Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-26 / 99. szám, szombat

1952 április 27 III sw Uj ifjúság nevelődik szocialista iskoláinkban A gútai magyar tannyelvű középiskola tanulói konierenciájukon értékelték eddigi tanulmányaikat és politikai fejlődésüket Július Fucik emlékestje Szombaton, április 19-én tartotta meg: a gútai magyar középiskola háromnegyedévi értekezletét, mely kritikailag és önkritikailag foglalkozott az 1951/52-es iskolai évben elért eredményekkel és az előforduló hiányosságokkal. A tanítók és diákok értekezletét Szabó elvtárs, az iskola igazgatója nyitotta meg, majd Szlatky elvtárs, a Csemadok helyi csoportjának elnöke intézett rövid beszédet az öszszegyült tanulókhoz. Beszédében rámutatott a megváltozott körülményekre, amelyek között tanulnak ma diákjaink, népi demokratikus rendszerünk sokoldalú támogatására és ezzel szemben a régi nemzedék szomorú helyzetére a kapitalista rendszerben, amikor a gyermekek éheztek és iskolára még csak nem is gondolhattak, mert az iskola kapui előttük zárva maradtak, a mostoha körülmények korán kizavarták őket a földekre, ahol éhbérrért robotoltak az uraságnak. Népi kormányunk gondoskodását ifjúságunknak jó tanulással és a szocializmus építésében való fokozott részvételével kell meghálálnia. Szlatky elvtárs beszéde után Sza bó igazgató elvtárs rátért a harmadik negyedévi tanulmányeredmények értékelésére ai. egyes osztályok szerint. Hangsúlyozta, hogy iskolájában öntudatos, politikailag fejlett egyének nevelődnek, akik mind tanulmányi eredményeikkel, mind politikai ismeretekben való jártasságukkal a szocialista haza bátor építőivé válnak. Az iskolának vannak Jancsó Istvánjai, Horváth Irénjei, Gögh Terézei, Szabó Margitjai, Viola Páljai, Paszmány Ilonái és Szabó Jolánjai, akik a tanulás mintaképei, de ezzel szemben akadnak még most is olyanok, akik lazítják a fegyelmet, megbontják a kollektív szellemet és gátolják a fejlődést. Szabó elvtárs kitért az I/a és I/c osztályok problémáira is. E két osztályban a tanulókörök igen gyengén működnek, ami visszatükröződik a tanulmányi átlageredményekben és a bukási aranyszámokban. Az I/a osztály tanulmányi átlaga 2,5%,- a bukások száma 16.2%, az I/c osztály tanulmányi átlaga 2.8%, a bukások száma 25.5%. Ezt a tűrhetetlen állapotot csak a tanulócsoportok átszervezésével lehet kiküszöbölni, mivel azok öszszetétele e két osztályban nem kielégítő. Fokozni kell a személyes felelősség érzetét. Nem szabad, hogy ezután is megtörténjék az, ami eddig, hogy a tanulókörökben a tanulási időt elfecsérelték, felkészületlenül jöttek és várták, míg a jeles diákok helyettük megoldanak minden feladatot anélkül, hogy ma gúk a legkisebb igyekezetet tanúsították volna. A tanulókörök összejövetelének a tanulás ellenőrzőjévé kell válnia, itt kell egymás tudását kiegészíteni, de nem itt tanulni meg a leckét. . Az igazgató elvtárs azután foglalkozott a mulasztások kérdésével. Ez igen fontos fegyelmi kérdés. Kijelentette, hogy kétéves működése alatt e téren óriási javulás állott be, de vannak olyan osztályok, amelyeknek hiányzási százaléka felháborító. A második osztály hiányzási átlaga nem egész 2%. ezzel szemben az I/a osztály 15%-os, az I/c osztály 15%-on felüli óramulasztást mutat ki. Tudatosítani kell a tanulókkal a felelősségérzetet, meg kell értetni velük, hogy minden egyes óramulasztásukkal olyan kárt okoznak önmaguknak, mintha egy ház alappillér- j jeiből egy-egy téglát kivennének. A tanulók májusi kötelezettségként vállalták, hogy a mulasztások