Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-29 / 76. szám, szombat

/ UJSZG 1952 mfircJua 29 Minden erőt kifejteni az ötéves terv negyedik éve nagy feladatainak teljesítésére Ing. J. Púčik miniszternek, az Állami Tervhivatal elnökének beszéde az állami költségvetés tárgyalásán Az 1952. évi állami költségvetés, amelyet éppen most tárgyal a Nemzetgyűlés, sokkal többet jelent, mint az eddigi, az állami nemzet­gazdasági tervvel kapcsolatos költ­ségvetések. Az állami költségvetés feladatai­nak, mint az állam és egész nép­gazdaságunk pénzügyi alaptervének teljesítése, elválaszthatatlanul ösz­ezefügg és kapcsolatos a tervnek minden részében és szakaszában, minden feladatában és irányában, minden ágazatában, az összes üze­mekben, vállalatokban és más mun­kahelyeken való teljesítésével. A kapitalista országokban az ál­lami költségvetés a gazdálkodás megoldhatatlan ellentéteit és a dol­gozó tömegek végső hanyatlását és nyomorúságát mutatja. Megtárgya­lása kínos ügy a kormánynak és nem egy burzsoá kormány nem biz­tos abban, hogy átéli-e a költség­vetés nyílt tárgyalását, mint kor­mány. A szocialista építés országaiban az állami költségvetés a gazdasági fejlődés sikereit és a dolgozók élet­színvonalának emelkedését fejezi ki. Megtárgyalása örvendetes alkalom az elért eredmények kiértékelésére, a munkában felmerült hiányosságok részletezésére, alkalom a dolgozók további mozgósítására, új további sikerekre a Kommunista Párt és a dolgozó nép kormánya által kitűzött feladatok megoldásában. A gottwaldi ötéves terv harmadik és negyedik évének feladatai 1951-ben dolgozó népünk a mun­kásosztály vezetésével, élén a Kom­munista Párttal jelentős sikereket ért el hazánk szocialista alapjának anyagi-műszaki építésében, a nép­gazdaság és a kultúra összes ága­zatainak kifejlesztésében, a dolgo­zók életszínvonalának emelésében, valamint a gazdaság kapitalista ál­lamoktól való függetlenségének megszilárdításában és államunk véderejének megerősítésében. Ezzel országunk Ismét jelentős haladást ért el szocializmushoz vezető útján és hozzájárult a béke- és demokrá­cia Szovjetunió vezette tábora erői­nek fokozásához. Az 1951-es állami népgazdasági tervet, amely a Klement Gottwald köztársasági elnök által a CsKP Központi Bizottságának mult évi februári ülésén kitűzött, lényegesen felemelt feladatokat foglal magá­ban, 99.7%-ban teljesítették. 1951-ben az ipari termelés 1950­nel szemben 14.9%-kai emelkedett, az ipari termelés a nehézipari ága­zatokban 1950-nel szemben 22.9%­kal, a könyüipari ágazatokban 10.6%-kai, az élelmiszeripari ágaza­tokban 5.7%-kal fokozódott. A me­zőgazdasági termelés 6%-oa növeke­dóst ért el. A vasúti forgalom 14.9 százalékkal nagyobb teljesítményt ért el a teher- és 18.6%-kal nagyobb teljesítményt a személyforgalomban. A külkereskedelmi forgalom 23.2 százalékkal emelkedett. A kiskeres­kedelmi forgalom az állami keres­kedelemben 17.5%-kal, a szövetke­zeti kereskedelemben 35.5%-kal emelkedett. Az ipari alkalmaztatá­sok száma* 4%-kal, a munkaterme­lékenység pedig 9.7%-kai emelke­dett. A nemzeti jövedelem 1950-el szemben 10%-kal emelkedett. 