Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-02 / 53. szám, vasárnap

1952 március 1 Le keil fogni a Beloiannisz elvtárs éleiére törő fasiszta gyilkosok kezét! A görög fasiszta hóhérok újabb gyilkosságra készülnek. A görög nép véreskezű elnyomói — gazdáik, az amerikai imperialisták parancsára — az igazságszolgáltatás legelemibb törvényeinek megcsúfolásával, az emberi jogok durva lábbaltiprásával koholt vádak alapján újra bíróság elé állították Nikosz Beloiannisz elvtársat, a Görög Kommunista Párt központi bizottságának tagját és 28 társát azzal a bevallott céllal, hogy meggyilkolják a görög nép szabad­ságáért és békéjéért folyó küzdelem kimagasló harcosait. Az athéni fasiszta kormány alig néhány hónappal ezelfitt egyszer már halálra ítélte Beloiannisz elvtársat és társait, de a dolgozók nemzetközi szolidaritása olyan érővel nyilvánult meg, a világ népei olyan izzó felhá­borodással tiltakoztak a fasiszta hó­hérok készülő merénylete ellen, hogy az athéni kormány akkor kénytelen volt meghátrálni. Az amerikai imperialisták és görög lakájaik gyilkos tervei meghiúsulá. sában döntő része volt annak, hogy a Szovjetunió az ENSz fórumairól messzehangzó szóval leplezte le az athéni kormány merényletterveit és az egész emberiség előtt pellengérre állította az athéni fasiszták véres terrorját. A halálos ítéletek Végrehajtását akkor felfüggesztetté az athéni kor­mány. De ez csupán megtévesztési kísérlet volt. A kulisszák mögött Plasztirasz kormánya már lekötelez­te magát az USA görögországi gau­leiterének, Peurifoy athéni -USA nagykövetnek Beloiannisz elvtárs és társai elpusztítására. E célból újabb provokációs pert, gyalázatos bírósá­gi komédiát rendeztek Beloiannisz elvtárs és 23 társa ellen. A fasiszta ,,igazságszolgáltatás" mit sem törő­dött azzal, hogy a Beloiannisz elv­társ ellen emelt koholt vádak már a novemberi perben papírrongyként foszlottak szét. Mit sem számított, hogy az újabb perben a z újabb ko­holmányok szintén összeomlottak. A görög fasisztáknak csak egy számit: a Trumän-kormány parancsot adott Beloiannisz elvtárs és társai meggyil­kolására: a parancsot tehát végre akarják hajtani. A Beloiannisz elvtárs életére törő merénylet mögött a népek leggono. szabb ellensége, az amerikai imperia­lizmus áll. Az amerikai imperializ­mus, amely semmitől sem retteg úgy, mint a békétől, a szabadságtól és az igazságtól. Az amerikai imperializ­mus, amely a hitleri gonosztévőkön is túltesz a béke és a haladás hívei ellen indított barbár írtóhadjáratá­ban. A Beloiannisz elvtárs és társai éle­tére törő merénylet merénylet az egész görög nép szabadsága és bé­kéje ellen, merénylet minden béke­és szabadságszerető ember ellen. Az amerikai imperialisták, akik egyetlen óriási börtönné, egyetlen hatalmas koncentrációs táborrá változtatták Görögországot, meg akarják foszta. ni a görög népet a béke és a szabad­ság ügyének legjobb harcosaitól. Az amerikai imperialisták és at­héni cinkosaik gyilkos terveivel azon­ban szembeszegül a népek elemi ere­jű felháborodása és tiltakozása. A béke és a demokrácia erői sorában a magyar dolgozó milliók is harsány szóval követelik a görög békeharco. sok ellen indított provokációs per haladéktalan megszüntetését, Beloi­annisz elvtárs és társai szabadlábra­helyezését. A magyar dolgozó nép mélységes csodálattal figyeli azt a hősi harcot, amelyet Beloiannisz elv­társ és társai folytatnak a görög nép hóhérai ellen. Beloiannisz elv­társ — akit nem törhettek meg a gö­rög Gestapo pribékjei, vadállati kínzással — az osztálybíróság ülés. terméből emelt vádat a görög népet elnyomó fasiszta klikk és az ameri­kai gyarmatosítók ellen. Beloiannisz elvtárs — akit a béke és szabadság ellenségei a vádlottak padjára ültet­tek, mert önfeláldozóan harcol népe szabadságért — a vádlottak padján vádlóvá vált s a megkínzott görög nép, az egész békeszerető emberiség nevében a világ elé tárta az ameri­kai megszállók és görög csatlósaik szörnyű bűnlajstromát. A magyar nép viharos tiltakozása milliók tiltakozásával együtt zúgja Az amerikaiak esztelen akadékoskodása miatt nem jöhetett eddig létre a megegyezés Csang Csun San ezredes nyilatkozata a koreai fegyverszüneti tárgyalásokról Az Uj-Kína hírügynökség tudósí­tója jelenti: A koreai fegyverszü­neti tárgyalások harmadik napi­rendi pontjának teljes három hó­nap óta húzódó megvitatása során még mindig nem sikerült megálla­podásra jutni az egész 3.. napirendi pont tekintetében. A vezérkari tisztek szerdai ülé­sén Csang Csun San ezredes a ko­reai-kínai fél képviselője nyilatko zatot tett az eddigi tárgyalásokkal kapcsolatban. Nyilatkozatában rá­mutatott, hogy a koreai-kínai fél méltányos javaslatot tett a csapa­tok leváltásának mértékére és a különleges rendeltetésű belépöállo­mások számára vonatkozóan. A aemlegís nemzetekre tett javasla­tuk is teljesen észszerű. Elmondotta, hogy a koreai-kínai küldöttség február 22-én a 3. napi­rendi pont rendezése érdekében ja­vasolta: a csapatok leváltásának havi keretét 30.000 emberben álla­pítsák meg és a belépöállomások száma öt-öt legyen. Ha mindkét fél' tartja magát ahhoz a megállapo­dáshoz, amelynek értelmében a fegyverszünet tartama alatt lénye­gesen csökkenteni kell a csapatok leváltását és a lőszerek utánpótlá­sát — ez a javaslat teljesen megfe­lelő. Az amerikaiak azonban ragasz­kodtak a 35.000 emberhez és 6—6 belépőállomás kijelöléséhez. Február 23-án a nézeteltérés rendezése ér­dekében a koreai-kínai küldöttség javasolta, hogy havi 35.000 főben állapítsák meg a leváltás határát és 5—5-ben a belépő helyek szá­mát. A megegyezés egyetlen útja, hogy mindkét fél engedményeket te­gyen — mondotta Csang Csun San ezredes. A koreai-kínai kül­döttség az említett két kérdésben közeledett a megoldáshoz. Előre­haladás azonban nem érhető el egyedül a koreai-kínai engedmé­nyek alapján. A koreai-kínai küldöttség a sem­leges nemzetek jelölése kérdésében három olyan nemzetet nevezett meg, amelyek mindegyike teljesen megfelel a semleges nemzet tekin­tetében a két fél között megállapí­tott meghatározásnak. Az ameri­kaiak azonban, — hogy kifogást emelhessenek a Szovjetunió jelölése ellen, új, képtelen feltételeket talál­tak ki, amelyek szerint „Koreával való szoros szomszédság" és „a ko­reai kérdésben fennálló korábbi ér­dekeltség" kizárja a semlegességet. „A Szovjetunió mindig állhatato­san síkraszállt a koreai kérdés bé­kés rendezéséért. A Szovjetuniót minden más nemzetnél inkább meg kell hivni az ellenőrző bizottságba. Semmi esetre sem fogadhatunk el alaptalan kifogásokat ezzel a jelö­léssel szemben, amely teljesen meg­felel a semleges nemzet, tekinteté­ben elfogadott meghatározásnak és erélyesen visszautasítunk minden kísérletet, amely ki akarja zárni a Szovjetuniót az ellenőrző bizott­ságból" — mondotta Csang Csun San ezredes. Az amerikaiak ürü­gyeinek kiküszöbölése céljából a koťeai-kínai küldöttség javasolta, hogy mindkét fél egyidejűleg és egészében járuljon hozzá a másik fél részéről előterjesztett semleges nemzetek jelöléséhez, vagypedig mindkét fél jelöljön ki három sem­leges nemzetet minden jóváhagyási eljárás nélkül a fegyverszüneti megállapodás rendelkezésének meg­felelően. A 3. napirendi pont vitájának kezdete 1951 november 27-e óta há­rom hónap telt el. E napirendi pont azonban még mindig rendezetlen az j amerikaiak részéről tanúsított esz­telen akadéskoskodás miatt. A 3. napirendi pont megoldása és a fegyverszüneti megállapodás elérése érdekében felszólítják az amerikaia kat, vegyék komolyan fontolóra és fogadják el a semleges nemzetek, kijelölése kérdésében tett észszerű koreai-kínai javaslatot — mutatott rá befejezésül Csang Csun San ez redes. Az amerikaiak még nem vála­szoltak a hadifoglyok ellen Kocsedo szigetén rendezett barbár véreng zés ügyében február 23-án emelt koreai-kínai tiltakozásra. A 4. napirendi ponttal foglalkozó vezérkari tisztek szerdai ülésén koreai-klna • fél feltette a kérdést mikor adnak felelős választ erre a tiltakozásra. Az amerikaiak arcátlanul kijeleli tették, hogy a vérengzésnek áldo­zatául esett koreai-kínai hadifog­lyok úgynevezett „visszatartott polgári egyének" voltak és ezért „az egész kérdés az ENSz pa­rancsnokságának belügye", ami­hez a koreai-kínai küldöttségnek semmi köze. A koreai-kínai fél „ vezérkari tisztje rámutatott, hogy az ameri­kaiaknak a hadifoglyokkal kapcso latban alkalmazott jogtalan „átmi­nősítéseit" sohasem fogadják el és semmiféle kifogás sem mentesítheti az amerikaiakat a barbár véreng­zésért reájuk háruló felelősség alól. A szovjet kormány válasziegyzéke örömmel és bizalommal tölti el a német népet A Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya a minisztertanács február 28-i ülésén nyilatkozatot hagyott jóvá, amely a többi között megállapítja: A Német Demokratikus Köztár­saság minisztertanácsa örfcmmel üdvözli a Szovjetunió kormányának a Német Demokratikus Köztársaság kormánya 1952 február 13-i átira­tára adott helyeslő válaszát. A minisztertanács köszönetet mond a Szovjetunió kormányának azért, hogy ismételten kifejezésre juttatta: a maga részéről minden lehetőt megtesz, hogy a békeszerző­dést Németországgal mielőbb meg­kössék és a német állam egységét mielőbb helyreállítsák. A minisztertanács hálával és kö­szönettel fogadja, hogy a Szovjet, unió kormánya ismét megerősítette azt az álláspontját, hogy Németor­szágnak részt kell vennie a béke­szerződés létrehozásában. A szovjet kormány válaszjegyzé­ke bizalommal és bátorsággal tölti el az egész német népet. A szovjet kormány válaaza újabb bizonyítéka annak a következetes és baráti se­gítségnek, amellyel a Szovjetunió kormánya támogatja a német népet létfontosságú problémája békés meg­oldását célzó erőfeszítéseiben. A minisztertanács az egész német nép óhajával egyetértve, elvárja, hogy a három másik nagyhatalom kormánya — amely ellenőrző funk­ciókat gyakorol Németországban a maga részéről ugyancsak pozitív választ ad és minden szükséges lé­pést megtesz a Németországgal