Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-29 / 76. szám, szombat

4 1952 március 23 in $m OJ SZO A moszkvai imietközi gazdasági értekezlet kilátásai Az április 3—10 között Moszkvá­ban megtartandó világgazdasági ér­tekezlettel kapcsolatban a ,,Wall Street Jurnal" cimü amerikai újság egyik cikke kihangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok számos üzlet­embere azért néz különösen nagy érdeklődéssel az értekezlet tárgya­lásai elé, mert az a meggyőződése, hogy ennek a konferenciának célja a nyugati és keleti államok közötti kereskedelmi kapcsolatok kifejlesz­tése, némely esetben pedig ezen kap­csolatok visszaállítása. Egyetlen józaneszü ember sem akad, aki azt állítaná — írja Cham­berion az értekezletet előkészítő koppenhágai bizottság főtitkára az „Űj Idők" cimü Moszkvában meg­jelenő folyóirat egyik legutóbbi szá­mában —, hogy az amerikai lap kü­lönös rokonszenvvel viseltetnék a Kínai Népköztársaság vagy a kelet­európai államok iránOs éppen ezért jelentős tény, hogy ez a lap olyan véleményt nyilvánít, amely ez álla­mok legszélesebb köreinek vélemé­nyével egyező Tanulságos dolog figyelemmel kí­sérni, hogy müyen gyorsan növek­szik különböző kereskedelmi körök érdeklődése a világgazdasági érte­kezlet iránt. A kereskedelmi körök egyre szélesebb rétegei jutnak arra a meggyőződésre, hogy a világ szét­tagoltsága és a fegyverkezési ver seny a képzelhető legrosszabb poli­' tlka, amely a népek életét állandó­an veszélyezteti. Egyre többen lát­ják azt, hogy a különböző országok között normális árucserére való visszatérés a nemzetközi együttmű­ködést mozdítja elő, ami azután a népek életszínvonalának emelkedé­sét vonja maga után — anélkül, hogy az egyes államok nemzeti szu­verénitását érintené. A világgazdasági értekezlet előké­szítő bizottsága, amely 1951 októ­ber 28-án alakult. Koppenhágában működik, teljesen függetlenül min­den kormánytól és politikai szerve­zettől. Ez a bizottság 20 különböző állam kiküldötteiből áll. A bizottsá­got az a cél vezeti, hogy gazdasági jellegű értekezletet készítsen elő, amelyen kereskedelmi és ipari kö­rök képviselői becsületes együttmű­ködéssel járuljanak hozzá az egész világot élénken foglalkoztató gaz­dasági problémák megoldásához. Hogy ennek a célnak mindenfajta félremagyarázását gyökerében el­fojtsa, az előkészítő bizottság sajtó­nyilatkozatban kijelentette, hogy politikai kérdésekeí nem bocsáta­nak vita alá. Az előkészítő bizott­ság nem azért hívja meg Anglia, Franciaország és Amerika üzletem­bereit Moszkvába, hogy a szocialis­ta rendszert helyeseljék — éppúgy ahogy Lengyelország vagy Cseh­szlovákia kiküldöttei nem fogják megkívánni, hogy a kapitalizmus ölébe visszatérjenek, már eleve meg lehet állapítani, hogy a moszkvai értekezlet lényegesen különbözni fog például attól az ipari értekezlet­től; amelyet nemrég New-Yorkban tartottak Az üzletemberek, akik Moszkvába érkeznek meg lehetnek győződve arról, hogy ott — ellen­tétben azzal, ami New-Yorkban tör­tént — nem fogják őket „kioktat. „ ni". Olyan értekezlet, amelynek az a célja, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködést kifejlessze, a mai helyzetben nem folyhat le monológ formában. A vitatkozáshoz pedig az szükséges, hogy különbözö vélemé­nyek szabadon jussanak kifejezés­re. Az előkészítő bizottság feladata nak tekinti, hogy ezt a' lehetőséget biztosítsa. A „Corriere della Sera" cimü olasz újság azt irja, hogy a szovjet kormány csak 100 beutazási vízu­mot ad ki a Nyugat kiküldöttei azá mára. Ez az állítás teljesen alapta lan. Az