Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-11 / 60. szám, kedd

i UjsZG A Szovjetunió 1952. évi költségvetési kiadásainak túlnyomó részét a népgazdaság és kultúra szükségleteire fordítja Zverjev elvtárs szovjet pénzügyminiszter költségvetési beszéde 1952 március 11 A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak harmadik ülésszaka folytatja munkáját. Március 6-án a legfelső tanács két háza együttes ülést tar­tott. Az ülésen Arszenyij Zverjev elvtárs, a Szovjetunió pénzügymi­nisztere tartott beszámolót a Szov­jetunió 1952. évi állami költség-ve­téséről és az 1950. évi állami költ­ségvetés végrehajtásáról. A képviselők és a vendégek lelkes tapssal íogaidták a kormánypáho­holyokban megjelenő V. M. Molotov, G. M. Malenkov, L. P. Berija, K. J. Vorosilov, A. I. Mikojan, N. A. Bulganyin, L. M. Kaganovics, A. A. Andrejov. N. Sz. Hruscsov, A. N. Iioszigin, N. M. Svernyik, M. A. Szuszlov, P. K. Ponomarenko, M F. Skirjatov elvtársakat. Zverjev elvtárs bevezetőben rámu­tatott, hogy a Szovjetunió 1952. évi állami költségvetése kifejezi a szovjet népnek azt a törhetetlen akaratát, hogy a kommunista társadalom építésében új győzelmeket érjen el. — A szovjet nép magabiztosan halad a dicső kommunista párt ve zetésével, a nagy Sztálin irányítá­sával előre, új diadalok felé — foly­tatta beszédét. — Egyre nagyobb sikereket aratnak a szocializmus alapjainak építésében, a Szovjetunió példáját követve és a Szovjetunió­nak a kommunizmus építése terén elért eredményein fellelkesülve a né­pi demokratikus országok. Nagy si­kereket őrt el az új élet építésében a nagy kínai nép és a Német De­mokratikus Köztársaság. A Szovjetunió és a népi demokrá­ciák békés alkotó mu nkát végez­nek. Ugyanakkor az Amerikai Egyesült Állmok vezette imperia­lista táborban egyre fokozódnak az előkészületek az új világhábo­rúra. Ezzel kapcsolatban Zverjev elv­társ, mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy az USA ismét újjáteremti a két háborús gócpontot: a német imperializmust nyugaton és a japán imperializmust keleten. A háborús előkészületek súlya a dolgozókra hárul — az USA-ban például a la­kosságtól beszedett adók összege 60 milliárd dollár. Ez az 1943-as há­borús esztendőben beszedett adók összegének háromszorosa. Ugyanak­kor az amerikai monopóliumok hasz­na ma a második világháború évei­ben elért haszon kétszerese és a há­ború előtti esztendők hasznának hét­szerese. Az USA-ban és az imperia­lista tábor országaiban — mutatott rá Zverjev elvtárs — a katonai ki­adások hatalmas növekedésének kö­vetkeztében erősen romlik a gazda­sági és pénzügyi helyzet, növekszik a költségvetési hiány, fokozódik az infláció. Anglia uralkodó körei országukat a csőd és a® éhínség sivár kilá­tásai elé állították. Az angol fizetési mérleg deficitje állandóan növekszik, az arany- és dollártartalékok gyorsan kimerülnek, a fontsterling vásárlóértéke és a font iránti bizalom világszerte csök­ken. Különösein súlyos helyzetben van gazdasági és pénzügyi tekintet­ben Franciaország, ahol évről évre növekszik a költségvetési hiány, valamint a külkereskedelmi mérleg deficitje. Katasztrofálisan csökken a frank vásárlóértéke: a forgalom­ban lévő bankjegyek összege a há­ború előtti időszak 16.5-szerese. 1951-ben Franciaországban a kis­kereskedelmi árak a háború, előt­tinek harmincszorosára nőttek, ugyanakkor a francia munkások bére mindössze tizenháromszo­rosára emelkedett. A kapitalista országokban folyó örült fegyverkezési versennyel és há­borús hisztéria-szítással szemben a Szovjetunió tántoríthatatlanul foly­tatja béka-politikáját — mutatott iá Zverjev elvtárs. A Szovjetunió pénzügyminisztere ezután ismlertette az 1950. és 1951 évi állami költségvetés sikeres tel­jesítését, mint az ország gazdasági és kultúrális fejlődésének szembetű­nő bizonyságát. A Szovjetunió 1950. évi állami költségvetésében a bevételek össze­ge — a Szovjetunió Legfelső Taná­csa elé terjesztett zárszámadás sze­rint — 422.8 milliárd rubel, a ki­adásoké pedig 413.3 milliárd rubel volt. Az 1951. évi költségvetés zár­számadásának bevételi oldala — elő­zetes adatok szerint — 468 milliárd rubel, kiadási oldala pedig — ugyan­csak előzetes adatok szerint — 441.3 milliárd rubel. 1951-ben, éppúgy, mint 1950-ben, a költségvetés bevételei meghalad­ták a kiadásokat. Az 1951. évi költségvetést a be­vételek tekintetében 9.3 milliárd ru­bellel teljesítették túl. A bevételek 1950-hez viszonyítva, 45.2 milliárd rubellel, azaz, 10.7 százalékkal nőt­tek. A bevételek alapvető részét a szocialista üzemektől és vállalatok­tól befolyó összegek jelentették. 1951-ben a lakosságtól befolyó adó­bevétel tervét 101.9 százalékra, az államkölcsönökböl befolyó bevétel tervét 110.6 százalékra teljesítették. A Szovjetunió állami költségvetésé­nek 1951, évi kiadásai 28 milliárd ru­bellel, vagyis 6.8 százalékkal voltak magasabbak az 1950. évieknél. A népgazdaság szükségleteinek fede­zésére 1950-ben 157.6 milliárd ru­belt. 1951-ben pedig 179.4 milliár ru­belt: a szociális és kultúrális célokra 1950-ben 116.7 milliárdot, 1951-ben 118.9 milliárd rubelt fordítottak. A népgazdaság fejlesztésének terve és a költségvetési terv sikeres teljesí­tése eredményeképpen a szovjet ál­lam pénzügyei, hitele és pénzforgal­ma még szilárdabb lett. A Szovjetunió 1952. évi állami költségvetése A Szovjetunió 1952. évi állami költségvetését a népgazdaság fej­lesztése jóváhagyott tervének meg­felelően állítottuk össze — folytatta Zverjev elvtárs. — A költségvetés a szükséges anyagi eszközökkel" bizto­sítja a szocialista termelés további fellendítését, a dolgozók anyagi jó­létének és kulturális színvonalának emelkedését, hazánk védelmének erősítését. A népgazdaság fejlesztésének 1952. évi terve előírja az ipari termelés további növelését a termelékeny­ség emelése, az élenjáró technika sokoldalú fejlesztése, újabb ter­melési kapacitások működésbe he­lyezése alapján. 1952-ben el kell érni a mezőgazda­sági termények termesztésének je­lentős emelkedését a szántóterület kibővítésének a gabonafélék és ipa­ri növények terméshozama emelésé­nek, a jőszágállomány növelésének és az állattenyésztés produktivitá­sának emelése útján. 1952-ben az építési munkálatok nagyarányú programmját kell meg­valósítani a népgazdaság minden ágában, különösen a lakóházépítés területén. Az ipari és mezőgazdasági terme­lés emelésének és az áruforgalom kibővítésének alapján 1952-ben to­vább emelkedik a lakosság fogyasz­tásának színvonala, emelkedik a munkások én alkalmazottak reálbé­re, a kolhoztagok jövedelme. A szocialista állam költségvetése fontos szerepet tölt be a népgazda­ság fejlesztésével kapcsolatos fel­adatok megoldásában. A Szovjet­unió 1952. évi állami költségvetését a Szovjetunió minisztertanácsa a kö­vetkező összegekben nyújtja be jó­váhagyásra: Bevételek: 508.8 milliárd rubel. Kiadások: 476.9 milliárd rubel. A bevételek a kiadásokat 31.9 mil­liárd rubellel haladják meg. 1951­hez viszonyítva a költségvetési be­vételek 8.7 százalékkal a kiadások pedig 8.1 százalékkal emelkednek. A Szovjetunió 1952. évi állami költségvetésén belül az összszövet­ségi költségvetést a következő ösz­szegekben nyújtják be jóváhagyás­ra: Bevételek: 410.1 milliárd rubel. Kiadások: 378.2 milliárd rubel. A szövetségi köztársaságok