Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-27 / 74. szám, csütörtök

Világ proletár jed egyesüljetek! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1952 március 27, csütörtök 2 Kčs V. évfolyam, 74. szám Versenyben május 1. méltó megünnepléséért Az érsekújvári ELEKTR0SV1TBEN a szovjet sztahanovisták tapasztalatainak felhasználásával biztosítják a munkaverseny sikerét Az érsekújvári ELEKTROSVIT dolgozóinak munkalendülete a má­just köszöntő munkaversenyben egyre fokozódik. A szocialista mun­kaversenybe bekapcsolódva egymás­után térnek át a szovjet sztaihano­visták módszerének alkalmazására. A legtöbb műhelyben bevezették A. Zsandarov munkamódszerét, amely szerint most már menetköz­ben adják át a gépet a munkások a második váltás embereinek. A mód­ezernek az az előnye, hogy minden három műszak alatt egy órát meg­takarítanak. Az anyagmegtakarítás terén Ko­rabeinyikova módszerének alkalma­zásával már ie szép eredményeket mutatnak fel. Minden harmadik hónapban egy napon a megtakarí­tott anyag feldolgozásával teljesítik a tervet. Simon Sándor, Nemec Cyrill, Be­lányi Ferenc, és Füle János, az üzem négy műhelyének mesterei kötelezett­Béget vállaltak, hogy Rosszinjszkij sztahanovistának, a moszkvai „Kalí­ber"-gyár kiváló mesterének munka­módszerét saját műhelyeikben alkal­mazni fogják. A kötelezettségválla­lás első pontja szerint az új munká­soknak a legnagyobb készséggel se­gítenek a gépek kezelésének megta­nulásában. A munkásokkal naponta részletesen megbeszélik a terv telje­sítését és az esetlegeg elmaradókat figyelmeztetik mulasztásuk súlyos következményeibe. Minden nap ellen­őrizni fogják a munkát és az anyag feldolgozását mind mennyiségileg, mind minőségileg. Azon lesznek, hogy saját műhelyükben és az üzem töb­bi munkaszakaszain is a munkaver­senyt 100 százalékosan megszervez­zék. Ezenkívül részletesen előírják minden egyes munkásnak a napi teljesítményt és két gépet rendbehoz­nak, amelyeket szükség esetén mun­kába állíthatnak, ha esetleg vala­melyik gép üzem közben elromlana. A munkát a legapróbb részletekig megbeszélik a munkásokkal és közö­sen dolgoznak azon, hogyan lehetne jobban és pontosabban elosztani a szükséges anyagot. Minden olyan munkással, akinek nehézségei van­nak a munkában megbeszélik a hi­bákat és a munkatermelékenység emelésére serkentik. Csökkentik a fölösleges kiadásokat és az anyag­megtakarítás terén minden lehetőt elkövetnek, hogy csak a legszüksé­gesebb anyagokat használják el­A műhelyek munkásai is csatla­koztak a kötelezettségvállalásokhoz. Az 1311-es műhelyben dolgozó Mis­ku Anna vállalta, hogy egy présgép helyett kettőn fog dolgozni, normá­ját 190 százalékra teljesiti és a se­lejtet 2.5 százalékkal csökkenti. Az 1323-as műhelyben dolgozó Gyuris Erzsébet 125 százalékos normatelje­sítést vállalt és 1.5 százalékos selejt­csökkentést. A szocialista munkaversenyben legjobban kitüntették magukat Laca István, Štefánik Mária, Mechúr Te­rézia és Vizik Erzsébet, az 1323-as préselőműhelyben dolgozó élmunká­sok, akik átlagosan 200—220 száza­lékra teljesítik normáikat. Nagy hi­ba azonban, "hogy az üzemben dolgo­zó CsISz-tagok egyrésze még nem kapcsolódott olyan mértékben a munkaversenybe, mint azt öntudatos CsISz-tagoktól elvárhatnánk. K. L. A szovjet példa nyomán Václav Dávid elvtárs képviselő, a Nemzetgyűlés alelnökének beszéde a Nemzetgyűlés költségvetési vitá aban Versenyben a nagykürtösi építkezés dolgozói A nagykürtösi építkezésen május 1. tiszteletére verseny indult meg a legjobb részleg címéért és a legjobb építkezés elnevezéséért. Az üzemben főként az egyes munkacsoportok versenye fejlődött ki. E hónap fo­lyamán már megmutatkozott az eredmény, mert a dolgozók helye­sen értelmezték a verseny jelentő­ségét és a legnagyobb lelkesedéssel láttak munkához. Kopáni Rudolf négytagú munka­csoportja legnagyobb teljesítménye­ket ért el a versenyben. 241%-os tel­jesítménnyel zárta a hónapot. A so­ron következő legjobb munkacsoport Biscsó elvtárs négytagú munkacso­portja 236%-os teljesítménnyel, a harmadik helyen pedig Fekete elv­társ héttagú ácsmunkacsoportja áll 230%-os teljesítménnyel. Ha megkérdezzük ezeket az elv­társakat, miben rejlik kiváló munka­teljesítményük, egyhangúlag azt fe­lelik, hogy saját és gyermekeik jó­létét akarják biztosítani és nagyobb munkateljesítmények elérésével, a szocializmus felépítését meggyorsí­tani hazánkban. — Tudjuk, — mondja Páris elv­társ, egy öttagú munkacsoport ve­zetője, — hogy csak a munka jó megszervezésével érhetünk el kivá­ló eredményeket. — Páris elvtárs munkacsoportja mult hónapban át­lag 128%-ra teljesítette normáját. Túlszárnyalta őket Tipy elvtárs tíz­tagú csoportja, akik a malter ké­szítésénél dolgoztak és 195%-os tel­jesítményt értek el. Lelkiismeretes munkát végzett Krivánszky elvtárs csupa fiatalokból álló csoportja is, melynek tagjai megértették, hogy mi a feladatuk a szocializmus épí­tésében. A kőművesmunkáknál át­lag 186%-os teljesítménnyel dolgoz­nak. Az élenjáró munkások jó példával járnak elő a munkaverseny meg­szervezésében. Egyúttal arra is kö­telezték magukat, hogy az építkezés befejezésének meggyorsítására < hónap folyamán 220 órát ledolgoz nak munkaidő után és normájukat i átlagosan 200%-ra teljesítik. Rácik András, Biscsó Antal, Chu­dy Mihály és Kopán János kőműve­sek, amikor szükséges, vonakodás nélkül dolgoznak az éjjeli műsza­kokban is, amivel jő példával járnak elől munkatársaik előtt. Jó volna, ha a vezető állásban lévő személyek is követnék a mun­kások példáját és minden tehetsé­gük latbavetésével járulnának hoz­zá a munka megszervezéséhez. Ezen a téren ugyanis némely referensnél ós munkavezetőnél még hiányok mutatkoznak, ami a vállalat össz­termelésére káros hatással van. Ha a vezetőség tagjai is jobban aktivi­zálják munkájukat, akkor minden remény meg van arra, hogy március folyamán kipótolhatják februári el­maradásukat. Bobfl P., Nagykürtös A len- és kenderűzemek dolgozói biztosítják a 4. évi terv túlteljesítését Szlovákia összesített tervének feladatait a len- és kenderüzemek aktívájukon tárgyalták meg. Az üzemi aktívákon kötelezettségválla­lásokat fogadtak el, amelyekkel elősegítik a tervfeladatok idöelötti teljesítését és intézkedéseket tettek a munka megjavítására a kender­tiloló üzemekben. A dunaszerdahelyi üzem aktívá­ján egy munkamenet-tervet dolgoz­tak ki, amellyel biztosítják a mun­kák ciklus szerinti, időben való tel­jesítését. A lenkórót még az áztatás meg­kezdése előtt legubózzák, egyrészt azért, hogy vetőmagot biztosítsa­nak az állami birtokok és az EFSz­ek részére, másrészt azért, hogy a gubózásnál felszabadult munkaerő­ket felhasználják a len áztatásánál és harmatozásánál. A terv teljesítését rozsban és kócban úgy biztosítják, hogy már március 20-án beáztatnak s így a turbina részére kellő időben elegen­dő kiáztatott és szárított anyagot tudnak szállítani. Az áztatócsoport kötelezettséget vállalt, hogy teljesítményét emel­ni fogja, egyrészt jobb munka­megszervezéssel, másrészt a szállí­tás gépesítésével. Felajánlást tet­tek, hogy az áztatás időtartamát 24 órával megrövidítik. Ez jelen­tős teljesítményemelkedést jelent. A turbina márciusban két mű­szakban dolgozott, a második ne­gyedévben pedig három műszakot vezetnek be. Az első félévben az összes rossz­minőségű anyagot kárpitos szalmá­nak tömik fel, amivel elérik azt, hogy minden nyersanyagot felhasz­nálhatnak. A termelés gazdaságossabbá té­tele céljából kötelezettséget vállal­tak, hogy ez év végéig az alkalma­zottak 80 százaléka bevezeti a tel­jesítményórát. A normák felülvizs­gálására május 31-ig felkészülnek. A szocialista munkaversenyt a következő pontok alapján értékelik a havi taggyűléseken: 1. A terv teljesítése, 2. a norma teljesítése, 3. a minőség javítása, 4. a munkamulasztás csökkentése. A tanyl lentiloló-üzemet üzem­közi versenyre hívják ki, amely­ben kötelezték magukat, hogy 1952-es évi tervüket Sztálin elv­társ születése napjáig, december 21-ig teljesítik. Az üzemközi szocialista munka­versenyt a következő pontok sze­rint értékelik: Költségvetésünk megtárgyalását kapcsolatba szeretném hozni azzal a nagy eseménnyel, amelyet a Szov­jetunió állami költségvetésének meg tárgyalása és jóváhagyása jelentett a Legfelsőbb Szovjet által 1952 már­cius 5—8. napjaiban. A Szovjetunió 1952-es költségve­tése a legyőzhetetlen erőfeszítés ki­fejezője a béke megtartása és a kommunizmus felépítésére. Ebben a költségvetésben a bevételek 509.9 milliárd rubelt, a kiadások pedig 476.9 milliárd rubelt tesznek ki. A kiadásokból 180.4 milliárdot a nép gazdaság fejlesztésére, 124.8 milliár­dot kultúrcélokra, 113.8 miliárdot az ország védelmére, 14.4 milliárdot az állam: igazgatás szerveinek fenntar­tására és 8.9 milliárdot a nyeremé­nyek és kölcsönkamatok kifisetésére irányoznak elő. E számok azokról a nagy sikerek­ről beszélnek, amelyeket a szovjet nép az SzK(b)P és J. V. Sztálin ge­neralisszimuz vezetésével elért a bé­kés építés minden szakaszán. A szovjet nép igyekezetének kö­zéppontjában a kommunizmus nagy sztálini építkezései a volgai, dnyepri, doni, amudarjai hatalmas villamos­müvek, csatornák, öntözőberendezé­sek alkotásai állanak, oly tervek, mind amelyek méreteikben példátla­nul állanak a világban és amelyeket a szovjet nép határtalan lelkesedés­sel rohamosan megvalósít. A Szovjetunió 1952-es évi költség­vetése egyidejűleg a Szovjetunió roppant erejének és egyre szilárduló hatalmának a kifejezője, mely félel­met gerjeszt az imperialista háborús gyüjtogatókban. Az egész világ bé­keszerető emberisége a legnagyobb öröm és megelégedettség érzetével követi a Szovjetunió gigantikus ere­jének és hatalmának gyors növeke­dését. Visszaemlékeznek, hogy a nyugati imperialisták, élükön Tru­mannal és Churchillel, hogyan szá­mítottak a mult háborúban arra, hogy a Szovjetunió elvérzik és le­gyöngül, hogy ök aztán a gyengének diktálhassanak, visszaemlékeznek, hogy az angol-amerikai imperialis­ták a háború után diszkriminációs intézkedéseikkel hogyan okoztak a szovjetek országának különféle ne­hézségeket a háború által elpusztí­tott területek újjáépítésében. Az imperialistáknak ez azonban mit sem segített. A győzedelmes Szovjetunió diszkriminációik ellené­re hihetetlenül rövid időn belül egy­maga gyorsan felépült háborús se­beiből és népe határtalan alkotó erőinek hatamas, hősi kifejtésével a világ leghatalmasabb országává, a béke nagy táborának szilárd oltal­mazójává vált (taps). De ez még nem minden. A Szovjetunió ez alatt az idő alatt tanáccsal szolgált az ál­tala felszabadított országoknak, köz­tük hazánknak is és nagy, önzetlen segítséget nyújtott nekik új életük építésében. Ezek a tények nekünk ma, amikor saját költségvetésünket tárgyaljuk, meggyőző bizonyítékai a köztársa­ságunk szocialista építésében meg­kezdett út helyességének, külpoliti­kánk — a Szovjetunióval való hü és őszinte barátság és szövetség gott waldi politikája — helyességének. Hála a Szovjetunió nagy testvéri és önzetlen segítségének, termelé­sünk, technikánk, tudományunk és kultúránk rohamosan emelkedik, a fejlődés és tökéletesség magas fo­kára, eddig nem látott és nem sej tett sikereket érünk el. Hasonló ta­pasztalatokkal rendelkeznek a béke tábor többi országai is. A külföldi és belföldi ellenséges reakció el akart bennünket a Szov­jetuniótól szakítani és az amerikai 1. a terv teljesítése, 2. a rozs hozamának emelése és minőségi javítása, 3. a kóc minőségi javítása, 4. az önköltség csökkentése. Az újítók és műszakiak köre minden újítási javaslatot azonnal letárgyal és az üzem vezetőségé­vel együtt megvalósít. Ezenkívül átvizsgálja az egész munkamene­tet és szükség esetén komplex-bri­gádokat alakít a hibák kiküszöbö­lésére. Munkaerő toborzás céljából agit­kettösöket szerveznek az alkalma­imperialisták karmaiba dobni. Dol­gozó népünk azonban a Kommunista Párt vezetésével, élén Gottwald elv­társsal, 1948 februárjában kudarcba fullasztotta ezeket a fondorlatokat. Sorsunkat nem kötöttük össze a ka­pitalista kizsákmányolás és háború erőivel, azokkal az erőkkel, amelyek felett a történelem már kimondta ' ítéletét, hanem a szabadság, a hala­dás, a szocializmus, és a béke orszá­gával, azzal az országgal, amely mérföldes léptekkel halad előre a kommnizmus felé. Ebben az el­szánt elhatározásában népünk mind­végig kitart. Az amerikai Imperialisták és va­tikáni és titoásta szolgáik éjjel-nap­pal támadják a Szovjetunióval való szövetségünket. Naponta új hazug­ságokat és támadásokat gondolnak ki. Ezzel mutatják, hogyan gyötri és hozza őket örjöngésbe a szikla­sžilárd cseh szlovák-szovjet barát­ság. Bennünket azonban nem lehet megtéveszteni. Nem cseréljük el önállóságunkat és szábadságumkat az ő igájukért. Virágzó üzemeink­be és szövetkezeteink mezőire nem engedjük ismét vissza az ő pártfo­goltjaikat, a volt árulókat, idegen tőkéseket, és élősdi földbirtokoso­kat. Biztosított szabad munkánkat, egészségügyi és szociális intézmé­nyeinket és népeink örvendetes kul­túréletét nem cseréljük el az ö ka­pitalista kizsákmányolásukkal, mun­kanélküliségükkel, nyomorukkal és éhínségükkel. (Taps.) Tudjuk, hogy a Szovjetunió és a nagy Sztálin segítsége, a vele va­ló szövetségünk és barátságunk nél­kül nem harcolhattuk volna ki ezeket a vívmányokatkat, ha­nem népeink rabságban ten­gődnének, mint tehetetlen figurák az amerikai imperializmus sakktáb­láján, mint az imperialista agresszió kény-kedvének kitett népek. A szovjet példa és annak eredmé­nyei a kommunizmus építésében or­szágunk nagyszerű távlatait is meg­mutatják és közel hoznak bennünket hozzájuk, dolgozóinkat lelkesedéssel, elszántsággal és erővel fegyverzik fel a külső és belső ellenségek cselte véseinek leküzdésére, hogy a szov­jet példa nyomán szilárdan előre­haladjunk a szocialista felépítés út­ján. E nagyvonalú távlatok és a szi­lárd akarat kifejezése a mi ez évi költségvetésünk is, amely meggyő­zően mutatja országunknak és né­pének' becsületes, békeszerető ar­cát. Örömteljes jövőnk további tég­láit rakjuk le benne. Minél jobban tökéletesebben és fegyelmezetebben fogjuk betartani és teljesíteni ezt a törvényt, annál előbb érjük el cé­lunkat. Az ötéves terv negyedik évének költségvetését tárgyalva, kifejezzük nagy szeretetünket, hűségünket és ragaszkodásunkat elnökünk, Kle­ment Gottwald iránt, akinek veze­tésével már annyi történelmi győ­zelmet arattunk é3 akinek vezetésé­vel még bátrabban haladunk a vég­ső győzelem felé. Az 1952. évi állami költségvetési javaslat jóváhagyásával egyidejűleg kifejezzük a Szovjetunióval éa a népi demokratikus országokkal való szilárd, hü é3 megbonthatatlan ba­rátságunkat és szövetségünket, va­lamint ragaszkodásunkat és hálán­kat felszabaditónk és oltalmazónk, legjobb barátunk és tanitónk, Sztá­lin generalisszimusz iránt. (Zajos taps.) zottak köréből, akik a népi közigaz­gatás támogatásával hajtják végre ezt a fontos feladatot. Hasonló határozatokat és kötele­zettségvállalásokat tettek az érsek­újvári, felsöszeli, tanyi, vágúlyhelyi és más len- és kender-feldolgozó üzemekben. Az üzemi tanácsok fel­adata lesz a vállalt kötelezettségek ellenőrzése. Tökéletes ellenőrzéssel elérjük azt, hogy Szlovákia összesí­tett tervének üzemünket illető i eszét nemosak teljesíteni fogjuk, de túltel­jesítését is biztosítjuk. Horváth Béla, Bratislava, Trepárne feldolgozó üzem

Next

/
Thumbnails
Contents