Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-18 / 66. szám, kedd

1952 március 18 U J SZO s Grotewohl elvtársnak, az NDK kormányeinökének kormánynyilatkozata a Szovjetunió német békeszerződés tervezetéről Amint lapunk legutóbbi számában jelentettük, 1952 március 14-én a szág egységének felújítása nélkülNémetország egységének felújításá Német Demokratikus Köztársaság hoz szükséges, hogy a németek könépi kamarája 19-ik ülésezését tar totta, amelynek egyetlen programmpontja a következő volt: „Állásfoglalás azzal a jegyzékkel kapcsolat- Németország egységének ban, amelyet a Szovjetunió kormá sához. zött megértés jöjjön létre. Az alkotmányozó nemzetgyűlés szabad választása jelentik a legrövidebb útat megújítánya küldött az összes nyugati nagyhatalmakhoz a Németországgal kötendő békeszerződés előkészítésének ég alapelveinek kérdésében". Johannes Bieckmannak, a népi kamara elnökének megnyitó beszéde után Ottó Grotewohl, a NDK kormányelnöke a Német Demokratikus Köztársaság kormányának nevében nyilatkozatot tett, amelyben többek között ezeket mondotta: „A népi kamara elnöksége önöket, A Németországgal kötendő békeszerződés alapelveire vonatkozó ja vaslat, amelyet a szovjet kormány dolgozott ki, nemcsak Németország mostani feldaraboltságának kiküszöbölését jelenti, hanem meghatározza Németország állami egységének békés és demokratikus alapelveken való megszilárdítását is. Az a követelés is, hogy az összes megszálló csapatokat kivonják Németországból a békeszerződés megmint a nép megválasztott képviselőit kötése után legkésőbb egy éven beösszehívta, hogy állást foglalajanak az lül és hogy felszámolják az összes üj helyzetben a német nemzet sorsdöntő kérdéseivel és az európai béke biztosításának kérdésével kapcsolatban. A szovjet kormány keddi jegyzéke, amelyet a nyugati nagyhatalmakhoz intézett és a szovjet kormány német békeszerződéstervezete alapvetően megváltoztatták a helyzetet mind nemzetközi viszonylatban, mind pedig a német nép számára. Míg a nyugati nagyhatalmak fegyverkezési konferenciái és fegyverkezési intézkedései mind jobban fokozzák a nyugtalanító feszültséget világszerte s míg az uralkodó 1 török Nyugat-Németországban a a német nép egyhangúan kifejezett akarata ellenére továbbra is gonosz háborús terveiket követik, Moszkvából világosan megfogalmazott ja. német területen lévő katonai támaszpontokat, a német nép mély vágyának felel meg. Különösen a nyugatnémet lakosság, amelyre mind nagyobb megszállási költségeket rónak és amelyet súlyosan érint a megszálló csapatoknak lealázó beavatkozása a németek belső ügyeibe, üdvözölte melegen a szovjet javaslatnak ezt a követelését. A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy az agresszív militarista és fasiszta erők Németországban azért fejlődhettek ki, és valósíthatták meg más nemzetek elleni gonosztevő rabló terveiket, mert elnyomták a demokratikus szabadságot, a nemzetek között nemzeti és faji gyűlöletet szították, diktatúrát állítottak fel a nép túlnyomó többsége felett. vaslat érkezik a német probléma bé- , Mindnyájunk előtt világos, hogy a kés megoldására és az európai béke j militarizmus és revansizmus szelle. biztosítására, olyan javaslat, amely, j m

e, amely Nyugat-Németországban — ha meg lesz hozzá a jóakarat — lehetővé teszi fontos európai problémák azonnali megoldását. A Szovjetunió kormányának ezzel a javaslatával a békeszerződés megismét felüti fejét, újból támadásra készül a német nép demokratikus szabadsága ellen. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya ezért üdvözli kötéséért és ezzel együtt a Német- f szovje

