Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-24 / 97. szám, csütörtök

UJSZ0 4 A nyugata sajtó a moszkvai gazdasági értekezlet eredményeiről 1952 április 24 -PÁRTÉLET­Fordítsunk nagyobb gondot a káderek kiválasztására Az angol lapok továbbra is rész­letesen foglalkoznak a moszkvai nemzetiközi gazdasági értekezlet eredményeivel. A Daily Worker ar­ról számol be. hogy Anglia minden részéből rengeteg mintacsomagot küldenek a Szovjetunióba. Morris, egy nagy londoni ruházati cég igaz­gatója ezt mondta: ..Valóságos ég­ből hullott manna számunkra ez az üzletkötési lehetőség a Szovjetunió­val. Szinte új fcletet öntenek belénk az új kiviteli kilátások, mert a ke­reskedelmi helyzet itthon igazán si­ralma?". A Times bonni levelezője arról ír. hogy nyilván a moszkvai érte­kezlet eredményeinek határa kény­szerítette a bonni szövetségi gyű­lés külügyi bizottságát, hogy a ke­let-nvugati kereskedelem növelésére és pl7 ezirányti teljes kereskedelmi szabadság visszaszerzésére hívja fel a bonni kormányt. Vezető helyen foglalkozik a moszk­vai értekezlet eredményeivel á nyu­gatnémet, sajtó is. A bavreuthi „Frnnkisehe Presse" vezércikkében nviietalan hanarm veti fel a kér­dést. vájjon .Európa nyugati álla­ma.' megkísérelték-e. hogy áruikkal megvessék a lábukat ott. ahol az­előtt a német kereskedők kötöttek ügyleteket. A „Süddeutsche Woohenzei'tung" az értekezlet eredményeit ismertet­A Freies Volk, a Német Kommu nista Párt központi lapja, szombaton „Néhány hét múlva már késő lehet" című cikkében felhívja Nyugat-Né­metország dolgozóit, hogy tömeg sztrájkkal akadályozzák meg a ke­retszerződést. A cikk a többi között ezeket mondja. A legutolsó napok riasztóan mutat­ták meg népünknek, hogy a döntés most elkerülhetetlen Adenauer és a vezeti) amerikai politikusok nem ls titkolják, hogy a keretszerződést a német nép akarata ellenére, Síit a szövetségi gyűlés megkérdezése nél kül meg akarják kötni. Ez állam­csíny, ez puccs, ez az alkotmány megszegese. Nyugat-Németország lakosságá nak bátran meg keli védelmeznie jo gait. Bonn és Washington kész ténye­ket akar teremteni, hogy megfosszák a német népet azoktól a hatalmas lehetőségektől, amelyeket a Szovjet­unió békeszerziiuési javaslatai tartal maznak. Népünknek kell most kész fényeket teremtenie, hogy meghiúsít sa ezt az életére törő merényletet. A népnek tettekhez' kell folyamod­nia. Hogyan állnak a frontok? Min den feltétel megvan az Adenauer po­litikája elleni széles tömegmozgalom, hoz. Az ellentétek még a kormányon belül is megtalálhatók. A moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet kap csán — és ezt bármely nyugatnémet­országi napilap bizonyítja — még bi­zonyos nyugatnémetországi nehéz. Az Üj Kina helyszíni jelentése be­számol arról, hogy március 25-én este 23 órakor két amerikai repülő­gép hat percen át körözött Cicihar felett. Másnap baktériummal fertő­zött rovarokat találtak a városban. Március 26-án este 20 óra 25 perc­kor a város légolta mi szervei jelen­tést kaptak arról, hogy keleti irány­ból amerikai repülőgépek közeled­nek. Március 27-én megállapították, hogy a repü ögépek nagy mennyi­ségben dobtak le rovarokat és kü­lönböző tárgyakat, a többi között csirke- és libatolla.kat. Az amerikai imperialisták kanni­báli baktériumhadjárata ellen az egész viágon fokozódik a tiltakozás. A lengyelországi Lodz papjainak körzeti értekezlete határozatában megállapította: ..Mi. lengyel papok, csatlakozunk mindazokhoz, akik a legfe'báborodottabban tiltakoznak ezek ellen a tömeggyikosságok