Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-13 / 62. szám, csütörtök

2 U J SZO 1952 március 13 Irtani a nácizmust és a niiiitariz­must és kiépíteni az antifasiszta demokrati kus rendszert. A Szovjet­unió önzetlen segítsége lehetővé tet­te, hogy leküzd.jük a hitlerista há­ború borzalma* következményeit és megkezdhessük, országunk nagyvo­nalú és tervszerű gazdasági és kul­turális újjáépítését. Egy kormány, egy hadsereg sem maradt mindvégig oly hű felszaba­dító küldetéséhez a második világ­háborúban, min*; éppen a szovjet kormány és a szovjet hadsereg. Eb­ből nő Id az az elválaszthatatlan barátság, amely összeköti nemzetein­ket a Szovjetunió nemzeteivel, és ebből nő ki szeretetünk ég tisztele­tünk a nagy Sztálin iránt. A Szov­jetunióval való kölcsönös barátsá­gunk megtdremti a német és a cseh­szlovák nép közötti tartós barátság szilárd alapjait. Ma az egész világ béketáborában az államok közti kapcsolatokban új alapelv, az egyen­lőség és fenségjog tisztelete és a barátság, kölcsönös gazdasági segít­ség és a nemzetek kulturális együtt­működésének sztálini alapelve ural­kodik. Nemzeteink érdekeinek összhangja a legkézzelfoghatóbban megnyilvá­nul a béke megtartásáért és biztosí­tásáért indított harcban. A német nép követeli a békeszerződés gyors megkötését, hogy megújíthassa nem­zet! egységét és állami független­ségét. Ezzel egyidejűleg a Német­országgal való békeszerződés meg­kötése a potsdami szerződés értel­mében az összes európai nemzetekre nézve a leghatékonyabb biztosíték lesz az új támadó háborúkkal szem­ben. A némpt nép Igazságos köve­telése, hogy a békeszerződést meg­kössék, tehát minden békeszerető nemzetnek érdeke. A Szovjetunió ós a népi demo­kratikus köztársaságok az összes nemzetközi értekezleteken követke­zetesen ezt az álláspontot képvisel­ték és ezzel a német népnek mér­hetetlen nagy segítséget nyújtot­tak. A szovjet kormány 1952 már­cius 10-én kelt újabb jegyzékével, amelyet a nyugati hatalmakhoz in­tézett, további rendkívül jelentős lépést tett a Németországgal meg­kötendő békeszerződés felé. Ebben a szovjetkormány rámutat a Német Demokratikus Köztársaság kormá­nyának a négy nagyhatalomhoz in­tézett levelére, amelyben kérte, hogy a német néppel csaknem 7 év­vel a háború befejezése után hala­déktalanul kössék meg a békeszer­ződést ée indítványozta, hogy ké­szítsék elő a békeszerződés javasla­tát és terjesszék azt az illetékes nemzetközi értekezlet elé felülvizs­gálás végett. A szovjetkormány határozottan kijelenti, hogy az ilyen békeszerző­dést csak az össznémetkormány ál­tal képviselt Németország közvetlen részvételével lehet kidolgozni. A Németországgal kötendő békeszer­ződés javaslata, amelyet a szovjet­kormány terjesztett elő, az összes nemzetek egyenjogúságának alap­elvein nyugszik. Magában foglalja a német nép jogának elismerését a nemzeti egységre és korlátlan fenségjogának megújítására. Ezt biztosítja az a javaslat, hogy a megszálló hatalmak összes fegy­veres erőiket legkésőbb egy évvel a békeszerződés jogerőre emelkedése után vonják ki és hogy számolják fel a Németország területén lévő külföldi katonai haditámpontokat. A szovjetkormány ama javaslata, hogy a békeszerződésben határoz­zák meg azt, hogy Németország békés gazdaságát nem szabad semi­lyen korlátozásoknak alávetni, ugyanúgy, mint a többi országok­kal való kereskedelmét, tengeri szállítását, valamint a világpiaco­kon való részvételét sem, nagy­jelentőségű, mert biztosltja a né­met népnek munkában és jólétben való életét. Egész Németország békeszerető erői örömmel fogadják a szovjet­kormány által javasolt kötelezett­séget, hogy Németország ne lépjen semilyen koalíciós vagy katonai szövetségbe, amely a hit­leri Németország elleni háborúban résztvett államok bármelyike ellen irányulna. A német nép határozottan vissza­utasítja a német militarizmus fel­újítását. Megnyugvással fogadja