Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-06 / 56. szám, csütörtök

» 1952 március 6 UJ SI0 A nagymegyeri járás a Párt és a kormány határozatának teljesítéséért Megjavítva várják a gépek a losonci iraktorállomáson a tavaszí munkák megkezdését A nagymegyeri járási nemzeti bi­zottság széleskörű gyűlésen tárgyal­ta meg a Párt és a kormány a dol­gozók húsellátásának biztosításáról szóló határozatát. A határozat rá­mutat arra, hogy a mult év máso­dik felében hiányok voltak a hús­ellátás terén. A szocializmus fejlő, désének folyamán dolgozóinknak igényei napról-napra emelkednek. Napról-napra több és több húst fo­gyasztanak. Mezőgazdaságunk azon­ban még ma is az ipar mögött kul­log. Ezért mutatkoznak hiányossá­gok a húsellátás terén. Meg kell azt is állapítanunk, hogy a felmerülő ne­hézségek előidézésében a falu zsíros parasztjai igen nagy szerepet ját­sszanak. Ezeket a nehézségeket a nagyme­gyeri járásban kommunistákhoz méltón fogják kiküszöbölni. A járási pártszervezet a járási nemzeti bizott ság tagjaival karöltve fogott hozzá a hibák eltávolításához. Elsősorban is azt tartották fontosnak, hogy a CsKP határozatának jelentőségét meg'értes:vk a széles tömegekkel, mert munkájukat csak így koronáz­hatja siker. Ezért határozatuk első pontjában kimondták, hogy azokban a községekben, ahol még nincs magasabb típusú Egységes Földműves Szövetkezet, a nemze­ti bizottságok tagjai hívják össze gyűlésre a kis- és középföldműve­seket és a járási nemzeti bizott­ság valamelyik tagjának a jelen­létében megtárgyalják és elhatá­rozzák, hogyan és miképpen fog­janak hozzá a nehézségek kikü­szöböléséhez. Azokban a községekben, ahol már magasabb típusú EFSz működik, ezeket a gyűléseket a szövetkezet keretén belül tartják meg és külön megbeszélést folytatnak a kis- és középföldmüvesekkel. A helyi nemzeti bizottságok ter­melési bizottságokat fognak alakí­tani és ezek fogják irányítani a hiá­nyok kiküszöbölését, A helyi nemzeti bizottság titkárai háromnapos iskolázáson vesznek részt. jEzen megkapják a terv végrehaj­tásához szükséges irányelveket, meg­ismerkednek az agrotechnika leg­újabb vívmányaival, melyek segít­ségével kiküszöbölik a húsellátás terén mutatkozó hiányosságokat. Ez az iskola március 3-án kezdődik. A iskolán kötelesek megjelenni a zootechnikusok és az agroteohni­kusok is. A járási mezőgazdasági osztály külön ilyen szakiskolát tart az állami birtok munkásai részére a nagymegyeri állami birtok helyi­ségében. Ezen az iskolán megkapják az állami birtok dolgozói a konkrét útmutatásokat, melyek segítségével hozzáfoghatnak a feladatok teljesí­téséhez. A nagymegyeri járásban a szarvas marha állományban is hiányok mutatkoznak. Ezért az 1952-es év januárjától a tehénállományt járási viszony­latban 29 százalékkal emelik, vagy­is az 1952-es év végére 1517 te­hénnel kell többnek lennie, mint az elmúlt évben volt. Ezt a tervet úgy fogják végrehajtani, hogy nagy gondot fordítanak a fiatal üszők pároztatására. Ezért a zootechnikusok felelősek és a zootechnikusokat mint a helyi nemzeti tanács, mint az EFSz elnö­kei kötelesek munkájukban a leg­messzebbmenöen támogatni. A járási zootechnikusok kötele­sek február 29-re elkészíteni a be nem fedeztetett tehenek