1951-ben folytattuk » szocializ­mus nagy építkezéseit, aminők a kuncsicei Klement Gottwald üj Ko­hómüvek, a keletszlovákiai Kohásza­ti Kombinát, a hatalmas vízierő­művek építkezése, stb. Tizenhárom nagy kohászati objektumot fejez­tünk be egészen. Üzembe helyez­tünk három nagy energetikai mü­vet, 8 nagy vegyészeti gyárat, több mint 20 nehézgépipari üzemet és hatalmas objektumot és egész se­reg más üzemet. Megkezdtük új bonyolult termékek gyártását, mint például a villamosmüvek részére hatalmas agregátokat, óriási prése­ket, maga-, gőzkatlanokat, külön­féle vegy- és gyógyszereket, ame­lyeket ezelőtt nem gyártottunk. Jelentősen előrehaladtunk Szlovákia szocialista iparosításának és felépí­tésének útján. A Szovjetunió és a népi demokrácia országainak rész­vételét külkereskedelmünkben 67.5 százalékra növeltük. Jelentősen megerősítettük a me­zőgazdaságban is országunk szocia­lista alapját. És végül 1951-ben je­lentősen növeltük népünk életszín­vonalát, főleg az Iparunk kulcsága­zataiban dolgozókét. Annak ellenére, hogy a terv tel­jesítésében különféle hiányosságok merültek fel, így a terv nemteljesí tése a bányászatban, kohászatban, építésben, valamint az önköltség­csökkentési és külkereskedelmi terv nemteljesítése, nehézségek a nép gazdaság anyagi ellátásában — az elért eredményeik mégis népgazdasá­gunk fejlődésének valamint dolgo­zóink életszínvonala emelkedésének kapitalista körülmények között szo katlan és egyenesen lehetetlen len dülétéről tanúskodnak. Elég meg­jegyezni, hogy azokban az ágaza­tokban is, amelyek nem teljesítet' ték tervüket, jelentős termelési nö vekedést értek el. Igy például a ne hézipar tervét csak 98.4%-ban tel jeBítette és enniek ellenére 1951-es termelése 1950-el szemben 33%-kai emelkedett. A nagy mozgósító erővel bíró ter­vek gazdaságunk irányításában és vezetésében a hiányosságok egész sorozatát leplezték le és lehetővé tették,- hogy felfedjük azokat a hi­bákat, amelyeket eddig elkövettünk. Az 1951-es eredményeket gazda­ságunknak az USA részéről való szigorú diszkriminációja ellenére ér­tük el, annak ellenére, hogy az osz­tályellenség kezében olyan ütőkár­tya volt, mint saját ügynöksége a Párt és a kormány legfelsőbb szer vedben és hogy általánosan fokozta ellenállását és áttért az osztályharc nyilt terrorisztikus módszereire. Ezeket az eredményeket dolgozóink igyekezetével értük el, akik egyre szélesebb méretekben sajátították el és egyre jobban alkalmazták a szo­cialista munkaformákat, kifejlesz­tették a szocialista munkaversenyt és az élmunkás és újító mozgalmat. Az 1952-es terv a szocialista ter­vezés alapfeladatai megoldásának további gyors folytatását fejezi ki, mint amilyenek elsősorban gazdasá­gunk önállóságának és a kapitalista országoktól való függetlenségének megerősítése, a szocialista építkezés országaival, mindenekelőtt a Szov­jetunióval való gazdasági együtt­működés elmélyítése és megszilárdí­tása, gazdaságunk szocialista szek. tarának további megerősítése és megszilárdítása, gazdaságunk kapi­talista elemeinek további kiszorítá­sa és korlátozása és végül gazdasá­gunk felépítésében és átalakításá­ban a kapitalizmustól örökölt arány­talanságok kiküszöbölése és új aránytalanságok keletkezésének megakadályozása. Az 1952-es terv az 1951-es év terv­teljesítésével elért eredményeken alapszik és megszabja építkezésünk további még gyorsabb ütemét. Gaz­daságunk általános gyarapodása abban nyilvánul meg legjobban, hogy nemzeti jövedelmünk 1952-ben 60%-kai nagyobb lesz mint a hábo­rú előtt. Az ötéves terv negyedik éve feladatai teljesítésének módjai és eszközei A gottwaldi ötéves terv negyedik évének • feladatai nem teljesülnek maguktól automatikusan, teljesíté­sükért mindennap küzdenünk kell, még pedig az összes üzemekben éa összes munkahelyeken. Teljesítésü­ket politikailag, szervezetileg és mű­szakilag állandóan biztosítani kell. A Párt és a kormány határozatai azt mutatják, hogy a terv felemelt feladatainak teljesítése csak akkor lehetséges, ha a termelő eszközök kihasználása megjavul — ha jobban fogjuk kihasználni a rendelkezé­sünkre álló gépeket és berendezése­ket, ha jobban fogjuk kihasználni a nyersanyagokat^ tüzelő anyagokat, energiát és kész termékeket, ha megjavítjuk a műszaki eljárásokat és megszilárdítjuk a műszaki fe­gyelmet. Továbbá azt mutatják, hogy a terv felemelt feladatainak teljesítése csak ajkkor lehetséges, ha gondosabban és kíméletesebben fo­gunk bánni a termelő eszközökkel, hogy ha gépesíteni fogjuk elsősor­ban a nehéz és fárasztó munkákat, ha csökkentjük az üzemzavarokat és megjavítjuk a gépek karbantar­tását, ha megszüárdítjulk a nyers­anyagok és hajtóerők fogyasztási normáját és a taljesítménynoimákat ha fokozzuk az önköltség csökken, téséért való harcot ós ha fokozzuk a munkatermelékenység emelkedé­sére igyekezetünket A határozatok továbbá azt mutatják, hogy a terv felemelt feladatainak teljesítése csak akkor lehetséges, ha alaposan megjavítjuk a munka megszervezé­sét, ha növeljük üzemeink, vállala­taink és egész gazdaságunk irányí­tásának és vezetésének színvonalát, ha megjavítjuk a tervteljesítés el­lenőrzését és ha megszilárdítjuk az állami és a tervfegyelmet. Csak a Párt ós kormány határo­zatainak következetes és helyes ér­vényrejuttatása biztosítja az ötéves terv negyedik évének feleqnelt fel adatainak teljesítését A termelő eszközök jobb kihasználása megkö­veteli elsősorban minden gép, min­den mechanizmus, minden agregát 'és minden berendezés teljes kihasz­nálását. Minimumra kell csökken­tenünk az időveszteségeket, a gé­pek veszteglését és kd kell hasz­nálnunk a gépeket menetük alatt. A termelő eszközök jobb kihasz­nálására egyik fömódszer a terme­lési kapacitás tartalékainak feltárá­sa. Ugyanilyen jelentősége van a haladó újító normák felhasználásá­nak és terjesztésének, a termelő berendezések és a munkaszínvonal általános javításának is — valamint a műszaki tudomány és a techno­lógia dolgozóink általi teljes elsa­játításának. A gazdasági vezetők, műszakiak és mérnökök főfeladata, hogy együtt működve a munkásokkal állandóan kutassák és kihasználják üzemeik ben a termelési kapacitás általános emelésének lehetőségét. A Párt és a kormány határozatai utat és le­hetőséget mutatnak e feladat meg­oldására. Igy a kohászatról szóló rendelet külön súlyt helyez a magaskemen­cék, a Martin-kemencék és henger­müvek »tb. hasznos terének jobb kihasználására, ami szükséges a technológiai vezetés, a munkaveze­tés megjavítása, a magas kemencék terhelésének helyes megszervezése, stb. A gépészet jelentős részébein nem használják ki kellőképen a gépbe­rendezés kapacitását sem, főleg a fémipar, a vegyiipar és az építészet különféle ágazataiban, ahol különö­sen a bágeirek, daruk és más gé­pek időveszteségei igen magasak amit a munka folyamatosságának nembiztosítása, a javítások terVe­zetlensége és a megrongálódások okoznak. A műszaki fegyelem megszilárdítása A termelőesízközök jobb kihaszná­lására irányuló harccal összefügg és eredményednek feltétele a mű­szaki fegyelem és a műszaki fel­tételek betartása. A műszaki fegye­lem annyit jelent, hogy pontosan a kötelező termelési előírások sze­rint dolgoznak az előírt hőfok alatt, az előírt nyersanyagokkal és anyag­gal, egy cseppel sem teszünk töb­bet hozzá, mint amennyit a termé­kek minőségének betartása előír. A műszaki fegyelem betartásáért való harc egyúttal a munkafegye­lem betartásáért való harc is és ezért, felelősségteljes gondot kell rá fordítani, főleg a kohászati, amint azt megemlíti a Párt- és kormány­tjatározat is, de a vegyi-, fém- és textiliparban és más ágazatokban is. Ugyanez vonatkozik a műszaki el­járások betartásáért folyó harcra is. A műszaki eljárások betartásának a nyersanyagokban, félkészárukban és késztermékekben nagyobb jelen­tősége van, mint rendszerint gondol­nánk. Nem mindegy az, hogy a nyersanyag