Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)
1952-03-18 / 66. szám, kedd
H —— ( I JSZ0 1952 március 18 Kormányhatározat a cukorrépa- és burgonyavetőmag, az agrotechnikai alapmunkák és a tervszerű betakarítás biztosítására (Folytatás az 1. oldalról) re. körzetek szerint megállapított fajtákban és jó minőségben, mégpedig azonnal, amint az időjárás megengedi, legkésőbb április 30-ig; c) hogy június 15-ig valósítsák meg az EFSz-ekrőt és az állami birtokokról származó termelök oktatását és hogy kiválasszanak és kiiskolázzanak legkevesebb 5000 osztályozót. A negativ kiválasztás elvégzésére a harmadik fokú iskolák kiválasztott tanulóit június 15-től fel kell szabadítani; d) az osztályozást végző növényvizsgálók kiválasztását és iskolázását június l-ig el kell végezni; e) az egységes földműves szövetkezetek szerződéses magtermelési területein és magtermelési részein az osztályozók vezetése alatt négy negativ kiválasztást kell végezni, mégpedig július 15-től július 31-ig és a nyári ültetési időszakban augusztus 31-ig; f) a magtermelési területek felülvizsgálását július 31-ig, a korai fajtákét júliüs 15-ig kell végezni és az osztályozást sürgősen megejteni; g) az ültetőburgonyát október 10ig, a félkorai fajtákat legkésőbb szeptember 20-ig, a nyári ültetvényeket pedig október 20-ig kell felszedni, és az összes osztályozók felhasználásával tökéletesen osztályozni és a kiadási terv szerint szétosztani. A megállapított mennyiségeket tavaszig jól szellőztethető és biztosított vermekben és pincékben kell elraktározni. Mivel a burgonya hektárhozamának további fejlődésére a kutató intézetek és a népi kutatók tevékenysége nagy jelentőséggel bír, a földművelésügyi minisztérium feladatul kapja, hogy: a) a haladószellemü szovjet mezőgazdasági tudomány ismereteit és módszereit a kutatóintézetekben, valamint az egységes földműves szövetkezetek és az állami birtokok kísérleti földjein teljes mértékben kihasználják és hogy a jól bevált szovjet burgonyatermelési módszereket a szövetkezeti tagok között, valamint az állami birtokok és az állami traktorállomások között elterjesszék és hogy az egységes Földműves szövetkezetekben valamint az állami birtokokon alkalmazzák; b) hogy az elkövetkezendő években a kutatóintézetekben új termékeny és egészséges fajtákat nemesítsenek, főleg korai és ipari fajtákat, tekintettel a termelési körzetekre; c) hogy a burgonyatermelés gépesítését meggyorsítsák és főleg, hogy megoldják a burgonya ültetése ápolása és betakarítása gépesítésének kérdését VI. A beszolgáltatások beszámítása és a burgonya felvásárlási árai A földművelésügyi, a kereskedelemügyi és az élelmiszeriparügyi minisztériumok feladatul kapják, hogy , a) a burgonya a beszolgáltatási kötelezettségbe a minőségi normák szerint, a korai burgonyát a beszolgáltatások idejében való teljesítése szerint, az ipari burgonyát pedig a keményltőtartalom szerint számítsák be, b) a burgonya felvásárlási árát a minőség, a beszolgáltatás ideje, (a korai burgonyánál), és a keményítőtartalom (az ipari burgonyánál) figyelembevételével. valamint a magas keményitőtartalommal rendelkező burgonya külön kiértékelése alapján állapítsák meg, c) a szerződésen felüli korai és ipari burgonyát külön felülfizetésekkel jutalmazzák, az ipari burgonyánál figyelembevéve a keményítő tartalmat, d) a minőségi normákat, a burgonya beszámítását a beszolgáltatási kötelezettségek teljesítésébe, a szerződésen felül beszolgáltatott burgonya felülfizetési díjait, beleszámítva az ültető burgonya árát, április 15.-ig kihirdessék. Helyes agrotechnikával a magas cukorrépatermésért A cukorrépánál is az okozta a tervezett hektárhozamok el nem érését a mult évben, hogy elhanyagolták a helyes agrotechnika alapvető szabályait. A kormány ezért elrendeli a földmüvelésügyi és az élelmiszeripariigyi minisztériumoknak, valamint a nemzeti bizottságoknak és a cukorgyáraknak, hogy az idén a cukorrépa termélésben biztosítsák a helyes agrotechnika következő főelveit: a) a talaj nedvtartalmával való jobb gazdálkodás és a répa gyors kikelésének érdekében a répaföldeket tavasszal ki kell simítani rögtön, amint megszáradnak a barázdák és a gyom kikelése után