelynek lehetővé kellet volna tennie számára az újabb korlátlan kizsákmányolást. Beszéde befejező részében hangsú­lyozta, hogy Frostig és a hozzá ha­sonlók a Koreában baktériumfegy­vereket használó barbár imperializ­mus szövetségesei. Ezután fölszólalt a vádlott védő­je, aki rámutatott az enyhítő körül­ményekre, majd a vádlott élt az utolsó szó jogával. Tanácskozás után a bíróság meg­hozta az ítéletet, amely a vádlottat bűnösnek ismeri el a vádiratban fel­sorolt bűntettekben és halálbünte­tésre, egész vagyona, valamint ál­lampolgársága elvesztésére és 2 mil­lió korona pénzbüntetésre ítéli. A bíróság által meghozott igaz­ságos Ítélet annak a bizonyítéka, hogy dolgozó népünk szigorúan le­számol az összes kártevőkkel és föl­forgatókkal. Az eperjesi dolgozók május elsejére készülnek As eperjesi kerület dolgozói az idei május elseje ünnepségei utolsó előkészületeinek jegyében élnek. Az utolsó agitációs vasárnapon 5714 agitkettős kereste fel az eperjesi kerület háztartásait. A vranovi ke­rületben az agitkettősök 12 mun­kaerőt nyertek meg a nehézipar számára és 254 előfizetőt szereztek a Pravdának. A sztropkói járásban 167 és stará-l'ubovnyai járásban 212 előfizetőt, szereztek a pártsajtó­nak. A május elseje előtti utolsó na­pokon a dolgozókat munkahelyeiken kötelezettségeik sikeres teljesítésére mozgósítják. Az eperjesi mészkő­üzem dolgozói kötelezettségeik tel­jesítésének keretében 10 nappal a i megszabott határidő előtt befejezték j a körkemence javítását. Az eperjesi „Üj otthon" dolgozói felajánlást tettek, hogy áprilisban 22 hálószo­baberendezéssel többett készítenek el. Ezt a kötelezettségüket az ön­költségcsökkentésre lirányuló többi felajánlásokkal együtt az egyes osz­tályokon már szombaton, e hó 25-én 4—6 százalékkal túlteljesítették. Kötelezettségük teljesítésével 142.000 kóronát takarítottak meg. Snina járás Parihuzovce községé­ben a kis- és középparasztok köte­lezettséget vállaltak, hogy a gabo­nanemüek tavaszi vetését május l-ig elvégzik. Kötelezettségüket már április 25-én teljesítették. Nyolc munkaerőt helyettesítünk Szlovákia összesített tervének si­keres elvégzésére az ország ösz­szes munkásai összefogtak, hogy jobb munkával s a munkaidő teljes kihasználásával teljesíthessék a terv feladatait. Üzemünkben a reggeli szünetben összejövünk és együttesen megbe­széljük munkatársaimmal a napi tervet s azt, hogyan tudnánk még jobban fokozni munkateljesítmé­nyünket és csökkenteni a selejtet. Ml présházi dolgozók is kötele­zettséget vállaltunk május elseje tiszteletére, hogy nyolc munka­erőt fölszabadítunk a nehézipar­nak ezek munkáját is elvégez­zük, hogy így is hozzájáruljunk a terv mielőbbi teljesítésére. Tudatában vagyunk annak, hogy nagy feladatok várnak még ránk a szocializmus építésében. Munkánk eredményes teljesítése a munka pontos műszaki megszervezésében és a munkafegyelem megszilárdítá­sában rejlik. Tudjuk, hogy termelé­sünk emelésével, a terv idöelőtti teljesítésével saját és egész népünk életszínvonalának emeléséhez járu­lunk hozzá. Szegecs István mumkáslevelezö Sid Lenin tanítása serkent minket nagyobb teljesítményekre A HUKO dolgozói április 23-án este megünnepelték V. I. Lenin szü­letésének évfordulóját. Az erre a célra feldíszített kultúrteremben összegyűltek a dolgozók, hogy jelen­létükkel is igazolják szeretetüket és hálájukat a diosö bolsevik párt meg­teremtője iránt. Az ünnepélyen meg­jelentek az eperjesi ipari főiskola hallgatói is, akik szép kultúrműsor­ral szórakoztatták a HUKO dolgo­zóit. Danis elvtárs, a CsISz kiküldött­je ünnepi beszédében többek között ezeket mondotta: „Leniin meghalt, de a leninizmus él, azokban a hatalmas építkezé­sekben, melyek ma a Szovjetunió­ban folynak, él a HUKO építkezé­sében és szocialista hazánk fel­építésében". Helmeci elvtárs beszédében rámuta­tott az új nemzetiségi politika jelen­tőségére, hangožtatta, hogy ma a csehek, szlovákok, magyarok együt­tes erővel építik hazánkban a szo­cializmust és védik a békét. Mozgó­sító hatású beszédét a következő mondattal zárta be: ,,Lenin élt, Le­nin él, Lenin élni fog", Balog Kálmán, HUKO Az állatorvosi segéderők iskolájából írják A malinovoi magyarnyelvű állat­orvosi segéderők iskolája kötelezett­ségvállalást tett május elsejére. Meglepő volt