Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-18 / 66. szám, kedd

Világ proletárjai eg yesüljetek. A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA r// ma/ számban: Grotewohl elvtársnak, az NDK kormány­elnökének kormánynyilatkozata a Szovjetunió német békeszerződés tervezetéről. (3. old.) A Szovjetunió minisztertanácsa Sztálin-díj­jal tüntetett ki két magyar írót: Aczél Tamást és Nagy Sándort. (3. old.) A Nemzeti Arcvonal tiltakozása a baktério­lógiai fegyverek koreai bevetése ellen. (5. old.) A vasárnap sportja. ( . old.) Bratislava, 1952 március 18, kedd 2 Kčs V. évfolyam, 66. szám Kormány határozat a cukorrépa- is fturgonyavetőmag, az agrotechnikai alapmunkák és a tervszerű betakarítás biztosítására A Csehszlovák Köztársaság kor­mánya március 11-iki gyűlésén el­fogadta Jozef Nepomucký földmü­velésügyi miniszter határozatát a cukorrépa és burgonyavetőmag, az agrótechnikai alapmunkák és a terv­szerű betakarítás biztosításáról. A határozat így hangzik: A cukorrépa és a burgonya fon­tos termény a nemzet ellátása és az ipar számára. A dolgozók egyre fo­kozódó kereslete húsban és hűster­mékekben szükségessé teszi a ta­karmányalap kiszélesítését a sertés­állomány számára, mindenekelőtt pedig a nagyobb burgonyatermelést amely egy hektáron kétszer, söt háromszor annyi tápanyagot ad mint a gabonafélék. A cukorrépa és a burgonyabeta­karítás a mult évben mélyen a terv alatt maradt, főleg az alacsony hek­tárhozamok miatt. Mezőgazdasá­ginknak idén 24.6 százalékkal több burgonyát és 28 százalékkal több cukorrépát kell termelnie, mint a mult évben. Emellett a burgonyánál 22, a cukorrépánál pedig 27.5 szá­zalékkal magasabb hektárhozamot kell elérni. A magas termés elérésében a szovjet magastermelés mesterei a mintaképeink, akik közül burgonyá­ban sokan még 1000 mázsát is túl­haladó rekorderedményeket értek el hektáronként. Szövetkezeti tag­jaink és az állami birtokok dolgo­zói tanulva a szovjet példákból és tapasztalatokból megmutatják az utat, amely az eddig kihasználatlan lehetőségek feltárásához vezet. így például a mult évben a sudomericei Egységes Földműves Szövetkezet kevésbbé kedvező időjárási feltéte­lek mellett hektáronként 252 mázsa átlagos termést ért el 14 hektáros területen, a ždíreci Egységes Föld­műves Szövetkezet (Havličkúv Brod járás hektáronként 267 mázsát há­rom hektáros területen és a radno­vicei állami gazdaságban (Zohar na Morave járási pedig 405 mázsa ter­mést értek el hektáronként. Dolgozó népünknek a magasabb termésre és ezáltal a magasabb élet­színvonalra való törekvését az ameri­kai imperialisták meg akarták hiú­sítani a burgonya legnagyobb kár­tevőjének, a kolorádó-bogárnak ter­jesztésével köztársaságunk földjén. Dolgozó népünk azonban sikeresen elhárította e szégyenteljes támadást gazdaságunk ellen a Szovjetunió kormánya által hozzánk küldött szovjet repülök és szakemberek se­gítségével, akik segítettek burgonya­termésünket megvédeni a fenyegető veszély ellen. DolgoBó népünit cukorral való jobb ellátásának érdekében fontos, hogy teljesítsük a tervezett terme­lést cukorrépában, amely legfonto­sabb ipari növényeink egyike. A cukorrépa termelési tervét az 1951-es évben nem teljesítettük. En­nek föoka az agrótechnikában elő­fordult hiányosságok voltak, főleg ami a határidők, a művelési mun­kák minősége dolgában, továbbá a gépek és az állami traktorállomá­sok segítségének tökéletlen felhasz­nálása* a munkaerők elégtelen biz­tosítása és kihasználása, valamint a munka helytelen jutalmazása. Több Egységes Földműves Szö­vetkezet és állami birtok magas ter­mései, amelyek a prosenicei mozga­lommal kezdett versenynek köszön­hetők és a helyes agrotechnika al­kalmazásának a szovjet tapasztala­tok szerint, azt mutatják, hogy azo­kat a feladatokat, amelyeket az öt­éves terv a cukorrépa termelésben kitűz, nemcsak hogy teljesíteni lehet, hanem túl is lehet haladni. így pél­dául a kiselovicei Egységes Föld­műves Szövetkezet a kromeriži já­rásban egy hektáron 706.5 mázsa 125.05 mázsa cukortartalommal ren­delkező répát, a gútai EFSz a ko­máromi járásban 760 mázsa 113.24 mázsa cukortartalmú répát, a zvoni­cei EFSz a vyskovi járásban 517.7 mázsa 101 mázsa cukortartalmú ré­pát termelt. A kormány kifejezi azt a meggyő­ződését, hogy az idén Egységes Föld­műves Szövetkezeteink, az állami birtokok, valamint a kis- és közép­földművesek még nagyobb mérték­ben kihasználják a szovjet tapasz­talatokat, valamint a mi szövetke­zeti tagjaink és állami birtokaink dolgozóinak tapasztalatait, hogy a tervezett hektárhozamokat ne csak elérjék, hanem túl is teljesítsék. Itt főleg az agrotechnika megjavításá­ról és betartásáról van szó a bur­gonya és cukorrépa termelésben, valamint az ültetömag jobbá tételé­ről és felfrissítéséről, a munka jobb megszervezéséről, a munka jutalma­zási módszerének tökéletesítéséről és a szocialista munkaverseny ki­szélesítéséről, hogy az állami birto­kok és az EFSz-ek az állami trak­torállomások segítségével a .szocia­lista mezőgazdasági nagytermelés­ben példát mutassanak a kis- és kö­zépföldmüveseknek. E célok elérésének érdekében a kormány elhatározza: gyázásánál, mind az ültetésnél és a növényápolásnál a fejlődés idejé­ben; d) a magtermelési területről nyert ültetőburgonyát más célra ne hasz­nálják, mint ültetésre. A mintaszövetkezetek mult évi tapasztalatai alapján a földműve­lésügyi minisztérium és a nemzeti bizottságok feladata: 1. hogy biztosítsák a magasabb típusú EFSz-ekben a növényterme­lési munkák szocialista megszerve­zését. az egyeniősdi és a tagok ju­talmazásában előforduló többi hiá­nyosságok kiküszöbölését, valamint hogy szélesítsék ki a magasabb bur- | gonyatermésért folyó versenyt a csoportok, az osztagok és az egyes szövetkezeti tagok között. a) A burgonyaföldeken az állan­dó munkacsoportokat munkaoszta­gokra^ kell osztani, amelyek a saját földterületükért felelősek. Az oszta­gokban az összes munkákat terv­szerűen kell megszervezni a járás azon agrotechnikai szabályainak alapján, amelyeket az összes érde­kelt szövetkezeti tagokkal előzete­sen megtárgyaltak. Be kell vezetni a kiegészítő jutalmazást, — a pré­miumrendszert a burgonyatermés­ből, amelyet a munkaosztag a ter­I vezett mennyiségen felül termelt. I. Helyes agrotechnikával a magas burgonyatermésért A földművelésügyi minisztérium és a nemzeti bizottságok feladatul kapják, hogy segítsenek az egységes földműves szövetkezeteknek, az álla mi birtokoknak, a kis- és középföld­műveselinek a tervezett hektárhoza­mok elérésében az agrotechnikai alapintézkedések betartásával és lel­kiismeretes megvalósításával a talaj előkészítésénél, az ültetésnél, vala­mint a burgonya ápolásánál és be­takarításánál, mindenekelőtt pedig: a) a talaj alapos előkészítésével kell megőrizni a tavaszi nedvességet, a táblákat műtrágyával megtrágyázni és eltávolítani a gyomot, a '.alajt át­szellőztetni. b) Használjunk egészséges és gon. dosan kiválogatott ültetőburgonyát, leginkább nemesitett burgonyát és fő­leg azokban a községekben, ahol a rák pusztít, cseréljük ki az ültető­burgonyát olyan fajtával, amely a ráknak ellenáll. Azokon a területe­teken, ahol ipari burgonyát akarunk termelni az ültetés céljára csak ma­gas koményitötartalmú fajtákat használjunk. A korai burgonyát csí­ráztassuk ki és a korai, valamint a félkorai fajtákat, amelyeket nyáron akarunk kiültetni, tartsuk hűvös he­lyen. c) A burgonyát azonnal ültessük, amint a talaj felmelegszik; alkal­mazzuk a fészkes ültetési módszert, amely magasabb termést biztosít és Hí. Biztosítsuk a tervezett hozamot az alacsonyabb típusú EFSz-ekben és szövetkezet nélküli községekben megkönnyíti a művelési munkákat. A korai burgonya ültetését március 31-ig, a többi burgonya ültetését pe­dig főleg a magasabb fekvésű vidé­keken legkésőbb május 15-ig fejez­zük be, a nyári ültetésre szánt korai ép félkorai burgonyát július 10-ig ültessük el nedvtartalomban gazdag talajba, amely nedvtartalmat a föld még tavasszal magába szívott és egészen a burgonya ültetés idejéig ( megtartott. d) Törjük szét a talaj kérget és pusztítsuk ki a gyomot eleinte lien­gerezéssel. aztán háromínégyszeres sor közötti szántással a virágzás megkezdéséig és legalább egyszer alkalmazzunk fejtrágyázást. Alkal­mazzunk permetezést a burgonyape. nész ellen (a korai fajtáknál) és kö­vetkezetesen harcoljunk, minden eszközt felhasználva, a koloráidóbo­gár ellen. e) Vegyük elejét a betakarításnál gyakori veszteségeknek gondos ki­számítással, szedéssel és hengerezés­sel, a betakarítást legkésőbb október 20-ig fejezzük be, a beszolgáltatásra szánt burgonyát különös gondosság­gal osztályozzuk és gondoskodjunk arról, hogy a burgonya sem szállí­tás közben, sem pedig a raktárban meg ne fagyjon, vagyis gondoskod­junk a burgonya helyes elraktározá­sáról. H. Biztosítsuk a magas terméseket a magasabb típusú EFSz-ekben Hogy az egységes földműves szö­vetkezetek a lehető legjobban el le­gyenek látva nemesített ültetöburgo­nyával, a földmüvelésügyi és a keres­kedelemügyi megbízotti hivatal, va­valamint a nemzeti bizottságok fel­adatul kapják; a) hogy az EFSz-eknek a magter­melési teriiletek beültetésére ellen­szolgáltatás ellenében adjanak első minőségű vagy nemesített ültetőbur­gonyát, mégpedig olyan fajtájút, amely a legjobban megfelel az EFsz. termelés viszonyainak. Az ültető­burgonyát az erre Vonatkozó szerződés alapján kell kiadni, mégpedig az ag­rotcchnikailag legmegfelelőbb idő­ben, legkésőbb azonban április éo-ig. b) Azoknak a szövetkezteknek, amelyekben újonnan tagosították a földeket, cserébe az egész ültetési területre kell adni nemesített ültető­burgonyát. Hogy az EFSz-ek min-. denütt sajátmaguk termeljenek ki jóminöségü saját ültetőburgonyát, a földművelésügyi minisztérium és a nemzeti bizottságok kötelesek bizto­sítani: a) az állandó magtermelési terü­letek azonnali kijelölését (a tábla 20 százalékán) az összes magasabb tí­pusú egységes földműves szövetkeze­tekben, (ahol ez még nem történt meg) és e területeken a jövő évre szükségelt nemesített ültetőburgo­nyát fogják termelni a tervben meg­állapított mértékben; b) a korai fajták nemesített ülte­tömagjainak szaporítását az elkor­csosulás vidékein a \ retömagterme­lési területeken a nyári ültetés módszerével; c) fokozott figyelmet kell fordí­tani a vetőimagtermelési részekre, mind a talaj előkészítésénél és trá­A burgonyatermés és az állatte­nyésztési termelés fokozásának ér­iekében a földművelésügyi minisz­térium és a nemzeti bizottságok feladata a kis- és középföldmüvesek vezetése és az. hogy segítsék őket : bban, hogy a) a burgonyát a nyugati