azonnal elő kel! készíteni a földet vetés alá egyi idejüleg a föld műtrágyával való beszórásával b) azokban a községekben, ahol gabonabetegség fordult elő, a vetőmagot már előre tömegesen kell csávázni és aztán szétosztani a termelők között; c) hogy a téli csapadék kellőképpen ki legyen használva és hogy a cukorrépa fejlődési ideje meghoszszabbodjon, továbbá, hogy elejét vegyük a kártevő rovarok okozta károknak, a cukorrépát azonnal el kell ültetni, amint a talaj hőfoka eléri a plus 6 C fokot, legkésőbb azonban április 15-ig. Az esetleges utánvéteseket legkésőbb május 15-ig és kivételes esetekben a járási nemzeti bizottság parancsára május 31-ig kell elvégezni. Vetés előtt a földet szükség szerint tömöríteni kell hengerezéssel és a vetésnél be kell tartani a 3—4 cm-es mélységet; d) a répa kézzel való megművelése, a gyomirtás és a talaj porhanyósitása meggyorsításának érdekében négyszer kell fogasolni, mégpedig rögtön, amikor a répa kikel, majd a kapálás és az egyelés előtt, a pihent földekben pedig minden egyes esőzés után, A fogasölást mindig 4—5 nap alatt kell elvégezni. A fogasolás mélységét fokozatosan emelni kell egészen 12—15 cm-ig; e) a hektárhozamok fokozása és a cukortartalom emelése érdekében fel kell hagyni a régi egyelési módszerrel. amikor 30—50 cm-es távolságokat használtak. A répát most 18—24 cm-es távolságokban kell kiegyelni olyan módon, hogy egy hektárra 100.000—120.000 répa maradjon. A répát azonnal egyelni kell, amint kinő az első pár levele, és az egyelést egy hét alatt el kell végezni. A rövid távolságokra való egyeléssel és a helyes ápolással kétszeres sőt háromszoros termést lehet elérni, mint ahogy arról a szovjet magastermelési mesterek és a mi proszenyicei mozgalmunk eredményei tanúskodnak a cukorrépatermelésben; f) a talaj rendes porhanyóssá tételének, valamint a gyom irtásának érdekében legkevesebb kétszeri kapálást kell biztosítani, mégpedig az elsőt az egyelés előtt, a másodikat pedig az egyelés utáni legkésőbb három héttel; g) hogy a cukorrépa egyenletesen és gyorsan fejlődjék, fontos, hogy alkalmazzák a műtrágyákkal való fejtrágyázást, mégpedig két adagban legkevesebb 50 kg-onként egy hektárra, esetleg alkalmazhatunk trágyalézést a sorokba feloldott trágyalével (egy rész trágyáié, 3—5 rész víz) a fogasolással egyidejűleg; h) a cukorrépa egészségi állapotának és a kártevők elleni rendszeres harcnak különös nagy figyelmet kell szentelni, hogy elejét vehessük a kiszántásnak vagy pedig a növények kiritkulásának és ezáltal az alacsony terméshozamnak; i) elejét kell venni a répalevél tördelése által keletkezett károknak, valamint a betakarításnál gyakori károknak, vagyis csak az érett cukorrépát takarítsuk be a gumó megsértése nélkül; a répát helyesen kell tisztítani és gyorsan elszállítani a földről a cukorgyárba. A száradással és a ragyással járó károknak úgy kell elejét venni, hogy a cukorrépát halmokba rakjuk és letakarjuk levéllel. A betakarítás nem gazdaságos módszere olyan súlyveszteségeket, amelyek sokszor a répa súlyának egyötödét is kiteszik nem számítva a cukortartalomban belálló veszteségeket; j) hogy a jövő évben is lehessen a cukorrépatermelést fokozni, az idei aratásnál, mégpedig rögtön az előnővények betakarítása után el kell végezni egy 5—6 cm mélységű tairlóhántást, kora ősszel a földet megülepedett hektáronként 300 mázsa — vagy pedig komposztoból 450 mázsa istálló trágyával megtrágyázni, a trágyát 10—15 cm mélységbe leszántani, és utána a mélyszántás 28—30 Cm mélységben elvégezni; k) a cukorrépatáblák trágyázására már az év folyamán össze kell rakni a jó komposztokat. Elegendő istállótrágyával és a mélyszántás idejében való elvégzésével a nedvtartalom fokozódik a tavaszi vetés számára, a talaj humusztartalomban és tápanyagokban gazdagabb lesz és mélyen porhanyóssá válik, ami a jövő évi jó termés alapfeltétele; 1) tiszta répafajtát termeljünk a félfajok: mégpedig a takarmányrépa, sárgarépa, mák, napraforgó stb., belekeverése nélkül. A cukorrépa vetésének ápolásának és betakarításának biztosítása az EFSz-ekben és az állami birtokokon. A nagytáblákon való munka az EFSz-ekben és az állami birtokokon a gépesítés teljes mértékben