Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-18 / 66. szám, kedd

• 1952 március 18 A Csemadok a nehézipar íejlesztéséert A Csemadok pozsonyi kerülete idén 147 munkaerőt szerzett a nehéziparnak, de hatszázra vállalt kötelezettséget az év végéig U J SZO PÁRTELET Bírálat és önbírálat erősíti a losonci fárás pártmunkását A losonci járási pártkonferencián újra összejöttek dolgozó népünk legjobb fiai a járásban, hogy megbeszéljék a munkában elért sikereiket, feltárják a hiányokat és meghatározzák legközelebbi feladataikat. A konferencián megtárgyalták a Központi Bizottság határozatait, az üzemi, helyi és az Egységes Földműves Szövetkezetek képviselői kifejezték hozzájárulásukat ezekhez a határozatokhoz. A konferencia tartalma a pártmunka minden kérdésének tárgyszerű elemzése volt és a küldötek komolyan foglalkoztak azokkal a kérdésekkel, amelyek segítik a Központi Bizottság határozatainak teljesítését, a szocializmus gyorsabb felépítésében. Hámor járási vezető titkár elvtárs hosszú tartalmas beszédében ismertette a mult esztendő munkáját. Hangsúlyozta, hogy meg kell tanulnunk úgy dolgoznunk, meggyőznünk és agitálnunk,, hogy minden kérdés, mely dönt-3 lehet a terv teljesítésére és építő feladatainknak teljesítésére necsak az egyének, hanem az üzem összes dolgozóinak legsajátosabb ügyévé váljon. Hogy ezt elérhessük, szükséges, hogy ml kommunisták, mind a járási választmányban, mind az üzemi szervezethsa nemcsak, hogy helyesen fogjuk fel a tervezés politikai feladatának jelentőségét, hanem ugyancsak jól értsük meg szocialista építésünk gazdasági és technikai problémáit. Legnagyobb üzemeinkben, mint például a lónyabányai Magnezitgyárban és az apátfalusi Poľana textilüzemben a termelési tervet 100%-ra teljesítették. Azonban a sikeres munka mellett hibák, hiányosságok is mutatkoztak. Az ötéves terv harmadik évének teljesítése nem volt sima lefolyású, különösen az apátfalusi textilüzemben, nem volt biztosítva a terv egyenletes teljesítése és többízben rohammunkával kellett behozni a lemaradást. De a minőségi gyártásnál is mutatkoztak hibák, mert az üzemi pártszervezet válaszmánya nem vizsgálta mélyebben annak okát, hogy a termelésben miért mutatkozik némely osztályon az anyag rossz minősége. A határozat következetes ellenőrzésével meg lehetett volna állapítani, mint ahogyan azt az üzemi pártszervezet választmánya évi jelentésében meg is állapította, hogy az üzemi tanácsbm, a termelési bizottságban és a munkahelyeken lévő kommunisták nem fordítottak megfelelő gondot az új szocialista munkaformák népszerűsítésére és elmélyítésére. A szovjet újítók, mint Csutkich, Kovaljev és Korabelryiková munkamódszereit nem helyezték tömeges alapokra. A munkafegyelem lazasága ellen sem folytattak következetes harcot, aminek aztán az lett a következménye, hogy 12 héten keresztül nem teljesítették a tervet. Egyes elvtársak a visszaesést az aratási munkálatokkal indokolták. Nem voltak tudatában annak, hogy aratási munkálatok az előző években is voltak és a terv mégis ye'detesen volt teljesítve. Az apátfalusi Poľana textilüzemben a kimaradást az aratás ideje alatt természetes tünetnek tekintették. Azzal vigasztalták magukat, hogy az aratás végeztével a lemaradást behozzák, de elfelejtették, hogy ami egyszer elkésett, azt behozni nem Zehet. Ilyen és ehhez hasonló eseteket hozhatnánk fel a lónyabányai Magnezit, az ipolymenti téglagyár, a Tátra bútorgyár és más üzemekből is. 