Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-29 / 76. szám, szombat

A SZOVJET EMBER „ KOMMUNIZMUS NAGY GYOZELMEERT Akik a föld titkait kutatják.. Fergeteges hóviharban, esőben, hőségben és likkaaító homokvihar­ban, több mint egy éve folynak a talajkutatások' a Kara-Kum siva­tagban. Az 1100 kilométeres Turk­rinén-fócsatorna csaknem egész vo­nalát átkuttatták már. Az itt dol­gozó fúromunkások egyik legjobbja Alekszandr Guszjev, egy kis mord vin faluból indult el és ma 22 éves ko jan már vezető mester. y: szülő "ldjén találkozott egy gx. . , iia» kutatóexpedícióval, na­gy .: megtetszett n#ki a munkájuk és ezt a hivatást választotta. Járt Gr,:::iítbam, a Volga több szakaszán. CIYnlJanszkájáfcan, most pedig a Tur'.ihié! i'ócsatorna vonalán vezeti a nagy és felelősségteljes fúrási munkálatokat-. Izgalmas és érdeke.­feladat kikutatni a fold mélyénél!, titkait, vizsgálni, milyen össsőtétíir a fö'rir.éteg. a!;:: .nía:>e. höjy arn. k. '•''••) n a CjS»t»iua. -E" mv.n»::-t irajy. 1 nem egyrzy. eredlíié­ny z sokmillió rubel r.i?£tal;aritn:.t. h mé.7!e''e'.!en en:.:\tis és kőit sej menne, veszendőbe. íia nem meg­fe'í'j talajon kezdenék az épitke zést. . F.'r hete. hogy a nriiíegy 100 ki­lornr.eres, küíönösér. nehéz szakasz átvizsgálása után új helyre kerül­tek. A gépe!' felállítása után nyom­ban megkezdték a munkát és na ponkéft-t 5 6 métert haladtak a föld- mé'yétoe. am; a norma másfél­szeres teljesítését jelentette. De ezen senki sem csodálkozott. Alek sz&ndr., Guszjev brigádja mindig íg\ dolgazoU. i Az első kiemelt föld. melyet 25 méteres . mélységből hoztak fel. erő­sen homokos réteget mutatott. Fúrtak tovább., mire fehér porha­nyós réteg következett és a krétás lerakódások még 150 méteres mély­ségben sem szűntek meg. — Tovább kellene próbálkozni — mondta Jamnov, az expedíció fő geológusa, aki repülőgéppel érke­zett. » völgykatlanba, — csak az a kérdés, lehet-e? A fögeológus Jól ismerte a fúró­gép teljesítőképességét, tudta, hogy az elért mélységen túl nem igen ha­ladhatnak, ezért beszélt feltételes módban. Guszjev nem válaszolt mindjárt. Megvizsgálta a kőzet metszetét, majd a gépére pillan­tott s csak azután válaszolt: — Ha fontos, megpróbáljuk a feladat végrehajtását. Guszjev megpróbálta. Tökélete-sí-­tette a gép emelő és süllyesztő szer­kezetét. magatervezte levegötisz­tľ:ót szerelt a cs jsfeóhüvelyhez. hogy megelőzze a gépállást és 24 órai munkára állította át a, gépet. Igaz, hogy a brigád embereiből tulajdon­képpen csak két műszakot lehetett övszeáíiitán;. dé Guszjev mégis há­vom csoportot szervezett és vállal ta. hogy ö, a brigádvezető folyama­tosat. munkában marad, amíg a ľonto- kiré-rlet folyik. Három hétig tartott a megerőltető munka. Gusz j:-v naponta három-négy órát pi­hent mindössze, azt se egyfolytában. \ origád n«".ys-/erííen dolgozott, ini-'den nap l.