nyílvántartá \sát, amennyiben azok pároztatásra képesek. Ezenfelül kötelesek kimu­tatni a már pároztatott tehenek lét­számát. Külön nyílván kell tartani azoknak a meddömarháknak a lét­számát is, amelyek a januári pároz­tatás után meddők maradtak. Eze­ket a marhákat orvosi kezelésben részesítik. A zootechnikusoknak tö­rödniök kell azzal, hogy március 15-re minden tehén és üsző be legyen fedeztetve. Ezeknek a határozatpk­nak a betartásáért a helyi nemzeti bizottságok elnökei felelősek. Igen nagy gondot kell fordítani a tehenek mesterséges megtermékenyítésére is. Eddigi járási viszonylatban az át­lagos 74 borjú helyett 77 darabot kell felnevelni. Gondoskodni kell ar­ról, hogy a mesterséges megtermé­kenyítést megfelelő szakemberek végezzék. Amelyik tehénnél a mes­terséges megtermékenyítéssel nem tudnak eredményt elérni, annál ha­ladéktalanul természetes pároztatást kell alkalmazni, természetesen meg­felelő apaállattal. A tehenek és üszők egészség­ügyi ellenőrzése végett a járási zootechnikusok az összes közsé­gekben összeírják azokat a tehe­neket, amelyek két hónap alatt még nem párosultak, vagy több­szöri párosulás után sem szapo­rodtak. Ezeket a marhákat a já­rási állatorvos meg fogja vizsgál­ni és a teheneket vagy üszőket orvosi kezelésben fogja részesíte­ni. Fontos probléma az is, hogy az állatok élősrflya lényegesen emel­kedjék. Az 1952-es évben 403.5 kg „A" osztályú átlagos vágósúlyt kell hogy elérjenek egy marhánál, vagy pedig a válogatott minöségüeknél 20 százalékkal többet. Ezeknek a feladatoknak teljesítését szét fog­ják írni községekre és EFSz-ekre. Á szétírások úgy fognak történni, hogy mindenekelőtt, figyelembe ve­szik azt, hogy melyik g^zda rendel­kezik megfelelő minőségű és meny­nyiségü takarmánnyal. Hizlalásra azonban csak olyan marhát lehet átadni, amelyekét az állatorvos, vagy a zootechnikus megvizsgált. Az állatállomány növekedésével több istállóra lesz szükség. Ezért előre gondoskodni kell ar­ról, hogy a növekvő állatállomány részére megfelelő istálló legyen biz­tosítva. Ezért a járási nemzeti ta­nács funkcionáriusai a helyi nem­zeti tanács tagjaival meglátogatják a falusi gazdasá­gokat és meggyőzödnek arról, hogy nincs-e üres, vagy nem elég­gé kihasznált istálló birtokukban. Az állatállomány neveléséhez az is szükséges, hogy a borjúk elvá­lasztását szabályozzák. A globális terv végrehajtása meg­kívánja azt, hogy a nagymegyeri járásban az elválasztott borjú élősúlya a múltéhoz viszonyítva 2 kg-al emelkedjék, vagyis az elválasztott borjú súlya 65.6 százalékra fokozódjon. A vá­gásra szánt borjúkat csak a járási zootechnikus engedélyével lehet fel­vásárolni. Feladatuk lesz tehát a borjúk elválasztását és vágósúlyát szabályozni. Hogy ezek a tervek pontosan be legyenek tartva, szükséges a megfelelő takarmánybázisról gondoskodni Ezért az EFSz-ekben a vezetők ki fogják dolgozni a hizlalási tervet és megállapítják a birtokukban lévő takarmánymennyiséget. Ezenfelül az EFSz-ek és ahol nincs, a magán­gazdálkodók kötelesek a legelő­jüket felújítani és tisztítani. Hogy ez végre legyen hajtva, legelő­tisztító hetet fognak rendezni. még március 15-e előtt. Kötelezővé tették mind az EFSz-ek, mind a magángazdálkodóknak a zöldtakar­mány termesztését. A takarmányfer­melést és a takarmánymennyiség kihasználását a járási nemzeti ta­nács havonként ellenőrzi. A sertésállományban mutatkozó hiányokat a szovjet tapasztalatok segítségével fogják kiküszöbölni. Azon felül pontos nyilvántartást ké szítenek a járás területén minden sertésről, gondoskodni fognak a ser tések pontos pároztatásáról. Az anyadisznókat az ellés után legké­sőbb hát nap múlva be kell pároz­tatni. El'enőrzik, hogy március 15 ig minden egyes anyadisznó és 90 kg-on aluli koca be legyen fedeztet­ve. Az anyadisznók pontos nyilván­tartását havonként minden község­ben egyszer felülvizsgálják, ezért a járási nemzeti tanács 9. osztálya a felelős. Fontos az is, hogy megfelelő apaállatok legyenek a járásban. A járás területén 10 darab apa­állatra van szükség. Ezért gondoskodni fognak megfele­lő állatok kineveléséröl. A terv szerint a járásban átlago­san egy anyától 8 darab malacot kell felnevelni. Ezért az EFSz-ben malacneveldéket létesítenek, ahol a malacokat állandóan figyelik és nagy gondot fordítanak gyarapodásukra. A malacneveldéket állandóan tisztán kell tartani, mert csak így lehet egészséges állatokat felnevelni. Az itten felsorolt intézkedések fo­ganatosítása végett egyéneket bíz­tak meg a feladatok teljesítésének ellenőrzésével, mert a terv csak úgy lesz hatásos, ha nemcsak papiron fog szerepelni, hanem gyakorlatban is végre lesz hajtva. SZARKA ISTVÁN. A nagyabonyí szövetkezeti tagok túlteljesítik húsbeszolgáltatási kötelezettségüket A nagyabonyi szövetkezeti tagok az elmúlt évben százszázalékra ele­get tettek húsbeszolgáltatási kötele­zettségüknek. Az idén megmutatják az egyénileg gazdálkodóknak, hogy a kivetett feladatok nemcsak hogy teljesíthetők, hanem hogy azokat még túl is lehet teljesíteni. Ennek érdekében i minden egyes szövetkezeti tag el­vállalta, hogy egy-egy sertést ki­hízlal az EFSz részére. Ez azért szükséges, mert a szövetkezetnek nincs elég férőhelye, úgy, hogy esetleg veszély fenyeget­hetné a terv teljesítését. Véleményünk szerint hasonló ese­tekben más szövetkezet is tehetne ilyen lépéseket s akkor biztos, hogy Pártunknak és • kormányunknak a húsellátás megjavításáról szóló ha­tározatát teljesíteni lehet. KOVÁCS IREN és SZABÓ MARIA, Nagyabony. Hogyan szabotálja a feledi kulák pártunknak és kormányunknak a húsellátásról szóló határozatát Nemrég a rimaszombati járási nemzeti bizottság megbízásából Fe­leden jártam, ahol a következő ku­lákturpiságról sikerült tudomást szereznem. Pálos Gyula 20 hektár földdel ren­delkezik, de állatállománya nincs. PáljS Gyuláról ismeretes, hogy a régi időben állatállománya megha­ladta a 30 darabot. Mint az ilyen „jómódú gazdák", minden módot felhasznált a kisföldmüvesek kiszi­polyozására. Abban az időben a ku­lák még a földjeit is rendesen meg­művelte, de ma, amikor földterüle­téhez viszonyítva botrányosan ke­vés állatot tart, nem csoda, ha föld­jei trágyázatlanul maradnak. A kulák szabotálásával más célt is követ. Tudja jól, hogy milyen fon­tos kérdés közellátásunkban a hús­termelés s éppen ezért hanyagolja el álláttenyésztését. A jegenyefák azonban nem nőnek az égig s nem engedjük meg, hogy a kulák spekulánsok úton-útfélen szabotálják a reájuk rótt feladatok