4 hibák, hiányosságok ellenéreis határozottan mondhatjuk, hogy járásunkban az üzemek a kitűzött határidőre teljesítik tervüket A munkások, mesterek, technikusok és adminisztratív munkaerők becsületes munkájukkal biztosítottál? a terv teljesítését, sőt túlteljesítését járásunk majdnem minden üzemében. A magnezit érc , bányászása a ruzsinai bányában teljesítve lett és a Lónyabánya-üzem a tervet 105.4%-ra teljesítette. A középszlovákiai elektromos müvek Losoncon 122%-ra, az ipolymenti téglagyárak 101.7%-ra. a Poľana Opatová textilüzem 101.5%-ra teljesl tették a tervet. A csehszlovák építési üzemek a losonci járásban a termelési tervet nem teljesítették, mert ideológiailag és szervezetileg gyenge volt a pártszervezet Kommunista elvtársaink az üzemben és az építkezéseken nem fogták fel helyesen a Párt vezetöszerepét és nem tudták a tömegszervezetekkel, főleg a forradalmi szakszervezeti mozgalomban, a termelési tervek feladatainak jó teljesítése érdekében a sikeres tömegpolitikai munkát biztosítani. Az üzemi pártszervezet választmánya itt sokáig az üzemvezetőség befolyása alatt állott, melynek élén ebben az időben Tornán elvtárs állt, aki nem akarta megérteni, hogy a terv sikeres teljesítéséhez és főképp a munka megszervezéséhez nem elegendő a szaktudás. Az üzem igazgatójának a politikai feladat jelentőségét is meg kell értenie és meg kell győznie arról a technikusokat, mestereket és a többi munkatársait is. De az üzemi pártszervezet választmányaiban lévő elvtársak sem értették míg, hogy ahol az üzem vezetésében ezeket az elveket nem érvényesítik, ott az adminisztráció módszerei érvényesülnek. a parancsolás és a diktátoroskodás, mint ahogy ennek tanúi voltunk ebben az üzemben. A munkaerőtoborzás tervét 127.1 százalékra teljesítettük. Ez az eredmény szép és mondhatjuk, jó mimkát végeztünk, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogj azok a hiányosságok, melyekre már a mult évi konferencián is rámutattunk, részben még ma is fennállnak, főleg az építkezésekben. Nagyon egészségtelen tünet mutatkozik azoknál a munkaerőknél, akik az adminisztratív munkából önként távoztak és a termelésbe lettek irányítva. Járásunkban több, eset fordul elő, aminek nem lett volna szabad megtörténnie, főleg nem párttagoknál. Például Tisak elvtárs, az ONV volt alkalmazottja, önként jelentkezett a losonci traktoráHomásra, felvette háromhavi fizetését és már ismét az íróasztal mellett dolgozik. Hasonló Murányi elvtárs esete is, aki a vendéglátó üzem alkalmazásában állott. Ö sizntén önként jelentkezett a termelésbe, felvette háromhavi fizetését és két hét múlva viszszatért előző helyére. A mult évben jól szervezett tömegpolitikai munkával 1 értük, hogy Kalonda, Rapp, Miksi, Jelsőc és Panidaróc községek alacsonyabb típusú EFSz-ei a magasabb ni. típusra tértek át. Támásán, az első típusról a második típusú gazdálkodásra tértek át, Podrecsánban szintén új harmadik típusú EFSz alakult és majdnem valamennyi EFSzben bővült a tagok létszáma. Ez év kezdetén Maskova községben mutathatunk ki kezdeti sikereket, ahol a harmadik típusú szövetkezeti gazdái kodás megalakításának jó előfeltételei vannak. A magángazdálkodás rosszabb helyzetet mutat. Itt a tervezett állatállomány be nem tartása főként a kulákoknál szembetűnően bizonyítja ezek szabotáló szándékát, ami különösen a beadások teljesítésénél nyilvánult meg; például Bojk községben ez az állapot még ma is fennáll. . Míg az EFSz-ekben