-'.s/eres normát tel­.tett ' a v-<v> •' 'Men nek tartott 250 méteres mélysé­get. Innen került fel a földminta, amely most már kétségbevonhatatlanul i gázolta, hogy ez a völ^ykatlan Vr?lmatlan a esa'o-na kiépítésére. Uj helyet kell keresni! J5s Gusz­|e-- brigádja el'ndult, hogy tovább kutassa a homokbuckás és szíksós talaj ismeretlen rétegeit. Fúrtak a Szá i-Kamis kemény talajában, a Jer-Durun homokos földjében, ameíynek felső rétegeiből nagyszerű gyógyvizek buggyantak fel. majd az Ahcsa-Koj völgyében dolgoztak. FelhozHk a mélyből a geológusok számára szükséges vizsgálati anya got és mindig hatá'idő előtt vé­gezték el a kitűzött munkát. A Guszjev-hrigá'l kilenc hónap alait három évi tervet teljesített. Mi a brieád eredményes és jó munkájának titka? Guszjev állan­dóan figyelemmel kis éri a technika fejlődését, a szovjet tudósok kuta­tásait és találmányait. Ám, nem­csak megismerkedik az újításokkal, a technikai haladás eredményeivel, de megismerteti ezekkel brigádja tagjait is. — Olyan időben élünk — mondot­ta, — amikor az embernek sokat kell tudnia ahhoz, hogy eredménye­sen dolgozhassék. Mi volt régen? Kézzel fúrtak és csak a felső réte­gekbe jutottak el. És mi van ma? Repülőgépen járunk kutatóhelyünk­re. különleges gépek állanak ren­delkezésünkre. Ezekkél a gépekkel soha nem sejtett mélységekbe hato­lunk, hogy felkutassuk, feltárjuk a föld titkait. Ezért kell ismernünk a technikát, ezért kell együtt halad nunk annak újításaival. Az ember azt hinné, hogy Gusz­jev a brigád legkomolyabb tagja. Az is. ha munkáról van szó, de a legvidámabb, ha szórakoznak, ami­kor kultúrestéket rendeznek. Senki sem tud annyi verset, mint ó, sen­ki nem járja jobban nála a gapak ot és úgy gitározik, hogy reggelig elhallgatnák. • Rövidesen újra eljött hozzájuk Jamnov. a. fögeológus. Derűsen top­lant közéjük. Gratulálok, elvtársak! — nion dotta. Nagyszerű munkátokra a Főkltd.ni Minisztérium is felfigyelt. Jő! dolgoztatok, kitűnő eredmény­nyel! Aztán Guszjevhez fordult. — Téged pedig, Szása, a Kom­szomol Központi Bizottsága di­csérő oklevéllel tüntetett ki .. . Mint a legjobb kutatót! Alekszandr Guszjev meghatot­tan fogadta az üdvözlő kézszorí­tást és összeölelkezett dolgozó társaival. Ott volt. mellette a fú­rógép is. hűséges segítője a nagy munkában. Erős kezével, amelyet barnára égetett a kara-kumi nap, gyöngéden megsimogatta a gépet. URÁLI KOHÁSZOK Ha Szverdlovszkból észak felé j utazunk, új iparvidék tárul a sze­münk elé: Szerovi Magasfeszültsé­gű távvezetékek rácsos póznái ágas­kodnak az égnék, « fenyvesekből és nyit faligetekböl csinos numkáslakó­házak kandikálnak elő­Észak-Urai őserdő-vidékén valami­kor Nagyezsgyinszkben volt az egyetlen kohászati üzem. Itt készül­tek' azok. a vasúti sínek, amelyeken a mult század végén az első vonatok indultak Jakatyerinburgból Szibé­ria felé. Hosszú szekérkaravánokkal é r k sztek ide a vasútépítés és a ko­hászati üzem munkásai. Éjtszaka. ha tábort veitek, őröket béllett-" állítani, akik zsarátnokkal tartották távol az erd ikből előmerészkedő farkasokat. A szerovi 'kohászok idősebb gárdája még csecsemőkorában érkezett ide, anyjuk hátán, fonott kosárban, ami a szsgényembet gyermekének böl­csője és gyermekkocsija volt egy­szerre. A nagyezsgyinszki kohászati üzem­ben régente gyakoriak voltak a sérü­lések. szerencsétlenségek, az emberek nem egyszer égő fáklyaként rohan­tak ki az üzemből, k lángoló ruhát úgy ,;ellett. letépni róluk. A szovjet hatalom éveiben épült fel a régi üSem körül Szeröv, az új, korszirj iparváros gyönyörű épüle­teivel. amelyek között kiemelkedik a kultúrház, az úttörők külön kis városa, az ifjúság sportstadionja és a mesterséges-tó, Minden megválto­zott. Régente, faszénnel fűtötték