szániát ez év végéig 2%-ra csökkentik. Sajnos, ez nem fog sikerülni egészen, mivel az árvíz által veszélyeztetett területek gyermekei kénytelenek az iskolától távolmaradni. A tantárgyak szerint való tanulmányi átlageredmények kiértékelése áz anyanyelv, a szlovák és az orosz nyelv terén aggályokra adott okot. Az első félév óta visszaesés észlelhető ezekben a tárgyakban. Örvendetes javulás állott be a vegytanban és a történelemben. A vegytanban 2.9%-ról 2.3%-ra, a történelemben 2.9%-ról 2.4%-ra javult a tanulmányi átlag. Igen nyugtalanító az a körülmény, hogy a gyakorlati tárgyakat nagyon elhanyagolták a tanulók. Az ábrázoló geometriában, a háztartástanban, az énekben és a honvédelemre oly fontos testnevelésben elért tanulmányi átlag nagyon gyönge. E tárgyak tanítóit szigorúságra kell bírni az érdembírálat terén, hogy az osztályozás ne legyen merev, formai, hanem szigorú, javulásra késztető és mindenekelőtt érdemszerinti., A testnevelésnél meg kell említenünk, hogy a tágas tornaterem üresen áll, az iskola nem rendelkezik a kellő felszereléssel. Az Üttörő-csoport jól tevékenykedett a fegyelem megszilárdításában, — szögezte le Szabó igazgató elvtárs. A Nagy Lászlókat, Angyal Lászlókat, akik húsvéthétfőn öntözés közben leitták magukat és illetlenül viselkedtek az utcán, kipellengérezték és visszataszító példaként állították a többiek elé. Szabó elvtárs továbbá rámutatott arra, hogy éppen ez a két tanuló az, aki mindenben kiszolgálja a helybeli papot, ők a „föharangozók", akik a többi öntudatos tanulóval szemben a „keresztényi erkölcsöt" akarják képviselni. Az úttörőknek fokozniok kell a kollejítív felelősséget egymásért — mondotta Szabó igazgató elvtárs. — Az Űttörő-szervezet különösen a hiányzók között végezhet hasznos munkát. „Két évvel ezelőtt, amikor átvettem az iskola vezetését, 30% volt a mulasztások száma. Most félévkor 16%-ra csökkent, háromnegyedévi konferenciánk pedig nem egész 6%-ot mutat ki. Ezt az örvendetes javulást továbbra is megtartani, sőt fokozni akarjuk és kérjük a szülőket, hogy a mezőgazdasági munkák idején ne vonják el gyermekeiket az iskolától, mert az iskola és a tanulás a gyermekeké." Nagy feladat hárul e téren a pionírokra, akiknek kötelessége a mulasztókat felkeresni otthonukban és a szülőket meggyőzni arról, hogy ha belépnének az EFSz-ekbe. nem lennének ráutalva gyermekeik segítségére. Javult a faliújság is. A félévi kri tika után a tanulók a formaiságról áttértek a színes, tartalmas, szép kivitelű faliújság készítésére. Szabó elvtárs azután foglalkozott a tanulás gátló körülményeivel. Ilyen elsősorban a tanítási segédeszközök hiánya, de a párhuzamos szlovák iskola tantestülete önzetlen támogatást nyújt ez irányban is és a szükséges tárgyakat rendelkezésre bocsátja saját szertárából. Szabó elvtárs kitért továbbá az ideológiai nevelés fontosságára és rámutatott az idealista világnézet káros hatására. Ki kell emelni a tanuló ifjúság előtt az ember szerepét a természetben, örökös küzdelmét ennek erői ellen, aminek árán a föld urává, boldog birtokosává válik. El kell mélyíteni az ifjúságban a szocialista haza, a szocializ mus építkezései és ötéves tervünk iránti szeretetet. Fel kell ébreszteni ifjúságunkban a Szovjetunió és szülő Csehszlovákiai Kommunista Pártunk iránti szeretet tüzét és tudatosítani bennük azt, hogy szabadságunkat és független életünket nekik köszönhetjük, és fel kell kelteni bennük ezért a hála érzetét. Szabó elvtárs foglalkozott a politikai körök munkájával és a sajtóbeszámolókkal