Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-11 / 60. szám, kedd

1952 március 11 UJSI0 A CSEMADOK HÍREI Legújabb hírek a Kassa kerületi Csemadok működéséről Vasárnap, február 24-én három járásban: Rozsnyon, Királyheimecen és Nagykaposon tartották meg a Csemadok járási konferenciáját. Mindhárom helyen a konferencia részvevői megvitatták a Csemadokra háruló feladatokat és főleg foglalkoztak azokkal a kérdésekkel, melyeket Široký elvtárs a Központi Akció Bizottság legutóbbi illésén a tömegszervezetek feladatáUi megjeWilt. A vitán sok egészséges felszólalás hangzott el, melyekből ki lehetett érezni dolgozó népünk építő akaratát. A Csemadok helyi csoportok i szocializmus győzelméért harcolnak. Ezt a harcot tükrözik vissza a járási konferenciák határozatai is. A rozsnyói járási konferencia határozata így hangzik: „Megszívleljük Siroky elvtársnak, a Központi Akció Bizottság ülésén elhangzott felhívását, melyben felszólította népünket a termelés fokozására és 5 éves tervünk sikeres megvalósítására. Elhatározzuk, hogy a népnevelő munkát a jövőben fokozni fogjuk. A szocialista kultúrával tudatosítjuk járásunk magyar dolgozóival, hogy életszinvonalunk emelkedését csakis a termelés fokozásával érhetjük el. Népnevelő előadásokat rendezünk mind az üzemekben, mind falvainkon, hogy ezzel is segítséget nyújtsunk a dolgozóknak a tökéletesebb termelési módszerek elsajátításában. Ismeretterjesztő előadásokkal odahatunk, hogy az üzemekben dolgozó magyar munkásot megismerjék és minél jobban elsajátítsák a szovjet ipari munkásság értékes tapasztalatait és felhasználják ezeket a termelékenység fokozására. A szövetkezeti valamint az önállóan gazdálkodó kis- éa középparasztsággal megismertetjük a szovjet kolhozparasztok ' hatalmas eredményeit, azok munkamódszereit és igyekszünk elősegíteni azt, hogy Egységes Földműves Szövetkezeteink a szövetkezeti parasztság és egész dolgozó népünk kincseskamráivá váljanak. Járásunk minden helyi csoportja kultúrvédnökséget vállal valamelyik üzem, vagy gépállomás felett, hogy így is hozzájáruljunk a munkásparasztszövetség megszilárdításához. A Nemzetközi Nőnap tiszteletére vállalja a rozsnyói konferencia, hogy a legfejlettebb Csemadok-ta gok felvilágosító munkát fejtenek kT és meggyőzik az asszonyokat a termelésbe való bekapcsolódás szükségességéről. Minden törekvésünkkel odahatunk, hogy a Csemadokot hatalmas, járásunk összes magyar dolgozóit felölelő tömegszervezetté építjük ki. hogy az minden magyar dolgozónak szocialista fejlődését elősegítse és a magyar dolgozókat szocialista hazafiakká. szocialista hazánk öntudatos építőivé, a béke táborának kemény. öklü katonáivá nevelje." + A na.gykaposi és a királyhelmeci konferencia résztvevői is hasonló határozatokat hoztak, melyeket még konkrét kötelezettségvállalásokkal is bővítettek. i A nagy kaposi konferencia részvevői kötelezik magukat, hogy a nehézipar részere 50 állandó munkaerőt toboroznak és a Csehszlovák Nöszövetségbe beszerveznek 50 nőt. A királyhelmeci járási konferencia részvevői 10 munkaerőt toboraznak a nehéziparba, 200 előfizetőt szereznek az Uj Szónak, 200-at a Fáklyának és 25 kis- és középparasztot szerveznek, be az EFSz-be. Mind a határozatok, mind a kötelezettségvállalások azt bizonyítják, hogy a magyar dolgozók ki akarják é ki is veszik részüket azokból az erőfeszítésekből, melyeket ha zánl: dolgozó népe tesz, dolgozó társadalmunk boldog életének biztosítására. __ • Hogyan sikerült a Csemadok járási kultúrestje Rozsnyón? Az est első számaként „Kapálunk-e János?" címmel a rudnai helyi csoport két tehetséges tagja egy jelenetet adott elő nagy sikerrel. 4 De kitett magáért a csúcsomi helyi csoport tánccsoportja is. Fellépésükkel megnyerték a közönség tetszését. A csucscmi helyi csoport jó úton halad. Ezt igazolja az is, hogy a színjátszó csoport, mely ugyancsak résztvett a szemlén, komoly, nevelöhatásu, egyfelvonásos színdarabbal lépett fel, melynek címe az „Első győzelem". Ez a színdarab "egy jelenetet ábrázol a HUKO-munkások életéből. A szereplőgárda lelkes, meggyőző játékából és öntudatos magatartásából érezhető volt, hogy szeretik népi demokratikus hazánkat és annak nagy müvét. a Kohászati Kombinátot. A kultúrszemlét a pelsőci helyi csoport zárta le a „Szabad szál" című operett első felvonásával. A csoport minden egyes tagja dicséretet érdemel azért a teljesítményért, melyet ezen a fellépésen nyújtott. A szereplök mindegyike nagy igyekezettel játszott, annak köszönhető az a siker is, amit fellépésükkel arattak. Ha a kultúrszemlét értékeljük, arra a megállapításra jutunk, hogy dolgozó parasztságunk, falusi ifjúságunk hatalmas lépésekkel halad a szocializmus útján. Továbbá, hogy igazi tehetségek fejlődnek a dolgozó nép soraiból. Az értékelésnél le kell még szögezni azt, hogy a vidéki helyi csoportok, mind a pelsőci, rudnai és a csúcsomi helyi csoportok rozsnyói fellépésükkel nemcsak kellemes szórakozást nyújtottak a közönségnek hanem szocialista tartalmú színdarabokkal hozzájárultak a szocialista embertípus neveléséhez. A Csemadok rozsnyói kultúrestje azonban sokkal sikeresebb lehetett volna, ha a rozsnyói helyi csoport nem maradt volna távol annak rendezésétől. A hibáért főleg a helyi csoport vezetősége okolható, mely figyelmen kívül hagyta a központi irányvonalat és a járási kultúrszemle helyett figyelmét egy nagyméretűre tervezett „dalos est" rendezésére fordította. Helyesen cselekedtek volna a rozsnyói helyi csoport vezetői, ha a „dalos estet" elhalasztották volna másnapra és az előző szombaton aktívan résztvettek volna a járási kultúrszemlén. Durzó János pelsőci római kat. plébános, elősegíti dolgozó népünk szocialista lejlődését: Napról napra nő a papok száma, akik megértik, hogy dolgozó népünknek a jobb létért való harca és a háborús gyújtogatok elleni gyűlölete jogos és igazságos. Ezek a papok már nyíltan a nép oldalára állanak és nem arról beszélnek, hogy nyomorban kell élnünk, mert ez az Isten rendelése, hanem serkentik dolgozó népünket a szocializmus építésére. Ezek közé a papok közé tartozik Durzó János, pelsőci plébános is. ľ'nden szabad Idejét a nép kulturális felemelkedésének elősegítésére szenteli. Ö vitt életet és szocialista tartalmat a Csemadok pelsőci helyi csoportjának működésébe. Ott láttuk a vasárnapi előadáson is, mint főrendezőt és nagyrészben az ő érdeme, hogy a helyi csoport színigárdája oly jól játszotta Dunajevszky „Szabad szél" című operettjét. Húsvétra a „Közös út" című színmüvet tanítja be a szereplőkkel és ezt, mint húsvéti ajándékot szándékozik adni a pelsőci lakosságnak. De nem felejtkezik meg a népnevelés más formájáról sem. A szószékről a béke védelmére hívja fel hívei figyelmét, mert egyetért Sztálin elvtárs az>n nyilatkozatával, hogy „a béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik megőrzésének ügyét." Egyéb előadások alkalmával sem felejtkezik mert arról, hogy a falu dolgozóinak figyelmét felhívja az állammal szembeni kötelezettségeik teljesfté «ére, a szocialista haza énítésére. Pathó Károly. A Csemadok komáromi kultúrmunkásai eltörlik a műkedvelő és a hivatásos színjátszás közti különbséget A Csemadok komáromi helyi csoportja március 1-én a Szovjet Had sereg fennállásának 33. évfordulójának tiszteletére Pozsonyban a Nemzeti Színház Uj Színpadán előadta Gergely Sándor „Vitézek és hősök" című darabját. A dráma tartalmáról és értékéről, a szereplök teljesítményéről Szabó B. az Uj Szó ban a komáromiak első előadása al kalmával már bőven foglalkozott. Ezzel újra foglalkozni tehát nem kell. A pozsonyi előadással kapcsolatban azt kell néznünk, hogy a po zsonyi magyar dolozók hogyan fo gadták és értékelték az előadást, m; tette lehetővé a komáromi színjátSZÓcsoport egyes tagjainak, hogy ala kításukban a legjobbat nyújtsák és mi volt. az előadást követő vitaest tanulsága. >• JA ŕ -i Ä'",,'" f- ' « -u y >.s 't #ÄÍSIÉI Képek a komáromi Csemadok együttes pozsonyi előadásáról. A nézőtermet teljesen megtöltötték a pozsonyi magyar dolgozók. Ez azt bizonyítja, hogy a magyar dolgozók elvárják a Csemadoktól, hogy minél többször szerepeltessen magyar műkedvelőket Pozsonyban. A közönség az előadást feszült csendben nézte végig és az egyes képek után elemi erővel dübörgött fel a taps. Kinek szólt ez a taps? Szólt az írónak, a szerepüket kiválóan alakító szereplőknek, szólt a rendezőnek, de elsősorban és mindenekfe lett a felszabadító Szovjet Hadse. regnek. Pártunknak, a szebb, boldogabb jövőt építő népünknek. Azoknak szólt a taps, akik lehetővé tették mai boldog életünket. Azoknak, akik elsöpörték a „vitézi rendet" az Afra Nagy Mihályokat, a hadbíró őrnagyokat, a kínzókamrákat, a minden dolgozót kiszipolyozó kapitalista multat. A szereplőknek ez az első és leg. nagyobb érdemük. Mi tette képessé ezeket az elvtársakat, akik nem végeztek színművészeti akadémiát, nem járnak naponta színházba, hanem a munkahelyükön kemény és megfeszített munkával dolgoznak, hogy ilyen művészi teljesítményt nyújtsanak? Minderre már az előadás előtt megfelelt Fábry István elvtárs, a Csemadok Központi Bizottsága elnökségének tagja üdvöz, lő beszédében. Mindenekelőtt tudnunk kell azt, mondotta, — hogy ez az egyesület nemcsak névleg, hanem a valóságban is a dolgozók kultúregyesülete. Olyan szervezők, mint Körmendy, Bagócsi és más jó elvtársak vezetése alatt már eddig is nagyon szép eredményeket értek el. Van színjátszó csoportjuk 35—40 taggal, férfi, énekkaruk 40—50 taggal, vegyes énekkaruk szintén 40—50 taggal; minőségre nézve pedig ezek az énekkarok szlovákiai méretben a legjob. bak közé sorolhatók. — Tagjaik között még csak elvét ve sem találunk asszociális elemet — folytatta Fábry István, — vagyis olyat, aki nem lenne aktív harcosa szocialista építésünknek. Legjobban bizonyítja ezt a tényt, hogy a Cse. madok komáromi helyi csoportja tagjainak túlnyomó része hajógyári munkás. A ma itt színrekerülő „Vi. tézek és hősök" című dráma szereplői között nagy számmal taiálu..k olyanokat, akik a szocialista épi:is elijharcosai. Például a hadbíró szerepét alakító Csík János, a komiromi hajógyár tizenkétszeres új.ttja, az Eszterág Pál szerepét alakító Cibulka József szintén többszörös újító és élmunkás. Dolezsál József. Timár János, Moroez Miklós, Jobbágy Ferenc hajóépítők, az anya szerepét alakító Cibulka Józsefné két gyér. mek anyja és a villanymüvek munkásnője, Fülöp Marika hajógyári munkásnő, Bangáné szintén két gyermek anyja és valamennyi ma itt bemutatkozó szereplő lelkes építője szebb, boldogabb életünknek a szocializmusnak. Ez a lelkesedés, az építő munka volt az, amely áthatotta őket és alakításukba életet, átélést vitt. ök mindannyian a saját bőrükön érezték és tanulták meg gyűlölni a mult kapitalista rend