Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-15 / 64. szám, szombat

1952 március 15 U J SZO Nemcsak a gépet, de az embert is-elő kell készíteni Akik a sávo lyí szövetkezet ügyét szívükön viselik a tavaszi munkák nagy feladatainak elvégzésére A párkányi járási nemzeti bizott­ság széleskörű vita során foglalko­zott a kormánynak a tavaszi mun­kákról szóló határozatával. A járás községeiből összehívták az egységes földműves szövetkezetek elnökeit és a helyi nemzeti 'lizottságo:- titká­rait, hogy a vitában elhangzott fel­szólalások és lerögzített határozatok necsak pafnron maradjanak, harwm minél előbb eljussanak a dolgozó parasztsághoz. A tavaszi munkák megkezdése előtt a járás minden községében népgyűlést tartanak. A községekbe kinevezett oktatók a szövetkezetek elnökei­vel együtt alaposan áttanulmá­nyozzák a tavaszi munkák tervét és azt a legaprólékosbban ismer­tetik a falu dolgozó parasztságá­val. A néppel való beszélgetés a tava­szi munkák fontosságáról jó ered­ményt hozott a búcsi egységes föld­műves szövetkezetben. A szövetkezet mezőgazdasági csoportjai már előző­leg, a csoportokon belül, a csoport­vezetők közreműködésével megvi­tatták a munkák helyes elvégzésé­nek módját, így azután a népgyű­lésen, ahol a szövetkezet dolgozói teljes, számban megjelentek, még jobban megtudták világítani azokat a kérdéseket, amelyek egyesek előtt még nem voltak eléggé tisztázva. A tervet mindenkinek ismernie kell. Ez a véleménye a búcsi szö­vetkezet dolgozóinak. De még ez sem elég, A tervet minden egyes dolgozónak teljesítenie kell. A terv teljesítése törvény, szo­cialista kötelesség, — emlékeztetett . a búcsi szövetkezet egyik, dolgozója. Široký elvtárs sza­vaira Fontos tehát, hogy necsak jól megjavított gőpekkel álljunk mun­kába, hanem hogy a gépek mellett öntudatos dolgo­zók legyenek. Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha a tavaszi vetés megkezdése előtt foglalkozunk a parasztság széles tömegeivel. Ahogy Búcson megértették a ma­gasabb terméshozam elérésének fon­tosságát, éppen úgy megértik majd a köbölkútiak, a bátorkesziek és a járás minden községének dolgozó parasztjai. Mi más serkentette volna Karván a parasztokat a korai mun­kára, ha nem az öntudat és szocia­lista kötelesség? Amint a karvaiak látták, hogy a határ egyik részén megszikkadt a föld, nem sokat gon­dolkodtak. „Itt az ideje, hogy meg kezdjük a vetést", — járt szájról­szájra a faluban. Az időjárás kedvezett és három hektár árpát elvetettek. Hogy a párkányi járás állami birtokain, szövetkezeteiben és az egyénileg gazdálkodók földjein el­érhessék a tervezett terméshozamo­kat, fokozottabb munkákra lesz szükség. Nagy dolog előtt áll tehát a párkányi járás minden dolgozó parasztja. A járás versenyre hívta ki a zse­lizi járást a tavaszi munkák ide­jében való elvégzésében. E szocia­lista verseny gondolatai a párká­nyi járás községeiben Mzületett i meg, amit aztuán a szövetkezetek és he- I lyi nemzeti bizottságok titkárai be- I jelentettek a járási nemzeti bizott- ' ságnak. A járáson alaposan megvi­tatták a verseny féltételeit és an- ] nak főbb pontjait. A verseny kez- : dete nincs időhöz kötve, mert ha az j időjárás megengedi