Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-26 / 73. szám, szerda

1952 március 26 UJ

SI0 YÖ erejére lamaáískodik, amelynek élén a becsületes szovjet nép ál}, aanely legyőzhetetlen erejének és nagy, nenies küldetésének tudatában öntudatosan «K,»zilárd biztonsággal halad előre a világbéke megvédésében a nagy Sztálin vezetésével a kommunizmus felé. A béikevédők világmozgalma fényes bizonyítéka annak, hogy az emberiség nem akaf tovább megbékülni az erőszak, az elnyomás és a támadás imperialista módszereivel. Erről tanúskodik aai ázsiai országok, Közelés Középkelet, valamint Északafrika országai nemzeti felszabadító harcának hatalmas terjedelme is. Ezek a nemzetek mindenütt szabadságukért és függetlenségükért harcolnak. A világ béketábora az agresszorok kalandorpolitik'ája ellen E hatalmas és áüandóan növekvő mozgalomnak és a világ béketátoor megrendí thetetl en egységének és erejének hatása alatt a marshall izélt európai államok uralkodó köreinek «gyre nehezebbé válik az amerikai politika érvényreíutása és az amerikai imperialisták támadó kalandorpolitikájának támogatása.. £ politika hatása alatt (minimálisra korlátozódtak 0i nyugat- és keleteurópai államok íiöaöttí gazdasági toapcsotetok és mindenekelőtt ezet» «rszá> gofc kárára, amelyek gazdasága egyre jöbtoan hanyatlik. Nem mehéz megérteni, hogy ezen országoknak Kern áJl érdekében a nemzetközi teaziiltség elnyujtása, sem a. diszkriminációs politika folytatása, sem a militarista nácizn-Ris és fasizmus felújítása, hanem a gazdasági kapcsolatok és az árucsere kiszélesítése, a nemzetközi feszültség feloldódása, az egységes, demokratikus és független Németországnak mint a német militarizmus és fasizmus megújhodása elleni ftfbizt ositékának a felújítása. Tisztelt nemzetgyűlés, ezek a jelenlegi nemzetközi helyzet főproWérciái, amelyekből nekünk & következöket kell levonmntk: .külpolitikánk teljes súlyával támogatni kell a szovjet békeigyekezetet abban, hogy megkezdjék a német békeszerződésért és mz egységes, demokratikus, független éa békeszerető Németország megteremtéséért való tárgyalást. Továbbá a nemzetközi kapcsolatokban véget teell vetni » diszkrimináció® és blokádpolitikának és a gazdasági kapcsolatok Jiorlátozá«áa*ak és fel kell újítani és kiszélesíteni a kölcsönös árucserét. A nagy szovjet néppel, a Kínai Népköztár• sasággaí és a Koreai Népköztársasággal és a világ összes békeszerető népeíve! együtt tántoríthatatlanul arra fogunk törekedni, hogy az amerikai katonák azonnal beszüntessék a baktériumfegyverek használatát hogy m aljas imperialista koreai támadást a fegyverszünet megkötésével teljesen beszüntessek. Ez a nemzetközi feszültség feloldásának és a béke megszilárdításának útja. Ezért még nagyobb igyekezetet fejtünk ki és még szilárdabban össze tömöri tjük a hazafias erőket kormányunk és elnökünk, Klement Gottwald körül, hogy még hathatósadban támogassuk a Szovjetuniót a világbékéért folytatott gigászi küzdelmében. Szilárd és rendíthetetlen elhatározásunk végső győzelemre vezetni a béke ügyét az egész világon barátunk és tanítónk, a nagy Sztálin zászlaja alatt és drága és szeretett elnökünk, Klement Gottwald vezetésével. Jaroszlav Kabes oénzsisirträisitef Költségvetési msváQ (Folytatás az 1. oldalról) aofct tiszta vagyonnal gazdálkodnak. (Taps.) 1952 január 1-vel hasonló mérlegtisztítást végzünk a gazdálkodásban a lakásgazdasági alapra támaszkodó lakásgazdálkodásnál, még pedig a« 1951. évi állami költségvetés dotációs többletéből. Amint