Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)
1952-03-30 / 77. szám, vasárnap
Vilá g proletárj ai e gyesülj etek! A CSEHSZLOVÁKIAI MA G Y A R DO LG 0 Z Ó K LA P J A Bratislava, 1952 március 30, vasárnap 2 Kčs V. évfolyam, 77. szám Kötelezettségvállalásokkal május 1. méltó megünnepléséért Üzemeink, állami birtokaink és szövetkezeteink dolgozói a termelékenység fokozásával készülnek május 1. megünneplésére Hazánk dolgozó népe mind afc üzemekben, mind a falvakon kötelezettségvállalásokkal készül a 7. szabad május elsejének méltó megünneplésére. Ma, amikor » nyugati imperialisták nagy erővel törekednek a harmadik világháború kirobbantására, a népi demokratikus országok dolgozói a munka ünnepének méltó megünneplésével adják tudtára békeakaratukat a háborús gyujtogatóknak. Hazánk dolgozói olyan május elsejére készülnek ma, melynek hangjától YVallstreet és Washington recsegni-ropogni fog. Napról-napra több és több üzemben és egységes földműves szövetkezetben tesznek mnnkafelajánlásokat ennek a nagy napnak a tiszteletére A magyarbéli szövetkezet tagjai is kötelezettségvállalásokkal készülnek május elsejére Olyan kötelezettséget vállaltak, mellyel a legjobban hozzájárulhatnak a szocializmus építéséhez és dolgozóink életszínvonalának emeléséhez. Tudják jól, hogy ma nehézségek mutatkoznak a dolgozók hús ellátásában. Ezért elhatározták, hogy május elsejének tiszteletére háromnegyedévi húsbeszolgáltatási kötele, zettségiiknek május l-ig eleget tesznek. Az egész évi húsbeszolgáltatási kötelezettségüket pedig augusztus elsejéig teljesítik. Kötelezettséget vállaltak még arra is. hogy tojás beszolgáltatási kö telezettségüknek május elsejére százszázalékban eleget tesznek annak ellenére, hogy a szövetkezetnek nincs meg a szükséges baromfiállománya. E nehézségek leküzdése azonban nem okozott gondot az öntudatos szövetkezeti tagoknak. Minden egyes szövetkezeti tag tart odahaza tyúkokat és ezeknek a tojásából adják be az előirt mennyiséget A szövetkezet kertészeti csoportja még külön is tett vállalást. A kertészeti csoportban túlnyomórészben asszonyok dolgoznak, vagyis szövetkezeti tagok feleségei. Ezek az asszonyok vállalták, hogy egész éven át a háztartási munkák mellett állandóan dolgozni fognak a szövetkezetben. Ezenfelül elhatározták azt, hogy a kertészetből csak elsőosztályú árut adnak le a közfogyasztásra. Szarka István Egyéni és csoportos kötelezettségvállalásokkal köszöntik május elsejét a jókai szövetkezet tagjai A jókai szövetkezet tagjai sem feledkeztek meg május elsejéről. Kötelezettséget vállaltak, hogy a szövetkezet kertészete rendszeres vízellátásának céljából két kutat ásnak brigádmunkában. A szövetkezet elnöke és alelnöke még külön-külön egyéni kötelezett ségeket vállaltak. Király Mihály vállalta, hogy a szövetkezet sertésállományának a felpótlása, céljából május elseje tiszteletére anyadisznója alól az összes' malacokat átadja a szövetkezetnek. Pálsovics Sándor alelnök pedig kötelezettséget vállalt arra, hogy töe darab tojással járul hozzá a szövetkezet tojásbeszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez. A nagypakai dolgozó asszonyok példája nyomán a férfiak is kötelezettséget vállaltak május elseje tiszteletére „Május elseje tiszteletére kötelezettséget vállalok, hogy szövetkezetünkben ebben az évben 300 munkaegységet ledolgozok. Serkenteni fogom továbbá többi asszonytársaimat is, hogy minél jobban vegyük ki részünket a szövetkezet munkáiból és falunk szocialista kiépítésének magasztos feladataiból." Szenyán Rozáliának, a nagypakai szövetkezet dolgozójának e kötelezettségvállalása