előkészítő bizottság ^mlnt egy 450 részvevőre számit. an golszász országokból körülbelül 60 Nyugateurópából 30, Latinameri. kából 50, a skandináv államokból 25, a Szovjetunióból 25, Kínából í>5, a népi demokráciákból összesen •'• ), a távol- és közéipkeletl országokból 40, Indiából, Japánból és Délázsia országaiból összesen mintegy 30 ki­küldött vesz részt az értekezleten. A kiküldöttek számának ilyen mó­don való megállapításából is kitű­nik, mennyire alaptalan az a felte­vés, hogy az értekezleten a Szovjet­unió akarfia a „legfőbb szóvivő" lenni. Nagy előnye a világgazdasági ér­tekezletnek, hogy arra az összes or­szágok kiküldötteit meghívták. JMin­hogy a kiküldöttek nem kormány­képviselők, véleményüket annál szabadabban nyilváníthatják. Ab­ban a reményben fognak Moszkvá­ba érkezni, hogy ez a közvetlen kap­csolat a helyzet javulását és a nem­zetközi feszültség enyhülését ered­ményezi. A világgazdasági értekezleten tár­gyalás alá kerül egy olyan jelentős kérdés, mint a Nyugat és Kelet kö­zötti kereskedelmi kapcsolatok ki­építése. Ez a kérdés életbevágóan fontossá vált. Moriason angol politi­kus Washingtonban arról beszélt, hogy egyes áraknak a Szovjetunió­ból való behozatalát eltiltó rendel­kezés Angliának jóvátehetetlen ká­rokat okozott. Anglia gazdasági helyzete azóta nem javult 1951. év folyamán az angol kereskedelmi mérleg több mint 100 millió font­sterling havi veszteséget mutat. Nyilvánvaló, hogy Anglia a mosz­kvai értekezleten valő részvétélben annál is inkább érdekelt, mert,azon Japán, Kina és India jelentős kül­döttséggel jelenik meg. Felvetődik a kérdés, hogyan lehet egy 450 részvevőből álló értekezle­ten minden egyes kiküldött számá­ra a szabad véleménynyilvánítás le­hetőségét biztosítani? Ezt a nehéz­séget bizonyos szekció létesítésével fogják leküzdeni. Ezekben a szek­ciókban minden egyes kiküldöttnek alkalma nyilik az általa fontosnak vélt kérdések megvilágítására. A világgazdasági értekezlet nem fog olyan határozatokat hozni, ame­lyek az összes részvevő kiküldöttek számára kötelezd erejűek Az érte­kezlet csak javaslatokról tárgyal s határozatai csak javaslat' jellegűek lesznek. Az értekezletnek az is céja, hogy a különböző kereskedelmi és ipari körök jelenléte a közöttük fennálló kereskedelmi kapcsola­tok visszaállítását eredményezze. A moszkvai világgazdasági értekezle­tet nem szabad ugyan „nemzetközi vásárnak" tekinteni, de a kereske­delmi körök küldötteinek lehetősé­gük lesz arra, hogy <£t~ kereske­delmi megállapodásokat kössenek. A moszkvai világgazdasági érte­kezlet, amelyben mindenki részt ve­het, aki az összes országok közötti együttműködés létesítésében mun­kálkodni akar. — véget fog vetni a „vasfüggönyről" szóló hazug me­séknek. Az OSzSzSzK Legfelsőbb Tanácsa az állami költségvetési javaslatról tárgyalt Máricus 26-án Moszkvában a nagy Kreml-palotában megkezdődött az Orosz Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának második ülésezése. A kormány-páholyokba érkeztek V. M. Molotov, G. M. Malenkov, L. P. Berija, K. J. Vorosilov, A. I. Mi­kojan, N. A. Bulganyin, L. M. Ka­ganovics, A. A. Andrejev, M. Sz. Hruszcaev, A. N. Koazigin, N. M. Svernyik, M. A. Szuszlov, M. F. Skir­jatov, az OSzSzSzK legfelsőbb ta­nácsa elnökségénk tagjai, és a mi­niszterek, akiket meleg fogadtatás­ban részesítettek a képviselők és az ülésen jelenlevő nagyszámú vendég. Az OSzSzSzK 1952. évi állami költségvetéséről szóló jelentést Iván Fagyejev képviselő, a köztársaság pénzügyminisztere, adta elő. Fagye­jev hangsúlyozta, hogy a szovjet nép nagy