azonnal munká- I ba indulhat a párkányi járás dolgo- 1 zó parasztsága. - Hogyisne, csak nem gondol- j ak i, k öreg8égülm él fogva az iparban ják a zseliziek, hogy megnyerik a A sávolyí szövetkezet tagjai a. ta­vaszi munkákra jól felkészültek. A munkacsoportokat gondosan megszer­vezték. Már mindenki tudja, hogy az adott pillanatban, mit kell majd csinálnia. Ebben az évben a szövetkezeti munkák nagyobb részét nők fogják végezni. A férfiak nagy része az Iparban vállalt munkát. Ezt bizonyítja a munkacsoportok összetétele ls. Az idén a szövetkezetben 80—35 nő fog dolgozni és férfi csak 10—15. E férfiak között vannak olyanok is, versenyt. Azt már nem engedjük — mondotta egy köbölkúti kisparaszt. — Nekem mindenem el van készít­ve a vetéshez, a gép, a fogat, a föld­jeimet pedig még ősszel megszán­tottam. Vetőmagom is van, olyan tiszta,, akár a patyolat. Igy készülnek a párkányi járás parasztjai a tavaszi vetésre, mert a versenyben foglalt pontokat telje­síteni akarják. A verseny állását bizottság ér­tékeli ki szombatonként. Természe­tesen, hogy a verseny eredményes legyen, a járás minden községe föld­műveseinek tudniok kell róla. Ezért a helyi nemzeti bizottságok titkárai előadáfrorozatot tartanak a kor­mányhatározatról. Az előadások után a községekben megbeszélik a csopor­tok közötti és a csooortokon belüli egyéni munkaversenvt. MÉRY FERENC A komáromi járás versenykihívással gyorsítja meg a tavaszi munkák elvégzését A komáromi járásban pár napon belül megkezdik a tavaszi munká­kat. A járási nemzeti bizottság ezért a lehető legkomolyabban fog­lalkozott a tavaszi munkák sikeres elvégzéséről szóló kormányhatáro­zattal. Ertekezletet rendezett, ame­lyen a helyi nemzeti bizottságok elnökei és titkárai, az EFSz-ek és állami birtokok agronómusai és munkacsoportvezetői, a traktorállo­más és a földműves ralitárszövet­kezet kiküldöttei is résztvettek. A jelenlévők beszámoltak a tavaszi münkákra való felkészültségükről és megbeszélték a jó megszervezés­sel összefüggő kérdéseket. A vita nagyon élénk és tárgyila­gos volt. A népi közigazgatás dol­gozói és a szövetkezeti tagok na­gyon helyesen foglaltak állást az egyes kérdésekben. Különösen nagy visszhangra talált az ekeli EFSz kiküldöttének felszólalása, aki bejelentette, hogy az ekeli EFSz elfogadta a nagykeszi szö­vetkezet versenykihívását az 1952. évi teljes terv táthaladásában úgy a növényi termelésben, mint az állattenyésztésben. Az ekeli EFSz 574 hektár földön gazdálkodik. A terv szerint hektá­ronként 22 mázsa búzatermést kel­léne elérnie, a tagok azonban 24 mázsás hektárhozam elérésére köte­lezték magukat. Hasonlóképpen jár­tak el a többi terményféléknél is. Roziból 21.50 mázsa helyett 23.50 mázsa, árpából 22 mázsa helyett 24 mázsa, zabból 20.50 mázsa he­lyett 22 mázsa, kukoricából 249 mázsa helyett 270 mázsa, kender­j bői 51 má»sa helyett 7® mázsa, borsóból Í8 mázsa helyett 20 má­zsa hektárhozam elérésére köte­lezték maglikat. Érdemes még megemlíteni, hogy az ekeli szövetkezeti tagok versenyre 'hívják ki a' komáromi járás EFSz­eit a következő termények hektár­hozamának emelésében: bab 17.50 mázsp. hektárhozam helyett 20 má­zsa, len 22 mázsa helyett 24 