Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-04 / 54. szám, kedd

3952 március 4 A tallósi állami gazdaság tehéngondozóinak versenykihívása Mi, a tallósi állami gazdaság te. héngondozói elfogadjuk a jánostele­ki tehéngondozók versenykihívását s egyben mi is versenyre hívjuk ki Szlovákia minden állami gazdaságát a tejhozam fokozásában. Y rállaljuk, hogy a tehenek átlagos tejhozamát 13 literre fokozzuk a lehető legma­gasabb zsírtartalom mellett. A verseny feltételei; egy fejő 15 tehenet fej, mégpedig kézzel, és gé­pesítetlen istállóban. A versenyben becsületesen meg­álljuk a helyünket. Felhasználjuk a szovjet állattenyésztők tapasztala­tait. Igy harcolunk azért, hogy dol. gozó népünk asztalára mennél több tej kerüljön. A tallósi állami gazdaság fejői és etetni nevében: TÁNCOS ISTVÁN A tanyi szövetkezeti tagok felkészülnek a tavaszi munkákra Szövetkezeti tagjaink és az álla­mi birtokok dolgozói, de a kis- és középföldmüvesek is nagy megér­téssel fogadták a Pártnak és a kor­mánynak a tavaszi munkák gyors és jó elvégzéséről szóló határozatát. Minden percet felhasználnak, hogy az e határozat által kitűzött felada­tokat teljesíteni tudják. A tanyi III. típusú EFSz tagjai ennek a kérdésnek már több tag­gyűlést szenteltek. Elsősorban a tervre összpontosítják figyelmüket. A tavaszi munkák tervét egészen részletesen kidolgozták. Az állandó munkacsoportok összeállítása nagy­jában az idén is olyan lesz, mint tavaly. Az egyes csoportok felada­tai azonban lényegesen megnöve­kedtek a tavalyihoz viszonyítva. A csoportokat osztagokra osztot­ták, sőt egyes növényfajtáknál egyes személyekre is. A cukorré­pánál például a táblát 20 áros részekre osztják. A szövetkezeti tagok, ki-ki a maga részén, el­végzik az összes répamunkákat. Ez a munkamegszervezés nagyszerű alapot nyújt a szocialista munka­verseny kifejlődéséhee, valamint a szövetkezeti tagok kezdeményezése érvényesüléséhez és az igazságos jutalmazás előfeltételei biztosításá­hoz. Hasonlóképpen szervezték meg a munkát a kukoricánál, a dohány­nál, stb. A tanyi szövetkezeti tagok az agrotechnikai intézkedésekkel is na­gyon komolyan foglalkozniuk. Elha­tározták, hogy az összes árpát és a lent keresztsoros ve­tési módszerrel vetik el. Az őszi vetéseket a tavasszal megöntözik trágyalével. Az ősz folyamán már megtrá­gyáztak 85 hektár búzát és 21 hek­tár rozsot, valamint 53 hektár he­rét. Február 28-án megkezdték a burgonya elöcsíráztatását is. Az elöcsiráztatásban eddig még nin­csenek semmilyen tapasztalataik, ennek ellenére az idén két hektáron kísérleteznek vele. A füvesvetés­forgót még az elmúlt évben beve­zették. Az elvek betartásáról az idén sem feledkeznek meg. Igy az­tán minden évben több 10 hektár földet javítanak meg. A tavaszi munkákra már össze­állítottak egy vetőagregátot, hogy a vetést mennél előbb el tudják vé­gezni. A növénytermelési csoportok, Farkas Gyula és Fitos Ferdinánd csoportja versenyezni fog egymás­között a magasabb terméshozamok elérésében. Az egyes csoportok ke­retében az osztagok és egyének kü­lön-külön is versenyt folytatnak. Ez a módszer különösen a cukorrépá­nál, kukoricánál, dohánynál és a zöldségtermelésben válik be. A növényi termelés dolgozóinak példáját követik az állattenyésztés­ben dolgozók is. Az állatgondozók elvállalták, hogy március 1-től kez­dődőleg naponta háromszor fogják fejni a teheneket és így hat literről legalább nyolc literre fokozzák a napi tejhozamot. Ennek következ­tében a szövetkezet a terven felül naponta 120 liter tejet bocsáthat közellátási célokra. A párkányi EFSz-ben 111 korona jutott munkaegységenként A párkányi Egységes Földműves Szövetkezet tagjai február 23-án tartották évzáró gyűlésüket. Ez ünnepi alkalommal mérlegelték az eddigi eredményeket. Egy munkaegységre 111 korona jutott. Különös gonddal tárgyalták meg az 1952-es év tervét. Mindenek­előtt a tavaszi munkák tervére összpontositetták figyelmüket. A tagok végi n ;iallgatták Kovács István beszámolóját, aki visszate­kintésként ismertette a szövetkezet megalakulását és kezdeti nehézsé­geit. Külön megemlítette Benke Vincét, akinek fáradhatatlan mun­kája nélkül a párkányi EFSz aligha tudott volna előrehaladni. Bizony, voltak idők, amikor az egész szövetkezetben csak 13-an dol­goztak, de ez a 13 ember olyan tzívós és kitartó munkát végzett, hogy nagyobb hibára nem kerül­hetett sor. Később aztán nagy segítséget ka­pott a párkányi szövetkezet Kovács elvtárs személyében, aki mindig jó példával járt elöl a munkában. Ezután a Pártnak és a kormány­nak a húsellátás megjavításáról szóló határozatát tárgyalták meg az ülésen. A tagság megértette a húsellátás jelentőségét. Kötelezett­séget vállalt, hogy a tőle telhető legnagyobb mértékben fogja az állatállományt fokozni és beszol­gáltatási kötelezettségének min­denben idejében eleget tesz. Az EFSz épitkezési dolgozói még azt is vállalták, hogy a tavaszi munkák megkezdése előtt befejezik a megkezdett épít­kezési munkákat, hogy a megja­vított épületekben minél előbb el tudják helyezni a szarvasmnrhu­és sertésállományt. Az évzáró gyűlés végén a tagok javasolták a IV. típusú munkamód­szerre való áttérést. Több hozzá­szólás után a közgyűlés abban álla­podott meg, hogy a legközelebbi taggyűlésen határozatot hoznak a IV. típusú munkamódszerre való | áttérés kérdésében. I LUKACS SÄNDOR. Csata. Tanulással a többtermelésért. Szocialista hazánkban nemcsak a fiatalok tanulhatnak, hanem lehe­tővé vált az idősebbek számára is, hogy behozzák a mult hibái által okozott hiányosságokat, hogy tanul­hassanak. A várkonyi állami gaz­daságon is megrendeztek egy egy­hetes politikai iskolát, amelyen a gazdaság vezetői, és a csoportveze­tők vettek részt. A tanfolyamon a járási pártve­zetöség és a forradalmi szakszerve­zet kiküldöttei adtak elö. Mi, akik résztvettünk ezen az iskolán, soha­sem hittük volna, hogy egy hét alatt iennyi mindent meg lehessen tanulni. Megismerkedtünk a leni­nizmus alapjaival, a jelenlegi kül­I politikai helyzettel, közelebbről ' megtárgyaltuk azt a hatalmas har­cot, amelyet a viiág dolgozó népe folytat a békéért, megtárgyaltuk Pártunk irányvonalát. Különös nagy gondot fordítottunk gazdaságunk problémáinak megvitatására. Meg­beszéltük, hogy mi a szocialista munkaverseny igazi lényege, miért fontosak a normák, miért fontos a jó vezetés. A tanfolyam befejezése után ki-ki elfoglalja helyét a gazdaságban s felhasználva az új ismereteket, nagy lendülettel látunk hozzá álla­mi gazdaságunk mintagazdasággá való kiépítéséhez. HORVÁTH JÁNOS, Albár. -UJS7Ö A párt- és kormányhatározat teljesítéséért