azonban a szovjet kormány javasla­tát, hogy engedjék meg Németor­szágnak az ország védelméhez szük­séges nemzeti fegyveres erő tartá­sát. A szovjet békeszerződés! javaslat e döntő jelentőségű alapelvei tanús­kodnak a szovjet kormány ama készségéről és akaratáról, hogy a német népet egyenjogú tagul a bé­keszerető nemzetek családjába be­fogadja. Meg vagyunk győződve, hogy az ilyen egységes Németor­szág, amelyben minden békeszerető polgárnak biztosítják demokratikus jogait, amelyben azonban nem lesz helye a demokrácia és béke ellensé­geinek, egyszersmind jó szomszédja lesz minden békeszerető nemzetnek és felveszi velük a íjormális kap­csolatokat. A szovjet kormány e nagylelkű kezdeményezése kétségkívül új, ha­talmas lendületet ad népünk a béke­szerződés gyors megkötésére irányu­ló nemzeti tömegmozgalmának. Ez­ért itt helyben minden békeszerető német nevében ki szeretném fejezni legszívélyesebb köszönetemet a szov­jet kormánynak ezért az új tettéért a nemzetek közötti igazi barátság megteremtésére. Külön köszönetün­ket fejezzük ki J. V. Sztálinnak, a Szovjetunió minisztertanácsa elnöké­nek, legjobb barátunknak és jóaka­rónknak. Szilárdan meg vagyok győződve, hogy minden nemzet, amely a hit­leri fasizmus áldozatául esett é3 résztvett az ellene folytatott hábo­rúban, örömmel fogadja a szovjet kormánynak ezt az új békés kezde­ményezését. Az egységes, demokra­tikus és békeszerető Németország­gal való békeszerződés megkötése valamennyi európai nemzetnek, fő­leg Németország közvetlen szomszé­dainak érdekében áll. A békeszerető csehszlovák nép számára is legjobb biztosíték volna az egységes Német­országgal való békeszerződés meg­kötése, amelyben a militarizmus és a fasiszta reakció soha többé nem üthetné fel a fejét. Az ilyen Német­országban minden soviniszta és re­vanzsiszta propaganda a Csehszlo­vák Köztársasággal szemben lehe­tetlenné válna. Az amerikai meg­szállók eltávozásával Nyugatnémet­országból eltűnnének az amerikai és más reakciós ügynökök központjai, amelyek a Csehszlovák Köztársaság­ba kémeket és szabotőröket külde­nek. A német kérdés békés megol­dásával Európában lehetetlenné vál­nék az amerikai háború — mind a hideg, mind a forró háborü —• minden formája. Éppen ezért a Né­metországgal való békeszerződés megkötése hozzájárul az egész nem­zetközi helyzet megjavításához és ezzel a tartós béke megteremtésé­hez is. Az egységes Németországgal való békeszerződés előfeltételeit azonban nem teremtheti meg az amerikai­brit vazallusok bizottsága, amely a németek belső ügyeibe akar beavat kőzni. A Német Demokratikus Köz­társaság képviselői ezért az Egyesült Nemzetek szervezeteinek bizottsága előtt Párizsban a lehető leghatáro­zottabban elutasítják ezt a lealacso­nyító beavatkozást. Emellett a nagy szocialista Szovjetunió, a,. Csehszlovák és Lengyel Köztársaságok képviselői­nek teljea támogatásra talált, akik határozottan állást foglaltak a német nép nemzeti önrendelkezésének joga mellett. Felhasználom ezt az alkal­mat, hogy önnek, Elnök elvtárs a a Csehszlovák Köztársaság képvise­lőinek ezen állásfoglalásáért az egész német nép nevében a legőszintébb köszönetemet fejezzem ki. Míg a szovjet kormány önzetlenül támogatta a német békeszerződést, addig az USA, Anglia és Francia­ország kormányai a német nép túl­nyomó többségének akarata ellenére rádiktálták Adenauerre az úgyneve­zett „általános szerződést". Ez aa általános szerződés kimondja, hogy az európai hadsereg részére rendelke­zésre bocsátanak német egységeket és hogy német területen erős támadó egységeket helyeznek szét és hogy a Ruhr-vidék és a Rajna-vidék nehéz­iparát korlátlan fegyverkezés céljá ra használják fel. Londonban és Lisz­szabonban további lépéseket tettek egy új Wehirmacht létesítésére a fa­siszta tábornokok vezetésével és ar­ra, hogy Nyugat-Németországot az amerikai támadó politika európai támaszpontjává