Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)
1952-03-26 / 73. szám, szerda
H —— ( IJSZ 0 1952 március 26 16 ellenőrzés. Nyilván az ellenőrzés hiányosságát kifogásolta azok részéről is, akik fizettek Prága főváros toborzási községi vállalata, amely felszámította teljes értékükben a kiállítás rendezésére kiadott anyagot, ha vissza is juttatták azt az üzemnek, úgy hogy egy és ugyanazt a dolgot, habár jónéhányszor használták, mindig teljes értékükben könyvelték el. A vállalat biztosan azt hitte, hogy ezzel úgynevezett kereskedelmi ügyességet mutat. Ennél meg kell állnunk, ez azoknak a felelőtlensége és rossz gazdálkodása, akik ilyen számlákat minden kifogás nélkül kifizetnek, illetve megengedik, hogy kifizessék őket. A rossz gazdálkodás és a közérdek meg nem értésének tanulságos például állíthatjuk oda a Prágai Sanitas nemzeti vállalat esetét, amelyet a Központi Minöségmegállapítő bizottságában tárgyaltak meg. E bizottság szakvéleménye szerint az 1949. és 50. évekre a Sanitas nemzeti vállalat rossz tervezéseket készített és rosszul jelentette be szállítóinak szemüveganyag szükségletét. A fogyasztás azonban ebben a cikkben a tervezettnél sokkal alacsonyabb volt, mint más fajtákban és igy a Sanítas-nak át kellett vennie a szemüveganyagot, amelyre nem volt kereslet, míg a fogyasztók ugyanazon időben hiába igyekeztek a piacon másfajta üvegeket felhajtani. A piac rossz ellátásában és a szemüveganyag túlméretezett termelésében ez esetben hibásak a termelő vállalatok is, köztük nirskoi OKULA nemzeti vállalat. Igy keletkeznek károk a felelőtlenség miatt a rossz gazdálkodás megnyilvánul a nem helyénvaló „engedmények" adásában is. Igy a karlovyvarv-i tejüzemek 1951-ben csirkéket szállítottak az EFSz-eknek. Mivel egyes szövetkezetek ezekről kellőképpen nem gondoskodtak, a csirkék elhullottak és a karlovy-vary-i kerületi Nemzeti Bizottság elrendelte a tejüzemeknek, hogy írják le követelésüket a csirkékért. Igy a nemzeti vállalat ráfizetett mások gondatlan' ságára és nem védekezett ellene. Már évek óta harcolunk azért, hogy a közigazgatás szervei ne igyekezzenek minden áron kimeríteni a költségvetési eszközöket az év végéig. Évről évre tapasztalhatunk ugyan haladást, de mégis megtörténik, hogy többek között az iskolaügyi minisztérium a kerületek részére pénzösszegeket utal ki olyan feladatok végrehajtására, amelyeket már nem teljesíthettek — így például a hradec královei kerületi Nemzeti Bizottság 10,091.000 koronát kapott, amiből csak 1,014.000 koronát használt fel. Rá kell mutatni főleg a gazdaságosság hiányaira az áil&mi igazgatás különféle berendezéseiben, mint például a kórházakban és óvodákban. Nem gazdaságos, hogyha a lenyisicei óvodában, amely 15 gyermek befogadására alkalmas a tényleges állomány 6—9 gyermek, és mégis a tervezett teljes létszámú munkaerőket tartják. Ily körülmények között egy gyermek gondozója egy évben 33.800 koronába kerül. Babaicén az újonan megnyílt óvodában 51—52 telén átlag 6—8 gyermek járt 3—4 családból. Az iskolaév kezdetén a gyermekek bejelentett létszáma 27 volt, ezt azonban a valóságban soha sem érték el. Az egy gyermekre való átlagos kiadás évente 13.750 koronát tett ki, mivel az óvodának jaijuár végéig 4 munkaereje volt, ma pedig három. Az ellenőrzés jelentősége és hiányosságai Ily es-jtekben fel kell tenni a kérdést hol volt a gazdasági szervek és a fölérendelt szervek ellenőrzése? Ily esetek csak azért lehetségesek, mert az ellenőrzi szolgálat nincs mindenütt rendesen kiépítve mint ügyosztály szolgálat és sem a Nemzeti Bizottságok, sem a bank ellenőrzése nem elég erélyes és mélyreható. A jól kiépített ellenőrző szervek kifizetődnek és nem szabad őket adminisztratív luxusnak tekintenünk. hanem mint szocialista apparátusunk nélkülözhetetlen tartozékának, amely népünk