való békeszerződés megkötésének és a német állam egysége helyreállításá­nak meggyorsítása érdekében. A Német Demokratikus Köztár­saság minisztertanácsa megingatha­tatlanul folytatja erőfeszítéseit a német nép létkérdése békés megol­dása céljából. Megbukott a francia kormány Csütörtökről péntekre virradó éj­jel Edgauer Faure kormánya, amely mindössze öt hétig volt hivatalban, megbukott. A nemzetgyűlés izgalmakban bő­velkedő ülése a hajnali órákig hú­zódott. A Kommunista Párt parlamenti csoportja erőteljes szavakban adott kifejezést a francia nép ama elha­tározásának, hogy a nyugatnémet Wehrmacht feltámasztásáért nem hajlandó egy centimest sem áldozni. Az NRP-ben egyesült katolikus pártok, a szocialisták és a többi jobboldali pártok megszavazták a katonai hiteleket, amelyeket az úgy­nevezett ..Atlanti védelemhez" való hozzájárulás címén kényszerítettek rá. Franciaországra az amerikai im­perialisták. A hadihitelekről szó­ló törvényjavaslat mellett 512 kép­viselő szavazott, ' ellene csupán a kommunisták és még néhány balol­dali képviselő. Ezután került sor annak a pénzügyi javaslatnak a megtárgyalására, amely a fegyver­kezés pénzügyi biztosítása végett az adókat 15 százalékkal emelni kíván­ja. A szavazás során a kormány mel­lett mindössze 283 képviselő szava­zott — köztük a szocialisták, akik mindenáron meg akarták menteni a I kormányt — ellene pedig 309 kép­| viselő. A kormány tagjai erre kivonul­tak a nemzetgyűlés ülésterméből, mire az ülést berekesztették. Faure miniszterelnök nyomban az Elysee-palotába sietett, ahol egy órán át tanácskozott a köztársa­ság elnökével. Hainali 5 órakor Fauer kijelentet­te az újságírók előtt, hogy a kor­mány benyújtotta lemondását. * Az új francia kormányválság vi­lágosan mutatja az észak-atlanti szövetség tagjai között felmerült ellentétek mélységét. A moszkvai Pravda az impe­rialista agresszorok lisszaboni találkozója után megállapította, hogy „a Lisszabonban hozott határo­zatok nemcsak hogy nem szilárdít­ják meg az észak-atlanti szövet­ség belső összeforrotságát, hanem ellenkezőleg, elősegítik a belső el­lentétek további kibontakozását. Ezek az ellentétek egyre jobban erősödnek, ahogy az amerikai ag­resszorok kiteregetik kártyáikat". A Faure kormány bukása jellem­zően illusztrálja azt a tényt, hogy ma már nemcsak a francia haladó közvélemény, hanem a burzsoázia egyre szélesebb körei is kezdik fel­ismerni, hová sodorják Nyugat-Eu­rópát az amerikai imperialisták. A Nyugat-Németország felfegyverzése ellen megnyilvánuló franciaországi tömegharc — amely most a Faure kormány bukásában jutott kifeje­zésre — mind komolyabb tényező a világ békeharcában. Tuniszban az egész országra kiterjed a szolidaritási sztrájk Tuniszban az egész országra ki­terjedt az újabb szolidaritási sztrájk. Sfaxban a város valamennyi üz­lete bezárt a város 29 diákját sújtó súlyos ítéletek elleni tiltakozásul. A bennszülött-negyedet csapatok vet­az athéni rabtartók és amerikai megbízóik felé: „El a kezekkel Beloi­annisz elvtárstól, el a kezekkel a gö rög nép szabadságáért küzdő harco­soktól!" A magyar nép a világ dol­gozóinak százmilliós tömegeivel együtt követeli: „Fogják le az athé­ni fasiszta gyilkosok kezét! Ment­sék meg Beloiannisz elvtárs és hős társai életét!' ték körül. A város falai mellett lö­völdözésekre került sor. A katonai hatóságok eljárást in­dítottak két arab lap — az El Nan­dah és az A1 Irada — szerkesztői ellen, mert állítólag „felforgató propagandát" folytattak. A sfax-gabesi vasútvonalon — Mahares mellett — kisiklattak egy tehervonatot. A szerelvény síneken heverő harminc vagonja teljesen megbénítja a forgalmat. INDIAI TÖRTEIMET A maharadzsa a tiszta szere­lem mély gyöngédségével hom­lokon csókolta háromszáz fele­ségét, majd kiadta a parancsot, hogy senki se zavarja. — Részvénykupónokat vág, vagy Sívához imádkozik, — sut­togták egymásnak áhítatosan az udvari emberek. A maharadzsa olajbarna ar­cán egy izom sem rándult. Vé­í glghaladt palotája 250 termén j és belépett a 251-ikbe. Zsebéből kis aranykulcsot vett elő és gon­dosan bezárta az ajtót, aztán leborult az arany Síva-szobor elé. Ó, Síva, földnek, víznek és tűznek teremtője, minden terem­tett lény ura és parancsolója, tedd, hogy a választók kegye fe­lém és kormányom felé fordul­jon. Ha megteszed, lótuszvirág­ból koszorút akasztok a nyakad­ba, ha nem, leöntelek tintával. Fontold meg, ó Síva! Ezután Durgához, a pusztulás istennőjéhez fordult imájával: — Ó Durga, te rettenetes vészthozó Káli, pusztulás isten­nője. Tedd, hogy a baloldali front szavazatai égjenek porrá és helyüket hir.tsd be sóval, rt Durga, te iszonyatos, te borzal­mas. Durga! Durga! Durga! Ezután rágyújtott és kiment, hogy meghallgassa a rádiót, kí­váncsi volt, mit mond London a választásokról. Hosszú szakállú öreg brachman jött vele szem­ben: — Mindent előírás szerint cse­lekedett Felséged ? — Csakis, — mondta a maha­radzsa indusul. — Akkor biztos a győzelem, — mondta a hosszú szakállas, öreg brachman. Néhány naprnulva a maha­radzsa feldúltan csókolta homlo- i kon háromszáz feleségét és vad ] dühvel rohant végig palotája • 250 szobáján. • — A baloldali front előretört \ a választásokon! Hol van Siva? ' Hol van Durga?! Hadd verem őket agyon! A hosszú szakállú brachman szerencsétlenségére éppen akkor lépett be az ajtón. — De Felség... — hebegte. — Semmi de felség, — üvöl­tötte a maharadzsa. — Becsaptak! Te is, a Síva is, meg a Durga is. Téged lenya­kaztatlak, a Sivát meg a Dur­gát kidobom. A brachmah szívébe belenyí­lalt a fájdalom. Kínosan érin­tette, hogy a maharadzsa le akarja nyakaztatni, mert össze­sen csak egy feje volt és ha nem is volt valami szép, nagyon megszokta. — Irgalom, — könyörgött. — Tegyél velünk még egy próbát! Kérjél valami mást Sivától és Dura;ától, meglátod, teljesitik! —' De mit kérjek? — üvöltött" a maharadzsa. A brachmannak megfeszült az agya a kínos töprengéstől. Tud­ta, hogy ha a maharadzsa meg­int csalódik a két istenben, vége mindennek. Mit kérhetne a ma- i haradzsa, ami biztosan betelje- ' sül? Mit? Mit? Hirtelen felcsillant a szeme. — Kérd tőlük azt, hogy a nép | kergessen el a trónodról! Azt Ť biztosan teljesiti... f f Koreai hadijelentés A Kóreai Népidemokratikus Köz­társaság néphadseregének főpa­rancsnoksága jelenti február 29-én, hogy a néphadsereg egységei szoros együttműködésben a kínai népi ön­kéntes alakulatokkal az összes fron­tokon helyi jelentőségű harcokat vívnak az ellenséggel.. A néphadsereg légelhárító tüzér­sége és az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészek február 29-én két ellenséges repülőgépet lőttek le.

Next

/
Thumbnails
Contents