is. Magasra értékelte a politikai körök segítségét az ifjúság nevelése, a marxista világnézet elsajátítása terén. Hibául rótta fel a VIII. osztály tanulóinak, hogy a politikai körökbe nem vették be az alsóbb osztályok tanulóit és így nem gondoskodtak jó káderpótlásról. A sajtóbeszámolók az őket ért kritika óta megjavultak, de a diákok még mindig két táborra oszlanak: vannak, akik becsületesen, napról napra készülnek és lelkesen bekapcsolódnak a vitaba, de nagyszámban vannak olyanok is, akik csak ímmel-ámmal, felületesen veszik a sajtótízperceket és átsiklanak felettük. Beszéde befejező részében Szabó elvtárs Szlatky elvtárs szavaira emlékeztette a tanulókat, hogy ma, ellentétben a mult proletársorsával, mily gyönyörű jövő ígérkezik számukra. Ennek bizonyítéka az is, hogy a jövő iskolaévben 25 tanuló fog tovább tanulni a gimnáziumokban. A tanulók közül hatan a tisztes bányászhivatást választották, további 20-at pedig iskoláztatni fogunk. Az igazgató elvtárs beszéde után vita következett. A vita során felszólaltak az iskola öntudatos diáklányai és diákjai. Nagy Edit elvtársnő a politikai körök munkájáról beszélt és kiemelte a materialista világnézet segítségét az élet igazi megismerésében, a babonás szokások leküzdésében és a reakció elleni harcban. A többi felszólalások fegyelmi kérdéseket, a sajtóbeszámolókat és a tanulmányi eredményeket érintették. Gögh Mária kritizálta Takács tanító ' élvtársat, hogy történelmi magyarázatai kissé magasstílüek és többet várnak tőle. Bese Karolina az úttörő-csoport eredményeire mutatott rá, a hiányzások csökkentésében és a fegyelem megszilárdításában. Kiemelte Décsi és Takács tanító elvtársak segítségét. Elismeréssel nyilatkozott Szabó elvtárs munkájáról. A fiúk között kevés volt a felszólaló, általában a lányok nagyobb érdeklődést tanúsítanak a politikai ismeretek iránt. A fiúkat kritika érte, hogy nem használják ki a rendelkezésükre álló könyvtárat politikai ismereteik bővítésére. A legjobb felszólalók Nagy Edit, Szabó Irén, Vese Karolin, Gőgh Mária, Szabó Margit voltak. A felszólalók mindnyájan bejelentették osztályaik májusi kötelezettségvállalásait, amelyek egyrészt a mulasztások csökkentésére, másrészt az / EFSz-ben ledolgozandó munkaórákra irányultak. A vita után Melis elvtárs járási tanfelügyelő értékelte a konferenciát. ^ Melis elvtárs után Horváth elvtárs, a testvér szlovák iskola igazgatója köszöntötte a konferenciát. Elismerésének adott kifejezést a tanulók tanulmányai és ideológiai színvonala felett. Beszélt saját iskolája nehézségeiről, majd testvéri együttműködésre szólította fel a tanulókat és a tantestületet, amit helyeslő, élénk taps követett. A konferencia az iskolai év sikeres befejezésének reményében, az Internacionálé hangjaival ért véget. A Csemadok-dalárda hangversennyel köszöntötte a dolgozók új tavaszát Losoncon Az elmúlt napokban a Csemadok dalárdája önálló hangversenyt rendezett, amely első erőpróbája volt az újonnan megalakult énnekarnak. A zsúfolt terem a dolgozó nép érdeklődésé* bizonyította. A bevezető beszédet és köszöntőt Sinka Béla elvtárs mondotta. Magyar és orosz népdalok, szavalatok, szólószámok, szlovák népdalok, népi zenekar váltakoztak az értékes és tarka műsorban. A losonci Csemadok-csoport dalárdája elindult a fejlődés útján és munkájával támogatja a magyar és szlovák nép munkáját és barátságát. Kedden este a rádió zsúfolt hangversenytermében tartották meg a Fáklya negyedik irodalmi és művészeti ismeretterjesztő előadását. Az előadás tárgyát Július Fučík