tegyék. NyugatNémetország jelenlegi helyzetének értékelésében azonban nem szabad pusztán az amerikai, angol és nyugatnémet imperialisták háborús uszításait látnunk. Habár nem riadnak vissza a hazugságoktól és csalásoktól sem, az elnyomástól és terrortól sem, nem sikerült nekik elfojtani a nyugatnémet lakosság békevágyát. Minden ellenkezés és rá galmazás ellenére a bonni háborús uszítók részéről köztársaságunk kormányának és a népi kamarának javaslatait és intézkedéseit a nyugat, németorsizágii békeszerető embereik millióinak fokozódó egyetértése kísé­ri. Kormányunk tartós békekezdemé­nyezése lényegesen hozzájárult a nép mozgósításához az Adenauer-kormány és a magaarangú imperialista bdzto. sok háborús kampánya ellen. Az újrafelfegyverzés nyilt kihirde­tése óta Nyugat-Németországban az erők politikai arányában egyre látha tóbb, mély változásk mutatkoz­nak. Több üzemi gyűlés és a szak­szervezetek határozatai és számos tiltakozó sztrájk abban az időben, amikor a szövetségi országgyűlés a Schumann-tervről és a honvédelmi törvényről tárgyalt, azt mutatják, hogy a munkásosztály tevékenyen föllépett és megkezdte harcát a há borús előkészületek ellen. A munkás­ság követelte a tervezett általános hadkötelezettség nyilt elutasítását, A különféle politikai táborokba és felekezetekbe tartozó ifjúság határo­zottan visszautasítja azt, hogy ide­gen Imperialista érdekekért ágyú töl­telékké váljon. A földművesek, akiknek földjét repülőterek és kato nai gyakorlóterek létesítésére elvet ték, ellentálltak a kitelepítésnek. A polgárság körében is nő az ellenálláis az Adenauer-kormány háborús kam­pánya, annak szétforgácsoló politi­kája és a lakosság demokratikus jo­gainak és szabadságának erőszakos elnyomása ellen. Mindez arról tanús kodik, hogy Nyugat Németország­ban érik a politikai válság. Ezzel szemben köztársaságunk Nyugat-Németország békeszerető népeinek példát mutat, milyen az út az egészséges, erős és békés né­met gazdaság felé minden rabszol­gasorsba döntő kölcsön nélkül, a kulcsipar amerikai monopóliumok­nak való átadása a a gazdasági füg. getlenség feladása nélkül. Ez a nagy példa a nemzetgazdaság fej­lődésének ötéves tervére indítóan hat a Német Demokratikus Köztársa­ságban. Es dolgozóink minden ere­jüket és tehetségüket kihasználják, hogy megoldják azokat a feladato­kat, amelyeket az ötéves terv má­sodik éve rájuk ró. Ez évben meg. valósítjuk gazdaságunk széleskörű megújítását, átalakítását és kiépí­tését. Ez politikailag és gazdasági­lag nagyjelentőségű feladat, amely gazdaságunk és állami apparátu­sunk összes szerveire fokozott kö­vetelményeket ró. Természetesen, ebben nehézségekkel is találkozunk. Meg vagyunk azonban győződve ar­ról, hogy az alulról Jövő kritikának kifejlesztése elősegiti a, feladatok megoldását ötéves tervünk ezen döntő évében éppen úgy, amint si­keresen megoldottuk az első év fel­adatait. Az 1951. gazdasági évben az ipari termelés tervét 105.2 %-ra teljesítettük. A mezőgazdaságban tovább fokoztuk a hektárhozamot és az állattenyésztést. Ezeket a sikereket mindenekelőtt élmunkásaink, munkahöseink, a példás földművesek, városi és falusi dolgozóink munkakészségének, tel­jesítményének és kezdeményezésé­nek köszönhetjük. Kormányunk egész igyekezetét arra irányítja, hogy dolgozó népünk élvezhesse munkája gyümölcseit. Ezt nemcsak a dolgozók anyagi életkörülményei­nek megjavításával érjük el. Ebben nagy jelentősége van annak is, amit nálunk a német kultúra nagy és ér. tékes hagyományainak ápolására és további fejlesztésére tettek. Az üze­mi iskolák, számos különféle szak­iskola, munkás- és parasztfőisko­lák, népfőiskolák és demokratikus sportmozgalmunk vívmányai lehető­vé teszik ifjúságunk szellemi és testi képességeinek kifejlesztését. Köztársaságunk gazdasági és kul­turális fejlődésének jelentősége an­nál is nagyobb, mert Németország­ban egyre jobban érezhetőbbek