állami költségvetésében a bevételek és ki­adások összegét egyaránt 98.7 mil­liárd rubelben nyújtják be. Az egyes szovjet szocialista köz­társaságok szerint a költségvetése­ket a következő összegekben irá­nyozzák pJö: Oroszországi: 54.716 millió rubel. Ukrán: 17.538 millió rubel. Bjelorussz: 3718 millió rubel. Üzbég: 3337 millió rubel. Kazah: 4427 millió rubel. Grúz: 2747 millió rubel. Azerbajdzsán: 1938 millió rubel. Litván: 1471 millió rubel. Moldvai: 1162 millió rubel. Lett: 1415 millió rubel. Kirgiz: 1067 millió rubel. Tádzsik: 1018 millió rubel. Örmény; J273 millió rubel. Turkmén: 983 millió rubel Eszt: 1059 millió rubel. Karéi-Finn: 845 millió rubel. Zverjev elvtárs a továbbiakban rá­mutatott, hogy a szovjet költségve­tés magában foglalja a köztársasá­gok vidékek, területek, körzetek, városok, községek és falvak több mint 80.000 költségvetését. Nincs olyan üzem vagy hivatal, amely ki­sebb-nagyobb mértékben kapcsolat ban ne állna a költségvetési bevéte­lek mozgósításával és az állam pén­zének kiadásával. — Mindez — mondta Zverjev elv­társ — rendkívül nagy felelősséget lé a költségvetés megvalósításáért a szövetségi és autonóm köztársasá gok minisztertanácsára, a szovjetek végrehajtó bizottságaira, a minisz­tériumok és hivatalok vezetőire. A bevételek kérdésére áttérve. Zverjev elvtárs rámutatott, hogy a szovjet költségvetés bevételei­nek alapvető része a szocialista üzemektől és vállalatokból folyik be. A költségvetés bevételeit nagy vo­násokban a következő összegekben tervezték* meg: forgalmiadó: 260 milliárd rubel, nyereségbefizetés: 61.8 milliárd rubel, a lakosságtól befolyó adók: 47.4 milliárd rubel, ál­lami kölcsönök: 42.5 milliárd rubel. Az állami üzemek nyereségbefizeté­S9 az elmúlt éwel szecnben 14 mil­liárd rubellel, vagyis 29.2 százalék kai emelkedik, a forgalmiadóból be­folyó összeg pedig 12.2 milliárd ru­bellel, vagyis 4.9 százalékkal. A költségvetés ezen bevételeinek emel­kedését a termelés további emelke­dése, az önköltség csökkentése és a szocialista üzemek ennek alapján végrehajtott pénzfelhalmozása teszi lehetővé. ZverjeV elvtárs ezután behatóan foglalkozott az önköltség csökken­tésének kérdésévii. Rámutatott ar­ra, hogy a népgazdaság fejlesztésé­nek 1952. évi állami terve — számí­tásba véve a nagykereskedelmi árak és teherszállítási díjtételek január 1-én végrehajtott csökkentését — az ipari termelés önköltségének to­vábbi csökkentését írja elő, aminek 42.9 milliárd rubel összegű megta­karítást kell biztosítania. Zverjev elvtárs foglalkozott azokkal a mód­szerekkel, amelyek ezt lehetővé te­szik és éles bírálatban részesítette azokat az üzemeket, gazdasági szer­veket és minisztériumokat, amelyek ebben a tekintetben nem használják ki eléggé a rendelkezésükre álló le­hetőségeket. Utalt arra, hogy a ne­hézgépgyártási, szerszámgyártási, villamosipari és még több más gép­gyártási minisztériumban -— mint a Szovjetunió minisztertanácsának nemrégiben elfogadott határozata rámutatott —- komoly hiányosságok mutatkoznak az ipari termékek ön­költségének csökkentése terén. A minisztertanács kötelezte ezeket a minisztériumokat, hogy teremtsenek rendet a gyártott termékek önkölt­ségének tervezése, nyilvántartása és kalkulációja terén. Zverjev elvtárs hangsúlyozta, hogy fokozni kell eb­ben a kérdésben a minisztériumok és a vállalatok vezetőinek felelőssé­gét, a minisztériumoknak, a vállalatok és gazdasági szervek vezetőinek eltökéltebb harcot kell folytatniok a takarékosság fokozásáért, mert ennek igen nagy jelentősége van a népgazdaság továbbfejlesztése szempontjából. — Nagyjelentöségüek a lakosság önkéntes járulékai: a kölcsönök, va­lamint a takarékpénztárakban el­helyezett betétek. A Szovjetunió népgazdaságának fejlesztését szol­gáló (1951. évi kibocsátású) állami kölcsönt 4.8 milliárd rubellel jegyez­ték túl. Jelentősen növekedett a a mult évben az egyre jobb módú kolhozparasztok kölcsönjegyzése. — A lakosság anyagi jólétének szakadatlan növekedése alapján 1951-ben a takarékpénztárakban el­helyezett betétek összege 4 milliárd rubellel emelkedett. A betéttulajdo­nosok száma több mint 3 millióval nőtt. Az 1952. évi terv a takarék­pénztárakban elhelyezett betétek összegének 4.5 milliárd rubeles emel­kedését irányozza elő. — Küldött elvtársak! — folytatta Zverjev pénzügyminiszter. — Szo­cialista államunk a történelemben példátlanul álló ütemben fejleszti termelőerőit. Az ország termelőerői­nek további növelése, a társadalmi vagyon és a létfontosságú javak gyarapítása szempontjából kiemel­kedő jelentőségűek a kommunizmus sztálini nagy építkezései. E nagy építkezések elsőszülöttjét, a Volga—Don-csatornát ebbe*-, ai évben átadják a forgalomnak. A hatalmas hidrotechnikai épít­kezések, az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a i.lakásépítés, a tudo­mány, a közoktatás és a közegész­ségügy további fejlesztése nagy költségvetési kiadásokat tesz szük­ségessé. A Szovjetunió állami költ­ségvetésének kiadási összegeit 1952­re 476.9 milliárd rubelben állapítot­ták meg. Ebből a népgazdaság fej­lesztésére 180.4 milliárd, szociális és kulturális intézkedésekre 124.8 mil­liárd, az ország védelmére 113.8 mil­liárd, az állami közigazgatás szer­veinek fenntartására 14.4 milliárd, a kölcsönökkel kapcsolatos nyere­ményekre és kamatokra 8.9 milliárd rubelt fordítunk. A költsévetési kiadások az 1951. évihez viszonyítva 35.6 milliárd ru­bellel, azaz 8.1 százalékkal emelked­nek. Az állami költségvetés összegei­nek túlnyomó részét a népgazda­ság és a kultúra pénzügyi szük­ségleteinek fedezésére fordítjuk. A népgazdaság pénzügyi szükségleteinek fedezése Az idén a költségvetésben a nép­gazdaság pénzügyi szükségleteinek fedezésére előirányzott összegeknek több mint a felét beruházásokra használjuk fel. A beruházások pénz­ügyi fedezésére irányuló összegeket és az építkezésben szereplő forgó­alapok növekedését 1952. évre 143.1 milliárd rubelben állapítottuk meg. Ebből a költségvetés terhére 98.1 milliárdot, az ipari üzemek és a gaz­dasági szervezetek saját észközeinek terhére pedig 45 milliárd rubelt fe­dez. — A minisztériumok és hivatalok vezetőinek kötelessége — mutatott rá Zverjev elvtárs —, hogy ellenőriz­zék az építkezési költségek csökken­tését, szigorúan ügyeljenek, hogy a kormány által megállapított határ­időre üzembe helyezzék az épülő üzemeket, jobban felhasználják az építőgépeket, ne engedjék meg a normán felüli anyagfelhasználást, csökkentsék a pótkiadásokat, — A minisztériumok és vállalatok vezetőinek nagyobb figyelmet kell forditaniok a tervezés és a forgó eszközök felhasználásának, az anya­gi és technikai ellátás megszervezé­sének kérdéseire. Nem szabad meg­engedniük, hogy rendkívül nagy árú- és anyagkészletek keletkezze. nek. A Szovjetunió minisztertanácsa a mult év végén határozatot hozott a gép- és traktorállomások munkájá­nak megjavítására teendő intézkedé­sekről. Ez a határozat nagyjelentő­ségű a mezőgazdaság valamennyi ágának további fejlesztése és a me­zőgazdasági termelés növelése szem­pontjából. Zverjev elvtárs rámutatott hogy a gép. es tratorállomásoknak ki kell küszöbölniük a technikai fel­szerelés kihasználása terén mutat­kozó komoly hiányosságokat, továb­bá, hogy még sok szovhozban sem kielégítő a munka termelékenysége, nem használják ki eléggé a gépi fel szerelést és az anyagi erőforráso­kat, nem tartják meg az állami fe­gyelmet. Ugyancsak felhívta Zverjev elv­társ a kereskedelmi szervek vezetőit, hogy legyenek igényesebbek, javít­sák meg a fogyasztók ellátását és ügyeljenek arra, hogy áruforgalmi terveik alkalmazkodjanak a keres­lethez. A szocialista kultúra továbbfejlesz­tése államunk egyik legfontosabb feladata — folytatta Zverjev elvtárs. A szovjet kormány rendkívül nagy figyelmet fordít országunk dolgozóinak mindenirányú oktatásá­ra és nevelésére. 