látjuk, hatalmas konszolidációs folyamat van mögöttünk. Nem tudom felhozhatnánk-e kézzel foghatóbb bizonyítékot pénznemünk értékérc, amely mindenekelőtt munkánk eredményeire támaszkodik, mint nm általam most felemlített tényeket. Vizsgáljuk meg most közelebbről állami gazdálkodásunk többleteinek forrásait. Az á llami bevételek emelkedése Három évem keresztül föforrásirak aa állami bevételek voltak. Kisebb mértékben hatással volt erre a költségvetés előirányzott kiadásai tételeinek nemteljes mértékben való kimerítése. Az állami bevételek legjelentősebb tétele az elmúlt három évben az általános adó volt, amelynek fejlődése szeammetláthatóan visszatükrözi gazdasági erőink gyors fejlődését. A kimutatott vállalati nyereségeket. az államosított gazdaság alapjának utalták át, amely azokat a nemzeti és községi vállalatok pénzellátásáról szóló törvény alapján használta feL A vállalati nyereségek egy része, amely az állami költségvetésben különleges kereseti adó címén folyt be, az általános adó mellett az állami bevételek főforrása volt. A lakosság fogyasztásának emelkedése Aa egyre növekvő felhalmozódás kifejezi gazdaságunk növekvő erejét, A fokozódó termelés lehetővé teszi, hogy több szükségleti cikket adjunk a lakosságnak. A lakosság 1950. évi szükségleteinek növekedési adatait máir tavaly idéztem az állami költségvetés megtárgyalásánál. 1951-ben a szükségletek emelkedése tovább folytatódott, ha nemis arányosan. Tgy a zsír fogyasztás 2.6 százalékkal, a vaj fogyasztás 23 .•százalékkal, a cukor fogyasztás 8 százalékkal, a müzsir fogyasztása 8 szá'zalékkaJ. a tea fogyasztás 19 százalékkal, a cukorica fogyasztás 20 százalékkal, a zöldség fogyasztás 26 százalékkal emelkedett. A textUnemüdt eladása aa 1951. évben az 1950. évhez képest 16 százalékos többletforgalmat mutatót ki a folyó árakban, a késanüianemüek és lábbeliek eladásában pedig 12 százalékos többletet. Növekszik a közös étkezések terjedelme is, amelyben az 1951. évben 12 százalékkal több személy vett részt, mint ezelőtt Az egész napi és éjjeli gondoskodást nyújtó óvodák száma egy év alatt majdnem megkéfcszersődött A teljes ellátásban részesülő tanulók száma a nemzeti iskolákban a kétszeresére, a középiskolákban több mint kétharmadára emelkedett. Az ifjúsági csoportok tagjaínak szárma az 1951. évben háromszor nagyobb volt, mint az elöaö évben, A mozik száma 4.5 százalékkal, a rádióvevögépek tulajdonosainak száma 5.3 százalékkal emelkedett. Az egész könyv kiadás 28 százalékkal növekedett és nálunk még eddig nem látott magasságot éTt el. Meg szervezték klasszikusainknak. például Alojz Jírsseknek, Hviezdoslavnak. Kukueinnak, Tajovsky és Kalinčák müveinek tízezer példányszámos kiadásait és ennek ellenére sem tudtuk a keresletet kielégíteni. Emlékezetünkbe kell vésnünk, hogy az első köztársaság ideje alatt egy klasszikus mü sem jött ki több mint 5000 példányban, ma pedig Alojz Jirásek válogatott müvei második kiadásukka! elérték már a 110.000 példányszámot. A immkából folyó jövedelmek emelkedése AZ 1950. és 1951. években emelkedtek a lakosságnak a munkából folyó jövedelmei is. Ez annak a pozitív jdeasége, hogy az 1951. év utolsó negyedében sikerült kiegyenlíteni a munkatermelékenység kedvezőtlen fejlődését a kifizetett bérek emelkedésének arányában. A bérek emelkedésével és az alkalmazottak számának növekedésével összefügg a kereseti adóból eredő bevételek emelkedése, amely 1950-ben 25.6 százalékkal és 1951ben 75,8 százalékkal többet tett ki, mint 1949-ben. És ellenőrző szolgálatunk még állandóan megállapítja a nemzeti vállalatok helytelen adólevonásainak eseteit. A Nemzeti Bizottságok bevételének fejlődése Az állami bevételek többi csoportjaiból szeretnék megemlékezni a Nemzeti Bizottságok úgynevezett saját bevételeiről. E csoport állandóan kevesebbet hoz, mint a költségvetés feltételezi. Ennek oka azonkívül, hogy egyes illetékek megszűntek. némely Nemzeti Bizottságoknak kis megértése a közösség szükségletei iránt és biztosan az is, hogy nem tudtuk őket érdekeltekké tenni a bevételek növelésében. Ha bevételeik teljesen fedezve vannak az állami költségvetésből, tekintet nélkül a számukra előírt bevételek beszedésére, nincs élénk ösztökélés a jövedékek beszedésére és az állami kincstárba való átutalásukra. Az állami kiadások felhasználása Az állami bevételek mellett a költségvetési többlethez hozzájárultak kisebb méretben a ki nem merített állami kiadások is. Ez azt is bizonyítja, hogy nem mindenütt teljesítették a feladatokat, amelyre a költségvetés kiadásai tételt irányozott elő. Igy például a volt munkaügyi és népjóléti minisztérium nem használta ki az 1950. évi költségvetés pénzkiutalásait. A költségvetési eszközök ki nem használását azonban nem könyvelhetjük el megtakarításként. Ilyen megtakarítás a lakásgazdálkodási alap dotációjának ki nem merítése is; ezen alap céljaira az 1950. évben csupán 10 százalékot merítettek ki és az 1951. évben is háromnegyed év alatt az előirányzott öszszegnek csupán 10 százalékát merítették ká. Az állami kiadások fejlődésében vállfajaikat tekintve aiz 1949—51-es években az állami gazdasági szolgálatok kiadásainak állandó emelkedését, valamint a nemzetgazdaság szükségleteire, szociális, kulturális ós egészségügyi célokra való kiadások állandó emelkedését "^tapasztalhatjuk. Ezzel szemben a többi közigazgatási szerv aránysúlya évrö! évre csőként. Az önköltségcsökkentés és gazdaságosság Beszédem elején megemlékeztem az önköltség csökkentésére éa a gazdaságosságra való nyomás gyakorlásának a szükségességéről. A termelési ágazatban a gazdaságosság az önköltség csökkentését jelenti, harcot jelent az új szocialista munkaformákért, az anyagtakarékosságért, a selejt csökkentéséért, az anyagszállítás folyamatosságáért,, harc az időveszteségek ellen, az egyes üzemek terveinek szoros kapcsolatáért és betartásáért, valamint jóminöségü áruért, ide tartozik továbbá a tervezési fegyelemért, a gazdasági üzemek közti szerződések megkötéséért és betartásáért, a szállítások rendes fizetéséért, a tervezett feladatok helyes és idejében való szétírásáért, a norma szerinti készletek betartásáért, a pénzforgalom meggyorsulásáért, az idejében Való ellenőrző jelentések leadásáért, az idejében való számlázásért, a napi könyvelésért és az adminisztratív rendért folyó harc is. Ide tartozik az a feladat is, hogy ezeket az alapelveket következetesen átvígyük mindegyik munkahelyre és a helyes szocialista bérpolitika is, amely az érdemszerinti bér alapelvéből indul ki. Pénzügy fegyelem A pénzügyek és az igazgatás terén iöntő fontosságú a pénzügyi fegyelemért való küzdelem. Csak a felületes szemlélő látja úgy, mintha a pénzügyi fegyelem nem függne össze a termeléssel és csupán adminisztratív ügy volna. Ahogy minden sikertelenség és gondatlanság az önköltség csökkentési harcban kenyerünkből letör egy darabot, úgy tör le egy darabot belőle a pénzügyi fegyelemmel összefüggő minden dologiján való hanyagság kezdve a rossz kalkulálástól, egés/.en az üzemek könyvelése körüli