határ­szél községeinek példája szerint vo­nalas módszerrel ültessék, mert a nagy táblákon jobban ki lehet hasz­nálni a gépeket és meg lehet köny­nyíteni az amerikai bogár elleni harcot; b) hogy közösen végezzék a csúcsmunkákat, mégpedig az ülte­tést, a növényápolást, a burgonya betakarítását, a szezonmunkák köz­ségi terveinek alapján, amelyeket a járás agrotechnikai szabályai sze­rint állítottak össze; c) hogy a műtrágyát és a neme­sített ültetőburgonyát együttesen vegyék át a helyi nemzeti bizottság által a földművesek nevében kötött szerződés alapján; d) amennyiben nem rendelkeznek megfelelő ültetőburgonyával, bizto­sítsák a rákbetegségnek ellenálló fajták csere útján való megszerzé­sét földművesektől, esetleg a köz­ségektől. A földmüvelésügyi minisz­térium és a nemzeti bizottságok továbbá feladatul kapják, hogy kü­lönös figyelmet fordítsanak a bur­gonyával való gazdálkodásra a ku­lákoknál és hogy gondoskodjanak arról, hogy a termelési terv által kitűzött feladatokat a burgonya­termelésben, a talajelökészítésben, az ültetésben, a növényápolásban, a betakarításban és főleg az amerikai bogár elleni harcban a kulákok is rendesen teljesítsék és hogy az ál­j lamterv mindennemű megsértéséért | a kulákokat megbüntessék. IV. intézkedések az ipari burgonya termelésének fokozására Figyelembevéve a keményítőtar­talmú fajták termelésének fontos­ságát: a) a földművelésügyi miniszté­rium feladatul kapja, hogy biztosít­sa až ipari burgonya termelési terü­leteinek megfelelő ipari ültetőbur­gonyával és gazdasági ipari fajták­kal való beültetését, amely fajták biztosítják a legmagasabb hektá­ronkénti keményitőhozamot; b) az élelmiszeripar minisztérium feladatul kapja, hogy a burgonya­ipari üzemek együttműködjenek a nemzeti biáottságokkal, az egysé­ges földműves szövetkezetekkel és az állami birtokokkal az ipari bur­gonya termelésének biztosításában, főleg az ipari fajták ültetésében és a növényápolásban; c) az élelmiszeripari minisztérium a kereskedelemügyi minisztérium­mal való megegyezés alapján bizto­sítja az ipari burgonyának azon te­rületekről való közvetlen felvásár­lását, amelyek az üzem legközeleb­bi környezetében ki vannak jelölve az ipari burgonya termelésére és amely területekre az üzem és a ter­melő a beszolgáltatásról és mező­gazdasági termények termeléséről szóló szerződéshez kiegészítő egyez­ményt kötött; d) a kereskedelemügyi miniszté­rium feladatul kapja, hogy az élei­miszeripar szükségletei számára biztosítsa az ipari és a gazdasági­ipari fajták felvásárlását a ter­vezett mennyiségben azokon a vidé­keken, amelyek a burgonyaipar üzemeinek körzetén kívül feksze­nek. V. A minőségi nemesített ültetőburgonya termelésének biztosítása Az egészséges minőségű nemesi- I tett ültetöburgonya az az alapfel- ' tétel, amelytől a magas termések elérése függ. A földmüvelésügyi, a kereskedelemügyi minisztériumok és a nemzeti bizottságok ezért fel­adatul kapják, hogy a) az állami birtokok és az egy­séges földműves szövetkezetek amelyek nemesített ültetőburgonyát termelnek, az ültetöburgonya ter­melési területül a legjobb földet vá­lasszák ki, hogy ezeken a területe­ken az agrotechnikai inézkedéseket idejében és a lehető leggondosab­ban megtegyék, valamint hogy a legnagyobb gondot fordítsák a nö­vények egészségi állapotára; b) hogy első minőségű ültetőbur­gonyát adjanak az egységes föld­műves szövetkezeteknek, az állami birtokoltnak és a többi termelőnek a terv által megállapított területek­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents