Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-27 / 74. szám, csütörtök

H —— (IJSZ0 ­Állami költségvetésünk a nemzetiségi politika sztálini megoldásának bizonyítéka ^ * Jeltas Doris, a Megbízottak Testülete elnökének beszéde az állami költségvetés tárgyalásán 1952 március 27 Az állami népgazdasági terv ép­pen úgy, mint állami költségvetésünk annak a kézzelfogható bizonyítéka, hogyan oldja meg kormányunk és Pártunk Szlovákia alapvető kérdé­seit a lenini-sztálini nemzetiségi po­litika szellemében. Sztálin elvtára a Kommunista (bol­sevik) Párt X. kongresszusán a Párt­nak az oroszországi nemzetiségi kér­désben elfoglalt szerepéről a követ­kezőket mondotta: „Bár Oroszországban és az Orosz­országgal szövetséges köztársaságok­ban a szovjet rendszer alatt nem lé­temek már sem uralkodó, sem jog­fosztott nemzetek, sem anyaorszá­gok, sem gyarmatok, sem kizsákmá­nyoltak, sem kizsákmányolók, ennek ellenére a nemzetiségi kérdés Orosz­országban mégis létezik. Az Orosz "Szocialista Federatív Szervjet Köz­társaság nemzetiségi politikájának lényege abban áll, hogy ki kel1 kü­szöbölni a mult örökéként átvett nemzetek gazdasági, politikai és kul­turális elmaradottságát és lehetővé kell tennie az elmaradott nemzetek­nek, hogy a központi Oroszországot állami, kulturális és gazdasági téren ls utolérjék." Állami népgazdasági tervünk és állami költségvetésünk azt mutatják, hogy a szocializmus építése álla­munkban hogyan ad Szlovákia gaz­dasági és kulturális kiépítésére űj alapot a sztálini tanítások szellemé­ben, amelyen a cseh dolgozó nép se­gítségével nemcsak utolérjük azt, amit Szlovákiában a kapitalizmus alatt elmulasztottak, hanem együtt építhetjük már közös népgazdasági alapunkat is, a fejlett szocialista ipart és a fejlett szocialista gazda­ságot. A nemzetiségi kérdés megoldásá­nak e szocialista módja lehetővé tet­te, hogy már nemcsak pótoljuk az el­mulasztottakat, hanem hogy a cseh országrészeken és Szlovákiában is to­vább megyünk, építjük a szocializ­mus felépítésének alapfontosságú iparát. Az új szocialista gazdasági alap építésének ebben az általános folya­matában elmélyül nemzeteink testvé­ri kapcsolata és szilárd, egységes szocialista államot alkot. A nemzetiségi kérdés megoldásá­nak szocialista módja nemcsak egye­síti a dolgozó tömegeket a szocialista családba, hanem lehetővé teszi azt is, hogy amíg a nyugati nagy kapitalis­ta államok nem tudják megvédeni sa­ját iparukat az amerikai imperializ­mus falánksága előtt — nálunk Szlo­vákiában régi, elmaradott Iparunk elvész az új, modern szocialista ipar lázas építésében. Egész területek vál­toznak elmaradott mezőgazdasági vi­dékekből az ipari kombinátok hatal­mas munkaterepeivé, ahol már mo­dern szocialista városok alapjait, a szlovák, cseh, magyar és ukrán dol­gozó nép hatalmas gazdasági és kul­turális fejlődésének bázisait fektetik le, biztos támaszait mezőgazdasá­gunk szocialista kiépítésének. Burzsoa-nacionalistáink és kozmo­politáink minden kísérlete Ulenére, hogy megőrizzék Szlovákia régi ar­culatát, a sajátos folklór, a turiszti­ka és az elmaradott falvak Szlová­kiáját, hogy lehetetlenné tegyék Szlovákia szocialista Iparosítását és a köztársaságot kiszolgáltassák a kapitalisták és a nyugati imperialis­ták kénye-kedvének, hogy bennünket a nyugati kapitalista államoktól füg­gővé tegyenek, — Szlovákiánk arcu­lata forradalmi módon átalakul. A szocializmus felépítésének álta­lános és gyors ütemében a szocialis­ta ipart Szlovákiában még gyorsab­ban építik, mint a cseh országrészek ben. Ez évben