Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-23 / 96. szám, szerda

1952 április 23 U J SZO Tja&alg, a íSLeftíi jáváshutt A szepsi járásban lévő Csécs köz­ségben már a kora reggeli órákban a hangszóró vidám zenéje mellett gyüle­kezik a szövetkezet tagsága, hogy megbeszéljék a napi teendőket és mi­nél előbb a határba menjenek. Ha az időjárás is megjelelő, 6 órakor már kint vannak a határban és vidám nó­tájuktól zeng a határ. A férfiak a vetéssel vannak "elfog­lalva, az asszonyok pedig az istálló­trágya szétszórásán szorgoskodnak. Munkájukkal kitűnt ifj Lacko János és Kapitán munkacsoportja. A trakto­rosok is nagy lendülettel és odaadóan dolgoznak. Kiváló teljesítményt ért el Histák traktoros, aki egy váltásban 34 hektárt boronált meg és Juhász János, aki éjjeli váltásnál 20 hektárt tárcsá­zott és boronált meg. A szövetkezet valamennyi dolgozója szorgalmasan dolgozik, mert pártunk­nak tett ígéretüket, hogy május l-ig végeznek a vetéssel, teljesíteni akar­ják A jászóiak ugyancsak kötelezettség­vállalást tettek a Párt járási aktívá­ján, hogy május elseje előtt két nappal végeznek a tavaszi munkálatokkal. E vállalást tett követte és a jászóiak már ,április 17-én} végeztek a tavaszi vetés­sel, a mult héten pedig a burgonya vetését is befejezték- Ezt a szép ered­ményt ágy érték el, hogy a traktoro­sok két váltásban dolgoztak, a szövet­kezet tagjai pedig jót kihasználták a napot. A szepsiek is vállalták, hogy április 28-ra elvégzik a tavaszi munkákat. Nagy az igyekezet a szepsi szövetke­zetbe/f ris, állandóan két váltásban dol­goznak s így a tavaszi munkákat már 80 százalékra elvégezték. Nagy figye­lemmel kisérik a jászóiak napi ered­ményeit, mert szeretnék megnyerni a vándorzászlót, hogy a május elsejei felvonuláson, mint győztesek, az első Sorban menetelhessenek. Nem ágy a kulákok és spekulánsok, akik állatid.'. arra hivatkoznak, hogy nem jó az időjárás, hogy ők ekkor, meg ekkor kezdik meg a vetést, pedig már a község elöljárósága is felszólí­totta őket, hogy minél előbb kezdjenek a vetéshez. Ilyen spekuláns Felső-me­zencéfröl Hodermarszky János, aki vetőmagját feletette ökreivel s a hízott ökröket eladta, úgyszintén a húsje­gyeit is, darabját 15 koronáért és a tervezett állatállománya nincs meg. Persze a spekuláns ravaszságára rá­jöttek s a járási Nemzeti Bizottság büntető bizottsága másfél évi börtön­re, 50.000 korona pénzbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Hasonló jómadarak még Bodolló községben Spisák Dénes 23 hektáros és Bodnár Ferenc 26 hektáros kulá­kok, akik szintén arra várnak, hogy a föld talán anélkül is fog teremni, ha nem müvelik meg. A kapitalista világ­ban nagyon jól értették „szakmájukat" s már kora hajnalban munkába zavar­ták cselédjeiket, de most nem akaród­zik megfogni a muhka keményebb vé­gét. Mózes Sándor, Kassa A sámoti állami birtok tehénetetői túlteljesítették máíusi kötelezettségvállalásukat Teljesítjük május l-e tiszteletére vállalt kötelezettségeinket Kemény akarattal teljesítjük má­jus elsejére vállalt kötelezettségein ket. Ennek Során az árpa, zab, bükköny, cukor- és takarmányrépa, a korai krumpli és takarmány vetését