az a lelkesedés, amit az elvtársak tanúsítottak a kötele­zettségvállalásnál. Örömmel vállaltuk, hogy elülte­tünk 10.000 facsemetét az iskolához tartozó állami birtokon, amit már sikeresen el is végeztünk. Mi, akik az állategészségügyi szol­gálatba állottunk, munkánkkal kell, hogy bebizonyítsuk, hogy öntudatos, politikailag érett tagjai vagyunk annak az osztálynak, mely belénk helyezte bizalmát. Hogy erre a bizalomra méltók le­gyünk, szorgalmas tanulással sa­játítjuk el azt a tudást, mellyel egész népünk érdekeit védjük. Tudjuk azt, hogy minden beteg állat meggyógyítása, megmentése egy-egy lépést jelent életszínvona­lunk emelésében és a szocializ­mus felépítésében. De ugyanakkor csapást mérünk a reakcióra is, mely aljas munkájával akadályozza békés építésünket. Köszönetet mondunk pártunknak s vezérének, Gottwald elvtársnak, hogy anyanyelvünkön sajátíthatjuk el azt a tudást, amelyre azelőtt a kapitalisták elvei szerint csak a ki­váltságos osztály gyermekei voltak alkalmasak. ígéretet teszünk, hogy bátor és tántoríthatatlan harcosai leszünk a marxi és lenini eszméknek és igyekszünk minél többet átvenni a szovjet tapasztalatokból. Az állatorvosi segéderők szakképző iskolájának hallgatói, Malinovo A Micsurin-kör versenyfelhívása A horváti Micsurin-kör versenyre hívta ki a szepsi járás Micsurin-kö­reit. A verseny feltételeit a követ­kező pontokban jelölték meg: 1. Konyhakerti növények termelése, 2. kerti virágok ápolása, 3. méhészet, 4. szőlészet, 5. faiskola létesítése. 6. a gyümölosfák oltása. 7. új tagok szervezése, 8. új káderek nevelése, 9. munkanapló vezetése, 10. munkás­levelezés az Üj Szó és a Pionírok lapjával, 11. az eredményekről és a hibákról jegyzetek, beszámolók ké­szítése és ezek alapjául brosúrák nyilvánosságra hozatala. örülnénk ha versenyfelhívásunkat minél több Micsurin-kör elfogadná és magáévá tenné a nemes cél érde­kében, hogy ezzel is harcoljunk a békéért. Csurilla József tanító, Horváty Megvédjük a békét és hazánkat Mi munkások mélyen elitéi j ük az amerikaiak barbár baktériumhábo­rúját, melyet a védtelen koreai la­kosság, az ártatlan nők és gyerme­kek ellen folytatnak. Mivel nem tudják a győzelmet kiharcolni, ilyen aljas tettekhez folyamodtak, amiért a legszigorúbb büntetést érdemlik. Mi munkások a béke érdekében mindent elkövetünk, igyekszünk mi­nél többet termelni, hogy mielőbb felépíthessük hazánkban a boldog jö­vőt, a szocializmust. Kitartóan dol­gozunk, hogy mindenkinek biztosít­va legyen a mindennapi kenyere, a biztos megélhetése. Mi békét aka­runk, a magunk és gyermekeink számára. Ha kell, megvédjük a bé­két nemcsak fokozott munkatelje­sítményeinkkel, hanem fegyverrel a kézben is szembeszállunk a szabad­ságunkat eltiporni akaró ellenség­1. Rózsa János, Pöténypuszta H M a, k£é&»? 1952 április 14-én a 17.15 perckor induló személyvonattal Diószegről Bratislava felé utaztam. Már félórá­val előbb ott álltam a sorban a jegy­kiadó előtt több társammal együtt. A vonat közben befutott, de csak tizennégy ember kapott jegyet. Kö­rülbelül húszan jegy nélkül száll­tunk föl a vonatra és így mindegyi­künknek húsz korona büntetést kel­lett fizetni. Mikor az utasok felszólították a jegykiadót, hogy gyorsabban adja a jegyeket, az szemtelenül nekik tá­madt és az irodában társával együtt kinevették a sorban álló utasokat. A jegykiadó nagyon jól tudta, hogy elfogytak a menetjegyei és az uta­soknak újat kell kiállítania, még­sem volt hajlandó megkezdeni a jegykiadást hamarább, mint 10 perc­cel a voniat indulása előtt. Ez már nem az első eset, hogy a diószegi állomáson nem kaptam me­netjegyet. Az illetékes vasútügyi hivatal in­tézkedjék, hogy ilyen esetek többé ne forduljanak elő és az oda beosz­tott alkalmazott tisztességesen bán­jon a munkásokkal. Szigeti József mumkáslevelezö Magyarbél A breznói IX. Kongresszus­üzemben határidő előtt teljesí­tették a május elsejei kötele­zettségvállalásokat A breznói hídépítő üzem 205-ös számú munkaközpontjának dolgozói kötelezettségvállalásukban megfo­gadták, hogy április 30-ig terven fe. lül 1 millió korona értékű árút ter­melnek. A munkások lelkes munkája meg­hozta gyümölcsét, adott szavukat áp­rilis 25-én a délelőtti órákban valóra váltották. Drenko Erzsébet, Fülek.

Next

/
Thumbnails
Contents