munkaeredményével való rendes gazdálkodásra ügyel. Az állami banknak és a többi pénzintézetnek, amelyek a szocialista vállalatokat pénzelik, tudiúok kell azt. ij^gy ök el, <ní>rző szervek, ami annyit jelent, hogy nem szabad rsaji regisztrálniuk hu em igyekezniük kell javítani is; a banknak meg kell követelnie a rendes számlázást és nem szabad egykönnyen meggyőzetnie magát arról, hogy a terv nemteljesítésének okai úgynevezett objektív jellegű okok. Ä káderek fontossága Ki tudtuk fejleszteni eddig még nem látott ütemben termelésünket, főleg az ipari termelést és fejlődé sének szükségleteire meg tudtuk szerezni a rá való pénzösszegeket is, de egyre jobban látjuk, hogy még sí keresebben haladhatnánk, ha még jobban tudnánk gazdálkodni. Ez valamennyiünk feladata, nemcsak a pénzügyi tényezőké és az üzemi gazdálkodóké. Van ugyan már a gazdaságosság megvalósítására szervünk — de egyet nem szabad szem elől tévesztenünk: még a legtökéletesebben és a legteljesebben megalkotott szerv mellett is — még ilyenünk nincs — mindenekelőtt dolgozóink részvételétől függ minden, kezdve a gyáraktól és mezőktől egészen a minisztériumokig. Tőlük függ az, hogy kezdettől fogva helyes úton haladjunk és magukat a terveket és a költségvetéseket lelkiismeretesen és reálisan állítsuk össze. A könyvelés és a tervfegyelem jelentősége A rendes pénzügyi terv összeállításának feltétele a könyvelés rendes vezetése, ezért mindenekelőtt az üzemi könyvelés reformjára készülünk; ahhoz, hogy könyvelési nyilvántartásunk megfeleljen a szocializmust építő állam új szükségleteinek, az a fontos, hogy minden dolgozó megértse. Hangsúlyozzuk a könyvelők új hivatását is, akiknek a szocialista vagyon őrzőivé, az állam és az összes dolgozók érdekeinek védőivé kell válniok. Állami igazgatásunk már elavult könyvelésének reformjához szintén hozzálátunk. A gazdasági tervrendszerhez tartozik az üzemek közti gazdasági szerződések alapos megtárgyalása is, amelyeknek a termelési és pénzügyi terv alapjául kell szolgálniok; természetesen a szerződésben leszögezett kötelességeket rendesen kell teljesíteni. Nem valami kitüntető dolog az, ha nemzeti üzemeink az 1951. évben egy mUliárd korona büntetést fizettek gazdasági szerződések nem teljesítéséért, a terv és a pénzügyi fegyelem megszegéséért és ha a pénzügyminisztérium és maga az Állami Tervhivatal is büntetést fizetett a munka- és szállítási számlák késedelmes fizetéséért. Azok a negatív jelenségek, amelyeket emiitettem, gazdaságunk növekedésének és fejlődésének kisérő jelenségei, de nem szabad őket lekicsinyelni, ha nem is jellegzetes vonásai fejlődésünknek. Okulnunk keU belőlük, munkánkat javítanunk kell és még határozottabb léptekkel előre haladnunk. Ezért legyünk annak tudatában, hogy gazdasági fejlődésünk sikereihez károk árán jutottunk, amelyeket e téren is a Párt éberségével leleplezett Slánsky, Sling és mások áruló klikkje okozott. Mintaüzemek Okulnunk kell azonban a jól dolgozó üzemekből és elvtársakból is. Gazdaságunk eredményei a jól dolgozó üzemek teljes fölényéről tanúskodnak. Figyelemre méltó abban, hogyan használták ki és vették át az üzemek tapasztalatait, például a Csehszlovák Dohányipar, amely az 1951. év második felében jelentős változáson ment keresztül a termelés terén. Habár ebből az üzemből sok adminisztratív dolgozó ment át a termelésbe, az üzem menete hibátlan volt mind a termelés, mind az adminisztráció dolgában. A Kavoviny nemzeti vállalat nagyon jól megszervezte a termelést, az áruleadást és az adminisztrációt is. Végrehajtotta a termelés összpontosítását és nagyarányú speedalizálását is. Nagy gondot fordított a műszaki-gazdasági normákra. Megnyilvánult itt az üzemi káderek politikai fejlettsége; az élmunkások száma 27 százalék körül jár. Az üzem sikeresen hajtotta végre az