Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-11 / 60. szám, kedd

i UjsZG A Szovjetunió 1952. évi költségvetési kiadásainak túlnyomó részét a népgazdaság és kultúra szükségleteire fordítja Zverjev elvtárs szovjet pénzügyminiszter költségvetési beszéde 1952 március 11 A Szovjetunió Legfelső Tanácsának harmadik ülésszaka folytatja munkáját. Március 6-án a legfelső tanács két háza együttes ülést tartott. Az ülésen Arszenyij Zverjev elvtárs, a Szovjetunió pénzügyminisztere tartott beszámolót a Szovjetunió 1952. évi állami költség-vetéséről és az 1950. évi állami költségvetés végrehajtásáról. A képviselők és a vendégek lelkes tapssal íogaidták a kormánypáhoholyokban megjelenő V. M. Molotov, G. M. Malenkov, L. P. Berija, K. J. Vorosilov, A. I. Mikojan, N. A. Bulganyin, L. M. Kaganovics, A. A. Andrejov. N. Sz. Hruscsov, A. N. Iioszigin, N. M. Svernyik, M. A. Szuszlov, P. K. Ponomarenko, M F. Skirjatov elvtársakat. Zverjev elvtárs bevezetőben rámutatott, hogy a Szovjetunió 1952. évi állami költségvetése kifejezi a szovjet népnek azt a törhetetlen akaratát, hogy a kommunista társadalom építésében új győzelmeket érjen el. — A szovjet nép magabiztosan halad a dicső kommunista párt ve zetésével, a nagy Sztálin irányításával előre, új diadalok felé — folytatta beszédét. — Egyre nagyobb sikereket aratnak a szocializmus alapjainak építésében, a Szovjetunió példáját követve és a Szovjetuniónak a kommunizmus építése terén elért eredményein fellelkesülve a népi demokratikus országok. Nagy sikereket őrt el az új élet építésében a nagy kínai nép és a Német Demokratikus Köztársaság. A Szovjetunió és a népi demokráciák békés alkotó mu

nkát végeznek. Ugyanakkor az Amerikai Egyesült Állmok vezette imperialista táborban egyre fokozódnak az előkészületek az új világháborúra. Ezzel kapcsolatban Zverjev elvtárs, mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy az USA ismét újjáteremti a két háborús gócpontot: a német imperializmust nyugaton és a japán imperializmust keleten. A háborús előkészületek súlya a dolgozókra hárul — az USA-ban például a lakosságtól beszedett adók összege 60 milliárd dollár. Ez az 1943-as háborús esztendőben beszedett adók összegének háromszorosa. Ugyanakkor az amerikai monopóliumok haszna ma a második világháború éveiben elért haszon kétszerese és a háború előtti esztendők hasznának hétszerese. Az USA-ban és az imperialista tábor országaiban — mutatott rá Zverjev elvtárs — a katonai kiadások hatalmas növekedésének következtében erősen romlik a gazdasági és pénzügyi helyzet, növekszik a költségvetési hiány, fokozódik az infláció. Anglia uralkodó körei országukat a csőd és a® éhínség sivár kilátásai elé állították. Az angol fizetési mérleg deficitje állandóan növekszik, az arany- és dollártartalékok gyorsan kimerülnek, a fontsterling vásárlóértéke és a font iránti bizalom világszerte csökken. Különösein súlyos helyzetben van gazdasági és pénzügyi tekintetben Franciaország, ahol évről évre növekszik a költségvetési hiány, valamint a külkereskedelmi mérleg deficitje. Katasztrofálisan csökken a frank vásárlóértéke: a forgalomban lévő bankjegyek összege a háború előtti időszak 16.5-szerese. 