a liohjkat és barbár módon kiirtották a környező erdőket, ma már koksz­tí-zelésüek a nagy olvasztók a a ki­irtott fák helyén fiatal, új erdő zöl­déi. Régente lovakkal dolgoztak, ma mindenütt gépek zakatolnak. Azelőtt olyan füst terjengett az üzem körül, hogy az ember két lépésre sem lá­tott. jnost tiszta a levegő, az uráli erdők friss fuvallata árad mindenfe­lől. A gépesítés mentesítette az ol­vasztárok a munka nehezétől- A ko­hász már nem verejtékezve, kézzel cipeli az ócskavasat, hanem könnyed mozdulatokkal kezeli a gépeket és műszerekkel ellenőrzi a kemencebe­jár atot. Itt dolgozik Dimtrij Muharkm mű­vezető és Pjotr Lopatyin olvasztár Két kohásznemzedéket képviselnek. Muharkin fiatalsága a hulladéktele­peken telt el. a salakot túrva válo­gatta kí a nyersvas-darabokat pár kopakes éhbérért. Nem járhatott is­kolába, mert nagy volt a család és kevés a kereset. Lopatyin a ma gyermeke, most 25 éves. A hét­osztályos általános iskola után si­keresen elvégezte az üzemi iparis­kolái és ma az üzem egyik legjobb olVá«ztára, a kohászat kiváló szak­értője. brigádjával elsň a munka­versenyben. Ahogy a nagyezsgyinszki kisüzem Szeröv kohászati üzemmé fejlődött, úgy fejlődött Muíiarkin is. Belépett a pártba, tanfolyamokat végzett, szí­vós kitartással nemcsak a kohászati technológiát sajátította el, hanem általános műveltségét is a mérnö­kök és technikusok színvonalára emelte,. Fejlődött szakmájában, fej­lődött politikailag ég művelődött. Ma az általa vezetett műszak példaképe a többi kohászati (ízemnek és Mu­harkin az északurali dolgozók kül­döttje az OSzFSxK Legfelsőbb Taná­csában. Az uráli kohá:--zok igyekeznek új munkamódszerekét alkalmazni, ame­lyek még te: melékenyebbé teszik munkájukat. Ivan Vasziljevics Kosz­tyin valóságos újító-őstehetség. Sok munkafolyamatot könnyített meg észszerű elgondolásaival, nagy érde­meket szerzett a nehéz munkamüve­letek gépesítésénél. Kosztyin olyan pneumatikus kalapácsot szerkesztett, amely használhatóságban messsze felülmúlja a hasonló külföldi gyárt­mányokat. | A szerovi kohászok kollektívájá­ban született meg az a mozgalom, mely céljául tűzte ki, hogy meggyor­sítsa a nyersanyagnak a kemencébe való kerülését. Ez volt a műszaki alapgondolat és az éroet fémmé vál­toztató folyamat, amely azelőtt 10 ó'áig tartott, ma 6 óra alatt végbemegy sőt előfor­dult már az is, hogy 5 óra 20 perere rövidült le. Az uráli kohászok kimagasló ered­ményeiben döntő szerepe van a párt­szervezet mindenkori segítségének, a szocialista munkaversenynek és a verseny legszélesebb nyilvánosságá­nak. A szerovi kohászok naponta ér­tesülnek arról, milyen termelési ered­ményeket érnek el a különféle üzem­részek, műszakok és brigádok, de tudják azt is, mennyi nyersvasat, acélt, hengerelt vasat gyártottak elő­ző nap a nizsge-tagili üzem kohászai, akikkel munkaversenyben állanak. ... A nagyolvasztóból kibocsátják a nyersvasat. Sisteregve ömlik az olvasztott fém narancsszín szegélyű, tejfeHér patakja. Szikrák pattognak, a visszfény megvilágítja a hatalmas műhelyt. Az'új tervért, további mun­kasikerekért dolgoznak az uráli. ko­hászok. > Átalakítják a Sztálin-proszpektet Leningrád legfőbb útvonalát — a Sztálin-prószpektet egyre jobban ki­építik. láO.OOO négyzetméter terüle­ten több mint negyven többemeletes épület felépítését határozták el. A közeljövőben a Sztálin-prosz­pekt átalakítási munkálatai nagyobb méreteket öltenek. Előrelátható az egész Széna-tér átrendezése, vala­mint a Győzelem-park elrendezése, amelyet összekapcsolnak a prósz­pekttel. A leningrádi egyetem hallgatóinak tudományos értekezlete Leningrádban megnyitották az A. A. Zsdánov nevét viselő^ állami egyetem hallgatóinak hagyományos hetedik tudományos értekezletét. Az új szovjet kozmogonikus elmé­letről O. J. Sohmidt akadémikus tar­tott előadást. Az értekezleten 160 előadás fog elhangzani. Ezek a hallgatók mult évi legjobb munkái. I. Csujev böl­csészettan-hallgató felolvasta írását Sztálin elvtárs nyelvtudományi mun­káinak jelentőségéről a logika terén. A. Nazarov. A Kuzmin. és V. Szmis­lajev főiskolások szintén Sztálin elv­társ nyelvtudományi munkáival fog­lalkoztak. A közgazdasági egyetem hallgatói sokat foglalkoztak a tudomány és a termelés kapcsolatának kérdéseivel. A. Lauszkov előadása témájául a dohányipar termelésének gazdaságo­sabbá tételére irányuló kísérleteket választotta. A gépállomások trak­torosbrigádjainak önköltségcsöken­téséről M. Szokolov beszélt. A szovjet kozmogónia feladatait érintő sorozatos előadásokat a ter­mészettani, matematikai, gépészeti és földtani fakultások hallgatói tart­ják meg, ami még néhány napig fog tartani. A turkmén tudósok az emberiség jólétéért dolgoznak 1951-ben nyitották meg a turkmén szovjet köztársaság Asabad városá­ban a tudományos akadémiát, amely állandó tudományos központja a köz­társaságnak. Ez újabb dicsősége a lenini-sztálini nemzetiségi politiká­nak. Ennek a politikának következté­ben a turkmén nép előtt, amely va­lamikor hátramaradt és elnyomott volt, megnyílt a boldogulás útja. Az akadémiának három osztálya van: társadalomtudományi, biológiai és földművelési, fizika-technikai és geológiai. Ehhez csatlakozik 8 tudo­mányos kutatóintézet, néhány múze­um és kísérleti állomás. A turkmén tudósok tevékenysége szerves kapcsolatban van a köztár­saság életével. A tudományos akadé­mia tudományos intézetei expedíci­ókban vesznek részt, valamint bele­kapcsolódnak a turkmén főcsatorna építésébe, ennek a nagy sztálini épít­kezésnek- munkájába, amelynek alap­jaiban kell megváltoztatnia a köztár­saság gazdaságát és elősegítenie fej­lődését. A turkmén tudósok fontos prob­lémákkal foglalkoznak a tudomány minden szakaszán. Elsősorban fog­lalkoznak a nyelvtudományi kérdé­sekkel, J. V. Sztálin legutóbbi zse­niális elgondolásai alapján. Tervezik a második turkmén filológiai kon­gresszus megtartását, amelynek fel­adata lesz a turkmén nyelv helyes­írási, terminológiai kérdéseinek a megvitatása. A turkmén tudósok igen tevékeny részt vesznek a turkmén irodalom­történet kidolgozásában is. A turkmén tudósok a turkmén nép ipari, mezőgazdasági és kultúrális továbbfejlesztésén dolgoznak a nagy szovjet haza felvirágoztatásának ér­dekében. Értekezletet tartottak a Szovjetunió természetátalakításí dolgozói Voronyezsben megnyitották az Orosz Szocialista Föderatív Szovjet Köz­társaság faiparügyi minisztériuma dolgozóinak értekezletét a talaj védő erdősítési intézkedések megbeszélé­sére. Az értekezleten a Föderáció erdőgazdaságának kb. 400 vezetője és erdő védtelepi