Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-11 / 60. szám, kedd

1952 március 11 UJSI0 A CSEMADOK HÍREI Legújabb hírek a Kassa kerületi Csemadok működéséről Vasárnap, február 24-én három járásban: Rozsnyon, Királyheime­cen és Nagykaposon tartották meg a Csemadok járási konferenciáját. Mindhárom helyen a konferencia részvevői megvitatták a Csema­dokra háruló feladatokat és főleg foglalkoztak azokkal a kérdések­kel, melyeket Široký elvtárs a Köz­ponti Akció Bizottság legutóbbi illésén a tömegszervezetek felada­táUi megjeWilt. A vitán sok egész­séges felszólalás hangzott el, me­lyekből ki lehetett érezni dolgozó népünk építő akaratát. A Csemadok helyi csoportok i szocializmus győ­zelméért harcolnak. Ezt a harcot tükrözik vissza a járási konferen­ciák határozatai is. A rozsnyói járási konferencia határozata így hangzik: „Megszív­leljük Siroky elvtársnak, a Közpon­ti Akció Bizottság ülésén elhang­zott felhívását, melyben felszólítot­ta népünket a termelés fokozására és 5 éves tervünk sikeres megvaló­sítására. Elhatározzuk, hogy a nép­nevelő munkát a jövőben fokozni fogjuk. A szocialista kultúrával tu­datosítjuk járásunk magyar dolgo­zóival, hogy életszinvonalunk emel­kedését csakis a termelés fokozásá­val érhetjük el. Népnevelő előadásokat rendezünk mind az üzemekben, mind falvain­kon, hogy ezzel is segítséget nyújt­sunk a dolgozóknak a tökéletesebb termelési módszerek elsajátításá­ban. Ismeretterjesztő előadásokkal oda­hatunk, hogy az üzemekben dolgo­zó magyar munkásot megismerjék és minél jobban elsajátítsák a szovjet ipari munkásság értékes ta­pasztalatait és felhasználják ezeket a termelékenység fokozására. A szövetkezeti valamint az önállóan gazdálkodó kis- éa középparaszt­sággal megismertetjük a szovjet kolhozparasztok ' hatalmas eredmé­nyeit, azok munkamódszereit és igyekszünk elősegíteni azt, hogy Egységes Földműves Szövetkeze­teink a szövetkezeti parasztság és egész dolgozó népünk kincseskam­ráivá váljanak. Járásunk minden helyi csoportja kultúrvédnökséget vállal valamelyik üzem, vagy gépállomás felett, hogy így is hozzájáruljunk a munkás­parasztszövetség megszilárdításához. A Nemzetközi Nőnap tiszteletére vállalja a rozsnyói konferencia, hogy a legfejlettebb Csemadok-ta gok felvilágosító munkát fejtenek kT és meggyőzik az asszonyokat a termelésbe való bekapcsolódás szük­ségességéről. Minden törekvésünkkel odahatunk, hogy a Csemadokot hatalmas, járá­sunk összes magyar dolgozóit fel­ölelő tömegszervezetté építjük ki. hogy az minden magyar dolgozónak szocialista fejlődését elősegítse és a magyar dolgozókat szocialista haza­fiakká. szocialista hazánk öntudatos építőivé, a béke táborának kemény. öklü katonáivá nevelje." + A na.gykaposi és a királyhelmeci konferencia résztvevői is hasonló határozatokat hoztak, melyeket még konkrét kötelezettségvállalásokkal is bővítettek. i A nagy kaposi konferencia rész­vevői kötelezik magukat, hogy a nehézipar részere 50 állandó mun­kaerőt toboroznak és a Csehszlovák Nöszövetségbe beszerveznek 50 nőt. A királyhelmeci járási konferen­cia részvevői 10 munkaerőt tobo­raznak a nehéziparba, 200 előfize­tőt szereznek az Uj Szónak, 200-at a Fáklyának és 25 kis- és középpa­rasztot szerveznek, be az EFSz-be. Mind a határozatok, mind a köte­lezettségvállalások azt bizonyítják, hogy a magyar dolgozók ki akar­ják é ki is veszik részüket azokból az erőfeszítésekből, melyeket ha zánl: dolgozó népe tesz, dolgozó tár­sadalmunk boldog életének biztosí­tására. __ • Hogyan sikerült a Csemadok járási kultúrestje Rozsnyón? Az est első számaként „Kapá­lunk-e János?" címmel a rudnai he­lyi csoport két tehetséges tagja egy jelenetet adott elő nagy siker­rel. 4 De kitett magáért a csúcsomi he­lyi csoport tánccsoportja is. Fellé­pésükkel megnyerték a közönség tetszését. A csucscmi helyi csoport jó úton halad. Ezt igazolja az is, hogy a színjátszó csoport, mely ugyancsak résztvett a szemlén, ko­moly, nevelöhatásu, egyfelvonásos színdarabbal lépett fel, melynek címe az „Első győzelem". Ez a szín­darab "egy jelenetet ábrázol a HU­KO-munkások életéből. A szereplő­gárda lelkes, meggyőző játékából és öntudatos magatartásából érezhető volt, hogy szeretik népi demokrati­kus hazánkat és annak nagy mü­vét. a Kohászati Kombinátot. A kultúrszemlét a pelsőci helyi csoport zárta le a „Szabad szál" cí­mű operett első felvonásával. A cso­port minden egyes tagja dicséretet érdemel azért a teljesítményért, melyet ezen a fellépésen nyújtott. A szereplök mindegyike nagy igye­kezettel játszott, annak köszönhető az a siker is, amit fellépésükkel arattak. Ha a kultúrszemlét értékeljük, arra a megállapításra jutunk, hogy dolgozó parasztságunk, falusi ifjú­ságunk hatalmas lépésekkel halad a szocializmus útján. Továbbá, hogy igazi tehetségek fejlődnek a dolgo­zó nép soraiból. Az értékelésnél le kell még szögezni azt, hogy a vidé­ki helyi csoportok, mind a pelsőci, rudnai és a csúcsomi helyi csoportok rozsnyói fellépésükkel nemcsak kel­lemes szórakozást nyújtottak a kö­zönségnek hanem szocialista tartal­mú színdarabokkal hozzájárultak a szocialista embertípus neveléséhez. A Csemadok rozsnyói kultúrestje azonban sokkal sikeresebb lehetett volna, ha a rozsnyói helyi csoport nem maradt volna távol annak ren­dezésétől. A hibáért főleg a helyi csoport vezetősége okolható, mely figyelmen kívül hagyta a központi irányvonalat és a járási kultúr­szemle helyett figyelmét egy nagy­méretűre tervezett „dalos est" ren­dezésére fordította. Helyesen csele­kedtek volna a rozsnyói helyi cso­port vezetői, ha a „dalos estet" el­halasztották volna másnapra és az előző szombaton aktívan résztvet­tek volna a járási kultúrszemlén. Durzó János pelsőci római kat. plébános, elősegíti dolgozó népünk szocialista lejlődését: Napról napra nő a papok száma, akik megértik, hogy dolgozó né­pünknek a jobb létért való harca és a háborús gyújtogatok elleni gyűlölete jogos és igazságos. Ezek a papok már nyíltan a nép oldalára állanak és nem arról beszélnek, hogy nyomorban kell élnünk, mert ez az Isten rendelése, hanem ser­kentik dolgozó népünket a szocia­lizmus építésére. Ezek közé a papok közé tartozik Durzó János, pelsőci plébános is. ľ'nden szabad Idejét a nép kulturá­lis felemelkedésének elősegítésére szenteli. Ö vitt életet és szocialista tartalmat a Csemadok pelsőci helyi csoportjának működésébe. Ott lát­tuk a vasárnapi előadáson is, mint főrendezőt és nagyrészben az ő ér­deme, hogy a helyi csoport színi­gárdája oly jól játszotta Dunajev­szky „Szabad szél" című operettjét. Húsvétra a „Közös út" című szín­müvet tanítja be a szereplőkkel és ezt, mint húsvéti ajándékot szándé­kozik adni a pelsőci lakosságnak. De nem felejtkezik meg a nép­nevelés más formájáról sem. A szó­székről a béke védelmére hívja fel hívei figyelmét, mert egyetért Sztálin elvtárs az>n nyilatkozatával, hogy „a béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik megőrzésének ügyét." Egyéb elő­adások alkalmával sem felejtkezik mert arról, hogy a falu dolgozóinak figyelmét felhívja az állammal szembeni kötelezettségeik teljesfté «ére, a szocialista haza énítésére. Pathó Károly. A Csemadok komáromi kultúrmunkásai eltörlik a műkedvelő és a hivatásos színjátszás közti különbséget A Csemadok komáromi helyi cso­portja március 1-én a Szovjet Had sereg fennállásának 33. évforduló­jának tiszteletére Pozsonyban a Nemzeti Színház Uj Színpadán elő­adta Gergely Sándor „Vitézek és hő­sök" című darabját. A dráma tar­talmáról és értékéről, a szereplök teljesítményéről Szabó B. az Uj Szó ban a komáromiak első előadása al kalmával már bőven foglalkozott. Ezzel újra foglalkozni tehát nem kell. A pozsonyi előadással kapcso­latban azt kell néznünk, hogy a po zsonyi magyar dolozók hogyan fo gadták és értékelték az előadást, m; tette lehetővé a komáromi színját­SZÓcsoport egyes tagjainak, hogy ala kításukban a legjobbat nyújtsák és mi volt. az előadást követő vitaest tanulsága. >• JA ŕ -i Ä'",,'" f- ' « -u y >.s 't #ÄÍSIÉI Képek a komáromi Csemadok együt­tes pozsonyi előadásáról. A nézőtermet teljesen megtöltöt­ték a pozsonyi magyar dolgozók. Ez azt bizonyítja, hogy a magyar dol­gozók elvárják a Csemadoktól, hogy minél többször szerepeltessen ma­gyar műkedvelőket Pozsonyban. A közönség az előadást feszült csend­ben nézte végig és az egyes képek után elemi erővel dübörgött fel a taps. Kinek szólt ez a taps? Szólt az írónak, a szerepüket kiválóan ala­kító szereplőknek, szólt a rendező­nek, de elsősorban és mindenekfe lett a felszabadító Szovjet Hadse. regnek. Pártunknak, a szebb, boldo­gabb jövőt építő népünknek. Azok­nak szólt a taps, akik lehetővé tet­ték mai boldog életünket. Azoknak, akik elsöpörték a „vitézi rendet" az Afra Nagy Mihályokat, a hadbíró őrnagyokat, a kínzókamrákat, a minden dolgozót kiszipolyozó kapi­talista multat. A szereplőknek ez az első és leg. nagyobb érdemük. Mi tette képessé ezeket az elvtársakat, akik nem vé­geztek színművészeti akadémiát, nem járnak naponta színházba, ha­nem a munkahelyükön kemény és megfeszített munkával dolgoznak, hogy ilyen művészi teljesítményt nyújtsanak? Minderre már az elő­adás előtt megfelelt Fábry István elvtárs, a Csemadok Központi Bi­zottsága elnökségének tagja üdvöz, lő beszédében. Mindenekelőtt tudnunk kell azt, mondotta, — hogy ez az egyesület nemcsak névleg, hanem a valóság­ban is a dolgozók kultúregyesülete. Olyan szervezők, mint Körmendy, Bagócsi és más jó elvtársak vezeté­se alatt már eddig is nagyon szép eredményeket értek el. Van színját­szó csoportjuk 35—40 taggal, férfi, énekkaruk 40—50 taggal, vegyes énekkaruk szintén 40—50 taggal; minőségre nézve pedig ezek az ének­karok szlovákiai méretben a legjob. bak közé sorolhatók. — Tagjaik között még csak elvét ve sem találunk asszociális elemet — folytatta Fábry István, — vagyis olyat, aki nem lenne aktív harcosa szocialista építésünknek. Legjobban bizonyítja ezt a tényt, hogy a Cse. madok komáromi helyi csoportja tagjainak túlnyomó része hajógyári munkás. A ma itt színrekerülő „Vi. tézek és hősök" című dráma szerep­lői között nagy számmal taiálu..k olyanokat, akik a szocialista épi:is elijharcosai. Például a hadbíró sze­repét alakító Csík János, a komiro­mi hajógyár tizenkétszeres új.ttja, az Eszterág Pál szerepét alakító Ci­bulka József szintén többszörös újí­tó és élmunkás. Dolezsál József. Ti­már János, Moroez Miklós, Jobbágy Ferenc hajóépítők, az anya szerepét alakító Cibulka Józsefné két gyér. mek anyja és a villanymüvek mun­kásnője, Fülöp Marika hajógyári munkásnő, Bangáné szintén két gyermek anyja és valamennyi ma itt bemutatkozó szereplő lelkes építője szebb, boldogabb életünknek a szo­cializmusnak. Ez a lelkesedés, az építő munka volt az, amely átha­totta őket és alakításukba életet, átélést vitt. ök mindannyian a sa­ját bőrükön érezték és tanulták meg gyűlölni a mult kapitalista rend minden szennyét, bűnét. Naponta ta­lálkoztak a komáromi helyőrség had­bíró tisztjeivel és éveken át tanulták utálni pökhendiségüket. Közöttük éltek a kapitalista rendszerben a forradalmárok és ők a forradalmá­rok között éltek. Ez a mult még éle. sen él emlékezetünkben. De itt van a ma és előttünk áll a szebb holnap. Az együttes tagjai át­érezték szerepüket, mert céljuk volt. Céljuk, hogy a jövőbe tekintő má­ból visszamutassanak a múltra, visz­szamutassanak rá azért, hogy ta­nuljunk még mélyebb gyűlölettel gyűlölni, és még keményebb elszánt­sággal harcolni minden ellen, ami rossz, kegyetlen, ami oly tömérdek véráldozatot és oly sok asszonyi, öz­vegyi, gyermeki könnyet fakasztott. Ez a tartalommal teli, építő munkás­élet és a konkrét tanító célzat volt az az erő, amely a szereplőkét mű­vészekké avatta, — félyezte be üd­vözlő beszédét Fábry István. Az előadást vita követte. A vita során a Csehszlovákai írószövetség kiküldöttjei, Tibor Rakovszky, a po­zsonyi Nemzeti Színház rendezője s a többi vendégek mind a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak a komáro­romi együttes teljesítményéről. A vita során az a probléma került elő­térbe, hogy a szovjet hajókat építő komáromi dolgozók hogyan tudtak idejükkel olyan jól gazdálkodni, hogy még ilyen sok idfit igénylő színdarab betanulására i 3 volt idejük. A sze­replők rámutattak arra, hogy éppen ez a dicső munka, a szovje* hajók építése lelkesítette, serkentette őket és sokszorozta meg erejüket. Sz. R. A dunamoesi Csemadok-csoport kult ármunkája Hazánkban magyar dolgozóink mindjobban megértik, hogy mit je­lent számunkra a kultúráiét. Azt is tudják, hogy a szocializmus építé­séhez nagy szükség van a kultúr­munkára. A párkányi járásban pél­daképül vehetjük Dunamocs közsé­get. Ebben a faluban ezelőtt nem is akartak hallani a Csemadokról. Vol­tak egyesek, akik azt mondták, mi­nek a faluban a kultúra, ezelőtt sem volt és most sincs rá szükség. Most azonban megváltozott a hely­zet. A dunamocsi dolgozók érezték, hogy így ez nem mehet tovább. Nem lehet tovább tűrni, hogy a fiatalság csak a kocsmában töltse szabad ide­jét. Meg kell alakítani a Csema­dokot. Az öntudatos dolgozók a járási titkár segítségével megalakították a Csemadok helyiosoportját és ez fordulópontot jelentett a falu lakos­ságának életében. A tagtoborzásban 160 személyt szerveztek be a Csemadokba, majd nagy sikerrel előadták Gárdonyi Gé­za „A bor" című falusi életképét. A siker felbátorította a dunamocsia­kat, hogy kultúrcsoportjukkal fel­keressék a környékbeli falvakat. El­sőnek meglátogatták Maroelhá­zát Az előadás előtt Bábindel elv­társ, járási titkár, Ismertető elő­adást tartott a Csemadok működé, sének fontosságáról s a szocialista irodalom megismeréséről. A dunamocsi színjátszó csoport játéka megnyerte a marcelházi dol­gozók tetszését. Az előadás után vi­tát rendeztek, mely után a marcel­háziak ígéretet tettek, hogy ők is megszervezik falujukban a Csema­dok helyi csoportját és át is vették ' a belépési nyilatkozatokat. A dunamocsiak ezzel a munkájuk­kal nem elégednek meg. Tovább fogják járni a falvakat és ahol még nincsen Csemadok-csoport, ott megszervezik. Tervbevették, hogy legközelebb megtanulják a „Közös út" című, színdarabot. Dunamocs dolgozói megértették, hogy a szocia­lista építésben nagy jelentősége van a kultúrának. Kétségtelen, hogy a párkányi já­rásban nemcsak a tagtoborzásban első a dunamocsi csoport, hanem a kultúra terjesztésében is szép eredményeket ér el. Járásunk helyi­csoportjai vegyenek példát róluk, ne csak falujukban adjanak kultúr­műsort, hanem másutt is lépjenek fel- P. I.

Next

/
Thumbnails
Contents