való kihasználásával, a traktorállomás segítségével, a munka tökéletesebb megszervezésével és a gazdag szovjet tapasztalatok kihasználásával megad az EFSz. eknek és az állami birtokoknak minden előfeltételt arra, hogy teljesítsék és túlhaladják a termelési feladatokat. A magas termések elérésének érdekében a földművelésügyi minisztérium és a nemzeti bizottságok feladatul kapják, hogy az EFSz-ekben biztosítsák: a) A tervezett cukorrépa termelési területek betartását; b) a tavaszi munkákhoz szükséges összes gépek és felszerelések megjavításán kívül a betakarításhoz szükséges gépek és felszerelés megjavítását legkésőbb 10 nappal a be takarítás megkezdése előtt; c) a magasabb típusú EFSz-ekben a közös munka megszervezését a cukorrépa táblákon állandó munkacsoportokba, amelyek tovább osztagokra oszlanak olyan módon, hogy az osztag minden egyes tagjára rábíznak a táblából egy részt, ame lyen az év folyamán az összes munkákat elvégzi; az agronómxis és az osztagvezető az elvégzett munkát ellenőrzi, hogy a hiányosságokat kiküszöböljék; d) a tervezett hektárhozamok túlhaladása esetén a harmadik és negyedik tipusú EFSz-ekben a kiegészítő jutalmazás bevezetését a cukorrépa munkákat végző dolgo zók számára minden egyes mázsa terven felüli cukorrépa után, amit az osztag kitermel; e) a cukor igazságos szétosztását a szövetkezeti tagok között az elvégzett munka mennyisége és minősége szerint; f) a lehető legtöbb EFSz részvételét a proszenyicei mozgalom versenyében, amely a magas cukorrépatermések elérésére és a magas cukortartalomra, — legkevesebb hektáronként 100 mázsa cukortartalomra, — és a lehető legnagyobb cukorrépa termelési területre irányul. A magas termések elérésének érdekében az állami birtokokon, a földmüvelésügyi mnisztérium és az állami birtokok igazgatói feladatul kapják, hogy a nemzeti bizottságok segítségével biztosítsák: a) a tervezett cukorrépa termelési területek betartását; b) a tavaszi munkák elvégzéséhez szükséges gépek és felszerelés megjavításán kívül, amelyeket a kormányhatározat előírt, a cukorrépa betakarításához szükséges gépek és felszerelés megjavítását legkésőbb 10 nappal a betakarítás megkezdése előtt; c) a közösmunka csoportokban és osztagokban való helyes megszervezését, a személyi felelősség alkalmazása, valamint az elvégzett munka mennyisége és minősége szerinti jutalmazás mellett; d) a munkák megkezdése előtt az egyes birtokokon a részleg időterveket a cukorrépa munkákra, valamint ezen tervek megtárgyalását az állami birtok dolgozóival; e) a muinkaerőszükséglet fedezését mindenekelőtt saját forrásokból és csak ezen forrásök kimerítése után a védnökséget vállalt üzemek segítségével; f) a szükséges munkaerők idejében való mozgósítását a csúcsmunkálatokra. továbbá ezek jó elhelyezését, ellátását és teljes kihasználását; g) a cukorrépa egyelők teljes kihasználását, valamint a cukorrépajelzők munkáját az egyelés meggyorsítására és megkönnyítésére; h) a cukor idejében való és igazságos szétosztását a dolgozók között a tavaszi munkák és a cukorrépaszedés elvégzéséért; j) a gazdaságok minél nagyobb számban való bevonását a prosznicei mozgalom versenyébe a magas hektárhozam elérését a cukorrépában s a magasabb cukorkitermelésért — „legalább 100 mázsát egy hektár cukorrépaterületről". A gépállomások igazgatóinak a magas cukorrépahozam elérése érdekében a következőket kell biztosítaniok: Teljes segítséget kell nyujtaniok az EFSz-eknek minél több szerződéskötéssel főleg a hozamokra és a gépek tökéletesebb kihasználására a cukorrépa körüli fontos munkálatok gyorsabb és jobb elvégzése végett, különösen az EFSz-ek öszszesltett területein a föld cukorrépavetésre való jó előkészítésével, idejekorán való begyűjtésével, jóminőségű tarlóhántássa! mindjárt a kaszálás után és az 1953-as évre cukorrépatermelésre kijelölt földek mélyszántásával. A tervezett földterületek és hektárhozamok biztosítása az alacsonytípusú EFSz-ekben és azokban a községekben, ahol még nincs szövetkezet. A tervezett begyűjtés biztosítására a magánszektorban a földmüvelésügyi minisztériumnak és a nemzet bizottságoknak különösképpen a következőkről kell gondoskodniok: a) biztosítani a cukorrépa