a terv szerint Szlovákia ipari termelése az 1937-es ipari ter­melés egész mennyiségével fog növe­kedni és a nehéziparban Szlovákia ez évben eléri a háborúelötti termelés kétszeresét. így Szlovákia ipari ter­melése ez évben csaknem öt és fél­szeresét éri el a háborúelötti ipari termelésének, sőt a nehéziparban hat és félszeres emekedést érünk el. A szocialista iparosítás forradalmi mó­don alakítja át Szlovákia iparának felépítését. Az 1937. évi nehézipar Szlovákia össziparának 32.5 százalé­kát tette ki. Ez évben a nehézipar eléri az ipar össztermelésének 46 szá­zalékát, 1955-ben pedig 55 százalé­kát kell elérnie. Mint tudjuk, Szlová­kia barnaszéntermelésé az 1950. év­vel szemben a jövő évben meghárom­szorozódik. Szlovákia 1955-ben egy­maga annyi villamosenergiát^og ter­melni, amennyi 1937-ben az egész ka­pitalista Csehszlovákia termelése volt. A termelőerők ezen for­radalmi fejlődése Szlovákiában csak a szocialista termelési formák és a szocialista felhalmozás mellett lehetséges, amint azt az ez évi állami költségvetésünk bizonyít­ja. Ez a magyarázata annak, hogy Szlovákia beruházásai évről évre fo­kozódnak és ez évben az 1947-hez ké­pest majdnem a három és félszere­sére emelkedtek, hogy Szlovákiában 1945 elejétől 1951 végéig 68 új nagy gyárat helyeztek üzembe és ebben az évben további 39 új üzemet nyitnak meg. A szlovákiai nagy változások­ról tanúskodik az a tény is, hogy 1934-ben a vasúti teherforgalom az egész ország vasúti forgalmának 13.5 százalékát tette ki, míg ez év­ben már 30 százalékát teszi ki. 1947-ben az autóbuszok személyfor galma Szlovákiában 12 millió sze­mélyt tett ki, 1651-ben már 139 mil­liót és ez évben 180 millióra emelke­dik az autóbusszal szállított szemé­lyek száma, tehát 15-ször többre, mint 1947-be®. A szocializmus építése teljesen új alapokat teremt nemzeteink fejlődé­sében. Alapjaiban változik lakossá­gunk osztály- és szocialista tagozó­dása, Szlovákiában elsősorban roha­mosan növekszik és a szocialista építkezés tüzében megécalosodik a ml fiatal munkásosztályunk. A munkások száma a dolgozók teljes óvodákban Középiskolákban Szakiskolákon Főiskolákon Rövid áttekintésben ezek a főbb eredményei a szlovákiai alapvető kérdések szocialista módon való megoldásának. Pártunk és kormá­nyunk céltudatos politikájának eredményei ezek. Ezt a politikát Gottwald elvtárs, a kormány 1946 július 8-iki kormánynyilatkozatában így fejezte ki: „A szlovákiai iparosítás alapjai­nali megteremtése szintén a kétéves terv fontos feladatai közé tartozik. Az állam összetartó ereje és egysé­ge feltétlenül megkövetelik, hogy Szlovákia gazdasági színvonala sür­gősen megközelítse a cseh ország­részek gazdasági szívonalát. Ez azt jelenti, hogy meg kell teremteni az előfeltételeket a nyersanyag és erő­müforrások, valamint a munkaerő­tartalékok teljes felhasználására Szlovákia régi Iparának kifejleszté­se és új modern iparának megte­remtése céljából". A szocialista iparosítás ezen ter­vének sikeres megvalósítása, ahogy azt Gottwald elvtárs kifejtette, dön­tő tényezője a mezőgazdaság szocia­lista építésének is, lehetővé teszi mezőgazdaságunk mai nagy beruhá­zásait, szilárd alapja a jövőbeni nagy vízierőmüvek és a mezőgazdaság tá­mogatását elősegítő természeti át­alakításoknak. Ma, amikor állami költségvetésünk további bizonyítékait adja sikereink­nek, szocialista építkezésünk továb­bi feladatainak és távlatainak, — újra és újra tudatunkba kell vásni, hogy az 1937-ben Široký elvtás által Szlovákia gazdasági, szociális és kul­túr felemelkedését szolgáló