teljesítését. RÉTI ISTVÁN, Rimaszombat. A tavaszi napsugár melege nap­ról-napra változást hoz a határ ké­pére. A fehér hólepel lassan eltűnik, itt-ott már kikandikál a fekete zsí­ros föld, amely csak azt a pillanatot várja, hogy vidám pöfögéssel meg­jelenjenek az acélparipák s munká­juk nyomán termékennyé váljék a föld. Ezek az acélparipák Zetorok, Skodák, Sztalinyecek, bizony már tü­relmetlenül várják, hogy kikerülje­nek a „kórházból" a javítóműhely­ből. Elég hosszú volt a tél. Javító* műhelyben kellett nekik állni, bizony már kikívánkoznak a kellemes, friss tavaszi levegőre . .. A losonci traktorállomás szerelő­műhelyében most végzik az utolsó javításokat a traktorokon. A trak­torok ugyaíTmár átestek a főjavítá­son, de közben vagy fuvarozásra, vagy valamilyen alkalmi munkára használták őket s ezért mielőtt a ta­vaszi munkák megkezdődnének, gondos vizsgálat alá veszik őket. Mégegyszer átnézik a gyújtási be­rendezéseket, a differenciált és min­den egyes alkatrészt, s ahol szüksé­ges, ott elvégzik a javítást. — Tudatában vagyunk annak, hogy csak akkor lesz eredményesebb a termés, s akkor lesz jobb a mi sor­sunk is, ha miden traktor, minden borona zavartalanul, hiba nélkül dol­gozhat a tavaszi vetésnél, — mond­ja Mucha JFános vasesztergályos. Lelkesen ég büszkén beszél mun­kájáról Mucha János. Hangsúlyozza, hogy amióta normák szerint dolgoznak, javult a munkafegyelem a szerelő­műhelyben. Mindenki tudja miért dolgozik s értékelni tudják a mun­kát, mert a ledolgozott munka­mennyiségek után becsületes jutal­mazást kapnak. Mucha János is havonta feljön 4—5000 koronára. Szereti is munká­ját. Elégedetten beszéli, hogy meny­nyire boldog akkor, amikor valami­lyen alkatrészt, csapágyat, vagy ehhez való gyűrűket saját maga el­készít. Csak egy a panasza, hogy a régi, használt csapágyak, ott hevernek az udvar egyik sarkában kihasz­nálatlanul. Nagy szükség volna rájuk, különösen olyan esetben, amikor előfordul, hogy pillanat­nyilag nincs raktáron megfelelő csapágygyűrű. Ilyenkor jó volna h a engedélyeznék, j hogy az öreg, elhasznált kopott csapágyból ő sajátmaga formálná ki a szüksé­ges alkatrészeket. — Igaz, hogy a hatalmas építke­zésekhez, amelyek hazánkban foly­nak, szükség van nyersanyagra s ezért gyűjtjük össze, de épp úgy szükséges az is, hogy a traktorok a tavaszi munkákhoz egytől-egyig üzemképesek legyenek — fejezi be Mucha János. A szerelőműhely CsISz-tagjai szép eredményeket értek el a téli ja­vítási időszak alatt. Kötelezettséget vállaltak, hogy a traktorok javítá­sát a tervezett időnél tíz nappal ha­marább befejezik. Ez ugyan nem si­került, mert egyes alkatrészek hiá­nya miatt nem tudtak haladni a i munkákkal. De a lendületes munka j mégis meghozta gyümölcsét, mert a ! tervezett időnél 5 nappal előbb be­! ' fejezték a Zetorok javítását. A kovácsműhely dolgozói is annak ellenére, hogy keveeen vannak, még­; la igyekeztek a javítással/ Az okít; nagyobb része már kija­vított állapotban, az udvaron szép sorba várja a munka megkezdését. Vannak ugyan még ekék, amelyeket ki kell javítani, de most mivel kü­szöbön áll a tavaszi vetés, szüksége­sebbnek találták, ha a boronákat veszik tüzetes javítás alá. A leghátramaradottabb műhely a cséplőgépjavítók