úgyszólván mindenütt magasabb hektárhozamokat könyvelhetünk el, addig a magángazdálkodóknál, főleg a szabotáló kulákoknál a föld eltitkolása, hanyag megdolgozása, a szovjet mezőgazdaság tapasztalatainak elégtelen alkalmazása mutatkozik. Ez nem csak zavarta és fékezte a terv sikeres teljesítését, hanem komolyan veszélyeztette a dolgozók ellátását is. Hasonló volt a helyzet a traktor- és gépállomások nál is. A traktorállomások káderei még nemrégen is megbízhatatlan, bürokratikus és reakciós elemekkel volt telítve, akik rontották a munkaerkölcsöt fékezték a termelő erők fejlődését és szándékosan akadályozták a terv Sikeres teljesítését. A vitában számos elvtárs szólalt fel, akik közül sokan konkréten mutattak rá a hibákra üzemi pártszervezetük munkájában és ennek következtében az üzemekben is. Králinszky elvtárs a lónyabányai Magnezitmüvek dolgozói nevében elmondta, hogy mennyire fontos, hogy a termelési bizottságokban minél több munkás legyen. Felső elvtárs vitafelszólalásában elmondotta, milyen károkat okozhat, ha egy üzem nemteljesíti idejében a megrendeléseket, így például az apátfalusi textilgyár nem teljesítette egy másik üzem megrendelését és ezzel megbontotta gazdasági rendszerünk egy fontos ágazatának működését. A másik üzem ennek következtében két ágazatban nem tudta teljesíteni tervét. A kommunistáknak ellenőrizniök kell ezt és mjndent meg kell tenniök, hogy a kötelezettségeket betartsák. Felső elvtárs a panidaróci szövetkezet működéséről is beszélt, ahol az EFSz-be kulákokat is befogadtak. Beléptek, hogy beszolgáltatási kötelezettségeiktől megszabaduljanak és ezeket most az EFSznek kell helyettük teljesítenie. Kell, hogy a kis- és középparasztok végezzenek ezzel a betegséggel. Frajt elvtárs,, az apátfalusi helyi pártszervezet nevében beszélt. Megállapította, hogy óriási különbség van azon elvtársak felszólalása között, akik szövetkezetből jöttek és azok között, akiknek falujában nincs még szövetkezet. Elmondotta, milyen nehéz a munka a 10—12 hektáros kolonisták között, és még sem teljesen sikertelen. Már az idén odáig haladtalc, hogy talán ez évben megalakul nálunk is az EFSz. Neuchauer elvtárs, a losonci építkezési üzemtanács elrfcke, felszólalásában rámutatott arra, hogy a mult év teljesítése katasztrofális volt, sok millió kárt mutattak ki. Hogy ez aztán tényleg fedi-e a valóságot, ezt majd az ellenőrző bizottság fogja megállapítani. Tény az, hogy visszaélések történtek és lelkiismeretlen gazdálkodás folyt. A nyomozás folytán rájöttek arra, hogy a kerületi igazgatóságnál egy klikk volt, mely az egész kerületi üzemet irányította. Ez a klikk a régi bürokratákból állott és ténykedésük csupán csak arra irányult, hogy biztosítsák maguknak a kényelmes jő állást és a jó fizetést, úgy, hogy bármilyen szorgalmasak voltak és jól gazdálkodtak az üzemek, ez mind csak meddő erőfeszítés maradt. Amikor láttuk, mondotta Neuchauer elvtárs, hogy százalékbani termelésünk a legmélyebb pontra esett, kértük megindítani a rohammunkát. Segítségünkre sietett természetesen a járási párttitkárság és Hámor, Prazovics és Roszik elvtársak segítségével sikerült eltávolítani ezt az élősdi társaságot és azóta napról napra fokozódik a munkások munkaerkölcse, egyre jobban elmélyül a szocialista munkaverseny és új vérkeringés indul a losonci építkezési üzemben. A népes vita után a megválasztott új vezetőség hitet tett amellett, hogy a dolgozó népet becsülettel és hűen fogja