rendetlenségigEgyes emberelv állandóan megfeledkeznek arról, hogy ma már nem vagyunk a kapitalizmusban és hogy tékozlások és fegyelmezetlenségek ma már nem a kapitalista vállalkozó rovására, hanem a munkásosztály által vezetett egész állam rovására mennek. Elfelejtik, hogy a pénzügyi fegyelem az állami fegyelem egyik tartozéka. Elfelejtik, hogy csak osztályöntudatlan ember, vagy osztályellenség szegi meg a szocialista törvényszerűséget, a népi demokratikus állani által kiadott törvényeket és rendelkezéseket, azokat a törvényeket és rendeleteket, amelyek közé tervezési előírásaink is tartoznak. Egészen 1951-ig nem sikerült a költségvetésből kialakítanunk a nevelés eszközét az önköltség csökkentéséért és a gazdaságosságért való harcban. Az állami költségvetés terén nem mutatkoztak határozott kezdeményezések az önköltség csökkentésére és a felhalmozás fokozására. Magukat a pénzügyi terveket a minisztériumokban é ÍJ a vállalatokban is lebecsülték. Nem volt és mostanáig sincs gondoskodás a gyakorlatban arra, hogy a munkásokban felébresszék az anyagi érdekeltséget üzemük eredményei iránt. Munkásainknak még nem magyarázták meg kellőképpen az önköltségcsökkentési harc fontosságát és nem ismerkedtek meg kellőképpen egy oly fontos berendezéssel. mint a dolgozók tizerri alapjai, amelyeknek célja, felkelteni a dolgozók érdeklődését üzemük gazdasági eredményei iránt. Szakszervezeti dolgozóinkra e téren nagy feladatok várnak. Az állami költségvetés közigazgatási részében a költségvetési hitelek gyakran nem feleltek meg elég pontosan a teljesítmények és szükségletek tervének. Ha meg is feleltek, nem hatottak kellő súllyal a munka megszervezésének és teljesítményének gazdaságosabbá tételére. Fontos segédeszközként szerepelhetnének itt a kiadási normák, azonban ez évig ebben a kérdésben lényegesen nem haladtunk előre. Csupán ez évben határozta el a kormány a normázó bizottságok létesítését az állami közigazgatás összes berendezései számára. Személyes felelősség és kritika A gazdasági tevékenység gazdaságosabbá tételéért folyó harc fontos alapelve a személyes felelősség alapelvének következetes érvényesülése. E téren szavakról tettekre csak a CsKP Központi Bizottságának 1951 szeptemberi ülése után tértünk át, ami megteremtette gazdaságunk új szervezetét. Most az 1951 decemberi a nemzeti és községi vállalatok pénzellátási szabályozásáról szóló új törvény is a személyes felelősség alapelvét állítja előtérbe gazdaságunk szervezetének és munkájának alapjául. A személyes felelősség az egyes üzemek, ügyosztályok és Nemzeti Bizottságok viszonyainak nyílt kritizálásában jut kifejezésre. Tavaly "e helyen mutattam rá a Hornyádky-i állami traktorállomás hibáira. Ma örömmel állapítom meg, hogy az ottani elvtársak megértették ezt a kritikát és hogy ennek az állomásnak az állapota lényegesen megjavult. A szocialista öntudatosság szelleme azonban nem hatolt még be az összes állami gépállomásokba. Például a kolini állami gépállomás egyik akalniazottjának a cséplési munkálatokhoz 1951 augusztus 12-én 29 munkaórát i ...r. •!. egy nappal később 36 és fél. két nappal később 39 munkaólát. Igy néznék ki e gépállomás gazdasági eredményei is. Az állami gépállomásokra, amelyeknek döntö jelentőségük van szocializmushoz vezető útunkon. sokkal több figyelmet és ellenőrzést kél! foi dítanunk mint <?dáig éspttr.g a pénzintézetektől egészen * :ó> . velésügyi minisztériumig és «;z állvmi traktorállomások főigazgatói;:-.gáig. Figyeiemre méltó, hogy egyes í'la