lelksedéssel fogadta a Szovjet­unió 1952. évi állami költségvetését, amelyet nemrégen hagyott jóvá . a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának harmadik ülésezésén. Ez a költség­vetés kifejezésre juttatja a Szovjet­unió szocialista gazdaságának továb­bi fejlődését és azokat a feladatokat, amelyeket a kommunista párt és a szovjet kormány tűzött kí a dolgo­zók jólétének és kultúrájának továb­bi fokozására. Fagyejev miniszter továbbá hang­súlyozta, hogy az OSzSzSzK nemzet­gazdasága felújításának és fejleszté­sének háborúutáni ötéves tervét túl­teljesitették. 1951-ben az össziapri termelés a megelőző évvel szemben 15 százalékkal emelkedett, és nagy sikereket értek el a mezőgazdaság­ban is. A vetési területek a köztár­saságban az 1950-es évvel szemben 5.7 millió hektárra emelkedtek. Meg­növekedett a gazdasági állatok állo­mánya is a kolhozokban és a szovho­zpkban. A sztyeppés és erdős vidékeken többi mint félmillió hektárnyi terü­letet befásítottak. A mult évben az OSzSzSzK-ban megvalósították a lakásépítés ós a kultúrszociális felépítés nagy programmját. Megnövekedett az iskolák és a tanulók száma, kibő­vült a kiiil úriel világosító intézmé­nyek hálózata, számos kórház, szülőotthon, szanatórium és üdülő létesült. Az 1951-es költségvetésben a be­vételek összege majdnem egymilliárd rubellel haladta meg a kiadásokat. Fagyejev miniszter, aki továbbá az 1952-es évi OSzSzSzK állami költ­ségvetéséről beszélt, rámutatott ar ra, hogy a költségvetést a nemzet­gazdasági tervvel összhangban állí­tották össze, amely az állami és a helyi ipar, a földmüvelés, lakásépítés ég kommunális gazdálkodás, a köz­lekedés további fejlesztését tűzi ki célul, valamint a kereskedelem fej. lesztését és a dolgozók anyagi és kultúrszínvonalának további emelé­sét. A Köztársaság minisztertaná­csa az OSzSzSzK 1952. évi állami költségvetésében a bevételeket 54 A francia Kommunista Párt követeli a tuniszi ostromállapot megszűntetését Minden erőt kifeiteai az ötéves terv teljesítésére (Folytatás a 2. oldalról) sónek egéjz munkájában Sztálin elvtárs szavai szerint kell igazodni; nekünk nem akármilyen vezető és mérnöki-műszaki erőkre van szüksé­günk, nekünk olyan mérnöki-mű­szaki vezetők kellenek, akik meg tudják érteni államunk munkás­osztályának politikáját, magukévá tudják te: ni ezt a politikát és ké­szek azt megvalósítani. E politika elfogadása és megva­lósítása ízt jelenti, hogy nem ál­lunk félre a kollektívától, nem zár­kőzünk be az irodákba, hanem a munkások társai, az újítók barátai és segítőtársai vagyunk, tanulunk tőlük kifejleszteni és ápolni az új iránti érzéket, valóban szocialista vezetők vagyunk, akik értenek ügyekben való döntés művészetéhez a tömegekre ép mindenekelőtt a munkásosztály üzemi élcsapatára, az üzemi pártszervezetre támasz kodva. Minden lehetőségünk megvan a gottwaldi ötéves terv negyedik éve nagy feladatainak teljesítésére, mert a tervet a dolgozók tömegei magukévá tették, az ö müvük az, és az ő érdekeiket fejezi ki. Minden lehetőségünk megvan az 1952. évi állami népgazdasági terv nagy feladatainak teljesítésére, mert Csehszlovákia Kommunista Pártja vezet bennünket, élén Gottwald elv­társsal, mert velünk a Szovjetunió és Sztálin elvtárs. (Zajos, hosszan­tartó taps.) A csütörtöki párizsi sajtó hasábos tudósításokban számol be a legújabb tuniszi eseményekről. A baloldali la­pok élesen editélik a kormánynak azt az intézkedését, amely a tuni­szi miniszterelnök és három minisz­ter letartóztatásához vezetett. A L'Humanité csütörtöki száma közli a