el­len". Motoharo Josida. a japán ipari szakszervezetek kongresszusának el­nöke levelet intézett Kuo Mo Zso­hoz, a kínai békebizottság elnöké­ve így ír: „Minden laikus megért­heti, hogy ilyen körülmények között mit jelentene a Szovjetunió ajánlata Nyugat-Németország számára. A nyersanyaghiány megszüntetését és a munkanélküliség nagyarányú csökkentését". A lap a továbbiakban emlékeztet a háború előtti szovjet megrendelések jelentőségére. A Kemptenben megjelenő „Der Allgauer 1' című 'ap megá'"apitja: Németorszáe érdekeltsége a keleti áruforgalomban nagyobb volt, mint bármely más ipari államé, mert mindkét részről természetes, csak­nem ideális lehetőségek adódtak és adódnak ma is. A nyugatnémet gaz­daság most kénvte'en a számára szükséges élelmiszert és nyersanya­got drága devizáért, főként a dol­lár-területről beszerezni, míg kivitele egyre fokozódó nehézséeekkel küzd. A bonni külügyi bizottság — hang­súlyozza a lao — akkor haladna helyes úton, ha a<ra törekednék hoev teHesenihelyreálMom V nyugat­német külkereskedelmi szabadság és a nvn»flt-keleti kereskedelem. A7 T"Ti Kina hírügynökség jelen­tése szerint vasárnap délután 12 ausztráliai. brazíliai és angol kül­dött érkezett a moszk\-ai nemzetkö zi gazdasági értekezletről Peking­be, hogy látogatást tegyen Kíná­ban. ipari körökben is kifejezésre jutott. hogy inkább akarnak tárgyalásokat és békés gazdasági kapcsolatokat, mint háborút. A polgárok köreiben napról napra elhangzanak olyan ki jelentések, amelyek félreérthetetle­nül az amerikai keretszerződés ellen szólnak. Mire alapítja reményét az Aden­auer körüli kis elkülönített csoport? Azt reméli, hogy a nyugatnémetor­szági nemzeti mozgalom nem egysé­ges, hogy csak beszélnek, de nem cse­lekszenek. Ez a remény szappanbuborékként szétfoszlik, ha a Német Szociálde­mokrata Párt, a Német Kommu nista Párt és a szakszervezetek együtt harcolnak. Az akcióegység — hangsúlyozza a továbbiakban a Freies Volk — min­den dolgozót mozgósítana. Köln és Mülheim nem maradhat egyedülálló példa. Nem szabad időt veszítem. A munkásoknak az üzemekben és a szakszervezetekben még ma ö sz­sze kell fogni, meg kell vitatni és meg kell állapítani a keretszerző­dés és annak hatásai ellen hozandó ellenállási Intézkedéseket. A mun­káspártok és a hat és félmillió szakszervezett tag egyesült ereje meg tudja akadályozni a keret­szerződést. A Freies Volk befejezésül tömegtün tetésekre és tömegsztrájkokra hívja fel a népet. hez. amelyben hangsúlyozza: „A ja­pán nép. amelynek sok fia és leánya esett áldozatul az atommészárlás­nak — szíve mélyéből ellenzi az atomfegyverhez hasonló embertelen baktériumfegyver használatát. Ja­pán — amelyet csupán keskeny ten­gerszoros választ el Koreától — nem nézheti közömbösen, hogy az ame­rikaiak szándékosan járványokat igyekeznek terjeszteni Koreában" Franciaországban egyre több he­lyen tartanak tiltakozó gyűléseket, így az utóbbi napokban a többi kö­zött Malakoffban, Meudofban. Vil­leneuve-Saint-Georges-ban hoztak tömeggyüléseken határozatot az amerikai 'imperialisták baktérium­háborúja ellen. Egyhangú határoza­tot fogadott el a baktériumháború ellen a francia egyetemi unóó nyol­cadik kongresszusa is Orcel profesz­szor, a vilghírü tudós, az unió elnö­ke hangsúlyozta: „A Koreában és Kí­nában folytatott baktériumháború a világtörténelem legnagyobb bűne. amely fellázítja minden tisztességes ember lelkiismeretét". Négyéves a bolgár-csehszlovák szövetségi szerződés Négy évvel ezelőtt, 1948 április 23­án Prágában írták alá a Bolgár