tervezett vetési területeinek betartását az egyénileg gazdálkodóknál a községekben és a cukorgyárakkal együtt ellenőrizni a vetési területeket; b) biztosítani azt, hogy az egyes községek idejében vegyék át a mütrágyát és helyesen, a cukorrépára használják fel az egyes egyénileg gazdálkodóknál; c) biztosítani az összes gépek, fogatok és munkaerők teljes kihasználását a községekben a munkák közös végzésének teljes alkalmazásával, főleg az egyelésben, kapálásban és gyűjtésben; d) biztosítani az egyes agrotechnikai határidők betartását és a talaj előkészítésére' tett Intézkedések teljesítését, továbbá a vetés, egyelés, kapálás, a kártevő rovarok elleni harc és a begyűjtés községi időterv szerinti betartását. A földmüvelésügyi minisztériumnak és a nemzeti bizottságoknak továbbá rendkívüli figyelmet kell forditaniok a cukorrépatermelésre a falusi gazdagoknál s arra törekedni, hogy ezek idejében átvegyék és helyesen felhasználják a műtrágyát, az előírt határidőn belül végrehajtsák az agrotechnikai intézkedéseket a talaj előkészítésnél, a vetésnél, az egyelésnél, kapálásnál, kártevő rovarok elleni harcnál és a begyűjtésnél. A cukorrépa termelési tervének a falusi gazdagok általi megzavarása esetén alkalmazni kell a büntető szankciókat. Jóminöségű cukorrépamag termelésének biztosítása. Ha a jövő években tovább akarjuk fokozni a jóminöségű nagy cukortartalmú cukorrépa termelését, szükséges, hogy az állami birtokok és EFSz-ek nemesítőí és termesztői hozzálássanak a jóminöségű, nagyhozamú vetőmag és elégséges cukortartalmú cukorrépafajok magjainak kitermeléséhez, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy jóminöségű vetőmag felhasználással egyötöddel nagyobb hektárhozamot lehet elérni. A kormány ezért a következőket rendelte el a földmüvelésügyi minisztériumnak : a) a nemesítő üzemeknél, kutató intézeteknél és cukorrépaállomásoknál biztosítani kell, hogy igyekezetüket a vetőmag nemesítésénél kellő cukortartalmú répafajok kitermelésére irányítsák, hogy felhagyjanak az egyoldalúan nemesített extrém típusokkal és áttérjenek a magasabb cukortartalmú normális irányra, a körzeti fajták nemesítésére, a magasabb cukortartalom elérésére, hogy a szovjet minta szerint figyelemmel kísérjék a cukorrépa technológiai minőségét, ellenálló képességét a betegségekkel szemben és az elraktározásban; b) az állami birtokok és EFSz-ek termelőinél biztosítani, hogy a tervezett talajterületeken elegendő mennyiségű, jóminöségű nemesített vetőmagot termeljenek ki a helyes agrotechnika alkalmazásával a szedő- és vetőgépeknél, főként a vetőmagnak május l-ig való elvetésével és az egészséges palánták száraz vidékeken március 31-ig, a többi területeken április 15-ig való kiültetésével, továbbá a növények gondos ápolásával, idejében való begyűjtésével és a veszteségek korlátozásával mind a begyűjtésben és a magok kicséplésében, mind a palánták öszszegyüjtésében és vermelésében. A palántákra és a magokra a legjobban megtrágyázott talajt válaszszák ki elegendő mésztartalommal és jól előkészítve; legmegfelelőbb erre a télibúza. csalamádé és lóherekeverékek utáni talaj. A cukorgyárok segítsége a tervezett cukorrépahozam biztosításában Az élelmiszeriparügyi minisztériumnak a következő intézkedéseket kell foganatosítania: al biztosítani az agronómia szolgálatot minden cukorgyárban és üzemben, főleg a cukorgyárak főigazgatóságánál és a ou-korgyári kutatóintézetben, valamint az agronómusok iskolázását, hogy az agronó. mus-szolgálat jól beváljon az 1952. évi cukorrépa termelésünk növelésében; b) biztosítani, hogy a cukorgyárak agronomusai a legszorosabb kapcsolatban legyenek a nemzeti bizottságokkal és a cukorrépatermelökk" 1 és segítsenek a tervezett vetési területek betartásának biztosításában, az egyes munkák idejében való gondos végrehajtásában és törekedjenek arra, hogy beszántásokat csak kényszeresetekben használjanak és akkor is csak a járási Nemzeti Bizottság beleegyezésével és hogy utánuk végrehajtsák a pótvetéseket; c) biztosítani a vezető dolgozók éa a cukorgyárak agronomusainak együttműködését a Nemzeti Bizottságokkal a proszenioei mozgalom tömegalapon való kifejlesztésével, fő(Folytatás az 5. oldalon)
