Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-05 / 55. szám, szerda

6 1952 március 5. A CSEMADOK HÍREI A bátorkeszi dolgozók jó munkája Sok faluban még nincsen megfelelő kultúrotthon. A színielöadásra készülő helyicsoport tagjai magénlakásokban, vagy 'tantermekben kénytelenek megtartani a próbákat. Természetes, hogy ilyen helyeken a kultúrterem hiánya nagy befolyással van az előadás színvonalára, sőt az egész kultúrcsoport működésére is. Nem fejthetnek ki alapos munkát, nem tölthetik be hivatásukat a szooialista kultúra terjesztésében olyan mértékben, mint azok a csoportok, melyek rendes helyiségekkel rendelkeznek. Ezeknek a helyi csoportoknak igyekezete különösen nagy elismerést érdemel, mert munkájuk során komoly nehézségekkel kell megküzdeniök. így volt ez Bátorkeszin is. Az aránylag nagy községben ezelőtt senki sem törődött a kultúrház építésének kérdésével. A község volt elöljárói, nagy részben kulákokból tevődtek össze, inkább a saját előnyüket nézték, mint a közösség érdekeit. Nekik így volt jobb. Nem sokat törődtek a kultúrával. „Aki szórakozni akar, mondták, menjen a kocsmába mulatni". A falu fiatalsága de az idősebbek nagy része is érezte, hogy ez így nincsen rendjén- Segítettek magukon úgy, ahogy lehetett. A felszabadulás után azonban mindjobban érezték, hogy a lakosság rohamosan fejlődő kultúrális színvonala mindnagyobb igényessége a szocialista kultúra iránt elkerülhetetlenné teszi a kultúrotthon felépítését. 1951 tavaszán egy népgyűlésen Száraz elvtárs, a helyi Nemzeti Bizottság elnöke javaslatot tett egy ki nem használt épület megfelelő rendbehozására, mely így a falu kultúréletének középpontjává, otthonává válna. A javaslat nagy visszhangra talált. a lakosság között. A tömegszervezetek tagjai egyhangúan felajánlották a segítségüket. A tömegszervezetek 500 brigádóra ledolgozását vállalták- A falu többi lakosa fejenként 16 órát vállalt Ezenkívül a szövetkezeti tagok jármüveket is felajánlottak az anyagszállítás lebonyolítására. örömmel fogtak az építéshez s a lelkes munka eredményeképpen pár hónap leforgása alatt elkészült az épület. A kultúrházat színpaddal ós mozigéppel felszerelték és február 25-én átadták rendeltetésének. Az ünnepélyes felavatásra összegyűlt csaknem a falu egész lakossága. A 800 ülőhellyel rendelkező - nézőteret zsúfolásig megtöltötték. Akiknek nem jutott ülőhely, azok állva nézték végig a gazdag műsort, de el nem mentek volna a világért sem. A színpad előtti kis térségen pirosnyakkendős úttörők színes csoportja sorakozott fel. A himnusz eléneklésével nyitották meg a gyűlést. Ezután Ruszina elvtárs szlovák nyelven tartotta meg bevezető beszédét, majd Száraz elvtárs, a helyi Nemzeti Bizottság elnöke szólott a megjelentekhez, végül a Csemadok járási titkára, Bábindel elvtárs üdvözölte a jelenlevőket. A megnyitó beszédek után a polgári iskola énekkara magyar, szovjet és szlovák dalokat énekelt és magyar néptáncot mutatott be, az elemi iskola tanulói pedig népjátékkal szerepeltek s a Csemadok énekkara mozgalmi dalokat énekelt. Szép orosz táncot táncoltak Rigó Agi és Tóth Etel. Ezután „A pacsirta" című színdarabot játszották le, amely világosan megmutatta a közönségnek a falu nyakán élősködő kizsákmányolók, a kulákok igazi arcát- Végül humoros jeleneteket adtak elő a nézőközönség nagy tetszésére. A bátorkesziek kifogástalan kultúrmunká.járól