dolgozója, gépesítő­je, munkacsoportvezetöje, brigádosa, sztahanovistája. tudományos dolgo­zója és szakembere vett részt. A talajvédő erdősítésről és az er­dőgazdasági -dolgozók további fel­adatairól az Orosz Szocialista Szov­jetköztársaság faiparügyi miniszte­re, I. V. Zsukov elvtárs, tartott be­számolj beszédet. Iskola a tengeren Ha ezt a szót halljuk: „árboemes­tcr'\ képzeletünkben öreg tengeri medve jelenik meg, tagbaszakadt férfi, szájában füstölgő pipával és szinte halijuk mély basszushangját. Bambola Tuts, a „Paldiszki" gőzös vitorlamestere egy szempillantás alatt szertefoszlatja hagyományos elképzelésünket. Tuts 21 éves és a munkásifjak köztársasági levelező­iskolájának tagja. — Észtországban, a kicsi hullám­verte Saaremaa szigetén születtem — mondja a fiatal árbocmester. — Gyerekkorom a burzsoá uralom éveiben telt el. Akkor arról álmo­doztam, hogy tengerész leszek és bejárom a távoli tengereket. Az, hogy valaha árbocmeste.r lehetek, elérhetetlen álom volt számomra. De az új, Szovjet-Észtországban — folytatja Bambola Tuts — új vá­gyaim és gondolataim N támadtak. Gyermekkoromban a tanulás elérhe­tetlen volt számomra, most iskolás vagyok és előkészülök a tengerészeti főiskolára. Szovjet-Észtországban nemrégiben létesítették a munkásifjak köztár­sasági levelezöiskoláját, amely főis­kolákra, technikumokra készíti elő a dolgozókat. Az iskola tanulói felnőtt emberek, egyesek esztergapad mel­lett dolgoznak, mások a hajó kor­mánykerekét tartják kezükben, van­nak, akik házakat építenek, vagy mozdonyt vezetnek. A „Paldiszki" gőzöst a levelező­iskola úszó-osztályának nevezik. A kis gőzös 20 főnyi legénységéből 14­en az iskola növendékei. Esténként a hajókabinban a tankönyvek fölé hajolva láthatjuk Bambola Tuts ár­bocmestert, Vlagyimir Dorosenko másodkapitányt, Nyikolaj Nyikulin matrózt, Vaszilij Vükov gépészt, Vlagyimir Baburo komszomoltitkárt és a többi tanulót. A közös S»vlás még szorosabb baráti egységbe kovácsolta a ten­gerészeket. A levelezöiskola tagjai rendszerint egyidöben állnak örsé-^ get, együtt tanulnak ós segítenek egymásnak. A gőzös sokszor hónapokig nem fut be Tallir.iba, a levelezöiskola székhelyére. De az iskola figyelem­mel kiséri növendékeit és az észt hajózási társaság politikai osztá­lyán keresztül elküldi a tantervet, az ellenőrző feladatokat, s a tan­könyveket, szemléltető eszközöket. A levelezöiskola tanítója gyakran jelenik meg a hajózási társaság rá­dióközpontjában. A rádiós össze­kapcsolja az éterben a / tanítót a többszer mérföld távolságban levő hajóval. A növendékek rádiógram­mokban kérdéseket tesznek fel, a tanító - válaszol nekik. Mikor aztán a hajó befut a tallini kikötőbe, a tengerészek .felkészülten várják a vizsga napját\ HWWW ) MI WMM MtM M MI» H«MK(MHtH UJ SZO. a Csehszlovákia magyal dolgo­zók napilapja — Szerkesztőség: Bratisla­va, Jesenského 8—lü. Telefon: 847—16 és 352—10. Főszerkesztő Lőrincz Gyula. — Kiadóhivatal: Pravda. tapkiadóválla­lata, Jesenského 12. Telefón: üzemi elő­fizetés és lapárusítás 274—74. egyéni elő­fizetés 262—77. Az UJ SZÓ megrendelhető •i postai kézbesítőknél vagv a postahiva­falokon is. — Előfizetési díj % évre 120 Kčs. Feladó és irányító postahivatal Bratisla­va ÍI. — Nyomja a Pravda n. v. nyomdá­ja, Bratislava.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents