Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-28 / 75. szám, péntek

1952 március 28 U J SZO s eoe leióírik írják Öntudatosan dolgozunk, hogy meggyúr-iífsuk a szocializmus felépítését Mint munkásszülők gyermeke a mult reakciós világban sokat szen­vedtem. Nagy volt a munkanélküli­ség, szívesen dolgoztunk volna, ha lett volna hol. Mi. kürti dolgozók a szentistváni uradalomba jártunk munkába, ahová reggel 4 órakor már menni kellett, hogy 5-re munkába állhassunk. Legtöbbször azonban úgy jártunk, hogy kijött a gazda és egy­szerűen hazaküldött bennünket, hogy ma nincs munka. Jó volt, ha egy hét alatt 2—3 napot dolgoztunk 6 koro­na napi bérért. A munkaidő látástól vakulásig tartott. Ma már egészen másképp van. Dolgozunk szívesen, kitartóan, mert tudjuk, hogy munkánk a mi jövőn­ket teszi szebbé és boldogabbá. Tud­juk, hogy minél többet és jobbat ter­melünk, annál inkább emelkedik naprjl uapra életszínvonalunk. Min­den szocialista érzelmű munkásnak szem előtt kell tartania, hogy nem elég. ha csak ň dolgozik jól és ered­ményesen, hanem erre a többi dol­gozó társait is serkenteni kell. Mert csak így harcolhatunk igazán a bé­kéért. Mi, postai munkások igen szép eredményeket értünk el az anyag­takarékosságban, hogy így is előse­gítsük hazánkban a szocializmus fel­építését. Kaján József, Kürt Kötelezettségvállalások az összesített terv sikerééri Ipolybalogon a magyar középisko­la tanulói is tudomásul vették a Nemzeti Arcvonal elnökségének feb­ruár 8-i határozatát és a kővetkező kötelezettségeket vállalták: L Gyűjtést rendeznek a koreai harcosok felsegélyezésére. 2. Megszervezik a hulladékanyagok gyűjtését, éspedig vas-, rongy-, és üveg- és papírgyűjtést. 3. Nyolc5rai brigádmunkán vesz­nek részt az ipolykeszi állami birto­kon. 4. Kultúrbrigádot szervezve műsort rendeznek a kékkői járás három községében a közös gazdálkodás ter­jesztésére. E kötelezettségvállalásuk első és> második pontját máris teljesítették Március 7-én kettőscsoportokat al kotva rövid két óra alatt 2.191 Ko­ronát gyűjtöttek a koreai harcosok megsegélyezésére. Ugyanakkor a ta­nulóifjúság egyik része a hulladék ­anyagot gyűjtötte, ahol igen szép eredményeket értek el. A Nemzetközi Nőnap alkalmából szép ünnepélyt rendeztek és egyide­jűleg táviratot küldtek a külügymi­nisztériumnak és a prágai görög konzulátusnak, melyben tiltakozásu­kat fejezték ki a görög hazafiak ha lálos ítélete ellen. Zacsmenyik Ferenc, Ipolybalog Koreai testvéreink megsegítésére Az amerikai támadó imperialis­ták barbársága ellen hősiesen küzdő koreai nép megsegítésére a füleki Járás községei segélyakciót rendez­tek. A helyi pártszervezetek és a helyi nemzeti bizottságok közremü ködéeével a kultúrszervezetek is résztvettek az akcióban kultúresték rendezésével. A teljes bevételt a ko­reaiak megsegítésére ajánlották fel. Az akcióban a kővetkező eredmé­nyeket érték el: Korlát 16.000 Kčs, I Hajnácskő 10.515 KÖB Gömörszid 7.000 Kés, Óbást 2.500 Kčs, Csorna 3.314 Kčs, Ragyolc 8.170 Kčs, Söreg 2.765 Kčs, Egyházbást 2.000 Kčs, Béna 1.500 Kčs. Bolgárom ,1.000 Kős, Hidegkút 800 Kčs, Guszona 2.000 Kčs, Várgede 2.486 Kčs. Reméljük, hogy a fentemlített községek nemes szocialista példáját más községek is követni fogják. Villant István, Fülek Kis történet egy borbélyüzletről és főnőkéről A minap betértem az egyik ipoly­sági borbélyhoz. Előttem már többen várakoztak. Mindössze két szék állt a várakozók rendelkezésére, igy több társammal együtt kénytelen voltam a falhoz támaszkodni. Gondoltam, ki­használom a várakozási időt arra, hiigy elolvasom az üj Szót. Azonban csalódottan csúsztattam vissza a lapot a kis asztalkára, mert a lap egy hét előtti keltezésű volt Ezenkívül csak egy vicclap állt még a várakozók ren­delkezésére. Várakozás közben a következő jele­net ragadta meg a figyelmemet. Egy hölgy, akit az egyik alkalmazott fé­sült, megszólalt. „Mondja csak főnök úr.. •" de tovább nem jutott mondani­valójával, mert a főnök úr síri hangon tiltakozni kezdett „Oh kedves nagy­ságos asszonyom, dehogy vagyok én már főnök, közönséges alkalmazott vagyok, már én is csak havi fizetésért dolgozok..." A hang, ahogy ezt mondta, olyan méltatlankodó volt. hogy összeszorult a szivem. Szegény főnök úr, gondol­tam, bizony „nagy szerencsétlenség" jó havi fizetésért vezetni a borbély­szalónt ugyanakkor, amikor szaktár­sainknak nyugaton még betevő falat­juk sincs. Ekkor bejött egy fiatal falusi lány, az egyik nőt alkalmazott azonnal út­ját állta és a lehető legudvarlatlanabb hangon kérdezte: „No. mi kéne?" A lány félénken felelte, hogy tartós on­dotálást szeretne Erre a nagyságos asszonynak titulált hölgyet kezelő al­kalmazott durván ráordított .,Szó sem lehet róla. csak nem képzeli, hogy a maga szép szeméért a holnapi nyolc órámat már ma ledolgozom. Most nem érünk rá!" A fehérköpenyes alkalmazott köz­ben kikísért egy hölgyet. A hölgy 50 koronás borravalót csúsztatott az al­kalmazott zsebébe, mire az olyan ud­varias és olyan mézesmázos lett, hogy alig tudtam elhinni, hogy ez az az előbbi goromba alkalmazott• Látván a jelenetet, keresni kezdtem a faion a „Ne szégyeníts meg borra­valóval" feliratú táblát, melyet azon­ban sehol sem találtam. De körülnéz­ve még mást is észrevettem. A falak csupaszok voltak, tehát volna elég hely egy-két építőszetlemű plakátra és jel­szóra. Egy kis jóakarattal mindezeket a hiányokat ki lehetne küszöbölni. A fő­nök úr igazán gondoskodhatna, hogy egy-két székkel több várjon a várako­zók rendtdkezésére, hogy ne kelljen órákig áldogálni. Gondoskodhatna frisebb újságokról is. A női szalont vezető nagyságosasszony pedig udva­riasabban bánhatna az emberekkel. A vendégek is jobban éreznék ma­gukat egy ízlésesen feldíszített helyi­ségben. T0TH TIBOR tanító, Ipolyság Éberen SrkSdűnk A múltban a kapitalisták csak azon spekuláltak, hogy hogyan tud­nák minél jobban elnyomni és ki­zsákmányolni a munkásosztályt. De a dicső Vörös Hadsereg által fel­szabadultunk és szabadságunkat minden körülmények között meg is védjük. Hiába furakodnak közénk a reak­ciós elemek, hiába terjeszti aljas propagandáját az imperialista söp redék, Pártunk és munkásosztá­lyunk éberen őrködik és eltávolítja sorainkból a szemetet. Megvédjük békénket és szorgal mas munkával felépítjük hazánkban a szocializmust. Bodó Sándor, Kövecses Élmunkáshéta komáromi hajógyárban Március elején jó politikai meg­győzi! munkával alátámasztot* él­munká8hetet rendeztek a komáromi hajógyárban, hogy meggyorsítsák a kommunizmus épitői számára készü­lő hajók munkálatait. A munkások nagy lelkesedéssel kapcsolódtak a mozgalomba és az összmunkásság 80 százaléka kötelezettséget írt alá, hogy a hét folyamán túllépik eddigi eredményeiket és két vasárnapi mű­szakot is ledolgoznak három váltás­ban. A lelkes munka eredményeképpen az első napon a Dukla-csoport tag­jai Ferenczi elvtárs vezetésével 278 százalékos eredményt értek el. Ha­sonlóképpen a többi csoportok is. Az első műszak végén a versenybizott­ság értékelte az első napi eredményt. A nap legjobbjai az emiitett Ftenczi elvtárs csoportjának tagjain kíVijl Hezky elvtárs csoportja, a Fábik­csoport tagjai és a szerelő csoportok közül Domonkos és Holics elvtársak csoportjai, az előbbi 210 százalékos, második pedig 160 százalékos telje­sítménnyel. Holczer László, Komárom Több takarékosságot üdülő dolgozóink ó.! Ma mi munkások élvezzük mind­azon javakat, melyeket azelőtt év­századokon keresztül csak a burzsoá­zia kiváltságosai élvezték. Ma pl. a fürdők és szanatóriumok az egész nép tulajdona. A üdülőkben és sza­natóriumokban minden kényelemmel éa szórakozással el vannak látva az üdülők. A koszt is elsőrangú. De van­nak még egyes személyek, akik a múlthoz viszonyítva ezt nem tudják értékelni. Saját szememmel győződtem meg arról, hogy az üdülő étkezdéjéből ki­hozott ételt, amit már nem tudtak megenni, egyesek egyszerűen a fo­lyosón a szemétkosárba dobálták. De nemcsak a kenyeret és a kalácsot dobálták el, hanem még az égő ci­garettavégeket is a papírkosárba dobták. Nem törődve azzal, hogy eb­ből még tűz is keletkezhet. Az ilyen egyének nem tudják ér­tékelni és megérteni, hogy micsoda nagy összegekbe kerül államunknak és a munkásosztálynak a dolgozik üdültetése. Gondoljanak arra, hogy annak a szövetkezeti tagnak és földművesnek mennyi munkájába és fáradságába kerül, míg az a darab kenyér eljut a fogyasztóhoz. Minden embernek kötelessége a kitermelt javakkal takarékoskodni, hogy ezzel is hozzájáruljunk a béke megvédésé­hez és jobblétünk megteremtéséhez. Megyeri Alajos, Rap Nem nézhetjük tét enfil En, a malinovoi helyi nemzeti bi­zottság titkára, együttérzek a hős koreai néppel éj elítélem azokat a 'gaztetteket, melyeket a nyugati im­perialisták elkövetnek a hős koreaia­kon. Nem lehet tétlenül eltűrni és el­nézni, hogy tovább folytassák fasisz­ta gaztetteiket és öldököljék fegy­verrel és megfertőzött rovarokkal a hős koreai népet. Kötelezettségvál­lalást tűztem ki magam elé, hogy hozzájárulok a koreai csapatok gyógyszerrel való ellátásához. Fél­liter vért adok a harcoló koreai ka tonáknak március havában, a máso­dik félliter vért pedig júniusban adom. Kötelességemet mindig a legoda­adóbban fogom teljesíteni munkahe­lyemen. Meggyőző munkával arra fogok törekedni, hogy mindenki be­tartsa Pártunk és kormányunk irányvonalát, hogy szorgalmas és ki­tartó munkával építsük a szebb jö­vőt. Megmutatjuk a burzsoá világ­nak, hogy a szocializmus győzni fog az egész világon. Grfinfeld Zoltán, Malinovo Ä CSEMADOK HIREI Tornaiján is lezajlott a Csemadok járási konferenciája A Csemadok Tornaiján megtartott 11. járási konferenciája ,,a gottwaldi ötéves terv negyedik évének sikeres teljesítéséért" jelszó alatt folyt le. A konferencián kiértékelték a letelt év munkájának eredményeit, a he­lyi csoportok kultúr- és egyéb mun­kája szempontjából. A titkárok be­számolóiból kitűnt, hogy melyik he­lyi csoport hogyan kapcsolódott be az év különféle akcióiba, hogyan végezte a kultúrmunkát és a tagto borzást. Az eredményeket összeha­sonlítva úgy találtuk, hogy a leg­eredményesebb munkát a sajógö­mőri helyi csoport végezte, amely­nek tagjai egyúttal tagjai a III. ti pusií EFSz-nek is. Az egész évi összefoglaló jelen­tésből kitűnt, hogy bár az eredmé­nyek nem nagyok, de a taglétszám­hoz viszonyítva elég szépek. Az 1951 október 28-án megtartott I. járási konferencia idején még csak 14 helyi csoport működött a járás ban közel 800 taggal, ma pedig már 20 helyi csoport alakult közel 1400 taggal. Ezzel a taglétszámmai azonban nem lehetünk járásunkban megelégedve és a tagtoborzást ál landőan fokozzuk. Tudatában va­gyunk annak, hogy az Ötéves terv n egyedi! évében a Csemadokra is sokkal nagyobb feladatok várnak, mint a mult évben. Be kell vinnünk a szocialista népi kultúrát minden faluba, hogy dolgozó népünket ez­zel az eszközzel is szocialista öntu­datra ébresszük, mert ez a terv tel­jesítésének előfeltétele. A konferencia kiküldöttei meg hallgatták a helyi csoportok mun­kabeszámolójt és a felmerült hibá­kat megállapítva és a következmé­nyeket levonva a vita során javas­latokat tettek a további munka jobb eredményeinek biztos'tására. A konferencián megjelentek a töb­bi tömegszervezetek képviselői is, akik a Csemadok II. járási konfe renciáját üdvözölve még szorosabb együttműködésre hivták fel a Cse­madokot a tömegszervezetekkel. A konferencia lefolyását kiérté­kelve Kuna Bálint elnök fokozott munkakészségre hívta fel a helyi csoportok képviselőit, hogy bátran nekifogva a munkának Pártunk és Gottwald elvtárs vezetésével minél előbb elérhessük a szebb és békés holnapot. A konferencia kiküldöttei lelkes kötelezettségvállalásokat tettek, kon­kréten a következőket: 1. kötelezik magukat, hogy a já­rásban a Csemadok taglétszámát a kerületi konferenciáig 2000 főre emelik; 2. a meggyőző és felvilágosító munkát arra fogják összpontosítani, hogy a gjttwaldi ötéves terv negye­dik évének teljesítését minden vo­nalon biztosítsák; 3. .meggyőző és felvilágosító mun. kával 50 új munkaerőt szerveznek b a nehéziparba az 1952. év folya­mán;' 4. vállalják, hogy az év folyamán 200 új előfizetőt szereznek a párt­sajtónak; 5. a Fáklya kultúrfolyóiratnak Ugyancsak ez év folyamán újabb 200 előfizetőt szereznek; 6. vállalják, hogy a járás terüle­tén 1952 III. 31-ig öt állandó kul­túrbrigádot állítanak össze; 7. kötelezik mag-ukat, hogy az év végéig a Csemadok helyi csoportjai 50 színielőadást, 20 népnevelő és egyéb kultúrelőadást rendeznek; 8. kötelezik magukat, hogy 1952 III. 15-ig árási kultúrversenyt szer­veznek a helyi csoportok bevonásá­val; 9. kötelezik magukat, hogy 1952 IH. 15-ig öt helyi csoportnál olva­sókört alakítanak; 10. kötelezik magukat, hogy a helyi csoportoknál az elmaradt és nem rendezett tagdíjakat, valamint a helyi csoportok brutto bevételéből a központnak járó 5%-ot 1952 III. 15-ig rendezik. Jánosdeák László. Csemadok járási titkár, Tornaija, A kékkői járás Oemadok-csoportjainak járási konferenciájáról Járásunkban a Csemadok-csopor­tok még csak csecsemőkorukat élik. Ennek töb'>< oka van. Elsősorban az eddigi káde"hiány, másodsorban a szervezőkészség hiánya. Ezt a kér dést mego.dottuk 1952 január 4-én, amikor járásunk két lelkes és fá­radságot nem kímélő szervező tit­kárt kapott Rados Pál és Gögh László személyében. Mint harmadik okot fel kell hoznunk a reakció munkáját, amely mindenhol bom­laszt, ahol csak alkalma nyílik és akadályozni igyekszik az egészséges fejlődést. Március hónapban a kékkői Szo­kol-csoport termében közel 100 ki­küldött részvételével megtartottuk a járás Csemadok-csoportjainak el­ső konferenciáját. A Csemadok­csoportok eddigi lehetőségeit és helyzetét vizsgálva a kékkői járás ban elmondhatjuk, hogy a konfe­rencia egyes hibáktól eltekintve jó eredménnyel zárult. A felmerült hi­bákat a jövőben igyekszünk kikü­szöbölni. A konferencia azt a konkrét ered­ményt hozta, hogy megmutatta, hogy az ipolyvölgyi magyarság egy része akar dolgozni, tud dolgozni és fog is dolgozni, nemcsak testi mun­kát, hanem kulturális téren is. A konferenciát a rövid üdvözlő beszéd után a legfiatalabb helyi csoport, a siraki helyi csoport ének­számai köszöntötték. Ezután Rados Pál járási szervező, ismertette a kékkői járás Csemadok-csoportjai­nak fejlődését, külön kitért az 1951­ben megalakult négy helyi csoport: Nagycsalomja, Kővár, Gyürki és Terbegec munkájára. Bírálta az eddig hibákat, egyidejűleg rámuta­tott a reakció aknamunkájára. Is­mertette a Csemadok célkitűzéseit és feladatait általában és különle­gesen a mi járásunkra vonatkoztat, va. Hangsúlyozta a békeharcban való részvétel fontosságát és fel­hívta a kultúrmunkások figyelmét a hazánkban uralkodó teljes jog­egyenlőségre, valamint arra, hogy a jogokkal egyidejűleg, természetesen I köte.^ettségek is hárulnak a cseh­szlovákiai magyar dolgozókra. ' A beszédet követő vita során a kiküldöttek hozzászólásai visszatük­rözték az ipolymenti magyar falvak Csemadok.tagjainak egyszerű, de becsületes lelkét. Megvitatták a szükséges problémákat, mint a kul­túrházak, a sajtó, Szlovákia globá­lis tervének, a tagtoborzásnak és a f el világosító-meggyőző munka for­máinak kérdését. A konferenciát a járási Nemzeti Bizottság részéről Bergmann elv­társ köszöntötte, akinek beszédét a Kommunista Párt járási titkársága képviseletében megjelent Bolicska elvtárs fordította magyarra. Berg­mann elvtárs főleg az ötéves terv, az ipar és a bányák fejlesztésének kérdésével foglalkozott. Felszólalt Machan elvtárs népnevelési felügye­lő is, aki bár magyarul nem tud, mégis magyar nyelven idézett egy Ady-verset. Varga elvtárs kerületi titkár, felszólalásában a Csemadok fontosságát ismertette, rámutatva a többi tömegszervezetekkel való együttmunkálkodás fontosságára. Varga elvtárs beszédében sok olyan kérdéssel foglalkozott, amelyeknek megoldása nagy segítséeet nyújt­hat . helyi csoportoknak. Sor került ezután a járási vá­lasztmány megválasztására, majd Gögh László járási szervező titkár, bes-édében felhívta a figyelmet a reakció edd'<: lelen^-Wt firrtrn"»a­tót, Husák Novomeszky, Süng, Sver­mová és Szlánszky óriási bűneire és éberségre intette a megjelenteket a szocializmus építésének ellenségei­vel szemben. A konferencián mesrjelent kikül­döttek kötelezettségvállalásokat tet­tek a tagtoborzásra vonatkozólag. A vállalásokat szám szerint jelen­tették be csoportjaik nevében. A rr -nkakonfereneiát a kővári helyi csoport knltúrbrigádla három egyfelvonásos színmű előadásával zárta le. Szabó László, a jSrási választmány elnöke, Kóvár.

Next

/
Thumbnails
Contents