Népköztársaság és a Csehszlovák KÖZ társaság közötti barátsági, együtt­működési és kölcsönös segélynyujtá si szerződést. Ez a szerződés örökre megerősítet­te a két ország testvérnemzeteinek barátságát. A csehszlovák és a bol­gár nép közötti barátság mélyen a távol múltban gyökerezik, ezt a ba­rátságot a közös sors az idegen tá­madók és kizsákmányolók elleni SZÍ­VÓS harc táplálta. E szerbödés megkötése rendkívül fontos tényez,) a Csehszlovákia és Bulgária közötti kapcsolatokban. Ez a szerződés annak következtében jö hetett létre, hogy a hos szovjet hadse­reg megsemmisítette a hitleri meg­szállókat, mindkét országot felsza­badította a fasiszta rabszolgaság alól és valóban népi kormány állt az élükre, amelyek a kommunista pár. tok vezetésével megakadályozták a hazai és külföldi reakció azon kísér­leteit, amelyek a fasizmus újra ura­lomrahelyezésére törekedtek és így szabaddá tette számukra az utat a szocializmus felé. Nemzeteinknek kö­zös a nyelvük, — mondotta G. Dimit­rov, a bolgár nép feledhetetlen taní­tója és vezére — a népi demokrácia és a socializmus nyelve, a békeharc és az új háború gyújtogatji elleni harc közös nyelve. Közös külpoliti­kánk is, az őszinte és következetes testvériség politikája és a testvéri együttműködés politikája, a nagy Szovjetunióval, valamennyi szláv és nem szláv nemzetekkel. Klement Gottwald elvtárs a szerző­dés aláírása alkalmából kijelentette ,.Ez alkalomból hálával kell megem­lékeznünk a Szovjetunióról és nagy vezéréről, Sztálin generalisszimusz, ról, mert a Szovjetunió teremtette meg a nemzetek szabad életének fel­tételeit és testvéri együttműködésük támaszává lett". A barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés, és az azzal egyidőben megkötött és későbben megkötött egyezmények, amelyek a két ország gazdasági kap­csolatait rendezik, a szociálpolitikai és adminisztrációs együttműködésről szóló egyezmények stb. jelentősen hozzájárultak mindké* testvéríiemzet gazdasági és kulturális kapcsolatai­nak kifejlesztéséhez. A kölcsönös árucsere az 1950— 1951.es években jelentősen megha­ladta az 1949-ik évi színvonalat. A csereáruk jegyzékét kibővítették olyan árufajtákkal is. amelyeket az­előtt a nyugati kapitalista országok­ból hoztak be. A két ország közötti baráti kapcsolatok hozzájárultak mindkét ország ötéves nemzetgazda­sági tervének sikeres megvalósításá­hoz. Meg kell jegyezni, hogy a Szov jetunió után Csehszlovákia egyik leg­nagyobb szállítója Bulgáriának. Jelentős sikereket értünk el a kul­turális kapcsolatok terén is. Az egyezmény kulturális együttműködés tervének teljesítése során az elmúlt évek alatt az irodalmi dolgozók, (<ép­zőművészek, zeneművészek és mások egész sorának csereakciójára került sor. Csehszlovákiában előadásra ke rültek' a bolgár szerzők művei és Bulgáriában előadták a csehszlovák szerzők műveit. Számos gazdasági, kép- és más kiállítást rendeztek a csehszlovák és bolgár hivatalok és in­tézetek. A Csehszlovák Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság közötti ba­rátsági, kölcsönös segélynyújtási és együttműködési szerződés mindna­gyobb jelentőséget nyer a mai nem­zetközi helyzetben, amikor az ameri kai imperialisták mind dühödtebben folytatják háborús készülődéseiket A kölcsönös segélynyújtási szerző­dések láncolatában, amelyeket a népi demokratikus és imperiali.staellenes országok tábora egymás közt meg kötött, fontos láncszem a" Bolgár Népköztársaság és Csehszlovákia kö­zött négy évvel ezelőtt megkötött ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés, amely