minden szennyét, bűnét. Naponta találkoztak a komáromi helyőrség hadbíró tisztjeivel és éveken át tanulták utálni pökhendiségüket. Közöttük éltek a kapitalista rendszerben a forradalmárok és ők a forradalmárok között éltek. Ez a mult még éle. sen él emlékezetünkben. De itt van a ma és előttünk áll a szebb holnap. Az együttes tagjai átérezték szerepüket, mert céljuk volt. Céljuk, hogy a jövőbe tekintő mából visszamutassanak a múltra, viszszamutassanak rá azért, hogy tanuljunk még mélyebb gyűlölettel gyűlölni, és még keményebb elszántsággal harcolni minden ellen, ami rossz, kegyetlen, ami oly tömérdek véráldozatot és oly sok asszonyi, özvegyi, gyermeki könnyet fakasztott. Ez a tartalommal teli, építő munkásélet és a konkrét tanító célzat volt az az erő, amely a szereplőkét művészekké avatta, — félyezte be üdvözlő beszédét Fábry István. Az előadást vita követte. A vita során a Csehszlovákai írószövetség kiküldöttjei, Tibor Rakovszky, a pozsonyi Nemzeti Színház rendezője s a többi vendégek mind a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak a komároromi együttes teljesítményéről. A vita során az a probléma került előtérbe, hogy a szovjet hajókat építő komáromi dolgozók hogyan tudtak idejükkel olyan jól gazdálkodni, hogy még ilyen sok idfit igénylő színdarab betanulására i

3 volt idejük. A szereplők rámutattak arra, hogy éppen ez a dicső munka, a szovje* hajók építése lelkesítette, serkentette őket és sokszorozta meg erejüket. Sz. R. A dunamoesi Csemadok-csoport kult ármunkája Hazánkban magyar dolgozóink mindjobban megértik, hogy mit jelent számunkra a kultúráiét. Azt is tudják, hogy a szocializmus építéséhez nagy szükség van a kultúrmunkára. A párkányi járásban példaképül vehetjük Dunamocs községet. Ebben a faluban ezelőtt nem is akartak hallani a Csemadokról. Voltak egyesek, akik azt mondták, minek a faluban a kultúra, ezelőtt sem volt és most sincs rá szükség. Most azonban megváltozott a helyzet. A dunamocsi dolgozók érezték, hogy így ez nem mehet tovább. Nem lehet tovább tűrni, hogy a fiatalság csak a kocsmában töltse szabad idejét. Meg kell alakítani a Csemadokot. Az öntudatos dolgozók a járási titkár segítségével megalakították a Csemadok helyiosoportját és ez fordulópontot jelentett a falu lakosságának életében. A tagtoborzásban 160 személyt szerveztek be a Csemadokba, majd nagy sikerrel előadták Gárdonyi Géza „A bor" című falusi életképét. A siker felbátorította a dunamocsiakat, hogy kultúrcsoportjukkal felkeressék a környékbeli falvakat. Elsőnek meglátogatták Maroelházát Az előadás előtt Bábindel elvtárs, járási titkár, Ismertető előadást tartott a Csemadok működé, sének fontosságáról s a szocialista irodalom megismeréséről. A dunamocsi színjátszó csoport játéka megnyerte a marcelházi dolgozók tetszését. Az előadás után vitát rendeztek, mely után a marcelháziak ígéretet tettek, hogy ők is megszervezik falujukban a Csemadok helyi csoportját és át is vették ' a belépési nyilatkozatokat. A dunamocsiak ezzel a munkájukkal nem elégednek meg. Tovább fogják járni a falvakat és ahol még nincsen Csemadok-csoport, ott megszervezik. Tervbevették, hogy legközelebb megtanulják a „Közös út" című, színdarabot. Dunamocs dolgozói megértették, hogy a szocialista építésben nagy jelentősége van a kultúrának. Kétségtelen, hogy a párkányi járásban nemcsak a tagtoborzásban első a dunamocsi csoport, hanem a kultúra terjesztésében is szép eredményeket ér el. Járásunk helyicsoportjai vegyenek példát róluk, ne csak falujukban adjanak kultúrműsort, hanem másutt is lépjenek fel- P. I.