a háborús gazdaság káros következ­ményei. A nyílt fegyverkezésre való átmenet, a katonai és pénzügyi kö­telezettségek az úgynevezett euró­pai hadsereggel szemben elkerülhe. tetlenül tovább és tovább fogják süllyeszteni a dolgozók és az értel­miség nagyrészének helyzetét. Ezért világos, hogy mindem gazdasági újí­tás, minden újonnan épített üzem, minden újonnan megnyílt iskola, és köztársaságunk minden más kultúr­vivmánya egyszersmind jelentős hozzájárulás a békeszerződésért és hazánk egységéért indított harc fo­kozásához. Drága csehszlovák barátaim! Kö­zös békeharcunk e szakaszán is ked­vezően megnyilvánul a nemzeteink körti új baráti viszony. Prágai lá­togatásom után hosszúlejáratú ke­reskedelmi szerződést kötöttek a Csehszlovák Köztársaság kormánya és a Német Demokratikus Köztár­saság kormánya. Ez a kereskedelmi szerződés összhangban áll mindkét ország gazdasági terveivel, és hoz­zájárul ezek megvalósításához. A Német Demokratikus Köztársaság­nak a Szovjetunióval, Csehszlová­kiával és a többi népi demokratikus Köztársaságokkal kötött szerződé­sek alapján lehetősége nyílott fon­tos termékek dolgában felszámolni függőségét a kapitalista országok bizonytalan behozatalától. Hála a baráti országok kölcsönös segítsé­gének nemcsak, hogy elérhetjük öt­éves tervünk hatalmas céljait, ha­nem valószínűleg túl is lépjük őket. Nem kis mértékben hozzájárul eh­hez a tapasztalatok kicserélése is, ami egyre jobban elterjed gazdaság, tudomány és kultúra terén. A Német Demokratikus Köztársaság a maga részéről minden töle telhetőt elkövet, hogy a megkötött szerződések értel­mében segítse a csehszlovák népet a szocializmus alapköveinek lera­kásában. Köztársaságunk lakossága élénk érdeklődéssel kíséri azokat a sikereket, melyeket a Klement Gottwald Kohókombinát hatalmas építkezésein elértek. Ugyanez vonat, kőzik azokra a nagy sikerekre is, amelyeket Szlovákia iparosításában elértek. Lakosságunk jól tudja, hogy baráti nemzeteink minden haladása, mindéin vívmánya állami, gazdasá­gi és kulturális építkezéseikben meg­erősíti a béke, a demokrácia és a szocializmus táborát. Ezért ezeket a saját sikereinknek is tekintjük. Ianul elmúltak a régi Idők és hogy a jövőben kapcsolataink összhang­ban és barátságban fejlődnek? Ez azért van, mert 194S május fi. óta alapjaiban megváltoztak népeink életfeltételei. Ez a Szovjetunió érdeméből tör­tént, amely széttörte a hitleri fasiz­must és országaink sorsának intézé­sét népeink kezébe helyezte. Népeink kezébe helyezte Csehszlovákiában és a Német Demokratikus Köztársa­ságban a kormányt, ami azt jelenti, hogy mindkét ország érdekel és útja megegyeznek. Ma már valóban nincsen ok arra, hogy nemzeteink útjai egymást keresztezzék, vagy szétváljanak, esetleg egymás ellen forduljanak. Mik a Német Demokratikus Köz­társaság és a Csehszlovák Köztár­saság lényeges közös érdekel? Közös érdek elsősorban a világbé­ke megszilárdítása. A háború ször­nyűségei után, amely mindkét or­szágunkra hallatlan nélkülözést ho­zott, a ml nemzeteink egyöntetűen béke után vágyakoznak. Es mivel a világon mind ezidei g megvannak az új háború úszítói, a béke megzava­ró!, akiket ax amerikai imperialisták vezetnek, — ezért a mi nemzeteink közösen harcolnak a békéért. Ez a harc annál közelebb hoz bennünket, mert benne jelentős szerepet ját­szik Nyugat-Németország. Ott. ugyan is a megszálló hatalmak nemcsak, hogy nem teljesítik a potsdami kon­ferencia határozatait, hanem ellen­kezőleg, Nyugat-Németországot a Szovjetunió, Csehszlovákia és a népi demokratikus államok elleni hábo­rús ugródeszkává teszik. Ezért az amerikai Imperialisták gonosr terve­ik érdekében rabszolgává teszik Nyugat-Németország népét, meghiú­sítják a Németországgal kötendő békeszerződést és megakadályozzák azt, hogy a német nemzet eeységes, békeszerető és demokratikus állam­ban egyesüljön. Csehszlovákia népe ezért melegen