minősége rosszabb-e, vagy a szén fütöképessége kisebb-e; a technikai feltételeknek a nyers­anyagokban való be nem tartása azzal a következménnyel jár, hogy csökken a termelési kapacitás ki­használása, a fogyasztási normák emelkednek és a technológiai eljá­rás megbomlik. Igy például ha a kohókoksz magas porlékonyságát egy százalékkal is csökkentenénk, 1952-ben a nyersanyagtermelésben csaknem 70.000 tonna emelkedést érnénk el. Hazánk szocialista felépítése meg­követeli, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a beruházási építkezés kérdéseire mint eddig, főleg arra, hogy a beruházási építkezésekbe rendszert vezessünk be. Mily nagy károk keletkeznek a beruházási építkezés előkészületien­sége és k&sedielmeskedése miatt ar­ra fényen példa Kuncsice, ahoä a kokszoló vegyi része építkezésének féléves késése a legértékesebb ter­mékektől fosztott meg bennünket, amelyek a kokszgyártásánál kelet­keznek; vagy más példa, hogy ma körülbelül 74.000 négyzetméter új terem térfogata áll még kihaszná­latlanul, mert nem szállították még eddig a bennük elhelyezendő gépe­ket. Az által, hogy az eddigi terveket nem ellenőrizték, drágán és a szük­ségletekhez képest aránytalanul építettük. Ezért bevezetjük a tervek szigorú ellenőrzését. Különleges jelentőségük van az új technika és technológia és a ne­héz és fárasztó munkamenetek gé­pesítésének bevezetésére irányuló beruházásoknak is. Nem szabad el­felejtenünk, hogy jelenleg a nehéz és fárasztó munkák gépesítése ná lünk, csupán a kezdete a munka teljes gépesítéséhez vezető útnak, amelyre most rátértünk. Általáno­san, főleg azonban szervezetileg biz­tosítani kell az új technikának és a munka gépesítésének bevezetését népgazdaságunkba. Ez egyre na­gyobb igényeket támaszt vezető gaz­dasági szerveink, mérnökeink és műszakiaink munkájának színvo­nalával szemben. Nem szabad meg­ismétlődnie Osztrava rossz példájá nak, ahol „Donbas kombájnok" és más berendezések parlagon hevertek — és néhányat még máig sem hasz­nálnak, mert használatukra nem te­remtették meg a feltételekét A munkaszervezés színvonalának emelése Az ötéves terv negyedik éve fel­emelt feladatainak teljesítése ipar runkban, mezőgazdaságunkban, köz­lekedésünkben és más ágazatokban megköveteli a munkamegszervezés általános javulását és a Párt és a kormány által meghatározott gazda­sági és politikai feladatok színvo­nalára való emelését. A miunkamegszervezés és javítá­sának elsőrendő feladata oly felté­telek teremtése, hogy dolgozóink kedvvel dolgozzanak, hogy törekvé­sük ne ütközzék az elavult szerve­zési módszerek és formák szük kor­látaiba, hogy a munka megszerve­zése ne fékezze, hanem szabaddá te­gye és lelkesítse őket. Az egész munkám egszervezé s egész munkastílus és gazdaságunk mindenfokú irányító és vezető szer­veinek egész tevékenysége kell, hogy a felelőtlenség, funkcionalizmus és a bürokratizmus elleni harc jegyé­ben folyjon. Állandóan szem előtt kell tartani, hogy a munka helyes megszierveze­se és a vállalatok, üzemek és egész gazdaságunk vezetése és irányítása a szocialista népgazdaság fejlődésé­nek hatalmas előmozdítója és ezt jobban és nagyobb mértékben kell kihasználni mint eddig. Gazdaságunk fejlődésének gyors üteme és építkezésünk arányai ko­moly feladatot rónak ránk az anyagellátás javításában. Vállala­taink raktáraiban igen nagy tarta­lékok vannak felhalmozva. Elegen­dő megemlíteni, hogy csak a kohá­szati termékekből üzemeinknek 100 120 napra való készlete van. Az 1952-es terv számít e felesle­ges tartalékok mozgósítására. Hogy ezeket mozgósítani lehet, erre pél­dát adtak a nehéziparügyi minisz­térium VI. főigazgatóságának elv­társai, akik az utóbbi időben 7000 tonna hengerei' anyagot mozgósí­tottak és juttattak el azokba az üze­mekbe, amelyek ezelőtt ebben hiányt szenvedtek. A termelés gazdaságosabbá téte­lére irányuló harca legfontosabb eszköze az önköltségcsökkentési terv teljesítése. Hogy mekkorák az üzem önköltségei, abban tükröződik visz­sza az üzem egész munkájának mi­nősége, a munka termelékenysége, a munka megszervezése az anyag­gal való gazdálkodás, a dolgozók öntudatos sága, a munkaerők mu­lasztása, a munkaerők hullámzása, stb., és a munka kultúrája. Az ön­költségcsökkentés . megmutatja, mennyire haladtunk a szocializmus­hoz vezető útunkon — nemcsak a szocializmus anyagi, műszaki alap­jának megteremtésében, hanem az emberek öntudatában is. Hogyan segíthet a nyersanyagok­kal való szigorú gazdálkodás az anyagellátás körüli gonde-k nagy részének kiküszöbölésében, erre pél­da főleg a mult évi színesfém taka­rékoskodás! harc sikere. Különös figyelemmel és követke­zetesen kell megvalósítani a Párt és kormány határozatát a növényi és állati termelési terv teljesítésé­nek biztosítására tett intézkedések­ben, valamint a gép- és traktorállo­mások munkamegjavítására tett in­tézkedésekben is. A Pártnak és a kormánynak a mezőgazdasági termelésről hozott határozatából kitűnik, hogy a nö­vényi és állati termelés szükséges növekedésének, a hektárhozamok és az össztermés emelkedésének a há­ziállatok állománya növelésének és kihasználása fokozásának és aztán a felvásárlási terv teljesítésének kulcsa az EFSz-ek, az állami bir­tokok, a gép- és traktorállomások összes dolgozóinak tevékenységre serkentése a tervért való harcban, a határozatok szervezési biztosítá­sában, állandó figyelemmeel kiséré­sébeu, ellenőrzésiében és a határoza­tok teljesítésének kiértékelésében. A Párt és a kormány határoza­tát minden kerületben, járásban és minden községben fel kell dolgozni és ennek alapján pontos tervet ki­dolgozni, amely az adott helyzetből indul ki és e határozatok értelmét követi. A szocialista munkaverseny helyes beállítása Gyakran elfeledkeznek arról, ami a szocialista munkaversenyben a legfontosabb, hogy a szocialista munkaversenynek az élmunkások és újítók tapasztalatainak tömeges el­sajátításához kell vezetnie, hogy fel kell emelnie a munkában lejna­radott dolgozókat a legfejlettebb dolgozók színvonalára. Számos üzemben és építkezéseken a mun­kaversenynek formális jellege van, a dolgozók kötelezettségeit nem tár­gyalják meg a tanácskozásokon és a gyűléseken. Ezek kiértékelése ia későn, a tömegek résztvétele nél­kül történik meg, és rosszul hasz­nálják fel az újítók tapasztalatait. E hiányosságokat ki kell küszö­bölni és rendszeresen meg kell te. remteni a szocialista munkaver­seny feltételeit és összhangba kell hozni őket az új feladatokkal, hogy lehetővé tegyék a dolgozók alkotó tevékenységének további kibontako­zását. A terv teljesítésére be kell vezet­ni a terv rendszeres ellenőrzését és felülviszgálását. Kormányunk fog­lalkozik a terv teljesítésével, ha­vonta ellenőrzi a terv teljesítését és konkrét intézkedéseket tesz a terv nemteljesítésének kiküszöbölé­sére. Fontos, hogy a rendszeres és operatív ellenőrzést naponta, heten­te és havonta megvalósítsák az üze­mekben, vállalatokban, főigazgató­ságokon és minisztériumokban. Minden munka sikerében döntő tényezők az emberek, a káderek. Mi eddig a káderek kérdésére nem for­dítottunk kellő figyelmet. Nem gondoskodtunk eléggé a vezető ter­melő-műszaki káderek neveléséről és színvonaluk emelkedéséről sem a régi, sem az új kádereknél. A gazdasági mérnöki-műszaki káderek nevelésének és előkészíté­(Folytatás a 3. oldalon) \

Next

/
Thumbnails
Contents