nemzeti hősünk élete és munkássága képezte. Az üdvözlő szavak elhangzása után Szántó György, a Pravda könyvkiadóvállalat >ezérigazgatója emelkedett szólásra, aki többek között ezeket mondotta: — Fontos, hogy Fučík életmüvének ismertetése előtt a munkásmozgalom hatalmas növekedéséről is mondjunk egy pár szót, amelynek győzelme Lenin zászlaja alatt, Marx és Engels nyomdokain haladva a világ egyhatodán érvényesítette a proletárdiktatúrát. j Szántó György továbbá hangsúlyozta, hogy az áruló szociáldemokraták állításaival szemben, Lenin a kapitalizmus békés átmenetét a szocializmusba lehetetlennek tartotta és az ösztönös mozgalom szószólóival szemben kiemelte a népet mozgósító forradalmat, amely egyedüli biztositéka a kapitalista rendszer megdöntésének. A monopolkapitalizmus a tőkés országokban háborút és forradalmat szül s végül saját uralmának lesz a sírásója. Lenin nagy érdeme, hogy megjelőte az oroszországi kis- és középparasztok útját a munkásosztály szövetségében. Megszervezte az új típusú bolsevik pártot, amely a munkásosztály színe-javát tömörítette magában. A bolsevik párt diadalmas győzelme a cári rendszer felett a bolsevik párt szervezettségéből és vasfegyelméből ered. Lenin legjobb tanítványa Sztálin elvtárs, aki napjainkban a 800 milliós béketábor tántoríthatatlan vezetője, aki a nemzetközi feszültséget — amelynek az imperialisták a szándékos szítói — higgadt, nyugodt, biztatást sugalló szavával szétoszlatja és a béke fokozottabb védelmére serkenti a világ dolgozó népét. A Csemadok kultúrpolitikai jelentőségének értékelését Szántó György ezekkel a szavakkal fejezte be: — A Csemadok soraiban lépkedni annyit jelent, mint felépíteni drága hazánkban Gottwald és Široký elvtársak lángeszű vezetésével a szocializmust! t Az irodalmi és művészeti ismeretterjesztő est műsorszámait a rádió zenekara gazdagította Richard Tinsky karnagy vezetésével. Három számmal: Beethoven „Leonora" nyitányával. Dvoŕák „Szláv rapszódiájával" és Smetana „Cseh erdők és mezők" című müvével szórakoztatták a közönséget. Ezúton is köszönetet mondunk az együttesnek értékes fellépéséért. Ez az este is újabb bizonyítéka a szlovák nép önzetlen segítségének, amellyel a csehszlovákiai magyar dolgozókat a Socialista kultúra elmélyítésében támogatja. Szűcs Béla, az „Alkotó Ifjúság" szerkesztője előadása bevezető részében Július Fuííft kitörölhetetlen emlékéről beszélt. Július Fučík örökre bevéste nevét népünk törtéi nelmébe, igazi bolsevik jellemével, 1 nemcsak népünket ejtette bámulatI ba, hanem a világ haladó közvéle! ményének megbecsülését is elnyerj te. i Július Fučík 1903 február 23-án született Smíchovban. Nevét nagybátyja után kapta, aki zeneszerző volt. Már gyermekéveiben megismerkedik a munkásmozgalommal s kibontakozik monarchista-ellenes állásfoglalása is. Ján Neruda és Božena Nemoová alkotásait rajongással olvasta. Az első világháború utáni problémákat bonyolultságúk ellenére is tisztán látja. Novelláiban a szabadság magasabb eszményeit tolmácsolja népének, a kommunista kiáltvány tanulságait a gyakorlati életben elmélyíti. Július Fučík egy volt a kizsákmányolt tömegekkel, harcolt a dogmatizmus minden vállfaja ellen. Az eseményeket mindig kiértékelve fogadta el. Egyszer c hittanórán azt hallja, hogy Jónást elnyelte a cápa. Felugrik helyéről és megcáfolja tanárát azzal, amit a természetórán tanult, hogy a cápa ökölnyi nagyságú tárgynál nagyobbat nem tud elnyelni. Kilép az egyházból és még lendületesebben tanulmányozza Marx és Engels klasszikus müveit, 1921-ben, a Kommunista Párt megalakulásakor már ott lépked a Párt soraiban. Július Fučík szerette az életet. Irodalmi cikkei és kritikái szenvedélyükkel ragadták meg az olvasót. 