Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-24 / 97. szám, csütörtök

1952 április 23 U J SZO Ahogyan épül a szocializmus, úgy emelkedik a jólét és a boldogság a dolgozók hazájában Nagy István középtermetű, kissé gyenge testalkatú, szőke ember. Homlokán mély barázdákat szántott az élet ekéje. Látszik rajta, hogy egész életében nehéz munkát végzett és gondjai is voltak bőven. Már gyermekkorában árvaságra jutott. Apját nem is ismerte, mert az első világháború ban gyilkos gránát ölte meg. Edes anyja nevelte tovább abból a könyöradományból, amit az államtál kapott. A. félárva gyerek már 12 éves korában a falu zsíros parasztjainak a teheneit őrizte az iskolai szünidő alatt, míg a kulákok gyermekei gondtalanul hancúroztak m gyepen és az evésen kívül Semmi másra nem volt gondjuk. Tizennégy éves korában Nagy Pista kimaradt az iskolából• Mihez foghatott volna a szegény fiú? Apja foglalkozását, a szolgaságot, a cselédséget választolta. Igaz, szeretett volna valamilyen mesterséget kitanulni, de ehhez nem volt meg az anyagi lehetőség. Édesanyja öregedett, a munkaképessége csökkent. A segély pedig kevés volt arra, hogy gyermekeinek évente legalább egyszer tudott volna valami ruhafélét venni. így került aztán a 14 éves gyerek, mint „kisszolga" az 50 hektáros Karácsony Péter longpusztal kulákhoz. A kulák tehénpásztornak fogadta fel évi 150 koronáért és kosztért. A tehénpásztornak felfogadott gyermek azonban minden volt, csak tehénpásztor nem. A szívtelen kulák a legnehezebb munkákra is befogta a fiatal gyereket. Fizetésben csak a felét adta annak, amit az idősebb szolgák kaptak, de a munkát ugyanúgy megkövetelte tőle is, mint a legerősebb szolgájától. A széna és a gabona betakarításánál a fiatal gyereknek kellett a kocsira feladogatni a takarmányt és a kévéket. Estére már alig bírta a kezét felemelni, reggelre a karjai megdagadtak. Ha panaszkodott a kuláknak, az röhögve azzal biztatta, hogy majd jobban lesz a keze vőlegény korára. Ilyen volt Nagy Pista gyermekélete. Nem jutott neki a nehéz munkán kívül semmi egyéb. További élete sem volt különb. Csak annyi volt a különbség, hogy a legénysorba serdülő erőteljes fiatalember mát jobban elbírta a nehéz munkát. Dolgozott kora reggeltől késő estig, túrta a kulákok földjét éhbérért. Nagy Pista így emlékezik vissza ezekre a szolgaságban eltelt évekre: — Akárhogyan is dolgoztam, a kosztomon felül alig tudtam valami ruhaféléhez jutni. A ruházkodást a legnagyobb takarékosság mellett is csak úgy tudtam megoldani, hogy az egyik évben viselő, a másik évben pedig ünneplő ruhát vettem. Ha pedig a gazda valamiért megharagudott rám, könnyen kiadta az utamat. Ezután már nem maradt más hátra, minthogy kivert kutya módjára sompolyogjak egyik kuláktól, vagy földbirtokostól a másikhoz. Meg kellett válogatni még a szavaimat is. hogyan szólítsam meg ezeket a zsarnokokat, hogy megnyerjem tetszésüket és felfogadjanak cselédnek. Az idő lassan eljárt Pista felett ls. Huszonnégy éves lett és megnősült• Ezután Nagy István már mint családos ember, kommenciós cseléd leit. Fizetése egész évre 16 mázsa gabona és három köbméter fa volt, meg 7 pengőt kapott minden hónapra, ami megélni kevés, éhenhalni pedig sok volt, így hát csak nyomorogtak. A felszabadulás után Nagy István felhagyott a cselédélettel és különféle helyeken dolgozott, majd 1950-ben elment a nyárasdi állami birtokra dolgozni. Nem kellett már hajlongania a földesúr előtt, hogy fogadja fel munkába, mert a Szovjet Hadsereg és a j Kommunista Párt elűzte a birtok zsarnok urát és a földet annak adta át, aki a?t megdolgozza. A birtok dolgozói, közöttük Nagy István is, korlátlan urai ma is a birtoknak Nagy István a birtok