Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-15 / 64. szám, szombat

1952 március 15 (fJSZÖ \ Az 1951. évi Sztálin-díjak A Szovjetunió Minisztertanácsának határozata a kiváló tudományos, újító, irodalmi és művészeti művekért oda^élt Sztálin-díjakról A szovjet sajtó március 13-án közzétette a Szovjetunió minisztertanácsa határozatának első részét a tudomány, a találmányok, az irodalom és a művészet terén elért kiváló müvekért odaítélt 1951-es évi Sztálin-díjakról. A határozatnak ez a része számos szovjet tudós kitüntetéséről szól. Ki, váló tudományos müvekért összesen 93 Sztálin-díjat ítéltek oda, ebből 9 elsöosztályú díjat, egyenként 200.000 rubel, 28 másodosztályú díjat, egyenként 100.000 rubel, és 30 harmadosztályú díjat egyenként 50.000 rubel értékben. Tankönyvekért és tudományos népszerű müvekért két elsöosztályú díjat ítéltek oda, 100—100.000 rubel értékben, 7 másodosztályú díjat egyenként 50.000 rubel értékben, és 17 harmadosztályú díjat egyenként 25.000 rubel értékben. A természettudományokban elsőosztályú 200.000 rubeles díjat Nikolaj Belovovnak, a Szovjetunió Tudományos Akadémia levelező tagjának ítélték oda a kristályok atomstrukturájáról szóló tudományos munkájáért. Ugyanilyen díjat ítél" tek oda halála után Szergej Vavilov akadémikusnak, „A fény mikrostrukturája" és „A szem és a nap" című tudományos müveiért. A vegytani tudományok terén Nikolaj Preobrazsenszki tanárt és Hja Csernyajev akadémikust tüntették ki elsöosztályú 200.000 rubeles Sztálin-díjakkal tudományos kutató munkájukért. A biológia terén végzett munkásságáért Grigorij Bei-Bienko tanárt és Lev Misesenko tudományos dolgozót tüntették ki az elsöosztályú Sztálin-dijjal: a mezőgazdasági tudományok terén Alekszej Kosztyakov tanárt tüntették ki ,,A talajjavítás alapjai" cimü müvéért; az orvostan terén Peter Kornyev tanárt tüntették ki a. ..Csont és izületi tuberkulózis" című müvéért, valamint Nyikolaj Krasznogorszkij tanárt a gyermekek fokozottabb idegműködésének kutatásáért. 200.000 rubeles Sztálin-díjat ítéltek oda Vsevolod Avgyijev tanárnak is, „Az ókori Kelet történeté"-ért. A 100.000 rubeles másodosztályú Sztálin-díjakat a következőknek ítélték oda:. Jelpidifor Kirilow fizikusnak, a halóid ezüst szpektrumának felfedezéséért és tanulmányozásért, Jevgeníj Krinovnak, a meteoritok kutatásáért, Viktor Cvetkovnak, a makromolekulák összetételének tanulmányozásáért és Vadim Levsinnek a tudósok egy csoportjával együtt az új világító anyagok vizsgálatáért. A másodosztályú Sztálin-díjnyertesek között van a mechanikai-matematikai tudományok dolgozóinak egy csoportja: Alekszander Nekraszov, akadémikus, Szergej Nyikolszkij, Leonid Szedov és Szergej Mergeljan. A műszaki tudományok terén a jnásodosztályú Sztálin-díjat Makaríj Potapovnak, a hydrotechnika és hydraulika terén végzett kutatómunkájáért, valamint Vadim Szokolovszkijnak ,,A plasztikusság elmélete" című tudományos müvéért és másoknak ítélték oda. A vegytani tudományok szakaszán másodosztályú díjakkal tüntették ki Jurij Gorin-Chaszt tanárt, és Georgíj Pancsenkov tanárt. A földrajzigeológiai tudományok terén Alekszander Izotovot és Feodozij Krasr.ovszkijt, a föld alakjának és területének megállapításában végzett tudományos kutató munkájukért, Peter Sveoovot, a talajvíz képződése új törvényeinek felfedezéséért, és Ivan Jefremovot geológiai kutatásaiért A biológia terén másodosztályú díjjal tüntették ki a moszkvai egyet-m tudósainak egy csoportját, élén Georgíj Dementyiev tanárral, a „Szovjetunió madarai" című háromkötetes