mázsa,* burgonya 80 mázsa helyett 90, fél­korai burgonya 120 mázsa helyett 130, dohány 16.2 mázsa helyett 18 mázsa. A tavaszi munkákra i az ekeli EFSz tagjai jól felkészültek. A vetőmagot kitisztították és a műtrágya is raktáron áll náluk. A szövetkezeti tagok két növény­termelési csoportot alakítottak, mindkét csoport 14 tagból áll. Egy csoport az állattenyésztésben dolgo­zik, kisebb csoport pedig a dohány­és a zöldségmunkákat végzi. Az értekezlet en az ekeli EFSz kiküldöttének felszólalása munkára buzdította az összes jelenlévőt. Ha­tározatot hoztak, hogy versenyre hívják ki az ógyallai járást a teljes terv teljesítésében és túl haladásában. A verseny a következő pontokból áll: 1. A tavaszi munkák elvégzése és a tavasriaji- elvetése április 10-ig (a kővetkező munkákról van sző: talajsímítás, a tavaszi búza, árpa, zab, napraforgó és mák elvetése, az őszivetemények hengerzése és sorozása.) 2. A vetés megvalósítása a tava­sziak második időszakában május 22-éig, (itt szó van a kukoricáról, a dohányültetésröl, a paprika és a földi zöldségek ültetéséről.) 3. A szovjet agrotechnika, de fő­leg a keresztsoros vetési módszer legnagyobb terjedelemben való al­kalmazása. 4. A talajelőkészités és a vetés példás megvalósítása és az elönövé­nyek maradványainak eltávolítása. 5. A vetőmag biztosítása saját | forrásokbői. 6. A tervezett mennyiségű mű­trágya elhasználása. 7. A legtöbb EFSz bekapcsolása a szocialista munkaversenybe. A komáromi járás EFSz-ei és dolgozó földművesei lelkiismeretesen felkészültek a * tavaszi munkákra. Ezért minden előfeltétele megvan annak, hogy a versenyben becsüle­tesen megállják helyüket, sőt hogy a nyitrai kerületben is az elsők kö­zött lesznek. HORVÁTH JÁNOS, Nyitra. már nem mehetnének. A 11 férfi között ott van a 72 éveg Václav János. Ez az őszhajú bácsi a füleki gyár öntődéjében ette meg kenyere javát. Ma nyugdíjat élvez, s nincs ráutalva arra, hogy bármit is csináljon. Csakhogy Vác­lav János szereti a munkát és egész­sége is van jó. Önként jelentkezett dolgozni a szövetkezet kertészetébe. Most is ott találhatjuk Václav bá­csit, amint szorgalmasan készíti a melegágyakat. Még éjtszaka sem megy haza, hanem csinált magának deszkából egy kis házikót és amióta megkezdte a kertészetben a munkáí ; állandóan ott lakik. János bácsi érzi azt, hogy a kertészet az övé és úgy vigyáz rá, mint szemefé nyére. Mindennap gondosan átné­zi a melegágyakat. Vigyáz rá, hogy a márciusi fagyok kárt ne te­gyenek a gyenge paradicsom vagy káposzt a palántákban. Alabán Béla, a szövetkezet gaz­dája is szorgalmasan készül a tava­szi munkákra. Alabán Bélát min­denki gondos gazdaként ismeri Sá­volyban. Ezért választották meg a szövetkezet gazdájává, ű volt egyike azoknak, akik a szövetkezetet meg­alakították. Most is látni rajta, hogy szereti a rendet. Gondoskodik róla, hogy a tavaszi munkákat ide­jében megkezdhessék. A szövetkezet birtokában lévő gazdasági gépek megjavításáról ls időben gondoskodott Ä s most már nyugodtan várja a hó teljes elolvadását, ami annak a jele lesz, hogy meg lehet kezdeni a tava­szi munkákat. (sz. i.) A balázsfai szövetkezet közgyűléséről Az egyik februári napon Balázsfa dolgozó földművesei a Bartal-féle kastély felé iparkodnak. A szövet kezet évzáró közgyűlését tartja. A kultúrterem teljesen megtelt. Az értekezlet megnyitása után el­hangzottak a különböző beszámolók. A szövetkezet az elmúlt évben olyan hatalmas befektetéseket tett, hogy a tagok nem kaphattak osz­talékot. No meg más hiba is volt itt. A tervet nem teljesítették minden­ben százszázalékosan. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a munkák­tól elkedvetlenedjenek, hanem ép­pen ellenkezőleg. Leszűrve a tanul­ságot az eddigiekből, az idén még fokozottabb munkához kell látni. Vígh elvtárs beszámolójában a munkaerőhiány kérdésével foglalko­zott. Elmondotta, hogy a szövetke­zet földterülete 430 hektár, (bele­számítva a réteket, legelőket és er­dőket) s az aktív tagok száma csak 78. Van még ezenkívül egy egész csomó úgynevezett papírtag, akiknek azonban a szö­vetkezet semmi hasznát nem vette. Most az a fontos, hogy ezek kg. zfil a papírtagok közül ls a lehető legtöbbet megnyerjenek az aktív munkára. Az idén a balázsfai szövetkezeti ta­gok már nem akarnak brigádsegít­ségre támaszkodni. Inkább, ha kell, kicsit megnyomják a gombot. Hisz azelőtt kora reggeltől késő éjtszaká­ig kellett robotolni a szegényem­bemek azért, hogy éhen ne haljon. Most, amikor sajátmaga számára dolgozik igazán beleadhatja min­den tehetségét a munkába. A tagok igen nagy figyelemmel kísérték Benyo elvtárs beszámoló­ját is, aki az új közellátási intézke­désekkel foglalkozott. Az új intézkedéseket a tagság he­lyeselte, mert hisz ezek a szövet­kezetek megszilárdítását is előse­gítik. Az új vezetőség megválasztása után véget ért a zárógyűlés. Ha a balázsfai szövetkezeti tagok a mult hibáit kiküszöbölik, akkor a jövő évzáró közgyűlésről nem fognak üres pénztárcával hazamenni. PAKOS PÁL, Dunaszerdahelv Ahegysúri szövetkezeti tagok tanulmányi kirándulása V A díóspatonyí EFSz jól felkészült a tavaszi munkákra A dióspatony i egységes földműves szövetkezetben lázas munka folyik. A munkacsoport-vezetők még egy­szer megvizsgálják, hogy csoport­jaik helyesen vannak-e megszervez­ve, hogy be tudnak-e kapcsolódni a szocialista munkaversenybe. A szövetkezet kovácsai Nagy elv­társ vezetése alatt megvasalták az összes lovakat, hogy a tavaszi mun­kák megkezdése után ilyesmi már ne okozzon gondot.^ A gépek is mind készenlétben áll­nak. Végh és Pőthe elvtársak igen nagy gonddal állították össze a vetőagregátokat és a műtrágya­szóró agregátokat. A dijóspatonyi szövetkezeti tagok tudják, hogy a célszerűen összeállí­tott agregát milyen nagy munka­és időmegtakarítást jelent a szövet­kezet számára. A kovácsok éppen ezért láttak munkához olyan nagy lendülettel. A vetőmagot is előkészítették már. Dicséretükre válik a dióspato­nyi szövetkezeti tagoknak az, hogy a vetőmag 90 százalékát saját termésükből biztosították. A dióspatonyi szövetkezeti tagok az élelmiszerellátás kérdését nagyon ügyesen megoldották. Voltak olya­nok, akik saját hibájukon kívül nem tudtak elegendő kenyérgabonát biztosítani maguknak a ledolgo­zott munkaegységek után. Ezek a tagok hivatalos áron megvehették az önellátásukhoz szükséges ga­bonamennyiséget azoktól a tár­saiktól, akik rendelkeztek