1951-ben Franciaországban a kiskereskedelmi árak a háború, előttinek harmincszorosára nőttek, ugyanakkor a francia munkások bére mindössze tizenháromszorosára emelkedett. A kapitalista országokban folyó örült fegyverkezési versennyel és háborús hisztéria-szítással szemben a Szovjetunió tántoríthatatlanul folytatja béka-politikáját — mutatott iá Zverjev elvtárs. A Szovjetunió pénzügyminisztere ezután ismlertette az 1950. és 1951 évi állami költségvetés sikeres teljesítését, mint az ország gazdasági és kultúrális fejlődésének szembetűnő bizonyságát. A Szovjetunió 1950. évi állami költségvetésében a bevételek összege — a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elé terjesztett zárszámadás szerint — 422.8 milliárd rubel, a kiadásoké pedig 413.3 milliárd rubel volt. Az 1951. évi költségvetés zárszámadásának bevételi oldala — előzetes adatok szerint — 468 milliárd rubel, kiadási oldala pedig — ugyancsak előzetes adatok szerint — 441.3 milliárd rubel. 1951-ben, éppúgy, mint 1950-ben, a költségvetés bevételei meghaladták a kiadásokat. Az 1951. évi költségvetést a bevételek tekintetében 9.3 milliárd rubellel teljesítették túl. A bevételek 1950-hez viszonyítva, 45.2 milliárd rubellel, azaz, 10.7 százalékkal nőttek. A bevételek alapvető részét a szocialista üzemektől és vállalatoktól befolyó összegek jelentették. 1951-ben a lakosságtól befolyó adóbevétel tervét 101.9 százalékra, az államkölcsönökböl befolyó bevétel tervét 110.6 százalékra teljesítették. A Szovjetunió állami költségvetésének 1951, évi kiadásai 28 milliárd rubellel, vagyis 6.8 százalékkal voltak magasabbak az 1950. évieknél. A népgazdaság szükségleteinek fedezésére 1950-ben 157.6 milliárd rubelt. 1951-ben pedig 179.4 milliár rubelt: a szociális és kultúrális célokra 1950-ben 116.7 milliárdot, 1951-ben 118.9 milliárd rubelt fordítottak. A népgazdaság fejlesztésének terve és a költségvetési terv sikeres teljesítése eredményeképpen a szovjet állam pénzügyei, hitele és pénzforgalma még szilárdabb lett. A Szovjetunió 1952. évi állami költségvetése A Szovjetunió 1952. évi állami költségvetését a népgazdaság fejlesztése jóváhagyott tervének megfelelően állítottuk össze — folytatta Zverjev elvtárs. — A költségvetés a szükséges anyagi eszközökkel" biztosítja a szocialista termelés további fellendítését, a dolgozók anyagi jólétének és kulturális színvonalának emelkedését, hazánk védelmének erősítését. A népgazdaság fejlesztésének 1952. évi terve előírja az ipari termelés további növelését a termelékenység emelése, az élenjáró technika sokoldalú fejlesztése, újabb termelési kapacitások működésbe helyezése alapján. 1952-ben el kell érni a mezőgazdasági termények termesztésének jelentős emelkedését a szántóterület kibővítésének a gabonafélék és ipari növények terméshozama emelésének, a jőszágállomány növelésének és az állattenyésztés produktivitásának emelése útján. 1952-ben az építési munkálatok nagyarányú programmját kell megvalósítani a népgazdaság minden ágában, különösen a lakóházépítés területén. Az ipari és mezőgazdasági termelés emelésének és az áruforgalom kibővítésének alapján 1952-ben tovább emelkedik a lakosság fogyasztásának színvonala, emelkedik a munkások én alkalmazottak reálbére, a kolhoztagok jövedelme. A szocialista állam költségvetése fontos szerepet tölt be a népgazdaság fejlesztésével kapcsolatos feladatok megoldásában. A Szovjetunió 1952. évi állami költségvetését a Szovjetunió minisztertanácsa a következő összegekben nyújtja be jóváhagyásra: Bevételek: 508.8 milliárd rubel. Kiadások: 476.9 milliárd rubel. A bevételek a kiadásokat 31.9 milliárd rubellel haladják meg. 1951hez viszonyítva a költségvetési bevételek 8.7 százalékkal a kiadások pedig 8.1 százalékkal emelkednek. A Szovjetunió 1952. évi állami költségvetésén belül az összszövetségi költségvetést a következő öszszegekben nyújtják be jóváhagyásra: Bevételek: 410.1 milliárd rubel. Kiadások: 378.2 milliárd rubel. A szövetségi köztársaságok állami költségvetésében a bevételek és kiadások összegét egyaránt 98.7 milliárd rubelben nyújtják be. Az egyes szovjet szocialista köztársaságok szerint a költségvetéseket a következő összegekben irányozzák pJö: Oroszországi: 54.716 millió rubel. Ukrán: 17.538 millió rubel. Bjelorussz: 3718 millió rubel. Üzbég: 3337 millió rubel. Kazah: 4427 millió rubel. Grúz: 2747 millió rubel. Azerbajdzsán: 1938 millió rubel. Litván: 1471 millió rubel. Moldvai: 1162 millió rubel. Lett: 1415 millió rubel. Kirgiz: 1067 millió rubel. Tádzsik: 1018 millió rubel. Örmény; J273 millió rubel. Turkmén: 983 millió rubel Eszt: 1059 millió rubel. Karéi-Finn: 845 millió rubel. Zverjev elvtárs a továbbiakban rámutatott, hogy a szovjet költségvetés magában foglalja a köztársaságok vidékek, területek, körzetek, városok, községek és falvak több mint 80.000 költségvetését. Nincs olyan üzem vagy hivatal, amely kisebb-nagyobb mértékben kapcsolat ban ne állna a költségvetési bevételek mozgósításával és az állam pénzének kiadásával. — Mindez — mondta Zverjev elvtárs — rendkívül nagy felelősséget lé a költségvetés megvalósításáért a szövetségi és autonóm köztársasá gok minisztertanácsára, a szovjetek végrehajtó bizottságaira, a minisztériumok és hivatalok vezetőire. A bevételek kérdésére áttérve. Zverjev elvtárs rámutatott, hogy a szovjet költségvetés bevételeinek alapvető része a szocialista üzemektől és vállalatokból folyik be. A költségvetés bevételeit nagy vonásokban a következő összegekben tervezték* meg: forgalmiadó: 260 milliárd rubel, nyereségbefizetés: 61.8 milliárd rubel, a lakosságtól befolyó adók: 47.4 milliárd rubel, állami kölcsönök: 42.5 milliárd rubel. Az állami üzemek nyereségbefizetéS9 az elmúlt éwel szecnben 14 milliárd rubellel, vagyis 29.2 százalék kai emelkedik, a forgalmiadóból befolyó összeg pedig 12.2 milliárd rubellel, vagyis 4.9 százalékkal. A költségvetés ezen bevételeinek emelkedését a termelés további emelkedése, az önköltség csökkentése és a szocialista üzemek ennek alapján végrehajtott pénzfelhalmozása teszi lehetővé. ZverjeV elvtárs ezután behatóan foglalkozott az önköltség csökkentésének kérdésévii. Rámutatott arra, hogy a népgazdaság fejlesztésének 1952. évi állami terve — számításba véve a nagykereskedelmi árak és teherszállítási díjtételek január 1-én végrehajtott csökkentését — az ipari termelés önköltségének további csökkentését írja elő, aminek 42.9 milliárd rubel összegű megtakarítást kell biztosítania. Zverjev elvtárs foglalkozott azokkal a módszerekkel, amelyek ezt lehetővé teszik és éles bírálatban részesítette azokat az üzemeket, gazdasági szerveket és minisztériumokat, amelyek ebben a tekintetben nem használják ki eléggé a rendelkezésükre álló lehetőségeket. Utalt arra, hogy a nehézgépgyártási, szerszámgyártási, villamosipari és még több más gépgyártási minisztériumban -— mint a Szovjetunió minisztertanácsának nemrégiben elfogadott határozata rámutatott —- komoly hiányosságok mutatkoznak az ipari termékek önköltségének csökkentése terén. A minisztertanács kötelezte ezeket a minisztériumokat, hogy teremtsenek rendet a gyártott termékek önköltségének tervezése, nyilvántartása és kalkulációja terén. Zverjev elvtárs hangsúlyozta, hogy fokozni kell ebben a kérdésben a minisztériumok és a vállalatok vezetőinek felelősségét, a minisztériumoknak, a vállalatok és gazdasági szervek vezetőinek eltökéltebb harcot kell folytatniok a takarékosság fokozásáért, mert ennek igen nagy jelentősége van a népgazdaság továbbfejlesztése szempontjából. — Nagyjelentöségüek a lakosság önkéntes járulékai: a kölcsönök, valamint a takarékpénztárakban elhelyezett betétek. A Szovjetunió népgazdaságának fejlesztését szolgáló (1951. évi kibocsátású) állami kölcsönt 4.8 milliárd rubellel jegyezték túl. Jelentősen növekedett a a mult évben az egyre jobb módú kolhozparasztok kölcsönjegyzése. — A lakosság anyagi jólétének szakadatlan növekedése alapján 1951-ben a takarékpénztárakban elhelyezett betétek összege 4 milliárd rubellel emelkedett. A betéttulajdonosok száma több mint 3 millióval nőtt. Az 1952. évi terv a takarékpénztárakban elhelyezett betétek összegének 4.5 milliárd rubeles emelkedését irányozza elő. — Küldött elvtársak! — folytatta Zverjev pénzügyminiszter. — Szocialista államunk a történelemben példátlanul álló ütemben fejleszti termelőerőit. Az ország termelőerőinek további növelése, a társadalmi vagyon és a létfontosságú javak gyarapítása szempontjából kiemelkedő jelentőségűek a kommunizmus sztálini nagy építkezései. E nagy építkezések elsőszülöttjét, a Volga—Don-csatornát ebbe*-, ai évben átadják a forgalomnak. A hatalmas hidrotechnikai építkezések, az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a i.lakásépítés, a tudomány, a közoktatás és a közegészségügy további fejlesztése nagy költségvetési kiadásokat tesz szükségessé. A Szovjetunió állami költségvetésének kiadási összegeit 1952re 476.9 milliárd rubelben állapították meg. Ebből a népgazdaság fejlesztésére 180.4 milliárd, szociális és kulturális intézkedésekre 124.8 milliárd, az ország védelmére 113.8 milliárd, az állami közigazgatás szerveinek fenntartására 14.4 milliárd, a kölcsönökkel kapcsolatos nyereményekre és kamatokra 8.9 milliárd rubelt fordítunk. A költsévetési kiadások az 1951. évihez viszonyítva 35.6 milliárd rubellel, azaz 8.1 százalékkal emelkednek. Az állami költségvetés összegeinek túlnyomó részét a népgazdaság és a kultúra pénzügyi szükségleteinek fedezésére fordítjuk. A népgazdaság pénzügyi szükségleteinek fedezése Az idén a költségvetésben a népgazdaság pénzügyi szükségleteinek fedezésére előirányzott összegeknek több mint a felét beruházásokra használjuk fel. A beruházások pénzügyi fedezésére irányuló összegeket és az építkezésben szereplő forgóalapok növekedését 1952. évre 143.1 milliárd rubelben állapítottuk meg. Ebből a költségvetés terhére 98.1 milliárdot, az ipari üzemek és a gazdasági szervezetek saját észközeinek terhére pedig 45 milliárd rubelt fedez. — A minisztériumok és hivatalok vezetőinek kötelessége — mutatott rá Zverjev elvtárs —, hogy ellenőrizzék az építkezési költségek csökkentését, szigorúan ügyeljenek, hogy a kormány által megállapított határidőre üzembe helyezzék az épülő üzemeket, jobban felhasználják az építőgépeket, ne engedjék meg a normán felüli anyagfelhasználást, csökkentsék a pótkiadásokat, — A minisztériumok és vállalatok vezetőinek nagyobb figyelmet kell forditaniok a tervezés és a forgó eszközök felhasználásának, az anyagi és technikai ellátás megszervezésének kérdéseire. Nem szabad megengedniük, hogy rendkívül nagy árú- és anyagkészletek keletkezze. nek. A Szovjetunió minisztertanácsa a mult év végén határozatot hozott a gép- és traktorállomások munkájának megjavítására teendő intézkedésekről. Ez a határozat nagyjelentőségű a mezőgazdaság valamennyi ágának további fejlesztése és a mezőgazdasági termelés növelése szempontjából. Zverjev elvtárs rámutatott hogy a gép. es tratorállomásoknak ki kell küszöbölniük a technikai felszerelés kihasználása terén mutatkozó komoly hiányosságokat, továbbá, hogy még sok szovhozban sem kielégítő a munka termelékenysége, nem használják ki eléggé a gépi fel szerelést és az anyagi erőforrásokat, nem tartják meg az állami fegyelmet. Ugyancsak felhívta Zverjev elvtárs a kereskedelmi szervek vezetőit, hogy legyenek igényesebbek, javítsák meg a fogyasztók ellátását és ügyeljenek arra, hogy áruforgalmi terveik alkalmazkodjanak a kereslethez. A szocialista kultúra továbbfejlesztése államunk egyik legfontosabb feladata — folytatta Zverjev elvtárs. A szovjet kormány rendkívül nagy figyelmet fordít országunk dolgozóinak mindenirányú oktatására és nevelésére. 1952-ben a felső tanintézetekben 1,416.000 egyetemi hallgató részesül oktatásban, vagyis hatvanezerrel több, mint a mult évben. A technikumok tanulóinak száma 57.000-rel növekszik és 1,441.000 főre emelkedik. Közoktatásra az idén 60 milliárd rubelt, egészségvédelemre és testnevelésre 22.8 milliárd rubelt, társadalombiztosításra 37.5 milliárd rubelt, a többgyermekes és egyedülálló anyák állami segélyezésére 4.5 milliárd rubelt irányoznak előEzek a számok ragyogóan kifejazik a szovjet kormány és személyesen Sztálin elvtárs állandó godoskodását a lakosság széles rétegeinek anyagi ég kultúrális színvonaláról. Zverjev elvtárs a továbbiakban ar. ról beszélt, hogy a Szovjetunió kormánya nagy figyelmet fordít a szovjet apparátus javítására, tökéletesítésére és egyszerűsítésére. — A Szovjetunió tántoríthatatlan békepolitikát folytat és a békéért, valamint a népek közötti barátságért harcolók élén halad. A békés alkotómunkát végző szovjet emberek éles figyelemmel kísérik az imperialista agresszorok ármánykodásait. „Az agresszorok _ mondja Sztálin elvtárs — természetesen azt akarják, hogy a Szovjetunió fegyvertelen legyen, ha az agresszorok támadást indítanak ellen. A. Szovjetunió azonban nem ért ezzel egyet és úgy véli, hogy az agresszort teljes fegyverzetben kell fogadni." Az Egyesült Államok katonai előirányzatai az ehnúit év alatt, még Hivatalos adatok szerint is, több mint háromszorosukra növekedtek, éš jelenleg az állami költségvetésüknek több mint 80%-át alkotják. Aglia, Franciaország és más agreszszív államok katonai kiadásai a mult évek alatt szintén nagy mértékben megnövekedtek. Ezzel szemben a Szovjetunió állami költségvetésének túlnyomó részét, mint a múltban, úgy most is a népgazdaság finanszírozására s a dolgozók anyagi és kultúrális életszínvanlának javítására fordítja. Az ország védelmi előirányzata 1952-ben 113 milliárd 800 millió rubel, vagyis az állami költségvetés kiadásainak 23.9 százaléka. A Szovjetuniónak nincsenek agresszió tervei. Egyetlen országot és egyetlen népet sem fenyeget. A Szovjetunió vezette demokratikus béketábor elháríthatatlan akadályt jelent az imperialista háborús gyújtogatok útjában. Ennek a tábornak ereje napról napra növekszik. A békemozgalom napjaink egyik legnagyobb mozgalma, korunk hatalmas. legyőzhetetlen ereje. Zverjev elvtárs beszámolójának be. fejező részében azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a szovjet ország dolgozói a Bolsevik Párt körül tömörülve mindent megtesznek a népgazdasági terv és az állami költségvetés sikeres teljesítése érdekében és az 1952. évet a kommunista társadalom építésében elért újabb győzelmekkel teszik emlék ezetesssé. E célhoz biztos tudattal vezet Lenin— Sztálin pártja, a szeretett vezér és tanító: J. V. Sztálin. Az előadónak ezeket a szavait viharos tapssal fogadták. A terem visszhangzott J. V. Sztálin hosszantartó lelkes éltetésétől. Ezzel a Nemzetiségi Tanács és a Szövetségi Tanács együttes ülése véget ért. Március 7-én délelőtt a Nemzetiségi Tanács tart ülést.