követőkre talált. Szenyán Erzsébet és Kokainé, érezve május elsejének, a munkásosztály legnagyobb ünnepének jelentőségét, csatlakoztak Szenyán Rozália kötelezettségvállalásához. A szövetkezet többi dolgozó asszoí nyai sem akarnak lemaradni és méltóképpen igyekeznek megünnepelni május elsejét. Ezért kötelezettséget vállaltak, hogy 90 brigádórát ledolgoznak az új szarvasmarha istálló építésén, melyet május elsejéig elkészítenek. A legközelebbi gyűlésen a férfiak is előálltak. „Kötelezettséget vállalunk, hogy a tervezett 400 férőhelyes serléstenyészde alapjait május l-e liszteletére — a folyó tavaszi munkált mellett május 1-lg elkészítjük." A CslSz helyi csoportja 500 gyümölcsfa ültetését vállalta. Nagypaka dolgozó parasztsága tehát bátran néz a jövőbe. Építi a dolgozók boldog hazáját. A múltban sokat .szenvedett községet igazi szocialista faluvá formálják át. (m-f) A felsőjányokí állami birtok tehenészei május elsejéig a hét literes napi tejhozamot nyolc literre emelik A GOMBAI ALI.AMI BIRTOK HOZ tartozó sámoti gazdaság dolgozói május l-e tiszteletére versenyre hívták ki a többi gazdaságok tehenészetében dolgozó munkásokat a következőkben: 1. a lehető legmagasabb tejhozamot elérni naponta és darabonként, 2. a tej -^alacsonyabb áron való kitermelése, a tejbeadási kötelezettség minél magasabb százalékban való túlteljesítése. AZ CJVASARI TEHENÉSZET első csoportjának dolgozói is kötelezettséget vállaltak május l-e tiszteletére. Citás Alajos, Csambal Imre, Szelecsényi József és Mózsi István tehéngondozók vállalták, hogy a tehenek napi takarmányadagjának emelése nélkül 7.2 literről 8.5 literre emelik az átlagos tejhozamot. A FELSŐJÁNYOKÍ TEHENÉSZET gondo-:i sem akartak lemaradni. Szocialista kötelezettségvállalásukkal fejezik ki hűségüket a nép államához. Bertalan Géza, Csomor István, Deák József, Csomor Eduárd, Horváth Gizella, Holik Etel és Csomor Erzsébet május elseje méltó megünneplésére vállalták. hogy május l-ig a mostani 7 literes átlagot 8 literre emelik. A SÄKOSFAI GAZDASÁG tehénetető' és fejői vállalták, hogy május l-ig a mai 8.17 literes tejhozamot 9 literre emelik és a tej kitermelésére tervezett költségeket 2 koronával csökkentik. A békéért és szocializmusért vívott nagy küzdelemből az uszori gazdaság kertészeti csoportja is kiveszi részét. Versenyre hívták ki a gombai birtokhoz tartozó kertészeti csoportokat a kertészeti növények olcsóbb kitermelésében és a munkák idejében való elvégzésében. A kassai Vörös Hadsereg-tizem munkásnőinek kötelezettségvállalásai A kassai Vörös Hadsereg-üzem munkásnői a május előtti versenyben értékes kötelezettségvállalásokkal járulnak hozzá a termelési terv túlteljesítéséhez. Asszony Jolán elvtársnő az öntödei magkészitö műhelyben vállalta, hogy normáját állandóan 173%-ra fogj.-, teljesíteni és 8 órai brigádmunkát ledolgozik a nagyidai EFSz-ben. Ondrej Anna, aki egy év óta dolgozik a magkészítőben, vállalta, hogy normáját 162%-ra teljesíti és felajánlotta, hogy szabadságidejéből egy hetet ledolgozik az üzemben vagy pedig az EFSz-ben Lukács Erzsébet 5 gyermekes anya kötelezettséget vállalt, hogy az eddigi Ž gép kezeléséről áttér háromra és ha a munka menete megkívánja túlórát is dolgozik és normáját 135%-ra fogja teljesíteni. Á fúrógépen dolgozó Valiko Anna megfogadta, hogy egyetlen műszakot sem fog hiányozni és 128%-ra fogja teljesíteni a normáját. Weisz Anna magkészítőnő 158%-os norma teljesítést vállalt és elhatározta, hogy az anyaggal takarékoskodni fog. Ferenc Mária, aki az öntvények tisztogatását végzi négy társnőjével 120%-os normateljesitésre vállalt kötelezettséget. Priszcsáki elvtársnő 20 munkaóra ledolgozását vállalta saját műszakján kívül vagy a nagyidai EFSz-ben vagy pedig a HUKO építkezésén. Kamaráé elvtársnö 8 óra ledolgozását vállalta, Heldák elvtársnő pedig elhatározta, hegy az üzemi SzokoJ-csoport munkáját, amely az utóbbi időben nagyon lehanyatlott, fel fogja frissí teni K. L. A Nemzetgyűlés elfogadta az 1952. évi állami költségvetést Március 28-án, pénteken délelőtt 9 órától kezdve folytatta a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlése az 1952. érí állami költségvetési Javaslat és az 1950-es állami zárszámadás javaslatának tárgyalását. A gyűlésen résztvettek a kormány tagjai élükön Antonin Zápotocky kormányelnökkel, a prágai diplomáciai testület tagjai és a dolgozók képviselői. A gyűlés ötödik napját, amelyen folytatták a közös megbeszélést, Antonin Fiala, a nemzetgyűlés alelnöke nyitotta meg. A vita folyamán felszólaltak: Helena Zimáková képviselő, Andrej Žiak, a nemzetgyűlés alelnöke, Jozef Harus képviselő, az állami ellenőrzés minisztere, és Jaromír Vosahlík képviselő. Az 1950. évi állami zárszámadásról azután Jozef Janous képviselő tett jelentést. A vita befejező részében Antonín Zápotocky kormányelnök kért szót. Beszédét gyakran szakították félbe zajos tapssal. A» nemzetgyűlés azután elnökének, dr. Oldricli Johnnak vezetésével lefolytatta a szavazást. Először is egyhangúlag elfogadják az alkotmány 62. paragrafusa értelmében az 1950. évi zárszámadást és jóváhagyták az 1950 évi gazdálkodásból kimutatott többletet, 30.735,355.325.68 korona öszszegben az államosított gazdaság alapja javára. A Nemzetgyűlés továbbá egyhangúlag jóváhagyta az 1952. évi költségvetési törvényt és az 1952-es állami költségvetést. A z állami költségvetés a következő csoportokból áll: Bevételek: I. Nemzeti vállalkozás és igazgatás II. Kulturális és szociális intézkedések III. Nemzetbiztonság IV. Közigazgatás Kiadások: I. A nemzeti vállakózás és igazgatás II. Kulturális és szociális intézkedések III. Nemzetbiztonság IV. Közigazgatás V. Államadósság 362.215,872.000 9.280,673.000 829,838.000 51.955,913.000 Összesen 324.282,296.000 217.499.273.000 58.779,269.000 22.452,996.000 20.095,605.000 4.701,798.000 Összesen 323.528,941.000 Az összes bevételek és kiadások különbözetéből tehát 735,355.000 korona többlet mutatkozik. A Nemzetgyűlés hosszantartó zajos tapssal és felállással egyhangúlag jóváhagyta az 1950-es állami zárszámadást és az 1952-es állami költségvetést. Ezzel végetért a Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlésének 62. teljes ülése. Antonín Zápotocky kormányelnök beszéde az 1952. évi állami költségvetési vitában Tisztelt Nemzetgyűlés, elvtársnök és elvtársak! Csehszlovák Köztársaságunk államgazdasága 1950-es évi költségvetésének lezárásáról/ és az 1952-es évi állami költségvetés javaslatáról szóló részletes tárgyalás végén néhány rövid megjegyzést akarok tenni és néhány kérdésre felelni, amelyek új, szocialista gazdaságunkkal kapcsolatosak. Állam-gazdálkodásunk pénzügyi eredményei és az az évi államgazdaság javasolt terve, amely költségvetésünkben foglaltatik, jellemző azokra az óriási változásokra, amelyeket hazánk új történelmi korszakában — a szocializmus építésében élünk át. A vita során itt már rámutattak arra, hogy az általunk megtárgyalt javaslat a szocialista haza békés, örömteli felépítésének költségvetése. Ezért e költségvetési javaslat megtárgyalását nagy részvétellel és örömteli érzéssel, reménnyel követik dolgozóink milliói a gyáraltban, a földeken, a hivatalokban, iskolákban. intézetekben és vállalatokban. Egy dolgot emlékezetünkben kell tartanunk. Hogy nem volna ez az örömteli érdeklődés, hogy ha forradalmi fordulattal nem szakadtunk volna el a régi kapitalista rendszertől. és ha nem léptünk volna a szocializmus felépítésének új útjára. A kapitalista államok költségvetési javaslatait a dolgozó rétegek nem figyelik örömteli érzésekkel, ellenkezőleg, ezek a költségvetések borzalmat 'és félelmet keltenek. Ezt bevallotta nemrégiben az angol pénzügyminiszter is, tói , a rádióban Nagy-Britannia 1952-es állami költségvetéséről beszélve a következőket mondotta: „Éppen most hallották a költségvetés részleteit és most tudják a legborzasztóbbat is . . .*' Ilyen volt a helyzet nálunk is az első, burzsoá köztársaság alatt. Lapozzák át a nemzetgyűlés gyorsírásos jegyzökönyvét az 1932-es költségvetés tárgyalásairól. Udržal az akkori kormányelnök kormánynyilatkozatában a költségvetésről ezeket mondotta: „A gazdaság: válság és a válság kiküszöbölésére irányuló gondoskodásunk arra kényszerít bennünket, hogy könyörtelen takarékosságot vezessünk be .. .*' Trapl pénzügyminiszter a következőket mondotta: „A gazdasági válság, amely ma má*- az egész világra kiterjed, gazdaságunkat mélyebben érinti, mint a háború utáni problémák, mert a válsátr nemzetközi jelleare számos irányban befolyással van államunk gazdaságára, amely be van kapcsolódva a világ gazdasági szervezetébe." Igen, az első Csehszlovák Köztársaság éppen azért, mert be volt tagolva a kapitalista világ gazdasági szervezetébe, a háború után 14 évvel soltkai súlyosabb gazdasági válságot élt át, mint amilyen a háború utáni válság- volt. A köztársaságban a munkások és hivatalnokok százezrei voltak munka nélkül az annyit dicsért véglegesítésre való tekintet nélkül leépítették és elbocsátották az állami alkalmazottakat és azok más alkalmazást nem találtak. A munkások béreit könyörtelenül csökkentették és a tiltakozó munkásokba belelőttek. A miniszterek és kormányképviselők a parlamentben üres beszédeket tartottak a munkanélküliség kiküszöbölésének szükségességéről, az éhség megszüntetéséről, stb, A költségvetési javaslat emellett egy célt követett: milyen új adóterhekkel sújtsák a dolgozó népet, hogyan őrizzék meg és szaporítsák a kapitalista nyereségeket. Ezért Klement Gottwald képviselő akkori parlamenti beszédében jogosan mondotta a kormánytöbbségnek ezeket a szavakat: ,,Két éve tart már a gazdasági válság, két éve gyógyítgatják és hovatovább annál rosszabb a helyzet Itt a parlamentben állandóan hajtják a termelés kerekeit és a gyárak százai állnak és a gépek berozsdásodnak. A paraszt és kisparaszt egzisztenciák ezrei estek áldozatul ennek a gyógyítgatásnak." Az 1932. évi költségvetésről lefolyt parlamenti vitából itt idézett kijelentések annak a vigasztalan gazdasági helyzetnek csak kis részét leplezik le, amely helyzetbe az első köztársaság 14 évvel a háború után került a burzsoázia, az agrárpártiak és a szolgálatukban álló jobboldali szocialisták kormánya alatt. Hasonlítsák össze mai pénzügyi és gazdasági helyzetünket, amikor a háború befejezése után hét évvel az 1952. évi költségvetésről tárgyalunk. Nincs éhség, nincs munkanélküliség. nincs termelési válság, nincs végrehajtás, nincsenek üres beszédek a gyárak kerekeinek megindíí tásáról, mindenütt lázas alkotó | élet pezseg, új termelő kombinátoj kat építenek, az állam valamennyi j dolgozó polgára előtt reményteljes, j örömteli és gyönyörű jövő nyílik meg. A régi cseh közmondás: „Aki dolgozni akar, biztosan talál munkát" ma nem ironikus gúnyolódás és üres frázis. Ma ez a közmondás valóra vált. Alti dolgozni akar, valóban talál munkát.