asszonyok toborzását a férfiak helyébe. Teljesítményének terve 1951-ben 102 százalékot, a felhalmozás terve 124 százalékot tett ki. A műszeripari nemzeti vállalat uherszky-brody-i üzeme 1951-ben termelési feladatait 100 százalékon felül, felhalmozását pedig jól és egyenletesen teljesítette és 1951 negyedik negyedévében a gottwaldovoi kerület, legjobb üzemének jelentették ki ezt az üzemet. A bérek 10 százalékkal emelkedtek, a munkatermelékenysége pedig 38 százalékkal fokozódott. Az üzem azzal éri el ezeket a sikereket, hogy a politikai és a tömegszervezet jó munkát fejt ki és törődik a feladatok teljesítésével. A sztrasnicei Tesla nemzeti vállalat teljesltménytervét egyenletesen és következtesen teljesítette rendesen teljesítette felhalmozási feladatát és a termelés növekvése ellenére csökkentette tartalékait és sohasem lépte túl a bérátlagot; az üzemi könyvelés kifogástalanul működik. A sztrakonicei Cseszka-Zbrojovka nemzeti vállalat teljesítménytervét szintén egyenletesen és 100%-ra teljesítette. A tervezett felhalmozást nemcsak 100%-on felül teljesíti, hanem felhalmozási feladatát egyre jobban túllépi; a számlázás rend ben van és az állami bankkal való együttműködés kifogástalan. A prágai Vencel-téri Orbis könyv kereskedési vállalat elvtársai, az eladási időt az esti órákra és vasárnap délutánra is kiterjesztették hogy a dolgozóknak lehetővé tegyék a könyvek nekik legalkalmasabb időben való vásárlását. Ennek következtében az üzlet forgalma 56%kal emelkedett. Igy ezek az elvtár sak a dolgozók kiszolgálásának követendő példáját adták és egyúttal érdeklődésük példáját az üzem pénzügyi eredményei iránt. Igyekezetüket általános siker koronázta. Mindezeknek és a többi ugyan ilyen vállalatoknak nem szabad azonban megmerevedniök, hanem tovább kell menniök előre, de sohasem visszafelé. Az 1952. évi állami költségvetési javaslat Hölgyeim és uraim, elvtársnök és elvtársak, felvázoltam azokat a pozitív és negatív feltételeket, amelyeken keresztül a mai 1952. évi költségvetési javaslathoz jutottunk Talán több figyelmet fordítottam e fejlődés arányaira, mint pozitív erőire, amelyekből gazdaságunk hatalmas fejlődése kiindul, de nekünk az az érdekünk, hogy leplezetlenül rámutassunk hiányosságainkra, amelyek fékezik népünk alkotó tevékenységét, hogy megszabaduljunk tőlük Költségvetésünk alapfeladataiból, azaz állami népgazdasági tervünk teljesítésének biztosításából és az üzemek önköltségének csökkentésére gyakorolt nyomásból, valamint a szocialista gazdaságosság alapelvének érvényesítéséből egész gazdaságunkban — folyik a költségvetés új arculata is. Az állami költségvetés ez évben első ízben jelenti az állam egységes és alapvető pénzügyi tervét. Az 1952. évi állami költségvetési javaslat 324 milliárd három millió korona állami bevételt, és 323 milliárd 5 millió korona kiadást, — tehát 8 millió korona többletet irányoz elő. Az állami bevételeknek csak 79.2 százalékát és az állami kiadásoknak csak 55.9%-át hasonlíthatjuk össze az 1951-es évvel. A többi tételt első ízben foglalja magában ez évben az állami költségvetés. Ezzel is kifejezést nyer nemzeti és községi vállaltaink szocialista jellege, és az állam új feladata, amelyben a dolgozó nép kormányoz és gazdálkodik. Állami bevételek Az 1952-es évi állami költségvetés kormányjavaslatát részletezve főleg az állami bevételekről fogok beszélni. Az összes állami bevételek legjelentősebb tétele az általános adó. Ez az adó már nincsen belefoglalva a pénzügyminisztérium fejezetébe, mint közgazdasági bevétel, hanem úgy szerepel mint a gazdasági minisztérium vállalati részeinek bevétele, amit neki az üzemek szolgáltatnak be, amelyek felelősek helyes befizetésükért. Az általános adó tervezett hozama csak oly feltétel alatt folyhat be. hogy ha rendesen teljesítik a termelési és az eladási tervet és a lakosság bevételeinek és kiadásainak és a kiskereskedelmi forgalomnak terveit. Ezzel az adó annak a mértéke is, hogyan teljesítik az illetékes minisztériumok és üzemek a tervet, mivel az adó hozama az állami nemzetgazdasági terv által meghatározott feladatok teljesítése szerint van kiszámítva. Az általános adónak, mint az üzemi felhalmozás tartozékának nemcsa* v az állami kincstárba való helyes befizetését biztosítsuk, hanem biztosítjuk ellenőrző küldetésének intenzivitását is, 1952-ben az általános adóról szólói törvény megváltoztatását tervezzük és a beszedését legszélesebb mértékben át akarjuk vinni minél közelebb a termeléshez, közvetlenül az ipar eladási központjaiba, ahová gazdaságilag is tartoznak és előkészítjük az általános beruházási adók megszüntetését. 1952-ben a különleges kereseti adó nem fog szerepet játszani az általános adó utáni, mint jelentősége szerint második adónem a vállalati akkomuláció növelésére. A különleges kereseti adó a nemzeti és a községi vállalatoknál 1952 január 1-től megszűnt. A nemzeti vállalatok múltévekből való adóhátralékain kívül bevételeit csak a szövetkezetektől és a magánüzemektöl irányozzuk elő, amelyek számára továbbra is érvényben marad. Ezért az előirányzott összeg a mult évihez képest 93.2%-kai alacsonyabb. Ehelyett az általános adó mellett az állami bevételek főforrása ezévben első ízben a szocialista vállalataink nyereségeinek leadása lesz. Természetesen nincs itt szó e válla latok összes nyereségeiről, hanem csak azon részéről, amelyet a pénz ügyi tervek alapján nem lehet a minisztériumok, főigazgatóságok és üzemeken belül fölhasználni az üzemek beruházási szükség leteinek fedezésére és saját forgalmi eszközeik növelésére. Az állami költségvetésben foglalt leadások a költségvetés elfogadása után törvényesen kötelezőkké válnak. Amíg az üzemi felhalmozás leadásai az 1952. évi költségvetésben az összes állami bevételek 86.5%-át teszik ki, a lakosság által fizetett adókra az ez évi költségvetésben az állami összbevételeknek csupán 6.2%-a esik. A lakosság által fizetett állami bevételek magva a kereseti adó, a mezőgazdasági, ipari, irodalmi, művészeti és az önálló foglalkozásokból eredő adók. Lakosságunk és elsősorban a munkásosztály tehát saját jövedelméből járul hozzá az állami kiadásokhoz. Azzal tó, hogy mindenki fizet adót, mindenki tudatára ébred és tudatára kell ébrednie annak, hogy semmit sem kapunk ingyen és csak annyink van, amenynyit magunk termelünk. Az adó az államhoz való viszonyunk kifejezése: az adók, amelyeket mint ezen állam polgárai fizetünk, annak a ki fejezése, hogy mindegyikünk a dolgozók kollektívájához tartozik és mindenki részére figyelmeztet is arra, hogy ez az állam az övé és az övé és a miénk az állami közvagyon anyaga, amellyel aszerint is kell bánni. Állami kiadások Amint a bevételeken, úgy a kiadásokon is érezhető állami költségvetésünk, állami politikánk békés és építő jellege, az ország gazdasági erőinek és a nép életszínvonalának az emelkedése. Az összes kiadásokból a nemzeti vállalkozásra és annak igazgatására 217 milliárd 500 millió korona, vagyis 67.2 százalék, kultúrális- és szociális intézkedésekre 58 milliárd 800 millió korona, vagyis 18.2 százalék, a honvédelemre és nemzetbiztonságra 22 milliárd 400 millió korona, vagyis 6.9 százalék, az állami igazgatásra 20 milliárd 100 millió korona, vagyis 6.2 százalék, és az államkölcsönre 4 milliárd 700 millió korona, vagyis 1.5 százalék esik. A gazdasági erők egészséges növekedése és az egészséges politikai fejlődés biztosítéka abban is van, hogy a Szlovákiára eső rész mind a kiadásokban, mind az állami költségvetés bevételeiben növekszik. Amíg a cseh burzsoázia érdeklődése Szlovákia iránt mindenekelőtt a cseh finánctőke Szlovákiába való beözönlésére irányult, amiben az összes bankok között első helyen vezetett a Legiobanka, most megnyilvánult a cseh és a szlovák nép őszinte és áldozatkész együttműködése Szlovákia állandóan fokozódó építtésében és életszínvonala emelkedésében. Az ez évi költségvetés*kiadásainak legnagyobb tétele a nemzetgazdaság tétele. Ennek keretében azután különösen fontos helyet töltenek be a beruházások, amelyekről nemcsak közvetlenül a nemzeti vállalkozás tételeiben emlékezünk meg, hanem a szociális, kulturális, államigazgatási és állami berendezési kiadások közt is. Csupán az a rész, amelyet az állami költségvetésben közvetlenül a beruházásokra fordítanak, 92 milliárd koronát tesz ki. A beruházás kiépítése nemcsak a jövő gazdasági, hanem társadalmi és kulturális fejlődésünknek is az alapja. A beruházás kiépítésével támogatjuk a munka termelékenységének fejlődését és erősödünk az imperialisták diszkriminációs politikájával szemben. Molotov elvtárs azon szavai, hogy „a beruházás kiépítésének kérdései nemcsalt gazdasági, hanem politikai kérdések is lesznek mindig, mivel a szocializmus jövője mindenekelőtt az építés sikerein alapszik, amelyeket ma megvalósítunk", ránk és mai helyzetünkre is érvényesek. A beruházások gyors fejlődése jelenti nálunk a kapitalista országok túlszárnyalását is és azért a szocia_ lista rendszer győzelméért vívott vii lágosztályharcban való részvételünk' nek egyik fő feladata és biztosítéka az egész békearcvonal megszilárdulásának. Magától értetődik, hogy ebből ránk kötelezettségek is hárulnak. E kötelezettségek nemteljesitésének megnyilvánulásai: a tervezési olőkészületlenség előforduló esetei, valamint az utólagos tervváltoztatások esetei, felelőtlen eljárás az építési helyek kiválasztásában, az anyagszállítás nembiztosítása, a munkaerők nembiztosítása, a helytelen munkamegszervezés az építkezési helyeken, a gazdasági szerződések be nem tartása és meg nem kötése, a pótszállltások nemteljesítése, a szállítási határidők be nem tartása, a tár gyi és mindenekelőtt a személyi kiadások túllépése. Gottwald elvtárs köztársasági elnök 1952 február 23-án a népi igazgatás dolgozóinak arról írt, hogy mindenkinek „következetes harcossá kell válnia az állami fegyelem betartásáért és a szocialista törvényszerűség őrévé kell lennie nemcsak a nép közvetlen kártevői és ellenségei elleni harcban', hanem a személyes felelőtlenség és hanyagság összes megnyilvánulásai elleni könyörtelen harcban is. Csak akkor tejesítjük azt, amit tőlünk elvár a nép, a Párt és a kormány, ha következetesen érvényre juttatjuk ezeket az alapelveket." A beruházási tevékenységről és a termelés rendjéről már egész sorozat normánk van; az a fontos itt, hogy következetesen betartsuk az állami fegyelmet és a szocialista törvényszerűséget. Nemcsak az építészeti üzemekben való betartásukról van szó, hanem mindenekelőtt a beruházóknál is. A mi ma már fölszámolás alatt levő építészeti üzemeink esete is annak a bizonyítéka, mennyi rosszat okozhat a helytelen szervezés. A csehszlovák építészeti üzemek oly vállalatként szerepeltek, amelyeket nem lehetett központilag irányítani. Ezért ott nem mindenütt számláztak rendesen,ezért ott olyan áruraktárak voltak, amelyekről nem vezettek rendszeresen leltárt, ezért számos helyen nem vezették rendesen és tökéletesen az államosított magánépítészeti vállalatok vagyonalapjainak könyvelését és ezért voltak ott fekete bérek is. Az állami költségvetés dotációjával csak a kulcsfontosságú beruházásokat fedezzük, a többi beruházásokat és a pénzforgalmi eszközök pótlását az égyes minisztériumok keretében az üzemi nyereségekből fedezzük. A pénzellátás ezen új módszerével megerősítjük a minisztériumok és vállalatok felelősségét a költségek csökkentésének és a felhalmozási feladatoknak tervezett teljesítéséért.
