Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-02 / 53. szám, vasárnap

8 U J SZO 1952 március 2 Valamennyi dolgozónk mozgósításával előre a márciusi terv teljesíléséért > Duris elvtárs, a Megbízottak Testülete elnökének zárószava a gazdasági dolgozók pozsonyi értekezletén A gazdasági dolgozók pozsonyi ér­tekezletét Július Duris, a Megbízot­tak Testületének elnöke zárta be február 28-án. Záróbeszédében ki­emelte azokat a felelősségteljes fel­adatokat, amelyek a jövőben az üze­mek egyes igazgatóságait és egyé­nileg magukat a dolgozókat is érin­tik. Többek között ezeket mondot­ta: Első lépésünk az üzemi főigazga­tóságokon keresztül minden egyes üzemben megállapítani a terv telje­sítésének hiányosságait és azonnal megtenni a szükséges intézkedéseket. Nem engedhetjük meg, hogy az üzemekben csupán oly irányelveket adjanak, amelyek általában érvé­nyesek az összes üzemek számára. Minden üzemben és üzemigazgató­ságon külön kell áttanulmányoz­ni a munkamódszereket, külön kell megtárgyalni az üzem szük­ségletei szerint a Párt és a kor­mány osztravai szénmedencéről szóló intézkedéseinek alapelvét és ezen intézkedések szellemében minden üzemben a termelési fel­adatok teljesítésére mozgósítási tervet kell kidolgozni, minden munkást, minden dolgozót mun­kafelajánlásra kell serkenteni. Ha a főigazgatóságok hathatósan akarnak segíteni — és ez a mi má­sik feladatunk — ismerniök kell az üzemek tartalékait, technikáját és munlkamegszervezését. Ezért szülo­séges, hogy az elkövetkező hetekben és hónapokban még gyakrabban szervezzék meg az üzemek termelési értekezleteit az igazgatóságok rész­vételével. Az igazgatók és vezető munkások csak úgy fogják megis­merni az üzem viszonyait, ha alul­ról meghallgatják a munkások kri­tikáját és meríteni fognak azok ta­pasztalataiból. Olyan vezetőség, amely csak saját ismereteiből indul ki, nem irányíthat a feladatok kon­krét teljesítésében. Tudatában kell lenniök annak, hogy a vezetőség a helyzetet felülről, a tömegek alulról látják és saját bőrükön tapasztal­ják. Mindkét szempont bizonyos mértékben korlátolt. Tanuljuk meg Sztálin elvtárstól a problémák he­lyes megoldását elérni úgy, hogy összekapcsoljuk mindkét tapasztala­tot. Csak így lesz helyes az üzem vezetése. Emellett előre kell gondol­nunk az esetleg felmerülő akadá lyokra és a különféle módszerek mozgósítására a terv teljesítése ér­dekében. Harmadik feladatunk a termelés A losonci Tátra bútorgyár üzemi bizottsága, valamint az üzemi párt­szervezet januárban értekezletet tartottak, és közösen megbeszélték a munkában elért eddigi eredmé­nyeket. A gyűlésen nemcsak a munkasikerekröl esett szó, hanem a hibák, hiányosságok feltárásáról és azok kiküszöböléséről sem feled­keztek meg. Foglalkoztak mind­azokkal a problémákkal, melyek a termelékenység fokozását, a terv egyenletes teljesítését, a hibák, hiányosságok megszüntetését érin­tették. Az üzemi pártszervezet útmutatá­sával bátran és céltudatosan halad­nak előre, hogy az ötéves terv ne­gyedik évében még szebb munka­gyözelmeket érhessenek el. Az üze­mi pártszervezet szorosan együtt­működik az üzemi bizottság összes tagjaival, úgyszintén a technikusok egyre jobban elmélyítik az együtt, működést a munkásokkal. A kollektív szellem napról napra fokozottabb mértékben kezd ki­bontakozni a munkások között. Az üzemi pártszervezet állandóan szem előtt tartja és figyelemmel kíséri a legszükségesebb