se gitségére van testvéri nemzeteink­nek, hogy szilárdan és öntudatosan' az új háború aljas gyujtogatói éljen és a világ tartós békéjének biztosítá­sáért folytatott harc első soraiban álljanak és segítségükre van a szo cializmus építésében mindkét or­szágban. Magyar pártkádereink iskolázása, mint tudjuk, csak a februári győ­zelem után indult meg. Az elmúlt évben már néhány százra rúg azok­nak a magyar elvtársaknak a szá­ma, akik rövidtartamú kerületi pártiskolát végeztek. Ezek a tan folyamok 1—2 hetesek, egyhónapo­sak voltak és volt egy négyhónapos is. A négyhónapos iskoláról olyan elvtársak kerültek ki, mint Pathó és Szarka elvtársak, a Csemadok titkárai és a galántai járásból olyan példásan aktív elvtársak, mint Krámer, Nagy Árpád és má­sok. Az eddig elért eredményekkel azonban nem lehetünk megelégedve Még nagyobbszámú magyar káder kiképzésére van szükségünk. A mult év októberétől teljesen egyforma feltételek mellett Diósze gen magyar osztály is működik. Ez a körülmény még több lehetőséget nyújt arra, hogy mind a magyar, mind a szlovák elvtársakat a köl­csönös tisztelet, testvériség és a proletár nemzetköziség szellemében, valamint a cseh munkásosztály iránti elismerés és szeretet jegyé­ben neveljük. Ezeknek az elvtársaknak feladata hogy ezt a szellemet bevigyék a városok és falvak dolgozóinak soraiba. A burzsoá nacionaliz musnak még a gyökerét is kl kell irtani. Párttagságunk elméleti fejlődése szempontjából nagyobb jelentősége van az évi esti pártiskolázásnak. Meg kell mondanunk, hogy a kerü leti pártiskola nem tart fenn kap­csolatot az esti pártiskolázással és nem ellenőrzi azt. Szerintem ez is iskolázásunk egyik hiányossága Ennek ellenére megállapíthatjuk hogy évi pártiskolázásunk, össze­hasonlítva az elmúlt évivel, jelen tősen fejlődik. Javulás mutatkozotl nem csupán olyan értelemben, hogy ebben az évben szélesebb alapoti iskolázunk, amikor pártonkívülie­ket is bevonunk az iskolázásba, ha­nem a magyar pártkáderek minősé gi fejlődésében is mutatkozik javu­lás. Megfigyelésünk az, hogy a rö­vidtartamú tanfolyamokra egyre nagyobb számban érkeznek elméle tileg fejlettebb, szilárdabb elvtár­sak, mint a múltban. Ez nagyon örvendetes jelenség Annak a b'zonvítéka, hogy kerüle­tünk és benne a galántai járás is a legjobb úton van, hogy megvalósít sa nevelési feladatunknak ránk eső részét, amit Pártunk IX. kongresz­szusa tűzött ki. Pártkádereink fejlődése miránk, a politikai iskolára fokozottabb kötelességet ró. Keresnünk kell állandóan újabb és az eddiginél jobb tanítási és nevelési módsze­reket, amelyek megfelelnek párt kádereink fejlődő követelményei­nek. Ezen a téren sokszor akadályokba iuközünk, ami megnehezíti munkán­kat. Ilyenek mindenekelőtt a helyes káderpolitikai gyakorlat hiánya és az iskolára küldött elvtársak na gyon eltérő összetétele. Vannak olyanok, akikről látni, hogy gondos Az ipolykeszi helyi pártszervezet működése eddig nem volt éppen a legmegfelelőbbnek mondható. Be kell vallanunk, hibás volt a vezető ség is. de a párttagok sem voltak tudatában kötelességüknek. Sok mulasztás történt a pártiskolázás terén is. Leg^abban azonban a he­lyi pártszervezet életében javulás állott be. Az utolsó taggyűlésen, amelyen a járási oktató is résztvett. sok hibát kiküszöböltek s a vezető­ség és a párttagok ígéretet tettek arra, hogy a jövőben példás párt­működést fognak kifejteni. A gyűlés első pontja a közeledő május elsejei állami ünnep méltó megünneplésének előkészítése volt. Az idei május