támogatja a Német Demokratikus Köztársaság lakosságának és min­den becsületes nyugatnémet polgár­nak erőfeszítését a békeszerződés gyors megkötéséért és Németor­szágnak a béke és a demokrácia Ez a gazdasági és kulturális együttműködés még jobban össze­köti nemzeteinket és elmélyíti köl­csönös baráti viszonyunkat. Ezzel lerakjuk nemzeteink barát­ságának és jószomazédságának meg­bonthatatlan alapját. Március 15-re, Prágának a német fasiszta egysé­gek általi megszállásának évfordu­lója előtt állunk. Nekünk németek­nek ez örökre intő és figyelmeztető jel lesz. A német ifjúságnak soha sem lesz szabad orvul megtámadni Prágát, a Csehszlovák Köztársaság •gyönyörű fővárosát. Minden erőnk­kel arra fogunk törekedni, hogy if­júságunk mindig csak a nemzetek közti barátság szellemében találkoz­zék egymással, amint az megtör­tént a prágai, budapesti és berlini Világifjúsági Találkozón. A nyugati imperialisták rettene­tesen fölháborodtak, amikor kormá­nyaink kijelentették, hogy népeink között nincsenek már többé vitás kérdések. Nem tetszik nekik, hogy nemzeteinket többé már nem tudják egymás ellen uszítani. Ezek a hábo­rús gonosztevők vegyék tudomásul, hogy a Csehszlovák Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársa­ság közötti barátság szilárd és ren­díthetetlen alapokon nyugszik. Mindkét ország népének nemzeti érdekeivel összhangban a béke meg­tartásának ügyét szolgálja Európá­ban és erősíti a béke legyőzhetetlen táborát, amelynek élén a hatalmas Szovjetunió áll. Ezért minden erőn­ket kifejtjük, hogy e baráti szövet­ség ügyének megnyerjük az egész német népet. Éljen a német és csehszlovák nép közötti örökös barátság! Éljen a Csehszlovák Köztársaság és annak elnöke, a béke és a szocia­lizmus tántoríthatatlan harcosa, Klement Gottwald elvtárs! Éljen közös barátságunk a Szov­jetunióval, a világ első békés nagy­hatalmával! Éljen mindnyájunk barátja és ta­I nitója, a nagy Sztálin! alapján való egységesítéséért. őszintén együtt örülünk önökkel, mert ez a harc a Szovjetunió Jegy­zékével új, hatalmas erősítést ka­pott. A mi látogatásunk Is e harc­cal való egyetértésünk tűntető meg­nyilvánítása. Mélyen átértjük azt, hogy az egységes, demokratikus és békeszerető Németország léte leg­nagyobb hozzájárulás lenne a világ­békéhez és a leghatalmasabb béke­hatalommal, a Szovjetunióval együtt azt jelentené, hogy teljesen ld van zárva a háború lehetősége Európá­ban. Ezért tehát a világbékéért és ax eg-nséges, demokratikus Németor­szágért folyó harc, amelyet a béke világ-arcvonalával együtt folytatunk a Szovjetunió vezetésével, első élet­érdeke és összefflzője mindkét or­szágunknak. Második közös barátságunk a Szovjetunióval. A Szovjetunió a nagy Sztálin vezetése alatt felsza­badít; a csehszlovák és a német népet Is a hitleri fasizmus járma alól. A Szovjetunió lehetővé tette mind Kelet-Németország, mind Csehszlovákia népének azt, hogy el­kezdhesse építeni új, szabad, boldog életét. A Szovjetunió országaink legnagyobb támasza és mintakép számunkra az országépítő munká­ban. A Szovjetunió ma közzétett jegyzéke és javaslata a Németor­szággal kötendő békére, újból azt bizonyítja, hogy a Szovjetunió a német népnek erőfeszítéseiben az egységes, demokratikus Németor­szág megteremtéséért a legnagyobb segítséget nyújtja. Ezért nem kétsé­ges, hogy mindkét országunk poli­tikájának első és legfontosabb fel­adata, hogy mint szemefényét őriz­ze a Szovjetunióval való barátságát. Ugyancsak nem kétséges az sem, hogy a Szovjetunióval való barátság a legmegbízhatóbb alapja orszá­gaink együttműködésének és jó­szomszédi viszonyának. Harmadszor gazdasági és kulturá­lis érdekek fűzik össze országainkat. Mi és önök ls 1945 után valóban alapjában új életet kezdtünk. Ma már nem a kapitalisták, hanem a dol. (Folytatás a 3. oldalon) DCIenient IfatíumLdelatáM hejzéd& (Folytatás az 1. oldalról)

Next

/
Thumbnails
Contents