müvéért. Ugyancsak másodosztályú díjjal tüntették ki a moszkvai Timirjazev mezőgazdasági akadémia dolgozóinak egy csoportját, élén Vsevolod Klecsovszkijval és a Szovjetunió tudományos akadémiája botanikai intézetének dolgozóit, élükön Borisz Siskinnel, a ,,Szovjetunió növényzete" cimü műért Másodosztályú díjat ítéltek oda Valentin Neszterov tanárnak, az „Általános erdészet" cimü tudományos müvéért. Az orvosok egy csoportját, élén Vlagyimir Nyegovszkij tanárral másodosztályú dijjal tüntették ki tudományos kutatásaikért, és a szervezet életfunkciói felújítása módszereinek feldolgozásáért. Ugyanilyen díjat kapott Nyikolaj Leporszkij, „A hashártya betegségei" c. monográfiájáért. A történelmi-filologiai tudományok terén másodosztályú díjjal tüntették ki Nyikolaj Voronyint, és tudományos dolgozók csoportját a „Ókori Oroszország története'" cimü műért, Borisz Grekov akadémikust és Alekszander Jakubovszkij, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája levelező tagját, az „Aranyhorda és bukása" Cimü tudományos műért. Harmadosztályú dijat ítéltek oda többek között Ján Krasztin ,,Az 1905-ös foradalom Lettországban" című müvének, Leonid Nyikifor ,.Az orosz-angol kapcsolatok első Péter alatt" című müvének, Vlagyimir Kruskov ,,Dobroljuvov világnézete" című müvének és Georgíj Platonov „Timirjazev világnézete" című müvének. Harmadosztályú dijjal tüntették ki Tasmuhamed Kary-Nijaszov, \az üzbegisztáni tudományos akadémia tagját: ,,Ulugbek asztronómiai iskolája" cimü munkájáért. Tankönyvekért és népszerű tudományos művekért első osztályú 100.000 rubeles díjjal tüntették ki Dimitríj "Blohincevet „A kvantmechanika alapjai" cimü tankönyvéért és id. Nikoláj Vorozscovot és ifj. Nikolaj Vorozscovot a „Melléktermékek és festékek szintézisének alapjai" cimü tankönyvért. 50.000 rubeles másodosztályú díjjal tüntettek ki továbbá 7 tankönyvet és népszerű tudományos müvet és harmadosztályú 25.000 rubeles díjakkal 17 müvet jutalmaztak. A Szovjetunió iránti szeretet a béke, a demokrácia és a üifidás szeretete Klement Gottwald elnök az ,.Abus" gépipari üzemben Csütörtökön, 1952 március 13-án, a csehszlovák kormányküldöttség Német Demokratikus Köztársaságban való látogatásának harmadik napján Klement Gottwald Köztársasági elnök az egész kormányküldöttség kíséretében ellátogatott a Berlintől nem messze lévő wildaui „Abus" nehézgépipari üzembe. A gyár egyik legnagyobb csarnokában összegyűlt dolgozók előtt Gottwald elvtárs beszédét mondott, amelyben hangsúlyozta, hogy az NDK-ban időző konnányküldöttség .azért érzi magát a német munkások között úgy. mint otthon, mert látja, hogy az ö első és legfőbb vágyuk szintén a békevágy, az a vágy, hogy hazájukat békésen építhessék és hogy jobb életet teremsenek maguk és gyermekeik számára. „A csehszlovák-német barátságnak egyik fontos feladata, amely bizonyára hozzájárul a magunk és a ti termelésiek sikeréhez, — mondotta beszédében Klement Gottwald elnök, — hogy a mi munkásaink és a ti munkásaitok az élmunkások és újítók kicseréljék tapasztalataikat arról, hogy lehet jobban dolgozni és hogyan kell a munkát jobban megszervezni. Az élmunkásoknak és újítóknak ez a tapasztalatcseréje kiváló kiegészítőjévé válhat gazdasági kapcsolatainknak, hosszúlejáratú kereskedelmi szerződésünknek. És itt nálatok a mi üzemeinkre, a mi munkásainkra emlékeztet továbbá az is, hogy érezzük, hogy a ti fömintaképetek is építő munkátokban a szovjet emberek példája. Igen, elvtársak és elvtársnök, a szocializmus első országa, a Szovjetunió iránt érzett szeretet a legjobb