Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-28 / 75. szám, péntek

1952 március 28 U J SZO s eoe leióírik írják Öntudatosan dolgozunk, hogy meggyúr-iífsuk a szocializmus felépítését Mint munkásszülők gyermeke a mult reakciós világban sokat szenvedtem. Nagy volt a munkanélküliség, szívesen dolgoztunk volna, ha lett volna hol. Mi. kürti dolgozók a szentistváni uradalomba jártunk munkába, ahová reggel 4 órakor már menni kellett, hogy 5-re munkába állhassunk. Legtöbbször azonban úgy jártunk, hogy kijött a gazda és egyszerűen hazaküldött bennünket, hogy ma nincs munka. Jó volt, ha egy hét alatt 2—3 napot dolgoztunk 6 korona napi bérért. A munkaidő látástól vakulásig tartott. Ma már egészen másképp van. Dolgozunk szívesen, kitartóan, mert tudjuk, hogy munkánk a mi jövőnket teszi szebbé és boldogabbá. Tudjuk, hogy minél többet és jobbat termelünk, annál inkább emelkedik naprjl uapra életszínvonalunk. Minden szocialista érzelmű munkásnak szem előtt kell tartania, hogy nem elég. ha csak ň dolgozik jól és eredményesen, hanem erre a többi dolgozó társait is serkenteni kell. Mert csak így harcolhatunk igazán a békéért. Mi, postai munkások igen szép eredményeket értünk el az anyagtakarékosságban, hogy így is elősegítsük hazánkban a szocializmus felépítését. Kaján József, Kürt Kötelezettségvállalások az összesített terv sikerééri Ipolybalogon a magyar középiskola tanulói is tudomásul vették a Nemzeti Arcvonal elnökségének február 8-i határozatát és a kővetkező kötelezettségeket vállalták: L Gyűjtést rendeznek a koreai harcosok felsegélyezésére. 2. Megszervezik a hulladékanyagok gyűjtését, éspedig vas-, rongy-, és üveg- és papírgyűjtést. 3. Nyolc5rai brigádmunkán vesznek részt az ipolykeszi állami birtokon. 4. Kultúrbrigádot szervezve műsort rendeznek a kékkői járás három községében a közös gazdálkodás terjesztésére. E kötelezettségvállalásuk első és> második pontját máris teljesítették Március 7-én kettőscsoportokat al kotva rövid két óra alatt 2.191 Koronát gyűjtöttek a koreai harcosok megsegélyezésére. Ugyanakkor a tanulóifjúság egyik része a hulladék anyagot gyűjtötte, ahol igen szép eredményeket értek el. A Nemzetközi Nőnap alkalmából szép ünnepélyt rendeztek és egyidejűleg táviratot küldtek a külügyminisztériumnak és a prágai görög konzulátusnak, melyben tiltakozásukat fejezték ki a görög hazafiak ha lálos ítélete ellen. Zacsmenyik Ferenc, Ipolybalog Koreai testvéreink megsegítésére Az amerikai támadó imperialisták barbársága ellen hősiesen küzdő koreai nép megsegítésére a füleki Járás községei segélyakciót rendeztek. A helyi pártszervezetek és a helyi nemzeti bizottságok közremü ködéeével a kultúrszervezetek is résztvettek az akcióban kultúresték rendezésével. A teljes bevételt a koreaiak megsegítésére ajánlották fel. Az akcióban a kővetkező eredményeket érték el: Korlát 16.000 Kčs, I Hajnácskő 10.515 KÖB Gömörszid 7.000 Kés, Óbást 2.500 Kčs, Csorna 3.314 Kčs, Ragyolc 8.170 Kčs, Söreg 2.765 Kčs, Egyházbást 2.000 Kčs, Béna 1.500 Kčs. Bolgárom ,1.000 Kős, Hidegkút 800 Kčs, Guszona 2.000 Kčs, Várgede 2.486 Kčs. Reméljük, hogy a fentemlített községek nemes szocialista példáját más községek is követni fogják. Villant István, Fülek Kis történet egy borbélyüzletről és főnőkéről A minap betértem az egyik ipolysági borbélyhoz. Előttem már többen várakoztak. Mindössze két szék állt a várakozók rendelkezésére, igy több társammal együtt kénytelen voltam a falhoz támaszkodni. Gondoltam, kihasználom a várakozási időt arra, hiigy elolvasom az üj Szót. Azonban csalódottan csúsztattam vissza a lapot a kis asztalkára, mert a lap egy hét előtti keltezésű volt Ezenkívül csak egy vicclap állt még a várakozók rendelkezésére. Várakozás közben a következő jelenet ragadta meg a figyelmemet. Egy hölgy, akit az egyik alkalmazott fésült, megszólalt. „Mondja csak főnök úr.. •" de tovább nem jutott mondanivalójával, mert a főnök úr síri hangon tiltakozni kezdett „Oh kedves nagyságos asszonyom, dehogy vagyok én már főnök, közönséges alkalmazott vagyok, már én is csak havi fizetésért dolgozok..." A hang, ahogy ezt mondta, olyan méltatlankodó volt. hogy összeszorult a szivem. Szegény főnök úr, gondoltam, bizony „nagy szerencsétlenség" jó havi fizetésért vezetni a borbélyszalónt ugyanakkor, amikor szaktársainknak nyugaton még betevő falatjuk sincs. Ekkor bejött egy fiatal falusi lány, az egyik nőt alkalmazott azonnal útját állta és a lehető legudvarlatlanabb hangon kérdezte: „No. mi kéne?" A lány félénken felelte, hogy tartós ondotálást szeretne Erre a nagyságos asszonynak titulált hölgyet kezelő alkalmazott durván ráordított .,Szó sem lehet róla. csak nem képzeli, hogy a maga szép szeméért a holnapi nyolc órámat már ma ledolgozom. Most nem érünk rá!" A fehérköpenyes alkalmazott közben kikísért egy hölgyet. A hölgy 50 koronás borravalót csúsztatott az alkalmazott zsebébe, mire az olyan udvarias és olyan mézesmázos lett, hogy alig tudtam elhinni, hogy ez az az előbbi goromba alkalmazott• Látván a jelenetet, keresni kezdtem a faion a „Ne szégyeníts meg borravalóval" feliratú táblát, melyet azonban sehol sem találtam. De körülnézve még mást is észrevettem. A falak csupaszok voltak, tehát volna elég hely egy-két építőszetlemű plakátra és jelszóra. Egy kis jóakarattal mindezeket a hiányokat ki lehetne küszöbölni. A főnök úr igazán gondoskodhatna, hogy egy-két székkel több várjon a várakozók rendtdkezésére, hogy ne kelljen órákig áldogálni. Gondoskodhatna frisebb újságokról is. A női szalont vezető nagyságosasszony pedig udvariasabban bánhatna az emberekkel. A vendégek is jobban éreznék magukat egy ízlésesen feldíszített helyiségben. T0TH TIBOR tanító, Ipolyság Éberen SrkSdűnk A múltban a kapitalisták csak azon spekuláltak, hogy hogyan tudnák minél jobban elnyomni és kizsákmányolni a munkásosztályt. De a dicső Vörös Hadsereg által felszabadultunk és szabadságunkat minden körülmények között meg is védjük. Hiába furakodnak közénk a reakciós elemek, hiába terjeszti aljas propagandáját az imperialista söp redék, Pártunk és munkásosztályunk éberen őrködik és eltávolítja sorainkból a szemetet. Megvédjük békénket és szorgal mas munkával felépítjük hazánkban a szocializmust. Bodó Sándor, Kövecses Élmunkáshéta komáromi hajógyárban Március elején jó politikai meggyőzi! munkával alátámasztot* élmunká8hetet rendeztek a komáromi hajógyárban, hogy meggyorsítsák a kommunizmus épitői számára készülő hajók munkálatait. A munkások nagy lelkesedéssel kapcsolódtak a mozgalomba és az összmunkásság 