A zsélyi EFSz eleget tett első negyedévi húsbeszolgáitatási kötelezettségének A zsélyi EFSz-ben türelmetlenül vártuk az éwégi közgyűlést. Tud­tuk, hogy jól gazdálkodtunk s kí­váncsiak voltunk, hogy munkánk után milyen jutalmat kapunk. Én például 26.645 koronát s ezen­kívül természetben 250 kg búzát és 300 kg árpát kaptam. Ilyen kerese­tem soha nem volt a múltban. A kuláknál egész éven keresztül kel­lett dolgoznom és mégis egy év alatt alig tudtam megkeresni 14.000 koronát. Most meg alig hat hónapig dolgoztam a szövetkezetben és mégis mégegyszer olyan magas lett a jövedelmem. A közgyűlésen ott voltak a falu egyéni gazdálkodói is. Nagy sze­mekkel nézték, amint mi szövetke­zeti tagok átvettük a kék borítékba zárt jutalmunkat. Az egyénileg gazdálkodók látták, hogy mit jelent a földművesek számára a szövetkezet. Ennek kö­szönhetjük, hogy soraink az utób­bi időben nagyon megszaporod­tak. Szövetkezetünk taglétszáma rohamosan megnövekedett. A zárőgyülés után táncmulatsá­got rendeztünk. Mindenkinek jó kedve volt, olyan, mint amilyen az embernek akkor van, ha jól végezte munkáját. Szeretnék még röviden rámutatni állattenyésztésünkre. Állatállományunkat, szem előtt tartva a Párt és a kormány ha­tározatát, állandóan fokozzuk. Most már van 'Í5 lovunk, 60 da­rab szarvasmarhánk, 250 darab juhunk és a sertésállományunk meghaladja már a 100 darabot. Van tyúkfarmunk is. Beszolgál­tatás! kötelezettségünknek ren­desen eleget teszünk. Az első ne­gyedévi húsbeadási feladatainkat már teljesítettük. Közben felkészültünk a tavaszi munkákra. Most már csak azt vár­juk, hogy az időjárás kedvezőre forduljon, s azonnal kivonulunk a földekre. Kertészeink is nagy lelki­ismeretességgel teljesítik idei ter­vüket. Elkészítették a melegágya­kat, hogy a palánták gyorsan fej­lődjenek, hogy mennél előbb tudja­nak friss zöldséget bocsátani a vá­rosi dolgozók rendelkezésére. LIPTAK LÁSZLÓ, Zsély. Sertésállományunkat 925 darabra emeljük A dióspatonyi IV. tipusú EFSz­ben február 16-án tartották az év­záró közgyűlést. A közgyűlésen résztvettek a járási vezetőség tag­jai, valamint a földműves raktár­szövetkezet és a traktorállomás ki­küldöttei is. A megnyitó beszéd után a helyi iskolások kultúrműsora tette még ünnepibbé az estét. Utána követke­zett a gazdasági beszámoló és az idei terv megbeszélése. Az 1952-es évre 12,804.435 Kés bevételt terve­zünk. Ebből a terv szerint a mun­kaegységekre 8,211.011 koronát fo­gunk kiosztani. Szarvasmarhaállományunkat 520 darabra emeljük. A sertésállomány­ban pedig nem állunk meg a 925 darabig. Földterületünk 1130 hektár. Ezen­kívül van 320 hektár legelőnk és j erdőnk. Három munkacsoportot alakítunk: két csoport a növényter­melésben, 1 csoport pedig az állat­tenyésztésben fog dolgozni. A ter­méshozamra pedig a következő ter­vet készítettük: búza hektáronként 24 mázsa, rozs 22 mázsa, árpa pe­dig 20 mázsa. A tagság örömmel vette tudomá­sul a közgyűlésen, hogy a szövet­kezet hivatali dolgozói azzal, fiogy a könyvelést és a számadást példá­san vezették, a járásban megnyer­ték a harmadik díjat. Most a tavaszi munkák küszöbén még egy visszapillantást vetünk az elmúlt gazdasági évre. Levonjuk a tanulságot a mult év hiányosságai­ból s az idén sokkal erösebb aka­rattal fogunk harcolni szövetkeze­tünk felvirágzásáért. KALMÄR JÁNOS, Dióspatony. A csatai EFSz már több mint 40 mázsa marhahúst szolgáltatott be A csatai EFSz körülbelül egy éve alakult meg. Ez alatt az év alatt a tagok iparkodtak a lehető legjob­ban elvégezni az egyes munkákat. Az elmúlt év őszén elvetettek 62 hektár őszi búzát és 47 hektár őszi­árpát. Most tavasszal elvetnek még 40 hektár kukoricát, 20 hektár cu­korrépát, 10 hektár dohányt, 30 hektár rizst, 6 hektár cirokot, 6 hektár napraforgót és 4 hektár bur­gonyát. A tavaszi munkákra való előké­szület mellett a szövetkezet nem fe­ledkezik meg az elsönegyedévi kon­tingens teljesítéséről sem. Marha­húsból eddig 40.40 mázsát szolgál­tatott be a közellátásra. AMBRO GIZELLA, Csata. A nagysárói EFSs eredményei és hibái A nagysárói EFSz-ben az elmúlt évben még több hiba fordult elő. A fiatal szövetkezet még nem rendelkezett elegendő tapasz­talattal. Igy fordulhatott elő az, hogy a tagok közül egy páran hall­gattak a falu úgynevezett jobb gaz­dáira. Ebből aztán az következett, hogy nem jártak el rendesen dolgoz, ni. A munkából való kimaradás te­rén, különösen Zsiák Pál, Plzur Ja­kab és Cabay János követtek el nagy hibát. A szövetkezeti tagok többször figyelmeztették őket, hogy hagyja­nak fel kimaradásaikkal, mert kü­lönben kizárják őket a szövetkezet­ből, de bizony nagyobbrészt ered­ménytelenül. Vannak azonban olyan tagok is a nagysárói EFSz-ben, akik munká­jukkal bebizonyították, hogy a szövetkezet tényleg szívügyük. Ott van például Kucsik István, Macuk Matus, Csonka János és jó egynéhá­nyan, akik normájukat magasan túl­teljesítették. A szövetkezeti asszo­nyok közül külön dicséretet érdemel Pizur Rozália, aki annak ellenére, hogy két apró gyermeke van, ledől, gozott 200 munkaegységet. Most pedig nézzük csak hogyan teljesítette szövetkezetünk az elmúlt évi beszolgáltatási kötelezettségét. Búzából 2500 mázsa helyett 2581.95 mázsát, rozsból 160 mázsa helyett 559.29 mázsát, árpából 1400 mázsa helyett 1549 mázsát, zabból az előírt 24 mázsát, olajos­magvakból 150 mázsa helyett 241 mázsát, kölesből az előírt 19 má­zsát, burgonyából 100 mázsa he­lyett 114.30 mázsát, az előirt 100 mázsa sertéshús helyett 135 má­zsát, a 103 mázsa marhahús he­lyett pedig 111 mázsát szolgáltat­tunk be. A tejbeadási kötelezettsé­günket is túlhaladtuk 6496 liter­rel. Csupán csak a tojásbeszolgáltatási kötelezettségünket nem tudtuk tel­jesíteni, sőt sajnos ezen a téren na­gyon hátramaradtunk. Csupán 53 százalékos teljesítményt értünk el. A másik gyenge pontunk a cukor­répatermelés volt. A tervezett 250 mázsa hektárhozamot nem tudtuk el­elérni. Hektáronként csak 230 má­zsa átlagos termést tudunk felmu. tani. Ennek oka az, hogy a szövet­kezetünkhöz tartozó földek egy ré­sze egyházi és gazdátlan földek vol­tak, amelyek bizonyos éveken ke­resztül trágyázatlanul és minden na­gyobb gondozás nélkül álltak s így sokat veszítettek minőségükből. Vol. tak hiányosságaink továbbá a ku­koricatermelésben is. Beszolgáltatá­si kötelezettségünknek ezen a téren ne m tudtunk százszázalékban eleget tenni. A hibát sajátmagunkban kell keresni, illetve azokban a tagokban, akik minden ok nélkül kimaradtak a munkából. Az elmúlt évben ezt a ke­vésbbé öntudatos tagok könnyen megtehették, mert hisz évi fejadag­jukat igyis-úgyis megkapták. Az idén azonban, amikor mindenki a le­dolgozott munkaegységek után fogja kapni a gabonát, bizonyára lényege­sen csökkenni fog a tagok munkából való kimaradása. Külön meg kell emlékeznem a do­hánytermelésünkről. Az elmúlt év­ben 16 hektár dohányt vetettünk. Termés jó mutatkozott és mégis 760.000 korona ráfizetésünk lett. En­nek az az oka, hogy az illető építke. zési vállalat nem készítette el a szer­ződés szerint a műszárítót. Nagy bajban voltunk, hogy hová tegyük a dohányt. Felhasználtunk erre a célra csaknem minden padlást, de mégsem tudtuk megakadályozni a kárt. Különösen ez a veszteség okoz­ta azt, hogy az éwégi zárszámadás-1 nál a tagság között már nem tud- | tunk szétosztani osztalékot. A mun­kaegység értékének a terv szerint 128 koronának kellett volna lenni. A dohányban beállt károk miatt azonban a tagok csak 80 koronát kaphattak munkaegységekként. Ugyanakkor, amikor dohányterme­lésben ilyen nagy kárt kellett szen. vednünk, Tóth Lajos 6 tagú kertészeti cso­portja aZ 5 hektár zöldségterme­lésből 300.000 korona hasznot ért el a szövetkezet részére. Az idén kiküszöböljük az elmúlt év hibáit, Az egyes munkacsoportok nagy munkalendülettel fognak mun­kához. Szűcs Lajos kőműves csoport­ja például vállalta, hogy a lehető legrövidebb időn belül befejezi a te­henek számára új istállót és a hábo­rúból visszamaradt romokból is férő­helyeket készít az egyre szaparodj állatállomány számára. Ezenkívül szövetkezetünk egész tagsága köte­lezettséget vállalt, hogy május elseje, a világ dolgozóinak e hatalmas ünnepe tiszteletére át­térünk a IV. típusú munkamód­szerre. Egyúttal párog termelőversenyre hívjuk fel a kissáról III. típusú EFSz tagságát. SZEBEDINSZKY N., Sáró. Megjelenik a szövetkezeti dolgozók havi képeslapja: a Szövetkezeti Termelés A Földművelési Megbízotti Hiva­tal magyar nyelven is kiadja a „Družstevná výroba" című mezőgaz­dasági szaklapot, a szövetkezeti pa­rasztok havonta megjelenő képes lapját. A lap magyar nyelven „Szö­vetkezeti Termelés" címmel jelenik meg. Harminchat mélynyomásos oldalon, négy oldalas színes borítékkal jele­nik meg ez a magasszinvonalú lap, amely nemcsak szórakoztat, hanem tanít és ismereteket bővít. Beszámol a Szovjetunió agrotechnikájának legújabb vívmányairól, amelyeket immár szövetkezeteink és állami bir­tokaink ig nagy sikerrel alkalmaz­nak. A cikkek egész sorában közli az élenjáró szövetkezeti parasztok és mezőgazdasági dolgozók tapasztala­tait, amelyeket a növényi- és állat­tenyésztési termelés vonalán szerez­tek. Ismerteti a micsurinisták kí­sérleteit és eredményeit és egyúttal tanácsokkal szolgál a szocialista mezőgazdaság fiatal építőinek. Sok tanulságot nyújt a könyvelési rovat is. Változatos, gazdag képanyag tar­kítja a lapot, amelynek hasábjain az olvasók levelei és hozzászólásai is helyet kapnak. Ezenkívül áfeines elbeszélések szó­rakoztatják az olvasót, aki ugyan­csak a lap hasábjairól értesülhet a mezőgazdasági szakirodalom leg­újabb müveiről. A „Szövetkezeti Termelés" minden hónap 15-én jelenik meg. Megrendel­hető az „Oráč" kiadóvállalatnál. A megrendelést így címezzük: „Oráč", redakcia „Szövetkezeti Termelés", Bratislava Krížková 7. II. 73. A lap előfizetési ára mindössze 100.— Kčs évente; egyes szám ára: 10.— Kčs. I

Next

/
Thumbnails
Contents