1923-ban a Pravda szerkesztője, majd 1925-ben a Rudé Právo közismert munkatársa. A Rudé Právo nevelte megtörhetetlen bolsevik jelleművé. Az újságírói munkát harcifegyvernek tekintette népe kizsákmányolóival szemben. A felvetett problémák helyes megoldása végett a történelemhez fordul, tiszteletben tartva népe tradícióit. Mikor a hazai reakció a fasizmus útját egyengette, a dolgozó nép figyelmét a nagy Szovjetunióra terelte. 1934-ben a Rudé Právo tudósítójaként a Szovjetunióba kerül. Itt találja meg második hazáját. Világosan látja, hogy csakis a szovjet nép lehet népe szabadságának a megteremtője. Népe történetét tanulmányozva mindig észrevette az elevenen lüktető újat és ezt meg is tudta különböztetni a régitől. Kiváló riportjaiban a munkásosztályt éberségre inti és biztosnak tartja későbbi győzelmét. Július Fučík szerette az embereket, de szenvedélyesen tudta gyűlölni az emberiség ellenségeit. Egész életében népe végső győzelmébe vetett hite lelkesített. Ezért volt törhetetlen letartóztatása után a vallatásoknál is. Ezért tudta megmutatni az emberiségnek példátlan bolsevik jellemét. Utolsó müve ..Üzenet az élőknek" tanúbizonysága szülőpártunk jellemnevelő erejének, annak, hogy a kommunista ember vérét ontja hazája szebb jövőjéért ,tudva, hogy nyomába százezrek lépnek igaz ügyünk győzelemre juttatásáért — fejezte be Szűcs Béla előadását. Mács József. A Csemadok fontos küldetése falvainkon A Csemadok tagtoborzási kampánya Ipolyságon nagy sikerrel befejeződött. A tagtoborzásba bekapcsolódtak a tömegszervezetek és iskolák is, különösen az állami birtok dolgozóinak versenykihívása után. Az ipolysági helyi csoport taglétszáma csaknem tízszeresére emelkedett s ez a tény bizonyítéka annak, hogy az ipolysági magyar dolgozók többsége tudatában van a Csemadok fontos küldetésének és részt kíván venni úgy a szocialista kultúra terjesztésében, mint a szocializmus építésében. Erősen hisszük, hogy a Csemadok új tagjai nem csak papíron lesznek tagok, hanem tevékenyen be is fognak kapcsolódni a helyi csoport munkájába, amelynek vezetősége viszont kell, hogy megtalálja a módot a csoport munkája iránti érdeklődés felkeltésére és az összes tagoknak a munkába való aktív bekapcsolására. Ipolyságon tehát van rá remény, hogy a Csemadok helyi csoportjának működése kielégítő lesz, A tagtoborzás és a szervezeti munka azonban nem folyik az egész ipolysági járásban úgy, mint a járás székhelyén. Szomorú és felháborító, hogy az ipolysági járásban akadnak még olyan magyar lakosságú községek, amelyekben a Csemadok helyi csoportja még meg sem alakult. Nehéz elképzelni a mai csehszlovákiai magyar falut a Csemadok helyi csoportja nélkül. A falvak nagy többségének öntudatos magyar dolgozói magától értetődőnek tartották a Csemadok munkájában való tevékeny részvételt, mert meggyőződtek arról, hogy a Csemadok segíti őket munkájukban, megismerteti velük a szocialista kultúra összes értékeit, utat mutat a szocialista országépítés nagy feladatainak megoldásában, támogatja a falu szocializálódását és lehetővé teszi az óriási sikereket elért szoviet kollektív mezőgazdálkodás gazdag tapasztalatainak átvételét. Fontos, hogy ezt tudomásul vegyék az ipolysági járás mindazon magyar lakosságú falvainak dolgozói, amelyekben ma még nincs megalakítva a Csemadok helyi csoportja Tóth Tibor, tanító, Ipolyság.