elsejének ünnepe az eddiginél is nagyobb méretű lesz, kiválasztás útján kerültek oda, de vannak olyanok is, akikről látható, hogy kapkodva, felületesen válasz­tották ki, csak azért, hogy számbe­lileg eleget tegyenek az iskolázási kötelezettségnek. Ezek a jelenségek azt bizonyítják, hogy pártszerveink még mindig alábecsülik, nem érté­kelik kellőképpen a kádernevelés jelentőségét. Gyakran beszélünk szovjet ta­pasztalatokról, de a gyakorlatban nem alkalmazzuk azokat úgy, ahogy kell. A Szovjetunióban szigorúan a legfejlődőképesebb elvtársakat kül­dik iskolába. Nálunk gyakoriak az esetek, amikor egy üzem vagy egy földműves szövetkezet, vagy állami birtok eldugja az iskolázásra legal­kalmasabb elvtársakat, csupán azért, mert jól dolgoznak és ké­nyelmetlen volna őket nélkülözni. „Menjen az, mondják, aki nem sok vizet zavar itthon". Az ilyen káder­kiválasztás természetesen káros. Olyan esetek ezek, amikor egy és ugyanaz az elvtárs kétszer, három­szor van rövidtartamú politikai tanfolyamon, s közben kitűnik, hogy otthon semmiféle pártfunkciója nincs. Nekünk kommunistáknak tud­nunk kell, hogy amelyik múnkás gyenge a munkahelyén, az gyenge lesz az iskolában is. Viszont fordít­va, a jő munkás jó, aktív, fejlődő­képes pártfunkeionárius lesz. Eh­hez kell igazodnunk, amikor is­kolára küldjük az elvtársakat. Az egyénnek munkához való vi­szonyától fiigg, hogy érdemes-e az Iskolázásra. Nagyban fékezi Iskolázási lehe­tőségeinket az is, hogy járásaink nem tesznek eleget az iskolázás kö­vetelményeinek olyanformán, hogy nem küldenek iskolázásra elvtársa­kat olyan számban, ahogy azt a terv előírja. így történt meg az is, hogy az egyik időszakban, amikor a terv szerint és iskoláink befoga­dóképessége szerint 455 magyar elvtársat kellett Iskoláznunk, csak 319 jelentkezett. Az illető titkár elvtársak, akiket ezért felelősségre vontak, azzal védekeztek, hogy minden intézkedést ^megtettek, hogy elegendő számú elvtárs kerüljön az iskolára. Arról azonban nem gon­doskodtak, hogy intézkedéseik vég­re is legyenek hatjva. Ilyen felüle­tes intézkedések miatt 136 magyar elvtárssal kevesebbet Iskoláztunk, mint amennyire minden lehetősé­günk megvolt. Az új járási vezetőség egyik fon­tos feladata legyen az alapfokú esti -"-kólákat kiszélesíteni. Párt. tagságunk iskolázásának elhanya­golása esetéit nem fogunk tudni ko­moly harcot folytatni a burzsoá­nacionalizmus, kozmopolitizmus és egyéb reakciós befolyások ellen. Párttagságunk széles alapokon való iskolázásának megszervezésé­vel viszont előbbre visszük hazánk szocialista építését, s ezzel a világ­béke megerősítését. Klajnik Ferenc, pártiskola, Diószeg. mert a világbéke megőrzésének je­gyében fog lezajlani. A pártszervezet kötelezettséget vállalt, hogy május l-ig az összes mezei utakat, amelyek a hólétöl és esőzésektől nagyon megrongálódtak és úgyszólván járhatatlanok, bri­gádmunkával megjavítják. Ezeknek az utaknal. a megjavítása legke\'e­sebb 15.000 koronába kerül. A párt­szervezet kötelezettséget vállal azért is, hogy Ipolykeszi község má­jus l-ig az összes tavaszi munkála­tokat befejezd. A közgyűlés befejezése után a tagok azzal a tudattal oszoltak szét, hogy a pártszervezet a jövöben sokkal jobban és sokkal öntudato­sabban fog működni. Wetzler Gyula, . i Ipolykeszi. . A Német Kommunista Párt lapja tömegtüntetésekre, tömegsztrájkokra hívja fel Nyugat-Németország lakosságát Újabb baktériumtámadások Kína ellen Ipolykeszin a pártszervezet helyicsoportja a jövőben megjavítja munkáját

Next

/
Thumbnails
Contents