ml gépállomások annak ellenért', hogy nem fordítottak elég gondot gazdasági eredményeikre, mégis igen siettek azon összegek elkölt amelyeket a főigazgatóság tó-.: -SÍ lenül 1951 karácsony;' A'őt.t utalt ÜL. szükséges berendezés, szivattyúi-:, sűrítök, csigaszerkezetek stb. bevásárlására; ezek helyett azonban különféle inás árut vásároltak: rádiógramofónokat stb., mint például a bucsovicei, domázslicei. horsovszki, tini, husztopecsi. chraszti, jab!oneci, klatovy-i. malecsi, mikulovi, miroszlavj és más állami gépállomások, vagy vetítőgépeket. mint a husztopecsi. chomutovi, mikulovi, opava.i és prelouesi gépállomások, sőt a ludszlavicei gépállomásnak a Beruházási Bank megtiltotta ping-pong asztalok vásárlását. a znojmói állomásnak pedig harmonika vásárlását. Hibát követett el itt a főigazgatóság is, amely minden áron ki akarta meríteni az év végén kiutalt pénzösszeget, építészeten kívüli beruházásokra és ezzel azt mutatta ki. hogy vagy helytelenül állította be a beruházási tervet, vagy pedig egész éven keresztül nem gondoskodott annak teljesítésérő!. Az öntudatosság fokozása az EFSz-ekben is egyike fő feladatainkI nak. Fontos, hogy a mezőgazdasági igyosztályok, a Nemzeti Bizottságok és a Nemzeti Arcvonal pártjainak szervei ne csak általánosságban foglalkozzonok az Egységes Földműves Szövetkezetekkel, hanem e szövetkezetek és tagok konkrét szükségleteinek szempontjából is; ez természetesen nehezebb, mint az általános jelentések és oktatások, de egyedül ez a hathatós és igazi segélynyújtás: Ott. ahol nem fordítanak kellő gondot, a politikai öntudatosság nevelésére, hogy mindenki megismerje munkája értelmét, ott, ahol nem fordítanak elég gondot a kellő szaktudásra, ami szükséges oly nagy vállalatok vezetésére, mint aminők az EFSz-ek, — természetesen nehézségek merülnek fel már a termelési és pénzügyi tervek összeállításában és ezek a hiányosságok helyenként elégtelen éberségre vezetnek, ami jelentős anyagi károkat is von maga után. Csupán az 1951, év második felében a csehországi Egységes Földműves Szövetkezeteknek 83.073 mázsa kazlakba rakott, szalmája, égett el; a cseh országrészekben az ez időszakban tűz által felemésztett szalmamennyiség 107.632 mázsát tesz ki, a mezőgazdasági termelés többi, szakaszaira (az EFSz-ek kivételével) 24 ezer 559 mázsa esik. Ezeken a szakaszokon is határozottan elejét lehetett. volna venni a, tűzvészek nagyobb részének rendes megszervezéssel, de az EFSz-ek nagy részesedése a kárban azt mutatja, hogy maguk a tagok sem örködnek szövetkezeti vagyonuk felett. Természetes követelmény, amelyiyel mezőgaizdat;*gi üzemeinkkel szemben fellépünk, a termelési és a munkaterv betartása. Ennek be nem tartása politikai és anyagi károkat von maga után. Ha például a kraszlicei állami birtok 1951-ben nem aratott !e 22 hektár keveréket. 17 hektár mustárt, 3 hektár burgonyát. és 11 hektár takarmányrépát, világos, hogy a felelős tényezők, kezdve az üzemtől a vezérigazgatóságig és a Nemzeti Bizottságokig nem gondoskodtak idejében a betakarítási munkálatok elvégzéséhez való munkaerő mozgósításáról. Mit szólhatunk a. kálnai. a nvit.rai kerületi állami traktorállomás pljárásához, amely különféle EFSz-ektöl 1700 koronát inkasszált, olyan munkákért, amelyet nem végzett ? És mit mondhatunk azokról, akik ezt megfizették. a pénzintézetnek, amely nekik erre kölcsönt folyósított. A büntetés ugyan helyénvaló, de a kárt ezzel jóvá már nem teszsziik. Mindenke'.ött fontos itt az el lenőrzés, mégpedig az idejében v>-