műhelye. Az is igaz, hogy a munkához való viszony is a cséplőgépjavító-műhelyben a legrosz­szabb. A szakemberek kedvetlenül dolgoznak. Hiányzik a munkalendü­let. De megvannak ennek is az ala­pos okai: laza a munkafegyelem. A szerelők nem dolgoznak normákra. Ez kárára van a traktorállomásnak 'és a szerelőknek is. Míg a traktorjavítóműhely dolgo­zói megelégedetten beszélnek munkájukról, addig a cséplőgép­javítóműhely dolgozói keveslik fi­zetésüket és kifogásolják, hogy miért tudnak a többi műhelyben többet keresni mint ők. Az egész dolog könnyen magyaráz­ható. Míg a javítóműhelyben nor­mák szerint dolgoznak és minden szerelőnek megvan a maga kisza­bott munkája, addig a cséplőgép­javítók ide-oda kapkodnak. Nincs meg a helyes munkabeosztás. Hogy megjavuljon a munkafegyelem a cséplőgépjavító-műhelyben, szüksé­ges, hogy bevezessék a normákat, így aztán minden szerelő tudni fog­ja miért dolgozik s miért érdemel becsületes jutalmazást. Ha ez rövidesen megvalósul a lo­sonci traktorállomás minden szere­lője megelégedetten beszélhet mun­kájáról és nagyobb lendülettel fog­hat hozzá a gépek lelkiismeretes ja­vításához. MÉRY FERENC A peredí traktorosbrigád tagjai kötelezettségvállalásokkal készülnek május elseje méltó megünneplésére Mi, a peredí 6. számú ifjúsági traktorosbrigád tagjai május elsejé­nek tiszteletére szocialista kötelezett­séget vállalunk a tavaszi munkák sikeres elvégzésére. Kötelezettség­vállalásunk a következő pontokból áll: 1. Megrövidítjük a tavaszi mun­kák idejét 25 százalékkal. 2. A tavaszi munkákban felhasz­náljuk a szovjet tapasztalatokat és agregátokkal fogunk dolgozni. 3. A gépek és szerszámok rendes karbantartásával elérjük azt, hogy a tavaszi munkák alatt a mi hibánk­ból egy gépet sem kell kivonni a munkából. 4. Az elvégzett munkákat grafi­kon szerint mindennap ellenőrizzük. 5. Jól végzett munkával meggyőz­zük az egyénileg gazdálkodó kis- és középföldmüveseket a közös gazdál­kodás előnyeiről. . 6. Ä föld példás megművelésével, az agrotechnika vívmányainak fel­használásával odahatunk, hogy a peredi III. típusú EFSz a tervezett hektárhozamot necsak elérje, hanem túl is haladja. 7. Aj tavaszi munkák elvégzésé- v hez tervezett üzemanyag 6 százalé­kát megtakarítjuk. A . fenti pontokban egyidejűleg versenyre hívjuk ki a vágsellyei traktorállomáshoz tartozó összes brigádokat, valamint a nyitrai ke­rület traktorosbrigádjait. Előre a tavaszi munkák gyors elvégzéséért, a világbéke megszilárdításáért! Az ifjúsági brigád tagjai­^ nak nevében: POZSONYI L. Brigádvezető, Pered. Zakál Ferenc versenykihívása Szlovákia minden traktorosához Zakál Ferenc a nemesócsai trak­torállomás traktorosa versenyre hív­ja ki Szlovákia minden traktorosát a kővetkező pontokbein: 1. Az egyes munkák időelőtti el­végzése, 2. A munkák jó minősége, 3. A traktorok karbantartása, 4. Üzemanyag megtakarítás. Zakál elvtárs a versenykihívást a februári győzelem negyedik évfordu­lójának tiszteletére tette. Célja az, hogy versenykihívásával hozzájárul­jon a traktorállomások munkájának megjavításához és ezen keresztül az ötéves terv negyedik évének mielőb­bi teljesítéséhez. PONGRAC KÁLMAN, ­a nemesócsai traktorállomás politikai vezetője.

Next

/
Thumbnails
Contents