kenyér­gabonafelesleggel. Ezzel szemben bünhődniök kell azok­nak, akik az elmúlt évben is csak a hasznot akarták behajtani a szövet­kezettől, de dolgozni rendetlenül jártaik. Az idén ezek & felelőtlen személyek bizonyára másként fog­ják nézni a dolgokat és becsületes munkával fogják biztosítani egész évi fejadagjukat. Kürthi István, Dióspatony A Belügyi Megbízotti Hivatal at­tól a szándéktól vezérelve, hogy a védnöksége alatt álló hegysúri EFSz tagjai szakismereteiket kibővítsék, szombaton, március 8-án tanulmá­nyi kirándulást-, rendezett részükre Csécsénypatonyba és Felsőpatonyba az ottani EFSz ek megtekintésére. Erre a célra autóbuszt bocsátott ren­delkezésükre. A tanulmányúton a ta­gokon kívül Matuska elnök vezeté­sével több olyan földműves is részt­vett, akik eddig még nem tagjai az EFSz-nek. Csécsénypatonyban és Felsöpa­tonyban már IV. típusú EFSz-ek működnek. A tanulmányút résztve­vői részletesen megtekintették a marha., sertés­és juhállományt, valamint a tyúk­farmot és kertészetet is. Nagy fi­gyelemmel hallgatták a szövetke­zetek megállapításáról szóló ma­gyarázatokat. A nemtagok közül különösen Klucsik, Andrási és Simon elvtársak tanúsí. tottak nagy érdeklődést s több kér­dést intéztek a vezetőkhöz. Hazatérőben élénken megvitatták a látottakat, amik bizonyára nagy mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy szövetkezetüket a szocialista grazdálkodás alapján tovább fejlesz­szé-k s taglétszámát gyarapítsák. Vasárnap, március 16-án a hegy­súriak évzáró közgyűlést rendeznek, melynek során a rendes programmon kívül a tanulmányút alkalmából szerzett tapasztalatokat is ki fogják értékelni az egész lakosság jelenlé. tében. Joggal remélhető -tehát, hogy a meggyőzési munka meghozza gyü­mölcsét és a falu minden derék dol­gozója áttér a közös, szövetkezeti gazdálkodásra. Levelezőnktől, Magyarbélen egy ló sem fog istállóban állni a tavaszi munkák alatt A magyarbéli pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság külön érte­kezleteken tárgyalta meg a kor­mánynak a tavaszi munkák biztosi­tásáról szóló határozatát. Az érte­kezleten megtárgyalták, milyen in­tézkedéseket tegyenek a tavaszi mimkák sikeres elvégzése érdekében. Elhatározták, hogy összeszámolják a község egész vetési területét és a rendelkezésre álló fogatokat. A tavaszi munkák alatt állandóan ellenőrzik, nem tartja-e valaki igás állatait az is­tállóban. Ezzel azt akarják elérni, hogyha ta­vaszi munkákban minden egyes ló, minden egyes fogat ki logyem hasz­nálva és hogy azok a földművesek, akiknek nincs lovuk, be tudják vetni földecskéiket. Az idén tehát már nem fordulhat elő az a hiba, ami a múltban gyakori volt, hogy a jobbmódúak a legnagyobb munka­időben drága pénzért fuvaroztak lovaikkal, a szegényember meg, ha azt akarta, hogy földje ne ma­radjon bevetetlenül, éven át in­gyen dolgozhatott a „jószívű" gazdáknál. Az értekezleten mindezt határo­zatba tömörítették és másnap tudo­mására hozták a földműveseknek. A kis- és középföldmüvesek megelé­gedéssel fogadták a tervet és min­dent megtesznek, hogy a tavaszi munkákat idejében, és a lehető leg­jobban elvégezhessék. Szigeti József, Magyarbél

Next

/
Thumbnails
Contents