t kormány által meghatároország újra való egyesítéséért folytatott harc magasabb stádiumba lépett, A Szovjetunió barátságának bizonyítéka. A nőmet hazafiaknak a békeszerződés gyors megkötéséért és a német állam egységének felújításáért vívott harc ezzel még a legmerészebb várakozásokat is fölülmúló hatalmas támogatásban részesült. A szovjet nép ismét bebizonyította, hogy milyen jó és hű barátja a német népnek. A Szovjetunió önzetlen barátságát a német nép iránt főleg azzal fejezi ki, hogy a német népet a szovjet kormány jegyzékében és a békeszerződési javaslatban egyenlő jogú félnek tartja. A szovjet kormány jegyzéke kifejezetten hangsúlyozza, hogy a béke. szerződés kidolgozását az össznémet kormány által képviselt Németország közvetlen részvételével kell végezni. Ebben a követelményben kife. jezésre jut az a tény, hogy a szovjet nép megbecsüli a német népet, amit Sztálin már abban az időben is kifejezett, amikor a nyugati nagyhatalmak Németország elpusztítására törekedtek. A szovjet kormány jegyzékéről és javaslatról szóló nyilatkozatokban nyugati részről elégedetlenségüket zott alapelveket az egységes Németország demokratikus megalapítására. Ezek az elvek megfelelnek a német nép vágyainak és kifejezésre jutnak ebben a jelszóban: „egység békében és szabadságban". A Német Demokratikus Köztársaság kormánya üdvözli azt a javaslatot is, hogy Németország ne lőphesen be semilyen koalícióba vagy katonai szövetségbe, amely bármelyik állam ellen irájiyul, amely résztvett fegyveres erőivel a Németország elleni háborúban. , A területi kérdések megoldása csak a potsdami egyezmény alapján lehetséges. A szovjet kormánynak benyújtott javas-lat, amely a területi kérdéseket a potsdami egyezmény alapján kívánja rendezni, e kérdés egyedüli reális megoldása. A nagyhatalmak a potsdami egyezményben megegyeztek Németország határaiban. A lengyel kormánnyal szoros együttműködésben az oderai és nisai határt állapították meg Németország és Lengyelország közötti igazi határként. Semilyen soviniszta uszításnak nem sikerül többé megbontani a német és a lengyel nép közötti szoros baráti szövetséget. A német nép legsajátabb érdekében mindent megteszünk, hogy megakadályozzuk, hogy ez a határ, amelyet fejezték ki, hogy a szovjet javaslat ] a négy nagyhatalom állapított meg, a potsdami egyezményeri alapul. A a harmadik világháború okozójává nyugatiak a Németországgal való i váljék. békeszerződés megkötését el akarják | odázni s Németországot kettészakított helyzetben akarják tartani. A német kérdés megoldására niíios más nemzetközi jogi alap, mint a potsdami egyezmény, amelyet Sztálin generalisszimusz, Truman és Attlee irtak alá és amelynek kidolgozásában résztvett a mostani brit miniszterelnök, Winston Churchill is. Egység békében és szabadságban A politikai alapelvek lehetővé teszik Németország kettészakítottságának kiküszöbölését és az egységes német állam megalapítását, amelynek lehetősége van a független, demokratikus békeszerető államként való fejlődésre. Németországgal nem lehet békeszerződést kötni Németor. Különös elégtétellel üdvözli a Német Demokratikus Köztársaság kormánya a szovjet javaslatban foglalt gazdasági elveket. Az az elv, hogy a német békés gazdaságnak és más országokkal folytatott kereskedelmének útjába ne gördítsenek akadályokat, és hogy Németország számára biztosítsák világpiacokon va ló részvételt, a német nép előtt a békés gazdasági fejlődés nagy perspektíváját nyitja még. Különös elégtétellel veszi tudomásul a Német Demokratikus Köztársaság kormánya, hogy Németországnak megengednék, hogy országa védelmére saját nemzeti véderőket tartson. Ebben a javaslatban a szovjet kormánynak azon akaratát látjuk, hogy a német népnek viszsza akarja adni teljes nemzeti szuverenitását, amelyet csak akkor lehet biztosítani, ha Németországnak lehetősége nyilik nemzeti függetlenségének megvédésére. Az NDK kormánya mindenben támogatja a Szovjetunió javaslatait A szovjet jegyzékben foglalt javaslatok a német nép számára a a történelemben példátlan barátság bizonyítéka, amelyet csak szocialista állam nyújthat. Tőlünk függ tehát, a német néptől, hogy méltóknak bizonyuljunk a barátság e bizonyítékára és megtegyünk mindent, ami erőnktől telik, hogy a felkínált alkalmat megragadjuk és teljesen kihasználjuk. Éveken keresztül a békeszerződésre és az egységre való alkalom nem volt oly nagy és közeli, mint ma. Nem férhet kétség ahhoz, hogy a szovjet kormány javaslatai mély benyomást keltenek a német nép tömegeiben és a lehető legjobban fokozzák a békééirt és az egységért folyó mozgalmat. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya ezért kötelességének -tartja, hogy a szovjet kormány javaslatait magáévá tegye és minden erejét latbavesse, hogy ezek a javaslatok az egész német nemzet követelésévé váljanak. Ezért a kormány a népi kamarának azt javasolja, forduljon a bonni szövetségi parlamenthez azzal a felhívással, hogy szintén foglaljon állást a szovjet kormány javaslatai mellett és csatlakozzon a Németországgal való békeszerződés megkötésének követeléséhez. Ebben a döntő történelmi órában egy felelősségteljes németnek, egy felelősségének tudatában álló politikusnak gesn szabad kitérnie a világos döntés elől. A Szovjetunió jegyzéke teljesen világos és igaz képet nyújt a Szovjetunió javaslatairól és szándékairól. Ezek a javaslatok megfelelnek a német nép éredekinek és az összes többi európai nemzet érdekeinek Adenauernek végre meg kell mondania, óhajtja-e a Németországgal való békeszerződés gyors megkötését, Németország egységének felújítását, a békeszerető demokratikus német államot, az állam szuverenitásának felújítását és az összes külföldi megszálló csapatoknak egy éven belül való visszavonását. Ha Adenauer mindezt akarja, be kell szüntetnie az általános szerződésről folytatott tárgyalásait. Adenauernek és az amerikaiaknak politikája Németország örökre való felosztását követi, Németország elgyengítését, a német népnek az amerikai imperializmus nemzetközi véres kalandjaiba való bevonását jelenti. Ez a politika testvérgyilkos háború ban és Németország elpusztulásában végződik. A német népnek saját magában. kell erőt találnia arra, hogy e politikától elforduljon, mert ez a politika a német nép életérdekéinek egyenes elárulása. A nemzetközi jog szerint a háborút rendikívüli állapotnak lehet minősíteni. Legyenek a háborúnak okai vagy indítékai bármid lyenek a háború nem tarthat örökké. A békeszerződés a háború normális befejezése. Ott, ahol a békeszerződés megkötését elutasítják, nem marad más, mint a legyőzött ország elnyomása és rabszolgasorába való döntése. Aki tehát ki akar térni a békeszerződés megkötése elől, aki bizonyos időre elodázza annak megkötését, vagy résztvesz a .szerződéses rendszer megkötésében, mint azt Nyugat-Németországban teszik, hoz zájárul Németország leigázásához és a német állam pusztulásához. Az általános szerződés megfosztja Németországot kül- és belpolitikai téren a szuverénitás jogától. Az általános szerződéssel a bonni kormány a nyugatnémet területet teljesen a külföldi csapatok rendelkezésére bocsátja. Az általános szerződés kísérlet Nyugat-Németország elcsatolására és az eddigi ideiglenes megszállásnak tényleges és korlátlan leigázásra való átváltoztatására. Előre az egységes, demokratikus, független és békeszerető Németország kivivására! Az ilyen politika elvi, legyőzhetet len ellentétben áll az emberiség történelmének tapasztalataival és törvényeivel. Ebből a történelmi felis A Szovjetunió minisztertanácsa Sziáíín-diijal tüntetett ki két magyar írót, Aczél Tamást és Nagy Sándort Az 1951. évi irodalmi és művészeti Sztálin-díjasok A szovjet sajtó március 15-én közölte a Szovjetunió minisztertanácsának az 1951. évi Sztálin-dijak odaítéléséről szóló határozata befejező részét. Az irodalom és a művészet terén több mint száz — 100.000—20.000 rubeles díjat ítéltek oda. Sztálin-díjban részesült több mint 300 író, zeneszerző, képzőművész. zene-, film- és színművész, valamint építész. A széppróza területén huszonegyen részesültek Sztálin-díjban. 100.000 rubeles X. fokozatú díjat kapott Sztyepán Zlobin „Sztyepán Rázin" című regényéért és Vilisz Lacisz „Űj part felé" című regényéért. Sztyepán Zlobin regénye a Szovjetunió nép^i történetének egyik színes lapját, a Sztyepán Rázin doni kozák vezetésével lefolyt XVII. századbeli parasztfelkelést eleveníti meg. Az „Üj part felé" című regény hőse a lett nép, amely új életet teremt, új szocialista rendet épít országában. A Sztálin-díjjal jutalmazott több szépprózai mü között találjuk Vanda Vaszilevszkája „Ének a vizek felett" című trilógiáját, amely a lengyel nép történetével foglalkozik és bemutatja az új demokratikus Lengyelország építését; Oreszt Malcev „A jugoszláv tragédia" című regényét, amelyben a jugoszláv népet eláruló fasiszta Titoklikket leplezi le: Jaroszlav Galan ukrán írónak a Vatikán reakciós politikája ellen írt pamfletjeit. Sztálin-díjban részesült több szovjet költő. I. fokozatú, 100.000 rubeles díjjal ' jutalmazták Nyikoláj Tyihonov „Két áradat" és „A béke híveinek II. világkongresszusán" círrfü költeményét. Ezek a müvek a béke híveinek hatalmas mozgalmát, a külföldi országok népeinek, a Szovjetunió iránti szeretetét mutatják be. A drámaírás területén Sztálin-díjban részesült Abdulla Kahhar üzbég drámaíró a kolhozéletröl szóló, „Üj földön" című darabjáért és Pavel Maljarevszkij „Vihar előtt" című müvéért. Utóbbi a szibériai lénai aranybányák munkásainak 1912. évi felkelésével foglalkozik. Sztálin-díjban részesült több külföldi író és költő. Din Lin kínai írónő „Felkelt a nap a Szangan-folyó felett" című regényéért, Csou Li Po kínai író „Orkán" című regényéért, André Stíl francia író „Az első csapás;' című regényéért, a magyar Aczél Tamás „A szabadság árnyékában" című regényéért, a magyar Nagy Sándor „Megbékélés" című elbeszéléséért, He Csín Csi és Ting Ni — két kínai drámaíró — „A fehérhajú. lány" című darabért. I., H. és IH. fokozatú Sztálindíjjal jutalmaztak 12 filmmüvet, valamint azok alkotóit — a rendezőket, operatőröket és színészeket. Sztálin-díjban részesült a „Tarasz Sevcsenko", „Az aranycsillag lovagja", a „Donyeci bányászok", a „Fények a faluban", a „Békés napok" és a dokumentumfilmek egy sorozata. Az új Sztálin-díjas szovjet zeneszerzők között találjuk Dmitrij Sosztakovicsot, aki tíz poémát írt kórusra. Müvét nagy sikerrel adják elő hangversenyeken. Eugen Kapp észt zeneszerző „A szabadság dalnoka" című hazafias operájáért részesült Sztálin-díjban. Az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság állami operaszínházában színrekerült mü előadását is Sztálin-díjjal jutalmazták. Sztálin-díjat kapott Otar Taktakisvili grúz zeneszerző, Ahmed Gedzsiev azerbajdzsáni zeneszerző, Viktor Bjelij, Mihail Sztarokadomszkij és mások — a szovjet hazáról és a békéért vívott harcról írt, igen népszerű új oratóriumok, kantáták, szimfónikus szvitek, románcok és dalok szerzői. A Sztálin-díj I. fokozatával tüntették ki a Szovjetunióban és külföldön egyaránt hírneves két zenei együttest — a Pjatnyickij állami orosz népi kórust és a Szovjetunió Állami Népi Táncegyüttesét. Kitüntetésben részesültek a két együttes vezetői — Vlagyimir Zaharov, Pjotr Kazmin, Igor Mojszejev, valamint az énekesek és táncosok nagy csoportja. Előadóművészi tevékenységéért részesült Sztálin-díjban Borisz Gmirija basszista, Natan Rahlin szimfónikus zenekari karmester, Danyiil Safran csellista, valamint más zeneművészek és énekesek. I. fokozatú Sztálin-díjban részesült Jurij Nyeprincev leningrádi festőművésznek Tvardovszkij szovjet költő „Vaszilij Tyerkin" című költeménye nyomár készült „Pihenő harc után" című képe. Vaszilij Tyerkinnek, az egyszerű katonának alakjában a művész az orosz nép jellemző vonásait testesítette meg — a világos értelmet, a szilárd jelleme^ és a gyöznitudást. A Sztálin-díjjal kitüntetett szobrászok között találjuk Gorkij, a nagy orosz író 1951-ben Moszkvában leleplezett emlékmüvének alkotóit— Vera Muhinát, N vina Zelenszkáját, Zinaida Ivanovát és Ivan Sad-rt. Az építőművészet területén II. fokozatú díjban részesült Alekszej Scsuszev építőművész és Pavel Korin képzőművész, a moszkvai Metro ,, Komszom ol szkaj a—Kolcevaja" állomásának építészeti megoldásáért. Több mint százan kaptak Sztálin-díjat a színházművészet területén. 100.000 rubeles I. díjban részesült a moszkvai Gorkij nevét viselő Akadémiai Művész Színház (MHAT) művészeinek egy csoportja, élén Mihail Kedrowal, a Szovjetunió népművészével, Lev Tolsztoj, „A mü veltség gyümölcsei" című darabjának előadásáért. Sztálin-díjban részesült a moszkvai Vahtangov Színház művészeinek egy csoportja a „Jegor Bulicsov és a többiek" című darab előadásáért, valamint az OSZSZSZK, Ukrajna, Grúzia, Bjelorusszia, Örményország, Kazahsztán, Litvánia éa Észtország tizenkét más drámai színházának több előadása, a többi között Julius Fučikkal, a cseh nép hős fiával foglalkozó két darab, a leningrádi Lenini Komszomol Színház „A halhatatlanság útján" és a Szovjet Hadsereg odesszai drámai színházának „Prága az enyém marad" című előadása. Az opera- és balettmüvészet terén Sztáiln-dijban részesült „A szabadság dalnoka" előadásán kívül a moszkvai Sztanyiszlavszkij és Nyemirovics-Dancsenko nevét viselő zenés színház „Tárász családja'' című előadás. (Az opera a szovjet népnek a hitleri területrablók ellen vívott harca hősi napjairól szól.) Ugyancsak Sztálin-díjjal tüntették ki a harkovi operaszínház művészeit a Borisz Godunov előadásáért, valamint az azerbajdzsáni opera- és balettszínház művészeinek egy osoportját az azerbajdzsáni nép békés munkájáról szóló „Gülsen" című balett előadásáért. mérésből kiindulva, erről a helyről kijelentjük, hogy a német népnek Amerika, Anglia, és Franciaország imperialista erőivel való leigázását nem lehet megvalósítani. Aki arra számit, hogy a békeszerződést általánog szerződéssel helyettesitheti, az nem számol a német nép akaratával. Hatalma® jnépmozgalomfejlődik a békeszerződésnek demokratikusés igazságos alapokon való megkötéséért. Ez a mozgalom legyőzhetetlenné válik, mert az egész nép életszükségleteiből folyik és fejlődik ki. Aki ezzel szem behelyezkedik, azt az ár elsodorja. Aki segíti a német nép elnyomását, aki a rabszolgasorsba vezető általános szerződést és a háborús akarja : rákényszeríteni, szembetalálja ma| gát az egész német néppel és könyörtelenül félre lesz állítva. Németország nem fog a halál és pusztulás útján haladni. A német nép a béke, a demokratikus felépítés és a jólét útján fog haladni. Németország egyharmadában, a Német Demokratikus Köztársaságban ezt az útat már sikeresen megkezdték. A szovjet kormányjegyzéknek a Németországgal való békeszerződésre irányuló javaslatával a német nemzet döntő kéidése az egész világ közvéleményének napirendjére kerül közvetlen megoldás céljából. Ezt a kérdést nem lehet megoldani a német nép aktív részvétele nélkül.