tenni­valókat, a jó nópnevelő munkát. A szakasz-, valamint a tízes bizal­miak lelkiismeretesen teljesítik fel­adataikat. A szocialista munka­versenyt, az anyaggal és idővel ^aló kultúrseínvonalának emelése. Ez felemelt feladataink teljesítésének az alapfeltétele. Mindenekelőtt nagyobb mérték­ben és jobban kell felhasználnunk az értékes szovjet munkamódsze­reket és munkamegszervezést. Jobban kell támaszkodnunk a szovjet szakemberek tapasztala­taira, iskolázásokat kell szervez­nünk nemcsak általánosságban, hanem az egyes dolgozók egyéni szükségletei szerint. Főleg a ve­zetőknél van erre nagy szükség. A főüzemvezetöségek és üzemek számára meg kell szerezni a szük­séges fordításokat, támogatni kell az üj munkáskádereket vezető po­zioiójukban, hogy megtanulják a ve­zetés új módszerét A föüzemvezetöségeknek állandó figyelmet kell fordítaniok a műsza­ki eljárásokra minden üzemben. Ez­irányban rendszeres harcot kell foly­tatnunk az üzemek komzervatiz­musa ellen. Emlékezzünk a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének 1940-es rendeletére, amely a rossz termelésért, a termelési szer­ződéseknek és a termékek kötelező jó minőségének benemtartásáért az ipari üzemeket tette felelőssé. A termékek jó minőségét azzal biztosítjuk, ha állandóan tökéle­tesítjük a műszaki eljárást kifej­lesztjük üzemeinkben az újító N mozgalmat, a termelési aktívá­kon megvitatjuk a munkások és műszakiak termelési tapasztalata­it és megszervezzük a sztahanov iskolákat. Különösen a dubnicai Vorosdlov­üzem dolgozói vannak ezen a. véle­ményen és örömmel beszélnek az első eztahanöv-iskoláról, amellyel a termelés felemelésében nagy sike­reket értek el. A ciklusos grafikon bevezetése további feladataink egyike. Ha üzemeinkben a tervet 100%-ra akarjuk teljesíteni ós az elmulasz­tottakat be akarjuk hozni, minden termelési feladatot a terv szerint pontosan részleteznünk kell és a terv teljesítését nemcsak összüzemi méretben, de minden műhelyben, minden gépnél, minden műszakban és naponta kell figyelemmel kísér nünk. A Š verma-vasüzemek tapasztala­tai azt mutatják, hogy a ciklusos grafikon bevezetése nagyban hozzá­járult a nehézségek leküzdéséhez. A szocialista munkaverseny ügyét minden üzemvezetőségünk, üzemi takarékoskodást állandóan népsze­rűsítik. Az üzem vezetősége örömmel je­lentette, hogy a mult évet a kitű­zött határidő előtt novemberben teljesítették, de a január és februárban elért eredmények is örvendetesnek mondhatók Az óv elejétől a terv teljesítése zökkenőmentesen halad és szá­mokban 111.6%-ot tesz ki. Ez az eredmény azt bizonyítja, hogy a népnevelők össze tudják kapcsol­ni a politikai munkát a termelő­munkával. A kommunisták tudatában vannak annak, hogy a termelékenység fo­kozása, a gépek és a munkaidő gazdaságosabb kihasználása legelső­sorban őket érinti és ennek érdeké­ben minden párttag arra törekszik, hogy tettekkel bizonyítsa be a a munkához való viszonyát, kezde­ményezését, példamutatását. To­vábbra is lebegjen a szemük előtt az, hogy minden kommunistának kezdeményezően, a munkában jő példával kell előljárnia, hogy való­ban méltóan képviselje a dolgozók élcsapatát. Szocialista versenyekkel, mun­kafelajánlásokkal, fij munkamód­pártszervezetünk és a szakszerve­zetek ügyévé kell tenni. Tanuljunk a Szovjetunió tapasztalataiból, ahol a munkaversenynek már nagy múltja van, de még mindig fejlő­dik és az egész állam érdeklődé­sének központjában áll. Sztálin elvtárs azt mondotta, hogy a „SEoriaJista munkaverseny a dolgozók millióinak alkotó tevé­kenységére támaszkodó tömegek for­radalmi épitő önkritikájának kife­jezője". A szocialista munkaversenynek nagy jelentősége van a dolgozó em­ber átnevelésében. Dolgozóink kez­deményezésének és tevékenységének kifejtése a szocialista munkaverseny. Elősegíti a társadalom legfontosabb termelési erejének, az ember képes­ségeinek a kibontakozását. Beszéde további részében ĎuriS elvtárs a személyes felelősség alap­elvének bevezeteséröl beszélt. Kije­lentette, hogy a termelésben a sze­mélyi iflelősséget csak úgy vezet­hetjük be, ha ennek nagy jelentő­ségéről a termelésre az üzemek­ben, műhelyekben minden dolgozót és minden műszakit kellőképpen fel­világosítunk. A Megbízotti és a központi hi­vataloknak is érezniök kell a kitű­zött. feladatok végrehajtásában őket terhelő nagy felelősséget. Beszéde befejező részében Duriš elvtárs a következőket mondotta: „Ha a teljes terv nagy feladatait sikeresen akarjuk teljesíteni, az összfeladatok megoldását össze kell kapcsolnunk dolgozó népü nk állandó mozgósításával. Végül idézte Sztálin elvtárs sza­vait, amelyeket az első ötéves terv eredményeinek kiértékelésekor mon­dott: „Mi lehetet és mi volt a fő­oka annak, hogy a Párt a hibák és más fogyatékosságok dacára is az ötéves terv négy év alatti telje­sítésében határozott sikereket ért el? Mily erők biztosították a kü­lönféle akadályok ellenére is ezt a történelmi győzelmet? Elsősorban a tevékenység, az önfeláldozó mun­ka, dolgozóink és kolhoztagjaink millióinak munkalelkesedése és kez­deményezése, akik a mérnökökkel és műszakiakkal együtt hatalmas erőt fejtettek ki a szocialista munka­verseny és az élmunkás mozgalom terén. Nem kétséges, hogy másként nem tudtuk volna elérni célunkat, nem tudtunk volna egy lépéssel sem előre jutni". szerek alkalmazásával, a munka jobb megszervezésével lendítik előre a terv egyenletes teljesíté­sét. Azzal pedig, hogy a napok­ban bevezették a színes, grafiko­nos jelzést, nagy lépést tettek elő­re, mert így minden munkás látni fogja, hol tart versenyvállalása teljesítésében, figyelemmel kísér­heti, melyik műhely halad az élen és melyik műhely maradt le. A termelékenység fokozásáért, a terv egyenletes teljesítéséért folyik a küzdelem. Csak egy példát emlí­tünk meg a sok közül, mily lénye­gesen emelkedett a napi teljesít­ményünk. Fejes János elvtárs 36 éves, szakmai képzettsége szabó, öntudatos párttag, a munkáját lel­kiismeretesen végzi. Vidám, derűs arcával, biztos fel­lépésével mintaképe annak a mun­kásnak, aki nem riad vissza a ne­hézségektől és tisztában van vele, hogy nem elégedhetik meg ^zzal a tudással, amivel rendelkezik. Ezért minden nap a 8 órás műszak ledolgozása után a dolgozók főiskolájába jár, ahol a gépészeti szakismereteit gyarapítja. A műszak ledolgozása után még 5 órán keresztül az iskola padjában ül. Szorgalmasan tanul és fejleszti képességeit. Szorgalmának, erős akaratának az eredményét legjobban abból látjuk, hogy a régi elavúlt munkamódszereket új mun­kamódszerekkel váltja fel. Már két értékes újitási javaslatot nyújtott be és mind a kettő bevált. Első újítása egy ragasztókészülék, mellyel évente 89.000 koronát ta­karít meg az üzemnek. A régi munkamódszerrel egy műszak alatt 50—60 darab ajtóleragasz­tást lehetett elvégezni, az új mun­kamódszer bevezetésével ezt a számot magasan túllépte. Egy műszak alatt 180 darabot is meg­csinál, de van olyan nap is, ami­kor a 220 darabot is túlhaladja. Ezért az újításért 8960 koronával jutalmazták. Mi késztette erre Fejes János elv­társat? Elmondotta, hogy a régi munkamódszrrel a termelés nagyon lassú volt és még hozzá elég fárasz­tó, mert az ujjait kikoptatta a for­nér. A győzedelmes februári hónap tiszteletére Fejes János elvtárs egy másik újítási javaslatot is nyújtott be, amellyel még szebb eredménye­ket ér el, még nagyobb megtakarí­tással járul hozzá a szocializmus felépítéséhez. L'jítása abból áll, hogy egy fornérvágógépet körfűrésszel szerelt fel, melyet kis villanymotor hajt. Azelőtt ezt a munkát fornér­vágó késsel, kézierővel végezték, ami nem volt tökéletes és elég las­sú, megerőltető munkát jelentett. Ezzel a második újításával í 00.000 koronát takarít meg évente az üzemnek De nemcsak Fejes elvtárs tekinti szívügyének a termelékenység fo­kozását, hanem az üzem összmun­kássága is nagy lelkesedéssel látott a munkához, hogy az ötéves terv negyedik évét sikeresen, idő előtt teljesítse­A győzedelmes február évforduló­jának tiszteletére az üzemi párt­szervezet kezdeményezésére a mun­kások kötelezettséget vállaltak, hogy A kormány pénteki ülésén Antonín Zápotocký kormányelnök ^vezetésé­vel megtárgyalták az 1952. évre elő­irányzott állami költségvetést, ame. lyet Jaroszláv Kabes pénzügyminisz­ter terjesztett be. Az állami költségvetés 753,355.000 korona többletre számít. Az ezévi állami költségvetés lénye­gesen különbözik az eddigi költség­vetésektől, mert kizárólag az állami nemzetgazdasági terv pénzügyi tel­jesítésének, a kultúrális, iskolai, szo­ciális, egészségügyi és közigazgatási feladatok teljesítésének biztosítására irányul. Az állami költségvetés szorosan összefügg a neuíi.eti és közüzemek új pénzellátási tervezetével. 1952 január 1. hatállyal ezeket az üzemeket bevették az állami költ­ségvetésbe a szigorúan kötelező pénzügyi tervek alapján. A pénz­ügyi tervek az üzemek pénzügyi fegyelmének megerősítésével szá­míthatnak. Ha az üzemek meg­bontják a pénzügyi fegyelmet, nem teljesítik jól a pénzügyi tervet, ak­kor nem teljesítik jól az állami költségvetésben megszabott köte­lessségeiket sem. Az új állami költségvetés célja és a gazdaságosság elvének szigorú érvényesítése elősegíti gazdaságiunk pénztartalékainak feltárását ég az anyagi források jobb kihasználását. Az üzemvezetőségek, a Párt és szak>. szervezeti szervezetek eddig több esetben inkább a gazdasági terv ter­melési feladatainak teljesítésére és túllépésére irányították figyelmüket a termelési költségre való tekintet nélkül. Fontos, hogy dolgozóink azt is fi­gyelemmel kísérjék, hogyan teljesít, tik az önköltség csökkentési tervét, hogy igyekezetüket a termelés ol­csóbbá tételére irányítsák. Az állami költségvetés új felada­tai lényeges változásokat vonnak maguk után. Az üzemi felhalmozás összpontosítását és az üzemek pénzel­látása, amit eddig a nemzeti gazdasá. gi alap látott el, most az állami költ­ségvetés veszi át, ezzel bevételeinek és kiadásainak összege lényegesen megnövekszik. Az állami költségvetés már magá­tervüket nemcsak teljesítik, de túl­teljesítik. A befejező és fényesítő műhely­ben 60 níí és 10 férfi kötelezettsé­get vállalt, hogy minden héten egy hálógarnitúrát készítenek el terven felül. A bel'ejező és fénye­sítő műhely versenyre hívta ki az asztalos- és gépműhely dolgozóit, hogy kövessék példájukat és a hoz­závaló anyagot pontos időben biz­tosítsák számukra. Az asztalos- és gépműhely dolgozói lelkesedéssel fogadták a versenykihí­vást. és ők szintén felhívták az elő­készítőműhelyt, hogy az említett há­ló-garnitúrához az anyagot kétszít­sék elő- A versenybe 30 nő és 60 fér­fi kapcsolódott be. Igy tehát minden műhely dolgozója ei+ogadta a ver­senyfelhívást és ígéretet tettek, hogy a szükséges anyagot pontos időben előkészítik. Ez a munkafelajánlás hosszúlejáratú, 1952. év végéig tart. Az üzem összmunkássága ezeken a munkafelajánlásokon kívül még vállaltá. hogy ez év végéig 60 há­ló-garnitúrát készít a terven felül, ami pénzösszegben 1,500.000 ko. rónát tesz ki. A közös megbeszélésen úgy határoz­tak, hogy még ezen a munkaverse­nyen tett kötelezettségvállaláson fe­lül elkészítenek 8 háló-garnitúrát a HUKO-n dolgozók legjobbjai részé­re. Ahol a pártszervezet és a szak­szervezeti funkcionáriusok nem ha­nyagolják el feladataikat, helyesen végzik el a felvilágosító munkát és jó példát mutatnak, ott a terv tel. teljesítése és túllépése szilárd alapo­kon nyugszik. Igy van ez a losonci Tátra bútorüzemben is. A dolgozók friss életereje a szocialista építőmun. kák egyr e pezsdülő fejlődésében tük­röződik. Az ilyen termelési tanács­kozások megszervezése a dolgozók kezdeményezésének hatalmas meg­élénküléséhez vezet, amivel hozzájá­rulnak a szocializmus gyorsabb fel­építéséhez és egyszersmind nagysze­rűen hozzájárulnak a békeharchoz. K. I, ban foglalja az üzemek pénzügyi ter­vét, továbbá dolgozóink kultúráiig és szociális igényeit, a nemzeti biztosí­tás költségvetését, a volt családi pótlékok alapjának, továbbá saját igazgatásának a nemzetbiztonsági szerveknek és az államadóságnak, továbbá a kórházak, kerületi útbiz­tonsági hivatalok, az állami film, a rádió, állami fürdők stb. költségve­téseit is. Az A952.es évi állami költségve­tés magában foglalja gazdaságaink főforrását és fedezi azok minden szükségletét, elősegíti az állami népgazdasági terv teljesítését és igy nyomást gyakorol a gazdasá­gosság emelésére egész államunk­ban. Az 1952-es állami költsévetést javaslattal együtt a kormány több intézkedést fogadott el pénzgazdasá­gunk! tökéletesítésére és állami hor­mabizottságot létesített, amelynek feladata lesz a normázó munkákat az állami közigazgatásban és annak berendezéseiben irányitani. A pénzügyminiszter áttekintést adott az 1951es állami gazdálkodás eredményeiről is. 1951-ben és 1952 január és február hónapjaiban a ki­bocsátott bankjegymennyiség na­gyobb mértékben csökkent, mint azt a tervben feltételezték. Miként az 1951-es állami gazdálkodás kedvező eredményei, úgy a forgópénz csök­kenése és az 1952.es többletköltség, vetés is népgazdaságunk egészséges fejlődését és pénzünk szilárdságát bizonyítják. A Csemadok bratislavai helyi csoportja 1952 III. 5-én, este 18.30­kor tartja rendes évzáró közgyűlé­sét a Rádió-hangversenytermében (a Belügyi Megbízotti Hivatal épü­letében a Duna-híd mellett). Előadást tart Lőrincz Gyula, a Csemadok elnöke, a SZOVJET­UNIŐ-beli élményeiről. KÚltúrszá­mokkal fellép a Csemadok bratisla­vai helyi csoportja. A közgyűlés nyilvános. Belépés ingyenes. A losonci Tátra-bútorgyárban a termelési feladatok teljesítését egybekapcsolták a politikai munkával és llí'6 százalékra teljesítik a tervet Kormányunk jóváhagyta az 1952. évi állami költségvetési terv javaslatát /

Next

/
Thumbnails
Contents