80 százaléka kötelezettséget írt alá, hogy a hét folyamán túllépik eddigi eredményeiket és két vasárnapi műszakot is ledolgoznak három váltásban. A lelkes munka eredményeképpen az első napon a Dukla-csoport tagjai Ferenczi elvtárs vezetésével 278 százalékos eredményt értek el. Hasonlóképpen a többi csoportok is. Az első műszak végén a versenybizottság értékelte az első napi eredményt. A nap legjobbjai az emiitett Ftenczi elvtárs csoportjának tagjain kíVijl Hezky elvtárs csoportja, a Fábikcsoport tagjai és a szerelő csoportok közül Domonkos és Holics elvtársak csoportjai, az előbbi 210 százalékos, második pedig 160 százalékos teljesítménnyel. Holczer László, Komárom Több takarékosságot üdülő dolgozóink ó.! Ma mi munkások élvezzük mindazon javakat, melyeket azelőtt évszázadokon keresztül csak a burzsoázia kiváltságosai élvezték. Ma pl. a fürdők és szanatóriumok az egész nép tulajdona. A üdülőkben és szanatóriumokban minden kényelemmel éa szórakozással el vannak látva az üdülők. A koszt is elsőrangú. De vannak még egyes személyek, akik a múlthoz viszonyítva ezt nem tudják értékelni. Saját szememmel győződtem meg arról, hogy az üdülő étkezdéjéből kihozott ételt, amit már nem tudtak megenni, egyesek egyszerűen a folyosón a szemétkosárba dobálták. De nemcsak a kenyeret és a kalácsot dobálták el, hanem még az égő cigarettavégeket is a papírkosárba dobták. Nem törődve azzal, hogy ebből még tűz is keletkezhet. Az ilyen egyének nem tudják értékelni és megérteni, hogy micsoda nagy összegekbe kerül államunknak és a munkásosztálynak a dolgozik üdültetése. Gondoljanak arra, hogy annak a szövetkezeti tagnak és földművesnek mennyi munkájába és fáradságába kerül, míg az a darab kenyér eljut a fogyasztóhoz. Minden embernek kötelessége a kitermelt javakkal takarékoskodni, hogy ezzel is hozzájáruljunk a béke megvédéséhez és jobblétünk megteremtéséhez. Megyeri Alajos, Rap Nem nézhetjük tét enfil En, a malinovoi helyi nemzeti bizottság titkára, együttérzek a hős koreai néppel éj elítélem azokat a 'gaztetteket, melyeket a nyugati imperialisták elkövetnek a hős koreaiakon. Nem lehet tétlenül eltűrni és elnézni, hogy tovább folytassák fasiszta gaztetteiket és öldököljék fegyverrel és megfertőzött rovarokkal a hős koreai népet. Kötelezettségvállalást tűztem ki magam elé, hogy hozzájárulok a koreai csapatok gyógyszerrel való ellátásához. Félliter vért adok a harcoló koreai ka tonáknak március havában, a második félliter vért pedig júniusban adom. Kötelességemet mindig a legodaadóbban fogom teljesíteni munkahelyemen. Meggyőző munkával arra fogok törekedni, hogy mindenki betartsa Pártunk és kormányunk irányvonalát, hogy szorgalmas és kitartó munkával építsük a szebb jövőt. Megmutatjuk a burzsoá világnak, hogy a szocializmus győzni fog az egész világon. Grfinfeld Zoltán, Malinovo Ä CSEMADOK HIREI Tornaiján is lezajlott a Csemadok járási konferenciája A Csemadok Tornaiján megtartott 11. járási konferenciája ,,a gottwaldi ötéves terv negyedik évének sikeres teljesítéséért" jelszó alatt folyt le. A konferencián kiértékelték a letelt év munkájának eredményeit, a helyi csoportok kultúr- és egyéb munkája szempontjából. A titkárok beszámolóiból kitűnt, hogy melyik helyi csoport hogyan kapcsolódott be az év különféle akcióiba, hogyan végezte a kultúrmunkát és a tagto borzást. Az eredményeket összehasonlítva úgy találtuk, hogy a legeredményesebb munkát a sajógömőri helyi csoport végezte, amelynek tagjai egyúttal tagjai a III. ti pusií EFSz-nek is. Az egész évi összefoglaló jelentésből kitűnt, hogy bár az eredmények nem nagyok, de a taglétszámhoz viszonyítva elég szépek. Az 1951 október 28-án megtartott I. járási konferencia idején még csak 14 helyi csoport működött a járás ban közel 800 taggal, ma pedig már 20 helyi csoport alakult közel 1400 taggal. Ezzel a taglétszámmai azonban nem lehetünk járásunkban megelégedve és a tagtoborzást ál landőan fokozzuk. Tudatában vagyunk annak, hogy az Ötéves terv n egyedi! évében a Csemadokra is sokkal nagyobb feladatok várnak, mint a mult évben. Be kell vinnünk a szocialista népi kultúrát minden faluba, hogy dolgozó népünket ezzel az eszközzel is szocialista öntudatra ébresszük, mert ez a terv teljesítésének előfeltétele. A konferencia kiküldöttei meg hallgatták a helyi csoportok munkabeszámolójt és a felmerült hibákat megállapítva és a következményeket levonva a vita során javaslatokat tettek a további munka jobb eredményeinek biztos'tására. A konferencián megjelentek a többi tömegszervezetek képviselői is, akik a Csemadok II. járási konfe renciáját üdvözölve még szorosabb együttműködésre hivták fel a Csemadokot a tömegszervezetekkel. A konferencia lefolyását kiértékelve Kuna Bálint elnök fokozott munkakészségre hívta fel a helyi csoportok képviselőit, hogy bátran nekifogva a munkának Pártunk és Gottwald elvtárs vezetésével minél előbb elérhessük a szebb és békés holnapot. A konferencia kiküldöttei lelkes kötelezettségvállalásokat tettek, konkréten a következőket: 1. kötelezik magukat, hogy a járásban a Csemadok taglétszámát a kerületi konferenciáig 2000 főre emelik; 2. a meggyőző és felvilágosító munkát arra fogják összpontosítani, hogy a gjttwaldi ötéves terv negyedik évének teljesítését minden vonalon biztosítsák; 3. .meggyőző és felvilágosító mun. kával 50 új munkaerőt szerveznek b a nehéziparba az 1952. év folyamán;' 4. vállalják, hogy az év folyamán 200 új előfizetőt szereznek a pártsajtónak; 5. a Fáklya kultúrfolyóiratnak Ugyancsak ez év folyamán újabb 200 előfizetőt szereznek; 6. vállalják, hogy a járás területén 1952 III. 31-ig öt állandó kultúrbrigádot állítanak össze; 7. kötelezik mag-ukat, hogy az év végéig a Csemadok helyi csoportjai 50 színielőadást, 20 népnevelő és egyéb kultúrelőadást rendeznek; 8. kötelezik magukat, hogy 1952 III. 15-ig árási kultúrversenyt szerveznek a helyi csoportok bevonásával; 9. kötelezik magukat, hogy 1952 IH. 15-ig öt helyi csoportnál olvasókört alakítanak; 10. kötelezik magukat, hogy a helyi csoportoknál az elmaradt és nem rendezett tagdíjakat, valamint a helyi csoportok brutto bevételéből a központnak járó 5%-ot 1952 III. 15-ig rendezik. Jánosdeák László. Csemadok járási titkár, Tornaija, A kékkői járás Oemadok-csoportjainak járási konferenciájáról Járásunkban a Csemadok-csoportok még csak csecsemőkorukat élik. Ennek töb'>< oka van. Elsősorban az eddigi káde"hiány, másodsorban a szervezőkészség hiánya. Ezt a kér dést mego.dottuk 1952 január 4-én, amikor járásunk két lelkes és fáradságot nem kímélő szervező titkárt kapott Rados Pál és Gögh László személyében. Mint harmadik okot fel kell hoznunk a reakció munkáját, amely mindenhol bomlaszt, ahol csak alkalma nyílik és akadályozni igyekszik az egészséges fejlődést. Március hónapban a kékkői Szokol-csoport termében közel 100 kiküldött részvételével megtartottuk a járás Csemadok-csoportjainak első konferenciáját. A Csemadokcsoportok eddigi lehetőségeit és helyzetét vizsgálva a kékkői járás ban elmondhatjuk, hogy a konferencia egyes hibáktól eltekintve jó eredménnyel zárult. A felmerült hibákat a jövőben igyekszünk kiküszöbölni. A konferencia azt a konkrét eredményt hozta, hogy megmutatta, hogy az ipolyvölgyi magyarság egy része akar dolgozni, tud dolgozni és fog is dolgozni, nemcsak testi munkát, hanem kulturális téren is. A konferenciát a rövid üdvözlő beszéd után a legfiatalabb helyi csoport, a siraki helyi csoport énekszámai köszöntötték. Ezután Rados Pál járási szervező, ismertette a kékkői járás Csemadok-csoportjainak fejlődését, külön kitért az 1951ben megalakult négy helyi csoport: Nagycsalomja, Kővár, Gyürki és Terbegec munkájára. Bírálta az eddig hibákat, egyidejűleg rámutatott a reakció aknamunkájára. Ismertette a Csemadok célkitűzéseit és feladatait általában és különlegesen a mi járásunkra vonatkoztat, va. Hangsúlyozta a békeharcban való részvétel fontosságát és felhívta a kultúrmunkások figyelmét a hazánkban uralkodó teljes jogegyenlőségre, valamint arra, hogy a jogokkal egyidejűleg, természetesen I

köte.^ettségek is hárulnak a csehszlovákiai magyar dolgozókra. ' A beszédet követő vita során a kiküldöttek hozzászólásai visszatükrözték az ipolymenti magyar falvak Csemadok.tagjainak egyszerű, de becsületes lelkét. Megvitatták a szükséges problémákat, mint a kultúrházak, a sajtó, Szlovákia globális tervének, a tagtoborzásnak és a f el világosító-meggyőző munka formáinak kérdését. A konferenciát a járási Nemzeti Bizottság részéről Bergmann elvtárs köszöntötte, akinek beszédét a Kommunista Párt járási titkársága képviseletében megjelent Bolicska elvtárs fordította magyarra. Bergmann elvtárs főleg az ötéves terv, az ipar és a bányák fejlesztésének kérdésével foglalkozott. Felszólalt Machan elvtárs népnevelési felügyelő is, aki bár magyarul nem tud, mégis magyar nyelven idézett egy Ady-verset. Varga elvtárs kerületi titkár, felszólalásában a Csemadok fontosságát ismertette, rámutatva a többi tömegszervezetekkel való együttmunkálkodás fontosságára. Varga elvtárs beszédében sok olyan kérdéssel foglalkozott, amelyeknek megoldása nagy segítséeet nyújthat . helyi csoportoknak. Sor került ezután a járási választmány megválasztására, majd Gögh László járási szervező titkár, bes-édében felhívta a figyelmet a reakció edd'<: lelen^-Wt firrtrn"»atót, Husák Novomeszky, Süng, Svermová és Szlánszky óriási bűneire és éberségre intette a megjelenteket a szocializmus építésének ellenségeivel szemben. A konferencián mesrjelent kiküldöttek kötelezettségvállalásokat tettek a tagtoborzásra vonatkozólag. A vállalásokat szám szerint jelentették be csoportjaik nevében. A rr -nkakonfereneiát a kővári helyi csoport knltúrbrigádla három egyfelvonásos színmű előadásával zárta le. Szabó László, a jSrási választmány elnöke, Kóvár.