Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-27 / 100. szám, vasárnap

1952 április 27 II J SZU Mémm Isei én a proletár nemzetköziség s^sis^lciPci alatt a Német Demokratikus Köztársaság elnöke 1876 január S-án született, Gnben ipari városban. Asztalosnak tanult és 3894-ben a faipari munkások szak­szövetségének tagjává lett. Egy év­vel később belépett a német szociál­demokrata pártba. 1908.ban ás 1909-ben mint kikül­dött a pártkongresszusokon fellépett a reformisták ellen. 1917-ben a szociál­demokrata párt végrehajtóbizottsá­gának másodtitkárává választják meg. Szoros munkatársává lett Kari dali szocialistákkal és lapot adott ki,' amelyet titkon Németországba jutta. t ott. 1918-ban illegálisan visszatért Né­metországba és élesen küzdött a szo­ciáldemokraták és a független szo­cialisták áruló opportunista politika, ja ellen. 1918-ban megalakult Németország Kommunista Pártja, amelynek Köz­ponti Bizottságába beválasztották Liebknecht Károllyal és Luxemburg Rózával együtt, Piecket is. Az őrjöngő burzsoázia meggyil­koltatta Liebknecht Károlyt és Lu­xemburg Rózát, és Pieck élete is ve. szélyben forgott. Piecknek azonban sikerült elmenekülnie. Hitler uralomrajutása után Pieck kiadta a jelszót: Hitler ez annyi — mint háború! Az SS terrorista szer­vezetek elöl sikerült elrejtőznie, ha­lálos veszedelem közepette szervezte a Párt illegális harcát és adatokat gyűjtött a nácik gaztetteiről és eze. ket terjesztette az egész országban. A felszabadulás után résztvett a német demokratikus erők egyesíté­sében. A Német Demokratikus Köz­társaság megalakulása óta, mint an­nak elnöke, vezeti a német népet az igazi demokratikus Németország fel­építéséért folyó küzdelemben. Liebknecht nek és Róza Luxemburg­nak. a párt balszámya képviselőinek. Az első világháború kitörése ide­jén Pieck élesen fellépett a szociál­demokrata párt árulása ellen, :vme­lyet a német munkásosztály ellen el. követett. Piecket a hadbíróság 5 évi várfogságra ítélte el Az ítélet után kivitték a nyugati frontra. Onnan megszökött és Hollandiában asztalos­munkával tartotta fenn magát. Ott újra összeköttetésbe lépett a balol­a román Népköztársaság kormány­elnökhelyettese, a Román Munkás­párt Központi Bizottságának köz­ponti titkára. 1901 november 8-án született a moldavai Barlatban, ipari munkás­fcsaládból. A földbirtokos kapitalista Romániában uralkodó nyomor már 11 éves korában munkára kényszerítet­te. 18 éves korában bekapcsolódott a román forradalmi mozgalomba, amely a. Nagy Októberi Forradalom hatása alatt' bontakózott ki. A kapitalisták a tehetséges ifjúban hamarosan felismerték veszedelmes ellenfelüket és hogy ne tudjon ösz. szeköttetésbe lépni a nagyobb ipari városok forradalmi munkásaival, egyik helyről a másikra helyezget­ték át. A román vasutasok Központi Ak­ció 7 Bizottságának titkári minőségé­ben ő vezette 193,3 január 28-án a vasutasok gribiti tüntetését a román és a külföldi elnyomás ellen. Az'.ő vezetésével a román vasutasok harca mcgsuünt bérharccá lenni és politi­kai jelleget kapott. A megijedt kapi­talisták február 14-én letartóztat­ták a mozgalom vezéreit, köztük Gheorghiut is. A targujiiíí táborból, ahol az Anto­ncscu fasiszta klikk fogvatartotta, kikerült elmenekülnie és 1941 augusz­tus 23-án egyike az antifasiszta fel kelé s főszervezőinek. A felszabadulás után első tette a román szákszervezetek egyesítése volt. 191-1 novemberében közlckedés­közmunkaügyi miniszterré nevezték ki és mint ilyen vezette Románia új­jáépítését. Később ipari, és kereske­delemügyi miniszter lett és 1948-tól a gazdaságügyi minisztériumok tevé­kenységének összpontosításával meg­bízott kormányelnökhelyettes. Dej egyike a román munkáspártok egyesi tőinek és 1945-ben az Egyesült Komán Munkáspárt országos konfe­renciáján megválasztották a Párt Központi Bizottsága központi titká­rának. Az emissri jogafc bizottsága elfogadta a népek önrendelkezési Jegéről szóló szovjet Javaslatot New Yorkban most folyik az emberi jogok bizottságának nyolcadik ülésszaka, amelyet az ENSz-közgyülés az emberi jogokról szóló nemzet­közi egyezménytervezetek előkészítésével bízott meg. A Szovjetunió és az Ukrán Szov­jet Szocialista Köztársaság képvi­selői — Lengyelország, Egyiptom, Pakisztán, Libanon, India, Chile és i.i.'is országok képviselőinek támo­gatásával az ülésszakon azért har­coltak, hogy az emberi jogokról szóló nemzetközi egyezményterveze­tek foglalják magukban a népek és nemzetek önrendelkezési jogát is. A szovjet javaslat indítványozza ezenkívül, hogy a nem önkormány­zati 'területek kormányzásáért fele­lős államok legyenek kötelesek elő­segíteni a jog érvényesítését. A ter­vezet rámutat: minden állam köte­lessége biztosítani a nemzeti kisebb­ségek jogát anyanyelvük használa­tára. továbbá köteles nemzeti isko­lákkal, könyvtárakkal, múzeumok­kal és egyéb kultúrintézményekkel ellátni a nemzeti bisebbségeket. A gyarmattartó imperialista ha­talmak képviselői arra törekedtek, hogy meghiúsítsák e cikkely beik­tatását. Ezt szolgálta az amerikai módosító javaslat is. A szovjet javaslatban foglalt el-, vek mellett szállt síkra az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, A francia fiatalok tömcgtalálkozója Thorez elvtárs 52. születésnapján Párizs környékén, a Buffalo-sta­dionban 50.000 francia fiatal ünnepli vasárnap Maurice Thorez elvtárs 52. születésnapját. Az ifjúsági tömegtalálkozón Jac­ques Ducloá elvtárs mond beszédet és vázolja a francia ifjúság felada­tait. A nagyarányú műsorban több juint 8000 fiatal vesz részt. Egyiptom, Libanon, Pakisztán, Chi­le és több más ország képviselője is. Azmi bég, Egyiptom képviselője kijelentette, hogy a szovjet javas latok ,,a gyarmati és a függő orszá­gok népeinek reményeit és vágyait tükrözik". Az amerikai módosító javaslatot a bizottság elutasította. Az emberi jogok bizottsága elfogad­ta a népek és nemzetek önrendel­kezési jogáról szóló cikkelyterveze­tet, amelynek alapjává a szovjet javaslatot tették. A cikkelyterve­zetre 13 szavazatot, ellene 4 szava­zatot adtak. Lengy el országban széleskörű előkészületek folynak má­jus elseje megünneplésére. Varsó május elsejére zászlódíszbe öltözik. Utcáin fényképsorozatok, rajzok és grafikonok ismertetik a lengyel nép békeharcát, a Szovjet­unió Lengyelországnak nyújtott tá­mogatását és a lengyel hatéves terv nagyszerű alkotásait. Sziléziában a katowicei, a krakkói és a chorzówi kohászati üzemek és bányák dolgozói a május elsejei fel­vonulásra nagyszerű dekorációkat készítenek, amelyek vállalataik fej­lődését mutatják be. A városok és falvak dolgozói az ünnepen mindenütt Sztálin, Bierut és a nemzetközi munkásmozgalom ve­zetőinek arcképeivel vonulnak fel. Hinžfen alap megvan az angol és a szovjet nép között a barátság megszilárdításához Az elmúlt év novemberében 26 londoni szakszervezeti és társadal­mi szervezet, amely mintegy 200 c/.cr tagot egyesít, baráti nyilatko­zatot .juttatott el Moszkva dolgozóihoz. Április 23-án, a Convvay-Hallban rendezett naggyülésen Bruszlov elv­társ, a londoni szovjet nagykövet­ség első titkára adta át a moszk­vai szakszervezetek válasz-üeenetét a londoni dolgozóknak. Slovvn, az Angol-Szovjet Baráti Társaság fő­titkára megnyitó beszédében emlé­kezted arra, hogy a levélváltás so­rán két. igen lényeges kérdést — a bék-í és a kereskedelem kérdését — érintették. A továbbiakban az an­gol textilipar válságáról és általá­ban a nem hadijellegü iparágak sú­lyos helyzetéről beszélt és hangsú­H lengyel tamény és a temvé §iép lámp!,p s mml nép küzdelmét Izydorczvk elvtárs, nagykövet, a Lengyel Köztársaság berlini diplo­máciai missziójának vezetője csütör­tökön felkereste Grotewohl elvtársat, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökét és átnyújtotta neki a lengyel kormány nyilatkozatát. A nyilatkozat szövege a következő: ,,A lengyel kormány megbízott azzal, hogy az Ön 1952 április 18­án elhangzott, a német és á len­gyel nép viszonyával foglalkozó nyilatkozatával kapcsolatban ba­rátságunkról, szolidaritásunkról és nézeteink teljes azonosságáról biz­tosítsam Önt. A legyei kormány teljes mértékben osztja az Ön fel­fogását, amellyel kifejezésre jut­tatta az Odera—Neisse békehatár nagy jelentőségét mind a népeink közötti barátság elmélyítése, mind az európai béke megszilárdítása szempontjából. Népeink barátsága egyre erőteljesebben nyilatkozik Algiri munkások szolidaritás-sztrájkja Az algiri dokkmunkások, akik szerdán már kétórás munkaszünetel­tetéssel kinyilvánították szolidaritá­sukat a függetlenségért küzdő tuni­szi nép iránt — jelenti az Union Krancaise d'Information — elhatá­rozták, hogy hétfőn egésznapos szo­lidaritási sztrájkot tartanak. A szintén algiri Béni Saf bányászai elhatározták, hogy pénteken kétórás munkaszünetet tartanak. Felhívással fordultak az algiri munkásosztály­hoz, a kereskedőkhöz, kiskereskedők­höz és kézművesekhez, hogy ezen a napon szintén sztrájkkal nyilvánít­sák ki szolidaritásukat a tuniszi test­vérnép iránt. meg Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság közöt­ti politikai, gazdasági és kulturá­lis együttműködésben. A lengyel kormány a maga részéről mindent elkövet ennek az együttműködés­nek további elmélyítésére. A len­J gyei kormány és a lengyel nép a világbéke, valamint a lengyel és német nép barátsága érdekében támogatja a német nép küzdel­mét, amelyet egységes, független, demokratikus, békeszerető Né­metország megteremtéséért és az ellen a bűnös terv ellen folytat, amelynek alapján Nyugat-Német­országot áz imperialisták európai hídfőállásává akarják változtat­ni. A lengyel kormány és a len­gyel nép a jövőben is támogatni fogja a német nép e küzdelmét." lyozta, hogy a fegyverkezési verseny ňem oldhatja meg a gazdasági pro­blémákat. Ezután Bruszlov eivtárs lelkes taps közepette átnyújtotta a moszk­vai szakszervezetek válasz-üzenetét. Az üzenet hangsúlyozza, hogy a szov­jet szakszervezetek osztják azt a vé­leményt, hogy minden alap megvan az angol és szevjet nép között a ba­rátság kiszélesítésére és megszilár­dítására és a kölcsönös kereskede­lem kifejlesztésére. ROHAMRENDÖRÖK TÁMADÁSA EGY FRANCIA GYAlí DOL­GOZÓI ELLEN A Viscose-gyár 1100 dolgozója több mint négy hete sztrájkol bér­emelési követelései alátámasztására és hogy kiharcolja 110 elbocsátott társa és két szakszervezeti megbí­zott visszavételét.' Az igazgatóság e hét elején „sárga" sztrájktörök se­gítségével. rohamrendörök felügye­lete alatt ismét meg akarta kezdeni a termelést. Ezt a kísérletet a szirájkörség meghiúsította. Szerdára virradó éjszaka 300 rohamrendőr valósággal megroha­mozta az üzemet. A sztrájkörség heves ellenállást fejtett ki. A roham­rendörök könnyfakasztó bombákat használtak. Az összetűzések során számos dolgozó megsebesült, köztük egy 14 éves tanonc és egy 20 éves fiatal leány. Egy északafrikai mun­kást súlyos sérülésekkel kórházba kellett szállítani. A Ce Soir grenob­lei tudósitója szerint a rohamrendö­rök összesen 80 munkást tartóztat, tak Je. y

Next

/
Thumbnails
Contents