Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-07 / 57. szám, péntek

'A-CSEHS Z LO V Á KIAI MAGYAR DOLGOZÖK L APJ A A katini erdőben a német fasiszta megszállók által meggyilkolt lengyel fogoly-tisztek kivégzése körülmé­nyeinek megállapítására és kivizsgálására alakított különbizottság jelentése . . . 2—3—4. old. A losonci járásban is készülődnek a tavaszi munká­ra 5. old. Az eperjesi kerület női Szokol-tagjainak felajánlásai a Nemzetközi Nőnapon. . « . . , 6. old. Bratislava, 1952 március 7, péntek 2 Kčs c/l mai számban : c/t ^Tjita-feLikk az árttlás véqhutáráu A világ imperializmusa, amely törvényszerüleg közeledik pusztulá­sához, kérlelhetetlenül harcol meg­meneküléséért, védekezik minden el­len, ami haladó. Mindenekelőtt a kommumistá- és munkáspártok el­len harcol, amelyek az egész világ népét harcba mozgósítják, a béke, demokrácia és a szocializmus ügyé­nek győzelméért. A második világháború után a világimperializmus vezetői, az ame­rikai imperialisták lettek. Ügynö­keik és egész csoportjaik segítségé­vel, akiket a népi demokratikus álla­mok munkás- és kommunista párt­jaiba bejutottak, igyekeznek ezen államokban a hatalmat belsőleg ke­zükbe kaparintani és megváltoztat­ni politikájukat és ezeket az orszá­gokat ismét. a kapitalizmus útjára vinni, megfosztani őket nemzeti sza­badságruktól és függetlenségüktől. Igy a jugoszláviai Tito-klikk eseté ben is a dollárzsoldban lévő impe­rialista ügynökök bandájáról van szó, amelynek tagjai nagyrészét 1941 ben a Gestapo küldte Jugoszláviá­ba a francia koncentrációs táborok­ból. A Szovjetunió makacs ellensé­gei ezek, akik a burzsoá földbirto­kosokra és a klerikálisfasiszta réte­gekre támaszkodva a leggonoszabb kozmopoliták és hazátlan ügynö­kök. A titoisták feladata az, hogy megtörjék a jugoszláv nép forradal­mi igyekezetét, hogy Jugoszlávia fejlődését ismét a kapitalizmus fe­lé irányítsák és a Wall-Street gyar­matává, amerikai haditámaszpont­tá és a Szovjetunió elleni támadás ugródeszkájává tegyék. A belgrádi árulók klikkje először Jugoszlávia kommunista pártja, a munkásosztály és a jugoszláv nép szive és veleje ellen vezetett hadjá­ratot. Szándékosan elnyomták a párt vezető szerepét, amelyből fé­lig legális szervezetet alakítottak ki, amely a kulákok és kispolgári elemek által vezetve népfrontban oldódott fel. Megtagadták a forra­dalmi marxista párt alapelveit — a demokratikus centralizmust és a párton belüli demokráciát, a kriti­kát és az önkritikát, a hü kommu­nistákat erőszakosan eltávolították. A Pártot megfosztották szilárd ide o Iógiai és politikai egységétől, meg­mérgezték a burzsoá-nacionalizmus­sal, és a Szovjetunió iránti gyűlö­lettel és fasiszta organizációvá tet­ték, amelynek tisztán rendőri fel­adatai vannak. A titoista párt ma a nép és a nemzetközi munkásmozgalom elleni harc eszköze, az amerikai imperia­listák támadó háborús és poiltikai terveinek megvalósítója a Balkánon. A titoisták elrejtőztek a pártban, kezükbe vették annak vezetését, hogy így teljesíthessék imperialista uraik parancsait. Először is fékez­ték a jugoszláv nép forradalmi vív­mányainak fejlődését, hogy később hozzáláthassanak azoknak teljes fel­számolásához. Mindent elkövettek a jugoszláv nemzetek a Szovjetunió­val való gazdasági kapcsolatainak és szilárd szövetségének meghiúsí­tására. Igy ez a banda előkészítette Jugoszlávia baráti kapcsolatainak megszakítását a Szovjetunióval, a jugoszláv nép forradalmi vívmá­nyainak egyedüli biztosítójával, Ju­goszlávia biztonságának, szabadsá­gának és függetlenségének védőjé­vel. Tito, Rankovics és társai belgrádi fasiszta klikkjének áruló tevékeny­sége nem Jugoszláviára terjed ki. Ahogy azt megerősítették a népi demokratikus államokban a titoista ügynökök ellen folytatott bírósági