1952-ben a felső tanintézetekben 1,416.000 egyetemi hallgató ré­szesül oktatásban, vagyis hatvan­ezerrel több, mint a mult évben. A technikumok tanulóinak száma 57.000-rel növekszik és 1,441.000 főre emelkedik. Közoktatásra az idén 60 milliárd rubelt, egészségvédelemre és testne­velésre 22.8 milliárd rubelt, társada­lombiztosításra 37.5 milliárd rubelt, a többgyermekes és egyedülálló anyák állami segélyezésére 4.5 mil­liárd rubelt irányoznak elő­Ezek a számok ragyogóan kifeja­zik a szovjet kormány és személye­sen Sztálin elvtárs állandó godosko­dását a lakosság széles rétegeinek anyagi ég kultúrális színvonaláról. Zverjev elvtárs a továbbiakban ar. ról beszélt, hogy a Szovjetunió kor­mánya nagy figyelmet fordít a szov­jet apparátus javítására, tökéletesí­tésére és egyszerűsítésére. — A Szovjetunió tántoríthatatlan békepolitikát folytat és a békéért, valamint a népek közötti barátságért harcolók élén halad. A békés alkotómunkát végző szov­jet emberek éles figyelemmel kísérik az imperialista agresszorok ármány­kodásait. „Az agresszorok _ mond­ja Sztálin elvtárs — természetesen azt akarják, hogy a Szovjetunió fegyvertelen legyen, ha az agres­szorok támadást indítanak ellen. A. Szovjetunió azonban nem ért ezzel egyet és úgy véli, hogy az agresszort teljes fegyverzetben kell fogadni." Az Egyesült Államok katonai elő­irányzatai az ehnúit év alatt, még Hivatalos adatok szerint is, több mint háromszorosukra növekedtek, éš jelenleg az állami költségveté­süknek több mint 80%-át alkotják. Aglia, Franciaország és más agresz­szív államok katonai kiadásai a mult évek alatt szintén nagy mértékben megnövekedtek. Ezzel szemben a Szovjetunió álla­mi költségvetésének túlnyomó részét, mint a múltban, úgy most is a nép­gazdaság finanszírozására s a dol­gozók anyagi és kultúrális életszín­vanlának javítására fordítja. Az or­szág védelmi előirányzata 1952-ben 113 milliárd 800 millió rubel, va­gyis az állami költségvetés kiadásai­nak 23.9 százaléka. A Szovjetuniónak nincsenek ag­resszió tervei. Egyetlen országot és egyetlen népet sem fenyeget. A Szovjetunió vezette demokrati­kus béketábor elháríthatatlan aka­dályt jelent az imperialista hábo­rús gyújtogatok útjában. Ennek a tábornak ereje napról napra nö­vekszik. A békemozgalom napjaink egyik legnagyobb mozgalma, ko­runk hatalmas. legyőzhetetlen ereje. Zverjev elvtárs beszámolójának be. fejező részében azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a szovjet ország dol­gozói a Bolsevik Párt körül tömö­rülve mindent megtesznek a nép­gazdasági terv és az állami költség­vetés sikeres teljesítése érdekében és az 1952. évet a kommunista társa­dalom építésében elért újabb győzel­mekkel teszik emlék ezetesssé. E cél­hoz biztos tudattal vezet Lenin— Sztálin pártja, a szeretett vezér és tanító: J. V. Sztálin. Az előadónak ezeket a szavait viharos tapssal fo­gadták. A terem visszhangzott J. V. Sztálin hosszantartó lelkes éltetésé­től. Ezzel a Nemzetiségi Tanács és a Szövetségi Tanács együttes ülése vé­get ért. Március 7-én délelőtt a Nem­zetiségi Tanács tart ülést.

Next

/
Thumbnails
Contents