befejeztük, most a többi kapásnövény vetésé­hez készítjük a talajt. Szövetkezetünk minden tagja pél­dás szorgalommal é« odaadó munká­val veszi ki részét a májusi kötele zettségvállalásokból s hogy a szövet­kezet még szebb eredményeket ér­hessen el, a háztáji gazdálkodásra kapott földjeinket vasár, és ünnep­napokon műveljük meg. Ezzel elér­jük azt, hogy a szövetkezet gazdasá­gi munkálatait a traktorok és foga­tok igénybevételével nem hátráltat­juk. Fleischmann Kálmán, Nftgyabony. Jól felkészültek a tavaszi munkákra — sikeresen el is végezték azokat Szövetkezetünk a tavaszi munkák, ra alaposan felkészült. Már a tél fo. lyamán megszerveztük a munkacso­portokat és elkészítettük a vetésre szánt vetőmagokat, azonkívül 70 má­zsa krumplit előcsíráztattunk s ezt már április elején elültettük, A ta­vaszi munkák megkezdésekor a szö­vetkezet apraja-nagyja a földekre ment és az asszonyok is erősen ki­vették részüket a tavaszi munkák­ból. A traktorokon kívül az összeg iga­vonó állatainkat is felhasználtuk a tavaszi vetésnél s Így jóval a te* tervezett idö előtt elvégeztük a korai tavaszlak vetését. Elvetettünk 80 hektár árpát, 22 hek. tár zabot, 39 hektár bükkönyt, 10 hektár takara&nyrépát, 5 hektár lent, 7 hektár kései krumplit, 3 hek­tár korai krumplit, 5 hektár zabos­bükkönyt és 4 hektár napraforgót. A tavaszi vetéssel egyidőben megboro­náltük a legelőket és hereveteménye. ket, lehengereltük az őszi vetéseket és 200 hektáron szórtunk el mütrá gyát. Grünfeld Zoltán, a malinovói helyi Nemzeti Bizottság titkára. Későn kezdtük meg a tavaszi munkákat, de behozzuk az elmaradást Itt nálunk, Kfovice környékén na. gyon sok hó volt, későn indult olva­dásnak, ehhez jöttek még a március végi esőzesek, így bizony későn fog­hattunk csak hozzá a tavaszi mun­kákhoz. Igaz, hogy amint az idő en gedte, nagy lendülettel indultunk és április 8-án megkezdtük a tavasziak vetését. A talajelökészítö munkákat a birtokunkon lévő Zetor-traktorral végeztük, aztán kaptunk még egy Škoda-traktort a traktorállomástól. amely úgy volt felszerelve, hogy egy­szerre három vetőgépet vontatott, s olyan szép teljesítményt ért el, hogy naponta 30 hektárt is elvetett. A traktorokon kivül három pár lófo­gattal is dolgozunk, ezekkel végez­zük a magtakarási munkákat. Idáig elvetettünk 34 hektár zabot, az ár­pát mind egy szemig földbe tettük, amelyből 80 hektárt keresztsoros ve­tési módszerrel vetettünk el, azonkí­vül elvetettünk már idáig 60 hektár cukorrépát. A vetéssel egyidejűleg végeztük az őszi vetések hengerezé­sét ég a rétek, legelők boronálását. (Levelezőnktől.) Miért marad el a terv teljesítésében a moldavai trafctorálíomás Pelegría-brigádja ? A moldavai traktorállomás trakto­rosbrigádjai egymással versenyezve végzik a tavaszi munkákat és szépen teljesitik a tavaszi munkák tervét. Fülek! brigádja például már l(/o%­ban, Hazúr brigádja 75 szá­zalékban, Forró és Kiss brigádja 60%-bnn, Takács brigádja 90%­ban, Gréclk brigádja pétiig 50%­ban teljesítette idáig a tavaszi munkák tervét. Lemaradt a terv teljesítésében Peleg­ric brigádja, amely ezideig még csak 30%-ig jutott a terv teljesítésében. Vájjon miért? Azért, mert Pelegric brigádja