ismérve azon embereknek, akik őszintén kívánják a békét, a demokráciát és a haladást a világon. A Szovjetunió nélkül nem volnánk szabadok sem mi, sem ti, a Szovjetunió nélkül nehezen építenénk országaink új életét. A Szovjetunió jegyzéke, amelyben a Németországgal kötendő békeszerződés gyors megkötését javasolja, a Szovjetuniónak a német nép iránt érzett barátságát bizonyítja ismét és bizonyára hatalmasan fellelkesíti a német népet az egységes független, békeszerető német államért folytatott harcában. Biztosítlak ^benneteket, drága barátaim, hogy a mi munkásságunk és egész népünk szolidaritása mellettetek áll". Az elvetemült amerikai imperialista gyilkosok gaztette Korea és Kína népe ellen hatalmas tiltakozást kelt Nehéz megfelelő szavakat találni annak a bestiális bűncselekménynek az elítélésére, amelyet a háborús gyújtogatók elkövetnek Koreában. Ez é-- január végén, mint ismeretes, ebben a háborútól úgy is mérhetetlenül sokat szenvedett, országban az amerikai betolakodók megkezdték a bakterológiai fegyverek tömeges használatát. Nem is egy egész hóna.pra rá baktériumhadmüveleteiket kiterjesztették Észak-Kelet-Kínára is. Az események távlatában ma már nyilvánvaló, miért ellenezték olyan konckul az imperialista hóhérok a Szovjetunió 1950 február 2-án tett javaslatát, amely a japán baktérium-háborús bűnösök nemzetközi katonai bíróság elé állítását indítványozta. Hiszen azokat a gonosztevőket, kiknek az egész emberiség előtt kellett volna felelniök szörnyű bűneikért, a háborús gyújtogatók Koreába vezényelték, hogy felhasználják „tapasztalataikat". Ezek az emberiességükből kivetkőzött gazemberek már jó egy évvel ezelőtt C. F. Samsnek, az amerikai hadsereg úgynevezett egészségügyi és jóléti csoportja vezetőjének felügyelete alatt az 1091-es számú amerikai inváziós hajó fedélzetén teljes „üzemmel" dolgoztak, azoknak a bacillusoknak a kitenyésztésén, amelyeket ma az amerikai repülőgépek leszórnak Korea és Kína földjére. A baktériumháború eddigi méretei ií joggal döbbentenek meg minden józan gondolkodású embert, mégis, — mint a Koreából érkező jelentések hírül adják, — az agreszszorok ezt csak nyitánynak szánták azokhoz a nagyobbszabású terveikhez, amelyeknek véghezvitelét későbbi időpontra tiizték ki. A bakterológiaii hadviselést akkor akarják felfokozni, mikor felenged az idő és a hó végieg eltűnik a földekről, mert az enyhe időjárás kedvez leginkább a bacillusok terjedésének. A Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormánya február 24-iki nyilatkozatában rámutat: „Ha a világ népei nem vetnek erélyesen - gátat ennek a gaztettnek, akkor azok a csapások, amelyek ma Korea békés lakosságát sújtják, holnap a világ békeszerető népeire zúdulnak. „A fenyegető veszély, az eddigieknél még nagyobb átütő erejű és élesebb harcot követel minden békeszerető embertől. E harcnak továbbra is egyik al«pvebö követelése a koreai agresszió megszüntetése. Hiszen ez az egyik legfontosabb csomópontja azoknak a kérdéseknek, amelyeknek megoldása, gátat vethet a háború további terjedésének. * A kínai népi békebizottság elnöke Kuo-Mo-zso Frederic Joliot-Curienek, a Béke Világtanács elnökének, Jövetet kujdptt aaaal a kéréssel, hogy a Béke Világtan ács hozzon hathatós intézkedéseket, amelyek gátat vetnek annak, hogy az amerikai intervenciósok bakteoriológiai fegyvereket alkalmazzanak. Az amerikai csapatok folytatják embertelen bakteriológiai háborújukat, — írja Kuo-Mo-zso levelében — és ezt a háborút most a koreai harctérről kiterjesztették < ÉszakKelet-Kína területére is. A kínai nép bizalommal tekint a Béke Viiágtanácsra és meg van győződve arról, hogy a Béke Világtanács teljesíti kötelezettségét, és hathatós intézkedéséket hoz, hogy véget vessen ennek a gaz eljárásnak. Kuo-Mo-zso levelében továbbá felhívja az egyes békebizottságokat áz összes orsžágokban, hogy ítéljék el az amerikai kormányt a bakteriológiai fegyverek használatáért. Kuo-Mo-zso, Frederic Joliot Curienek szóló levelével egyidejűleg elküldte neki Csu En-lajnak, a Kínai Népköztársaság külügyminiszterének tiltakozó nyilatkozatát is, valamint a kínai népi politikai tanácsgyülés Nemzeti Bizottságának és a különböző demokratikus pártok és csoportok bizottságainak tiltakozó nyilatkozatait. • Az amerikai imperialisták példátlan gonosztette, akik Koreában és a Kínai Népköztársaságban halált, hozó, fertőző betegségeket terjesztenek, az egész világ minden becsületes emberében a legmélyebb felháborodást keltette. A tiltakozási mozgalom hatalmasan terjed, főleg a Kínai Népköz, társaságban. A kínai orvosok, bakteriológusok, orvostanhallgatók és más egészségügyi dolgozók kérik kiküldetésüket a fertőzéssújtotta helyekre, hogy hatásosan harcolhassanak a halálos járványok terjedése ellen. Ezen a napon ünnepli minden évben a magyar dolgozó nép az 1848— 49-es dicsőséges magyar szabadságharc megindulásának az évfordulóját. 1848 március 15-én robbant ki az elnyomott magyar nép évszázadok óta érlelődő mozgalma, amely közel kétéves, győzelmekben gazdag szabadságharc után ideiglenesen elbukott ugyan, de amelynek eszméi tovább éltek a magyar népben és a második világháború után, a Szovjetunió felszabadító győzelmei teremtette új helyzetben, a magyar népi demokráciában valósultak meg. 1848-ban Magyarország a Habsburgmonarchia egyik része volt, amely az osztrák uralkodóház szándékai szerint az éléskamra szerepét volt hivatva betölteni. A bécsi udvar a gyarmati elnyomás minden eszközét felhasználta a magyar nép ellen: a gazdasági kizsákmányolást, a nemzeti kultúra elnyomását, a haladó megmozdulások üldözését, a rendőruralmat, a dolgozók kifosztását. Ipari munkásság az ország elmaradott gazdasági helyzete következtében alig volt, a parasztság jobbágysorban élt teljes jogfosztottságban, a polgárság éppen csak kialakult: az ország urai földbirtokos nemesek, papok voltak. Az 1848. márciusi forradalom az elnyomott dolgozók millióinak, a Habsburg kizsákmányolás által gazdaságilag szintén sújtott kisnemeseknek, a városi polgárságnak követeléseit foglalta pontokba. Követelte a jobbágyság felszabadítását, a jobbágyi rendszer eltörlését, a választójogot, a felelős és független magyar kormány megalakítását, a sajtószabodságot és olyan gazdasági, politikai intézkedések meghozatalát, amelyek szabadsáS°t, függetlenséget biztosítanak a magyar népnek- Ez a forradalom döntő fontosságú esemény volt a magyar nép fejlődésében: hangol adott az elnyomottak követeléseinek és megmozI gatta őket e követelések kivívására. A magyar forradalmat és szabadságharcot Marx is a XIX. század tört éneimének komoly és nagyjelentőségű eseményként értékelte. A nemzetközi eseményektől, a népek tavaszának forradalmaitól megijedt bécsi udvar kénytelen volt engedni a kezeléseknek és fäjgsítette a m& Jiá, Cl US 15. gyar nép kívánságait. Az engedékenység mögött azonban ott izzott a magyar nép, a dolgozók iránt érzett gyűlölet, amely rövidesen háborúban robbant ki: az osztrák csapatok megindultak a magyar nép ellen. Ezzel vette kezdetét a magyar szabadságharc. Egy nagy költő-katona, egy nagy politikus, egy nagy hadvezér és a kialakuló munkásmozgalom első nagy alakjának a neve jelzi ezt a szabadságharcot, amelyben ott harcoltak a szabadságukat védő magyar parasztok, dolgozók: Petőfi Sándoré, Kossuth Lajosé, Táncsics Mihályé, Bem Józsefé is. Petőfi hősi élete es példája, gyújtó hatású költeményei lelkesítették a szabadságharcosokat, Kossuth Lajos, a magyar kormány feje irányította, a lengyel Bem tábornok, a magyar szabadságharc legendáshírű Bem apója pedig katonailag vezette a szabadságharcot, amelyet ragyogó győzelmek, kitartó harc után árulás és túlerő tudott csak legyőzni. Táncsics Mihály, a magyar proletariátusnak, Budapest dolgozóinak harcos lendületét vitte a szabadságharcba s érthető, hogy a március 15-i forradalmárok első tette volt kiszabadítani börtönéből Táncsicsot, a harcos publicistát, a munkásság szeretett képviselőjét. Petőfi, Kossuth és Bem a magyar történelem legdicsöbb alakjai közé tartoznak, akiket a magyar népi demokrácia büszkén tekint elődeinek és akiknek oz örökségét átvette, megvalósította, sőt továbbfejlesztette. A szabadságharc olyan nagyjelentőségű eseménye a magyar történelemnek, hogy u róla való megemlékezéstől uz el mii t népellenes rendszerek sem tekinthettek el. Ha azonban elhallgatni nem is tudták a márciusi forradalmai, legalább azt kísérelték meg, hogy jelentőségét csökkentsék és féíremaqyarázzák. Ahogy a forradalmár Pľ'ôfibôl biedermeyer költőt igyekeztek csinálni, éppen úgy a szabadságharc fontosságát is csökkenteni igyekeztek és beteljesülését az úgynelizett kiegyezésben látták, az osztrák uralkodóház és a magyar nagybirtokosok kompromisszumában, amely megpecsételte az ország kiszolgáltatottságát és szentesitette Magyarország gyarmatosítását. A magyar dolgozók szivében azonban tovább éltek Petőfi, Kossuth, Bem eszmél, a szabadságharc dicső hagyományai, a Habsburg elnyomás alól a szabadságharcban felszabadított területeken bekövetkezett földosztás, az ország területén élő nemzetiségek legjobbjai közös harcának tanulságai. A magyar dolgozók, (akik a kialakuló munkásmozgalom harcaiban szereztek harci tapasztalatokat, a forradalmár Petőfit, a Habsburgokat detronizáló Kossuthot, a földosztó Bemet ünnepelték az elnyomás évtizedeiben is. Az 1919-es Tanácsköztársaság egy történelmi pillanatra újból megcsillantotta 1848 igazi fényét és ez a tudat egyre erősebb lett a Horthy-fasizmus évtizedeiben a kommunisták útmutató harcai, a Szovjetunió lelkesítő példája nyomán. Igazán szabadon azonban csak a felszabadulás után ünnepelhette a magyar nép történelmének ezt a dicső korszakát, amikor a Szovjetunió felszabadító győzelmei következtében lehetősége nyílott 1848 örökségének hiánytalan megvalósítására. Az első szabad márciust, 1945 tavaszán, amikor a szovjet csapatok már az utolsó csapásokat mérték a Magyarországot bitorló náci bandákra, a jelszabadult területeken földreformmal, 1948-ban, a szabadságharc százéves évfordulóján már egy szabad, boldog, a háromeves terv során a háború pusztításait eltüntető nép emlékezett meg dicső őseiről. Ami azóta történik Magyarországon: a szocializmus építése az ötéves terv keretein belül, a kultúrforradalom, a békeharc, az imperialisták és ügynökeik provokációinak visszaverése: mtná m 1848-as tanítások továbbfejlesztése. Bbben a harcban a magyar dolgozók mindig hálával és büszkeséggel gondolnak vissza 1848 márciusának, a szabadságharcnak a hőseire, akik megindultak , azon az úton, amelyen a Szovjetunió segítségével, a baráti államokkal szorosan együttműködve halad új harcok, új győzelmek felé a Magyar Népköztársaság népe.