példát vehet a többi Csemadok-szervezet is. A kultúrjelenetek betanításában nagy segítségére voltak a bátorkeszi tanítók is. Külön kell megemlítenem Peszeki Jánost, aki fáradtságot nem kímélve este, munkája után foglalkozott a színjátszó csoporttal. Peszeki János ezzel bebizonyította, hogy a tanítóknak igenis van idejük a kultúrmunkába is bekapcsolódni. A bátorkeszi kultúrház felépítése megmutatta, hogy falvainkban a szlovák és magyar dolgozók együttműködésével és szervezett jó munkájával el lehet hárítani az összes akadályokat, amelyek a szocialista kultúra elterjedését gátolják. Pintér Ilona Megkezdődött a népművelési munka Keszegf'alu-Szigeten is Mint keszegfalu-szigeti népmüve. lési megbízott örömmel jelentem, hogy nálunk is alakulóban van a Csemadok helyiszervezete. Településünk mindössze 100 házat számol, szétszórtan a Vág—Duna balpartján 5—6 km távolságra esik még a legközelebbi kultúrközpont is. A népművelési munka itt igen nehéz. A természet hatása korántsem olyan az emberre, mint a város, gyár, vagy egy szocialista falu mindennapi élete. Ennek ellenére hosszadalmas munka után sikerült településünk lakosságát meggyőzni arról, hogy népi demokratikus rendszerünk a népképviselet igazi, szo- | cialdsta államformája- Csak ezen az úton haladhatunk népünk biztos és boldog jövője felé. Nem maradhatunk el mi sem, számunkra is boldog jövőt jelent a népi demokrácia. Ezért elhatároztuk, hogy megalakítjuk a helyi Csemadok szervezetét. Ezen keresztül akarjuk településünk minden egyes tagját meggyőzni arról, hogy helyes az az út, melyet Lenin és Sztálin elvtárs mutatott nekünk. Kultúrmunkánkkal részt akarunk vállalni a munkásosztály nagy harcából, amely a szocializmuson keresztül a kommunizmushoz vezet. Hogyan valósulnak meg a Csemadok népszerű tudományos előadásai Januárban a Csemadok megkezdte a népszerű, tudományos előadásokat, hogy bebizonyítsa a magyar dolgozóknak, hogy igenis érdemes Csemadok-tagnak lenni, mert a Csemadoknak nemcsak az a hivatása, hogy szórakoztató színdarabokkal nevelje tagjait, hanem az is, hogy megismertesse őket a valósággal, a szocialista tanok igazságával. A Csemadoknak az a feladata, hogy minden magyar dolgozóból müveit és öntudatos embert neveljen, mert csakis öntudatos dolgozóval lehet íij országot felépíteni, — mondotta Lenin elvtárs is. Be kell vallani, hogy a besztercebányai kerületben az első tudományos előadást sok helyen gyérszámú hallgatóság előtt, tartották meg, mégis ahol híre' ment ezeknek az előadásoknak, ott a hallgatók száma egyre növekedett. Bizonyos, hogy a második tudományos előadás, amely a „talaj életét" fogja ismertetni a kis- és középparasztsággal. sokkal nagyobb sikereket -ér el. Bár az előadásokat még csak a mult hónapban kezdtük meg, mégis a besztercebányai kerület járásaiban 90%-ban megtartották az előadást. Sokhelyütt igen élénk és szép viták fejlődtek ki. így például a rimaszombati járásban, Mezötelkesen, a losonci járásban Jelsőcön és Vilkén, a kékkői járásban Kővárban, stb. Az előadók sorába a Csemadok járási titkárai is bekapcsolódtak és minden igyekezetükkel és tudásukkal igyekeztek az előadás szellemi színvonalát emelni. Ebben a munkában ki kell . emelni a kékkői járásban működő Rados Pál titkárt, és a rimaszombati járási titkárt, Vas Ferencet. Természetesen a, többi titkár sem pihent babérjain, így Bodnár Béla, Jánosdeák László a tornaijai járásban, és az ipolysági járásban Szépe Gábor, továbbá Tárics Ferenc a füleki járásban, Gőgh László a kékkői járástan, és a fiatal Szabó Géza kultúrtárs a losonci járásban. Mindezek a kultúrtársak Viem riadtak vissza semmiféle nehézségtől és minden tudásukat, képességüket kifejtve, U J SZO 2 ôlúíL!Lôkôľ(Lutk az á( élet iiiííktUjei Maxim Gorkij, a nagy orosz író, keresetlen szavakkal így fejezte ki magát, mikor a könyvről, az olvasás szeretetéről beszélt; — „Minden ami jó van bennem, a könyvnek köszönhetem." Ezek az egyszerű, de sokatmondó szavak számunkra azt jelentik, hogy a szocialista társadalomért folytatott harc során népünk nevelésénél oda kell hatnunk, hogy jó könyv segítségével is biztosítsuk népgazdaságunk sikereit. Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha dolgozóink kezébe jó könyveket adunk, ha megszerettetjü velük a könyveket, ha megtanítjuk őket az olvasás művészetére és így új embereket nevelünk belőlük. Október egyik estéjén egy kis tereferére ültünk össze Jáaz bácsiéknál. Vidáman folyt a azó. Hol erről, hol arról, beszélgettünk. Az öreg Jász bácsi — ki egyébként csendes. szavú, de évtizedek óta kemény harcosa a nagybalogi pártszervezetnek — csöndes figyelemmel hallgatta a beszélgetést. Va

s Zoli, a mosolygós ^kékszemű, árvánmaradt kisparaszt ifjú és a hevesen vitatkozó Jász Pista egyszercsak az olvasásra fordították a szót. Az öreg Jász bácsi is beleavatkozott a vitába — Hát Zoli, én mondom, hogy te nem nagyon olvasol! — Jó, j 5 • • • Sok volt a munka. Majd a télen! — Meglátjuk ... Tudhatod, a pártszervezet könyvtára nálam van. Válogathatsz. —. Biztos meg van az „Uj barázdát szánt az eke", —szóltam közbe. — Azt olvasd el! — Megvan! — szólt helyeslőleg Jász bácsi és miután feltette szemüvegét rövid keresgélés után asztalra tette a könyvet. Vas Zoli megkezdte az olvasást. Ezentúl még mindég a könyvről beszélgettünk. Megtörtént,' hogy Vas Zoli még rövid, utcai találkozásunk alkalmával is Davidovról, a kolhozt szervező kommunistáról beszélt. Egyszer elém állt: — No képzeld, hát megverték! — Kit? — Ejnye! hát Davidovot! így formálta, alakította a könyv, az olvasás Vas Zoltán gondolkodását, érzésvilágát. November elején, amikor a Szovjetbarátság Hónapjára készülődtünk, tanítói értekezletünkön beszámoltam erről. Megvitattuk a lehetőségeket és elhatároztuk, hogy a könyvkiállitással párhuzamosan megszervezzük az olvasókört is. Nehéz fela.daä voltu Nagyon nehezen ment a szervezőmunka. Csak a személyes beszélgetések útján értük el azt az eredményt, hogy olvasókörünk megkezdte a munkát. Természetes ebbe a szervezőmunkába a tanítókon kívül másokat is bekapcsoltunk. így értük el azt, hogy november hówap folyamán mind a ma gyar, mind a szlovák olvasókört megszerveztük. Olvasóköri munkamódszerünk eleinte nem volt a legjobb. Később azonban megtaláltuk a helyes módszert és így a kezdeti nehézségeket leküzdve sikerült állandósítani az olvasókör működését. Még azok a dolgozók is, szívesen járnak az olvasókörbe, akik Rimaszombatba járnak dolgozni és csak az esti autóbusszal érkeznek haza munkahelyükről. Egy-egy' olvasóköri este körülbelül így zajlik le: Sajtóbeszámolóval kezdjük. Természetes erre mindig más és más készül fel. Ez a sajtóbeszámoló nem egyszerű újságfelolvasás, hanem a sajtóban megjelent cikkek megbeszélése. Ezen a té^en különösen Molnár Tibor elvtárs ért el jó eredményt, mert szinte irányítja a megbeszélést. A sajtóbeszámolók folyamán különös érdeklődéssel beszéltek elvtársaink az egyiptomi zavargásokról, a szovjet diplomácia ügyes és kitartó békeharcáról, építkezéseinkről és arról, hogy az Uj Szó milyen tárgyilagossággal leplezi le az előforduló hibákat. Ezután az előző héten olvasottak összefoglalása következik. De korántsem iskolás módon. Egyszerűen feltesszük a kérdést; Hol is hagytuk abba, Elvtársak? — Nagyon jó ez így, mert a résztvevők önmaguktól beszámolnak az előző részekről. Gyakran előfordul, hogy kiigazítják egymást. Szinte versenyeznek abban, hogy ki emlékszik vissza pontosabban az elolvasott részekre. A felolvasás a legszebb része az estének. Mindenki figyel. A felolvasó érzi, hogy az emberek teljes lelkületükkel figyelik minden szavát. Utána megbeszélés következik. Eleinte elvtársaink csak a könyv szereplőinek jellemvonásairól beszéltek. Később már cselekedeteiket is bírálták. így lassan kialakult a megbeszélésnek az a formája, melyben a regény politikai tartalmát vizsgálgatják és próbálgatják azt összehasonlítani a mi viszonyainkkal. Jankovics elvtárs például így vetette fel a kérdést: — Helyes volt-e Gremjaosdj Logból kitelepíteni a kulákokat? Farkas elvtárs, hozzátette: — Vájjon szükséges lesz-e nálunk hasonló intézkedésre? Nagyon érdekes vita alakult ki az osztályharc problémájá körül is. Pál elvtára szerint nálunk a hivatalos intézkedések osztályharc jellegűek és így nem eshetünk túlzásba, mint Nogulnov. Lakató elvtársnö szerint állandóan élesíteni kell az osztályharcot, hisz maga Dávidov is azt tette. Kitűnőek ezek a megbeszélések. Sokat tanulnak így az emberek. Felismerik saját községük problémáit és megtanulják a könyv alapján a tennivalókat is. j Az estéket a fiatalok énektanulással és tánccal fejezik be, az idősebbek pedig folytatják a beszélgetést Davidovról, Nagulnovról, a kolhozról, a szövetkezetről. Rendszerint már éjtszaka van, mire elcsendesedik az iskola és hazatérnek. Az ilyen rendszeres munkának már mutatkoznak az eredményei is. Ezek persze még nem nagyok, mégis bizalommal töltenek el bennünket, mert tudjuk, hogy a dolgozók átnevelése megindult. Ezek az olvasóköri esték új harcosokat, új építőket nevelnek. Vas Zoltán kisparaszt ifjú ma már öntudatos horcos. A tervszétíró bizottság munkáját ő vezette. Jó munkát végez. A járási bizottság változtatás nélkül jóváhagyta Nagybalog vezetési és állatnevelési tervét. Most pedig a község pontos kataszteri kimutatásának készítését is magára vállalta. — Ez mind fontos harci feladat — szokta mondani. — Miért? — kérdem. — Hát Da•idovnak nem az volt az első tennivalója, hogy megnézze a gazdaságok kimutatását és a terveket!? — feleli. — De a legszebb feleletet akkor adta, amikor januárban Gesko elvtársnak, a pártelnöknek bejelentette: — Be szeretnék lépni a Pártba. Kommunista akarok lenni. Ugy könnyebb lesz dolgozni. Másik eredményük az, hogy felébresztettük az emberekben az olvasás szeretetét. Sokan szenvedélyes olvasókká váltak. Znám elvtárs, már elolvasta a „Távol Moszkvától" című könyvet, most kezdte meg az „Acélt megedzik" olvasását. Fodor Jolka Polevoj „Egy igaz ember" című regényét. Farkas elvtárs Aragon „Kommunista ember" című könyvét olvasta. Sokan olvassák Pavlenko, Fagyejev és Fucsík könyveit. A könyv, az olvasás pedig napról napra alakítja, formálja az embereket. Vas Zoltán mellé mások is felsorakoznak majd. Uj emberek alakúinak munkánk nyomán. Tettrekész, harcos, igaz emberek. Munkánkban vannak még hibák és hiányosságok is. Ilyen például az, hogy egyes tagok nem járnak rendszeresen az olvasókörbe. Ezeket személyes beszélgetéssel, meggyőzéssel próbáljuk bevonni a rendszeres munkába. Igen nagy hiányosságunk az, hogy kevés nő látogatja olvasókörünket. Jobban meg kell ismer, nünk a helyi viszonyokat, hogy megoldhassuk ezt a problémát. Az is hiba, hogy kevés útmutatást, segítséget kapunk. A járás még egyszer sem látogatta meg olvasókörünket. De megbirkózunk ezekkel a nehézségekkel! Olvasóköri munkánkat állandóan tökéletesíteni fogjuk, mégpedig úgy, hogy tervbevettük a sajtószemle kibővítését és népszerűsítését. Azt akarjuk, hogy a Nemzeti Bizottság tisztviselői és a gépállomás nálunk tartózkodó brigádjának dolgozói minden nap sajtószemlével kezdjék napi munkájukat. Az olvasóköri munka folyamán akarjuk községünkből kinevelni a sajtó számára az új munkáslevelezöket. így működik nálunk Nagybalogon az olvasókör. Mi, új életet építünk — nekünk erőseknek és legyőzhetetleneknek kell lennünk. Az űj élet, — az új embereké. A müveit, öntudatos, erős embereké. Az olvasókörök célja, feladata ezeket az új embereket kinevelni. Hrubják Emil. KÖZMŰVELŐDÉSI HÍREK. Mohamed Mehdl Aljavahirl iraki költőt, a Béke Világtanács tagját, az iraki rendőrség börtönbe vetette éleshangú versei miatt, melyekkel könyörtelenül támadta a korrupciót és az iraki népet az imperialistáknak kiszolgáltató politikusait. Irakban és egész Közép-Keleten széleskörű tömegmozgalom indult a költő kiszabadításáért. • „Szavakkal a fegyverek ellen" címen Münchenben igen érdekes békeharcos kiadvány jelent meg. A könyv „Költők a békéért" és „Festők a háború ellen" című részesei Berthold Brecht, Hermann Hesse, Ludwig Renn, Reinhold Sohneider, Johann Tralov, Georg tagtoborzással Kötötték egybe ezeket az előadásokat. Az érdeklődés, amely ezeket a tudományos előadásokat kíséri, azt bizonyítja, hogy a magyar (dolgozók megértették Bacílek elvtárs szavait, aki azt mondotta: „Ha foglalkozunk a magyar dolgozók nevelésével, szocialista színdarabok, és tudományos előadások útján, olvasó körök megszervezésével, könynyebb lesz élnünk és építenünk azt a hazát, ami ma már a dolgozók hazája." Mindezt a magyar dolgozóknak szívükbe kell vésniök és fokozottabb és becsületesebb munkával kell odahatniok, hogy szocialista hazánkat minél előbb felépítsék. KONCZ BÉLA, Losonc. Schwarz és Stephan Hermlin költeményei, valamint Käthe Kollwitz, Ottó Dicks, Theo Ottó és Pablo Picasso festményeit tartalmazzák. * Phenjanban földalatti színházat építettek a koreai bányászok. A színház ötven méterre van a föld alatt. * Mintegy száz eddig ismeretlen Mendelejev kéziratot fedeztek fel a Szovjetunióban, melyekből kitűnik, hogy Mendelejev, az elemek periodikus rendszerének megalkotója korszakalkotó megállapításait 30 évvel előbb tette, mint eddig hitték és hogy 1869-ben nemcáak az atomvolumennek az atomsúlytól való periódikus függésére jött rá, hanem ennek a függőségnek grafikai görbéjét is megrajzolta. • Meghalt Konstantin Petnakov kiváló bolgár realista író. Petnakov regényei a bolgár falu életét ábrázolják a földesúri kizsákmányolás idején. Az új bolgár irodalom nagyra értékeli Petnokovot és sokat tanul munkáseágából.