Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-28 / 75. szám, péntek

H —— ( I J SZ 0 ­1952 március 28 kiért vesznek fel fizetést. Az ilyei. egyének természetesen üzemük azt­gyenfoltjai és : karva- nem akarva az osztályeüenséget szolgálják. Mindezen hibákból az "következik, hogy az üzemi pártszervezetnek még Jobban, intenzivebben kell végeznie feladatát, ha be akarja tölteni a ráhártiló vezetöszerepet. Elsősorban is aktivizálni kell az újonnan megválasztott vezetőséget, valamint a részszerveket és azok vezetőségeit. A tömegszervezeteket az ottlévö kommunistákon keresz­tül kell mozgósítani az egyes fel­adatok elvégzésére. Tudatosítani kell az egyéni felösséget, ellenőrizni a határozatai- végrehajtását. És végül, de nem utolsó sorban bátrab­ban kell alkalmazni a bírálat és az önbírálat fegyverét. Hogy mindezen problémák meg oldhatók, azt éppen az élmunkáshét megszervezése és az elért eredmé­nyek igazolják. Tisztában kell lennünk azzal hogy minden perc, sőt minden pil­lanat, melyet szocialista építésünk érdekében ügyesen, okosan tudunk felhasználni, újabb győzelmet Je­lent boldogabb életünk, a szocializ­mus felé vezető útunkon. Minden újabb eredmény egyúttal tehát győzelem is a kapitalista tár sadalmi rend fö'ött, főleg ha azt vesszük, hogy ez olyan időben tör­ténik, mikor a nyugati imperialisták Tiltakozások az amerikaiak bakiériumháboráfa ellen Egyre erősödik a népek tiltako­zása az amerikai agresszorok bak­tériumháborúja ellen. A kínai Hai­nan-sziget lakosságának minden ré­tege nyilatkozatokban és levelekben juttatja kifejezésre felháborodását. A levelek egyhangúlag kifejezik, hogy készek gátat vetni az imperia­listák újabb gaztetteinek. A sziget­ről kétszáz egészségügyi dolgozó je­lentkezett önkéntes járványellenes szolgálatra Koreába. A koreai néphadsereg egyik lő­szergyárának dolgozói gyűlésen til­takoztak az amerikaiak baktérium­háborúja ellen és kijelentették, hogy _ még több lőszert fognak gyártani i az arcvonal számára. A Szovjetunióban tovább tartanak a tiltakozó gyűlések az amerikaiak szörnyű bűntettei ellen A lapok közlik a felháborodott tiltakozáso­kat. Ribalov moszkvai gépgyári munkás est írta a sajtóban megje­lent levelében: „Nincs szó, amellyel ki lehetne fejezni az amerikai ag­resszorok gaztette felett érzett fel­háborodásunkat. Az amerikai im­perialisták megszegték a nemzetkö­zí egyezményeket, baktérium fegy vert alkalmaznak Korea és Kína bé kés lakossága ellen. A békeszerető emberiség felelősségre fogja őket vonni gaztetteikért". Az ullanovi területi orvoskongresszus résztvevői yszettül igyekeznek egy az előbbi-1 táviratot in téztek az össz-szövetségi íiél még borzalmasabb háborúval B megakadályoz. bennünket békés, szocialista építésünkben. Nos. mi lehet a komáromi hajó­gyár dolgozóina" válasza az impe rialisták ezen aljas terveire? Csak egy: még szorosabbra zárni sorain­kat szeretett Pártunk, a CsKP köré. teljesíteni a Párt és népkormányunk felhívását ötéves tervünk teljesíté­sére és túlteljesíteni a tervet, vagy­is nem állni meg az elért eredmé­nyeknél. Az eddigi tapasztalatokat a'aposan kihasználva újabb, még nagyobb eredmények elérésére tö rekedni. E feladatoknak hajóépítőink ele­get. fognak tenni, mert érzik a kö­telességüket Pártunkicai, államunk, népünkkel szemben. Érzik, hogy a béke megvédéséért, az amerikai im­perialistái. Koreában garázdálkodó zsoldosainak bestiaíitásai ellen egye­dül csak i, Szovjetunió vezetésével és újsbb eredményekkel leh^t ered­ményesen harcolni és terveiket ke­resztülhúzni. Fábry István. békebizottsághoz: „Az amerikai Imperialisták mel lett az ebben a gaztettben bűnös amerikai tudósokat is felelősség re kell vonni. — írják a táviratban, — mivel ezek az emberek a tudományt a háború szolgálatába állították". Liszaridesz, a ciprusi békebizott ság elnöke táviratot küldött a Béke Világtanácsnak és a ciprusi lakos­ság mély felháborodását fejezte ki az amerikai agresszorok koreai és északkelet kínai gaztettei fe'.ett. „Ciprus lakossága — hangzik a táv­irat — teljes szolidaritást vállal a harcoló koreai néppel és ugyanakkor erélyesen elítéli az amerikaiak bű nős cselekedetelt, mint ahogy el ítéli Ciprus szigetének angol-ameri­kai agresszív támaszpontként terve­zett felhasználását is. * Az amerikai agresszorok ismét olyan cselfogáshoz folyamodtak, amelynek a célja kettős: álcázni baktérium hadviselésüket és adato­kat gyűjteni az embertelen bakté I trieszti dolgozik általános sftráskia A napokban Triesztben a keresz­ténydemokraták, a köztársaságiak, a szociáldemokraták és a liberálisok tüntetéseket rendeztek az amerikai­angol francia háromhatalmi nyilat­kozat negyedik évfordulója alkal mából. Az 1948 március 20-i nyi­latkozatban — mint emlékezetes — a nyusrati hatalmak választási de­magógiából a békeszerződéssel ellen­tétes ígéretet tettek az olasz kor mánynak arra, hogy a Trieszti Sza bad Terület egészét Olaszországnak juttatják. A tüntetésekre a Winterton an­gol tábornok parancsnoksága alatt álló angol-amerikai katonai kor­mányzat — rendőrsége útján —­olyan terrorintézkedésekkel vála­szolt, amelyek Trieszt egész béke­szerető lakosságában nagy felhábo­rodást keltettek. Feleletképpen a rendőri elnyomó intézkedésekre, szombaton általános sztrájkra ke­rült sor, amelyet a baloldali szak­szervizetek is támogattak. A rend­őrség újból rendkívül erőszakosan lépett fel a lakosság ellen, mire újabb incidensekre került sor. A két­napos tüntetés során kétszázan megsebesültek, köztük többen sú­lyosan. A nUV'm ké$ifs$ny£szok két ítónanon át fartő reAetfeg? harccal kivívták követeléseiket Győzelmesen véget ért a mintegy I folytán arra kényszerültek, hogy tízezer szicíliai kénbányász január 24-én kezdődött általános sztrájk munkáltatók a dolgozók ki­és egységes magatartása ja. A tartó 150 líra napi termelési pótlékot ad janak a bányászoknak, mégpedig mult év október l-ig visszamenő­íeo* Jí USA ^avatkozása més cr«zágek fce'rae be" A franeía demokratikus sajtó részletesen foglalkozik James Res­tonnak, a New York Times diplomá­ciai tudó.-ítójának arról írt cikkével, hogyan avatkozik be az USA a „segélyesett" országok belügyeibe. Resíon nem tagadja, hogy maga a . dollárssgély" durva beavatkozás m' országok belügyeibe. Aaokn&k az országoknak, ame­lyak dollárokat kapnak, egyre több engedményt kell tenniök — írja Reston. — Az amerikaiak nem „avatkoztak be'' a sző szoros értel­mében az olaszországi választások­ba, egyszerűen sejtették, hogy ha bizonyos politikai pártok hatalomra jutnának, az Olaszországnak adott amerikai „segítség" gyorsan meg­szűnne. Franciaország vonakodott Nyugat-Németország felfegyverzé­sétől, de Acheson nem titkolta, hogy ha a németeket nem fegyve­reznék fel, veszély fenyegetné az „Európa megsegítésére" irányuló programmot. riumfegyver használatának hatásai­ról Trygve Lie, az ENSz főtitkára Washington utasítására tudomásá­ra hozta a kínai és koreai kormány­nak, hogy az egészségügyi világ­szervezet „hajlandó segítséget nyúj­tani az Észak-Koreából jelentett járványok áldozatainak". Ezután Acheson jelentette ki kép­mutató módon, hogy az „USA kor­mánya teljes mértékben kész — együttműködve az egészségügyi világszervezettel — az Észak-Koreá­ban kitört járványok áldozatainak megsegítésére". Köztudomású, hogy az Egészségügyi Világszervezet már hosszú ideje az amerikai im­perialisták eszköze. Az ,,emberiség egészségéről való gondoskodás" leple alatt a valóság­ban o'.yan ügynökséggé züllött, amely kétes értékű adatokat gyűjt a különféle országok egészségügyi viszonyairól, gyógyszerek és kábító­szerek gyártásáról. Ennek a szerve­zetnek kínaellenes érzelmeit bizo­nyítja az a tény, hogy sir.gapurel kirendeltsége 1951. március óta négyízben koholt híreket a „Kínában pusztító járványokról", sőt az összes kínai kikötőket minden a'ap nélkül „vesztegzár alatt álló kikötőkké" nyilvánította. Az USA imp^ria'isták összeesküvé­sének sem az Egészségügyi Világ­szervezet, sem a Nemzetközi Vörös­kereszt felhasználásával nem lesz eredménye. A világ nem tűri a félre­vezetések ilyen cinikus módszereit. „A békéért" címmel g^fí 5 emény felen* me£ Sztálin elvtárs beszédeiI öl és nyilat ozafaiból A Szikra kiadásában „A békéért" címmel gyűjtemény jelent meg, amely Sztálin elvtársnak 1946-tól 1951-ig a béke megőrzése érdekében mondott történelmi jelentőségű be­szédeit és nyilatkozatait tartalmaz­za. A sztálini békepolitikának ezek a történelmi jelentőségű dokumentu­mai, amelyek a béke és haladás hí veit szerte a vil;'gon harcra lelkesí­tik a népek békéjéért és biztonsá­gáért, a nemzetek egyenjogúságáért és függetlenségéért, folyó és egyre "Zéiesedő békemozgalr-mban, magyar nyelven eddig — egyetlen kivétellel — csak a sajtóban, szétszórtan je­lentek meg. A t osztrák reakció ha szát Indított a Koreában vizsgá atot iotytató nemzetközi jogászkü'döttség elnöke ellen Az osztrák kormánylapok hajszát folytatnak Brandweiner professzor, a Demokratikus Jogászok Nemzet­közi Szövetsége Koreában működő vizsgáló bizottságának vezetője el­len. A kormánylapok javasolják, hogy az FBI mintájára indítsanak vizsgálatot Brandweiner ellen ..Ausztria-ellenes tevékenység" cí­mén. Ausztria egész haladó közvéle­ménye Brandweiner védelmére kelt. Élesen tiltakozott a hajsza ellen egy neves osztrák jogászokból álló jog­tudományi egyesület, melynek veze­tője Eduard List, a bécsi egyetem professzora. Éhség Indiában Lapjelentések beszámolnak arról a kegyetlen éhínségről, amely Madrasz, Nyugat-Bengália, Uttar Prades, Bi­har államokban és India más terü­letein pusztít. Egyes vidékeken a lakosság 90 százaléka éhezik. Nagy a vízhiány is. A lakosság fűvel és gyökerekkel táplálkozik. Drá^tiH a kenyér és a liszt Angliában A londoni Times március 15-i szá­mában közölte, hogy Angliában már­cius 16-tól kezdve 1.5 pennyvel drá­gul az 1.75 font súlyú (mintegy 80 dekás) kenyér és 3 pennyvel a 3 és fél font súlyú kenyér ára. A liszt kiskereskedői ára 45 dekánként 1.25 pennyvel drágul. A brazil Kommunista Párt 38 éves A brazil nép ezekben a napokban ünnepli a brazil Kommunista Párt megalakulásánalt 30-ik évfordulóját. A három évtized óta, amióta a párt fennáll, mindössze két esztendeig — 1945-től 1947-ig — működhetett le­gális pártként. 28 évet mind mosta­náig a föld alatt illegalitásban volt kénytelen tölteni. Brazília népellene3 kormányai — és gazdái, az amerikai imperialisták mindent elkövetnek, hogy a brazil Kommunista Pártot megsemmisítsék és elszigeteljék. De a párt ennek ellenére nemcsak fenn­marad, hanem növekedett, és a két­éves legalitás ideje alatt csaknem 200.000 főnyi tömegpárttá, Latin­Amerika legnagyobb Kommunista Pártjává lett. A brazil kommunisták a nép bi­zalmát azzal szerezték meg. hogy fáradhatatlan megalkuvást nem is­merő harcot folytattak az ország nemzeti függetlenségéért a yankee gyarmatosítók ellen. Brazília füg getlenségi harcának legnagyszerűbb fejezete, a bukásában is dicsőséges 1935. novemberi forradalmi felkelés, melynek zászlaját a kommunisták bontották ki. Ezt a zászlót a párt vezetője, Prestes elvtárs tartotta ma­gasra. A brazil nép őt a „reménység lovagjának" nevezte el, kifejezve ezzel, hogy reményei valóraválásának legbiztosabb zálogát benne és a kom­munista pártban látja. Brazília Kommunista Pártja a mostani évfordulót is az illegalitás nehéz körülményei között ünnepli A brazil kormány, amely az USA ural­kodó körei szolgálatába sze.';, dött, mindenáron szeretné elnémítani a Kommunista Pártnak és vezérének, Prestes elvtársnak messzehangzó, harcra lelkesítő szavát. Az ország­ban dühöng a véres fasiszta terror. A legkiválóbb kommunista harco­soknak, mindenekelőtt Prestes elv­társnak élete, szabadsága állandó veszélyben forog. De a 28 évi illega­litás a brazil kommunistákat acél­keménnyé edzette. Az üldözés csak még keményebb harcra serkenti őket, az imperialista elnyomók és csatló­saik ellen. Brazília Kommunista Pártja az or­szág népét harcba hívja a békéért ég a nemzeti függetlenségért. Vargas Brazília fasiszta diktátora egyréf-zt segédkezet nyújt a Wall Street mo­nopol tőkéseinek, hogy szipolyoz-' hassák Brazília népét és földjét, más­részt arra törekszik, hogy az orszá­got az amerikai imperialisták által tervezett háborús kalandokba sodor­ja bele. Ez a politika Braziliát a nem­zeti katasztrófa veszélyével fenyege­ti. Brazília népe a Kommunista Párt vezetésével nagy erővel harcol a béke megvédéséért. A párt az egész nép akaratát kifejezv e szent foga­dalmat tett, hogy az ország népe so­sem fog fegyvert a Szovjetunió el­len. Ennek a fogadalomnak tényle­ges erejét mutatja, hogy Vargas nem volt képes ágyútölteiéket szál­lítani az amerikai imperialisták ko­reai rablóhadjáratához. A mostani évfordulón, amelyet a párt nagyszabású harci nappá akar változtatni, a külföldi Imperialisták és a népelnyomó kormány ellen, a világ minden haladó népe forró test­véri üdvözletét küldi Brazília Kom­munista Pártjának és vezérének, Prestes elvtársnak és sok sikert kí­ván nekik dicsőséges harcukhoz. Koreái ftadüe'entés A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága közli március 26-án, hogy a frontokon nem került sor különö­sebb változásokra. Március 25-ének éj t szakáján az ellenséges repülőgépek barbár módon bombázták és gépfegyvertfizzel árasztották el Phenjan körzetét A néphadsereg légelhárító tüzérsége és a repülők március 26-án három el­lenséges repülőgépet lelőttek. h tőkés országod szíre.kharcai Nagy tüntetés Kalkuttában a politikai foglyok szabadon­bocsátásáért Kalkuttában március 22-én és 24­én nagyarányú tüntetések voltak a politikai fioglyok szab adonbo csáfcá­sáért. A város utcáin, terein és parkjaiban tömeggyűléseket tartot­tak. A Desaprtja parkban 50.000 főnyi tömeg gyűlt egybe. A nagy­gyűlés végén mintegy 10.000-es tö­meg dr. Megnad Szahával és a bal­oldali pártok többi vezetőivel Nehru miniszterelnökhöz indult, de a fel­fegyverzett rendőrök feltartóztat­ták. Egy francia gépgyár ezer vas- és fémmunkása sztrájkba lépett. A st. oueni Somua-gépgyár ezer vas- és fémmunkása sztrájkba lé­pett bérkövetelése alátámasztására. A dolgozók ezenkívül tiltakoznak az igazgatóság tervezett intézkedése el­len, amely szerint 6 munkást elbo­csátanak a legutóbbi sztrájkban va­ló ré3Ztvétel miatt. Az elbocsátással fenyegetett hat dolgozó közül négy szakszervezeti megbízott. Sztrájkolnak a helsinkii városi technikusok, Sa.ttójelesntések szerint a Helsinki városi önkormányzat szolgálatában levő technikusok általános sztrájk­ja, amely március 24-én éjjel kez­dődött, a kormány fenyegetésed elle­nére tovább folytatódik. A sztráj­kolők munkabéremelést követelnek. Megtorló intézkedések a brazil békeharcosok ellen A brazil Kommunista Párt 30. év­fordulójának előkészítésével kapcso­latban a brazil hatóságok fokozták a megtorló intézkedéseket a haladó polgárok ellen. Lapjelentések szerint a rendőrség behatolt a rio de janeiro-d békebi­zottság helyiségeibe és 20 embert le­tartóztatott. Letartóztattak több olyan békeharcost, akik az ameri­kai kontinentális békekongresszust támogató plakátokat ragasztottak. A rendőrség Rio de Janeiroban és Sao Paoloban házkutatásokat rende­zett a kommunista párt helyiségei­ben. Hollandiában növekszik a munkanélküliség Hollandiában a munkanélküliek száma 1952. január folyamán elérte a 165.824-et, az elmúlt év decembe­ri 145.385-el szemben. Egyedül a nimwegeni iparvidéken 1800 mun­kást bocsátottak el a közelmúltban. A Philips-gyár egyes üzemeiben a heti munkaidőt nyersanyaghiány miatt 14 órára csökkentik. Ez az intézkedés közel 4000 munkást érint. Az Indonéz szakszervezetek felhívása Az indonéziai szakszervezetek központi szövetsége május 1. köze­ledése alkalmiból felhívást Intézett Indonézia nénéhez, hogy a fasizmus és az éhínnég ellen, a békéért, a szabadságért és a demokráciáért ví­vott harccal készüljenek a dolgozók nemzetközi ünnepére. Dél-Afrikában tön»eg<«vő!éseVen követelik Ma'an 'emin-íását A Dél-afrikai Unióban hétfőn nagyméretű gyűléseket é-s tünteté­seket rendeztek. Pretoriában több mint 15.000-en vettek részt egy til­takozó tüntetésen. A tüntetők ti'ta­koztak Maian dél afrikai miniszter­elnök fa.siszita politikája ellen és követelték a Dél-Afrikát rendőrál­lammá változtató MaJan-kormány lemondását. Fokvárosban több mint 20.000 ember gyűlt össze és követelte, hogy Maian mondjon le. A dél afrikai lakosság hétfőm 30 tömeggyülésan tiltakozott a fasisz­ta faji megkülönböztetéseket tevő politika ellen. Mind erélyesebben kö­vetelik a kormány lemondását,

Next

/
Thumbnails
Contents