tehenészetébe került, ahol 14 szarvasmarhának a gondozását bízták rá. Az istállóban kívüle még négy állatgondozó volt. Mindannyian volt gazdasági cselédek. Elairtíe semmiféle őrömet nem találtak munkájukban Sehogy se fért a fejükbe, hogy ők, a valamikor semmibe vett cselédek ma önálló gazdái az országinak. Egy- kicsit szokatlan volt nekik, hogy nem állt felettük az intéző vagy a béresgazda. De lassan megértették a nagy változást, ami az életükben történt• Különösen akkor, amikor látták, hogyha egy kicsit iparkodnak, a fizetésük is emelkedik. A munka már nem kényszer volt nekik, hanem öröm. Mindegyik azon iparkodott, hogy minél nagyobb eredményt tudjon felmutatni, mert ezáltal jövedelmük is emelkedett. Nagy István is így volt az első hónapokban. Elvégezte a munkáját és tovább semmise érdekelte. Ekkor a 64 holland tehéntől háromszori fejés mellett 120 liter tejet fejt ki naponta. Lőrinc Adám, az állattenyésztő csoport vezetője egyszer csak azzal állt Nagy István elé, hogy nem próbálná-e meg a tehenek átlagos tejhozamát néhány literrel emelni. így a fizetése is emelkedhetik. — Megpróbálnám én, dehát hogyan — felelte Nagy István, Lőrinc Ádám megmagyarázta, hogy milyen fontos a magasabb tejhozam elérése céljából az állatok pontos etetése és pontos fejése. — Hát majd megpróbálom, — gondolta magában Nagy István- — Mától kezdve mind az etetést, mind a fejést percnyi pontossággal tsinálom. A pontos munkának egy hónap múlva szép eredménye mutatkozott. A fejőstehenek száma a vemhessTg miatt kettővel csökkent, de az átlagos tejhozam mégis 120 literről 140 literre emelkedett. ' — A tejhozam emelkedett — gondolta magában Nagy István, — a munkám is több, de majd meglátjuk, hogy a fizetés emelkedik-e? Eljött a fizetés napja is. Nagy István volt a legizgatottabb. Vájjon több tesz-e, mint a múltkor volt? Bizony több, mégpedig 2200 koronával. A tejhozam emelkedett, de a fizetés is 5000 koronáról 7200-ra emelkedett. Mikor a feleségének leszámolta a pénzt, az csodálkozva kérdezte, hogy miért több most a fizetése, mint az elmúlt hónapokban volt. — Azért, — felelte Nagy Pista — mert ebben a hónapban a 64 tehéntől naponta 20 literrel fejtem ki többet, mint a mult hónapokban. Ezek után Nagy Pista még nagyobb gondot fordított a tehenek etetésére. Az alaptakarmány minden egyes tehénnél 1 kg olajos pogácsából, 1 kg korpából, félkiló melaszból, fél kg kukoricasrottból és fél hg zabdarából állt. Ezt a kosztot a 10 liternél kevesebb tejet adó tehenek kapják. Nagy István külön feltüntette azokat a teheneket, melyek 10 liternél több tejet adtak. Ezeknek a teheneknek még az alaptakarmányon felül minden liter tej után amit a 10 literen felül adnak, 30 dkg póttakarmányt adott. Ez a póttakarmány 15 dkg korpából és 15 dkg melaszból állt. Decemberben a tejhozam újból nagyon visszaesett, mert az állatok túlnyomórésze ellés előtt állt. A napi átlagos tejhozam alig haladta meg a 90 litert. Nagy Istvánnak is kevesebb lett a fizetése. — No, de sebaj, — vakarta meg az üstökét — majd behozzuk ellés után a hiányt. A téli időszakban sokai hallott Nagy István Malinyinova szovjet fejőnő fejést módszeréről. Az istálló falai is ezekkel a plakátokkal voltak telerakva- Roppant érdekelte Nagy Istvánt a dolog. El is határozta, hogy január elsejétől 6 is alkalmazni fogja ezt a fejési módszert. Malinyinova módszerében fontos szerepet játszik a háromszori pontos etetés és fejés. — Ez nálunk is meg van, — gondolta Nagy István, — de még nincs bevezetve a tőgymasszázs. No, majd megpróbáljuk ellés tután, — gondolta magában. Január közepe felé a tehenek egy része ellés után volt, de egyik sem adott az ellés után sem. sokkal több tejet, mint előtte. — Majd csinálunk veletek egy próbát, — dörmögte magába kis szőke bajuszát megsimogatva, — megpróbáljuk, hogy ér-e valamit a tőgymaszszázs. Január vége felé a fejőstehenek újból elérték a mult év novemberi létSzámot. Az átlagos napi tejhozam 140 litertől 150 literig mozgott. Nagy Ist, ván fizetése újból 7200—7300 korona körül járt• Ekkor fogott hozzá Nagy István Malinyinova fejési módszerének alkalmazásához• Egy kissé szokatlan volt ez a munka, de azért ment valahogyan. A fejés előtt gondosan megmosta a tehenek tőgyét. Aztán finoman végigsimította. A fejés után a tejmirigyeket újból megmasszírozta, de már sokkal erősebben, mint a fejés előtt. A tej újból megeredt. Mikor már egyáltalán nem volt tej a teheneknek tőgyében, újból megmosta és utána mégegyszer jól megmasszírozta. Az eredménytől azonban megrémült. A tejhozam nemhogy emelkedett volna, hanem 140 literen alulra csökkent. Már abba akarta hagyni a masszírozást, amikor azt vette észre, hogy újból emelkedik a tejhozam• Február közepére az átlagos tejhozam 150 literről 160 literre emelkedett. Most már napról-napra több lett a tej és napról— Nézd, asszony, mit jelent az, ha az ember becsületesen dolgozik, — és az asszony elé rakta a 9 darab ropogós ezrest. Utána sorba megsimogatta mind az öt gyermekét, mintha azt akarná nekik mondani: — Nektek már biztosítva van a gondtalan gyermekélet. Nem kell már 12 éves korotokban a kulákok tehenét legeltetni azért, hogy egy darab használt rongyot dobjanak oda nektek, mint ahogyan azt apátokkal csinálták. Ma, nem éreztek semmiből hiányt. Malinyinova módszerének helyes alkalmazásával az átlagos tejhozam még nem érte el a tetőfokát, mert a napokban az átlagos tejhozam elérte a 207 litert. Van Nagy István tehenei között egy olyan tehén is, amely már egy hónap óta 38—38,5 liter, tejet ad. Ez a tehén semmiben sem különbözik a többitől Nagy István fejés közben. napra több póttakarmányt kellett adni a teheneknek. Március végén már üz átlagos tej-' hozam 160 literről 180 literre emelkedett. A tájházammal együtt Nagy István fizetése iš emelkedett. Már nem 7200 koronát kapott egy hónapra, hanem 9500 korona volt a fizetése. Amikor hazavitte a fizetését, csak ennyit mondott: De már a mult évben is ez adta a legtöbb tejet. A mult -évben is volt olyan időszak, amikor 28 litert adott egy nap alatt. Ennek az egy tehénnek a göhdoZására kiitöhösen nagy gondot fordít Nagy István. Január elsején ellett meg ez a tehén. Ellés után napi háromszori fejéssel 30 liter tejet adott. A tőgymasszázs alkalmazása után február 15-re már elérte a 32 litert. Február Lőrinc Adám, az állattenyésztő csoport vezetője a nyárasdi állami birtok büszkeségével, a napi 88 literes tej hozamú tehénnel. Az udvardí spekulánsok 7—9000 koronáért árulják a malacokat Sunyovszki Károly volt udvardi szénkereskedö bizonyos ideig az EFSz pálinkafőzdéjét vezette. Mivel azonban az elszámolásnál 9000 korona hiánya volt, tisztségéről leváltották. A hiba azonban ott történt, hogy csak a pálinkafőzőéből tiltották ki, a szövetkezetben továbbra is bent maradt. Tudjuk, hogy milyen fontos nemzetgazdálködásünkban az állattenyésztés. Suinyovszki Károly úgy próbált zavart hozni e fontos termelési ágban, hogy egy pár választott malacot 7000 koronáért árult. 1 Sunyovszki Károly szoros összeköttetésben áll nyugattal Mérnök fia ugyanis kiszökött az amerikai zónába. Hogyan engedhetnek az udvardiak ilyen egyént garázdálkodni? Sunyovszki Károly sajnos segítőtársra is talált Danis István személyében, akinek funkciójánál fogva éppen az lett volna a kötelessége, hogy a Sunyovszki-féle spekulánsokkal elbánjon,'de ö ehelyett inkább példáját követte és szintén feketén árusítja a malacokat. Ebben még Sunyovszkit is túlhaladja, mert 9000' kc.onáért adja a malacok párr ját. | 28-án már J3 liter volt a napi tejhozam- Március 15-én a reggeli fejésnél már 15 litert adott. Délben 11 litert, este pedig 12.5 litert. Nagy István izgatottan adta össze a háromszori fejést és megállapította, hogy az ő legbecsesebb tehene ezen a napon 38.5 liter tejet adott. A tőgymaszszázs helyes alkalmazása, a háromszori etetés és a fejés meghozta a várt eredményt. A mult évben, amikor csak a háromszori fejést és etetést alkalmazták 28 liter volt ennek a tehénnek a legmagasabb tejhozama. A tőgymasszázs bevezetésével alig két hónap alatt 10.5 literrel emelkedett a napi te j hozam. Természetesen a tehén takarmányadagja is emelkedett. A 4.5 kg alaptakarmányon kívül még 8-5 kg póttakarmányt is kap Vagyis a 10 literen felül minden liter után 30 dkg-ot. A tejhozam emelkedésével Nagy István munkája is szaparodott. Most azonban Nagy István nem ismer fáradságot. — Soha életemben ilyen örömmel nem végeztem a munkámat, mint most — mondja Nagy István. — Az én erőm és munkakedvem kimeríthetetlen, mert látom azt, hogy a munkám eredményét én és a családom élvezi. Nagy István már reggel félnégykor felkel. Négy órára a teheneket megtisztítja és a trágyát kihordja. Ekkor megkezdi aztán az etetést, öt órakor kezdi a fejést. Reggel hét órára végez a fejéssel és ezzel be is van fejezve a reggeli munka. Hazamegy, megreggelizik és fél tízkor tér újból vissza• Ekkor újból megtisztítja az állatokat. Fél ll-kor megkezdi az etetést. Negyed 12-kor a déli fejést. A fejés befejezése után ebédelni megy. Fél négykor újból megkezdi az etetést és a fejést. Este kiszokott fejni 65—70 liter tejet. Betölti a tejeskannákba, mégegyszer végignézi az állatokat és fél nyolckor azt mondhatja, hogy a napi munkáját befejezte. A napi munka befejezése után Nagy István hazatér családjához. Megmosakszik és csak azután ül az asztalhoz. Körülötte öt apró gyermek kacagása csilingel. A legnagyobb gyermeke is csak 13 éves, de már azon töri a fejét, hogy milyen szakmát válasszon, ha elvégzi az iskoláit. Közben az asszony feltálalja a párolgó ételt és a vacsora végéig szavuk sem •hallatszik• A vacsora után Nagy István előveszi az újságot, az első sorától az utolsóig végigolvassa. Ha valamilyen szép eredményt elérő munkásról ír az újság, azt hangosan szokta felolvasni az asszony és a gyerekek előtt. Az újságolvasás végére a gyermekek is elálmosodnak és az anyjuk szépen lefekteti őket. Az ilyenkor beál ó csendet mindig Nagy István szava szokta megtörni. — Te, asszony, mennyire megváltozott a mi életünk. Emlékezzél csak arra az időre, amikor ha egy öltöny ruhát akartunk venni, háromhavi keresetünket kellett volna érte adni, de akkor három hónapig nem ehettünk volna. Ma pedig egyhavi keresetünkből minden hónapban vehetnék ruhajegyre két öltöző ruhát és két pár cipőt is. Még kosztra is maradna. Ha pedig a szabadpiacon akarnám ezt megvenni, akkor is jutna minden hónapban egy öltöző ruhára és egy pár cipőre a koszton kívül. így hasonlítgatja össze a multat a jelennel. Ma már nem rettegnek, nem félnek attól, hogy mit hoz a holnap* Nem zavarja a szülők nyugalmát a kenyeret kérő gyermek sírása, mert szabadon ehetnek, amikor akarnak. Nincs szükség arra, ahogy a múltban volt, hogy a szülőknek el kellett az ételt gyermekeik elől zárni, hogy holnapra is maradjon Ma már ilyesmire nincs szükség Nagy Istvánéknál, de egyetlenegy munkáscsaládnál sem. A szabad hazában élő dolgozók életszínvonala napról napra emelkedik. Ami ma még jó volt, az már holnap nem lesz jó. Mer' ahogyan épül a szocializmus, úgy emelkedik a jólét, a boldogság a dolgozók hazájában. SZARKA ISTVÁN