nem áll versenyben a többi brigáddal, így hát ki is maradt. Borin Arpád, Szepsi. A nyárasdi állami birtokon a napokban már megkezdik a cukorrépa sarabolását A nyárasdi állami birtokon már­cius 17-től április 9-ig a kukoricán kivül mindent elvetettek, a vetések befejezése után pedig azonnal hoz­záfogtak az őszi vetések megfoga­solásához. Az idejében elvégzett tavaszi ve­téseknek már meg is mutatkozik az eredménye, már szépen kikelt a borsó és a cukorrépa is. Balogh József és Lörincz Frigyes csoportja már készítik is a sarabo­lókat és a kapákat, mert a napok ban már megkezdhetik a cukor­répa ápolását. Arról sem feledkez­tek meg, hogy cukorrépa termésü­ket a bogaraktól is megvédjék, ezért a cukorrépa földeken úgyneve­zett bogárárkokat ásnak. Egyre többen léonek be Bodrogszerdahelyen az EFSz-be A bodrogszerdahelyi egyénileg dol­gozó kis- és középparasztság megér­tette, hogy a közös gazdálkodás sok­kal előnyösebb, ezért mind nagyobb számban lépnek be az egységes föld műves szövetkezetbe. Különösen most, amikor látják, hogy a szövet­kezet mennyivel hamarább és kőny­nyebben el tudja végezni a' tavasziak vetését. El-elbeszélgetnek a szövet­kezet tagjaival, hogy mitévők legye­nek. Ilyen beszélgetéseknek a vége azután legtöbbnyire az, hogy kitöl­tik a jelentkező ívet a szövetkezetbe. Kucik Pál, Bodrogszerdahely. A surányi kombájnvezetői tanfolyamról A surányi kombájnvezetői tanfo­lyam hallgatója voltam. Nagyon sok érdekes dolgot tanultam és nagyon boldog vagyok, hogy megismerhet­tem a nagyszerű szovjetgépet, a kom­bájnt. Most látom csak igazán, hogy mire képes a technika és hogy a gép milyen óriási méretekben megköny­nyíti az ember munkáját. Azelőtt a földműveseknek kora reggeltől késő estig kellett robotol­nia, hogy földecskéjét valahogy meg tudja művelni. Tanulásra emellett soha nem gondolhatott. Ma, népide­mokratikus hazánkban mindenki szá­mára nyitva van az út. Nemcsak, hogy tanulhat az ember, hanem az. alatt az idő alatt az állam gondosko­dik családjáról is. Tudom, hogy ezért a köszönet munkásosztályunkat ille­ti s ezért jobb munkával iparkodom leróni munkásosztályunk iránti há­lámat. Zákruzsni András, Komárom. A csécsénypaionyi ifjúság segítsége A csécsénypatonyi helyi CsISz­szervezet tagjai segítenek a szövet­kezetnek: a rizsföld elkészítésénél dolgoznak. Külön csoportokat alaki tottak és egymással versenyezve na gyon szép eredményeket érnek el. A leányok csoportja naponta 2.5 mun­kaegységet ledolgozott. Havran Ferencné, Csecsénypatony. A biscei állami birtok dolgozói csatlakoznak a rozsnyói bányászok békemozgalmához A biscei állami gazdaság állatte. nyésztési dolgozóit a rozsnyói bányá­szok „Egy csillével több szenet a békéért" — mozgalma fokozott mun­kára serkentette. A bányászok hő­sies munkája nyomán ők íg tehetsé­gükhöz mérten hozzá akarnak járul­ni a világbéke megőrzéséhez. Ruda József és Mégis György ser­tésetetők ezért vállalták, hogy 260 sertés helyett 400-at fognak etetni. Az eddigi takarmányadagokat be­tartják, de a napi súlygyarapodást 65 dkg-ra emelik. Hupejcova Anna és Mazej Gizella, valamint a gazdaság többi fejői és tehéngondozói kötelezték magukat, hogy 13 tehén helyett 16-ról fognak gondoskodni és hogy odahatnak, hogy minden tehén legalább 8 liter tejet adjon. Kruzs József, Rozsnyó-bánya. A sámoti állami birtok tehenészei rrtájus elsejére kötelezettséget vál­laltak, hogy április 17-tÖl az átla­gos 8 literes tejhozamot 9.5 literre emelik és a tervezett mennyiségen felül a közellátásnak 6500 litert ad­nak. Kötelezettségvállalásukat teljesí­tették, sőt túlteljesítették, mert április 17-re 10 literes átlagot éff­tek el, az 5500 liter helyett pedig 7584 litert adtak a közellátásnak. Most újabb kötelezettséget vál­laltak május elseje tiszteletére, hogy 12.000 liter tejjel többet ad­nak az előirányzottnál. Tóth Béla, Sztankovics Ferenc és a többi tehenészek azt mondják, hogy ügy tudták elérni ezeket a szép eredményeket, hogy állandóan ol­vassák az újságot és munkájukban nagy segítségükre van, hogy min­denben elsajátították a szovjet ta­pasztalatokat. Uj munkamegszervezést vezettek be. Minden tehénetetö vállal 12—13 tehenet, így az állatokat jobban és szakszerűbben tudják gondozni, egymás között pedig versenyeznek a magasabb tejhozamért. A napi tejhozam emelkedését segítette az is, hogy e.lfogadták Tóth Béla ja­vaslatát, — amit ugyan egy páran elleneztek, — hogy a korpát, amit idáig a szecskára szórtak, most a moslékba teszik. A tervteljesltésben és kötelezett­ségvállalásban nem maradtak le a növénytermelésben dolgozó munká­sok sem. A kukoricán kívül április 17-lg befejezték a tavaszlak vetését s most a magrépa ültetéssel foglal­koznak. Voltak ugyan némi nehézségek, mert kevés volt a munkaerő, de Szeif István, a kocsisok csoportve­zetője, jól beosztotta és megszer­vezte a munkákat, a fogatosok egymás közt versenyeztek s Így el­érték azt hogy naponta 7—7.5 hektárt, lófogattal elvetettek. A sámoti CsISz helyi csoportja is segített a tavaszi munkáknál. Kö­telezettséget vállaltak, hogy az ál­lami birtokon 50—50 brigádórát le­dolgoznak a napi munkaidőn kívül, ami összesen 600 munkaórát tesz ki. Továbbá vállaltált, hogy 2 hektár kukorica és 1 hektár cukorrépa egész évi munkálatalt elvégzik, Ja­kubik Árpád traktoros pedig bri­gádmunkával 10 hektár földet el­készít a vetéshez. Csóka Ferenc, Tejfalu. —; A tehenek szakszerű ápolásával és pontos etetésével állandóan emeljük a tejhozamot A mi birtokunkon mindent elkö­vettünk a húsellátásról szóló párt­ós kormáynhatározat intézkedései­nek teljesítéséért. A hiányzó állat­állományunkat kiegészítettük, a meglévő állatállománynál pedig be­vezettük a szakszerű gondozást és a pontos napi etetést. Ennek eredményekép az utóbbi hónapokban jóval emelkedett a te­heneit tejhozama is, legjobban Csó­ka Lajos és Kovács József tehenei­nél, akik mindketten feleségeikkel együtt gondozzák a rájuk bízott teheneket. A pontos etetéssel és szakszerű gondozással elértük azt, hogy mig a mult hónapban alig 2—3 liter volt az átlagos tejhozam, most ez az átlag 8—9 literre emelkedett. Negyven ilyen tehenünk volt, ame lyeket a mult év utolsó hónap j á ban vásároltunk. Bizony nagyon so­ványak is voltak és igazán kitartó munkát követelt meg Csóka és Ko­vács elvtársaktól, hogy- e tehenek szépen megjavultak és napról nap­ra emelkedik a tejhozamuk. Azon kívül vásároltunk még 40 hasas üszőt is, amelyek közül már 12 le borjazott, de ezeknél a teheneknél is gondos és szakszerű ápolásra van szükség, hogy helyrehozzák őket. Odaadó munkájuknak meg is lett az eredménye, mert vannak már teheneink, amelyek­nél naponta 16—20 liter az átlag tej' (17,am. Március havában bead­tunk a közellátás részére 16.782 liter tejet, azonkívül naponta 142 liter marad a birtokunkon dolgozók és család­jaik részére. I E szép eredményeket úgy értük el, hogy minden nap pontosan ki, mért takarmányt kapnak a tehe­nek. Azokat a teheneket, amelyek­nek magasabb a tejhozama, külön vettük és külön is etetjük őket. Egy tehén naponta árpaszecskát kap másfél kiló árpadarával és kor­pával és ezenkívül egyéb vegyes abrakot, mégpedig 12 kg répaszele­tet, vagy csalamádét. A felvásárolt t^>-iek részére, melyeknél alacso­nyabb a tejhozom és soványabbak is a mi régi teheneinknél, ezeknek a napi adagjukhoz még külön 20 kg melaszt keverünk. Még szebb eredményeket érnénk el akkor — mivel géppel fejünk, — ha a fejés előtti és utáni tőgymasz­százst alkalmaznánk. Már az is nagyban növelte a napi átlagos tej­hozamot, hogy bevezettük a kézzel való elő- és utófejést. Szarvasmarhaállományunk napról n^pra szaporodik és így több és több istállóra van szükségünk. A mult hónapban fejezték be az egyik istállói építését és most egy új, nagy istállót építünk. Jó volna ha az új istállóba már önitatókat ;s szerel­nének. Ez az, amihez a íehenek gondozói is ragaszkodnak, mert az önitatókkal ellátott istállóban köny­nyebb lenne a munkájuk, megszaba­dúlnának a vízhordástól. Az igy nyert időt sokkal gazdaságosabban kihasználhatnák, több idö jutna a tehenek gondozására, alkalmazhat­nák a fejéselőtti és utáni tőgy­masszázst és igy nagyban emelhet­nék a tehenek nat>i tejhozamát. Csóka János, Dvur Krov! ie. Murányi úr „hírhedt" marhaállománya Rimasizécsen néhány spekuláló k uláknak már az orrára koppin­tottunlk, de még mindig vannak olyanok, mint például Murányi úr, akik úton-útfélen szabotálni akarják a termelést. Legjobban azon sirán­koznak, hogy ki fogja megművel­ni a földeket, nincs elegendő mun­kaerő, közben azt seim tudják tét­lenségükben, hogy milyen huncut­ságokon törjék a fejüket. A hír­hedt Murányi úr is azon sir, hogy dohányt is kell termelnie. Igen, mert neki kell dolgozni. "A múltban nem siránkozott, amikor a szegény emberek úgyszólván ingyen dol­goztak nála a napi kosztért, ami többnyire csaJk valarái kotyvalékból állott. Hol van až a sok szép szarvas­marha Murányi úr istállójából* ami a múltban volt, pedig akkor sem vol t tizedm agával ? A sok marha közül csak három lézeng az Istállóban, de azok ls olyanok, mint a citera, ha Murá­nyi úr benéz az istállóba, bárme­lyiknek a csípőjére akaszthatja a kalapját. Az ilyen kulákok szándékosan nem tartják a tervezett állatállo­mányt, hogy ezzel is szabotálják közellátásunkat. Azt szeretnék, ha továbbra is parancsolhatnának a munkás embereknek, azonban ezt már nem tehetik, mert a dolgozók megmutatják, hogy megvalósítják a szocializmust, ahol a spekulálóknak nincs helyük. Kozíok László, Rimaszécö.

Next

/
Thumbnails
Contents