emlé­kezetes tervünk csupán azért vál­hat valósággá, mert a szovjet had­sereg történelmi győzelme lehetővé tette dolgozó népünknek, hogy saját otthonának gazdájává váljon és hogy népünk e vágyának teljesíté­sében vezérünk és támaszunk a nagy Szovjetunió. Nem lehet szavak­ban kifejezni, mennyi verejtéktől, fáradságtól, nehézségtől, hosszú és költéseg kísérletektől és tévedésektől mentesül dolgozó né­pünk azáltal, hogy a Szovjetunió naponta segít bennünket gazdag tapasztalataival. Mint saját vagyonunk gazdáinak, mindenekelőtt magunknak kell ki­számából az 1951. évi 28 százalékról 1953-ban 37.4 százalékra emelkedik. Az ipari munkások száma a kapita­lista Csehszlovákia 100 ezer munká­sáról a jövő évben csaknem 300.000­re növekszik. Gazdaságunk új dolgo­zóinak átlagos száma csupán ez év­ben háromszorosan növekedett a mult évihez képest. Szlovákia mező­gazdaságilag elmaradott országból modern, szocialista ipari országgá alakult át. 1921-ben a lakosság 61 százaléka foglalkozott mezőgazdaság gal — míg 1950-ben már csak 42 százaléka. Ma az ipari termelés az össztermelésnek körülbelül 65 szá­zalékát, a mezőgazdasági termelés pedig körülbelül 34 százalékát teszi ki. A szlovákiai nagy átalakulások­ról tanúskodik az alkalmazásban lé­vő nők egyre növekedő száma is. 1921-ben Szlovákiában ezer nő közül 186, 1930-ban 256, 1950-ben már 400 nö volt alkalmazásban. Gondoljunk arra, — és ezt napon­ta látjuk — hogyan teszi lehetővé a szocialista iparosítás és a szocialis­ta mezőgazdaság kiépítése a sztálini nemzetiségi politika szellemében a szakképzett dolgozók kádereinek kialakítását, hogyan növeli a saját nemzeti értelmiség, a tudományos dolgozók, az írók és művészek káde­reit Szlovákiában például 1938-ban az ipari és mezőgazdasági műszaki főiskoláknak csak 68 hallgatója volt, ma a műszaki főiskolákon 4900 a halllgatók száma és 1955-ben 15.800 hallgató fogja e főiskolákat látogatni. Ily örvendetes és rohamos a többi iskolák fejlődése is. A tanulók száma Szlovákiában az 1951—52-es iskolai évben, összeha­sonlítva az 1937/38. iskolai évvel, a következőképpen változott: 1937/38 11.500 90.000 22.000 2.800 1951/52 66.000 200.000 48.000 9.600 fejteni egész igyekezetünket arra, hogy a Szlovákia kiépítésében fel­merülő számos komoly nehézségein­ket és hiányosságainkat leküzdeni. Nem gazdálkodtunk eléggé jól, ha például a kormány júliusi rendelete az önköltség csökkentéséről úgyszól­ván el sem jutott az üzemekbe, bár a nagyszombati Kovosmalt példája és versenyfelhívása a fémek legma­gasabb összmegtakarításáért és az önköltség csökkentéséért, amelyet az ország összes fémüzemeihez inté­zett, csupán a nagyszombati Ko­voemaltban már eddig 154 teherko­csi fémmegtakarítását jelenti }3 mil­lió korona értékben. Nem gazdálko­dunk jól, ha a handlovai bányák­ban a munkatermelékenység olyan, hogy a fejtési tervet csak 77o/ 0-ra teljesítjük, a emellett a termelési eszközöket csupán 50o/ 0-ban használ­juk ki. Nem vagyunk mindig elég­gé felelős építők, ha a szocializmus egyik jelentős építkezésén, a Szö­vetségi Vasútvonalon a munka-mu­lasztások száma elérte a 30o/ 0-ot. Nem gazdálkodunk jól az anyaggal, ha egyes üvegüzemek termékeinek minősége olyan, hogy a selejt az 50o/ n-ot is eléri. Nem csökkentjük az önköltséget, ha például a Cseh­szlovák állami birtokokon nem tel­jesítjük a termelési tervet, a vesz­teségek azonban messze túlszárnyal­ják a tervet. Nem takarékoskodunk a nyersanyagokkal, ha például a li­pótújvári fűrésztelepen 1949-től egészen mostanáig 7000 köbméter ipa rí fa hevert és ment tönkre. Nem gaz dálkodhatunk jól, ba h i tel szerveink nem élnek még nagy jogkörükkel üzemeink gazdálkodásának ellen­őrzésében. Mindezek a hiányosságok és ne­hézségek azonban semmiképpen sem változtatják meg azt, ami döntő és új Szlovákia szocialista építéseinek új sikerén. Tudjuk, hogy az ezen hiányosságok és nehézségek elleni küzdelem fokozódik, hogy erősödik munkásosztályunk és megszilárdít­ja vezető szerepét a nép élén. Tud­j juk, - hogy ebben az építésben elmé­lyül a munkások, a parasztok és a - dolgozó értelmiség kaposolata és j hogy előttünk áll a Szovjetunió nem zeteinek példája szerinti úi szociali­sta nemzet fejlődésének távlata. 1 Ezen az utunkon még jobban ki­A dobsinai vizierSmű szocialista munkahUsei Zegzugos völgyben kapaszkodik a vonat fölfelé. A kocsik zsúfoltak, alig van niár hely az új fölszállók számára. Hétfő reggel van, ilyenkor utaznak a dolgozók munkahelyeikre. Még korai az idő, de aki pontos akar lenni a munkában, annak bizony igyekeznie kelll. Majdnem minden állomáson akad le- és fölszálló• Legtöbben Prakfal­ván szállnak le, ami érthető, mert itt van a Keletszlovákiai Gépművek üzeme- Az alagutak egész sora után Dedinky következik, itt szállnak le a dobsinai vizierőmű építkezésén dolgozó munkások. A vonat csaknem teljesen kiürül. Az állomáson gyülekezők között van a kassai kerületi Nemzeti Bizottság műszaki osztályának brigádja is, melynek nyolc tag­ja szabadság idejéből egy hetet ajánlott fel ledolgozásra az épülő vizi­erőművön. Néhány brigádos a feleségével együtt jött kivenni részét a szocializmust építő munkából. A brigádosok szeme elé. magas hegyekkel körülzárt völgy tárul, ame­lyet a Gölnic folyó választ ketté. A brigádvezető figyelmezteti társait, hogy itt fogják feltartóztatni hatalmas gáttal a Gölnic vízét és arra kényszerítik, hogy medrét elhagyva Dobsina felé folytassa útját. A tiszta barakképület szobáiban rögtön átöltöznek a brigádosok. Az irodában azalatt elkészítették munkabeosztásukat. Az egyik csoportot a gátépítési szakaszra osztották be, a másikat pedig az építkezés közép­ső szakaszára, ahol a nagyméretű csővezetéket helyezik le A brigádosok vidáman láttak munkához. Az első csákány vágások még bizonytalanok voltak, de a régebben itt dolgozók szívesen megmutatták nekik, hogyan kell bánni a szerszámokkal, úgyhogy a föld kiemelésénél a műszak leteltével az egyik csoport 140%-ot, a másik pedig 115 száza­lékot teljesített­A kiadós ebéd után a brigádosok érdeklődve elindultak megnézni a nagy építkezést. A hegytetőről szétnézve maguk elé képzelték a hatal­mas víztárolót, amelyben több százezer köbméter víz fog hullámzanl. Délfelé Dobsina gyönyörű látképe tárul a szemünk elé. a távolban pedig a vizierőmű szíve, a turbinaház fehérlett A hegybe, amelyen állottak, alagútat fúrtak, amelyen a Gölnic.folyó vize ömlik majd a turbinákra. Másnap versenyre hívta egymást a két csoport. Serkentette őket az egyik tíztagú brigád magas munkateljesítménye, amely 205%-os átlag­gal tért haza Dobsinára. Elhatározták, hogy ők sem maradnak szégyen­ben és túlteljesítik az elsőnapi eredményt. A jó munka meghozta a kí­vánt eredményt Este mind a két csoport tagjai boldogan jegyezték fel a 225- és a 220%-os teljesítményt Voltak a brigádosok között olyanok, mint pl. Miskovics, Mihócšik Mezencev, Rusinyák elvtársak, akik még egy heti brigádmunka letölté­sét vállalták és 205%-os átlagos heti munkateljesítményükkel bebizonyí­tották, hogy megértették kötelességeiket a szocializmus felépítésében. A jól végzett munka után, a brigádidő letöltésével megelégedetten vették át megérdemelt fizetésüket. KOZÁR ISTVÁN Kassa A nyitrai kisiparos szövetkezetek első kerületi kiállításukra készülnek A Szlovák Szövetkezeti Tanács az utóbbi időben különös gondot fordít a kisiparosok mozgalmára, aminek hatása alatt több új kisipa­ri szövetkezet alakult. A szövetke­zeti forma igen alkalmas arra, hogy a kisiparosokkal megismertesse a kollektív munka magasabb termelé­si formáját. A szövetkezetben a kis­iparost az igazgatóság és a felügye­lőbizottság irányítja. Az évi tiszta jövedelem 10%-kát a normateljesít­mény arányában osztják fel a tagok között. Különösen a nyitrai kerület déli részén virágzik a kisiparos szö­vetkezeti mozgalom. Néhány hónap leforgása alatt több új kisiparos szövetkezet létesült. Tavaly alakult meg a lé d babagyár, BABATEX név alatt, amelynek plüss játékál­latai a gyermekek kedvencei. Az Idén újabb szövetkezetekkel nőtt az eddigiek száma. Érsekújvá­rott az eddigi két szabószövetkezet, a VZORODEV és NOVODEV mel­lett új cipész-szövetkezet alakult VZOROBUV elnevezéssel. Hasonló szövetkezet alakult Léván is. illet­ve a pozsonyi VZOROBUV ottani fiókja önállósítását kérte. UJ szabó­és cipész-szövetkezet alakult Komá­romban is. A kisiparos szövetkezetek a ter­melés éppen olyan szocialista for­mait képezik, mint a közüzemek, tehát semmiféle érdekellentét vagy féltékenység nen lehet közöttük. A nyitrai kisipari szövetkezetek annyira fellendültek, hogy a belügyi megbízotti hivatal külön végzéssel engedélyezte, hogy önálló kiállítás keretében bemutathatják termékei­ket. A kiállítás április 1-én nyílik meg a kerületi nemzeti bizottság tükörtermében és tíz napig tart. Mártonvölgyi László. A kuncsicei kohóművek építőinek harca a határidők megrövidítéséért A kuncsicei Klement Gottwald új kohóművek építkezésének második szakasza napról napra nagyobb méreteket ölt. A fő építkezési munkálatokat mindenekelőtt a finom hengerművekre irányítják. A vitko­vicei Klement Gottwald vasmüvek szerelői már az új munkaterein vasszerkezeteinek szereléséhez fog­tak. Az elmúlt napokban megkezdték a villamostelep második részének az építkezését is. A villamosüzem épületeit és berendezéseit, amelyeket már az első munkaszakasz folyamán elkészítettek, üzembehelyezték és biztosították a magaskemence forró levegővel való ellátását is. A villamosüzem építkezésén az építőmunkások a legjobb teljesítmé­nyeket a talajmunkákban érték el. A 0.8köbméteres kapacitású báger ke­zelői kötelezettséget vállaltak, hogy normájukat 550 köbméterrel túltel­jesítik. A Pavlorkovec-fivérek 650—700 köbméter napa teljesítményt értek el. A báger így 700 földásó munká­ját helyettesíti. Az ács-csoportok is sikeresen vég­zik kiszabott feladataikat. A munka­érdemrendet viselő Holászka Antal munkacsoportja sikeresen elindította a szocialista munkaversenyt az egész építkezés területén. A prágai Stavo­techna-üze m ácsainak és aknászai­nak munkacsoportjai szintén sike­resen veszik ki részüket a munkák­ból. élezzük könyörtelen harcunkat a burzsoá nacionalizmus és kozmopo­litizmus mérge ellen, öementis, Huszák, Salánszky, Sling Sverma és a hozzájuk hasonló árulók és kémek ellen. A szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség szel­lemében még jobban megszilárdít­juk a cseh és a szlovák dolgozó nép baráti szövetségét, népi demokrati­kus államunk egységét és hatalmát elnökünk, Klement Gottwald elvtára vezetése alatt. Még szorosabban felzárkózunk a Szovjetunió nemzeted és a nagy Sztálin mögé.

Next

/
Thumbnails
Contents