Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)
1952-03-09 / 59. szám, vasárnap
Világ prol etárjai egyesüljetek! A C S EH SZ LOV Á K IAI M A G Y A R D O L G 0 Z 6 K LA P J A Bratislava, 1952 március 9, vasárnap 2 Kčs V. évfolyam, 59. szám cŔ mai számban: Éljen a hatvanéves Rákosi Mátyás .... 3. *old. Büszkeségünk a Néphadsereg ...... 4. old. A nagymegyeri állami birtokok a tavaszi munkák előtt 5. old. Földműveslevelezőink írják 5. old. Sport .............. fi. old. Párt- és kormányhatározat az állami gépállomások munkájának megjavításáról A Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöksége március 3-i gyűlésén, valamint a Csehszlovák Köztársaság kormánya március 7-1 gyűlésén foglalkozott a traktoráHomások helyzetével és munkájával: Falvaink szocialista átépítésében a traktorállomásokra nagy feladat vár. Politikai és szervezési segítséget kell nyujtaniok az Egységes Földműves Szövetkezeteknek, felelősek a helyes agrotechnika betartásáért az EFSz-ekben, a termés állandó fokozásáért a szövetkezeti földeken és rendkívüli jelentőséggel bírnak a szövetkezetek szervezési és gazdasági téren való megszilárdításában. Az EFSz-ek szervezeti és gazdasági megszilárdítása, a növényi és állattenyésztési termelés kifejlesztése az EFSz-eken belül és ezáltal a munka termelékenységének fokozása csakis a földművelés következetes gépesítésével valósítható meg. Az EFSz-ek megszilárdítása közvetlenül fiigg az állami gépállomások termelési és szervezeti segítségétől; ott, ahol az állami gépállomások rosszul dolgoznak és gazdálkodnak, az EFSz-ek megszilárdulásának folyamata egyes esetekben, főleg a határszéleken akadályokba ütközik, sőt veszélyeztetve van. Az állami gépállomások ilyen munkája egyidejűleg meglassítja az EFSz-ek átmenetét az alacsonyabb típusokról a magasabb típusokra és meglassítja az új EFSzek megalakítását is. Ha az állami gépállomások el is értek munkájukban bizonyos jó eredményeket, a mult évben szerzett tapasztalatok a gépállomások munkája körül, főleg pedig az őszi mezőgazdasági munkálatok lefolyása azt bizonyítja, hogy az állami gépállomások fejlőtlése visszamarad az EFSz-ek fejlődése mögött. Az EFSz-ekkel kötött szerződések, főleg pedig a terméshozam-szerződések eddig még nem váltak az állami gépállomások és az EFSz-ek közötti kölcsönös kapcsolat alapjává, a megkötött szerződéseket az állami gépállomások gyakran nem teljesítették, főként ami a munka minőségét ós az agrótechnikai határidők betartását illeti. Számos állomás azon való igyekezetében, hogy a magasan megszabott tervet teljesítse, olyan munkákat keresett ki, amelyek a terv gyorsabb és minőségileg jobb teljesítéséhez vezettek, ahelyett, hogy az EFSz-ek megsegítésére összpontosította volna az erejét a magas hektárhozamok eléréséért folyó harcban. Az állami gépállomások többségénél nem vezették még be a személyes felelősség rendszerét a rábízott munkáért, nem ellenőrzik az elvégzett munka minőségét és ezért az állami gépállomások traktoristáinak végzett munkája gyakran nem jó minőségű és minőségi szempontból ellentétben állnak az agrótechnika alapelveivel. A gépekkel való felelőtlen és hanyag bánásmód okozza, hogy azokat üzemzavarok miatt gyakran kiselejtezik, sőt néha telesen tönkretesznek egészen új traktorokat is. Különösen komoly az a körülmény, hogy az állami gépállomások nem gazdálkodnak jól a rájuk bízott eszközökkel és az állami gépállomások dolgozói nem tudatosítják