francia Kommunista Párt nyilatkozatát, amely a tuniszi ese­ményekért nem csupán a kormány­ra, hanem az összes jobboldali pár­tokra hárítja a felelősséget .A nyi­latkozat elsősorban a szocialista pártot bélyegzi meg, amelynek jobboldali vezetői a párt szavazataival lehe­tővé tették Faure kormányra ju­tását, épp abban a kritikus időpontban, amikor Tuniszban megtorló intézke­désekhez nyúltak, A párt-^megáUa­pítja nyilatkozatában, hogy minden népnek, így a tuniszi népnek is, meg kell adni az önrendelkezési jogot: éppen ezért felszólítja Franciaor­szág dolgozóit, minden demokratá­ját, hogy konkrét akciókkal támo­gassák a tuiniszi nép igazságos ügyét és harcolják ki a négy minisz­ter, a deportáltak és sok más le­tartóztatott hazafi azonnali szaba­donbocsátását, az ostromállapot és a cenzúra megszüntetését. A nyilat­kozat követeli, hogy a kormány sürgősen hívja vissza Hauteclogue tuniszi francia helytartót és Garbay tábornokot, az ottani csapatok pa­rancsnokát, végül teljesítse Tunisz népének jogos nemzeti követeléseit, biztosítsa szabadságát és nemzeti függetlenségét A „Tuniszi Bizottság a Szabad­ságért és Békéért" nevű szervezet elhatározta, hogy emlékiratot juttat el az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, melynek figyelmét felhívja arra a tényre, hogy a legújabb tuniszi esemé­nyek veszélyeztetik a békét. Ugyanakkor a bizottság felhívja a közép-keleti és ázsiai országokat hogy megbízottaik útján tűzessék az ENSz napirendjére a tuniszi kér­dést. . Csehszlovákia dolgozó népeinek tiltakozó mozgalma (Folytatás az 1. oldalról) mas fegyverek használatát és álta­lában a koreai háborút. Nem hisz­szük, hogy lenne egyetlenegy gyer­mek, vagy szülő, aki velünk együtt ne követelné ezt, mégpedig azonhal, hosszantartó tárgyalások nélkül. Nem tárgyalhatnak az embérek hó­napokig akkor, amikor embermilliók életéről van szó." A handiovai építészeti üzem dol­gozói tiltakozásukat újabb munka­lendülettel kötik egybe, hogy minél előbb erőssé tegyék épülő szocia­lista hazánkat. Gyűlésükről a követ­kező felhívást intézték dolgozó tár­saikhoz: „Az összes építészeti munkások­hoz és dolgozókhoz fordulunk! Fo­kozzátok munkalendületeteket. Bölcs vezérünk, Gottwald elvtárs vezeté­sével és a Szovjetunó és a nagy Sztálin támogatásával elhárítjuk a veszélyt és kivívjuk a békét." Hasonlóan tiltakoztak a korlátl kőbánya, a füleki Építészeti Kombi­nát, a füleki Kovosmalt és a füleki fafeldolgozó üzem és gépállomás dolgozói is, akik mindnyájan tettre szólították fel a becsületes szándé­kú embereket, hogy közös közbeié. péssél megakadályozzák a további gyilkos pusztítást Koreában és vé­get vessenek a szabadságáért és függetlenségéért mindhalálig küzdő hős koreai és kínai nép szenvedé­seinek. A nagymegyeri földműves raktár­szövetkezet alkalmazottai is elítélik az amerikai imperialisták legújabb gaztetteit a koreai nép ellen. Köte­lezték magúkat, hogy fokozzák munkateljesítményeiket, hogy ezáltal*megerősítsék a béke­tábort és a világ dolgozóinak boldog és nyugodt életét biztosítsanak. Néphadseregünk tagjai között is élénk visszhangja van dolgozóink tiltakozó leveleinek a baktérium­háború ellen. Csomány Imre elvtárs a következőket írja erről: , „Emberek, a világ összes becsüle­tes és élni akaró emberei! Emeljé­tek fel szavatokat a világtörténe­lemben eddig példátlan gazság el­len. Tegnap a koreai édesányá. gyermekei és férjei ellen követték el ezt a borzasztó tettet. Ma vagy holnap a Ti gyermekeitek életére fognak törni. Katonák, fogjátok erősebben fegyvereiteket. Sajátítsá­tok el a fegyferforgatás művészetét, hogy ha az imperialista gazok meg­kísérelnék hazánkat is korai csata­térré változtatni, sikerrel tudjatok ellent állni és halálos csapást tud­jatok mérni a tőke sokfejű fene­vadjának fejére." müliárd 748 millió rubelben állapítja meg, és a kiadásokat 54 milliárd 716 millió rubelben. A bevételi főforrások éppúgy, mint a mult években is' a szocialista gaz­daság bevételei. Az OSzSzSzK 1952. évi állami költségvetésének főkiadásait a nem­zetgazdaság fejlesztésére fordítandó kiadások, — 9 milliárd 760 millió rubel — és a kultúrális intézkedé­sekre fordított kiadások — 39 milli­árd, 353 millió rubel képezik. Igy a köztársaság gazdaságának megszi­lárdítására és a lakosság szociális ég kultúrszükségleteinek fedezésére az állami költségvetésnek majdnem 90 százalékát forditják. Fagyejev miniszter ezután beha­tóan foglalkozott a költségvetés egyes kiadási összegeivel, és hang­súlyozta, hogy a nemzetgazdaság fejlesztésére előirányzott összegek legnagyobb részét a beruházási épít­kezésre fordítják, a lakásépítésre és a városok felvirágoztatására, a me­zőgazdaság és az erdészet fejlesz­tésére. Ezután vázolta a szociális és kultúrintézkedések nagyterjedelmü programmját, amelyet az 1952-es évi költségvetés biztosit. Igy például az iskola- és nevelésügyre 22 • milliárd rubelt fordítanak. Több mint 12 mil­liárd rubelt fordítanak a köztársaság dolgozóinak egészségvédelmére. A kormány óriási összegeket fordít az iskolák számának, a profilaktikus gyógyintézetek számának növelésére és a népnevelési intézmények kibő­vítésére. Az 1952-es évi terv szerint például a falusi klubok hálózata 5000 klub­bal bővül, 3500 új könyvtárat ala­pítanak, a köztársaság kórházaiban lévő fekvőhelyek száma több mint 22.000-el emelkedik; emelkedik az orvosok és az egészségügyi személy­zet száma Is. ' Fagyejev miniszter beszéde végén kijelentette: „Az Orosz Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság nemzetei a hatalmas Szovjetunió összes nemzeteivel együtt szorosan felzárkózva a F mmunista Párt, a szovjetkormány és J. V. Sztálin ve­zérünk és tanítónk köré, új győzel­meket érnek el a kommunizmus építésében!" Egyiptomi helyzet Az egyiptomi ellenzéki Wafd párt vezetősége mint a nyugati ügynök­ségek jelentik, határozatot- hozott, hogy a párt résztvesz a parlamenti választásokon, amelyeket május 18­án fognak megtartani. A vezetőség egyúttal felhívta a kormányt, hogy szüntesse meg a kivételes állapotot, és bocsássa szabadon a politikai foglyokat, hogy résztvehessenek a választásokon. Befejezésül a hatá­rozat tiltakozik két volt Wafdista miniszter internálása ellen, akiket nemrégiben Hilali pasa miniszter­elnök parancsára tartóztattak le, és hurcoltak el Kairóból. Az egyiptomi újságok hírei szerint a választás előtti kampány április 4-én kezdődik. Az egyes politikai pártok április 14-ig nyújthatják be jelölő listájukat. Koreai hadijelentés A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főpa­rancsnoksága március 27-én közli, hogy a néphadsereg egységei szo­ros együttműködésben a kínai önkén­tesekkel védelmi harcokat folytat­nak az amerikai-angol beavatkozók és a liszinmani csapatok ellen. Március 26-a és 27­e között az el­lenség néhány ízben támadást inté­zett Joncson, Kymson és Mundyn körzetek elleni a támadásokat azon­ban visszaverték és az ellenségnek emberben és hadianyagban nagy veszteségeket okoztak. A néphadsereg légelhárító tüzérsé­gének egységei és a repülők március 27-én négy ellenséges repülőgépet lőttek le.

Next

/
Thumbnails
Contents