tárgyalások,,, a belgrádi nacionalista banda kapcsolatba lépett az ezen államok mukás és kommunista pártjaiba befurakodott nacionalista elemekkel. Igyekezett bennük kiépí­teni ügynökei széles hálózatát, hogy itt újra eljátsszák piszkos szerepü­ket. Azonban a Tájékoztató iroda 1948 júniusi határozata letépte az álar­cot Tito, Rankovics és társai visza­taszító arcáról. Kiderült, hogy itt az imperialisták ügynökségéről van szó, amely stratégiai tartalékukat képezte a jugoszláv nép forradalmi mozgalma elleni alattomos támadás­ban, a nemzetközi munkásmozgalom, a Szovjetunió és az egész béketábor ellen irányuló támadásban. Leleple­zésükkel az imperialisták tervére sú­lyos csapást mértek. Az SzK(b)P és Sztálin elvtárs éberségénelv felbecsülhetetlen érde­me, hogy a kártévőknek ezt a ban­dáját leleplezték. Hála ennek még idejében sikerült ezután a többi né­pi demokratikus országban likvidál­ni a titoista ügynökök kiterjedt há­lózatát. Leleplezésük után a titoisták to­vábbmentek az árulás útján. Míg otthon minden lehetőt megtettek, hogy a Tájékoztató Iroda határoza­tát a dolgozók előtt diszkreditálják, addig nemzetközi viszonylatban nyíl­tan és következetesen mint az impe­rialisták ügynökei lépek fel. Támo­gatják a koreai, amerikai agresz­sziót, a görög monarcho-fasisztákat, az USA irányítása alapján aljasan uszítanak a Szovjetunió ellen, támo­gatják a támadó imperialista blokk minden háborús előkészületi tényke­dését, szövetségre lépnek Adenaer­rel, Washington hozzájuk hasonló lakájával. A titoista árulás következmé­nyei Jugoszláviában katasztrofálisak. Az országban idegen tőkések ter­jeszkednek, akik könyörtelenül elra­bolják kincseit. A föld a nagybirto­kosok és a zsíros parasztok kezében van. A nép növekvő nyomarnak és éhségnek van kitéve. Körülbelül 200.000 hazafit börtönöztek be és kínoznak Rankovics börtöneiben és koncentrációs táboraiban. Tito az USA-val való háborús egyezmény és gazdasági szerződés megkötésével a mult év vége felé nyíltan összepaktált az amerikai im­perialistákkal. Parancsukra őrült fegyverkezést indított, amely az ál­lami költségvetés 75 százalékát emészti fel. A kikötőkben amerikai tankokat, ágyúkat és repülőgépeket hajóznak ki. Kiszélesítik a hadiki­kötőket, légi támaszpontokat építe­nek. Az egész jugoszláv hadsereg az amerikai katonai misszió ellenőrzé­se alatt áll. Az ország amerikai ka­tonai támaszpottá változik. Jugo­szláviának elszakítása a béketáborá­tól, a kapitalizmus teljes visszaállí­tása, az ország USA gyarmattá va­ló átváltoztatására, az imperialista ügynökök és az új háború fészkének a kialakítása a Balkánon — ez a ti­tói janicsárok útjának mérlege, ez az árulás útjának számadása. A jugoszláv nép azonban nem akar az áruló Titó és bandájának útján haladni. Nem árulta el a szocializ­mus és a béke gondolatát, hü ma­radt a Szovjetunióhoz. Sztrájkok és szabotázsok a bányákban, vasuta­kon és a kikötőkben, a gépi beren­dezés pusztítása, a földművesek nyílt lázadása, mindez a jugoszláv hazafiak növekvő erejét bizonyítja. Nincs messze az idő, amikor — amint azt tavaly V. M. Molotov mondotta — „Jugoszlávia nemzetei megtalál­ják az útat a szabadsághoz, a titói fasiszta rendszer likvidálásához." A titoisták és a népi demokráciák országaiban rejtőzködő társaik le­leplezése után az imperialisták to­vábbi aljas kísérletei nem szűntek meg. Azonban terveiket a kommunis­ta pártok ébersége lelplezi és meg­akadályozza. Az imperialisták ügynökeik segít ségével Csehszlovákiában is megkí­sérelték megakadályozni országunk sikeres fejlődését a szocialiarnus fe­lé és országunkat bevonni az Impe­rialista háborús táborba. Slánsky, Sling, Svermáné, Clementis, a belg­rádi klikk emberei, ez a kozmopoli ta és burzsoanacíonalista banda, megkísérelte hazánkat Jugoszlávia útjára taszítani, népünket újra az imperlialista igába hajtani. Habár különböző nézetű és elvű egyénekről van szó, a trockistáktól kezdve a tíurzsoanacionalistákon keresztül egészen a cionistákig, végül is mind­annyian találkoztak a Szovjetunió elleni gyűlölet közös alapján. És mindannyian egy és ugyanazon fir­mának, az amerikai kémközpontnak, a CIC-nek voltak ügynökei. Az ügynököknek ez a bandája fő­támadást vezetett a Pár', ellen. Min­den erejéből igyekezett meggyengí­teni harci képességét, egységét, fe­gyelmét és szervezettségét. Célja az volt, hogy, hatalmába kerüljön a Párt vezetése, hogy fordulatot idéz­zen benne és az államban elő, hogy visszatérítse a kapitalizmust és kö­vetkezményeiben az új Münchent. Nagy veszély fenyegette Pártuhk­kat, hazánkat és népünket. Hét éves építőmunkájának eredményei, for­radalmi vívmányai, az ország sza­badsága és függetlensége komoly veszélyben forgott. A veszély annál nagyobb volt, mert az ellenség a sáncokon belül tartózkodott, a Párt­ban elrejtőzve, az állam szempontjá­ból fontos helyeken megbújva. Hála az SzK(b)P tapasztalatai­nak, hála annak, hogy Pártunk hű a Szovjetunióhoz és Sztálin elvtárs­hoz, Gottwald elvtárs érdeméből az árulók bandája le lett leplezve és ár­talmatlanná lett téve. Az ügynökök és árulók kózül sen­kinek fái sem nőttek és nem is nő­nek az égig," — mondotta Gottwald elvtárs ezeknek a gazembereknek címére és mindazok felé, akik foly­tatni akarnák útjukat. „Csehszlová­kia nem lesz második Jugoszlávia." A titoista klikk elrettentő példá­ja és a jugoszláv nép tragikus sor­sa kommunistáinkat és minden dol­gozónkat a legnagyobb éberségre ösztönzi az ellenség ügynökeivel és az árulókkal szemben, még szo­rosabbá teszi a kapcsolatot köztük és szülőpártjuk, a Kommunista Párt, valamint szeretett Gottwald elvtár­sunk között. (Rudé Právo) A komáromi hajógyár dolgozói teljesítik a volga-doni-csatorna munkásainak tett ígéretüket A komáromi hajógyár dolgozói lel­kesen veszik ki részüket a Szovjetunió számára készülő két hajó építésének munkálataiból. Még mult év szeptem­berében felajánlották, hogy a tervezett határidőt tíz nappal rövidítik. Már­cius 2-án élmunkáshetet nyitottak meg, hogy kötelezettségvállalásukat teljesíteni tudják. Az éimunkáshét so­rán kimagasló eredményeket értek el. Igy például a hét első napján a dub­nyicai K• J. Vorosilov-üzem két ifjú munkása, Vávra és Plaska elvtársak 750 százalékra teljesítették normáju­kat. Az első nap a munkások 196 szá­zalékra teljesítették a tervet. A másik nap az említett két elvtárs 781 száza­lékra dolgozott és az összteljesítmény 192 százalék volt. A harmadik nap a 254-es részleg tervét 280 százalékra teljesítette. Itt Martony elvárs cso­portja tünt ki 425 százalékos teljesít­ménnyel. A munkacsoport azonban a nyolc órai munkaidő után azzal az el­határozással, hogy teljesítse a köte­lezettségvállalást. tovább dolgozott. Huszonegy órát egyhuzamban: Itt is megmutatkozik a komáromi hajógyár munkásainak mély szeretete a Szovjet­unió iránt- Az önfeláldozó munka meghozta gyümölcsét, a kötelezettség­vállalást teljesítették. Szerdán a Duna vizére bocsátották az első személy­hajót, hogy itt folytassák a hajón be­lüli munkálatokat. A katiní erdőben a német fasiszta megszállók által meggyilkolt lengyel fogolytisztek kivégzése körülményeinek megállapítására és kivizsgálására alakított külön bízottság jelentése A moszkvai „Pravda" március 3-ki számában közölte annak a kü­lön bizottságnak a jelentését teljes szövegében t amely megállapította és kivizsgálta a fogoly lengyel tisz­tek német fasiszta megszállók ál­tali kivégzésének a körülményeit a katini erdőben. Ezt a jelentést a szovjet sajtó 1944 január 26-án tette közé. E jelentés így szól: A német fa. siszták és bűntársaik gonosztettei­nek megállapítására és kivizsgálá­sára alakított rendkívüli Állami Bizottság parancsára külön bizott. ság alakult, a fogoly lengyel tisztek német fasiszta megszállók általi, a katini erdőben Smolenszk mellett való agyonlövetése körülményeinek kivizsgálására és megállapítására. A bizottság tagjai a következők voltak: N. N. Burdenko akadémi­kus, a rendkívüli Állami Bizottság tagja, (a bizottság elnöke), Alexej Tolstoj akadémikus, a rendkívüli Állami Bizottság tagja, Nikolaj metropolita, a rer.kívüli Állami Bi­zottság tagja, A. Sz. Gundorov^ tábornok, az Össz-szláv Bizottság elnöke, Sz. A. Kolesnikov, a Vörös Kereszt és a Vörös Félhold társulat végrehajtóbizottságának elnöke, V. P. Potemkin akadémikus, az Orosz Szocialista Federativ Szovjet Köz­társaság közoktatásügyi népbiztosa, J. I. Szmimov, vezérezredes, a Vö­rös Hadsereg egészségügyi szolgá­latának főnöke és R. J. Melnikov, a szmolenszki kerületi végrehajtó­bizottság elnöke. A kitűzött feladatok teljesítésére a bizottság meghívta a következő bírósági orvosi szakértőket és fel­kérte őket az együttmunkálkodásra: V. I. Pozorovszkijt, a Szovjetunió egészségügyi népbiztosságának bí­rósági főorvos szakértőjét, a tör­vényszéki orvostan tudományos kí­sérleti intézetének igazgatóját, V. M, Smoljaninov, orvostudományi doktort, a második moszkvai orvos­tani intézet törvényszéki orvostani tanszékének vezetőjét, P. S. Szem­jonovszkijt, a Szovjetunió egészség­ügyi nézbiztossága törvényszéki or­vostani tudományos kísérleti inté­zetének vezető tudományos munka­társát, M. D. Svajkova, egyetemi magántanárt, a Szovjetunió egész­ségügyi népbiztossága törvényszéki orvostani tudományos kutató inté­zete vezető munkatársát, D. N. Vi­ropajev professzpr, ezredorvos, tá­bori főpatológust. A különleges bizottságnak nagy mennyiségű anyag állott rendelke­zésére, amelyet N. N. Burdenko akadémikus, a rendkívüli Állami Bizottság tagja és munkatársai és a törvényszéki orvosszakértök ter­jesztettek elő, aki& 1943 szeptember 26-án érkeztek Szmolenszkbe, köz­vetlenül felszabadítása után és elő­zetes vizsgálatot folytattak le azon gaztettek körülményeinek megálla­pítására és kivizsgálására, amelye­ket a németek elkövettek. , A külön bizottság a helyszínen megállapította, hogy Szmolenszk városától 15 kilométerre a viteb­szki országút mentén, a katini erdő területén az úgynevezett Kecske­hegyen 200 méterre a délnyugati or­szágúttól, amely délnyugati irány­ban a Dnyeper felé vezet, sírok vannak, amelyekben azokat a fo­goly lengyeleket temették el, akiket a német megszállók agyonlőttek. A külön bizottság intézkedésére és összes tagjainak és a törvény, széki szakértőknek jelenlétében fel­nyitották ezeket a sírokat. A sírok­ban nagyszámú holttestet találtak lengyel katonai egyenruhában. A törvényszéki orvosszakértök meg­állapítása szerint a holttestek szá­ma eléri a 11.000-et. A törvényszéki orvosszakértök, részletesen megvizsgálták a kiásott holttesteket és a sírol$>an a holt­testek mellett talált okiratokat és más tárgyi bizonyítékokat. A sírok megnyitásával és a holt­testek megvizsgálásával egyidejű­leg a külön bizottság a helybeli la­kosság soraiból több tanút kihall­gatott, akiknek vallomásai ponto­san megállapítják a németek által elkövetett gaztett idejét és körül­ményeit. A tanúk vallomásából a követke­zők állapíthatók meg: A katini erdő A katini erdő már régóta igen kedvelt hely volt, ahol Szmolenszk lakossága vasárnapi pihenőjét töl­tötte. A környékbeli lakosok a ka­tini erdőben szarvasmarháikat legel­tették és tűzifát gyűjtöttek az er­dőben. Ne m volt semmi tilalom, amely a belépést a katini erdőbe megtiltotta vagy korlátozta volna Ilyen volt a helyzet a katini erdő­ben egész a háború kezdetéig. Egé-

Next

/
Thumbnails
Contents