szolgálni. Kertész Imre. Vasárnap, március 16-án tartották meg a Csemadok bratislavai kerületének kiküldöttjei elsťj, kerületi munkaértekezletüket. Jelen voltak a Párt, Nőszövetség, a CsISz, a Szokol és a Szovjet Barátok Szövetségének kiküldöttei, akik szervezetük meleg üdvözletét tolmácsolták a Csemadok Bratislava kerületi első konferenciájának. Az üdvözlő beszédek elhangzása után Pathó elvtárs központi kiküldött beszédében a többi között ezeket mondottad Ez az első kerületi konferenciánk, amelyen módunkban áll kicserélni tapasztalatainkat és a kerületi vezetőség megválasztásával lerakni a tökéletesebb szervezeti élet alapjait. Konferenciánk jelentőségét az is emeli, hogy egybeesik az 1848-as magyar szabadságharc 104. évfordulójával. 104 évvel ezelőtt az osztrák és magyar feudális nagybirtokosok által elnyomott magyar dolgozó nép Kossuth és Petőfi vezetésével a „világszábatjságért" jelszóval, fegyverrel a kezében felkelt, hogy lerázza magáról a bilincset. Büszkék lehetünk mi magyar dolgozók, hogy népünk történelme ily nagy forradalmi eseményekben gazdag. De nem elég csak büszkének lennünk: az 1848-as események köteleznek is bennünket. Köteleznek arra, hogy telje

8 győzelemre vigyük azokat az eszméket, melyekért őseink már több mint 100 éve harcoltak. Majd Pathó elvtárs mérlegelve a helyi csoportok ténykedését, rámutatott a hiányosságokra és arra, hogy ez a konferencia legyen kiinduló pontja a jövendő jobb munkának. Mint mondotta, a jövőben sokkal tökéletesebben kell dolgoznunk. A helyi csoportoknak rá kell. térni a széleskörű népnevelő munkára. Dolgozni és tanulni, ez a mi legfontosabb feladatunk. A Csemadok helyi csoportjai pedig tartsák feladatuknak azt, hogy elősegítsék a dolgozók fejlődését. Elsősorban is tegyétek a Csemadokot a kerület minden magyar dolgozójának tömegszervezetévé, hogy azon keresztül a magyar dolgozók szocialista hazánk öntudatos építőivé váljanak. Rendezzünk minden községben kultúrpolitikai szemináriumokat és ismertessük meg népi demokráciánk alapjait és célkitűzéseit minden magyar dolgozóval. Neveljünl/ minden magyar dolgozót szocialista hazaszeretetre és harcra az osztályellenséggel szemben. A Szlovákia összesített tervének megvalósításáért folyó harcból a jövőben sokkal jobban kell kivenni eszünket. Nem szabad, hogy csak egy magyar dolgozó is akadjon kerületünkben, aki közömbös szemlélője volna népünk erőfeszítéseinek. Célkitűzéseink . megvalósításához, amely magával hozza jólétünk álland* emelkedését, minden erőt mozgósítani kell és nagyobb lendületet, nagyobb akaraterőt kell bevinnünk a szocialista kultúrával a termelőmunkába. Pathó elvtárs tartalmas beszédét azzal fejezte be, hogy a Csemadok szervezetei legyenek minden magyar községben világító tornyai a haladásnak és mutassanak utat jólétünk megteremtése felé! Majd Szarka elvtársnak, a • Csemadok bratislavai kerületi titkárának beszámolója következett. Szarka elvtárs feltárta a kerület helyi csoportjainak eredményeit és a munkában előforduló hiányosságokat, majd konkréten rátért arra, hogy a jövő feladatok megvalósításához hogyan járuljanak hozzá a kerület helyi csoportjai. Megemlített-, hogy a Csemadok a pozsonyi kerületben az év eleje óta 147 új nehézipari munkaerőt szerzett Szarka elvtárs beszámolót vit« követte. A felszólalásokból érezhető volt a magyar dolgozók lángoló szeretete népi demokráciánk iránt, valamennyi beszéd a szocializmus győzelmébe vetett hitet tükrözte viszsza. Közben a kerületi vezetőség meglasztására került sor. A kiküldőttek egyhangúlag Szőke Lőrincet, az Uj Szó politikai titkárát választották meg a bratislavai keiület elnökévé, titkárnak pedig Szarka Bélát. A kiküldöttek lelkes tapsvihara után Szőke elvtárs ezekkel a szavakkal vette át a kerületi elnöki tisztséget: Ez az év döntő év lesz, ha a most elfogadott irányelveket és határozatot végrehajtjuk. A gottwaldi ötéves terv 4. évében vagyunk és minden erőnkkel teljesítenünk kell kötelességünket. Az összesített terv ránk eső részét mind a termelőmunka frontján, mind a népnevelés terén győzelmesen kell megvívnunk. Szőke elvtárs beszédét azzal fejezte be, hogy a magyar dolgozók egységben a cseh és a szlovák dolgozókkal ez évben még szilárdabban fognak haladni Klement Gottwald útján a szocializmusért, a békéért. A hallgatóság felállva, lelkesen éltette Sztálint, Gottwald és Široký elvtársakat. A Csemadok kerületi értekezlete ezután a következő határozati javaslatot fogadta el. Mi, a bratislavai kerületi konferencián résztvevő Cgemadok-tagok elhatároztuk, hogy a Csemadokon keresztül falvaink és városaink minden magyar dolgozóját fokozott felvilágosító munkával a béketábor öntudatos harcosává, szocialista hazánk fáradhatatlan építőjévé neveljük. Tudatában vagyunk annak, hogy a falu útja az Egységes Földműves Szövetkezteeken keresztül vezet a szocializmushoz, ezért mind kultúrális, mind gazdasági téren fokozottabbban segítjük elő falvainkban az EFsz-ek megszilárdítását. Felvilágosító munkával meggyőzzük a kis- és középparasztokat a nagyüzemi mezőgazdasági termelés előnyeiről. Példának állítjuk falvaink dolgozói elé a Szovjetunió parasztjait és jó szervezéssel, a Párttal és a többi tömegszervezetekkel együttműködve megtesszfiíik mindent annak érdekében, hogy hazánk felvirágoztatását elősegítsük. Fokozni fogjuk a jövőben a népnevelő munkánkat és a szocialista kultúra hirdetésén keresztül a magyar dolgozókkal tudatosítjuk, hogy munkánk eredménye ma a miénk és ezért kötelessége minden dolgozónak képességét és teljes tudását latbavetni mindazon termelési irányszámok elérésére, melyeket Siroky elvtárs a Központi Akció Bizottság plenáris ülésén nyilvánosságra hozott. Magunkévá tesszük Klement Gottwald elvtársnak szavait; „politikánk tartó pillére a mukás-paraszt szövetség" E szövetség elmélyítésének érdekében kultúrbrigádokkal segítjük eló a város és a falu közötti különbség megszűnését. Tudjuk, hogy mindezt csak úgy tudjuk elérni, ha hazánk magyar dolgozói tömegszervezetünkön, a Csemadokon keresztül szorosan Pártunk irányvonalát követik. Hogy ezt elérjük, a Csemadokot hatalmas, minden magyar dolgozót felölelő tömegszervezetté kell kiépítenünk. Mindezeknek érdekében mi, a Csemadok bratislavai kerületi elnöksége, kötelezettséget vállalunk, hogy: •1. Kerületünkben a Csemadok tagjainak számát a II. kerületi konferenciánkig tizenkétezerre emeljük. 2. Járásonként legalább két-két kultúrbrigádot szervezünk, melyek elsősorban az EFSz-ket és a traktorállomásokat látogatják. 3. Járásonként legalább négy olvasókört szervezünk és gondosko. dunk irányításukról. / 4. Havonta egyszer minden helyi csoportnál ismeretterjesztő előadást tartunk. 5. Ez év végéig állandóan növekvő nehéziparunk részére 600 állandó munkaerőt szerzünk. 6. Kerületünk mindazon üzemei fölött, ahol magyar dolgozók* vannak többségben, helyi csoportjaink kultúrvédnökséget vállalnak. Farkas Kálmán