kellőképpen, hogy az állami gépállomások a falvak szocializálásának legfontosabb eszközei, az egész nép tulajdonai. Az állami gépállomásokon nem fejlődött ki eléggé a közös termelő eszközök gazdaságos kihasználásáért és az állami vagyonnal való takarékoskodásért folyó harc. Az állami gépállomás dolgozóinak számbeli növekedése gyorsabb, mint az egy traktorra átszámított teljesítmény növekedése, ami által a traktorállomásokon csökken a munka termelékenysége. A traktorállomások munkájában mutatkozó komoly hiányok fő okai a következők: 1. A traktorállomások tervét nem irányozták elsősorban az EFSz-ek megsegítésére és ezáltal a traktorállomások elszakadtak főfeladatuktól — az EFSz-ek földjein szükséges munkft idejében való elvégzésétől. 2. A traktorállomások dolgozói eddig még nem használják ki kellően a termelőeszközöket, amelyeket a munkásosztály rájuk bízott. Nem használják ki kellően a mezőgazdasági gépeket, a mellékfelszereléseket és keveset állítják össze az agregátokat. 0 3. A traktorok műszaki állapota nem kielégítő. Gyakran nem végzik el a műszaki karbantartás legalapvetőbb műveleteit sem és ez a legkomolyabb oka a gépek rossz kihasználásának, alacsony teljesítményének és a nagy százalékban előadódó drága javításoknak. 4. A traktoros brigádnak, mint alapvető termelő egységnek jelentőségét alábecsülik. A traktoros brigádok kiépítésénél nem vették eléggé tekintetbe az EFSz-ek szükségleteit. Ennek következtében a traktoros brigádok még nem képeznek szilárd szemet a traktorállomások és az EFSz-ek kapcsolatában. 5. A traktorállomások munkájának jutalmazása nem járul hozzá a traktorállomások és az EFSz-ek közti viszony megszilárdításához és nem érinti az állomás érdekeit az EFSz-ek gazdasági eredményeitől függően. * 6. A gépállomások dolgozóinak eddigi jutalmazási módja nem mozgósítja a traktorosokat a mezei munkákban tervezett feladatok teljesítésére, nem buzdít a kitűnő minőségű munka elérésére, sem az idejében való teljesítésre és nem járul hozzá a veszteségi órák lényeges csökkentéséhez. Ellenkezőleg arra csábítja a traktorállomások dolgozóit. hogy felelőtlenül nagyszámú veszteségi időt mutassanak ki. 7. A traktorállomások dolgozódnak kiválogatása, nevelése és el- i helyezése nem felel meg a falvak | szocializálása terén előadódó szükségleteknek. A traktorállomások dolgozói közé befurakodnak az osztályellenségek. A traktorállomások vezető dolgozóinak gyakori kicserélése meggátolja képességeik érvényesítését, politikai és szakképzettségük növekedését. 8. A traktorállomások tömeg-politikai munkájának megvalósításában súlyos hiányok mutatkoznak. A pártszervezetek gyakran ahelyett, hogy a dolgozókat a feladatok teljesítésére mozgósítanák, apró gazdasági kérdésekkel foglalkoznak és gyakran pótolják az állomás vezetőségét. A pártszervek ezért gyakran csak formálisan dolgoznak, nem irányítják a kommunisták munkáját, a OsISz és a szakszervezeti csoportokat. Mindezek a hiányok világosan tanúsítják, hogy a tráktorállomásokon igen kevéssé érvényesítik és használják ki a szovjet traktorállomások tapasztalatait. Ez a helyzet meggátolja, hogy az EFSz-ek növekedésével egyidejűleg javuljon a traktorállomnsok munkája, hogy ezek ezáltal hathatósabban támogathassák a szövetkezeteket, jobban érvényesíthessék befolyásukat a kis- és középföl dmüvesek között. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnöksége, valamint a Csehszlovák Köztársaság kormánya a-ci^Wriií-rornSsoft munkájának megjavítását t'ö feledat nak tartja, amely feladat teljesítésével biztosítva van mezőgazdaságunk termelékenységének lényeges fokozása és meggyorsul a szövetkezeti szocialista nagytermelés új formáira való átmenet. Ezért a traktorállomások összes dolgozóihoz és elsősorban a kommunistákhoz fordulnak, hogy személyes példájukkal biztosítsák az állomások munkaerkölcsének javítását és megszilárdítását, hogy kibővítsék és emeljék szak- és politikai képzettségüket, hogy naponta hathatós harcot folytassanak az összes gépek teljes kihasználásáért, a rájuk bízott vagyonnal való bánásmódért, a személyes felelősség fokozásáért úgy, hogy a traktorállomás minden dolgozója munkahelyének gazdájává váljék. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnöksége március 3-iki ülésén és a Csehszlovák Köztársaság kormánya Klement Gottwald köztársasági elnök beszéde a dolgozó nők küldöttségének fogadtatásán a Nemzetközi Nőnap alkalmával Drága elvtársnők, szívélyesen üdvözlöm Önöket, mint dolgozó nőink képviselőit és kedves vendégeinket a prágai várban és engedjék meg, hogy Önöknek és köztársaságunk összes nőinek jókívánságaimat fejezzem ki a holnapi ünnep, a Nemzetközi Nőnap alkalmából. Köszönetet mondok Önöknek azért a jelentésért is, amelyet Hodinová-Spurná elvtársnő terjesztett be és további szerencsekívánataimat fejezem ki Önöknek azokért a sikerekért, amelyeket a legutóbbi Nemzetközi Nőnap ünnepélye óta értek el a szocializmus építésében. Nem kis eredmények ezek. Elértük őket elsősorban békeharcunkban, az új háború uszítói elleni, NyugatNémetország újrafelfegyverzése elleni, az öt nagyhatalom békeszerződésének megkötésére és az általános lefegyverzésre irányuló mozgalmunkban. Asszonyainknak határozottan nagy érdemük van a békemozgalom kifejlesztésében. Népünknek egyre szélesebb rétegei jönnek tudatára annak, hogy a békét nem lehet kérni, hanem a békéért harcolni kell. Meg vagyok győződve róla, hogy a Nemzetközi Gyermekvédelmi értekezlet is a béke világfrontjának megerősítését vonja maga után és megmutatja asszonyainknak, valamint | a világ összes asszonyainak, hogy gyermekeik sorsa a mi kezünkben van és minden ország népének harcától is függ az, hogy gyermekeikre új háborúk borzalmai várnak-e, vagy pedig az örömteljes, békés, nyugodt, alkotó munka. A békeharcban elért sikerekkel összefüggnek asszonyaink munkasikerei is. Főleg azt a számot akarom kiemelni, amely mutatja, hogy az elmúlt időszakban dolgozó nőink száma az összes dolgozók számának 32.7 százaiéitára emelkedett. Ez a szám jobban bizonyítja, mint az öszsaes kiáltványok, hogy nálunk valóban megvalósítjuk a nők egyenjogúságát. Ugyanúgy bizonyítja azt is, hogy asszonyaink nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is felsorakoznak a harcba, a békéért, családjaik, és gyermekeik boldogságáért. Azt hiszem, ez az Önök jelentésében a legörvendetesebb tény. Örökre eltávozott és vissza nem jöhet az idő, amikor az asszony szorongással várta, hazahozza-e férje szombaton a hetibért. Ma nemcsak, hogy nem fenyegeti a férfiakat a munkanélküliség, hanem a férj oldalán az aszszony is kiveszi részét a családja és hazája jobb életéért folyó munkában. Jogosan beszélt Hodinová-Spurná elvtársnő gyönyörű gyermekeinkről; minden tény és statisztikai adat arról tanúskodik, hogy még sohasem volt oly testileg és lelkileg egészséges fiatal nemzedékünk, mint éppen ma. Azt hiszem, ez a leghatásosabb bizonyítványa a népi demokrácia, a szocializmus felé vezető utunknak. És azt hiszem, ez a legerősebb érv arra is, hogy az asszonyok mindnyájan. teljes erejükkel résztvegyenek új életünk kialakításában. Engedjék azonban meg, hogy meg. álljak néhány tapasztalatnál, amelyeket az asszonyok munkába szervezésénél szereztünk. Beszélni akarnék főleg azokrjl a nehézségekről, amelyek ennek során adódtak. Mindenekelőtt nagy a munkaerőhullámzás dolgozó nőink között néhányan közülük ugyanis rövidesen munkábal lépésük után elhagyják helyüket. Ez azt jelenti, hogy még nem világosítottuk őket eléggé fel munkájuk jelentőségéről és az első nehézségek leküzdésének fontosságáról. Ebben azonban más tényezők is hibásak és ezekhez szeretnék ma fordulni. Szomorú tény ugyanis, hogy né(Folytatás a 2. oldalon) 1952 március 7-iki ülésén a következő intézkedések foganatosítását ha" tározták el: A traktorállomások tervét az EFSz-eknek nyújtandó segítségére kell irányítaniok és biztosítaniok kell a gépek helyes elosztását 1. Hogy a traktorállomások tervezésében mutatkozó fogyatékosságokat kiküszöböljék, a földművelésügyi minisztériumnak (Nepomusky miniszternek), a kerületi Nemzeti Bizottságoknak (kerületi Nemzeti Bizottságok elnökeinek) és a traktorállomások igazgatóinak feladata, hogy tervet dolgozzanak ki és ellenőrzést végezzenek a következő elvek alapján: a) meghatározni a II.— IV. típusú EFSz-ek számára végzendő munkák valódi terjedelmét összhangban az EFSz termelési szükségleteivel, b) megállapítani a talajmegmüvelés munkáinak valódi szükségletét, azokon a földeken, melyeket a Nemzeti Bizottságok müveinek meg az §5/47 Sb. törvény alapján és megállapítani a szükséges munkákat a határvidéken lévő meg nem müveit földek számára. c). megállapítani a csehszlovák állami birtokok számára valóban szükséges munkákat, d) meghatározni az alacsonyabb tipusú EFSz-ek számára valóban végzendő munkákat, e) a gépek számát úgy határozni meg, hogy ezek a munkákat elsősorban azEFSa-ek számára végezhessék el a megfelelő agrotechnikai időpontokban, f) a magánszektor számára végzendő munkákat csak a fennmaradt időben végezni és emellett a falusi gazdagok számára csak a helyi Nemzeti Bizottság kérelmére dolgozni, g) a terv csak akkor minősíthető teljesítettnek, ha a traktorállomás teljesíti a tervezett feladatokat a tavaszi vetés, a sorok közötti megművelés ,a gabonabetakaritás, a tarlóhántás, az őszi vetés és a mélyszántás terén, betartva az EFSz-ek számára végzett munkák szerződés szerinti határidőit. 2. Hogy a traktoráilomások és EFSz-ek közötti egész évi hozamszerződések jelentőségét fokozzák, a járásig Nemzeti Bizottságok feladata: a) nyilvántartani a traktorállomások és az EFSz-ek között megkötött összes szerződéseket, b) rendszeresen ellenőrizni a szerződési kötelezettségek teljesítését. 3. Hogy a traktorállomások ne szakadjanak el fő feladatuktól, — a tavaszi munkák elvégzésétől, — szigorúan tilos, hogy a szezonmunkák, (tavaszi, aratási és őszi munkák), megkezdése előtt számított' 14 nappal egészen e munkák bevégzéséig szállítási munkákat végezzenek. 4. Hogy _ az EFSz-ek számára végzendő összes munkákat elvégezhessék, az agrotechnikai időpontokban. a Földmüvelésügyi Minisztériumnak. (Nepomucky miniszter), a kerületi Nemzeti Bizottságoknak f elnökök) és a traktorállomások igazgatóinak feladata: a gépeknek a kerületekbe, járásokba és a brigádokba való elosztáI